"A kisebbségi egyházak nov. 28-29-i kolozsvári értekezlete után, amelyen az erdélyi magyar történelmi egyházak, a görög katolikusok, illetve a szász evangélikusok közös nyilatkozatban kérték számon a román kormánytól javaik visszaadásának elodázását, az Európa Parlamentet, és az Európa Tanácsot is megkeresték ügyük érdekében. Meghallgatást kértek, így december elején a királyhágómelléki református egyházkerület két küldötte, Tolnay István tanügyi és Antal János külügyi előadó Strasbourgban tárgyalt, ahol felvázolhatták az egyházi ingatlanok restituciójának 1989 óta húzódó ügyét és még számos, a kisebbségeket érintő problémát, például a székelyföldi tankönyvháborút vagy a csángók magyarul tanulásának betiltását. Az egyeztetések nyomán 2002 elején erdélyi püspökök küldöttségét fogadják Strasbourgban. /(Balla Tünde: Strasbourgba vitték az egyházak ügyét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe megyei napilappal kapcsolatos üzleti kísérletek miatt. A MÚRE megdöbbenéssel értesült arról, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóval szemben is a piaci farkastörvényeket akarják alkalmazni olyan társaságok, amelyek maguk is a közszolgálati sajtó, a független sajtó értékeinek fontosságát hirdetik. A MÚRE nem érthet egyet olyan üzleti elképzelések etikátlanságával, amely mások évtizedes munkájának hasznát akarja kisajátítani. Valamely lap nevének elorzása törvénybe ütköző cselekedet, a jogi fondorlatok, fiskális trükkök alkalmazójának pedig számolnia kell a közvélemény és a sajtó szakmai-etikai értékítéletével. A Hargita Népe szerkesztőségének esetében a MÚRE elvárja, hogy a megyei önkormányzat tegyen lépéseket a név rosszhiszemű kisajátításának megállítása érdekében, s amennyiben tulajdonosváltást látnak szükségesnek, akkor legyen elővételi joga a jelenlegi szerkesztőségnek /Etikát a sajtóüzletben is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője úgy érezte, kötelessége véleményt mondani. A Kaho Kft. és egy magát befektetőknek titulált csoport "a védjegyeket bejegyző országos hivatalnál levédte mind a Hargita Népe, mind a Csíki Lapok nevet". Más szóval elorozták ezeket a lapcímeket. Albert Antal több kérdést tett fel. A megyei tanács eddig nem támogatta a szerkesztőséget, akkor milyen törvényes jogon és alapon ért egyet azokkal, akik szerint "a lap kiadása a jelenlegi formában hosszú távon nem biztosított"? Miért nem vállalják a nyílt megmérettetést, a becsületes versenyt egy új lap indításával? Ki a vállalkozói csoport ügyvezető megbízottja? Miért nem vállalják a nyilvánosságot? /Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője: Feleletekre váró Nyilatkozat a "levédetlen" Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./ A Hargita Népe körül kialakult helyzetről beszámoló írások szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó áll. Ferenczi Károly a Krónika című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egész ügyről nem tud semmit. Szokatlan eljárással szeretné megkaparintani a csíkszeredai napilapot egy udvarhelyi vállalkozó - írta a Megfosztották nevétől a Hargita Népét című tudósításában a Krónika dec. 12-i száma. Az írás idézte Zsombori Vilmost, a Megyei Tanács elnökét, aki szerint a kialakulandó jogi bonyodalmak megoldása a jogászok feladata lesz, a szerkesztőségnek számolnia kell azzal, hogy a tanácsosokban nem alakult ki jó vélemény a lapról, amely "felelőtlen, sértő írásokat" Bonyodalmak a Hargita Népénél címmel számolt be a csíkszeredai eseményekről a Népújság. A marosvásárhelyi napilap Idegen tollakkal ékeskedni alcímmel az MTI alapján közölte az eddigi történéseket, majd jelezte, hogy az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és annak Becsületbírósága. Elhalászták a Hargita Népét? - kérdezte a Romániai Magyar Szó dec. 13-i száma. Borbély László főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem privatizáció. Az internetes napilap, a Transidex Verestóy kiszemelte a Hargita Népét címmel járta körbe a témát, és kiemelve, hogy Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke Ferenczi Károlynak a sógora. Ferenczi Károly pedig Verestóy Attila sógora - olvasható a www.transindex.ro-n. /Sajtóvisszhang a Hargita Népe körüli fejleményekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"Az SZKT dec. 15-i ülését megelőzően dec. 14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a testület ülésén szóvá teszi majd, hogy megyei szinten is ki kell értékelni a kormánypárttal kötött protokollumot. Az