"Tamás Sándor, Kovászna megyei képviselő, részt vett a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium tanévnyitó ünnepségén. A kantai római katolikus templomban tartott szentmise után Deme László, a gimnázium igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. A diákokat és szülőket Ambrus Ágnes, magyar szakos tanfelügyelő és Tamás Sándor képviselő köszöntötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 13., 1113. sz./"

"A sürgősségi kormányrendelet érvényben van, hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban. A szakoktatásra, a történelem és a földrajz oktatására gondol. Pruteanu szenátor nem képviseli a koalíció véleményét. /Zsehránszky István: A módosítások érvényben vannak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

"Funar meghívására és polgármesteri hivatala, továbbá az Avram Iancu Társaság szervezésében szept. 12-én Kolozsváron, az Avram Iancu téren Avram Iancu halálnak 125. évfordulóját ünneplő rendezvényt tartottak, amely valójában magyarellenes népgyűlés volt. A népgyűlést az ortodox katedrálisban ortodox istentisztelet előzte meg, majd megkoszorúzták Avram Iancu szobrát. A koszorúzás után a népgyűlésen a szónokok többsége dühödt magyarellenes és kormányellenes beszédet mondott. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnökének beszéde vehemens magyarellenes támadás volt, hasonló hangnemben beszélt Kolozs megye tanácselnöke és a hadsereg képviselője. Adrian Paunescu veresit olvasta fel, majd kikelt az RMDSZ ellen. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői tüntetően otthagyták a rendezvényt. /Magyarellenes népgyűlés az Avram Iancu téren. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Az Avram Iancu ünnepség része volt a szimpózium, amelyet ugyanezen a napon, szept. 12-én rendeztek Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban. A szimpózium után este a város főterén nagygyűlést tartottak, magyarellenes beszédet mondott C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke és Adrian Paunescu, a Szocialista Párt alelnöke. Funar az RMDSZ betiltását, az RMDSZ-vezetők elleni bűnvádi eljárás elindítását, a románellenes tevékenységet kifejtő magyarok elbocsátását, illetve nyugdíjuk megvonását, a magyar-román alapszerződés felfüggesztését, a kolozsvári főkonzulátus bezárását, az RMDSZ-es polgármesterek menesztését követelte. A népgyűlésen Tudor nyilvánosan széttépte az RMDSZ egyik szenátora által kidolgozott autonómia-tervezetet. Tudor bejelentette, hogy a megjelent pártokból megalakult a Haza Újjászületésének Nagy Szövetsége, és a román nemzetben hívő pártok és szervezetek csatlakozását várják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Emil Constantinescu államelnök interjút adott a legnagyobb példányszámú bukaresti napilapnak, az Adevarulnak, amelyben "Constantinescu államelnök elismeri a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások erősödését". Ilyen megnyilvánulások mind a román többség, mind a magyar kisebbség egyes szegmenseiből kiindulnak - jelentette ki. Az okok között említette az RMDSZ-en belüli belső küzdelmet, továbbá azt, hogy egyes pártok ősszel tartják kongresszusukat. Szerinte mind az RMDSZ, mind a Román Nemzeti Egységpárt keretében konfliktusok vannak a különböző csoportok között. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./"

"Szatmárnémetiben még épül a Hildegárd templom mögött a Szent Alajos Katolikus Kollégium, de az első lakók - 93 diák, többségük a helyi Hám János Katolikus Gimnázium tanulói - már bekötöztek tanévnyitáskor. Még be kell fejezni a közösségi termeket, társalgót és a könyvtárat. /Lakók a Szent Alajos Katolikus Kollégiumban. =Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Bíró Béla példákat hozott fel arra, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az autonómia. A skótok is az autonómia mellett döntöttek. 1999-ben megválasztják a skót parlamentet. A párizsi Le Monde a skót szándékokat szerencsésnek nevezte, hiszen a nacionalisták lefegyverzése csak az autonómia megadásával lehetséges. "Vajon milyen érzésekkel olvashatják az ilyen jellegű cikkeket a közismerten frankofil Adrian Nastase és társai? - tette felé a kérdést a cikkíró. /Bíró Béla: Autonómia? Igen! = Brassói Lapok (Brassó), szept. 19./ "

