Zilahon az 1989-es események után hetilapot indítottak Szilágysági Szó, majd 1991-től Szilágyság címen. A Szilágyságban sorra alakultak a magyar műkedvelő csoportok, így például Szilágypanitban néptánc- és színjátszó csoport. 1990. márc. 15-én Zilahon a Kálvineumban /Művelődési Ház, melyet a zilahi református egyházközség épített 1943-ban/ ünnepelt a város magyarsága. Másnap ugyanitt alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A helyi vatrások tüntettek a megalakult két magyar nyelvű líceumi osztály ellen. 1990. márc. 25-én Kraszna 50 tagú művészegyüttese lépett föl. 1990 áprilisában - 1945 óta először - Silvania néven magyar irodalmi és művészeti folyóirat indult. Ez a kiadvány azután megszűnt. Krasznahorváton Kacsó Erzsébet óvónő vezetésével megalakult a falu tánc- és színjátszó csoportja. Előadásukat néhány román fiatal megzavarta. 1990 júliusában Szilágysomlyón rendbehoztak egy épületet, ez lett az RMDSZ helyi székháza. Ugyanebben a hónapban Zilahon, a református templomban egyházzenei hangversenyt rendeztek. Szilágybagoson, Nagyfaluban és Zilahon lépett fel a Birtalan József vezette marosvásárhelyi Vártemplom leánykórusa. - Az 1991 október végi II. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál nemzetközivé nőtte ki magát, Debrecenből jött egy énekkar, Kassáról pedig a Homolya Éva vezette Csengettyű leánykar lépett föl. - 1991 áprilisában Csíkszeredában rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi versenyt, melyen a szilágysági versenyzők dicséretben részesültek. - Zilahon a diákok diáklapot szerkesztettek Guguc címen. /Filep Béla: Művelődési élet a Szilágyságban. = Művelődés (Kolozsvár), márc./

Tamas Emil marosvásárhelyi rendőrszázados Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat vezetőjének és Verestóy Attilának megküldött beadványában bizonyítékokkal leplezte le azokat, akik a választások idején hamis személyi igazolványokkal szavaztak. - Tamas Emil marosvásárhelyi rendőrszázados Románia főügyészéhez, Ulpiu Popa Cherecheanunak írt beadványában bizonyítékokkal leplezte le a marosvásárhelyi személyazonossági igazolványok hamisítóit: a hamis lakcímbejelentésekkel a Vatra Romaneasca jelöltjére szavazók számát kívánták növelni. Tamas Emil feltárta, hogy milyen sokan vettek részt a csalásban, a hamisításban. Cismas Ion újságíró /a marosvásárhelyi Cuvintul Liber munkatársa/ szedte össze a hamis személyi igazolványokat, amelyeket Bucin őrnagynak, a Maros megyei Rendőrségi Lakossági Nyilvántartó vezetőjének adott át. Ezekről a csalásokról tudott több rendőri vezető is. Dan tábornok pedig Ciubota ezredessel, a megyei katonai ügyészség vezetőjével arra jutottak, hogy egyezkedni kellene az RMDSZ-szel: a hamisítások ügyének befejezéséért cserébe felajánlják a Pokorny ügy megoldását /akit polgármesterré választottak, majd Pokorny hamis nyilatkozattal vádolva lemondott/. Tamas Emilt a bejelentés után tartalékállományba küldték és többször megfenyegették. A bűnösök ellen nem indítottak eljárást. Tamas Emil beadványa előzően megjelent a Viitorul Romanesc, a Timpul és a Gazeta de Mures című lapokban. /Tamas Emil százados: Beadvány a hamis személyazonossági igazolványok ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

"Iliescu elnök ápr. 16-án váratlanul Kovászna megyébe látogatott, Sepsiszentgyörgyön Fodor Ferenc megyefőnök fogadta. Iliescu elnök a pártok vezetőivel tárgyalt és jelen volt Kozsokár Gábor szenátor, a román szenátus alelnöke is. A Vatra és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselői felrótták az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a magyar tengerben. Követelték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, továbbá bérpótlékot az itt élő román hivatalnokoknak, azonkívül az RMDSZ betiltását. Kozsokár Gábor szenátor feltette a kérdést. "Vajon helyes-e szélsőségesnek nevezni azt, aki anyanyelvi oktatást kér minden tárgyból?" - Iliescu zárszavában kifejtette: Magyarországnak nem kell közbelépnie a romániai magyarság problémáinak megoldásáért, az a román államra tartozik. - Jeszenszky Géza külügyminiszter felelőtlen politikus, mert visszasírja a Trianon előtti helyzetet, revizionista igényekkel lép fel. - A Vatra Romaneasca nem fasiszta szervezet, jelentette ki az elnök. Az elnök kíséretében megjelent Hajdu Győző, aki ugyanúgy kiszolgálta Ceausescut, mint a jelenlegi román hatalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Magyar Nemzet, ápr. 18, Magyar Hírlap, ápr. 18./"

