A Maros megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott az Oktatási Minisztérium által a szakoktatásban bevezetett diszkriminatív vizsgarendszer ellen. 1990-91-ben Marosvásárhelyen 14 magyar nyelvű IX-es szaklíceumi osztály működött, most viszont csak 7 alakulhatott. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

Ünnepélyesen beiktatták Bálint Lajost a gyulafehérvári érseki székbe. Több mint hatezer hívő jött el az ország minden részéből, megjelent Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke, az erdélyi egyházi hierarchia, élén a püspökökkel, John Bukowsky pápai nuncius, Todea Alexandru görög katolikus bíboros, Robu Ioan bukaresti érsek, érkeztek Kárpátaljáról, Felvidékről és Jugoszláviából is, ott volt Rudas Ernő nagykövet, Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, az RMDSZ parlamenti frakciója és Entz Géza államtitkár. Bálint Lajos, Erdély 76. püspöke Csíkdelnén született, 1929. júl. 26-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2., Valóság (Bukarest), okt. 4. (40. sz.)/

Tisztújító küldöttgyűlést tartott szept. 28-án a Hunyad megyei RMDSZ. Varga Károly, a megszűnt Hunyad Megyei Hírlap főszerkesztője /jelenleg a Corvin Magazin főszerkesztője/ elszámolt az adományokkal, támogatásokkal, melyeket kizárólag a veszteségessé váló lap költségeinek fedezésére fordított. A megyei elnök újra Eöry László lett, alelnökök: Széll Zoltán /Déva/, Nagy Ferenc /Vajdahunyad/, Fekete Zsolt /Petrozsény/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

A Vatra Romaneasca aradi szervezete aláírású cikk Kinek használ a 13 tábornok kultusza /Cui foloseste cultul celor 13 generali?/ címen intézett magyarellenes kirohanást, éppen az évfordulón: eszerint 1848-ban a magyarok ezrével öldösték a románokat. Aradon emlékművet emeltek a tábornokok emlékére, ezt 1925-ben lebontották. De a tábornokok kultusza növekedett a magyar irredenta, revizionista akciók erősödésével. A decemberi forradalom után is gátlástalanul hamisítják a történelmet a magyarok, a határmódosítás reményében. /Adevarul Arad SA, okt. 5-6.. MTI/

Az 1990. márc. 19-20-i marosvásárhelyi véres események után azonnal elindított magyar és cigányellenes hajsza minden bizonnyal egyedülálló fejezetként íródik majd be a hazai és talán a nemzetközi jogtörténet krónikájába. Arra ugyanis ritkán van példa, hogy a támadókból lesznek a vádlók, állapította meg Tófalvi Zoltán A marosvásárhelyi kirakatper című összefoglalójában. A tragikus összetűzések után az ügyészség nem szervezőkre, a felbujtókra volt kíváncsi, holott perdöntő bizonyítékok voltak arra, hogy a Vatra Romaneasca rendelte azokat az autóbuszokat, melyek a görgényvölgyi felfegyverzett és leitatott románokat hozták Marosvásárhelyre, mégis a magyar és cigány résztvevők elítélésére helyezték a legfőbb hangsúlyt. Ilyen háttérrel indult a Cseresznyés Pál elleni tárgyalássorozat is. A perben tanúk egész sora jelentette ki, hogy márc. 20-án nem is láttak görgényvölgyieket, hanem a felfegyverzett /!/ magyarok támadtak a békésen tüntető románokra. Mihai Cofariu pedig Marosvásárhelyre jött megvédeni rokonait az Erdélyt elfoglalni készülő magyaroktól. A nemzetközi jogban nemigen fogadják el a videokazetta alapján történő azonosítást, Cseresznyés Pált és távollétében Barabás Ernőt ez alapján azonosították. A márciusi események után az ügyészség 35 dossziét állított össze, közülük 31-ben magyar, illetve cigány nemzetiségű a vádlott. A másik négy ügyben semmi sem történt, mert az ügyészség szerint a gázolók egyetlen esetben sem hibásak, hanem az áldozatok a bűnösök. Marosvásárhelyen okt. 4-én folytatódott Cseresznyés Pál pere. Egyre inkább körvonalazódik, hogy az ügyészség és a bíróság olyan kirakatpert akar, amely örök figyelmezetőként megmarad a város emlékezetében. A védőügyvédek kérték Cofariaunak a marosvásárhelyi és bukaresti orvosi látlelete közötti különbség felülvizsgálatát. /Tófalvi Zoltán: A marosvásárhelyi kirakatper. Ismét előre megírt forgatókönyv? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 10./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajnálattal vette tudomásul, hogy egyesek rosszhiszeműen értékelték Tőkés László püspök távolmaradását a gyulafehérvári érseki beiktatásról. Tőkés László szívén viseli a református-katolikus közeledést, egyik kezdeményezője volt a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetségének, állandó kapcsolatban áll a római katolikus püspökökkel, közös katolikus-református templomot szentelt Nagyvárad-Hegyalján, stb. Tőkés László a nevezett napon /szept. 29-én/ amerikai egyházi konferencián vett részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./