"A tanügyi törvényt módosító kormányrendelet szept. 23-i szenátusi oktatási szakbizottsági vitáján George Pruteanu bizottsági elnök ismét szavazásra bocsátotta a történelem és földrajz oktatására vonatkozó cikkelyt, amelyet a múlt héten megfelelő formában fogadott el a bizottság, újraszavaztatta. Miután a szavazás nyomán a bizottság ismét megfelelő formában fogadta el a cikkelyt, Pruteanu szenátor minden ügyrendi eljárást felrúgva még egyszer szavaztatott a cikkelyről, és mivel akkor már nem volt koalíciós többség a bizottságban, harmadik próbálkozásra "sikerült" töröltetnie a kormányrendelet megfelelő szövegét. Ezen az újabb szavazáson úgy döntöttek, hogy Románia történelmét és földrajzát újból románul kell tanulniuk a kisebbségi iskolák tanulóinak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, hogy ez az eljárásmód megalázó az egész bizottság számára, ezért az RMDSZ tiltakozásképpen kivonul. Dumitrascu elszólta magát: éppen erre várnak. Az RMDSZ bizottsági tagjainak távozása után megszavazták, hogy a líceum utáni szakoktatás csak román nyelvű lehet. A felsőoktatás területén újabb korlátozásokat szavaztak meg Pruteanu javaslatára: csak csoportokat, részlegeket lehet létesíteni a kisebbségek nyelvén, karokat és önálló kisebbségi felsőfokú intézeteket, egyetemeket nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25., Béres Katalin: Dumitrascu javaslata. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 26., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23., 1119. sz./ Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy az RMDSZ ilyen körülmények között nem látja lehetségesnek az oktatási bizottságban való munkát, és úgy értékelte, hogy veszélybe került a koalíciós együttműködés, sőt, az RMDSZ-nek a koalícióban való részvétele is. A mai koalíciós egyeztető ülésen nyilvánvalóan meg kell tárgyalni ezt a kérdést is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23., 1119. sz./"

"Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel készített interjút Buza Péter. A kommunista rendszerben az állam nem ismerte el a római katolikus egyházat, ha működését meg is tűrte. A működésnek nem voltak jogi keretei, nem született statútum erről az állammal. Mindössze egy teológiai intézetet működtethettek, nem volt katolikus sajtó. Helyzetük így sem volt a legrosszabb, mert a kurzus egyes felekezeteket üldözött, így a hivatalosan megszüntetett görög katolikus egyházat. - A legfontosabb az volna, hogy megszülessen a kultusztörvény. Az elmúlt hét esztendőben számos egyeztetés történt, de a megegyezéses szöveg még mindig nincs meg. - 1990-ben - Tőkés László javaslatára - a magyar katolikus egyházmegye csatlakozott az erdélyi magyar történelmi egyházak konferenciájához. Azóta évente többször találkoznak, a központi kérdés mindig két kérdés rendezése. Az egyik a felekezeti iskolák visszakövetelése, a másik az egyházi vagyon visszaszerzése, mert vagyon nélkül az intézményeket nem tudják működtetni. - Az egyházak az elmúlt években tizenhét közös beadványt fogalmaztak meg, de azoknak nem volt eredményük. Constantinescu elnöknél kérvényezték, hogy fogadja az erdélyi magyar püspököket. Azt a választ kapták, hogy májusban fogadja őket. Amikor megérkeztek, ott találták az ország mind a tizenhat felekezetének képviselőit. Ennek ellenére elmondták az egyházak követeléseit. Emil Constantinescu államelnök azt válaszolta a magyar egyházak vezetőinek: ne reméljék, hogy mindent visszakapnak, mert Erdélynek sajátos a történelmi helyzete. - Nincs olyan fórum, amely igazán nyitottnak mutatkozna a megoldás keresésében. - Jakubinyi érsek elismerte, hogy van véleménykülönbség közte és Tőkés László püspök között. Azonban nem jó, hogy a belső vitákat a sajtó tárgyalja. /Magyar Nemzet, szept. 25./"

"Idén másodszor szervezte meg szept. 2-12-e között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyeri szervezete Erdőcsinádon a felkészítő tábort azon diákok számára, akik nehezen megközelíthető vagy szaktanárokat nélkülöző vidéki iskolákban tanulnak. Tőkés András szívügyének tartotta a tábor megszervezését. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./"

