Az Udvarhelyszéki RMDSZ közleményben kelt vezetője, Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Verestóy Attila szenátor védelmébe. A szenátor azt nyilatkozta, hogy nem váltja ki a magyarigazolványt: "..nem vagyok rászorulva azokra a kedvezményekre, amelyeket ez a törvény biztosít. Inkább azok igényeljék, akiknek valóban szükségük van erre, vagyis a diákok, pedagógusok, nyugdíjasok..." Ezen nyilatkozata miatt támadta Verestóyt az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja. Közleményükben Verestóy Attila leváltását követelték: "A magyarigazolvány kiváltása nem gazdasági rászorultság kérdése, hanem az egész nemzettel való azonosulásé". A nyilatkozatot aláírók szerint a kedvezménytörvényben az egész magyar nemzet egységesítő erejét látják. – Saját szervezete viszont védelmezte vezetőjét, Verestóyt. /Az Udvarhelyszéki RMDSZ sajtóirodája: Közlemény. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

Az SZKT-t megelőző estén, febr. 1-jén, szintén Marosvásárhelyen ült össze a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), mely két napirendi pontot tárgyalt meg. Előbb a területi elnökök tartottak rövid beszámolót a kedvezménytörvény életbeültetésének első tapasztalatairól, a felmerült gondokról és kérdésekről. Lényeges gondok nincsenek, inkább technikai nehézségek adódnak. A továbbiakban Markó Béla a kormánypárttal kötött egyezményről tájékoztatta a jelenlévőket. A szövetségi elnök ismertette a protokollum előzményeit, alapelveit, illetve területi vonatkozásait. Ugyanakkor felkérte a területi elnököket, hogy időben és átgondoltan dolgozzák ki a harminc napon belül megkötendő helyi egyezmények keretét. /Szucher Ervin: TEKT-ülés a státustörvényről és a protokollumról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Négy román értelmiségi felhívást intézett az RMDSZ-hez, amelyben kéri a szövetséget, ne szavazza meg a minősített államtitkok védelméről szóló törvény tervezetét, amelyet a képviselőház már múlt héten elfogadott. Gabriel Andreescu, Doina Cornea, Smaranda Enache és Renate Weber szerint a titoktörvény elfogadása jelenlegi formájában gyakorlatilag hatástalanítja a közérdekű információkhoz való hozzájutást biztosító törvényt, tagadja a közösségi érdekek felsőbbrendűségét, gátolja az állampolgári jogok gyakorlását, és sérti a sajtószabadság eszményét. /Sz. L.: Felhívás az RMDSZ-hez. Román értelmiségiek a titoktörvény elutasítását kérik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Sokan hiányoztak a Kolozs megyei SZKT-tagok közül a szövetségi képviselők hétvégi marosvásárhelyi tanácskozásról. A Szabadság megkérdezett több Kolozs megyei SZKT-tagot arról, hogy mi a véleménye az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodásról. Eckstein-Kovács Péter szenátor megszavazta az egyezményt. Hasonlóan cselekedett Bucur Ildikó, az RMDSZ szociáldemokrata platformjának vezetője is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök egészségügyi okok miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. Kifejtette: az egyezmény valóban több a tavalyihoz képest, de felháborítónak tartja, hogy a tárgyalást ezúttal is csak egy szűk csoport végezte, illetve hogy az SZKT-nak ismét a "bólogató János" szerepét szánták, utólag kellett tudomásul venni azt, amit aláírtak. Vekov Károly jelen volt az ülésen, de nem szavazott. Elmondta: a protokollumot ebben a formában felelősen nem lehet megszavazni. Mátis Jenő, a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke, a Reform Tömörülés alelnöke, az RMDSZ-platform többi jelenlevő tagjához hasonlóan a dokumentum ellen szavazott. Szintén nemmel szavazott Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke is. Hangsúlyozta: nincs meggyőződve arról, hogy a kormánypárt, amelyik két-három hónappal ezelőtt még ádáz magyarellenes kampányt folytatott, állni fogja a szavát. Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs Megyei Önkormányzati Tanácsának elnöke sem volt jelen a tanácskozáson. A lap érdeklődésére azt válaszolta: maga sem járult volna hozzá az egyezmény "ratifikálásához", mivel azt nem tartja elég konkrétnak. /Székely Kriszta: Kolozs megyei SZKT-tagok az egyezményről. Kónya-Hamar: Nyilvánosságra kellett volna hozni azt is, ami kimaradt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta az újságírókat a hétvégén megtartott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) üléséről, amelyen a képviselők döntő többségben elfogadták a kormánypárttal kötött együttműködési szerződést. Az RMDSZ elnöke szerint a közelmúltban tapasztalt éles nézetkülönbségek ellenére Kovászna megyében is létrejön egy ilyen kétoldali megállapodás. