A 15–28 éves korcsoporton belül 1991-től kezdve állandó jelleggel növekszik a tanulási migráció, ami azt jelenti, hogy egyre több diák dönt amellett, hogy külföldön is képezi magát – állapította meg Horváth István szociológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója. 1995-től 2000-ig a munkanélküli népességen belül kétszeresére nőtt a diplomás álláskeresők száma. /Pál Anikó: Nő a külföldön tanuló diákok száma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Útjuk során mindenhol meleg fogadtatásban részesültek azok a zarándokok, akik november 21-én keltek útra a kettős állampolgárság érdekében Nagyváradról Budapest felé. A budapesti fiatalok szervezte menethez Kolozsvárról az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagjai társultak, akik a határon túliak üzenetét eljuttatták valamennyi parlamenti párthoz. Egyedül Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek nem tudták átadni az üzeneteket tartalmazó kötetnyi vastagságú dossziét. Üzenetüket Mádl Ferenc államelnökhöz is eljuttatták, sőt a Szabad Demokraták Szövetsége is a sajtó jelenlétében vette át. Az üzenetek között szerepelt Tempfli József megyés püspök levele. /Lázár Lehel: Zarándokok útbeszámolója. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadta a csoport tagjait. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Elbírálta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) azokat a kérelmeket, amelyek a magyar Oktatási Minisztérium által a romániai magyar szórványközösségek támogatására szánt pályázati kiírására érkeztek be. Kötő József, az EMKE elnöke, aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy a magyar szaktárcától 14,5 millió forintot kaptak erre a célra. Négy kategóriában hirdették meg a pályázatot, ezek főként a szórványközösségek pedagógusainak díjazására és a diákok utaztatására vonatkoztak. Az EMKE kuratóriuma a pénzalap 60 százalékát a szórványban élő magyar diákok ingázási költségeinek kiegészítésére fordította. A legtöbb pénzt a Kolozs, Szilágy, Maros és Brassó megyét lefedő Kallós Zoltán Alapítvány és a marosvásárhelyi székhelyű, erőteljesen szórványosodó Mezőséget lefedő Bernády György Alapítvány kapta. /B. T.: Az ingázásra szánták a legtöbbet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

   Nem tudom, Romániában hogyan történnek ezek a dolgok, de bennünket ez idáig még senki sem kérdezett meg az eltávolított kökösi Székelyföld-tábla ügyében – jelentette ki Albert Álmos területi RMDSZ-elnök. Jelezte, hogy rendőrségi kivizsgálást kér a tábla eltűnése körülményeinek kiderítésére, és visszakéri a rendőrségtől az eltávolított feliratot. /(vop): Tavasszal felkerülnek a Székelyföld-táblák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

A kettős állampolgárság kronológiája – 1996–2004 1996. június 13–18.: A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) IV. világkongresszusa ajánlást fogalmaz meg a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozóan. 2000. május 22–23.: Az MVSZ V. világkongresszusa határozatba foglalja a brit mintát követő külhoni magyar állampolgárság célját. 2000. augusztus 20.: A magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló tervezetet küld az MVSZ az ország legfőbb közjogi méltóságainak (szerzői: Borbély Imre, dr. Géher József, dr. Váradi Vilmos és dr. Zétényi Zsolt). 2000. ősz: Az RMDSZ a Frunda György elnökjelöltségéhez szükséges aláírásgyűjtés során aláírásokat gyűjt a kettős állampolgárságért is. 2000. október 16.: Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy összegyűlt több mint 80 ezer aláírás a külhoni állampolgárság támogatása érdekében, az október 19-ei megbeszélésen a magyar kormány a státustörvényt tekintette időszerűnek. 2001. október 5.: Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyilatkozatban fejtette ki, hogy a státustörvényt a Magyarok Világszövetsége a kettős állampolgárság felé tett első lépésnek tekinti. 2003. május: Módosították a román állampolgársági törvényt. A törvény szerint kérésre akár romániai lakcímmel, akár más országban lévő lakhellyel is megadható a román állampolgárság azoknak a személyeknek, akik egykor román állampolgárok voltak. 2003. július 22.: Aláírásgyűjtés kezdődött a vajdasági magyarok körében a kettős állampolgárságért. 