Ma már lexikonok sem tartják számon az 1861-ben megalakult Szent László Társaságot, amely a történelmi Magyarország határain kívül élő magyarok lelki gondozását vállalta magára. A társaság Bibliát, könyveket vitt a csángóknak, Moldovába. És 1990 szeptemberétől működik világi tevékenységét vállaló utóda, a Lakatos Demeter Egyesület. Alapító tagjai között volt Benda Kálmán, a csángókérdés tudós kutatója, Csoma Gergely fotóművész, a győri Jáki Teodóz páter, Kóka Rozália néprajzos, Atzél Endre, a csángó ügy józan megszállottja és Halász Péter, az anyaországi csángó mozgalom fáradhatatlan munkása. Az egyesület megvonta másfél éves tevékenységének mérlegét. A Magyar Néprajzi Társasággal közösen tanácskozást tartottak a moldvai magyarok történelméről, néprajzáról. Ezzel tisztelegtek Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának 90. születésnapján. Az elhangzott előadásokat Domokos Pál Péter-emlékkönyvként tervezik megjelentetni. A csángó kultúrát hivatott ismertetni az anyaországgal a Csángó Fesztivál, ilyet tavaly rendeztek Jászberényben. A fesztiválon megjelent Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápalátogatás idején Budapestre érkezett ezer moldvai csángómagyar. Nevükben adta át a pápának a közülük való, Székelyföldön szolgáló Horváth Antal esperes a csángók kérését az anyanyelvű misékért. A csángók utazásának ezernyi gondját az egyesület is vállalta, jelesen Atzél Endre és a Piarista Öregdiákok Szövetsége. A Lakatos Demeter Egyesület a pápalátogatásra érkező csángók kezébe egy könyvecskét adott, Barna Gábor néprajzkutató és Jáki Teodóz bencés tanár munkáját a magyar szentekről. /Beke György: A Szent László Társaság szellemében. = Új Ember, máj. 3./

1990 elején Brassóban is alakult magyar diákszervezet. A Brassói Magyar Diákszervezet vezetőségének egyik tagja, Kedves Attila elmondta, hogy 7-800 magyar egyetemista tanul Brassóban. Régen nem is tudtak egymásról, a diktatúrában nem engedtek semmilyen magyar szervezetet. Néhány lelkes magyar hallgató sorravette a különböző szakokat, évfolyamokat, megkeresték a magyar diákokat, akik örömmel jöttek a szervezetbe. Létrehoztak egy magyar könyvtárat, magyar szakkönyveket gyűjtöttek össze. /Szávai Géza: Beszélgetés Kedves Attilával, a Brassói Magyar Diákszervezet elnökségi tagjával. = Új Magyarország, máj. 6./

A Romániai Magyar Kisgazdapárt II. kongresszusát Marosvásárhelyen, a Vártemplomban tartotta máj. 14-én és 15-én. Király Károly, a párt tiszteletbeli elnöke tartotta a köszöntő beszédet. Sütő András üdvözölte a jelenlevőket. Mihályi József elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Kisgazdapárt ne bontsa meg a koalíciót, mert összmagyarságban kell gondolkozni. Arról döntöttek, hogy a párt országos székhelye Csíkszeredáról Marosvásárhelyre kerüljön. A program elfogadása után megválasztották az elnökséget: Mihályi József /elnök/, Lukácsi Szalamér /főtitkár/, Ferenczi Zoltán, Molnár Péter, Sikó Antal, Fábián Levente, Virág Sándor, dr. Kacsó Albert és Hermány Antal /alelnökök/. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 15, 16./

A romániai római katolikus püspökök /a magyar és román püspökök/ Alexandru Barladeanunak, a szenátus elnökének és Dan Martian képviselőházi elnöknek írt nyílt levelükben tiltakoztak az abortusz ellen, a kereszténytelen rendelet és annak szellemében fogant önkényeskedések ellen. /Levél abortusz-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./

Nagylakon, a Romániában élő szlovákok kulturális központjában írták alá a román-szlovák együttműködést szabályozó protokollt. Román részről Horváth Andor művelődési államtitkár, szlovák részről Michal Kovác, a kulturális miniszter első helyettese látta el kézjegyével a dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./

