Tízéves a  Gerhardinum, a Temesvári Római Katolikus Líceum. Ebből az alkalomból tart máj. 9–12. között a rendezvénysorozat. Heinrich József igazgató reménykedik: a következő évben újabb épületrészeket kap vissza az egyház a Műszaki Egyetemtől, s meg fognak oldódni a tanterem-  és a bentlakásgondok. Eddig ugyanis az iskola a leromlott állagú épület első emeletének néhány termét használhatta csupán, bentlakása pedig az Emil Ungureanu Szaklíceummal közös volt. Szabó Péter plébánost, az intézményt alapító első igazgatót beszélt az iskola történetének kezdeteiről. 1992 őszén nemhogy épülete lett volna az induló iskolának, hanem a felvételire jelentkező diákok is matracokon aludtak mások jóindulatából kapott termekben. Végül a tanfelügyelőség egy óvodát engedett át a Katolikus Líceumnak, ahol két tanteremben tíz magyar és tíz  román nyelven tanuló kilencedikessel megindult az ország nyugati régiójának egyetlen katolikus oktatási intézményében a tanítás. 1994-ben a Gerhardinum beköltözhetett a piaristák egykori iskolája első emeletének néhány termébe. Németországi támogatással jutottak iskolai bútorzathoz, onnan kapott a líceum egy autóbuszt is. A tanulók létszáma a kezdeti 20-ról mára 178-ra emelkedett. /Szekernyés Irén: Az államosítás óta először imádkoztak nyilvánosan az egykori piarista iskola második emeletén. Tízéves a  Temesvári Római Katolikus Líceum. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Nagybányán, a Németh László Napok zárórendezvénye részeként, ápr. 26-án mutatták be Vánk Sándor: Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában című kiadványát. 1945 után a városban létrehozták a 2. számú magyar középiskolát, később megszüntették. A szerző kitartó munkával összegyűjtötte és közzétette az egyes időszakokban használatos tanrendeket, tantárgyakat, esetenként még órarendet is, továbbá az egyes osztályok nemzetiségi megoszlását. /Dávid Lajos: Vánk Sándor: Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 10./

Egyre nehezebb helyzetben van az erdélyi magyar oktatás, a kultúra, a művészet. A marosvásárhelyi színháznál szinte egyszerre felmondó hét fiatal művész esete mutatja: erdélyi magyar, többnyire fiatal művészek körében erősödik a külföldre, főleg Magyarországra település kényszere. A művészek, pedagógusok mellett már a középiskolások, egyetemi hallgatók is tömegesen folytatják tanulmányaikat külföldön. Ha ezeknek az újszerű, az RMDSZ egyik oktatásügyi szakértője által szabadpiaci vállalkozásnak nevezett kihívásoknak nem képes helytállni a hazai politikai és szakmai elit, egyre többször hallunk még elvándorló színészekről, tanárokról, diákokról, mutatott rá Rostás Szabolcs . /Rostás Szabolcs: Szabadpiaci kihívások. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Máj. 11-én Bánffyhunyadon a Transilvania Ökoklub, a Kalotaszegi Kistérségfejlesztési Egyesület és a Vermonti Fenntartható Fejlesztési Intézet szervezésében nagyszabású térségfejlesztő fórumra került sor. A munkaértekezlet egyik tétje az USAID által területfejlesztési célra felajánlott 5000 dollár további sorsának eldöntése volt. Az értekezleten a 12 község és egy kisváros (Bánffyhunyad) küldöttei munkacsoportokat hoztak létre. Bánffyhunyad két kategóriában is elnyerte az egyenként ezer dolláros pálmát: 1. turisztikai és törvényismereti dokumentációs központ épül, és 1000 dollárt kapott a város arra, hogy a szemétgödör létrehozásának megvalósíthatósági tervét kidolgoztathassák. A megmaradt, támogatást Jósikafalva, Reketó és Csucsa (Gyalu) kapta. Jósikafalván a sípálya korszerűsítésére, Reketón két turisztikai létesítmény (menedékház) felújítására, Csucsán (és Gyaluban) turisztikai ismertető táblák elkészítésére fogják fordítani a támogatásokat. /Szabó Csaba: Sikeres kalotaszegi területfejlesztési fórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Máj. 10-én rendezték meg immár hetedik alkalommal a végzős diákok hagyományos bálját Nagyenyeden , a Bethlen Gábor Kollégiumban. /Balog István: Bethlen-bál Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