"Szept. 26-28-án ötödik alkalommal rendezték meg a Báthory Napokat. Először Szilágysomlyó testvérvárosában, Nyírbátorban ünnepeltek, ahol a rendezvény társszervezője, a Művelődés szerkesztősége bemutatta a folyóirat számait és Deák Ferencnek a Kriterion Kiadó kiadványai számára készített illusztrációit. Szilágysomlyón pedig a református gyülekezeti ház kiállítótermében megnyitották Kós Károly grafikai munkáiból összeállított kiállítást. Előadások hangzottak el, majd a katolikus templomban Tempfli József és Tőkés László püspökök hirdettek igét. Végül megkoszorúzták a templom falán levő kétnyelvű emléktáblát, amely azt hirdeti, hogy egykor itt keresztelték meg Báthory István erdélyi fejedelmet. Lengyelország királyát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./"

"Vasile Dobrescu szenátor, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke a szenátus szept. 29-i ülésén minősíthetetlen hangon támadta az RMDSZ-t, kijelentve, hogy az RMDSZ totalitarista állampárt, megveti a román államot, vezetői agresszívek és naponta új követeléssel állnak elő. Dobrescu felelősségre vonta a többi szenátort, mondván, alkuba bocsátkoztak a román nyelv szuverenitásáról, ez már veszélyt jelent a román államiság számára. Felszólította a koalíciós pártokat, hogy vessék ki maguk közül az RMDSZ-t, az egyetlen szélsőséges pártot, akkor majd az egész román nemzet támogatását élvezik. Mircea Ionescu Quintus, szenátusi alelnök, aki az ülésen elnökölt, némán hallgatta ezt a durva kirohanást. Ezután Ion Moisin parasztpárti szenátor az ortodox klérus felelősségéről beszélt, súlyos vádakkal illette a Securitatéval kollaboráló ortodox egyházi vezetőket, a Vörös Holocaust című könyvből idézett. Erre több szenátor hevesen tiltakozni kezdett, egyesek az öklüket rázták. Ekkor már éber volt Mircea Ionescu Quintus és megvonta a szót Dobrescutól, éppen akkor, amikor Teoctist pátriárkát említette a "palástos ügynökök" között. Dobrescu négyoldalas nyilatkozatát a sajtó rendelkezésére bocsátotta. Mircea Ionescu Quintus tehát némán hallgatta az RMDSZ elleni rágalmakat, csak az ortodox egyház védelmében állt ki. Ugyanaznap ez megismétlődött: Gheorghe Dumitrascu hosszú felszólalásában támadta a magyarságot, az RMDSZ-t, az ülésvezető elnök némán hallgatta a vádaskodást. Az elnöklést átvevő Cristian Dumitrescu, a Demokrata Párt szenátora ugyanígy járt el. Nem állt ki a koalíciós partner, az RMDSZ mellett. /Béres Katalin: A klérust Quintus védi. S az RMDSZ-t? = Brassói Lapok (Brassó), okt. 3./"

"Szept. 26-28-án tartotta meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság VI. Közgazdász Vándorgyűlését Székelyudvarhelyen A román gazdaság felkészülése az EU-csatlakozásra címmel. Előadást tartott többek között Kovács Adorján földművelésügyi államtitkár, dr. Vincze Mária egyetemi tanár /Kolozsvár/, Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke és Szarka Árpád, a Bihar megyei Munkaügyi Igazgatóság vezérigazgatója. A vándorgyűléssel egyidőben tartották meg az RMKT küldöttgyűlését, amely megválasztotta a társaság új vezetőségét. Újraválasztották elnöknek dr. Kerekes Jenőt, az alelnökök: Coltea Tibor /Kolozsvár/, Kelemen Emőke /Marosvásárhely/, Somai József /Kolozsvár/ és Szécsi Kálmán /Székelyudvarhely/. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