Vasile Ghetau, az Országos Statisztikai Bizottság népszámlálási osztályának vezérigazgatója sajtóértekezleten ismertette az idei népszámlálás előzetes adatait: Románia 22 760 449 fős összlakosságából 1 620 199 magyar nemzetiségű /7,1 %/, tehát az előző, 1977-es népszámlálás óta 94 ezerrel, 5,5 %-kal csökkent a magyarság lélekszáma. Ghetau még az 1977-es népszámlást is hitelesnek mondta. A nemzetiségek közül csökkent a németek /359 ezerről 119 ezerre/, a szerbek lélekszáma, nőtt az ukránoké, oroszoké, törököké és tatároké, legnagyobb mértékben a cigányoké /227 ezerről 410 ezerre/. A magyar kisebbség Hargita /84,6 %/ és Kovászna /75,2 %/ megyében van többségben, jelentős arányban élnek még Maros /41,3 %/, Szatmár /35,0 %/, Bihar /28,5 %/ és Szilágy /23,7 %/ megyében. Az országban a római katolikusok száma 1 114 000, a reformátusoké 801 557, az unitáriusoké 76 333, a lutheránusoké és evangélikusoké 39 ezer, illetve 21 ezer. Románia lakosságának 86,8 %-a ortodox, a románság aránya 89,4 %. /Csökkent a romániai magyarság száma. = Magyar Hírlap, máj. 30./ Nádudvary György, a Kovászna megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, hogy az RMDSZ helyi, területi szervei felülvizsgálhatják a népszámlálási adatokat. Az adatok feldolgozása még tart. A magyarság kimutatott 1,6 milliós lélekszámát ő is kevésnek tartja. /Botos László: Román népszámlálás. = Új Magyarország, jún. 1./

Az RMDSZ a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban leszögezte, hogy az fenn akar tartani egy merev, korszerűtlen, erősen központosított oktatási rendszert, melynek nem egy előírása antidemokratikus és az elfogadott nemzetközi szerződésekkel ellentétes, semmibe veszi a kisebbségek oktatásának évszázados hagyományait, kötelezni kívánja Románia történelme, földrajza és az állampolgári ismeretek román nyelven való oktatását, előírja, hogy a közép- és felsőfokú szakoktatás csak román nyelven lehetséges, nem akarja biztosítani, hogy a fiatalok szabadon választhassák meg azt a nyelvet, melyen felvételizni óhajtanak, leszűkíti az egyházi iskolák létét az egyházi személyzet felkészítésére. Mindezek ellen tiltakozik az RMDSZ országis méretű tüntetéssel. /Az RMDSZ tájékoztatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Az új tanügyi törvénytervezet kisebbségellenes pontjai: V-XII. osztályokban csak románul lehet tanulni Románia történelmét, földrajzát és a bevezetendő állampolgári nevelést. (112. cikkely). Az egészségügyi, műszaki, mezőgazdasági, jogi, közgazdasági, katonai szakoktatás csak román nyelven történik (114. cikkely), a 115. cikkely biztosítja a felsőfokú oktatásban az anyanyelvű csoportok létrehozását, de csak tanár- és színészképzés terén. /Nagy F. István: Ne hagyjátok az iskolát! Új tanügyi törvény a parlament előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 10./

Kádár Gyula Adalékok a romániai magyarság történetéhez című összefoglalóját kezdte közölni folytatásokban a lap. A cím a szerző helyesbítésével: A romániai magyarság rövid története. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Dr. Kazár Lajos Canberrában, Ausztrália fővárosában él, az ottani National University kutatója. Kazár Lajos 1924-ben született Bolozsameggyesen. 1943-ben beiratkozott a kassai Kereskedelmi Főiskolára, de a háború Németországba sodorta. Ott folytatta egyetemi tanulmányait, majd 1949-ben kivándorolt Ausztráliába. Később az Australian National University hallgatója lett, tárgya az ázsiai civilizáció, valamint a kínai és a japán nyelv. Amerikában az ural-altáji nyelveket tanulmányozta Bloomingtonban, az Indiana University hallgatójaként megszerezte a mester-fokozatot /M. A./, végül az uráli-magyar összehasonlító nyelvészetben végzett tudományos munkásságával megkapta a Ph. D.t, a filozófia doktora címet. Dr. Kazár Lajos 16 kérdést intézett a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. A hetilap közölte kérdéseit. A kérdések között szerepelt többek között az, hogy hol vannak a régészeti bizonyítékok arra, hogy a dáko-románok a rómaiak 270 körüli kivonulása után Erdély földjén éltek, mivel magyarázható, hogy sem Rómában, sem Bizáncban nincsenek feljegyzések a dáko-román nép kereszténnyé válásáról, a vlachokat az ohridai érsekség egyházi uralma alá helyezték, Ohrida Albánia közelében van, miért tartoztak az Erdélyben élő románok 1715-ig az ohridai érsekséghez, amikor szláv rítusú ortodox püspökségk közelebb is voltak, miért volt szláv nyelvű a románok szertartásrendje a XIX. századig, miért használták a cirill írást a XIX. századig stb. /Fáy István: Várjuk a választ! Dr. Kazár Lajos kérdései a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. = Magyar Élet (Az ausztráliai magyarság egyetlen hetilapja), jún. 11. XXXIV. Évf. 21. sz./