A román hatalomnak egy pillanatig sem volt őszinte szándéka visszaadni az egyházak ingatlan és ingó javait. Az 1996-ban aláírt román–magyar alapszerződésből az utolsó pillanatban kimaradtak az egyházi ingatlanokra vonatkozó előírások. Az elmúlt tizenkét évben nem volt komoly politikai szándék a román hatalom részéről a mintegy kétezer ingatlan ügyének rendezésére. Bársony Andrással, az ET bizottság elnöke ígérte, hogy a máj. 15-i bukaresti tanácskozáson fel fogja vetni az 1997/1123-as ötpontos ajánlás teljesítésének kérdését. Ezek egyike előírja, hogy 1998-ig Romániának rendeznie kell az egyházi ingatlanok ügyét a restitutio in integrum elve alapján. Azóta nem egy, hanem öt év telt el és az ET lemaradt a saját maga megszabta feladatok ellenőrzésében. Az RMDSZ is lemaradt, hiszen képviselői ott ülnek a román küldöttség tagjaiként az ET parlamenti közgyűlésében. Mi sem lett volna természetesebb, mint hogy számon kérjék a határozat rendelkezéseinek betartását. Ehelyett Frunda György élen járt abban, hogy Románia monitorizálását felfüggesszék, éppen ennek az öt pontnak a feltételével. Az RMDSZ politikusának hivatása lett volna, hogy a számonkérést is legalább ugyanolyan következetesen szorgalmazza, mint Románia monitorizálásának a megszüntetését. Erre nem került sor. A püspökök legutóbbi strasbourgi látogatásuk alkalmával szorgalmazták, hogy kérjék számon Romániától az öt pontot, és ezen belül az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elodázását. Bruno Haller, az ET parlamenti közgyűlésének főtitkára támogatásáról biztosította a magyar püspököket. Az RMDSZ-t felkérték a püspökök, hogy az egyházak által elkészített törvénytervezet minden lényeges elemét építsék be a 2000/94-es kormányrendelet szövegének módosításába. Amennyiben nem történik meg az ígért rendezés, akkor az egyházak kérni fogják Románia monitorizálásának a folytatását. - Ma már szinte minden európai dokumentumból kimarad a magyarság, annak puszta említése sem történik meg. Ezzel szemben a romákról, a homoszexuálisokról, a hátrányos helyzetű gyermekekről mindig szó van. Az, hogy a magyarságot kifelejtik, és ezt éppen az RMDSZ segédletével, ez az egyházak számára elfogadhatatlan. /Sürgős rendezést követelnek az egyházak. Máj. 15-én Bukarestben ülésezik az ET felügyelő bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

A Báthory István Líceum /Kolozsvár/ kiadta Báthory-évkönyv 2000–2001-et. Megújult az 1579-ben alapított líceum évkönyve. A diktatúra legsötétebb éveiben is készültek évkönyvek. A mostaniban tanárok, diákok beszámoltak a változatos iskolai és iskolán kívüli tevékenységekről /hazai és külföldi kirándulások, versenyek, tantárgyvetélkedők, művészeti rendezvények/. /Németh Júlia: Báthory-évkönyv 2000–2001. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Idén máj. 21. és 26-a között lesz a Bukaresti Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója tájékoztatott: idén egy tíz négyzetméteres felületet béreltek a magyar kiadványok számra. A közös standon a Kriterion, a Coinonia, a Pallas Akadémia, a Polis, a Pro Print és a Mentor Kiadó mintegy 450 címet kínál az érdeklődőknek. A Mentor Kiadó a romániai magyar oktatási intézményeknek 25 százalékos kedvezményt ad, csoportos vásárlás esetén. A pedagógusok és diákok egyéni rendeléskor 10 százalékos kedvezményt kapnak. Valószínűleg idén is a Wass Albert- könyveknek lesz a legnagyobb sikerük. Újdonság Kovács András Ferenc verseskötete. A magyarországi Ünnepi Könyvhéten /jún. 6-10./ a Romániai Magyar Könyves Céh két sátorral lesz jelen, 12 erdélyi kiadó könyveivel. Káli Király István szerint az 1993-ban indult Mentor nemcsak Erdélyben, hanem az egész magyar nyelvterületen piacvezető. A Wass Albert könyveknél 16 ezer körüli a példányszám. A legszerényebbek a 400-as sorozatok. Köteteiket legtöbb esetben állami támogatással adják ki, pályázatok útján nyertek hozzájárulást. /Máthé Éva: Magyar kiadványok a Bukaresti Nemzetközi Könyvvásáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán működő öt szak ideiglenes működését a