2003. augusztus 1.: Bársony András magyar külügyi államtitkár szerint az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma. 2003. augusztus 14.: Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csatlakozott a vajdasági és a kárpátaljai magyar szervezetekhez, és kérte a magyar kormányt, biztosítson kettős állampolgárságot a romániai magyaroknak. 2003. augusztus 18.: Az MVSZ elnöksége úgy döntött, népszavazást kezdeményez arról, hogy a külhoni magyarok, kérelem alapján, magyar állampolgárságot nyerhessenek. 2003. augusztus 20.: Frunda György RMDSZ-szenátor irreálisnak nevezte az MVSZ elképzelését. 2003. augusztus 25.: Mádl Ferenc köztársasági elnök konzultációt kezdett neves jogtudósokkal a kettős állampolgársággal kapcsolatos lehetőségek megvizsgálásáról. 2003. augusztus 29.: Az RMDSZ a kettős állampolgárság kérdését vizsgáló szakbizottság felállításáról döntött, ennek tagjai: Varga Attila, Tokay György és Székely István. 2003. szeptember 10.: Az Országos Választási Bizottság (OVB) formai okokra hivatkozva elutasította az MVSZ kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezését. 2003. szeptember 12.: Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő a brit nemzetközösségi állampolgárságot tekinti az egyik lehetséges mintának a kettős állampolgárság kérdésében. 2003. szeptember 18.: Az OVB határozattal hitelesítette a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadását célzó népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek mintapéldányát. A népszavazási kérdés a következő: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot kapjon az a nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” 2003. szeptember 22.: Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke bejelentette: október 23-án kezdődik az aláírásgyűjtés. 2003. szeptember 26.: Dávid Ibolya pártelnök bejelentette: a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja benyújtja az Országgyűlésnek az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatát. 2003. október 25.: A Székely Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogadott el, amelyben 700 ezer székelyföldi lakos nevében igényli a nemzetiségi alapon nyújtandó kettős állampolgárságot. 2003. november 3.: A magyar Országgyűlés plenáris ülése elutasította az MDF javaslatának tárgysorozatba vételét. 2003. november 18.: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónikának azt nyilatkozta, hogy bár még egyszer sem ült össze, dolgozik az RMDSZ állampolgárság-bizottsága. 2003. december 1.: A Mádl Ferenc magyar államfő által felkért szakértők szerint a magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyarok számára nem ütközik kényszerítő jogi akadályba. 2004. március 1.: A magyar Alkotmánybíróság jóváhagyta az OVB határozatát a népszavazás kiírására vonatkozóan. 2004. április 25.: Orbán Viktor a Kossuth Rádióban kifejtette: a határon túli magyarok számára a továbbiakban nem a státustörvény, hanem a kettős állampolgárság jelenthet megoldást. 2004. július 2.: A Magyarok Világszövetsége átadta az Országos Választási Bizottságnak a kettős állampolgársági népszavazást támogató 320 858 magyar állampolgár aláírását. 2004. augusztus 12.: Ficzere Lajos, az OVB elnöke bejelentette: az MVSZ által összegyűjtött aláírások közül legalább 274 332 megfelel a feltételeknek. 2004. szeptember 13.: Az Országgyűlés elrendelte az ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság ügyében. Összeállította: Bakk Miklós /Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Még mindig nem döntött az RMDSZ arról, hogy kit támogat az államelnök-választás második fordulójában. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a szövetség vezetőitől azt kérte, hogy a román pártokkal való tárgyalásokon magyar alprefektus és több magyar vezető kinevezését követeljék a megyei hivatalok igazgatói tisztségeibe, valamint a Kolozsváron magánszemélyek által birtokolt ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítását képviseljék. Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) dec. 3-án Marosvásárhelyen ülésezett. Ugyanott tárgyalt az Operatív Tanács (OT) is, amelyen a szövetség vezetői egyebek között a területi szervezetek által fontosnak tartott célkitűzéseket leltározták. A TEKT-en is megerősítést kapott a megyei elnökök részéről az, hogy az RMDSZ vállalja a kormányzati szerepet. Kónya-Hamar Sándor szabad kezet kért, hogy kizárólag csak az itteniek dönthessenek a D. A. Szövetséggel való együttműködés folytatásáról. A székelyföldi RMDSZ-vezetők azt hangsúlyozták, hogy tisztázni kell, hogy a szervezet programjában szereplő autonómia alatt területi autonómiát értenek-e, és erre vonatkozóan törvénytervezetet is ki kell dolgozni. Dec. 3-án marosvásárhelyi hivatalában Markó fogadta Adrian Nastase kormányfőt, aki erdélyi körútja keretében érkezett a városba. borbély): Magyar alprefektust kér a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Dec. 4-én a tartotta közgyűlését az aradi Alma Mater Alapítvány a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő a civil szervezeteknek az anyanyelvű közművelődés érdekében kifejtett munkáját értékelte. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, megyei RMPSZ-elnök után Ilona János, a Szövétnek aradi kulturális szemle főszerkesztője beszámolt a lapkiadás, -terjesztés és -szerkesztés terén kifejtett egyéves tevékenységről. Idén is kiadták a Szövétnek-falinaptárt, amely az Arad megyei magyar vonatkozású műemlékeket mutatja be. Hadnagy Éva ismertette a mecénás, dr. Wieser Györgyi által biztosított Wieser Tibor Alap beszámolóját, felolvasták az alap által támogatott diákok névsorát, továbbá az Alap által szervezett magyarországi jutalomkirándulást, a nyári táborok, a véndiák-találkozó, a kulturális rendezvények, illetve a színházjegyek előteremtésének támogatását. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

A Duna TV és a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány a karácsonyi ünnepekre mintegy ötmillió forintot érő ruhaneművel, illetve műszaki cikkekkel ajándékozta meg Kolozs, Maros, Hargita és Kovászna megye szegényebb sorban élő magyarjait.   Az ajándékokat tartalmazó szállítmányt ismételten Földes István, az alapítvány elnöke kísérte el Erdélybe, akinek jóvoltából immáron több alkalommal részesültek értékes adományokban Háromszék különböző közösségei. /Bodor János: A Duna TV angyala Kommandón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

Kormánykoalíció létrehozásáról kezdett tárgyalásokat dec. 6-án a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Szociáldemokrata Pártból (SZDP) és a Román Humanista Pártból (RHP) álló választási szövetséggel. Borbély László képviselő a tárgyalás legfontosabb eredményének azt tartja, hogy a három fél parlamenti többséget tud kialakítani, a nemzeti kisebbségek támogatásával. Borbély László kifejtette: a megyei RMDSZ-elnökök igényelték, hogy a szövetség világosan mondja el, kit támogat. Az RMDSZ aktív szerepet akar játszani a következő négy évben. Elhamarkodott lenne arról beszélni, hogy milyen szaktárcákat fog elfoglalni az RMDSZ. /Köllő Katalin: Adrian Nastasét támogatja az RMDSZ. Elkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Nastase szerint az RMDSZ kap kormányfő-helyettesi tisztséget, mert a majdani koalíció mindhárom pártjának miniszterelnök-helyettesi szinten is képviseltetnie kellene magát a kormányban, ezáltal nem a kormányon kívül, hanem azon belül folyna a koalíciós egyeztetés. /Farkas Réka: Nastase támogatására buzdít Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Pár éve ismét a bértollnokoknak, a volt pártújságíróknak, az úgynevezett mikrofonállványoknak áll a zászló az erdélyi magyar sajtóban, állapította meg Fábián Tibor újságíró. A rendszerváltozás után Hajdu Győző volt az egyetlen, akit kirekesztett magából az író és újságíró szakma. A többi “vörös” múltú pennarágó fordított egyet a bekecsen. Nem mea culpáztak, nem kértek bocsánatot. Az ifjak közül is sokakat levett a lábáról a pénz, a kapcsolati tőke, a biztos szakmai előrelépés lehetősége.   A bértollnok alákérdez, hősiesen szidja a “másik oldalt”.   /Fábián Tibor: Mikrofonállványok kora. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./