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának szóvivője beszámolt a minősített államtitkok törvénytervezetének alsóházi vitájáról, illetve a tervezetnek a védelmi bizottsághoz való visszautalásáról. Tokay elmondta, hogy az RMDSZ képviselői kérték az újratárgyalást, az RMDSZ ugyanis nem engedheti meg, hogy egy törvényt hasonló, demokráciaellenes cikkelyekkel fogadjanak el. /Az RMDSZ a titoktörvény újratárgyalását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

Febr. 8-i videokonferenciáján Adrian Nastase kormányfő kifejtette: véleménye szerint az alkotmánymódosító javaslatnak az államelnök megválasztására vonatkozó részét nem kell személyre vonatkoztatni. Ion Iliescu különben sem vehet többé részt az államfő-választáson, mivel az alkotmány által előírt két mandátuma lejárt. Szerinte kétkamarás parlamenti rendszerre van szükség, a képviselőháznak és a szenátusnak más-más hatásköre kell hogy legyen. A kormányfő úgy nyilatkozott, a jelenlegi kormánynak kell kiigazítania a hajdani kormány tévedéseit. Példaként a resicabányai kombinátot, az Országos Befektetési Alapot (FNI) és a honvédelmi minisztérium által Gigi Becalinak eladott telkek ügyét említette. Adrian Nastase bejelentette: a kormány erkölcsi kártérítést biztosít a második világháború során (1940. szeptember 6. — 1945. március 6.) etnikai okok miatt üldözött személyek számára. Pénzt kapnak a külföldi koncentrációs táborokba deportált vagy kényszermunkára elhurcolt személyek. A szóban forgó személyek vagy feleségük/férjük havi 300 ezer lej kártérítésben részesülnek minden börtönben töltött évért. /K. O. Nastase: A múlt kormány tévedéseinek kiigazításán fáradozunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Az idei Bolyai-napok keretében 57 tevékenységet szerveztek a Bolyai Líceum, illetve a Református Kollégium pedagógusai és diákjai, állapíthatta meg Bálint István igazgató. Csegzi Sándor alpolgármester hangsúlyozta, hogy az idei Bolyai-év első nagyszabású megmozdulása volt a Bolyai-napok rendezése. Az iskola legjobb tanulóit megjutalmazták. Szalkay József adta át a Bolyai Collegium Alapítvány által meghirdetett Vivat Academia! pályázat nyerteseinek a három-, két-, illetve egymillió lejes jutalmat a legsikeresebb dolgozatokért. Az ünnepi hét a diákok műsorával ért véget. Fellépett a Református Kollégium Csíki Ágnes vezette énekkara, a tanárok kamarakórusa, a IX-XII.-es diákok a Bolyaiak emlékét idéző irodalmi összeállítást mutattak be. /A Bolyai-napok záróünnepségén díjazták a legjobbakat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Febr. 9-én Kolozsváron az Iskola Alapítvány és az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának ülésén Markó Béla szövetségi elnök arról beszélt: az RMDSZ három önálló magyar tannyelvű kart kíván létrehozni Babes–Bolyai Tudományegyetemen. A terv szerint humán tudományok, természettudományi és matematika kart alakítanának ki. Ez nem ígérkezik könnyűnek, hiszen a hasonló terveket a BBTE szenátusa az évek folyamán sorra megvétózta, és a kolozsvári román egyetemi tanárok most is ellenzik az általuk "szeparációnak" bélyegzett karok megalakítását. Erdélyben ugyanakkor több egyetem vezetője is elvetette a kormánytámogatási megállapodásban szereplő magyar felsőfokú oktatási bővítést. A kolozsvári Állatorvosi és Agrármérnöki Egyetem rektora a múlt héten úgy vélekedett, intézményében a magyar tannyelvű szakok létrehozása nem időszerű, s túlságosan nagy anyagi erőfeszítést jelentene. A kolozsvári Zeneakadémián tanuló diákok és azok szülei évek óta követelik az anyanyelvi oktatás visszaállítását, a Zeneakadémia szenátusa szerint ennek beindítására nincs igény. A kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora kijelentette: szükségtelen az orvosképzésben a magyar nyelvű oktatás bevezetése, hiszen a páciensek zöme román anyanyelvű. Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora emlékeztetett arra, hogy az intézmény valamennyi szakán 1962 óta két nyelven folyik az oktatás, s a magyar oktatási vonal tanárai minden testületben képviselve vannak. A marosvásárhelyi Műszaki Egyetem vezetősége szerint az egyetemen 22 szakon oktatnak, s ezek közül 20 esetben létezik magyar nyelvű képzés, a további bővítés tehát szükségtelen. /Több román rektor is ellenzi a magyar felsőfokú oktatás bővítését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Magyar nyelvterületen 14 iskola viseli a Bolyai János nevet, az apáról, Farkasról csak a marosvásárhelyi volt református kollégiumot nevezték el - hangzott el Bálint István igazgató beszédében az idei Bolyai-napok záróünnepségén. Az egyhetes megemlékezés, amelyet minden évben február elején tartanak, az 1775.febr. 9-én született névadó, Bolyai Farkas tiszteletére az idén egyben a Bolyai János születésének 200. évfordulójára meghirdetett Bolyai-év nyitóünnepsége is volt. Az iskola jellegét meghatározó matematika, informatika, fizika, kémia tematikájú rendezvények mellett az alkalmazott gazdaságtanban, történelemben, honismeretben jeleskedő diákok is bizonyították felkészültségüket, ismereteiket. /Bolyai-napok 2002. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

Az Erdélyi Matematikai Lapoknak története önmagában is bibliográfiai kuriózum. Gamma című elődjét a sokoldalú Bencze Mihály (matematikus, költő, pedagógus, lap- és könyvkiadó, közösségszervező, népművelő) alapította 1977-ben s adta ki 1989-ig, néhány évnyi szünet után 1996-ban szINFonia néven jutottak hozzá a szerencsések, 2000-től pedig az említett címen jelenik meg, szórványosan. A kiadványt a Wildt József Tudományos Társaság és a Bencze vezette Fulgur Kiadó jelentette meg Brassóban, Borzási Dávid szerkesztésében. A szerzők egy része a brassói Áprily Lajos Középiskola diákja. Ugyacsak Brassóban jelent meg tavaly novemberben az Erdélyi Bumeráng, Bencze Nimród szerkesztésében, ez egy viccgyűjtemény, de még inkább humorturmix. Kilencedikes diákok egy csoportja hozta össze. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 12./

Összmagyar nemzeti bajnokság kezdődik szeptembertől a Kárpát-medence magyar ifjúsága számára. Kű Lajos, az ismert labdarúgó, az FTC tagja jelentette be: az illetékes minisztérium jóváhagyta, hogy labdarúgó, kosárlabda és kézilabda bajnokságokat szervezzenek három korcsoportban, 13-17 év közötti fiataloknak. Elképzelés szerint a selejtező mérkőzéseket egy-egy napon 80 km-nél nem nagyobb körzetekben, tehát kisrégiókban bonyolítanák le, valamely civil szervezet rendezésében. A tárcaközi megállapodások értelmében 70 %-os anyaországi támogatás mellett a helyi önkormányzatok segítségére számítanak. Alapítványi rendezésben a Kárpát-medence összmagyar bajnokságát Wesselényiről nevezik el. Egyelőre felmérik a részvételi kedvet, a játékok megszervezésével kapcsolatos részletesebb információkra a továbbiakban lehet majd számítani. /(Fejér László): Kárpát medencei bajnokság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Dr. Garda Dezső képviselő febr. 12-i politikai nyilatkozatában párhuzamot vont a beszterce-naszódi határőr-katonai birtokok és a Csíki Magánjavak története között. A képviselő emlékeztetett, hogy bár 1998 elején benyújtották a székely vagyon részeit alkotó erdőkre és legelőkre a visszaigénylési kéréseket, ezeket a bélbori, hollói, tölgyesi és a békási helyi bizottságok rosszindulattal kezelték. A képviselő hangsúlyozta: alkotmányellenesnek tartja azt a tényt, miszerint a Beszterce-Naszód és a Krassó-Szörény megyei román határőrkatonák utódai visszakaphatják erdeiket, a székely vagyonközösség tagjait, a Csíki Magánjavak jogutódait viszont megfosztják ezen jogaiktól. /Garda Dezső politikai nyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

Március elsejétől nő a papok és a vezető tisztségekben dolgozó egyházi alkalmazottak fizetése. Egy múlt héten elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében a klérus és az egyházi vezetők bérezése differenciált módon nő. A klérus vezetői beosztású alkalmazottjainak bérét 1.683.000 lej viszonyítási alaptól számítják. A kategória bérezési együtthatója 20,3 és 13 százalék között változik négy olyan tisztség esetében, amelyben a világi méltóságok tisztségeinek megfelelő bérezést alkalmaznak. Más egyházi vezetői tisztség esetében a bérszámolási koefficiens 6 és 2,7 között változik. Ennek következtében a vezető tisztségben lévő egyházi alkalmazottak bére 34,1 millió lej (a Román Ortodox Egyház pátriárkájának bére) és 4,5 millió lej (az apátok vagy zárdafőnökök bére) között változik. A papok fizetése, a végzettség függvényében, 2,7 - 1,47 millió lej között alakul. A kormányrendelet értelmében 350-nel nő az egyházi munkahelyek száma. /Március elsejétől nő a papok bére. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