kormány is jóváhagyta - erősítette meg dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a kar dékánja. A már működő pedagógia-szociálpedagógia, informatika, mechatronika, számítástechnika és automatizálás szakokról van szó, amelyekre az idén nyáron is meghirdetik a felvételi vizsgát. Az informatika és mechatronika szakokon 50 helyre, a többin pedig 40-re felvételizhetnek a diákok. A helyek fele minden szakon tandíjmentes, a fennmaradó helyekre tandíjat kell fizetni. Hollanda professzor beszámolt arról, hogy az idéntől új szakokkal gazdagodik a marosvásárhelyi kar. Elsősorban az ötéves időtartamú kertészmérnöki képzésről van szó, amelynek ideiglenes akkreditálása folyamatban van. A marosvásárhelyi kar a kommunikáció szakra is benyújtotta a kérést. Marosvásárhely közvetlen határában levő, Koronkához tartozó területen tervezik az új egyetemi campus létrehozását, amely az oktatói és adminisztratív épületet, egy oktató- és kutatóközpontot, bentlakásokat, étkezdét, majd a későbiekben sporttermet, uszodát és sportpályát foglal magában. /(bodolai): Bővül a Sapientia. Kedvezően véleményezték a kertészmérnöki szakot. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Utcára kerülhetnek Kolozsváron a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 5. szám alatti épület lakói, ahol jelenleg a római katolikus teológia is működik. A gyulafehérvári római katolikus érsekség tulajdonában lévő ingatlan bérlőit a napokban levélben értesítették arról, hogy hatvan napon belül ki kell költözniük, mivel a közeljövőben általános felújítási munkálatok kezdődnek vetik alá. Az ingatlant egyetemi székhelynek kívánják átalakítani. Ezért az érsekség nem hosszabbítja meg a lakókkal kötött lakbérleti szerződéseket, az embereknek pedig lakást kell keresniük maguknak, mivel az egyháznak nincsen lehetősége és nem is kötelessége új lakhelyet biztosítani volt bérlői számára. A kilakoltatás összesen nyolc családot érint, köztük többen idősek és betegek. Az emberek kétségbe vannak esve, hogy el kell hagyniuk otthonukat, ahol szinte egy egész életet leéltek. /Papp Annamária: Kilakoltatás a Szentegyház utcában. Az egyház nem újítja meg a lakbérleti szerződéseket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A váradi püspökség története címmel megjelent Bunyitay Vince néhai címzetes püspök, váradi kanonok négykötetes munkájának utolsó darabja is, az egyháztörténeti sorozat 1780-ig dolgozza fel az egykori, történelmi Magyarország legnagyobb egyházmegyéjének krónikáját. Az eredeti, 1883-as kiadás hasonmásaként napvilágot látott, összesen mintegy 2000 oldalas egyháztörténeti áttekintést Semjén Zsolt, a magyar kulturális minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök mutatta be máj. 17-én Budapesten. A kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma több mint egymillió forinttal támogatta. Tempfli József püspök tájékoztatása szerint a váradi püspökség annak idején öt megyére terjedt ki. Tempfli József a váradi egyházmegye 81. püspöke. Kinevezését megelőzően az utolsó püspök az 1923-ban elhunyt Széchenyi Miklós volt, a köztes időben nem állt püspök a váradi egyházmegye élén. - A történeti munka kötetei A váradi püspökök; Káptalanok, monostorok; Egyházak, illetve A váradi püspökök a száműzetés, s az újraalapítás korában (1566-1780) alcímet viselik. /A váradi püspökség története. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

A Resicabányai Református Egyházközség és az RMDSZ máj. 25-ére szeretettel meghívja mindazokat, akik a város bármely magyar elemi, vagy egykor általános iskolájában, továbbá inasiskoláiban végezték tanulmányaikat. Lesz a hagyományos iskolatörténeti kiállítás is. /(Makay Botond lelkipásztor, megyei RMDSZ elnök): Véndiákok találkozója Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