Balla Árpád gyermekgyógyász főorvos elmondta, hogy 2000 áprilisában ment nyugdíjba, de már korábban is foglalkozott tudományszervezéssel – ülésszakokat szervezett, létrehozta a Pápai Páriz Alapítványt. A Pápai Páriz Alapítvány segítségével évente családorvosi továbbképzőt szervez, az előadók zömükben külföldiek, Budapestről, Szegedről, Debrecenből érkeznek. A továbbképzőkre 150–270-en jelentkeznek. A Pápai Páriz Alapítványt szintén 2000-ben intézményesítette, de már 1998-ban elindította az EME kereteiben. Az alapítvány a jótékonykodásba is bekapcsolódott. Emellett Balla Árpád tíz évig a Magyar Egészségügyi Társaság alelnöke volt. Négyévente szoktak világtalálkozót szervezni, illetve évente egyszer az anyaországban, egyszer pedig valamelyik Kárpát-medencei államban szakmai találkozót. Az első (1994-ben) Székelyudvarhelyen volt, itt találkozott először a Kárpát-medencei magyar orvostársadalom. Balla Árpád 1970-től követi Hargita megye népmozgalmi adatait. 1992–2003 között több mint harminckétezren vándoroltak ki. A természetes szaporulat negatív lett, ma már Hargita megyében is mínusz 1,32 ezrelék körül mozog. 1989 után az abortusztörvény teljes liberalizálása után megnyolcszorozódtak a terhesség-megszakítások. /Oláh István: Orvosok a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Kákonyi Csilla festőművész kiállítása nyílt Bukarestben, a Magyar Kulturális Intézetben. Azokat a munkáit mutatta be, melyek még nem szerepeltek Jánosházy György róla szóló monográfiájában (Kákonyi Csilla. Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 1999.). /Barabás István: Titkok nyomában. Kákonyi Csilla bukaresti kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Kolozsváron dec. 4-én véget ért a VII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK). A rendezvény huszonöt szekciójában kétszázegy dolgozat szerepelt, a résztvevők száma elmaradt a tavalyihoz képest. Egyes szekciók előadóhiánnyal küzdenek, ilyen immár a magyar nyelv és irodalom is, mások – mint például az Erdélyben egykor domináns idegen nyelv, a német –, már össze sem tudják hozni a kellő számú dolgozatot a szekció indításhoz. Egyetemközi közreműködéssel is születnek már tudományos dolgozatok, például váradi és kolozsvári diákok dolgoztak együtt. /Véget ért a VII. ETDK. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Az Európai Parlament három legnagyobb politikai csoportjának támogatásával – Tabajdi Csaba szocialista EP képviselő kezdeményezésére – Nemzeti Kisebbségi Intergroup alakult, amely a történelmi nemzeti kisebbségek – köztük a határon túli magyarok – helyzetének értékelését, problémáinak kezelését tekinti legfőbb feladatának. Az Intergroup teljes neve: Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért. Jelenleg 42 európai parlamenti képviselő – 17 országból, 7 politikai csoportból – vesz részt a munkában. A csoport így a legnagyobbak közé tartozik az Európai Parlamentben. Elnöke a 2004-2009-ig tartó parlamenti ciklusban Tabajdi Csaba, az MSZP EP képviselője, társelnöke Michl Ebner (EPP-ED), dél-tiroli kisebbségi politikus. Nyolc alelnöke van, az összes fontos politikai erő részvételével, méltányos földrajzi eloszlás alapján. Az alelnökök között van Bauer Edit, felvidéki magyar politikus, Gál Kinga Fideszes EP képviselő, valamint ír, katalán, finn, német és lett képviselők vesznek részt a vezetésben. A Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup célja az európai uniós kisebbségi jogi normarendszer kidolgozásának megkezdése, és az uniós kisebbségvédelmi rendszer kiépítése. /Guther M. Ilona: Magyar kezdeményezésre Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup az EP-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Dec. 8-án Budapesten fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök a határon túli magyar egyházak vezetőit. Az egyházi vezetők nyilatkozatot adtak át a sajtó képviselőinek, amelyben az áll: „mély megdöbbenéssel szereztünk tudomást a magyar állampolgárság határon túlra való kiterjesztése tárgyában rendezett vasárnapi népszavazás érvénytelenségéről." „Egyházaink hívei, határon túlra szakadt magyarságunk a szavazás sikertelenségét úgy értelmezik, hogy magyarországi Testvéreink cserbenhagyták őket, és 84 esztendővel Trianon után tulajdonképpen saját maguk erősítették meg és szentesítették a nemzetünket szétszakító igazságtalan békediktátumot." A szavazás eredményének mérlegén a megcsonkított nemzet „megmérettetett", és – lélekben is „híjával találtatott". A megbeszélés előtt Tőkés László azt mondta: a délvidéki és kárpátaljai magyarok számára jog- és létbiztonságot jelentett volna a népszavazás sikere. Tempfli József szerint: „nagy vigasz volt számunkra", hogy