"Az önálló magyar egyetemről már 1997. januárjában elkezdődött a mellébeszélés, és nem a "multikulturális", hanem az önálló Bolyai lejáratása, írta Asztalos Lajos. Előbb a Magyar Hírlapban, majd a kolozsvári Szabadságban jelent meg Törzsök Erikának, a HTMH akkor még helyettes vezetőjének az írása: "önálló egyetemet követelt boldog-boldogtalan", "...nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak?" "A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek...". Nem sokkal ezután a Szabadelvű Kör rendezvényén "kiderült", hogy a magyar diákok többsége lényegében nem óhajt önálló Bolyait, ezután következett a Bolyai Tudományegyetemnek "a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülött"-tel, "egyfajta szellemi gettó"-val, a "nyelvi-nemzeti sajátosságokba való bezárkózás"-sal való címkézése /Cs. Gyimesi Éva, Szabadság, 1997. febr. 12./ Ezután, febr. 21-én felbukkant a "multicultural" /Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora/. Az egyetem tehát bizonyos mértékig többnyelvű. Amíg a többségi szenátus meg méltóztatik engedni. A multikulturálist egy maroknyi csoport fogadta el, amelyik összetéveszti magát a romániai magyarsággal. /Asztalos Lajos (Kolozsvár): Multikulturalitás. Forradalmi újítás avagy... mézesmadzag? = Kapu (Budapest), szept./"

A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége /KMDSZ/ a román sajtóhoz eljuttatott közleményben tiltakozott a magyar tanulóknak a jogtudományi szakon elkülönített 30 hely körüli hangulatszítás ellen. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ szept. 27-én Szatmárnémetiben tartott elnökségi ülésén állást foglaltak a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet alkalmazása során jelentkező visszásságokkal kapcsolatban, a megyei elnökök részletes jelentéseinek elemzésével. Kiadott közleményükben megállapították, hogy a rendelkezések alkalmazását országszerte, talán a két székely megyét kivéve, esetlegesség, egyenetlenség jellemzi. Ennek külső és belső okai vannak. A külső okok közül kiemelhető az ellenzék és a koalíciós partnerek részéről is érvényesülő nacionalista retorika, belső okként nevesíthetők a magyar tisztségviselők ingadozó, beletörődést sugalló reakciói. Mindezek miatt határozottan ki kell állni a módosító intézkedések mellett, az RMPSZ elutasít minden további kompromisszumot. - A Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medence magyar pedagógusainak szakmai továbbképzését felvállaló tanfolyamait színvonalasnak értékelték. - Szükség van a hazai magyar oktatáskutatás megindítása és a szakmai megújulásnak fórumot adó sajtóorgánumra. A Közoktatás folyóirat megújult szerkesztőgárdával betölthetné ezt a feladatot. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

A Háromszék napilap febr. 24-i száma röviden beszámolt a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége Gyimesbükkön tartott tisztújító közgyűléséről, ahol elhatározták, hogy "szövetség felszámolja sepsiszentgyörgyi székhelyét, ideiglenesen Gyimesbükkre, távlatilag Bákóba költöztetik azt." A sepsiszentgyörgyi székhely felszámolását az anyagi okok mellett az RMDSZ nagyméretű közönye is siettette. Ez a beszámoló még most, nyolc hónap után is időszerű. A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége székházgondja nem oldódott meg. A vezetőségi tagoknak nincs egy helyiségük, ahol összegyűlhetnének. Bákóban szeretnének egy lakrészt megvásárolni, de ehhez nincs pénzük. Pénzadományokat vár a szövetség. /Elhanyagolt csángó-magyarok. Székház nélkül. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy/, okt. 4./

Ion Catamitru művelődési miniszter okt. 4-én a tévében felszólította Adrian Severin külügyminisztert: mondjon le, mert törvénysértő kijelentéseket tett, amikor azt állította, hogy néhány román lapigazgató és pártvezér külföldi ügynökként működik az országban. Hozzátette: ha Severin záros határidőn belül nem mutatja fel a kijelentéseit alátámasztó bizonyítékokat, akkor ő maga távozik a művelődési tárca éléről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

A szenátus okt. 6-i ülésén a politikai nyilatkozatok napirendi pontjánál Frunda György szenátor megemlékezett a szabadságharcos aradi vértanúkról, kivégzésük 148. évfordulója alkalmából. Az RMDSZ Maros megyei szenátora emlékeztetett arra, hogy a mártírhalált szenvedett honvédtábornokok öt nemzet fiaiból kerültek ki. Hangoztatta: a történelem bennünket ítélt arra, hogy a nemzetek közötti összefogással megvalósítsuk végre a szabadság, egyenlőség és testvériség eszményeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 1027. sz./