A távozó magyar kormány nemzetpolitikáját méltatták a szónokok máj. 17-én Csíkszeredában, az idei Bocskai-díjak átadásakor. A budapesti székhelyű Bocskai Szövetség ebben az évben Orbán Viktor ügyvezető magyar miniszterelnöknek, Gergely István csíksomlyói plébánosnak, Komlóssy József Svájcban élő mérnöknek, az Európai Népek Föderatív Uniója alelnökének és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumnak ítélte az 1995-ben alapított díjat. - A Bocskai-díj a szolgálat és az önzetlenség elismerése — hangsúlyozta Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a magyar alkotmány kötelezővé teszi a kormány számára a határon túli magyarság iránti gondoskodást. - A polgári kormány volt az első, amely konkrét lépésekkel nyilvánította ki gondoskodását — mondta Kreczinger. Ugyanakkor a most alakuló magyar kormánykoalíció pártjait azzal vádolta, hogy megpróbálták szembeállítani egymással a magyarországi és az erdélyi magyarságot. Bírálta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét is, aki, véleménye szerint, elhamarkodottan és megalapozatlanul gratulált a Magyar Szocialista Pártnak a választáson elért eredményéhez. A díjátadó ünnepségen jelen volt Pokorni Zoltán, a Fidesz, Dávid Ibolya, az MDF és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke is. Orbán Viktor egy későbbi időpontban veszi át a díjat Budapesten. /Bocskai-díjak átadása Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ Kreczinger István kifejtette, Orbán Viktor karizmatikus egyéniségét még politikai ellenfelei is elismerik. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere az elmúlt négy év nagy sikereként említette, hogy a polgári kormány újból egyesítette a nemzetrészeket. - A csíksomlyói Szűz Mária hazavárja gyermekeit – mondta Dávid Ibolya miniszter az ünnepség résztvevőihez szólva, hozzáfűzve: hazajöttünk. Miután a díjazottak érdemeit méltatta, az MDF elnöke idézte Antall József néhai kormányfőt, aki lélekben tizenöt millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Hozzáfűzte: a lélekből valóság lett. - Feltöltődni jöttünk ide, nem politikai beszédeket tartani – hangsúlyozta Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPP elnöke, mondván, váratlanul érte a felkérés, hogy szóljon a hallgatósághoz. - Négy év munkája, közösen elért sikerei után fájt, hogy a parlamenti választások kivették kezünkből a kormányzás eszközét – mondta, utalva a választások eredményére. Hozzáfűzte: az eszköztől fosztottak meg, nem a céloktól. Erdélyjáró élményeit, tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával Bayer Zsolt, a Duna Televízió kulturális igazgatója. /Sarány István: Szolgálat és önzetlenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

Máj. 21-én ért véget Temesváron a IV. Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciája (TDK). A dolgozatok és az előadások színvonala a temesvári TDK eddigi történetében a legmagasabb volt. Máj. 19-én Papp Krisztina főszervező és Dr. Delesega Gyula, a TDK elnöke nyitották meg a konferenciát, majd megkezdődött a tudományos dolgozatok bemutatása. A Sapientia Alapítvány pénzdíjjal jutalmazta a nyerteseket, a magyarországi Oktatási Minisztérium 30 ezer forintos kutatási ösztöndíjat biztosított számukra Magyarországon. /ifj. Toró Tibor: Véget ért a negyedik műszakis TDK. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Felvételi tájékoztató körutat kezdtek máj. 20-án az RMDSZ és a Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ képviselői. A 27 erdélyi városban tartandó akció során a középiskolás diákokat világosítják fel a hazai felsőoktatási lehetőségekről. A szervezők írásos tájékoztatót osztanak szét a diákok között: az RMDSZ által az erdélyi magyar tannyelvű képzési lehetőségekről kiadott Toborzó 2002 című könyvecskét, valamint az OMDSZ által összeállított, általános érvényű romániai felvételi tájékoztatót. /Rostás Szabolcs: Felvételi tájékoztató körút. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban máj. 20-án elkezdődött a Brassai-hét. Kósa Mária igazgató a harmincharmadik alkalommal megrendezett ünnepséget köszöntve az iskola névadójának szellemiségéről beszélt. Az iskola 1999-ben teljes egészében az unitárius egyház tulajdonába került vissza. A diákok Brassai Sámuel házsongárdi sírjánál emlékeztek meg az erdélyi polihisztorról, akiről Gaal György helytörténész mondott beszédet. A nap további része az iskolában a játék, a verseny szellemében zajlott. /Rostás-Péter Emese: Közvetlen tanár-diák kapcsolat. Elkezdődött a Brassai-hét Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