Mádl Ferenc kérte a magyar parlamentet: találjon megfelelő megoldást minden határon túli magyar számára. /Határon túli püspökök Mádl Ferencnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Felháborította a kampány, amit ellenünk elkövettek, írta Gazda László A magyar kormánynak hazug retorikával sikerült a külföldre szakadt magyarok ellen uszítani az öntudattal és kellő intelligenciával nem rendelkező tömegeket. Ha ezt a kampányt a cigányok, zsidók, szlovákok vagy bárki más ellen megkísérelték volna, a világ közvéleménye és a gazdasági szankciók özönével találták volna szembe magukat. Így viszont, hogy más népek érdekeit nem sértik, csak testvéreik ellen fordultak, a külföld nem tud beavatkozni.  Nem is a végeredmény a bántó, hanem az a mód, ahogy sikerült magyart a magyar ellen uszítani. /Gazda László: Nem csak érdekből vagyunk magyarok! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Dec. 11-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban tartotta meg a VI. Honismereti Napot a Kőváry László Honismereti Kör. Murádin Jenő, Asztalos Lajos és Starmüller Géza előadását hallgatták meg a Kárpát-medencében történt emlékmű állításokról. Bemutatták Kolozsvár régi köztéri szobrait és emlékműveit. A lista hosszú: Mária-szobor fogadalmi oszlop, Fogadalmi kapu, Karolina-oszlop (Státua), Donát-szobor, Gróf Mikó Imre mellszobra, szamosfalvi honvédvértanú emlékmű, Sétatéri szökőkút, Erzsébet királyné szobra a Fellegvár oldalában, Mátyás-szobor, Szent György-szobor, Kárpátok Őre, Széchenyi mellszobra, Rákóczi emlékoszlop, Fellegvári szoborcsoport, Szent Mihály-dombormű és Báthory István mellszobra. /Ö. I. B.: VI. Honismereti Nap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

December 10-én ünnepelte Gyergyószentmiklóson a Gépgyártóipari Iskolaközpont a szakoktatás megszervezésének 130. évfordulóját. Részeg Ildikó, az iskola igazgatónője üdvözölte a vendégeket, majd Czimbalmos Zita tanárnő előadásában kezdeteitől ismertette a gyergyószentmiklósi szakoktatás történetét. Ádám Vencel, aki 1953-től volt az iskola igazgatója, szólt a nehéz kezdetekről. 1954-ben meg akarták szüntetni az iskolát, s Bukarestbe utazva, a minisztériumokat végigjárva és támogatásokat szervezve sikerült érvényteleníttetniük a törvényrendeletet. Az ünnepség az emléktábla fölavatásával folytatódott az iskola előterében, amelyet a gyergyószentmiklósi szakoktatás 130 éve történt megszervezésének emlékére és Fogarassy Mihály iskolaépítő püspök tiszteletére állított az iskola közössége. Hajdó István főesperes elmondta, hogy a plébánia gazdasági épületében találta meg a püspök összetört gipszszobrát, amelyet a ’89-es fordulat után újraöntetett, és felállított a templom és az iskola előtti téren. /Gál Éva Emese: A gyergyószentmiklósi szakoktatás 130 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Nem könnyű szembesülni az érdekből elkövetett nemzetellenes aljasságokkal, írta Csekéné Kolcsár Irén. Amikor a baloldal kijelenti, hogy az ország gazdasága nem bírja el a további terheléseket. A nagycsaládból sem dobnak ki az ablakon két-három fölösleges gyermeket, mert úgymond azok nem fértek bele a költségvetésbe. A hozzászóló Magyarországon utaztában látta azt a mérhetetlen nyomort, amelybe beletaszította a felemás rendszerváltás a magyarok millióit. Megtapasztalta „a primitív és nemzetietlen tudatlanságot, ami miatt újra kormányozhatnak a rendszerváltás (?) nyertesei, Rákosi pajtás fiatal utódai”. Ők jobban tudják, hogy mi jó a kisebbségbe kényszerített magyaroknak. „Tudja ezt Gyurcsány pajti és Iliescu elvtárs. Mi itthon bozgorok vagyunk, túl meg büdös oláhok.” A magyarországiak nem tudják, hogy a magyar diákokkal azt énekeltetik december elsején, a nagynemzeti ünnepen, hogy Noi suntem romani, noi suntem romani! (Mi románok vagyunk, mi románok vagyunk...), és megfenyítik a magyar pedagógusokat, akik menekülnek a megtiszteltetés elől. „Mindig kéznél van a hatalmon levőknek a szolgálatos ellenség. Teszem azt, a földbirtokos osztály, a vidéki parasztság és a fővárosi lakosság, a polgári-kispolgári csökevény, a harácsoló kulák, az erdélyi kétkezi munkás.” /Csekéné Kolcsár Irén: Egy anyabozgor közbekiabálása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Iliescu hívására 1990 januárjában először mennek fel a bányászok Bukarestbe, hogy megvédjék a Nemzeti Egységfrontot a kommunistaellenes tüntetőktől, akik az ellenzéki pártokkal összhangban azt kérték, hogy a Front ne vegyen részt a választásokon. A 4000 Zsil-völgyi bányász feldúlta az ellenzéki pártok székházát, többen az Iliescu-rezsim veszélyére figyelmeztető politikusok közül alig tudtak elmenekülni a lincselők elől. A kommunista-ellenes megmozdulások februárban is folytatódtak. 