országos vezetéstől ugyanakkor kérni fogják, hogy az együttműködési megállapodás megújításánál feltételként szabják meg a kolozsvári helyzet rendezését, a státustörvény kapcsán pedig hagyjanak fel a magyarellenes hangulatkeltéssel. A megyei szervezet fontosnak tartja továbbá, hogy állást foglaljanak a Memorandum-, illetve Sógor Csaba szenátor ügyében. /Összeült a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Kirsch Attila, a Református Kollégium és Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének elnöke nyitotta meg Marosvásárhelyen, dec. 14-én a Bolyai Jánosra való ünnepi megemlékezést az iskola dísztermében. Csegzi Sándor alpolgármester ismertette a 2002-ben a Román illetve a Magyar Tudományos Akadémia szintjén megszervezendő tudományos értekezletet, a művésztábor folytatását. /A Bolyai-évre készülve. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./ "

"Dec. 15-én tartották Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak (SZET) együttes ülését. A testület napirendjén a Markó Béla elnök tájékoztatója, az RMDSZ költségvetése és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Borbély Zsolt Attila azt javasolta, hogy az SZKT vitassa meg, az RMDSZ milyen feltételek mellett hosszabbítsa meg jövő januárjában a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást. Az SZKT elnöke, Frunda György szenátor ezt elvetette, mondván, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szakembereiből bizottság alakult a megállapodás kiértékelésére. A testület végül 37 nem, 17 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett elvetette Borbély javaslatát. Markó Béla szövetségi elnök ismertette politikai helyzetelemzését. Elmondta: az RMDSZ alapvető tényezője volt annak a politikai stabilitásnak, amelyet idén sikerült érvényesíteni Romániában. Úgy véli, ennek a stabilitásnak eredménye a vízummentesség bevezetése 2002. január 1-jétől, amely szerinte nagyrészt az RMDSZ-nek a kormánypárttal való együttműködésének a következménye is. Markó reméli, hogy a többség elégtétellel fogadja a Hivatalos Közlönyben megjelent 1002 magyar helységnevet, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) engedélyezését, a Székelyföldön visszajuttatott mintegy százezer hektárnyi erdőt, a marosvásárhelyi és kolozsvári magyar rádióadások bővítését. Markó a kormánypárttal való együttműködés híve, de nem minden áron, illetve nem minden feltétel nélkül. A székelyföldi megyék elleni támadásokról szólva Markó rámutatott: a konfliktus nem oldódott meg, s egy új megállapodás aláírásához garanciák kellenek, hogy ilyen helyzetek többé nem ismétlődnek meg. A szövetségi elnök kudarcnak nevezte az egyházi ingatlanok helyzetének teljes megoldatlanságát, illetve a nemzeti szimbólumok használatának korlátozását. Van egy konfrontációs stratégia, amely a megegyezést-kiegyezést tévútnak tekinti, mondotta Markó, ennek oka az agresszív román nacionalizmus, a szociális elégedetlenség, a biztos jövőkép hiánya. A státustörvényről szólva elmondta: "a jogszabályt jónak tartjuk, alkalmazásának előkészítését vállaltuk és vállalni fogjuk. " A vita során Borbély Zsolt Attila leszögezte: Markó Béla helyzetelemzése fordulópont az RMDSZ-retorikában, az "ökölrázós stratégiát" azonban Borbély költői túlzásnak tartotta. Kifejtette: az együttműködési politikával egyetlen aduját játssza el az erdélyi magyarság, ugyanakkor pedig a román politikát hitelesíti Európa felé. Szilágyi Zsolt sokkal több konkrétumot várt el az elnök beszámolójától. Úgy vélte, a szövetségen belül nem igazán működik a sokszínűség elve és azt javasolta, hogy az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a tanügyi kérdések, valamint a csángóügy rendezése az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködés alapfeltétele legyen. Erre reagálva Frunda György emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ törvénytervezetet terjesztett elő az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a kormány azonban erre nem reagált. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: fel kellene már vállalni az erdélyi magyar közösség építkezését. Kónya-Hamar Sándor szerinte az RMDSZ eddigi történetében mindig az értelmezéssel, a végrehajtással volt a gond. A státustörvényről szólva kifejtette: sikerült újra nemzetünket jogi és politikai szinten elfogadtatni Európában. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett arra, hogy mára sikerült gyakorlatba ültetni az RMDSZ egyik jelszavát: Vízum nélkül Európában. A kolozsvári magyar színház kapcsán kirobbant vitára utalva, a szenátor kifejtette, veszélyesnek látja a provinciális mentalitást és a múlthoz tapadó megoldáskeresést. Vekov Károly képviselő szerint nem lehet újabb protokollumot aláírni, mivel ezáltal magunkat tesszük nevetségessé, majd javasolta, hogy a testület foglaljon állást a nemzeti szimbólumokat tiltó jogszabállyal kapcsolatban. Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, elsősorban a stratégiai elképzeléseket kellene közös nevezőre hozni. Szerinte létezik egy "konfrontációs" és egy "kollaborációs" gyakorlat. Egy nemzeti kerekasztal összehívását javasolta, hogy "nézzük meg milyen nemzeti stratégiáink vannak, próbáljuk meg azokat egyeztetni, és ne egymást kiszorítani". Ráduly Róbert képviselő kezdeményezte: amennyiben aláírják a kormánypárttal az új együttműködési megállapodást, azt az SZKT tűzze napirendre és ratifikálja. Kelemen Attila képviselő kijelentette: a protokollumot meg kell újítani a kormánypárttal. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám rámutatott: a jelenlegi körülmények között semmilyen optimizmusra nincs okunk. Szerinte jelenleg az RMDSZ rossz irányba halad, és az egykori kommunista párthoz hasonló pártként működik. Meg kell tartani a belső választásokat, mert ezáltal az olyan személyek, mint például Verestóy, nem jutnak majd be a RMDSZ "miniparlamentjébe". Verestóy Attila egyetértett azzal a javaslattal, hogy az új protokollumot az SZKT vitassa meg és ratifikálja. Frunda György szenátor úgy vélte, nem igaz az az állítás, hogy az erdélyi magyarság körében nagyfokú elégedetlenség uralkodik. Markó Béla kifejtette: annak legékesebb bizonyítéka, hogy az RMDSZ nem az egykori kommunista párt gyakorlatát követi, épp az, hogy Katona Ádám egyáltalán elmondhatja bírálatát. Szerinte tagadhatatlan, hogy a magyart közösség elégedetlen. Az SZKT-SZET zárt ülésen tárgyalta meg az RMDSZ költségvetését. Takács Csaba a köztudatban státustörvényként meghonosodott jogszabály jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte helyesen járt el, amikor felszólította a magyar és a román kormányt a folyamatosan konzultációra a státustörvénnyel kapcsolatban. Az ügyvezető elnökség előterjesztett egy, a jogszabályt üdvözlő nyilatkozatot, amelyet az SZTK egyöntetűen megszavazott. Toró T. Tibor is üdvözölte azt a konszenzust, amely Erdélyben és Magyarországon is a státustörvényt övezte, illetve azt, hogy az SZKT-SZET, ha megkésve is, de végre napirendre tűzte a státustörvény kérdését úgy, ahogy azt a Reform Tömörülés korábban javasolta. A platform nevében azt indítványozta: a státustörvény erdélyi végrehajtását felügyelő, hármas paritású országos testületbe delegált RMDSZ-tagokat az SZKT jelölje ki. Markó Béla úgy ítélte meg, a lehető legobjektívebben járt el akkor, amikor a testület RMDSZ-képviseletét felkérte a feladatra. (Mint ismeretes, a szövetség részéről a SZET, az SZKT, az Országos Önkormányzati Tanács, a szenátusi és képviselőházi frakcióvezetők, az ügyvezető elnök és két alelnök, illetve a Területi elnökök Konzultatív Tanácsa által kijelölt személy vesz részt az országos felügyelő tanácsban.) Az SZKT végül nem kérte a bizottság RMDSZ-delegációja összetételének a módosítását. Nyilatkozatban erősítették meg az RMDSZ-nek a moldvai csángók jogai melletti kiállását, és elítélték a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság Harkov-jelentését. A marosvásárhelyi tanácskozáson elítélték a román nemzeti jelképek használatáról szóló törvényt, amely pénzbírsággal bünteti más államok himnuszainak éneklését, nemzeti szimbólumainak használatát. A tiltakozás jeleként Takács Csaba javaslatára az ülés végén a szövetségi képviselők elénekelték a Himnuszt. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Tisztázni kell a politikai véleménykülönbségeket. Együttes ülésen az SZKT és a SZET. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ Bakk Miklós feltette a kérdést, miért csak most fogalmazta meg Markó Béla a stratégiával kapcsolatos dilemmákat az SZKT ülésén, hogy olykor választani is kell a két centrum, Bukarest és Budapest között? Velük szemben ki kell jelölni, hol van az autentikus erdélyi érdek igazi centruma. Szükség van egy Erdély-stratégiára, amely nem a klientúrák alkuján keresztül vet számot a Budapestről jövő modernizációs minták és a Bukarestből megszerezhető állami támogatások helyes arányával. /Bakk Miklós: Bukarest is, Budapest is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./"