"A képviselőházban és a szenátusban az okt. 14-i ülésen hevesen vádolták az RMDSZ-t: az ország területi egysége ellen tör, el akarja adni az országot. A vitát a tévé is közvetítette. Egyesek a hadsereg beavatkozását kérték Hargita és Kovászna megyében, többen az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. A képviselőházi ülésen Petre Turlea képviselő kifejtette: "A magyar irredenták nekikezdtek Erdély Magyarországhoz való csatolását célzó tervük véghezvitelének." Polgárháborút akarnak Erdélyben, állította. Nem maradt el tőle Ioan Gavra, de az ellenzék soraiból is vehemens támadás zúdult az RMDSZ-re, Iulia Leo Minza a hadsereg bevetését is elfogadná. Tokay György RMDSZ-képviselő hajnalban jutott szóhoz a parlamentben és kifejtette, hogy Románia édes hazája minden fiának, az RMDSZ elítél minden merényletet a román nemzeti állam területi integritása ellen. A helyi autonómia nem jelenti az állam szétforgácsolását. A szenátus ülésén elsőként Verestóy Attila kért szót, tisztázta, hogy a székely területi autonómia nem szerencsés kifejezés, ebben nincs szó szeparatista szándékról. Emlékeztetett, hogy ő javasolta a területi szeparatizmus tiltásának szerepeltetését az alkotmányban. A székelyföldi csoportot nem támogatja sem a lakosság, sem az RMDSZ vezetősége. Hiába volt azonban Verestóy felszólalása, egymás után jöttek az elítélő kirohanások. Vasile Vacaru szenátor Iacobescu szenátorral egyetemben Tőkés László ellen fordult, követelve, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hozza nyilvánosságra a róla szóló információkat, hogy "az egész nép ítélkezhessen". Eljárást követelt Tőkés László ellen, továbbá mindenfajta emlékező ünnepség betiltását. Romulus Vulpescu szenátor az RMDSZ betiltását és bizonyos személyek példás megbüntetését követelte. Nem hiányzott Radu Ceontea sem, aki szerint Ceausescu idején a magyar kisebbség kivételezett helyzetben élt. A következő szónokok már arról beszéltek, hogy a magyarság primitív, az RMDSZ kérjen bocsánatot az elkövetett bűnökért. Gheorghe Dumitrascu a "székely testvérekhez" fordult, akiket a magyarok mindig pajzsul használtak, hangsúlyozta: csak a románok értik meg a székelyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./"

A szenátus elfogadta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működéséről szóló törvény tervezetét, a képviselőházi tárgyalása még nem történt meg. Markó Béla szenátor tájékoztatott a tervezet jellegéről, fogyatékosságáról. Néhány helyen sikerült módosítást elérni. Az eredeti tervezet szerint minden állami tisztségviselő esetében, aki államtitkokkal kerül kapcsolatba, ki kell kérni az SRI jóváhagyását. Ez azt jelentené, hogy újból nyilvántartást vezetnek az állampolgárokról. Annyit sikerült elérni, hogy nem jóváhagyás, hanem véleményezés legyen és azt nem kell okvetlenül figyelembe venni. A tervezet nem ad jogot ügyészség jóváhagyása nélküli házkutatásra, de szerepel az a kitétel, hogy sürgősségi alapon, nemzetbiztonságot és közrendet fenyegető esetben lehetséges, ennek azonban nincs pontos körülhatárolása. A parlamenti ellenőrzés lehetősége bekerült a tervezetbe. Az eddigi szekuritátés anyagokat 60 évre zárolják, kivételt a bűnügyi dossziék jelentenek. Az SRI sorozási joga megmaradt, de csak intézmények őrzésére. Ez a tervezet korrekcióra szorul, összegezte megállapításait Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

"Aki látta a "legvadabb magyarfalóként ismert szenátorok és képviselők" erőszakos intézkedéseit, hogy a Hargita-Kovászna jelentést okt. 17-én felolvassák, két nappal az agyagfalvi tervezett találkozó előtt, annak világos, hogy itt forgatókönyvről van szó, állapította meg Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke. A nemzeti veszélyeztetettség jelszavával elterelik a figyelmet a gazdasági és társadalmi válságról. Szőcs Géza emlékeztetett, mennyire ellene hangolták a román közvéleményt, hol azt állították, hogy hadititkokat csempész ki, hol azt, hogy Erdély autonómiájáért küzdő pártot hoz létre. Az ellene folytatott támadások nyílt hatalmi beavatkozást jelentenek az RMDSZ belügyeibe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ "

"A parlament okt. 28-i ülésén az RMDSZ képviselői konkrét érvekkel, adatokkal cáfolták a vádaskodásokat a Hargita és Kovászna megyéből állítólag elüldözött románokról készített jelentés folyatódó vitájában. Amint megszólalt egy RMDSZ-képviselő, a többiek verték az asztalt, kiabáltak, alig hagyták szóhoz jutni. A román képviselők indulatosan támadták a magyar kisebbséget, például Gheorghe Dumitrascu: "Kossuth a román nemzet gyilkosa, olyan mint Eichmann Izraelnek." Agatha Nicolau: "A magyarokat nem érdekli az általuk ortodox templomok felé dobott kő íve." Romulus Vulpescu: "Vezessék be a katonai diktatúrát két megyében, számolják fel a magyar tévét." Ioan Bogdan "A magyar kisebbség viselkedjen úgy, ahogy kell." Dumitru Pop: "A magyarok tele vannak nemesi gőggel." Dan Carpatina /Román Nemzeti Egységpárt/ képviselő a magyarok románellenességét a kiegyezésig vezeti vissza, innen vezet az út szerinte a Magyar Autonóm Tartományig és ez erőszakos cselekedtek formájában máig húzódik. A képviselő erőszakos elmagyarosításról is beszélt. Mircea Cretu /RNEP/-képviselő szerint a bécsi döntés után a románságot súlyos sérelmek érték, ha teret engednének, akkor ez most is bekövetkezne, csak egy új Hitler kell hozzá. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor a bekiabálások közben adatokkal, dokumentumokkal cáfolta a jelentést. Markó Béla RMDSZ-szenátor válaszolt Mihai Teodorescu azon kijelentésére, hogy nem létezik egyetlen magyar sem, akit etnikai okokból bántalmaztak volna. Tiltakozik Maros megye lakossága nevében, mondta, tiltakozik Sütő András nevében, aki 1990. márc. 19-én egy gyilkossági kísérlet nyomán elvesztette egyik szemét, a ludasi állomáson bántalmazott magyar gyermekek nevében, a Görgény völgyében megvert magyar értelmiségiek nevében, a lista nagyon hosszú, nem akarja folytatni, nehogy izgatással vádolják. Romulus Vulpescu író-szenátor nagy tapsot aratott magyarellenes kirohanásaival, általános pusztítást kívánt elrendelni mindennel szemben, ami a romániai magyar szellemiséghez, identitáshoz tartozik. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor kimondta, hogy a jelentés meghamisítja a valóságot. A többi magyar képviselő is cáfolta a jelentés alaptalan vádaskodását. Pop Dumitru elsősorban Tőkés László és Szőcs Géza ellen intézett dühödt kirohanást. Az ülésről Román Győző és Béres Katalin tudósított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./ Amint a Vasile Mois, a szenátus egyik alelnöke kijelentette, hogy a "román méltóság ellen követtek el gyilkossági merényletet Erdély összes megyéjében", Romulus Vulpescu szenátor a rádió és televízió magyar adásának megszüntetését követelte, amivel nagy tapsot aratott. Javasolta a két megye kétnyelvű helységneveinek betiltását és szorgalmazta, hogy a kétnyelvűséget sehol, semmilyen formában ne engedélyezzék. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke javasolta a jelentés külföldi terjesztését. Ez a jelentés önmagát vádolja, a benne foglalt gondolkodásmódot, ezzel lejáratják Romániát. A katonai közigazgatásra és a magyar adás eltörlésére vonatkozó javaslat ma már Dél-Afrikában sem fordulhat elő. /MTI/"