Febr. 12-én Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága alelnöke tárgyalt az oktatásügyi miniszterrel. Az Ecaterina Andronescuval folytatott megbeszélésről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő tájékoztatott: "Arra a megállapodásra jutottunk, hogy amennyiben a csángó közösség anyanyelvoktatás iránti igénye valós, az e körüli jogi kérdések tiszták, akkor a jelenlegi törvényes előírások értelmében ennek a kérésnek érvényt lehet, és érvényt is kell szerezni. A tanügyi törvény 121. paragrafusa, valamint az Európa Tanács legújabb ajánlásai alapján a csángóknak azon követelése, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, jogos, s ezáltal meg is valósítható." Megegyeztek abban, hogy a hónap folyamán látogatást tesznek Bákó megyében. Beszélni fognak a csángó diákok szüleivel, a csángószövetség képviselőivel, a helyi iskolák igazgatóival, valamint a Bákó Megyei Tanfelügyelőség vezetőségével. Az a cél, hogy a következő tanévtől magyar nyelvű, csángóföldi oktatás intézményesüljön. /Bágyi Bencze Jakab: A csángók anyanyelvű oktatásáért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Febr. 20-án Székelykeresztúron, majd este Székelyudvarhelyen bemutatják Szabó Gyula: Képek a Kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című visszaemlékezésének első és második kötetét, a szerző jelenlétében, febr. 21-én Szabó Gyula a homoródalmási iskolában beszélget el tanárokkal, diákokkal. /Képek a Kutyaszorítóból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

A Nastase-kabinet legutóbbi ülésén 112,8 milliárd lejt utalt ki a kormány rendelkezésére álló különleges alapból a "román-moldovai gazdasági és kulturális integrációt elősegítő projektek finanszírozására". Románia 70,5 milliárd lejt fordít arra, hogy a közszolgálati televízió adása a Moldova Köztársaságban az eddiginél nagyobb területen is fogható legyen. Ugyanebből az összegből fedezik egyes műsorok újrasugárzását. A kabinet 4,25 milliárdot szavazott meg a Pruton túli területen működő Román Házak hálózatának kiterjesztésére, illetve könyvek megjelenésének támogatására. További 10,8 milliárd lejt fordítanak különböző román nyelvű kulturális kiadványok megjelentetésére, illetve a hazai román sajtó Moldova köztársaságbeli terjesztésére. A kormány 3,5 milliárd lejjel támogatja a román történelem és kultúra népszerűsítését, és újabb 10,1 milliárddal az oktatást. 5,4 milliárdot szánnak az európai demokratikus értékek propagálására, illetve a civil szervezetek támogatására. A megszavazott 112,8 milliárdból mindössze 7,5 milliárd lej szolgálja a gazdasági együttműködés javítását: 4 milliárd lej a kutatási és környezetvédelmi együttműködést, valamint 3,5 milliárd lejt a stanca-costesti-i közös felhasználású vízi erőmű hatékonyságának növelését. A bukaresti kormány tavaly egymillió dolláros vissza nem térítendő támogatást folyósított Moldova Köztársaság kormányának, ezzel lehetővé tette mintegy hatvanezer Pruton túli számára az útlevél kiváltását. A moldovaiak 2001 június végéig személyazonossági igazolványuk felmutatásával is átléphették a pruti határt. Sokuk számára az útlevélhasználat-kötelezettség július elsejei bevezetésével lehetetlenné vált a Romániába utazás, miután az úti okmány ára a Moldova Köztársaságban meghaladja az országos átlagbér szintjét. A Vasile Tarlev moldovai és Adrian Nastase román miniszterelnök által tavaly júliusban aláírt megállapodás értelmében a román államtól kapott segélyre jogosultak a Romániában tanuló diákok és szüleik, a Prut melletti vidékek lakói, a háborús veteránok, a nyugdíjasok, munkanélküliek és fogyatékosok; a Romániába munkalátogatásra utazó művészek, tanárok, sportolók és tudósok, illetve azok az alacsony jövedelműek, akik rokonlátogatásra készülnek Romániába. A megállapodás szerint a segélyre jogosultak az útlevél előállítási költségeinek mindössze egynegyedét - 74 moldovai lejt (5,5 dollár) - fizetik, a fennmaradó részt a román állam finanszírozza. /Szőcs Levente: Támogatás a Pruton túlra. A kormány Moldovában népszerűsíti a román történelmet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Szilágycseh városi könyvtára 42 232 kötetes, az állományból 9952 magyar nyelvű /23 %/, ugyanakkor a kisváros lakóinak több mint 75 százaléka magyar nemzetiségű. Tavaly a könyvtárnak összesen 1154 olvasója volt, zömmel diákok. Az elmúlt évben 14 635 kötetet kölcsönöztek, ebből magyar nyelven 9555 kötetet /34 %/. A magyarok tehát többet olvasnak. 2001-ben a könyvtár 450 kötettel gyarapodott, ebből a magyar nyelvű kötetek száma nem éri el a százat. /Baksai Károly: Sokkal többet olvasnak a magyarok. Tavaly 100 magyar könyvet vásároltak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