"Dec. 15-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében felavatták az Apáczai Média Klubot, amelyet az alapító (vén)diákok az iskola három ifjúsági médiafórumának, a Világnégyzetnek, az Árnyék Tévének és a Saláta Rádiónak támogatására hoztak létre. A klubavatást összekötötték a Saláta Rádió 11., a Világnégyzet 8., az Árnyék Tévé első születésnapjának ünneplésével. Wolf Rudolf igazgató egy pillepalack ásványvízzel keresztvíz alá hajtotta az ünnepelteket. Újságíró-tanfolyamokat szerveznek majd, internetes médiakört, fotóklubot, segíteni fognak a szükséges felszerelés beszerzésében is. Internetes oldaluk is van (apaczai.cj.edu.ro), ezzel kapcsolatot keresnek a külvilággal. /Szabó Csaba: Felavatták az Apáczai Média Klubot. Wolf Rudolf média-pogányokat keresztelt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"A kolozsvári magyar színházbarátok dec. 8-án vitafórumot rendeztek a színház áldatlan helyzetének ügyében. Meghívásuk ellenére, az intézmény vezetősége nem jelent meg. A vitafórum állásfoglalást adott ki. Eszerint a kolozsvári Állami Magyar Színház nem magántulajdonban lévő intézmény; műsorpolitikája nem lehetnek egyetlen személy ízlése szerinti. Ez a színház a magyar nyelv temploma, a magyar és egyetemes színiirodalom anyanyelvű tolmácsolója kell hogy legyen ismét. Nem fogadható el, hogy a színháznak sincs semmi köze a közönség elvárásaihoz, az sem, hogy kizárólag Tompa Gábor főrendező művészi felfogása érvényesüljön minden másfajta művészi koncepció ellenében. Tiltakoznak az önkényes, diktatórikus vezetői "stílus" ellen. Ez az önteltség sajnos, együtt jár az előző korszakok művészi (színészi, rendezői) teljesítményei többségének a becsmérlésével, lefitymálásával. Így válik - a jelenlegi vezetés unosuntalan hangoztatott, terjesztett megítélésében - Jókai Mór, Csíky Gergely, Madách Imre, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Herczegh Ferenc, Németh László, Illyés Gyula, Zilahy Lajos, Máray Sándor, Sütő András, Páskándi Géza stb., stb. híg magyarkodóvá, vitézkötéses-pitykés bokacsattogtatóvá, s így válnak (utólag!) a Pirandello-, Beckett-, a Thornton Wilder-, Anouilh-, Max Frisch-, Arthur Miller-, Pavel Kohut-, Dürenmatt-, Brecht-előadások ósdi, elavult, vásári csepűrágássá - hacsak nem az egyetlen boldogítóvá, korszerűvé kanonizáló Tompa Gábor-féle felfogás, kísérletezés, rendezői koncepció árnyékában kerülnek színre. Kolozsvár egyetlen magyar színháza nem "szakosodhat" egyetlen stílusra, koncepcióra. A fórum részvevői azt kérik az RMDSZ-től, hogy segítsenek az áldatalan kolozsvári állapotok felszámolásában. Az első lépés: Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. Az aláírók között van dr. Csetri Elek történész, akadémikus, Csomafáy Ferenc, újságíró, Dr. Józsa Nagy Mária egyetemi docens, Koós Ferenc egyetemi tanár, dr. Kozma Dezső egyetemi tanár, Máté Árpád tanár, Zenelíceum aligazgatója, Molnos Lajos író, városi tanácsos, Pillich László újságíró, városi tanácsos, Simon Gábor igazgató, Állami Magyar Opera; Solymosi Zsolt lelkész, Szőcs István író, színikritikus; Szőcs Judit RMPSZ-alelnök, dr. Vekov Károly történész, parlamenti képviselő. Az állásfoglaláshoz csatlakozott többek között Dáné Tibor Kálmán, Csép Sándor újságíró, Ferenczy Miklós lelkész, Bálint Tibor író; Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, dr. Kása Zoltán, egyetemi tanár, a BBTE rektor-helyettese, Fodor Sándor, író, Wolf Rudolf igazgató, Apáczai Cs. J. Líceum; Szilágyi T. Júlia igazgató, Római Katolikus Líceum; Tőkés Elek igazgató, Báthory István Líceum; Kósa Mária igazgató, Brassai S. Líceum; Popa Márta igazgató, Unitárius Kollégium; Bálint Kelemen Attila tanár; Mózes Árpád evangélikus püspök; Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök; Dr. Szabó Árpád unitárius püspök; Dr. Wanek Ferenc docens; Dr. Horák József egyetemi tanár. /Állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