1990 júniusában a bányászok a bukaresti Egyetem téren verték szét a két hónapja tüntetők, éhségsztrájkolók tömegét. A köztudatban Golániáda néven megmaradt nagyszabású kommunista-ellenes tüntetés Iliescutól kapta a nevét, aki huligánoknak, "golánoknak" nevezte a zömében egyetemista tüntetőket. A bányászok ezúttal is az ellenzéki pártszékházakat és az értelmiség-gyanús alakokat vertek össze, a nemzetközi felháborodást kiváltó véres akciónak közel 500 sebesültje és 3 halottja volt. Ion Iliescu megköszönte a bányászoknak a "segítséget". 1991 szeptemberében a több hete sztrájkoló bányászok azért mentek fel ismét – Miron Cozma vezetésével – Bukarestbe, mert a kormány nem teljesítette a bányászszakszervezet több követelését. Megrohamozták a kormányépületet, időközben Petre Roman akkori miniszterelnök úgy döntött, lemond. Iliescu és Cozma aláírt egy nyilatkozatot, amelyben a román állam kötelezte magát a bányászok valamennyi követelésének teljesítésére. A politikai elemzések szerint a bányászok lényegében ismét Iliescu hívó szavára jöttek, aki e forgatókönyv szerint kívánt megszabadulni egyre kényelmetlenebbé váló miniszterelnökétől. 1999-ben Bukarestnek a katonaságot és a különleges alakulatokat is be kellett vetnie, hogy a Zsil-völgyéből a román fővárosba tartó feldühödött bányászokat megállíthassa. A több napos "hadiállapotnak" Radu Vasile miniszterelnök és Miron Cozma kiegyezése vetett véget. /Sz. K.: Bányászjárások kronológiája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Nicolae Bocsan, az Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyetem rektora az elmúlt év tevékenységét, valamint a következő tanév felvételi programját mutatta be. 2004-ben a Babes–Bolyai hallgatói létszáma meghaladta a 46 ezres létszámot. Az elmúlt tanévben az intézmény 117 – 105 román, 54 magyar, illetve 13 német nyelvű – szakot működtetett. Az idei tanév újdonsága, hogy ettől az évtől kezdődően 20 magyar nyelvű mesteri fokozatú képzés is működik. A diákság nemzetisége szerint 35 ezer román anyanyelvű, 11 ezer magyar, 210 német és 110 roma nemzetiségű személyre oszlik, de nem minden magyar anyanyelvű diák tanul magyar szakon. Látogatás nélküli tanítási rendszerben 1600 diák részesül képzésben. Az egyetemen a jövő évi felvételi már a Bologna-folyamat szabályzatrendszere szerint áll össze. A leglátványosabb változás a 3 évre csökkentett tanulmányi idő (bár bizonyos szakok: jogi, mérnöki, teológiai képzés 4 évesek maradnak). A tanári bérek átlagosan duplájára nőttek a fizetések, de eltérések tapasztalhatóak az oktatók fokozatától függően. /F. I.: BBTE: Eredményes volt a tanév. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Januártól változik az általános iskolák besorolása, megszűnik az eddigi központosítás, s jogilag és gazdaságilag is önállósulnak mindazok az oktatási egységek, amelyek (az óvodásokkal együtt) legalább 200 tanulót számlálnak. Arra kérdésére, hogy vajon nem érinti-e ez az átszervezés hátrányosan a magyarnyelvű oktatást, Kónya László tanár Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettese azt válaszolta, hogy több magyar településen, így Szamoskrassón, Kökényesden, Óváriban és Józsefházán éppen az intézkedés nyomán önállósul a helyi iskola, akkor inkább előnyről lehet beszélni. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a szükséges tanulólétszám hiánya miatt olyan jelentős magyar településeken, mint Tamásváralja, Dobra vagy Magyargéres nem sikerült önállósítani, a községközponttól leválasztani az iskolát. /Inkább előny, mint hátrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Lósi Schmidt Ede technikatörténész, a budapesti Műszaki Múzeumot alapító igazgatójának sepsiszentgyörgyi szülőházának falán eredetileg november 23-án – az erdélyi magyar tudomány napján – kellett volna a márványemléktáblát elhelyezni. Az avatást akkor is Rodica Parvan, az iskola igazgatója diákok közreműködésével megakadályozta. A neves technikatörténész szülőházában jelenleg egy román iskola bentlakása működik. Időközben a táblaavatásról két alkalommal is tárgyalt a városi tanács. December 15-én történt az emléktábla elhelyezésére. Az avatóünnepség minősíthetetlen incidensbe torkolódott, a felbujtatott diákok hangos kiabálása lehetetlenné tette az avató beszédek elhangzását, a nagy számú kivezényelt rendőr sem tudta a nacionalista színezetű tüntetést meggátolni. A tájékozatlan diákok „magyarosítás" elleni szövegeket skandáltak. Albert Álmos polgármester kijelentette, hogy rendőrségi feljelentést tesz felbujtással történt, bejelentetlen tüntetés okán. /(Flóra Gábor): Táblaavatás incidenssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Dec. 17-én Kolozsváron az egyik iskolában a Millenium Alapítvány, illetve a kolozsvári Tinivár Könyvkiadó magyar nyelvű, ifjúsági ajándékkönyveket adott át a gyerekeknek. Vigh Klára alapítványi elnök gondolta, ha a kisdiákok nem tudnak könyvhez jutni, azon segíteni kell. /Szabó Csaba: Ajándékkönyv-kiruccanás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Megalakulásának 200. évfordulóját ünnepelte a szatmári katolikus egyházmegye. A jubileumi esztendőre időzítették az egyházmegyei zsinatot. A püspök megvonta a zsinat mérlegét. Elmondta, hogy az ismert történelmi okok miatt az egyházmegyében több mint hat évtizede, pontosabban 1938 óta nem volt zsinat, minek következtében nem vehették át az 1962-65-ben megtartott vatikáni egyetemes zsinat előírásait. A zsinat eredményeképpen teljesen átszerveződtek a plébániák, mindenütt egyháztanácsok alakultak. Az egyházmegyében mind a hívők, mind pedig a papok száma csökkent, ezért inkább a személyi pasztorációra helyezik a hangsúlyt. A püspök elmondta, hogy jelentős ingatlanokat kaptak vissza elsősorban Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Máramarosszigeten. Különösen fontos a püspöki palota balszárnyának, a volt szeminárium épületének visszatérése, ahová a Hám János Katolikus Iskolacsoport költözhetett. Az más kérdés, hogy milyen állapotban vehették át, s mennyit kellett rákölteniük a helyreállításra. Visszaszolgáltatták továbbá az egykori Irgalmasrendi Kórházat, Nagykárolyban a zárda, a legényegylet és a Kalazanczi Szent József iskola épületét, hogy csak a fontosabbakat említse. Azonban csak formailag kerültek ismét az egyház tulajdonba, még évek telhetnek el, amíg ténylegesen birtokolhatják. A parlamenti választások alkalmával a püspök egyértelműen az erdélyi magyarság egységének megtartása mellett állt ki és a szavazáson erre biztatta híveit. /Sike Lajos: Év végi beszélgetés Schönberger Jenő szatmári megyés püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

A népszavazási eredménytelenség után az első kérdés az, hogy a szocialista és szabaddemokrata szavazókon túl kik és miért szavaztak ellene? Ők az MSZP szociális demagógiája által vezérelt nyugdíjasok. Féltették kis unokájuk állását az olcsó “román” munkaerőtől, az orvosi rendelőben a váróterem ülőhelyét a magyar egészségügyet elárasztó “románoktól”, és nyugdíjukat a Magyarországra özönlő “román” nyugdíjastól.  Elhitték a demagógiát. Egész életükben kizsákmányolták őket, a kommunizmusban. Azonban aki a nemzeti kérdésben önös anyagi érdekei miatt a saját népe ellen fordul, az igenis hibáztatható, írta Kása Csaba történész. A főbűnös azonban a kommunista utódpárt.  December 5-én a nemzet jelképes egyesítése nem történt meg. A posztkommunisták azt mondták, győztek. A Gyurcsány-kormány a magyar nemzet legyőzését ünnepli. A jövőben meg kell  győzni az ötmillió érdektelent, s meggyőzni a felnövő fiatalságot. Legyen minden erdélyi településnek magyarországi testvértelepülése. Folyamatosan beszéljenek egymással az iskolák, a pedagógusok, a diákok. A látogatásokkor a családok lássák vendégül a családokat. Minden plébániának és gyülekezetnek legyen magyarországi testvérplébániája és testvérgyülekezete. A magyarországi gyerekek nyáron Erdélyben táborozzanak, a családok Erdélyben nyaraljanak. /Kása Csaba, történész: Legyetek nagyok a kisebbségben! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 21./