A szenátus Művelődési és Vallásügyi Bizottsága máj. 22-én tárgyalta a fasiszta, faj– és idegengyűlöletről tanúskodó politikai jelképek, illetve személyiségek kultuszát tiltó törvénytervezetet. A bizottság elnöke, Adrian Paunescu határozottan tagadta, hogy Romániában szervezett zsidóüldözés folyt volna a 30–40–es évek folyamán, mi több, szerinte ez az ország megakadályozta a deportálást a maga területén. Razvan Theodorescu művelődési és vallásügyi miniszter viszont arról értekezett, hogy Antonescu marsall — a transznisztriai program kezdeményezésével, a besszarábiai lágerek működtetésével — az akkori Romániát a kelet–európai holokauszt tevékeny részesévé tette. Kereskényi szenátor arról beszélt, hogy a törvénytervezetnek el kell határolódnia a szélsőséges nacionalizmus minden formájától. A szenátor szövegmódosítási javaslatát elvetették a bizottság tagjai. Bizonyos etnikai csoportok (cigányok, magyarok, törökök, zsidók) történelmi szerepét minősítő kifejezések hangzottak el. /Paunescu tagadta, Theodorescu bizonygatta a román holokauszt megtörténtét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 23./

Két héttel 90. születésnapja előtt elhunyt Dr. Todea Alexandru bíboros /Telek (Fehér megye), 1912. jún.5. – Szászrégen, 2002. máj. 22./ Rómában szentelték pappá, ugyanott szerzett doktorátust. Titokban szentelte püspökké Schubert József bukaresti római katolikus püspök 1950-ben. 1952-ben a kommunista hatóságok életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Megjárta a politikai börtönök poklát, ahonnan 1965-ben, közkegyelemben részesülve szabadult. 1986-ban titokban megválasztották a romániai Görög Katolikus Egyház metropolitájának. Ünnepélyes metropolita-érseki székfoglalására csak a rendszerváltás után, 1990. október 7-én kerülhetett sor Balázsfalván. II. János Pál pápa nevezte ki bíborossá Rómában, 1991. december 8-án. 1994-től egészségi okok miatt nyugállományban volt. Máj. 28-án helyezik örök nyugalomra a balázsfalvi katedrális kriptájába. /Fodor György: Elhunyt Todea Alexandru bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Nagyváradon máj. 24-25-én ünnepli az Ady Endre Középiskola az alma mater fennállásának 230. évfordulóját, egybekötve a III. Öregdiák Világtalálkozót is, amelyre még a tengeren túlról is vártak haza egykori tanulókat. A tanintézet Alma Mater Alapítványának legfőbb célja az, hogy a most összegyűlő adományokból az aranyosláposi üdülőtelep építését finanszírozzák. Megkoszorúzzák Ady Endre emléktábláját, illetve mecénásokat, mentorokat keresnek a tanintézet és a diákok számára. /(Balla Tünde): Helytállásra kötelez a 230 esztendő. Ünnepel az Ady Endre Középiskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Csíkszeredán a Márton Áron Gimnáziumban (MÁG) sulinapokat rendeztek. Volt graffitiverseny, osztálydíszítő verseny, szavalóversenyen. Értékelték a diákok pályázati dolgozatait. Ma a somlyói nyeregben folytatódnak a sulinapok. /Takács Éva: Sulinapok a MÁG-ban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

Kovács László új külügyminiszter a kormány eskütétele után nyilatkozott a nemzet- és szomszédságpolitika feladatairól. Hangsúlyozta, a magyar külpolitika három fő célja 12 év óta változatlan, és továbbra is az ország euroatlanti integrációja, a térség stabilitását erősítő szomszédsági kapcsolatok bővítése, valamint a határon túli magyarok támogatása áll az első helyen. - A három célt, a mi felfogásunk szerint, nem lehet fontosság szerint rangsorolni, elengedhetetlen, hogy az Európa-politika, a Kárpát-medencében folytatott regionális politika és a nemzetpolitika egymással harmóniában érvényesüljön — mondta. - A határon túli magyarságnak segíteni igazán az európai integráción belül lehet, és a kisebbségi jogok érvényesítése is akkor a legkönnyebb, ha