"Elkobzott egyházi ingatlanaik visszaszerzésében való támogatásáról biztosította a görög katolikus egyházat Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke. Corneanu felháborítónak nevezte, hogy a görögkeleti egyház nem szolgáltatja vissza az egykori görög katolikus templomokat. A görög katolikus egyház vezetői a kormányhoz eljuttatott nyilatkozatukban az egyházi javak visszaszolgáltatását és a további templomrombolás leállítását követelik. "Több, mint felháborító az, ami Füzesmikolán és más településeken történik, ahol - amellett, hogy nem hajlandók a kommunista rendszer által elkobzott templomokat visszaadni a görög katolikus egyháznak - ma is ugyanúgy folytatják a templomrombolást, mint Ceausescu idején" - áll Coreanu érsek levelében. A görög katolikusok levelükben kifejtették: "A templomok rombolását azok az ortodox papok irányítják, akik a jogos tulajdonosoknak való visszaszolgáltatás helyett jó néhány, több száz éves, egykor görög katolikus templomot lebontottak, helyükbe pedig ortodox egyházi hajlékot építtettek." A görög katolikus hívők a további templomrombolás beszüntetését, valamint az egyházi hajlékok közvetlen szomszédságába helyezett ortodox templomépítések leállítását követelik. Felkérik Románia kormányát, sürgősségi kormányrendelettel oldja meg az egyházi javaknak immár viszállyá fajult kérdését. /Lázár Lehel: Templomrombolás. Saját egyházát vádolja az ortodox érsek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke dec. 19-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSZ januárban dönt a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás esetleges meghosszabbításáról. Miként a legutóbbi SZKT ülésén többen is kifejtették, a testület többsége elvben az együttműködés mellett szavazna. Az egyezmény esetleges meghosszabbítását szigorú feltételekhez fogják kötni, és biztosítékokat kérnek majd arra, hogy az új tényezők mellett az érvényben lévő szerződés meg nem valósult elemeit a jövő év folyamán valóra váltsák. A kormánypárttal kötött protokollumról Markó Béla elmondta, hogy az együttműködés első időszakát egyértelműen pozitívként értékelné, viszont az utóbbi hónapokban felerősödő magyarellenesség, valamint az RMDSZ-t ért sorozatos támadások negatívan hatottak ki az RMDSZ-SZDP együttműködésére. Markó Béla közölte, hogy végre körvonalazódik a megoldás a státustörvény kapcsán. Üdvözölte a román és a magyar kormány közti kompromisszumos megoldást, hangsúlyozván hogy ez az egyetlen járható út. /Januárban újabb SZDP-RMDSZ egyezmény? Tragikomikus a Himnusz-botrány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Tragikomikus mindaz, ami ezekben a napokban Romániában a magyar himnusz eléneklésével kapcsolatban történik, s ami minden törvényes jogalapot nélkülöz - jelentette ki sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A himnuszbotrányról szólva az RMDSZ szövetségi elnöke hangoztatta: a történtek láttán joggal merül fel a kérdés, hogy hány kormánypárt van Romániában? Markó utalt rá, hogy az RMDSZ a kormánypárttal kötött parlamenti együttműködési megállapodást tiszteletben tartva a törvényhozásban nem csatlakozott a kormány ellen irányuló ellenzéki indítványokhoz. "Mert elfogadhatatlan, hogy a kormánypártból egyesek együtt akarnak működni velünk, mások pedig börtönbe akarnak záratni bennünket." - mondta Markó. Szerinte a kormány óriási melléfogást követett el, amikor előráncigált egy 1994-es törvényt, amely a román nemzeti zászlónak és himnusznak a hatóságok és a közintézmények részéről történő használatáról szól. Ehhez most olyan végrehajtási utasítást szerkesztett a Nastase-kabinet, amely tiltja idegen himnuszok és zászlók használatát az országban. Más szóval: Romániában egyszerűen nem létezik olyan törvény, amely tiltaná idegen himnuszok eléneklését és idegen zászlók használatát. Tehát a kormány egy nem létező törvényhez adott ki végrehajtási utasítást, s most e minden törvényes jogalapot nélkülöző utasítás tiszteletben tartását próbálja számon kérni - fejtette ki Markó Béla. /RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestben. Himnuszügyben tragikomikus a helyzet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./ "

"Tibori Szabó Zoltánt elmarasztalta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) Etikai Bizottsága (EB), ezért ő azonnal cikkben támadta meg az ítélkezést, koncepciós perre emlékeztető módról beszélt és visszautasította az eljárást. Az aug. 21-én megjelent írásai miatt a Reform Tömörülés (RT) nyújtott be keresetet a testülethez. Tibori felidézte, hogy öt évvel ezelőtt a MÚRE magyarázkodásra szólította fel a Magyarok Világszövetségében létező állapotokat bíráló írásáért, s azzal kapcsolatban egész sor dokumentum bemutatását kérte. Szerinte azóta mindenki belátja, hogy igazam volt. /Tibori Szabó Zoltán: Eljárás helyett elbánás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./ Öt éve Tibori Szabó Zoltán "bíráló" cikkében világméretu svihákságnak minosítette a Magyarok Világszövetségét. Ez több mint bírálat, akkor az erdélyi püspökök is tiltakoztak az ilyen minosítés miatt..."