"Friss élmény még, emlékeztetett Beke György, ezer moldvai csángómagyar zarándokjárása Budapesten, a pápalátogatás napjaiban. Megindító látvány volt, amint a Hősök terén elsőnek egy csángó pár lépett a pápa elé, szerény ajándékkal, egy fényképalbummal az életükről. A csángó zarándokok tudták, hogy harmadiknak II. János Pál elé járuló pap, Luizikalugor szülötte, Horváth Antal csíkszentdomokosi plébános a csángók szószólójaként a magyar misézés jogát kérte számukra. Egy idő múlva ismét megszólalt Ion Robu bukaresti érsek, hatalmi szóval bejelentette a román televízióban, hogy a csángók románok, nincs joguk magyar szentmiséhez, nem szabad megengedni a magyar egyházi szolgálatot, mert ez is "a magyarosítás egyik formája" lenne. Valójában Ion Robu mindenki másnál jobban ismeri az igazságot, hiszen ő is Csángóföld szülötte. Családja már csángó püspököt is adott, Mihai Robut, akit Szabófalván még úgy hívtak, hogy Rab Mihály. Domokos Pál Péter a rokonság fokát is kiderítette: átadott Beke Györgynek egy újságcikket, amely 1932-ben jelent meg az Erdélyi Lapok című nagyváradi katolikus újságban /I. évfolyam, 97. szám/. Jávor Béla író ugyanis 1932-ben felkereste Mihai Robu püspököt Iasi-ban, erről számolt be a lapban. A püspök pappászentelésének huszonötödik évfordulóját ünnepelte, az ünnepre eljött Szabófalváról egész atyafisága. Testvérei így mutatkoztak be: Rab András és Rab Mária. A püspök pedig így nyilatkozott: "Otthon, a szülői házban beszéltem magyarul. Ennyit ma is beszélek, de nem célom, hogy megállítsam a csángók elrománosítását. Ma általánosságban csak azoknál létezik nyelvprobléma, elvétve, akik erdélyi sovinisztákkal összeköttetésbe kerülnek. De a tömeg nem érzi a magyar iskola és a magyar pap szükségességét. Viszont, ha maga a nép kívánná ezt, akkor sem volna a mi feladatunk." /Beke György: Lelkek szabadságharca. = Új Ember, nov. 10./"

Japán bankok egymilliárd dollár hitelt nyújtanak Románia közlekedési rendszerének korszerűsítésére, jelentette be Traian Basescu szállítási miniszter. /MTI/

"A Korunk novemberi számát a szórványnak, a szórvány problematikájának szentelte. A szórványkérdést szívügyének tekintő Vetési László tiszteletes írásában leszögezte: végzetesen szórványnemzet vagyunk. "A világon élő magyarság egyharmada az anyaország határain kívül az utódállamokban vagy a diaszpórában a romániai magyarságnak egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. " Vetési megállapította, hogy nem rendelkeznek a romániai szórványmagyarságra vonatkozó adatokkal. Nem jelentek meg erről könyvek, tanulmányok. Egyetlen kivétel az azóta elhunyt Semlyén István, akinek Hétmilliárd lélek című, 1980-ban megjelent könyve tartalmazott először adatokat a hazai magyar szórványnépességről. Az 1989-es változások óta az 1990 karácsonyán Gyergyószárhegyen tartott szórványértelmiségi találkozó volt az első, amely szomorú körképet adott a jelenlegi helyzetről. Semlyén István z 1977-es népszámlálási adatok alapján írta, hogy hét erdélyi megyében /Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár és Szilágy/ és a romániai magyarság háromnegyede, mintegy 1,2 millió lélek. A fennmaradó 420 ezer az ország többi részén /Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Szeben, Termes és a Kárpátokon kívüli területen/ szóródik szét. A szórványban élő 420 ezer lélekből 220 ezer magyar kisebb-nagyobb városokban él /Beszterce, Bukarest, Brassó, Déva, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyszeben, Medgyes s a bányavárosok/, mintegy 200 ezer pedig falvakban. Vetési László részletezte a szórványvidékeket. A Mezőségnek a Maros, Sajó és Szamos által határolt nagy kiterjedésű területe évszázadok óta a nagy felszámolódások színtere. A legveszélyesebb helyzetben, a homogenizálás legelőrehaladottabb állapotában a moldvai csángók vannak. Domokos Pál Péter óta többször feltérték helyzetüket, népi kultúrájukat, de etnikai folyamataik szociológiai, társadalomlélektani nyomonkövetése nem történt meg. A városok elszórványosodásának problematikája külön kérdés. Vetési László következtetése: összmagyar szórványprogramot kell kidolgozni. Addig pedig a legnagyobb súly továbbra is az egyházakra nehezedik, a lelkipásztorokra. /Vetési László: Szórványgondjainkról./ Kozma Zsolt visszapillantott a szórványosodás kialakulására és arra, hogy a református egyház mit tett a szórványban élőkért. 1944 után az intézményes egyházi szórványmisszió megszűnt. Azonban mindig voltak kiváló lelkek, akik vállalták a szórvány gondozását, ilyen például a nagysármási id. Hermán János, a kérői id. Bányai Ferenc, s azok, akiknek nevét feljegyezte Vetési László szórványlapjában, a Felebarátban. Kozma Zsolt írásában megoldást is javasolt. Először is fel kell mérni tájegységenként a szórványhelyzetet. Munkatársakat kell keresni, szórványfelelősöket. Érdemes kis könyvtárakat összeállítani. Szórványinternátusokat kell létrehozni. /Kozma Zsolt: Szórványosodás időben és térben/ Tófalvi Zoltán adatgazdag összegzést nyújtott a kivándorlásról, a kivándorlókról. Tófalvi az első világháború előtti kivándorlásig nyúlt vissza. A különböző időszakok adatait részletezve kiemelte azt, hogy az első világháború végétől napjainkig közel 650 000 magyar távozott Romániából. Nem természetes, hanem az idők során változó intenzitású, nem természetes, kényszerű kivándorlásról, áttelepülésről van szó. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események újabb lökést adtak a kivándorlásnak. /Tófalvi Zoltán: Emigránsok, kivándorlók, letelepedők/ /Korunk (Kolozsvár), nov./"