Szabófalva csángó faluban járt a Magyar Televízió forgatócsoportja, Lengyel Gyula rendező az ott élő csángók életét vette filmre. Szakértője Halász Péter csángókutató volt. A papok kiveszik a részüket a románosításból. Szabófalva plébánosa például azt terjesztette, hogy a Magyarországon tanuló csángó diákokat kémekké képezik ki. Szüleik házát sem hajlandó beszentelni. A szabófalvai születésű bukaresti római katolikus érsek, Robu /vagyis Rab/ szerint Lakatos Demeter nevű csángó költő nem is létezett. /A költő háza ma is áll a faluban./ Szabófalván él Perka Mihály tanár, aki elmesélte, hogy annak idején Kallós Zoltán segítségével került a kolozsvári Bolyai Egyetemre. A diploma megszerzése után hazajött, mer élethivatásának tekinti, hogy felemelje földijeit. Otthon tanítja a falubeli gyermekeket. Munkája nem eredménytelen, a hetvenegynehány Magyarországon tanuló csángó egyetemista közül tizenkettő szabófalvi. /Hardi Péter: Csángók között Moldovában. = Új Magyarország, jún. 18./ Lakatos Demeter /1911-1974/

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség újabb iskola-diverziója a következő. Az Adevarul de Cluj című román napilapban fizetett hirdetés formájában a magyar iskolák elsorvasztására vonatkozó újabb tervét. Funar polgármester is támogatja ezt az ötletet, hogy Kolozs megyében, eltérően a többi megyétől, különleges vizsgarendet akarnak életbe léptetni. Eszerint a felvételizőknek román nyelvből és matematikából kellene vizsgázniuk, és csak a vizsgát követően vennék figyelembe azt, hogy a diák milyen tannyelven óhajt tovább tanulni. Ez az intézkedés törvénytelen és önkényes. A diákoknak ugyanis román nyelvből, másnap magyar nyelvből, a harmadik napon matematikából kell vizsgázniuk. A diákoknak már a VIII. osztály végén kell nyilatkozniuk arról, hogy milyen nyelven akarnak továbbtanulni. /Tibori Szabó Zoltán: iskola-diverzió. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

1940-ben a bukovinai székelyek államközi szerződéssel hazatérhettek. Velük Magyarországra települt több mint száz moldvai csángó család. Egyházaskozár lakosságának zömét ők képviselik, mondta el Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület /Budapest/ titkára. Az 1991/92-es a második tanév, hogy csángó diákok tanulhatnak a Nemzetközi Előkészítő Intézetben /Budapest/. Most csángó diákok érkeztek nyaralni Egyházaskozárba. Elénekelték csángó himnuszt, ezt a múlt században keletkezett éneket, melyet 1990-ben a Csángó Szövetség avatott himnusszá /Csángó magyar, csángó magyar,/ Mivé lettél, csángó magyar?/, Ágról szakadt madár vagy te,/ elvetedve, elfeledve!/?/ Egyházaskozár népi együttese Domokos Pál Péter nevét vette fel, ezzel is tisztelegve emléke előtt, mert ő a moldvai csángók kultúrájának feltárását tartotta életcéljának. /Galgóczy Zsuzsa: ?Ott vagyand egy nod szip ország? Csángó diákok Egyházaskozáron. = Heti Magyarország (Budapest), jún. 26./

Endrődi Szabó Ernő bemutatta Vékony Gábor Dákok, rómaiak, románok című munkáját. /Endrődi Szabó Ernő: Délibábok hősei avagy a néptörténet ?diszkrét? bája. = Kortárs, jún./