"Mádl Ferenc köztársasági elnök a közelgő ünnepek alkalmából határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott dec. 20-án a Parlamentben. A több mint másfél órás találkozón megjelent Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi főtanácsadója is. A megbeszélésen erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi vezetők vettek részt, akik tájékoztatást adtak az egyes területek és az egyes egyházak sajátos helyzetéről, egyházpolitikai és nemzetpolitikai szempontból. Semjén Zsolt a találkozó után elmondta: az egyházi vezetők történelmi tettként értékelték a kedvezménytörvényt és hangsúlyozták, hogy a maguk részéről mindent megtesznek annak végrehajtása érdekében. Köszönetet mondtak azért a komoly anyagi segítségért is, amelyet Magyarországtól kaptak, főként egyháztámogatási forrásokból, mintegy 10 százalékos arányban részesülve e támogatásból. Az erdélyi püspökök főként a romániai ingatlan visszaadás nehézségeiről beszéltek, a kárpátaljaiak pedig beszámoltak arról, hogy a súlyos anyagi nehézségek ellenére nagy a jelentkezés a magyar oktatási intézményekbe. Ugyancsak a hitoktatás erősödéséről adtak tájékoztatást a délvidékiek, a felvidéki egyházi vezetők pedig fontosnak nevezték, hogy az ottani magyarság számára megvalósuljon az anyanyelvi pasztorációs ellátás. A megbeszélésen külön szóba került a csángók ügye. /Mádl Ferenc határon túli püspököket fogadott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ "

"A Népújság szerkesztősége a Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körével közösen a könyvgyűjtést hirdetett a Bánd községhez tartozó eldugott kicsi település a 200 lakosú Feketelak I-IV. osztályos iskolája javára, amelynek tanulói azt nyilatkozták, hogy nagyon szeretnének olvasni, csakhogy otthon egyetlen könyv sincs, hisz 12 tagú, illetve hét gyereket nevelő családokban élnek egyesek közülük. Egy hét alatt közel 300 gyerek- és ifjúsági könyv gyűlt össze. A Szerkesztőség még egy-egy új Benedek Elek- és Kányádi Sándor-meséskönyvet ajándékozott mind a tíz feketelaki iskolás gyermeknek. /(bodolai): Népújság- karácsony Feketelakon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./"

" Jövő év márciusban Romániában népszámlálást rendeznek. Egyesek - köztük Gheorghe Funar, - máris az erdélyi magyarság látványos csökkenését jósolják. Tibori Szabó Zoltán az adatok tükrében a romániai magyarság kivándorlását vizsgálta. A Népszabadság kolozsvári tudósítója megfogalmazta következtetését: az erdélyi magyarság soraiban a kivándorlási szándék annak ellenére növekvőben van, hogy a magyar kormány a státustörvénytől éppen a fordított hatást várta. A magyar nyilvántartások azt mutatják, hogy Erdélyből évről évre többen vándorolnak ki Magyarországra. Az 1990-2000 időszakban csaknem 60 ezer román állampolgár kért végleges letelepedési engedélyt Magyarországon, ez összesen 59 708 személyt tett ki. Mintegy tízezerre tehető azon (esetleg már magyar állampolgársággal is rendelkező) állandó magyarországi lakhellyel rendelkező román állampolgárok száma, akik a román hatóságoktól hivatalosan soha nem kérték kitelepedésüket, s így mindkét országban állandó lakhellyel, személyigazolvánnyal és szavazati joggal rendelkeznek. Az utóbbi években növekvő tendenciát mutat, még mindig nem magas azoknak a romániai magyaroknak a száma, akik Magyarországra települnek át. Alföldi főkonzul elismerte: a világ összes magyar külképviselete közül a kolozsvári főkonzulátus vízumforgalma a második legnagyobb. 2000-ben egyedül Isztambul előzte meg, vélhetően a törökökkel szemben alkalmazott vízumkényszer okán: ott 18 ezer vízumot bocsátottak ki a kolozsvári 15 ezerrel szemben. A kolozsvári főkonzulátus körzete nem foglalja magába a Székelyföldet, ehhez a számhoz hozzá kell adni a bukaresti főkonzulátuson kibocsátott vízumok számát is. A kettő együtt mintegy 30 ezerre emelheti az idén kiadott vízumok számát. A húszezres kolozsvári szám Alföldi László szerint azt jelenti, hogy megközelítőleg ennyien mennek Magyarországra hivatalosan munkát vállalni: ez a családtagokkal együtt legalább százezres tömeg egzisztenciáját érinti. Végh Zsuzsanna, a belügyminisztérium főigazgatója szerint Magyarországon jelenleg