A lap munkatársa, Torma Sándor főszerkesztő-helyettes megkereste Fábián Károly ügyészt, aki magyarázkodott: az Agache-ügyben a letartóztatások bizonyítékok alapján történtek. /Torma Sándor: Az Agache-iratcsomó kapcsán. Mi is ott leszünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

Bíró Béla összefoglalta az Agache-ügyet a magyarországi olvasók részére. Emlékeztetett arra, hogy hasonló volt az Oroszhegyen meggyilkolt rendőr megtalálni vélt bűnösei ellen lefolytatott perre. A per, a súlyos ítélet ellen Tőkés László püspök tiltakozott, az RMDSZ ezt elmulasztotta, jegyzete meg Bíró Béla. /Bíró Béla (Sepsiszentgyörgy): Meglincselt forradalom. Újabb bűnbakok Erdélyben. = Heti Magyarország, dec. 20./

"Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök tavaly novemberben részt vett Rómában a püspöki szinóduson. Felszólalását közölte az Új Ember. Jakubinyi György kifejtette, hogy a nacionalizmusok mindenütt tovább élnek Európában. Véres nemzetiségi összetűzéseknek voltak szemtanúi. Jelentős döntésnek nevezte azt, hogy a gyulafehérvári egyházmegyét érseki rangra emelték, hiszen itt él az egymillió romániai magyar katolikus fele. Biztosítani kell mindenki számára legalább az egyházban saját anyanyelvének használatát. "Előfordul, hogy az egyházra hivatkozva a kisebbségek asszimilálása folyik. Azért is mondom ezt, mivel országomban kétszeresen is a kisebbséghez tartozom: nemzetemet és vallásomat tekintve is." /Püspökök felszólalása. = Új Ember, jan. 5./ Jakubinyi beszédét közölte az Osservatore Romano, a Vatikán félhivatalos lapja: 1991. nov. 30."

"Marosvásárhelyen megjelent az ismeretlen Timopur kiadónál Ion Judea ezredes könyve: Tirgu Mures, Cumpana lui martie. Val si ura /Marosvásárhely. Márciusi megpróbáltatás. Áradat és gyűlölet/. Judea ezredes főszereplője és koronatanúja volt az 1990-es eseményeknek, márc. 19-én felelőtlen ígéretével tőrbe csalta az RMDSZ ostromlott székházába szorult magyarokat, köztük Sütő Andrást, így lehetővé tette, hogy a felbérelt hodáki meg libánfalvi lakosok rátámadjanak a szorongatottakra. Sütő András egy tévé-interjúban elmondta, hogy Judea ezredesi egyenruhában mutatkozott, az RMDSZ-székházba betört románokat "drága fiaimnak", "fiacskáimnak" szólította és lehetséges, ha komolyan rájuk szól, hallgattak volna rá. Judea azonban ezt nem tette meg. Ehelyett terjesztette a hamisított röpcédulákat, amelyek határrevíziós gondolatokat népszerűsítettek. Sütő tiltakozott a hamisított röpcédula ellen. Judea viszont terjesztette, mondván: mire készülnek a magyarok, Erdély elszakítására. - Judea megjelent könyvében különféle manipulált Vatra Romaneasca-anyagokat közöl, hogy bizonygassa: a magyarok románellenes megmozdulásokat szerveztek az RMDSZ irányításával. "Privilégiumaik" érvényesítésére megfogalmazták a "hét parancsot" /ki hallott ilyesmiről, kérdezte a könyvet ismertető Nagy Pál/. Judea úgy gondolja, hogy a román fajnak /neamul nostru romanesc/ külön törvényei vannak a demokráciát illetően. Szerinte az RMDSZ "terrorista szervezet", a magyar diákok "ördögi terveik kivitelezésén fáradoznak". Judea egyetértéssel közli a Vatra Romaneasca és pártja követelését: a fő "vétkesek" - Domokos Géza, Sütő András, Király Károly, Kincses Előd, Jakabffy Attila, Pálfalvi Attila, Smaranda Enache, Demény Lajos és Gilea Valer - büntetőjogi felelősségre-vonását. Nehéz lenne a szerző összes tárgyi tévedését felsorolni, nem létező személyek szerepeltetését. /Nagy Pál: Honnan árad a gyűlölet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "

Tőkés László püspök közölte 1991. nov. 15-i sajtóértekezletének szövegét, mert azt később félremagyarázták. Romániában hamis képet adnak a magyar kisebbségről. Át kell törni a hazugság falát. Nem akarják meghallani azt, hogy mi történik, ezért is adta egyik legutóbbi tájékoztatásának a Segélykiáltás címet. Románia egészének a demokratizálása szükséges. Az uszító kampány keretében a szenátusban és a képviselőházban többször utaltak arra, hogy a magyar kisebbség polgárháborút akar kirobbantani. Hadgyakorlatot rendeznek lépten-nyomon a magyar vidékeken, tankokat és katonai egységeket vonultatnak fel nagy gyakorisággal. A hadgyakorlatokon az a parancs, hogy a magyar egységeket meg kell semmisíteni. Ezt éppen egy román lap leplezte le, közölve egy ilyen rendelkezés fotokópiáját a lapban. A szélsőségesek szítják a nacionalizmust. A román ellenzékiek kénytelenek alkalmazkodni a nacionalizmushoz. A székelyek például Radu Campeanura, a Nemzeti Liberális Párt elnökére szavaztak. Viszont Campeanunál nagyobb erejű támadást kevesen intéztek a székelyek ellen, éppen legutóbb. Vannak olyan esetek is, amikor versenyt fut a Front és az ellenzék a magyarellenes támadások terén. Különösen nyilvánvaló volt ez 1991 októberének közepén, amikor a parlamentben felszólaló hatvan képviselő közül egy sem akadt, aki a magyarokat védelmébe vette volna. - A Vatra Romaneasca tulajdonképpen egy fikció, egy alig azonosítható valami. A Vatra mindenben jelen van. Több Front-szenátor és képviselő vatrás színekben jutott be a parlamentben. - A jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy egy tömeggyilkosság miatt letartóztatott Securitate-főnök levelet írt a börtönből, amelyben Tőkés Lászlót hazaárulónak, ügynöknek nevezte. Radu Ceontea felolvasta ezt a levelet a parlamentben, melyet óriási taps fogadott. /Ahogy valójában elhangzott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Miután Marosvásárhelyen Pokorny László megszerezte a szavazatok 53 százalékát, a szélsőséges erők, élükön a Román Nemzeti Egységpárttal, heves támadást indítottak ellene, hogy ne lehessen a városnak magyar polgármestere. Büntetőjogi feljelentést tettek ellene, hogy a jelöltségéhez szükséges aláírásokon hamisítások vannak, nem a városban lakók, illetve kiskorúak is szerepelnek az íveken. A rendőrség megkezdte a támogató íveken szereplő vitatott személyek beidézést, febr. 14-én pedig beidézték a rendőrségre Pokorny Lászlót is. /Népszabadság, febr. 15, Magyar Hírlap, febr. 15./

A külföldi megfigyelők között Nahimi Péter parlamenti képviselő, az MDF Országos Elnökségének tagja és Szabó Ágnes, az MDF munkatársa is jelen volt a helyhatósági választáson. Elmondták, hogy a Vatra vereséget szenvedett Marosvásárhelyen, a központjában. Magyar polgármestere van Nagyszalontának, Kézdivásárhelynek, Koltónak, és jönnek az újabb hírek magyar politikusok sikereiről. Nahimi Péter sok szabálytalanságot tapasztalt, katonák furcsa katonakönyvvel szavaztak, nem egyeztek a pecsétek sorszámai. A román nacionalisták legdurvább próbálkozása Kolozsváron volt, ahol provokációs felhívást tettek közzé. A felhívás hemzseg a hibáktól. Az aláírás: Turáni Vadászok, Gombos Gyula kolozsvári tagozat. Feltehetően Gömbös Gyulára gondoltak a kitalált szervezet nevénél, de rosszul írták. Szőcs Géza a napokban Strasbourgban, az Európa Tanács közgyűlésén felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a megválasztott helyhatóságok fölé kinevezi a megyefőnököket, prefektusokat. /Krajczár Imre: Magyar polgármester-jelöltek sikere. = Magyar Fórum (Budapest), febr. 20./