Az erdélyi magyar iskolákért! című felhívás emlékeztet az oktatási törvénytervezet elleni, az RMDSZ által szervezett jún. 11-i országos tiltakozó megmozdulására, melyen megjelentek a román ellenzék képviselői is. Az RMDSZ-program önrendelkezésen alapuló, autonóm anyanyelvű oktatási rendszert igényel. Követelik az egyházi vagyon visszaszolgáltatását, ez az alapja az egyházi iskolahálózat létrehozásának. A magyar anyanyelvű tanintézetek irányítását a magyar közösség által választott államtitkárság végezze. Iktassák be a magyar középiskolák tantárgyai közé a nemzeti történelem oktatását, a román történelmet és földrajzot anyanyelven tanítsák, a szakoktatás nyelvének ne határozzák meg, hogy az csak román lehet. /Az erdélyi magyar iskolákért! felhívás aláírói: RMDSZ, Bolyai Társaság, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Tamás Emil jelenleg bujkál. Marosvásárhelyen élt április közepéig, rendőrszázados volt. Marosvásárhelyen a románság számára a politikai hatalom megszerzése volt a legfontosabb. A rendőrség és a katonaság nacionalista rétegei között megindult a közeledés. Hasonló volt a helyzet az ügyészségnél és a törvényszéknél is. A városban /ugyanúgy az országban/ virágzik a korrupció, sokan a politikai hatalmuk mellé gazdasági pozíciókat szereztek. Sajnos, a magyarság vezetőinek egy része is partner ezekben a gyakran kétes ügyekben. A választásokra készültek a román nacionalisták. Marosvásárhely lakosságának 60 %-a magyar, a városban élő cigányság többség magyar érzelmű. A Vatra hívei látták: ha Marosvásárhelyen elveszítik a választást, akkor a Vatra súlypontját más városba kell áthelyezni, valószínűleg Kolozsvárra. /Időközben ez megtörtént./ Januárban titkos találkozót tartottak az országos főkapitány, a cigányság vajdája részvételével, ahol a főkapitány arról győzködte a cigányokat, hogy a választáson a Román Nemzeti Egységpártra szavazzanak. Erről a találkozóról Tamás Emilnek dokumentuma van. Ezután a román nacionalisták a Vatra Romaneascával az élen választási csalást készítettek elő a marosvásárhelyi polgármesteri választásra. A rendőrségen hamis személyi igazolványt adtak ki több ezer embernek, hogy ezzel növeljék a városban élő románok számát. Tamás Emil értesült erről, elhatározta, meggátolja az akciót. Értesítette a román közvéleményt és sikerült bizonyítékokat is szereznie. Febr. 8-án, a választás előtt egy nappal az RMDSZ városi szervezete sajtótájékoztatón bemutatta a hamis igazolványokat. Jellemző, hogy a kiküldött vizsgálóbizottságot az a személy irányította, aki a választási csalást jóváhagyta. Tamás Emilt nyugállományba helyezték, elhatározták, bevonják az útlevelét. Tamás Emil mindezt megtudta, sürgősen el kellett menekülnie. Azóta bujkál. /Botlik József: Marosvásárhelyi látlelet. Aki leleplezte a választási csalást. = Magyar Nemzet, júl. 14./

"Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/ összefoglalta a Cseresznyés per fejleményeit. Cseresznyés Pált 1991. jan. 17-én tartóztatták le és 1992, júl. 7-én az időközben Magyarországra menekült Barabás Ernővel együtt tíz évre ítélték. Tófalvi visszatekintett a kezdethez. 1990. márc. 20-án a marosvásárhelyi magyarok békés tüntetést szerveztek. Az előző napon, 19-én felfegyverzett görgényvölgyiek súlyosan bántalmazták az RMDSZ székházába menekült 72 személyt, kiverték Sütő András félszemét. 20-án újból behozták Marosvásárhelyre a görgényvölgyieket. A botokkal, vasvillákkal, dorongokkal felfegyverzett román lakosok Sáromberkén halálra gázolták Gémes Istvánt, Nagyernyén Csipor Antalt, Marosvásárhely főterén pedig Kiss Zoltánt. A támadók között volt a libánfalvi Mihaila Cofariu is. Az összecsapás során Cofariu súlyos sérülést szenvedett. Miközben a Sütő András elleni gyilkossági kísérlet, továbbá a három halálra gázol egyetlen tettesét sem ítélték el, keresték Cofariu támadóit. Egyetlen orvosi látlelet sem bizonyította, hogy Cseresznyés Pál rúgása életveszélyes sérülést okozott volna. Végül meggyőző bizonyítékok hiányában, hamis tanúvallomások alapján ítélték el Cseresznyés Pált, akit előzőleg a börtönben megvertek. Ezzel a marosvásárhelyi események magyar és cigány elítéltjeinek száma 47-re emelkedett. Közben a bíróság a védelem egyik koronatanúját, a Cofariut bekötöző Seres Máriát, aki azt állította, hogy a földön fekvő féri nem Cofariu volt, egy év börtönbüntetésre ítélték. /Elvált a férjétől és a megítélt gyermektartási díjat nem fizette ki, ezért börtönözték be./ A tárgyalás során levetítették az ír tévé felvételét, melyet a marosvásárhelyi eseményekről készített. Azonban a filmet a vádnak megfelelően átalakították: kivágták belőle azt a részt, amikor a botokkal, fejszékkel felfegyverzett román tüntetők áttörik a rendőrkordont és megtámadják a békésen tüntető magyarokat. Ehelyett csak azok a képsorok láthatók, ahol a magyarok ellentámadásba lendülnek. Az ellenséges légkört mutatta, hogy Luca Ioan ügyész így kezdte vádbeszédét: "Gyilkosság megbocsátani annak, aki embert ölt!" Hiába mutatott be az RMDSZ egy filmet a valóságban történtekről, azt nem vették figyelembe. Borz Grigore, a vád képviselője odáig ment a magyarság kollektív elítélésében, hogy 1990. márc. 20-át az RMDSZ által szervezett katonai akciónak minősítette. Végül kijelentette: egyetlen románnál sem volt ütő-, vágó-, szúrófegyvert. Mihály Sándor, Jung Ildikó és Veres Gyula védőbeszédei mindezek miatt valóságos vádbeszéddé vált. Mihály Sándor hivatkozott arra, hogy a hírhedtté vált Judea ezredes bevallotta, a Népújság is leközölte, hogy a görgényvölgyiek felfegyverkezve jöttek Marosvásárhelyre. A nagy távolságból készült videofelvételről nem lehet pontosan megállapítani, hogy a földön fekvő alak Cofariu. /Tófalvi Zoltán: A marosvásárhelyi per. = Népszabadság, júl. 18./"

A Tanügyi és Tudományos Minisztérium 300 millió lejt kapott a kormánytól besszarábiai diákok számára román irodalom és történelemkönyvek megjelentetésére. /Curierul National (Bukarest), júl. 18./

A romániai magyar oktatásról közölt adatokat Murvai László és Debreczi Árpád folytatásokban, az 1991-92-es tanév alapján, felhasználva a minisztérium és a megyei tanfelügyelőségek információit. Megjegyezték, hogy a román tagozaton tanuló magyar diákokról a tanfelügyelőségek adatai pontatlanok. Az óvodai oktatást tekintve 610 egységben van magyar óvodai csoport, ebből 470 a vegyes óvoda és csak 140 önálló magyar óvoda van. A magyar nyelvű óvodákba járók száma 47 530 volt, 70-nel kevesebb az előző évinél. Román nyelvű óvodába 4986 magyar gyermek járt. Az elemi iskolákba /I.-IV. osztályba/ 62 616 tanuló jár, 4234-gyel kevesebb, mint tavaly. Mi lehet ennek az oka? Az elvándorlás, a kevesebb gyermek? Számításokkal következtettek arra, hogy mintegy 23 ezer magyar gyermek jár román iskolába, ez 27 %-os arányt jelent. Az V-VIII. osztályos magyar tanulók száma 71 780, a tanulók száma 3871 fővel csökkent az előző tanévhez viszonyítva. Román osztályokba 15 367-en jártak. - Az 1991-92-es tanévben 26 magyar középiskola működött és 110 intézményben volt magyar tagozat. A tanévben magyar tagozatos középiskolába 33 409 diák járt, számuk 7958 fővel csökkent az előző tanévhez képest. A legnagyobb visszaesés Maros megyében történt. Magyar nyelvű szakmai oktatásban 6380 tanuló részesült.- Az oktatás formát figyelembe véve a tanévben összesen 222 826-an tanultak magyarul, számuk az összes tanulók 4,8 %-át jelentették. - Ebben a tanévben összesen 8 777 magyar hallgatója volt a felsőoktatási intézményeknek, ez a romániai hallgatók 5,8 %-át tették ki. Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 1570 magyar diákja van, közülük 581-en tanulnak magyar nyelven, de legtöbbjük néhány tárgyat hallgathat anyanyelvén. Magyar nyelven tanítanak még Marosvásárhelyen: részlegesen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, de anyanyelvű oktatás folyik a Színművészeti Akadémián és Bukarestben, a Hungarológiai Tanszéken. Az egyetemi szintű oktatásban 473 magyar tanerő van, az összes tanárok 2,7 %-át teszik ki. /Murvai László, Debreczi Árpád: Tanév végi számadás - 1991-1992. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14., 15., 17., 18./