A közszolgálati tv és rádió, illetve a hazafiságtól csöpögő újságok egyes munkatársai szerint bolondok azok, akik az egykor elkobzott ingatlanokat visszaszolgáltatják jogos tulajdonosaiknak. Álláspontjuk alátámasztására "ősi" román közmondást is idéznek: Nem az a bolond, aki kér, hanem aki (vissza)ad! Előzőleg Funar és mások a magyaroktól féltették az erdélyi városok központjait, neves épületeit. És úton- útfélen hangoztatott vélekedésük nem maradt visszhang nélkül. Valójában az egykori birtokok és ingatlanok visszaszolgáltatása egész Közép-Kelet- Európában megtörtént, ideje Romániában is európai szinten rendezni ezt a kérdéskört. Történelmi, nemzeti, össznépi "érdekekre" hivatkozva az ingatlantörvény alkalmazása évekig, évtizedekig elhúzódhat. A román közvéleménynek tudomásul kell vennie: Erdélyben a magyarok tulajdonában volt sok-sok ingatlan (köztük történelmi értékű műemlék épület is), melyeket most vissza kell szolgáltatni a jogos tulajdonosoknak, akik majd eldöntik, mi lesz azokkal. Birtokba veszik, vagy a közösség használatába adják. Ne a média, a fogadatlan prókátorok és provokatőrök döntsék el, mit kell s mit nem kell visszaadni. /Ferencz L. Imre: Ki a bolond? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A legtöbb iskolában a vallásóra az órarendben szerepel, mint bármelyik más tantárgy. Kötelezni azonban senkit sem köteleznek, hogy részt vegyen rajta. Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium igazgatója arról tájékoztatott, hogy diákjainak 95 százaléka katolikus, járnak vallásórára. A református és unitárius felekezethez tartozó diákok számára évfolyamonként összevont órákat tartanak az illető felekezetek lelkészei. Hegyi István református lelkész: az 1–6. osztályosoknak az iskolában tartják a hitoktatást, igaz, órarenden kívül, mert kevés gyermekről van szó. A beiskolázott gyerekek mind járnak az órákra. /Takács Éva: Vallásóra az iskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

Eltűnik a Sapientia-EMTE csíkszeredai szakáról a vidékfejlesztési szak, mert a szakminisztérium 2002-től érvényes lajstromában nem szerepel ez a szakosítás. A kar vezetősége hosszas vita után úgy döntött, hogy helyette alkalmazott szociológiára iratkozhatnak be a diákok. Tonk Sándor rektor szerint a kényszerű intézkedés nem változtatja meg lényegesen a tantervet. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai kar dékánja megerősítette a Krónika értesüléseit, miszerint a kari tanács ülésén szoros eredmény született: öten szavaztak az új szak beindítása mellett, négyen ellene. A kari tanács döntéséről megoszlanak a vélemények. Papp Előd, Csíkszereda alpolgármestere kifejtette: semmi értelme, hogy Csíkszereda is kitermeljen évi ötven szociológust, hiszen azok is alig találnak állást, akik jelenleg Kolozsváron végeznek. Kolumbán Gábor dékánhelyettes szerint az új környezetmérnöki szak indításával nem tűnne el közgazdász vidékfejlesztők képesítése. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora kifejtette: nem tartja méltányosnak az engedélyezett szakok listájának állandó megváltoztatását, és a szaktárca döntése ellen több felsőoktatási intézmény is tiltakozott. További változás, hogy jövőre az egyetemen az agrárgazdaságtan szakból környezetgazdaságtan szak lesz. /Rédai Attila, Salamon Márton László: Vidékfejlesztés helyett szociológia. Vitát szült az EMTE csíki karának döntése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A vizsgára jelentkezett diákok fele kapott átmenő jegyet – tájékoztatott dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karainak dékánja. A dékán a sikertelenség okát részben azzal magyarázza, hogy pl. a közgazdasági szakon két nehéz vizsgával kellett megbirkózzanak a hallgatók – a mikroökonómiával