Romániában veszélybe kerültek a lapok, az utóbbi időben tíz-hússzorosára emelték a papír árát és a nyomdai költségeket. A román nyelvű kormánypárti lapokat ez nem érinti érzékenyen, mert állami támogatást kapnak. A papír árának emelése elsősorban a kisebbségi, a magyar sajtót érinti. Valószínűleg ez volt a cél. Nagyváradon 1990. febr. 9-én jelent meg a Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilapja. A napvilágot látott számok sokat tettek a partiumi magyarság öntudatának ébresztéséért. Több hónapja gazdasági okok miatt szünetel a lap megjelenése. Gittai István költő, a lap munkatársa elmondta, hogy igyekeznek pénzt gyűjteni, hogy újraindulhasson a Kelet-Nyugat. Gyászszalaggal jelent meg késéssel a Látó irodalmi folyóirat Marosvásárhelyen a következő felirattal: Folyóiratunk mindaddig felfüggeszti megjelenését, amíg a kormány nem hoz határozatot a kultúra támogatásáról. Káli István író magyarázattal szolgált. A Romániai Írószövetség számára biztosított támogatásból a kolozsvári Helikon és a marosvásárhelyi Látó ötmillió lejt kapott, emiatt a Látó negyedévi antológia lett a folyóiratból. Alapítványt hoztak létre a lapok támogatására. Csíkszeredán 1990. aug. 21-én elindították a Csíki Lapok hetilapot, de egyre nehezebb körülmények között lát a hetilap napvilágot. Csíkszeredán a Hargita Népe napilap 1990-ben 57 ezer, jelenleg viszont csak 25 ezer példányban jelenik meg. Saját nyomda kellene a Székelyföldnek. /Botlik József: Veszélyben a magyar lapok! = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 21./

"Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a romániai katolikus püspökkari konferencia titkára szerint - írta a párizsi La Croix című katolikus napilap - helytelen, hogy az országban csak egy püspökkari konferencia létezik. A romániai püspökkari konferencia, - és mint Jakubinyi hangsúlyozta nem "román püspökkari konferencia" - 1991 márciusában alakult meg. Ennek munkájában jelenleg három egyház főpapjai vesznek részt: a római katolikus, a Rómával egyesült görög katolikus és az örmény katolikus egyház. Jakubinyi ezt a megoldást nem tartja jónak. Ehelyett két püspökkari konferenciát kellene létrehozni, egy román és egy magyar testületet. A görög és örmény egyházak pedig alakítsák meg a legújabb római előírásoknak megfelelő úgynevezett Szent Szinódust. Köztudomású, hogy az erdélyi négy római katolikus egyházmegye közel egymillió hívének túlnyomó többsége magyar. A kárpátokon túli két egyházmegye közül a bukaresti érsekségnek csak néhány tízezer híve van, a iasi-i püspökség területén pedig a katolikusok többsége csángó. - Vannak példák arra, hogy egy országban több püspökkari konferencia működik. Így például Csehszlovákiában cseh és szlovák püspökkari konferencia, Nagy-Britanniában Angliának és Walesnek közös konferenciája van, a skót püspökök azonban külön testületet alkotnak, az északír egyház pedig egyházjogilag az Ír Köztársasághoz tartozik. /Jakubinyi püspök reformterve. Mesterséges egyházi struktúra Romániában. = Új Magyarország, febr. 25./"

John Bukowsky 1990 augusztusa óta Románia pápai nunciusa. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy küldetésének egyik specifikus része a görögkeleti és a görög katolikus felekezetek között elhúzódó, némelykor tettlegességig fajuló vitája az egyházi javak, a templomok elosztásában, amelyet ideje lenne ésszerű módon lezárni. Tudatosítani kellene, hogy a görög katolikus templomok visszaigénylése történelmileg jogos és megalapozott. - A nagyváradi és a szatmári püspökség hivatalosan kérte, hogy a nemrégiben létesült gyulafehérvári érsekség fennhatósága alá tartozzanak. Mi erről a véleménye, kérdezte Szekernyés János a nunciust. Méltányolja a kérést, felelte, a Szentszék sem határolja el magát ettől a kéréstől. A jelenlegi feltételek között azonban nem tudják teljesíteni, a régi kereteket rögzítette a Romániával a húszas évek végén kötött konkordátum. Amennyiben a jövőben új egyezményt kötnek, akkor az érsekségek területét is módosítani lehet. Hozzátette: kánonjogi szempontból a püspökök teljes autonómiát élveznek, nem tartoznak egyik vagy másik érsek joghatósága alá. /Szekernyés János: Beszélgetés John Bukowsky pápai nunciussal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 27./