Az RMDSZ júl. 25-én Brassóban kibővített elnökségi ülést tartott. A magyar prefektusok leváltása indokolatlan volt, tiltakoznak a kormány provokációs, diszkriminatív lépése ellen. Kiadott nyilatkozatukat Kolumbán Gábor RMDSZ-alelnök olvasta fel. A kormány megszegte azt az ígéretét, hogy a választások tekintetében megőrzi semlegességét. Az RMDSZ megelégedéssel vette tudomásul, hogy a román demokratikus erők és a független sajtó elítélte a kormány intézkedéseit. Az elnökség felhívást intéz Hargita és Kovászna megyei szervezetekhez, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne a sárga csillagot, hanem a fehér kokárdát tűzzék ki. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29., Magyar Nemzet, júl. 27./ Ugyanezen az ülésen az RMDSZ Országos Elnöksége a kiadott Közlemény szerint az EMKE felkérésére kijelölte a Magyarok Világtalálkozóján az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget. Az RMDSZ elfogadta a jogsértésekről a jogászok által júl. 23-án összeállított /Maros megyei RMDSZ közleménye/ elemzést azzal, hogy azt, megfelelő jogi dokumentációval a hazai és a nemzetközi szervezetek elé kell tárni. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

A Bolyai Egyetem visszaállításának szükségességét többen, több szempontból taglalták már. Hantz Lám Irén földrajztanár, a Bolyai Társaság tagja a középiskolai tanárutánpótlás gondjaira hívta fel a figyelmet. Magyar tanárok hiánya főleg a történelem és földrajz szakoknál mutatkozik meg. 1992-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz karán átlagban 10 hallgató van évfolyamonként, tehát évente 8-10 végzősre lehet számítani. A történelem kar I-IV. évfolyamán mindössze 6 hallgató tanul. Hantz Lám Irén vizsgálta az egyes megyék helyzetét a két tantárgyat tanítókat illetően. A tanárok legnagyobb része 41 év fölötti. Beszterce-Naszód megyében nincs magyar földrajz- és történelemtanár. Több megyében betöltetlen a magyar középiskolákban a két tárgy szaktanári állása. A tanárnő javasolta, hogy be kellene indítani magyar nyelvű földrajz-történelem szakot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Az EMKE az 1991. máj. 20-án Brassóban tartott közgyűlésén alakult meg, alakult újjá a közművelődési munka átfogóbbá tétele céljából. Az EMKE együttműködik a hozzá csatlakozott egyesületekkel, illetve a társzervezeti viszonyt vállaló szakegyesületekkel, mint amilyen például a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Zenetársaság stb./ Az EMKE 199-es újjáalakulása előtt 1989 után már megalakult vagy újraalakult közel 80 helyi vagy területi érdekeltségű közművelődési egyesület, együttes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványvidéken tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Sajnálatos, hogy a nagyobb lehetőségek birtokában levők részéről nem eléggé jut kifejezésre a hátrányosabb helyzetű vidékek segítése. - Az EMKE a közművelődési munka egybehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. Létrehozták az EMKE megyei szervezeteit, ami sikerült Arad, Brassó, Csíkszereda, Déva, Marosvásárhely, Medgyes, Nagybánya, Temesvár és Zilah székhellyel. A másik vonalon sikerült megalakítani a nemhivatásos színjátszó csoportokat tömörítő Jádzó Társaságot, a Romániai Magyar Táncszövetséget, a hazai könyvtárosokat tömörítő egyesületet és az azt anyagi háttérrel fedező Heltai Gáspár Alapítványt, továbbá az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. A brassói közgyűlésen megválasztották az elnökséget, azonban az elnöki testület nem működik. Dávid Gyula elnököt 1991. decemberében a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjává választották. Idén esedékes a Magyarok III. Világkongresszusa, az előkészítésben reá háruló feladatok számára megnehezítik az esedékes EMKE-munkát. Kötő József egyben az RMDSZ társadalomszervezési alkalmazottja, ha van az EMKE működésének eredménye, az oroszlánrészben neki köszönhető. Rajta kívül a területi elnökök közül csak Kocsik József munkája volt az elképzelések szerinti. Varga Gábort 1991 őszén Bihar megye RMDSZ elnökének választották, így EMKE-munkáját abba kellett hagynia. Tófalvi Gábor megszervezte a Maros megyei EMKÉ-t, utána viszont nem tudta megszervezni a szórványmagyarság összefogását. - Az EMKE anyagi helyzete nem megoldott. Az alapszabály szerint a tagszervezetek jövedelmük 20 %-át befizetik a központi alapba. Ezt mindössze két tagegyesület tette meg. - Reménykedtek benne, hogy az RMDSZ ad majd nagyobb támogatást, de erre nem került sor. A helyi RMDSZ-szervezetek viszont komoly támogatást nyújtottak emléktáblák, emlékünnepségek, útiszámlák kiegyenlítése stb. terén. Állami költségvetési juttatásban kellene részesülnie az EMKE szervezetnek, a romániai magyarság lélekszámának arányában, erre azonban jelenleg nincs esély. A kezdeményezések eredménytelenek maradtak. A közművelődési rendezvényeket elsősorban alapítványi támogatásból tudják fedezni. Dávid Gyula megállapította, hogy a közművelődést nem a folyamatos aprómunka jellemzi, hanem a nagy felhajtással szervezett rendezvények a jellemzőek. - 1991-ben 80, jelenleg 125 egyesülete van az EMKÉ-nek. Ugyanakkor ezek alig egynegyedével sikerült kapcsolatot teremteniük. A 125 címre kiküldött kérdőívre mindössze 36 egyesülettől érkezett válasz. A tájékoztatás nem működik. Dávid Gyula EMKE-elnökként sokszor csak utólag értesül egy-egy fontos és jelentős művelődési rendezvényről. /Dávid Gyula: Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1991/92. évi munkájáról. = Művelődés (Kolozsvár), júl. /