Az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési programja a következő. Külpolitikai téren az RMDSZ továbbra is sürgetni fogja Románia NATO-tagságát és szorgalmazza, hogy az európai integrációs tárgyalásokat egyidőben kezdje el az Európai Bizottság az összes társult taggal. - Gazdasági téren az RMDSZ prioritásként kezeli a privatizációs folyamat felgyorsítását, a veszteséges vállalatok esetén a csődeljárást követő privatizációt, különös tekintettel a nagy nyersanyag- és energiaigényes vállalatokra. A reprivatizáció teljes természetbeni vagyonvisszaadással történjen és ahol ez nem lehetséges, ott teljes körű kárpótlással. A mezőgazdaságban szükség van a saját elhatározáson alapuló társulások megalakításának ösztönzésére, valamint mezőgazdasági terméktanácsok kialakítására. A kis és középvállalkozások megsegítése érdekében szükség van a szövetkezeti mozgalmat támogató átfogó program kidolgozására, valamint a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerének véglegesítésére. Az adópolitika terén az RMDSZ sürgetni fogja a személyi jövedelemadó bevezetését, a vállalkozások profitadójának csökkentését és kedvezményes adózási rendszer kialakítását a termelő, munkahelyteremtő és technikai fejlesztést megvalósító vállalkozások számára. A pénzügyi politikában az RMDSZ elsőrendű feladatnak tekinti a lej belső és külső értékállandóságának megteremtését, a bankok privatizációját valamint az értéktőzsdén és a tőzsdén kívüli piacon létező korlátozások megszüntetését. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban szükség van a külföldi magántőke beáramlásának ösztönzésére, valamint a határ menti együttműködés ösztönzésére. Az RMDSZ szükségesnek tartja külön stratégia kidolgozását a regionális kooperáció terén, a Románián belül létrejött nyolc régió közötti együttműködés felgyorsítása és intézményesítése érdekében. Szükséges a helyi önkormányzati vagyonról szóló, a helyi költségvetést szabályozó, illetve a helyi népszavazásról szóló törvény megalkotására. Az RMDSZ, a kisebbségi kérdés megoldási módjának továbbra is a szubszidiaritás elvének következetes alkalmazását tartja, amely a kisebbségvédelmi jog- és intézményrendszer kiépítését feltételezi. Ennek érdekében jogalkotási prioritásai a következők: - a Románia által aláírt alapszerződések és a hazánk által ratifikált kisebbségvédelmi egyezmények alkalmazása, - a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása és alkalmazása, - a közösségi javak visszaszolgáltatásának törvényi szabályozása, - a helyi autonómiát megerősítő törvények kisebbségvédelmi vonatkozásainak kidolgozása, a nemzetközi egyezmények előírásainak jóhiszemű értelmezésével és a hazai jogszabályokba való foglalásával, - a kisebbségvédelmi kerettörvény elfogadása. Az RMDSZ cselekvési programja célul tűzi ki az oktatási rendszer decentralizációjának és reformjának folytatását, a minden szükséges profilt magába foglaló magyar nyelvű oktatási rendszer kiépítését a közoktatásban és az anyanyelvű felsőoktatás szükségletek szerinti kiszélesítését. A kultúrpolitikai jogalkotás prioritásai a következők: a Nemzetiségi kulturális statútum kidolgozása, a Kulturális tárgyi örökség törvénye, Műemlékvédelmi törvény, Közkönyvtárak törvénye, Színházi törvény, Múzeumok törvénye. Az RMDSZ sürgeti az Egyházügyi törvény mielőbbi elfogadását és az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatását.A szociális védelem terén az RMDSZ sürgetni fogja a szociális lakások építését költségvetési alapokból és/vagy nemzetközi szervezetek támogatásával illetve az Országos Lakásalap létrehozását, amely biztosítja a kedvezményes hitelek felvételét lakásépítés céljából. Az egészségügyben szükség van az intézményrendszer szervezeti és szakmai funkcióinak átalakítására, az alapellátási rendszer területi, családorvosi és célcsoportokat ellátó rendszerének kialakítására valamint az egészségügyi szakemberképzés és posztgraduális képzés decentralizációjára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6., 1026. sz./