Dec. 21-én Lászlófy Pál elnök és Burus Siklódi Botond főtitkár sajtótájékoztatón számolt be a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének idei tevékenységéről. Lászlófy Pál már azt nagy eredménynek könyveli el, hogy a folyamatosan romló anyagi körülmények között életben tudták tartani, működtetni tudták létesítményeiket, teljesíteni tudták alapvető programjaikat. A szovátai Teleki Oktatási Központban tartott év végi elnökségi ülésen a négy területi oktatási központ vezetői beszámoltak a 2004-es tevékenységről. Mind a négy területi központ állandó jellegű szolgáltatásokkal áll a pedagógusok és diákok rendelkezésére. Hargita megyében mintegy 500 pedagógus vehetett részt a számítástechnikai továbbképzőkön. Lászlófy Pál beszámolt az Apáczai-díjak odaítéléséről. Elkészült a szovátai Teleki kert fedett központi étkezője, így a 11 házikó lakói itt étkezhetnek. A Teleki Oktatási Központ számára két fafűtéses kazán és kazánház kivitelezésére nyertek pályázati összeget. /Takács Éva: Sikeres évet zár az RMPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./

Minden év decemberében Mikuláskor a Sapientia Egyetem székhelyének első emelete ajándékokkal telik meg. Az ötletes alkotások napról napra gyarapodnak, Marosvásárhelyen. Az efféle ajándékozás ötletét négy évvel ezelőtt elindította el Nagy Imola angoltanárnő. Tavaly két üzenőfal is elindult, az egyikre a diákok írhattak egymásnak karácsonyi üdvözleteket, a másikra Hollanda Dénes dékánnak szánt jókívánságaikat helyezték el. /MéR: Mikulás-járás után angyalvárás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő megszidta a pápát. Számon kérte a Szentatyától, valamint Angelo Sodano bíborostól, vatikáni kormányfőtől azt, hogy a történelmi egyházak vezetői, köztük a magyar katolikus püspökök is a kettős állampolgárságra vonatkozó december 5-i népszavazás kapcsán az igen szavazatok mellett foglaltak állást, no meg azt, hogy az egyházi oktatás mellett tüntettek december 14-én. Gyurcsány és kíséretének kijelentései politikai vihart kavartak Magyarországon, ami állásfoglalásra kényszerítette a vatikáni kormányzatot is. „A magyar püspökök jó állampolgárokként csak aggodalmuknak adtak hangot a közjóért, és a Szentszék kiáll mellettük, mert csak azt kérik, ami a megállapodás szerint jár" – idézte Angelo Sodano bíborosnak a magyar miniszterelnökkel folytatott hét végi vatikáni megbeszélésén elmondott szavait a magyarországi Apostoli Nunciatúra közleményében. E pontosításra azért volt szükség, mert a magyarországi sajtó csak a magyar kormányküldöttség által mondottakat ismertette, a Vatikán álláspontja nem hozta nyilvánosságra. December 14-én az Oktatási Minisztérium előtt az egyházi iskolák finanszírozásának megváltoztatása ellen tüntettek. E tüntetésen való részvétellel kapcsolatban Sodano bíboros „következetesen aláhúzta a párbeszéd fontosságát, megdöbbenését fejezvén ki az a tény fölött, hogy a kormány nem tartja tiszteletben a Horn Gyula miniszterelnök és Angelo Sodano bíboros által 1997-ben aláírt, Szentszékkel kötött megállapodást" – áll a közleményben. „Itt egy rosszízű politikai játszma folyik: a szóban forgó urak végtelenül meg vannak sértődve, hogy valaki el merte mondani, hogy az egyházaknak a Jézushoz vezető út és az üdvösség keresése útjának megtalálása mellett, helyett nem biztos, hogy úgy és akként kell foglalkozni a napi közélet politikai dolgaival, ahogy teszik. Ez egy helyénvaló kijelentés" – mondta a Kossuth Rádióban Gyurcsány, aki a jobboldali pártok reagálását „bőszült arroganciának" nevezte. Semjén Zsolt fideszes képviselő kijelentette: „ha a lengyel egyház és benne az akkori krakkói érsek, a későbbi lengyel pápa bizonyos értelemben nem politizált volna, akkor önök (mármint a szocialista politikusok) még mindig az MSZMP-ben ülnének, a Varsói Szerződésben és a KGST-ben". Dr. Jakubinyi György érsek a tavalyi csíksomlyói búcsún kifejtette: „Azt mondják, hogy az egyház nem politizál. De ez nem jelenti azt, hogy az egyház népének jövőjét avatatlan kezekbe adja." Az érsek hangsúlyozta: az egyház mi vagyunk, mindannyian, és minden kereszténynek kötelessége részt venni a politikában, olyanok mellett szavazni, akik népünk mellett állnak, akik az evangélium tanítását akarják megvalósítani a közéletben. Hozzáfűzte: az egyháznak így kötelessége politizálni. /Sarány István: Gyurcsány esete a pápával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./