azt a szomszédos országok kormányaival együtt tudjuk biztosítani — szögezte le. Fontosnak nevezte, hogy a térség országai a jórészt történelmi okokkal összefüggő kétoldalú vitáikat ne vigyék be az euroatlanti szervezetekbe. Szavai szerint a NATO és az Európai Unió viszolyog attól, hogy ezek a problémák az új tagállamokkal együtt bekerülhetnek a két szervezetbe és ott belső feszültséget okozhatnak, gyengíthetik a belső összetartó erőt. Úgy vélekedett, a csatlakozási követelmények maradéktalan teljesítésénél "hiába keresnénk a magyar kedvezménytörvényhez való viszonyt". - Nem lehet Szlovákia vagy bármely más ország csatlakozásának feltétele az, hogy miként viszonyul egy magyar törvényhez — mondta. Elmondása szerint Románia esetében a kedvezménytörvény végrehajtásáról kötött egyetértési nyilatkozatról tér el a négy érintett fél, a korábbi és az új magyar kormány, a román kormány és az RMDSZ véleménye — az érdekek miatt. Adrian Nastase elérte, hogy a romániai munkavállalók számára megteremtődött Magyarországon a legalább szezonális munkavállalás lehetősége; az RMDSZ a romániai magyarság érdekeinek képviseletekor minden olyan lépést támogat, amelyik lehetővé teszi a kedvezménytörvény romániai végrehajtását. Az Orbán-kormány pedig presztízskérdésnek tekintette, hogy a kedvezménytörvény január elsejével életbe lépjen. Az MSZP vállalta fel — akkor még ellenzékben — annak a 900 ezer magyar munkavállalónak az érdekeit, akik nem rendelkeznek állandó jövedelemmel, maguk, családjuk megélhetését főként idénymunkával biztosítják — mondta. Kovácsa hangsúlyozta: beható véleménycserét kell folytatni a határon túli magyarok szervezeteivel és a szomszédos országok kormányaival. - Elkerülhetetlen annak a konzultációsorozatnak a megtartása, amelyet az előző kormány elmulasztott. Emiatt alakult ki ez a szerencsétlen helyzet, ezért kell nekünk helyrehozni azt, amit az elődünk elrontott — fogalmazott. /Nyugat viszolyog vitáinktól. Kovács László a szomszédságpolitikáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Máj. 25-én végződött a kecskeméti Gáspár András Szakközépiskola 7 diákjának a gyakorlata Marosvásárhelyen. Székely Ildikó, az iskola aligazgatónője elmondta, hogy a két oktatási intézmény közötti kapcsolat már több éve tart és mára már testvériskolai szerződés is létrejött. Ennek megfelelően évente egy-egy csoport diák jön Magyarországról Marosvásárhelyre és innen oda. Idén 6 kecskeméti fiatal kőműves-tanuló érkezett gyakorlatra. Egyhetes itt-tartózkodásuk alatt persze jutott idő kirándulásokra és egyéb tevékenységekre is, így részt a csíksomlyói búcsún is. /Korondi Kinga: Cserediákok gyakorlaton. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Második alkalommal szervezett máj. 25-én majálist a Beszterce melletti Schullerwald erdőben a megyei RMDSZ, Diáktanács, Madisz és Pro Hereditatem Alapítvány. A rendezvényen közel 400 besztercei magyar vett részt, de voltak németországi szászok is. Szabó Attila szervező szerint ez a majális felrázta egy kicsit a besztercei magyarságot. Voltak játékok, versenyek, foci, kocsihúzás, táncverseny. Sikere volt a könyvstandnak is. Este magyar bál volt a besztercei RMDSZ-székházban. /Bencze Anna: Könyvstand, báránygulyás és magyar bál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Máj. 25-26-án a kőrösfői diákok történelmi vetélkedőjével kezdődött az a kétnapos ünnepség, amelyet a Magyarok Világszövetsége és az Illyés Közalapítvány támogatásával a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet szervezett Gyarmathy Zsigáné, Kalotaszeg Nagyasszonya születésének 159. évfordulója alkalmából. Bemutatták a Kalotaszegi Madonna című filmet is. Az emlékünnepség Bánffyhunyadon folytatódott. Dr. Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára "Gyarmathy Zsigáné, a néprajzkutató" című előadásában ismertette Gyarmathyné életének fontosabb eseményeit. Zsakó Erzsébet textilmérnök és Orbán Erzsébet tanárnő az "Erdélyi népi varrottasok" című előadása sorána megjelentek betekintést nyerhettek a népi varrottasok készítésének titkaiba. /Csáki Jutka: Gyarmathy Zsigáné-emléknapok Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A magyar gyermekek számának csökkenésével egyre jobban fenyegeti a megszűnés veszélye a kolozsvári lakótelepi/külvárosi iskolákat. A feszült interetnikus viszony legkisebb jele is arra ösztönözheti a szülőket, hogy a belvárosba írassák gyereküket. Az idén például a vegyes iskolák ünnepségén a magyar tagozatért felelős aligazgató nem mert magyarul felszólalni. - A megyei tanfelügyelőség senkinek nem tiltotta meg, hogy a románon kívül más nyelven is beszéljenek tanárok, diákok, szülők az iskola egészét érintő ünnepségeken - nyilatkozta ez ügyben Török Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes. A vegyes tagozatú Györgyfalvi negyedi 1-es Számú Iskolában 1990-től kezdve mindig kétnyelvű volt a tanévnyitó és az évzáró egyaránt. Ez most is így van, mondta az iskola aligazgatója, Tonder Ilona. Az évzárókon mindig jelen van valamilyen kis műsorral a magyar tagozat — mondta Vas András, a Horea úti 14-es Iskola aligazgatója. Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos alelnöke szerint a magyar tagozatért felelős aligazgatónak kötelessége magyarul is felszólalni az iskolaünnepélyeken. Hasonlóan vélekedett Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke. Demeter Mária, a kerekdombi 7-es Számú (Emil Isac) Iskola aligazgatója óvatosabb: nem kellene-e ennek a kérdésnek a megválaszolását az iskolára és annak diákjaira, szülői bizottságaira hagyni? – tette fel a kérdést. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője leszögezte: a multikulturalitás azt is feltételezi, hogy a többségi nemzet is elsajátítja minimális szinten a kisebbség nyelvét, így amikor magyarul beszél egy aligazgató, akkor nem pisszegnek, unatkoznak. /Szabó Csaba: Egynyelvű multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Ha van jelentkező, több magyar osztály is indulhat Déván, a Traian Líceumban. Nagy erőfeszítést jelentett a három magyar középfokú, két líceumi és egy szakiskolai osztály beindítása a 2001-2002-es tanévben. Tavaly 19 diákkal sikerült a volt Autólíceumban, a mostani Colegiu Tehnic Transilvania iskolában magyar tagozatú autószerelő szakot beindítani. Idén a szakmunkásképzés beindulásához 30 diáknak kell beiratkoznia. A dévai Traian Elméleti Líceumban ismét engedélyezték a két középiskolai osztályt. Minimum 28 x 2 =56 diák kell a líceumi osztályokba ahhoz, hogy beinduljanak. A tanszercsomagokat a 2002-2003-as tanévben is megkapják a magyar iskolába járó diákok, nemcsak elsősök, hanem a nagyobb osztályosok is. A Hunyad megyei magyar oktatás támogatására idén is elnyerte a Szent Ferenc Alapítvány és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megyei szervezete azt az 5 millió Ft-os támogatást, mellyel diáktáborokat szervez a IV. és VIII. osztály számára, tanulmányi kirándulásokat, versenyeket, fiatal pedagógusok szakképzését, továbbtanulását biztosítja. /Kofity Magda, kisebbségi tanfelügyelő: Bővülő lehetőségek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

Felvidéki vendégei voltak máj. 28-án annak a könyvbemutatónak, amelyet a Kriza János Néprajzi Társaság szervezett Kolozsváron, a Mikes/Croitorilor utcai székhelyén. A szlovákiai magyar társadalom átalakulásának utóbbi két évtizedéről volt szó a beszélgetésen, amelyet Bárdi Nándor vezetett, és amelynek főszereplője Tóth Károly, a Fórum Intézet (Galánta-Somorja) vezetője volt. Tóth Károly visszatekintett a kommunista rendszer elleni mozgalom egy-egy kiemelkedő részletére, az akkori fiatal értelmiségiek szellemi harcára, a Vörösmarty-klub megalakulásától, Duray Miklós és a Jogvédő Bizottság megjelenéséig, majd a Duray ellen folytatott perig, és a későbbi Független Magyar Kezdeményezésig. A szlovákiai magyarok néprajza címet viselő, az Osiris Kiadó és a Lilium Aurum Kiadó közös kötetének szerzője Liszka József, a szlovákiai magyar néprajzkutatás vezéralakja. Diavetítésen bemutatták a szlovákiai magyar szakrális kisemlékeket. Feltérképezik a szakrális kisemlékeket, vagyis a képes-fákat, útmenti kereszteket, képszekrényeket, mezei oltárokat, haranglábakat, kálváriákat, és útmenti haláljeleket. A felvidéki vendégek könyvajándékokat adtak át a Kriza János Néprajzi Társaság könyvtára számára. /Köllő Katalin: Szlovákiai magyarok a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