Cziprisz Imre tanár, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ aligazgatója, a Kölcsey Ferenc Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette a nehéz szociális helyzetben levő diákok megsegítésére, iskolai rendezvények támogatására létrejött alapítvány elmúlt tanévi tevékenységét. Több diákot segélyeztek, a kiváló tanulók pénzjutalmat kaptak. Harminc diákot nyaraltattak Székelyföldön, a szelterszi Szent Gellért táborban, tíz diák pedig Magyarországon nyaralhatott. Támogatják a vetélkedők résztvevőit és a diáklapot is. Az öregdiákok adományaikkal segítik az alapítványt, hasonlóan több vállalkozóhoz. vetélkedők résztvevőit. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 8./

Okt. 8-án népes kíséret élén Kolozsvárra látogatott Victor Ciorbea miniszterelnök. Először a koalíciós pártok helyi vezetőivel, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával és rektor-helyetteseivel folytatott megbeszélést, majd a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán és a szamosfalvi katonai körzet egységeinél tett látogatást. A találkozást követően Alexandru Farcas megyei prefektus elmondta: elsősorban a reformfolyamat helyi szinten való akadályoztatásáról tájékoztatta a miniszterelnököt. Amíg ugyanis az önkormányzati testületeket Kolozs megyében az ellenzék vezeti, a város élén a Nemzeti Egységpárt "kiemelkedő" személyisége áll, elképzelhetetlen a reformfolyamat megvalósulása. A megbeszélésen jelen levő Boros János, Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: felhívta a kormányfő figyelmét a felerősödő magyarellenes megnyilvánulásokra, Funar polgármester feszültségkeltő akcióira. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közelmúltban az Avram Iancu-megemlékezésen sem a kormány sem a köztársasági elnök nem reagált az uszító kijelentésekre, sőt a rendezvényen jelen volt a 4. Erdélyi Hadsereg egyik magas rangú képviselője, aki szintén magyarellenes kijelentéseket tett. Boros János követelte Gheorghe Funar tisztségéből való felfüggesztésére. Ciorbea válaszában kijelentette: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy Funar törvénysértést követett volna el, aligha merülhet fel a felfüggesztése. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Victor Ciorbea miniszterelnököt a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán arról tájékoztatták, hogy a hadsereg felszerelése idejét múlta, ilyen felszereléssel nehezen lehet elképzelni az euro-atlanti integrációt. A jelen levő Constantin Degeratu, a nagyvezérkar főnöke elmondta, hogy a jövőben majd sikerül új felszereléssel ellátni a hadsereget. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Egészségügyi okokra hivatkozva Béres András, az RMDSZ oktatásügyi államtitkára lemondási szándékáról értesítette az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét. Az ÜE okt. 10-i ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel, azonban nem született döntés arról, hogy elfogadják-e Béres András lemondását, s ha igen, ki legyen az utóda. - Az ÜE-nek még nincs jelöltje a nemrég az RMDSZ-nek juttatott külügyi államtitkári tiszt betöltésére. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Okt. 11-én Marosillyén megkezdődtek a Bethlen Gábor Kollégium fennállásának 375. évfordulója alkalmából tartott megemlékezési ünnepségek. Bethlen Gábor szülőházánál több mint 100 kollégiumi diák és tanár vett részt az emléktábla megkoszorúzásán. A szertartáson ünnepi beszédek hangzottak el, majd rövid irodalmi összeállítás következett. Az enyedieket köszöntötték Hunyad megye alprefektusa, Segesvári Miklós, a marosillyei polgármester, az RMDSZ és az EMKE megyei vezetői, a dévai református lelkészi hivatal és a Hunyad megyében élő enyedi véndiákok. Az ünnepséget követően a diákok meglátogatták a dévai várat, a Magna Curiá-t, ahol Bethlen Gábor fejedelem székelt, és a Hunyad megyei prefektúra dísztermét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 1031. sz./