és a matematikával –, a bölcsészhallgatók számára pedig a román nyelv és irodalom, illetve az angol nyelv bizonyult nehéz vizsgának. Lányi doktor nem fél attól, hogy a magas követelményszint elriasztja a diákokat. /Sarány István: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A vizsgaidőszak tanulságai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Kolozsváron az Unitárius Kollégium Bolyai János Napot rendezett. A versenyben a diákok elméleti, logikai és játékos matematikai feladatokkal birkóztak meg. /Szabó Csaba: Bolyai Nap az Unitárius Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Lezárult az első félév a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). Tonk Sándor, az intézmény ideiglenes rektora megállapította: a diákok tanulási körülményei sok esetben messzemenően meghaladják az állami egyetemek lehetőségeit. A magyar kormány az EMTE részére megteremti az elektronikus információ-szolgáltatás nemzeti programjába való bekapcsolódást. Az oktatók helyzetét illetően a gondok változatlanul fennállnak, különösen Csíkszereda esetében, ahol nem sikerült kiépíteni saját oktatói közösséget és még mindig kevés az állandó főállású alkalmazott. Marosvásárhelyen ugyanez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy itt sokkal több az egyetemi státusú oktató. Alacsonyak a tanulmányi eredmények. Nagyon szigorúan kell venni az értékelést, szögezte le a rektor. Tervezték a korszerű egyetemi könyvtár létesítését Kolozsváron, azonban most már látható, hogy ezt a Sapientia Alapítvány egyedül nem tudja létrehozni. Ebben sok más intézménynek is részt kell vállalnia az akadémiától kezdve egészen a Széchényi Könyvtárig. Ősztől három szak - környezet-, zenetudományi és tömegkommunikációs szak - beindítását tervezik Kolozsváron. Nagy gondot jelent a megfelelő ingatlanok hiánya. Anyagi téren sokat jelentenek a különféle helyekről érkező adományok. Magyarországról például nemrég egy 84 éves nyugdíjas tanító néni 3 és fél millió forintot ajándékozott az egyetemnek. /Papp Annamária: Túl az első vizsgaszesszión Beszélgetés Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Takarékossági okokra is hivatkozva, számos rendezvényt töröltek az eddig főként a művelődési minisztérium által támogatott rendezvények listájáról. Idén a Régizene Fesztivált a bukaresti minisztérium nem részesíti támogatásában. Most történt meg első ízben, hogy a miniszter személyesen nézte át minden megye programjavaslatát, és önhatalmúlag kihúzott jó néhány programpontot minden megye esetében. Hargita megyét az érinti a leginkább, hogy a minisztérium által támogatott rendezvények sorából kihullott a csíkszeredai Régizene Fesztivál. A rendezvényszervezési alap minden megyében kb. százmillió lej évente. (Tavaly négyszázmillió lej volt az alap.) /Szatmári László: A bukaresti minisztérium megvonta a Régizene Fesztivál támogatását. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

Adrian Nastase kormányfő a febr. 22-i videokonferencián több kérdést érintett: A Nemzetközi Valutaalap illetékeseivel tárgyalva kiegészítő memorandumot kötnek, melynek főbb pontjai a költségvetési bevételek növelése, az állami alkalmazottak számának csökkentése, a privatizálás felgyorsítása, a veszteséges vállalatok átalakítása, a hátralékok törlesztése lesznek. - Szerinte nem jó, ha a tanárok és csak a tanárok étkezési jegyeket kapnak. Részletesen beszámolt törökországi és oroszországi útjáról, az utóbbit rendkívüli jelentőségűnek tartotta. Kifejtette: mivel nem mondhatunk le az orosz földgáz behozataláról, feltétlenül fokozni kell az exportot orosz relációban, másként Románia nyugati hitelre szorul. Hosszasan beszélt a Moldova Köztársaságban kialakult helyzetről, s hogy ezzel kapcsolatban mit tárgyalt Moszkvában. A Nastase-álláspont lényege: Moldova Köztársaság szuverén állam, senki ne szóljon bele a belügyeibe, a nép és a moldáv kormány kell hogy megoldja a problémákat. Az orosz nyelv viszont ne legyen állami nyelv ott, ahol a lakosság kétharmada román, hanem csak ott használják, ahol az orosz vagy ukrán lakosság többségben van, az EU-normáknak megfelelően. /(Máthé Éva): Miniszterelnöki figyelmeztetés: fokozni kell az orosz exportot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Fülöp G. Dénes református lelkipásztor /Marosvásárhely/ negyven éves szolgálat után nyugdíjba vonul. Fülöp G. Dénes a