A moldvai csángók magyarságtudatáról beszélve több körülményt kell figyelembe venni. A moldvai magyarok különböző időszakokban érkeztek mai lakóhelyükre a XIII. századtól a XVIII. Századig. Ebből következik, hogy a Kárpát-medencén belül a magyarság nemzettudatának különböző fázisait hozták magukkal. A másik tényező a több mint egy évszázada erősödő román propaganda, amely a román hivatalosság és a szolgálatába szegődött moldvai katolikus papaság részéről éri a moldvai magyarokat, miszerint ők nem magyarok. A harmadik körülmény, hogy a moldvai magyaroknak nincs értelmiségük. ? A moldvai magyarok magyar voltáról számos dokumentum tanúskodik a XV. századtól kezdődően. /Halász Péter: A moldvai csángók magyarságtudatáról. = Művelődés (Kolozsvár), febr./

Az RMDSZ vezető testülete, az Országos Elnökség és a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ febr. 28-29-én Nagyváradon ülésezett. Elhatározták, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát máj. 29-31-e között tartják, Brassóban. A megfelelő előkészítés érdekében létrehoztak egy program- és egy alapszabály-módosító bizottságot Béres András, illetve Kolumbán Gábor vezetésével. Az RMDSZ javasolja a népfőiskolai hálózat kialakítását, együttműködik az EMKÉ-vel, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel. Az Országos Elnökség elemezte a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulót érzékenyen érintette: a parlament diszkriminatív határozata a Hargita-Kovászna jelentés ügyében, Vacaru szenátor Tőkés László püspök, illetve az RMDSZ elleni gyalázkodó támadása és a román Külügyminisztérium magyarellenes uszításra alkalmas jegyzéke. Emiatt a választási harc több helyen etnikai harccá fajult. Ebben együttműködött a Románok Nemzeti Egységpártja és a kormányzó párt, a Nemzeti Megmentési Front. Az Országos Elnökség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kétmilliós romániai magyar kisebbség több mint ezer éve él ezen a tájon és meghatározó tényezője az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének. Az EBEÉ 1990. jún. 20-án elfogadott okmánya szerint a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásuk, illetve azonos kultúrájuk vagy vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. Az Országos Elnökség felkéri a magyar kormányt, hogy támogassa azokat a román állampolgárságú magyar diákokat, akik tanulmányaik befejezése után visszatérnek szülőföldjükre. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Megjelent a Miénk Itt a Tér - Diákvédelmi, politikai és irodalmi lap első száma, kiadja a Marosvásárhelyi Magyar Diákok Szövetsége. /Miénk Itt a Tér (Marosvásárhely), márc. 12./

"Az RMDSZ felhívására Székelyudvarhelyen többezer magyar tüntetett az anyanyelvi oktatáshoz való jog védelméért. A tüntetésen felszólaltak a városi RMDSZ, a vallásfelekezetek és az iskolák képviselői. A tüntetők követeléseiket tartalmazó nyilatkozatot és felhívást fogadtak el. A nyilatkozatban kifejezték aggodalmukat és tiltakozásukat a készülő tanügyi törvény ellen, amely korlátozni akarja az anyanyelven való tanulás jogát. Ez folytatása a nemzeti kisebbségek erőszakos beolvasztására irányuló politikának. A nemzetközi egyezmények, konvenciók minimális alapként leszögezik az anyanyelvi oktatáshoz való jogot minden szinten. A tüntetők felhívást intéztek az ország parlamentjéhez és a kormányhoz, hogy határolják el magukat a diktatorikus rendszer kisebbségi politikájától. A tanügyi törvény biztosítsa a decentralizált, demokratikus oktatási rendszert, az anyanyelvi oktatáshoz való jogot minden szinten, továbbá önálló tantárgyként "saját történelmünk és hagyományaink ismeretét". A törvény rendelkezzen a felekezeti oktatáshoz való jogról, az egyházi birtokok visszajuttatásáról, alapot teremtve ezáltal a kisebbségi iskoláknak. /Tiltakozás a nemzetiségi jogokat csorbító tanügyi törvény tervezete ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"

Kisebbségi diákkonferenciát rendez az Erdélyi Gyülekezet Tahitótfaluban, a református templomban, tájékoztatott Németh Géza lelkész. A diákok azt fogják vizsgálni, hogy mit tehet az ifjúság a határokon túli magyar kisebbségekért. A vitaindító előadást Entz Géza államtitkár tartja. /Tahitótfalun a kisebbségekről. = Népszabadság, márc. 18./

Katona Ádám az autonómiáról vallott felfogása alapján nem szélsőséges, állapította meg Tőkés László püspök. Katona Ádám személye körül túl nagy volt a felhajtás, az egészet felfújták. Domokos Géza egészségügyi okokból lemond, ki lehet az utóda, kérdezte az újságíró. Tőkés László közölte: demokratikus választást tartanak. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tőkés László sajtótájékoztatója. = Pesti Hírlap, márc. 23./