A 230 éves nagyváradi Ady Endre Középiskola megrendezte a III. Öregdiák Világtalálkozót. Jankó Szép Sándor iskolaigazgató nyitóbeszéde felidézte a múltat. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármesterasszonya azért mondott köszönetet, amiért sok kiváló embert nevelt fel az iskola. Váradra látogattak a kassai orsolyás diákok képviselői. Bemutatták be a jubileumi iskolai albumot Emlékképek címmel. A tanáriban Ferenczy Béla grafikus művész, tanár, a szomszédos osztályteremben Kristófi János festőművész munkáit láthatták. Jakab Noémi keramikus az intézet számára készített emlékplakettjét is felavatták az igazgatói iroda közelében. A III. Öregdiák Világtalálkozó egyik legfontosabb és legmeghatóbb pillanata a 17 gyémántdiploma és a 85 darab arany, illetve a hűségoklevelek kiosztása volt. /Balla Tünde: Jól sikerült a nagyváradi III. Öregdiák Világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Oktatási fórumot szervezett május 16-án a Nagybánya területi RMDSZ. A tanácskozás célja a magyar nyelvű oktatás helyzetének felmérése és a lehetséges megoldások számbavétele. Cziple Aurél főtanfelügyelő-helyettes ismertette a megye anyanyelvű oktatásügyi hálózatát érintő problémákat. A magyar gyermekeknek csak 30 százaléka jár magyar tagozatra, a fennmaradó 70 százalék románul tanul." – állapította megVida Noémia nagybányai RMDSZ ügyvezető elnöke. Felsőbányán jobb az arány: 156 magyar nemzetiségű tanulóból jelenleg 115 tanul magyarul. Szinérváralján a legnagyobb gond a szakképzett, fiatal tanárok hiánya, az oktatók többsége vagy bedolgozó, vagy nyugdíja, továbbá a magyar tagozatot átköltöztették egy másik épületbe, ahol nincsenek mellékhelyiségek, sem víz, de pénz sem a helyreállításra. Koltón talán két pedagógus helybéli, a többiek Nagybányáról vagy Felsőbányáról ingáznak, sőt messzebbről is Domokoson 6-8 gyermekkel működő (összevont) osztályok is vannak. Kapnikon már csak I-IV. osztály működik. Magyar óvoda létezik ugyan, de az óvónő szeptemberben Magyarországra távozott, így most – más megoldás hiányában – román óvónő foglalkozik a magyar tagozatos gyermekekkel. Szamosardó a pozitív példa: bentlakásos szórványiskola működik már évek óta. Megnyertek egy pályázatot az Illyés Közalapítványnál a működési költségekre, saját gazdaságuk van, majdnem mindent megtermelnek, amit a gyermekek ellátása igényel. Megyei szinten 10-12 magyar nyelvű tagozat szűnt meg az utóbbi tíz évben. Ezt csak némileg ellensúlyozta a Németh László Gimnázium beindulása. Szinérváralján és Apahegyen a román lakosság egy része veszélyforrásnak érzi a magyar nyelvű oktatást, ennek is köszönhető, hogy a gyermekek egy része nem iratkozik magyar tagozatra, annak ellenére, hogy otthon magyarul beszélnek. Magyarellenes megnyilvánulásokat Felsőbányán is voltak: a román anyanyelvű rajztanárnő letérdepeltette a diákokat, mert azok magyarul beszéltek egymás között. A különböző tantárgyakat, mint rajzot, idegen nyelveket a magyar tagozaton is román anyanyelvű tanárok tanítják, mivel nincs magyar oktató. Ősztől beindulhatna Máramarosszigeten az önálló magyar nyelvű középiskola, a minisztérium azonban az épület helyreállításához kötötte ennek végső jóváhagyását. Az önkormányzat az ígért 400 millió lejnek csak egy részét tudta erre a célra elkülöníteni, a megyétől pedig nem sikerült pénzt szerezni. A máramarosszigeti Leövey Klára Gimnázium sorsa az egész környékre kihatással lehet, hiszen legtöbb településen már csak fakultatív anyanyelvű képzés folyik. Félő: a magyar nyelvű zenei oktatás ősztől nem indulhat majd be Nagybányán. /Dávid Lajos: Oktatási fórum: tartjuk "a formánk". A magyar gyermekeknek csak egyharmada jár magyar tagozatra. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 31./