Béres András oktatásügyi államtitkár /a minisztérium neve: Nemzeti Nevelésügyi vagy Nemzetnevelésügyi Minisztérium/ nyilatkozott a magyar oktatás helyzetéről. Kifejtette, hogy javulás észlelhető a romániai magyar oktatás tekintetében. A sürgősségi kormányrendelet minőségi változást hozhat az anyanyelvi oktatásban. "Az RMDSZ-nek nem szabad visszalépnie ebben a kérdésben." "Az eddigiekhez képest megnőtt az egyházak mozgástere. Lehetőségük van, hogy minden korlátozás nélkül saját tanintézetet szervezzenek." Egy PHARE-program segítségével felmérik a szakoktatási igényeket. - Béres András optimista. Ugyanakkor arra a kérdésre válaszolva: hogyan halad a minisztériumban a kisebbségi igazgatóság átszervezése, azt felelte: "Még nem alakult ki az új osztály szervezési kerete." A jelenlegi kisebbségi igazgatóság főigazgatóságként működik majd. Rajta kívül csak Murvai László foglalkozik a kisebbségi oktatás kérdésével, "de a létszámot növelni szeretnénk" - tette hozzá. Az átszervezés befejezése hetek kérdése. /Rais W. István: Tényekké kell változtatni a lehetőségeket. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./ Megjegyzés: Béres Andrást 1997. jan. 14-én nevezték ki államtitkárnak. Az új osztályt még mindig nem szervezték meg.-

Emil Constantinescu államfő okt. 14-én a nemzethez intézett szolidaritási nyilatkozatában figyelmeztette a kormányt, készítse elő gondosabban döntéseit, fontolja meg, milyen hatást válthatnak ki a fájdalmas átmenetet átélő társadalomban. A román elnök az érettségi vizsga új rendszere ellen tüntető diákokra, illetve az 1989 decemberi forradalmároknak juttatott kedvezmény miatt a szenátus előtt éhségsztrájkolókra utalt. Az államelnök kijelentette: ha Severin külügyminiszter vádjai alaptalannak bizonyulnak, le kell mondania. /Új Magyarország, okt. 16., Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ Severin kijelentette, hogy egyes főszerkesztők és politikusok idegen államok ügynökei.

A Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ fennállásának 375. évfordulója alkalmából tartott megemlékezési ünnepségek okt. 11-én kezdődtek. Okt. 17-e az ülésszakok napja volt. diákok és tanárok olvastak fel dolgozataikból. A központi ünnepség okt. 18-án volt, a kollégium udvarán. Az egybegyűlteket Szatmári Ildikó aligazgatónő köszöntötte, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Felolvasták Virgil Petrescu oktatási miniszter, Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György kisebbségügyi miniszter üzenetét. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, enyedi véndiák mondott beszédet, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következett, aki kifejtette: "Másoknak Oxfordjuk, Cambridge-ük van, nekünk Nagyenyedünk." A Kollégium diákjait és tanárait üdvözölte Fehér megye prefektusa és a város polgármestere. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök tartott beszédet. Az ünnepi szónokok sorát Krizbai Jenő igazgató zárta. - Jelképes jelentésű eseménye volt az ünnepségnek a 375 diákból álló iskolai kórus záróéneke. Okt. 19-én az iskola udvarán felavatták a kollégium második alapítójaként tisztelt Apafi Mihály fejedelem szobrát, Lőrincz Lehel alkotását. - Az ünnepi rendezvénysorozat felnőttek és diákok részére szervezett tudományos ülésszakot, festmény- és szoborkiállítást, műkedvelő színielőadást, jubileumi vásárt, népi- és hivatásos művészek bemutatóit, szoboravatást, ünnepi istentiszteletet foglalt magába. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1136. sz./ A nagyenyedi kollégiumi ünnepségekre időzítve jelent meg Győrfi Dénes Nagyenyed és a kollégium /Kolozsvári Egyetemi Nyomda, Philobiblon sorozat, Kolozsvár, 1997/ című helytörténeti tanulmánykötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25-26./