Stolojan miniszterelnök Sepsiszentgyörgyön tárgyalt Hargita és Kovászna megye képviselőivel és az RMDSZ-megbízottakkal a prefektusok leváltásának ügyéről. Arra a tervre, hogy a magyar lakosság elégedetlensége jeléül fehér kokárdát tűz ki, Stolojan megjegyezte, ehhez joguk van, a román fél is feltűzhet két fehér kokárdát. A kérdésben az aug. 5-i kormányülésen döntenek. /Magyar Nemzet, aug. 5./

Aug. 4-e és 8-a között az Erdélyi Kárpát Egyesület bihari szakosztálya megszervezte első honismereti táborát Várasfenesen. A táborozók a fenesi Béla-vár megtisztítását végezték el, délutánonként előadásokat hallgattak. Tőkés László és Tempfli József püspökök anyagilag hozzájárultak a táborozás költségeihez. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 26./

Magyarellenes tüntetés volt Marosvásárhelyen. A Vatra Romaneasca, a Román Nemzeti Egységpárt és más nacionalista szervezetek által rendezett nagygyűlésen a szónokok arra buzdították a románságot, hogy ne tűrje a magyarok románellenes akcióit, követelték a romániai magyar kisebbségi vezetők szigorú felelősségre vonását, állampolgárságtól megfosztásukat. Több magyar lakost bántalmaztak. /Magyar Hírlap, szept. 1./

"Nagy élmény volt a találkozás a Magyarok III. Világkongresszuson, értékelte a kongresszust a vele készült interjúban Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ választmányi közgyűlése már nem volt ilyen felhőtlen, hiszen felszínre kerültek a hosszú évtizedekig tartó elszakítottság következményei, a nézeteltérések. Ennek ellenére a közgyűlés hasznos munkát végzett. - A püspök az úgynevezett Erdélyi Világkongresszusról a jóhiszeműséget feltételezi, de ez nem változtat azon, hogy mindenképpen besegítettek a külföldről érkező diverziós szándékok érvényesüléséhez. Az Erdélyi Világkongresszus szervezői szerencsétlenül időzítették rendezvényüket, emellett éppen Erdély legitim képviselőit nem hívták meg. Erdélyben nemcsak magyarok élnek, figyelmeztetett Tőkés László. /Barabás Zoltán: "Én maradtam a régi: a temesvári lelkipásztor." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./ "

"Szemkovics Aristotel román férfi elmondta az újságírónak, miért kell menekülnie: a Ceausescu-rendszer idején többször bevitték a Securitate emberei és megverték, bebörtönözték. A rendszerváltás után újra felkereste Ionescu volt szekus, aki pénzt ajánlott neki, hogy vegyen részt a kormánypalota "ostromában". Nem vállalta. 1992-ben ismét felkereste Ionescu, annak ellenére, hogy lakást változtatott. Dollárt ígért, arra kérve Szemkovicsot, hogy lépjen be az RMDSZ-be és a választások előtt dobjon egy Molotov-koktélt a Front vagy egy másik párt székházára. Nem tette meg, ellenben Magyarországra jött, egy menekülttáborba. Itt is felkereste egy Nicolae nevű ezredes, 29 ezer lejt adott neki azzal, hogy szolgáltasson információkat a táborról.../Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"