református teológia hallgatója lett. - A szekuritáté beépült a teológiai intézetbe. Az országosan létrejött a diákszövetség gyűlést tartott Kolozsváron, 1956. október 23-án. Ezen jelen volt Fülöp G. Dénes, s meg se szólalt. Három esztendő múlva pereket indítottak, a megtorlás kiindulópontja ez a gyűlés volt. Őt három év múlva szedték elő, ellene a fő vád az volt, hogy az "ellenforradalom" mellé állt. A vádiratban felrótták azt is, hogy Fülöp G. Dénes megjelent Páskándi Géza perén és jegyzeteket készített. Marosvásárhelyen 1959-ben segédpap volt, amikor letartóztatták, lelkésszé szentelése után egy nappal. Tizenegy év börtönre, teljes vagyonelkobzásra és tíz év teljes társadalmi jogvesztésre ítélték, de csak négy évet töltött le. A szamosújvári börtönben volt, majd kivitték a Duna deltába. Sok társa teljesen tönkrement. Rendkívüli megpróbáltatások voltak. A megsemmisítésükre törtek, kegyetlenkedtek velük. Sokan meghaltak. Van olyan barátja, aki most is fél, ha a főtéren találkoznak és suttogva beszél. Ő viszont lelkileg épségben jött haza, hitében megerősödött. Borzasztó volt a rizses tó. Reggeltől estig hideg vízben álltak. Most jönnek elő az ízületi fájdalmak. - 1960-tól kezdődött a politikai foglyok rehabilitálása, de ő csak 1963-ban szabadult. Románia nem amnesztiát adott, hanem kegyelmet gyakorolt, ami azt jelentette, hogy feltételesen helyezték szabadlábra. Akármikor visszavihették volna. A büntetés arányában szabták meg a jogi feltételeket. Szabadulása után nem lehetett pap, a cukorgyárban volt munkás, zsákokat kellett emelgetni. 1965-ben lehetett újra pap, Gegesen. A marosvásárhelyi Vártemplomban 18 évig szolgált. a nyelviskolát is. Állandóan legalább 300 hallgatója van. A Kántortanító-képző Főiskola fenntartása a Vártemplom pénztárkönyvén keresztül történik, termeket biztosítanak. Államilag nem ismerték el ezt a főiskolát, de úgy működik, hogy négy év után a hallgatók magyar oklevelet kapnak, végzősei tanítók, kántorok lehetnek. A diplomát Bukarest elfogadja - egy nyelvvizsga letétele után. /Máthé Éva : Búcsúzik a Vártemplom lelkésze. Negyven évnyi közösség- és intézményépítés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., folyt.: febr. 25./

A Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány szervezésében került sor febr. 22-én a Zrínyi Ilona matematikaverseny területi szakaszára Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, melyen a megye közel hétszáz diákja vett részt. Fóriss József tanár, a szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskola aligazgatója öt éve szervezi meg a verseny területi szakaszát. Elmondotta, hogy a verseny feladatlapjai és a kódlapok egyaránt Magyarországról érkeznek, mint ahogy az értékelést is Kecskeméten végzik. A versenyre a szatmárnémetiek mellett Vetésből, Sándorhomokról, Sárközújlakról, Tasnádról, Magyarcsaholyból és Nagykárolyból is érkeztek diákok. A kódlapokat Kecskeméten dolgozzák föl, a megyéből korosztályonkénti legjobb négy versenyző vehet részt a március 27–29–én Kecskeméten megrendezendő országos versenyen. /(anikó): Matematikában tehetséges diákok versenye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./ Aradon –mint minden résztvevő városban, ugyanakkor, febr. 22-én megkezdődött az III—VIII. osztályos tanulók számára rendezett Zrinyi Ilona Matematika Verseny megyei szakasza. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a korábbi éveknél is népesebb diáksereg, mintegy 370 matematikában tehetséges gyermek jelentkezett. A versenybe először kapcsolódott be a Hunyad megyei Vulkáni 4-es Számú Iskola. /P. P.: Zrinyi Ilona Matematika Verseny. Tehetséges gyerekek seregszemléje. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Febr. 23-án tartotta évi küldöttközgyűlését az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszámolt a szervezet egyéves tevékenységéről. Fontos eseményként értékelte a státustörvény életbe léptetését. A kolozsvári magyarság összeírását még nem sikerült befejezni. Lakatos András oktatási alelnök hiányosságként említette a megfelelő kapcsolattartás kiépítését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége oktatási főosztályával, valamint egy, az egész romániai magyar közoktatást átfogó stratégia kidolgozását a kilencosztályos általános oktatás bevezetését illetően. Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke úgy vélte, hogy 1996 után teljesen elfeledkeztek az autonómiatörekvésekről, az erdélyi magyarság "miniparlamentjének" tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) "báb-" és "súlytalan" intézménnyé degradálták, a szövetség pedig "hierarchikus pártként" kezdett el működni. Kónya-Hamar Sándor hanagsúlyozta: az újabb karok létrehozása a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen konkrétumként szerepel a dokumentumban, a kormánypárt és nem az RMDSZ feladata meggyőzni az egyetemek szenátusát ezek szükségességéről. Amennyiben viszont a kormánypárt meg akarja kerülni a kolozsvári áldatlan helyzet rendezését, abból vita lesz és nem protokollum, mondta Kónya-Hamar Sándor. /Papp Annamária: Évi küldöttközgyűlését tartotta az RMDSZ. Módosították a Kolozs megyei szervezet alapszabályzatát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ Kónya szerint amióta Teodor Pop-Puscas kolozsvári rendőrparancsnok rohamrendőrökkel vitette be Gheorghe Funart kihallgatásra – mivel többszöri idézés ellenére sem volt hajlandó a parancsnokságra menni – az ezredest folyamatosan zaklatja a polgármester, és már több mint 400 millió lejes bírságot rótt ki rá a városháza egy építkezése miatt. "Oda fajult a zaklatás, hogy a parancsnok kénytelen volt az RMDSZ-hez fordulni, tőlünk kérve, hogy a lehető legmagasabb fórumokon képviseljük ügyét" – fejtette ki a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. A képviselő felhívta a jelen levő helyi RMDSZ-elnökök figyelmét, sürgősen egyeztessenek a helyi önkormányzatokban a magyar nyelvű helységnévtáblák ügyében. Idén 93 újabb helyi RMDSZ-szervezet jött létre a megyében. Az ülésen Bitay Levente megyei ügyvezető alelnök az RMDSZ-tagsággal kapcsolatosan elmondta, míg 1990-ben a megyében 60 ezer tagot számláltak, ez tíz év alatt 48 ezerre csökkent. Az alelnök elégedetlenségét fejezte ki a dési és tordai szervezetekkel kapcsolatban, mert tőlük soha nem kapott egyetlen kimutatást sem a tagság létszámáról. /Lázár Lehel: Politikai párt az RMDSZ? Kolozsváron ülésezett a Megyei Képviselők Tanácsa. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Brassóban mindössze két helyen lehet magyar könyvet lehetne vásárolni. Néhány éve a Corvina-könyvespincében nem volt hiány a szakkönyvekből, diákoknak szánt sorozatokból, de manapság az ilyen címek hiányoznak a polcokról. A Brassói Lapok szerkesztőségével egy épületben lévő Pallas–Akadémia brassói könyvesboltban kiderült, hogy nagyon kevés könyvet vásárolnak az emberek, hetente tízet sikerül eladni. Leginkább a gyerekirodalom és a szótárak iránt van kereslet. A szépirodalom senkit sem érdekel. Az üzlet veszteséges, a csíkszeredai Pallas–Akadémia könyvkiadó mégis érdemesnek látja fenntartani ezt a kis üzletet. A Simpozion antikváriumba rengetegen hoztak könyveket eladni és sokan vásároltak magyar könyvet. Naponta körülbelül tizenöt-húsz magyar nyelvű könyvet adnak el. /Tóásó Áron Zoltán: A Cenk árnyéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Febr. 26-án a képviselőház megszavazta a minősített államtitkokra vonatkozó törvénytervezetet, amelyet az ellenzék és az RMDSZ kérésére tárgyalták újra a szakbizottságban, lényegesen jobb jelentést készítve a jogszabályról. Az RMDSZ javaslatára törölték azokat a cikkelyeket, amelyek szerint az állampolgárokat felelőssé tehették volna az államtitkok védelméért, így az államtitkok védelme kizárólag az illetékes intézményekre hárul. Ezt a változatot a képviselőház egyhangúlag szavazta meg. Azokat az RMDSZ javaslatokat, amelyeket nem sikerült a képviselőházi változatba belefoglalni, megpróbálják érvényre juttatni a szenátusi vita során. A törvény elfogadása a kormány törvényhozási prioritásai között szerepelt, hiszen az ország NATO-hoz való csatlakozásának egyik igen lényeges kritériuma az államtitkok meghatározása és fokozott védelme. Az alsóház ugyanakkor megszavazta a rendőrség jogállását szabályozó törvényt, amelynek képviselőházi változata előírja, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság több mint húsz százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a rendőröknek ismerniük kell az illető lakosság anyanyelvét. E cikkely elfogadása egyik kitételét képezi az RMDSZ és a kormánypárt között kötött protokollumnak. /Megszavazták a titokvédelmi és a rendőrség jogállását szabályozó törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./