Az 1992-ben megalakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ okt. 17-19-e között tartotta Sepsiszentgyörgyön tisztújító közgyűlését, melyre Erdély minden megyéjéből érkeztek küldöttek. Az AESZ szervezésében négy anyanyelvi vetélkedő működik, a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /KAV/, az Aranka György Nyelvművelő Verseny, az Implom József Helyesírási Verseny és az Országos Tamási Áron-verseny. Ördög Gyárfás Lajos főtitkári beszámolójában kiemelte, hogy az AESZ csak akkor működhet eredményesen, ha intézménnyé válik. Zsigmond Győző leköszönő elnök az elmúlt két évet értékelte. A közgyűlésen megválasztották az új vezetőséget. Dr. Péntek Jánost elnökké, Ördög Gyárfás Lajost ügyvezető elnökké választották, alelnökök lettek: Zsigmond Emese, Zsigmond Győző, Török Katalin, Tapodi Zsuzsa és Mészely József. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 28./

Adrian Nastase vezetésével ellenzéki képviselők népes küldöttsége járt Kovászna és Hargita megyében, román újságírók is elkísérték őket, akik a helyi románság "erőszakos asszimilációjáról" tudósítottak, és azt állították, hogy a magyar diákok többsége nem tud románul. A Szabadságnak erről fejtették ki véleményüket a következők. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő elmondta a lapnak: értesüléseink szerint terepszemléjük során a képviselők el sem jutottak Hargita megyébe. Szerinte, mint kiderült, Kovászna megyében is csak néhány helységben tett látogatásukból vonták le a sommás következtetéseiket a különben semmiféle felhatalmazással nem rendelkező képviselők. Tokay György elmondta, hogy az elmúlt hatalom képviselői jelenleg az ellenzékben is a nemzeti uszítást politikai fegyvernek használják. "Mint láthattuk, most már oda jutottak, hogy hat-nyolc éves gyerekeket is képesek »felhasználni« céljuk elérésére" Tokay hozzáfűzte, hogy a gyűlöletszítás problémája nem oldható meg adminisztratív úton. Amennyiben ez kimeríti a nemzetiségek elleni uszítás fogalmát, akkor az igazságszolgáltatási szerveknek kötelessége fellépni ellene. Elvárja, hogy a szövetségesek fellépjenek ebben az ügyben. Takács Csaba ügyvezető elnök visszautasította a két megye román lakosságának "elnyomásáról" szóló híreket. Annak ellenére, hogy a román lakosság kisebbségben van, a jelentős funkciók felét románok töltik be. Kovászna megye 12 törvényszéki bírájából csak három magyar. 1990-ben Kovászna megyében 21 román óvónő volt, most 127 van! A román tanítónők száma 180-ról 250-re emelkedett, a tanároké 352-ről 488-ra. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Tamás Sándor, Kovászna megye RMDSZ-képviselője elmondta, hogy tudomása szerint ennek a küldöttségnek nem volt felhatalmazása arra, hogy vizsgálatot végezzen. Nem is a pontos tájékozódás volt a céljuk, hanem a politikai hírverés, az uszítás. A parlamenti delegációt Bercu Ioan volt és Nitu Stefan jelenlegi ortodox pópa, valamint az exprefektus, Adrian Casunean Vlad kísérte. Tamás Sándor úgy látja, hogy ez a látogatás csak egy szem egy nagyobb szabású diverzió folyamatában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

Michal Kovác szlovák köztársasági elnök okt. 29-én kétnapos hivatalos látogatásra Romániába utazott. Hangsúlyozta, hogy országa jó kapcsolatot akar kiépíteni Romániával. Emil Constantinescu államelnök fogadta Michal Kovácot, aki okt. 30-án vidékre látogat, Nagylakon romániai szlovákokkal találkozik. /Új Szó (Pozsony), okt. 30./

Okt. 29-én sztrájkba léptek a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola diákjai az oktatás színvonalát befolyásoló súlyos gondok /könyvtár és olvasóterem hiánya, kevés tanterem és a tanárok folyamatos változásai/ miatt. A tiltakozók kérték, hogy Kovács Béla rektor töltsön több időt az intézményben, s bejelentették: addig nem mennek órákra, amíg követeléseiket nem teljesítik. A sztrájk első napján a rektori tanács öt tagja közül csak Szűcs István rektor-helyettes volt Nagyváradon, aki megértését fejezte ki a diákok problémái iránt. Szerinte ezek főoka az egykori református püspöki palota tisztázatlan vagyonjogi helyzete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./