több mint 80 ezer bevándorló él, s ezek közül 37 750 román állampolgár. Az idei első félévben 2568 román állampolgár kért magyar állampolgárságot, ennél nyilván nagyobb azok száma, akik tartózkodási és munkavállalási engedélyért folyamodtak a magyar hatóságokhoz. A különböző országokban ösztöndíjjal tanuló magyar fiatalok oroszlánrésze tanulmányai befejeztével nem tér vissza szülőföldjére. - A kitelepülés gondolata a falun élő ifjúságot is egyre jobban foglalkoztatja. A kivándorlási kedv a Bánságban a legmagasabb, de egy év leforgása alatt a Partiumban és Közép-Erdélyben is jelentősen növekedett. /Tibori Szabó Zoltán: "A kínlódásba keseredtünk bele" Az erdélyi magyarság és a kivándorlás gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) működő tanítóképző szak akkreditálásának, valamint a tanulmányaikat befejezett diákok - két évfolyam mintegy 160 hallgatója - államvizsgájának elmaradása csak a legutolsó sorban a Sulyok István Református Főiskola (SIRF), illetve a PKE hibája. A főiskola, majd a jogutódjaként nyomába lépő egyetem minden lehetőt megtett a maga idejében az akkreditáció elnyerése, illetve az államvizsgák lebonyolítása érdekében - szerepel a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tájékoztató állásfoglalásában. A tanítóképző szak a kedvezőtlen törvényi szabályozások, a román tanügyben fennálló általános bizonytalanság miatt jutott arra a sorsra, hogy nem tudta biztosítani két évfolyam végzett diákjainak államvizsgázását" - szögezi le a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma nevében Tőkés László elnök és dr. Kovács Béla alelnök. Az állásfoglalás szerint a kolozsvári BBTE szenátusának december 7-i határozata értelmében a nagyváradi tanítóképzőn 1999-ben és 2000-ben végzettek 2002 februárjában diplomavizsgát tehetnek, míg a jelenlegi II. és III. éves hallgatók a Partiumi Keresztény Egyetemen folytathatják tanulmányaikat, és azok befejeztével szintén Kolozsváron diplomázhatnak. A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma kifogásoltak a Krónikában megjelent közléseket. /Állásfoglalás a tanítóképzőről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./"

"Napvilágot látott Szabó Gyula munkája /Képek a Kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon I-II. kötet /Pallas Akadémia, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/. A könyv a szerző visszaemlékezése az 1953-1960 közé eső időszakra, az írói pálya alakulásának irodalompolitikai vonatkozásaira. Szabó Gyula a hitelesség megteremtése érdekében a jelzett évek dokumentumait idézi: kritikákból, jegyzőkönyvekből, pártszervezeti vagy írószövetségi gyűléseken elhangzott - annak idején nyilvánosságra nem hozott - beszédekből, irodalmi művekből kiemelt, önmagukért beszélő szövegek építik fel művét. /Új Könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./ "

"Első ízben került európai fórumok elé 2001-ben a csángó kultúra ügye. A csángómagyarok hiába kérvényezték, hogy Klézsén és Pusztinán elkezdődjék az iskolákban a magyar nyelv oktatása, vágyuk nem valósult meg. Csángóügyben a 2001-es év első fontos lépését éppen a csángómagyar törekvések ellen fellépők tették, amikor március 17-én Bákóban megalakították a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesületet. Elnökük, Gheorghe Bejan kijelentette, Moldvában semmi keresnivalójuk a magyar nyelvhez fűződő követeléseknek, a moldvai katolikusok ősidőktől fogva románok. A rendezvényt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke levélben üdvözölte. Az egyesület vádjaira az Európa Tanács parlamenti közgyűlése adott csattanós választ. A közgyűlés állandó bizottsága május 24-én Isztambulban foglalt állást csángóügyben. Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentése alapján a testület kilenc pontban fogalmazta meg ajánlásait Románia számára. A 9078-as ajánlás a csángókat római katolikus vallású nem homogén csoportként mutatja be, mely a középkortól Moldvában él, a magyar nyelvnek egy archaikus formáját beszéli, és egész Európa számára rendkívül értékes hagyományvilágot, kultúrát képvisel. Az ajánlás szerint a román alkotmánnyal és az oktatási törvényekkel összhangban biztosítani kell a csángók számára az anyanyelvű oktatás lehetőségét. A helyi iskolákban osztálytermeket kell biztosítani az anyanyelvük tanításához, és a csángóul tanító tanárokat meg kell fizetni. A dokumentum szerint a csángó szülőket tájékoztatni kell a román oktatási törvényekről, és segíteni kell őket abban, hogy alkalmazzák a törvény nyelvhasználatra vonatkozó lehetőségeit. Ugyanakkor lehetőséget kell nyújtani a csángóknak az anyanyelvi római katolikus misék hallgatására és arra, hogy az egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. A dokumentumot egyhangúlag fogadta el az állandó bizottság, kénytelen-kelletlen Gheorghi Prisacaru szenátor, Románia képviselője is megszavazta. A szenátus külügyi bizottságának elnöke üdvözölte az Európa Tanács döntését. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) úgy döntött, nem kezd el újabb, kudarcra ítélt harcot a Bákó Megyei Tanfelügyelőséggel azért, hogy az iskolákban induljon be a magyar nyelv tanítása. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával hét moldvai településen tizenkét pedagógus irányításával indított alternatív magyarórákat. Klézsén, Budán, Somoskán, Pusztinán, Rekecsinben, Diószénen és Trunkon többnyire magánlakásokon kezdődtek el a délutáni magyarórák. Ezzel párhuzamosan a csángómagyar közösségi házak építésébe is belekezdtek. Az MCSMSZ július közepén költözött át új bákói székházába, melyet szintén az NKÖM támogatásából vásárolt. Ugyanabból a pénzforrásból Forrófalván és Pusztinán is telket vásároltak egy-egy közösségi ház építésére. "Lesznek olyan központjaink ezekben a falvakban, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok, ahol programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - nyilatkozta Bartha András, a szövetség elnöke. A békés építkezés időszakának a hatóságok durva fellépése vetett véget. November 14-én házkutatással és bírságokkal fenyegették meg azokat a klézsei csángó családokat, akik befogadták az iskola utáni magyartanítást. "A főtanfelügyelő-helyettes asszony legalább ötször kijelentette: ha nem felel meg számomra, ami itt van, menjek Magyarországra - nyilatkozta a Krónikának Istók Angéla, az egyik berendelt asszony. - Én azt mondtam, nem akarok elmenni, de magyarok voltak az első szavak, amelyeket anyámtól hallottam és megtanultam, és azt akarom, hogy a gyermekeim is megtanulják a magyar nyelvet." A klézsei hatósági fenyegetéssel egy időben foglalt állást csángóügyben Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottsága. Szorgalmazta az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét, s ennek kapcsán üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. A Bákó Megyei Közegészségügyi Felügyelőség ellenőrei november 19-én a prefektúra írásos felkérése nyomán szálltak ki Klézsére, ahol meglátogatták a délutáni magyarórák helyszíneit. Megállapították, a magánlakásoknak nem megfelelő a hőszigetelése, és az udvar végében mindössze egy illemhely áll az ott lakó család és a gyermekek számára. Ideiglenesen betiltották a tanítást az épületekben, és öttől negyvenmillió lejig terjedő bírságot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a szükséges átalakítások és jóváhagyások nélkül órákat tartanának bennük. A Krónika az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályától tudta meg, hogy a romániai iskolák hatvan százaléka nem rendelkezik az egészségügyi hatóságok jóváhagyásával. A minisztérium illetékesei azt is elmondták, az egészségügyi jóváhagyás nélkül működő tanintézmények száma csupán Bákó megyében 223. A minisztériumi közleményből kiderült, a Klézse községhez tartozó öt iskola közül csupán egy rendelkezik egészségügyi jóváhagyással. Miután a csángószövetség vezetői és az oktatási program szervezői az RMDSZ ügyvezető elnökével is tanácskoztak, úgy döntöttek, elkezdik a kilincselést a hivatalokban, hogy összegyűjtsék a délutáni oktatás törvényesítéséhez kért jóváhagyásokat. Budapesten az Országházban november 27-én Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese tájékoztatta az Országgyűlést a csángóföldi történésekről. A csángó szövetség és az oktatási program vezetőinek november 29-én sikerült első ízben érdemi vitát folytatni a magyar oktatás ellen fellépő hatóságokkal. Hegyeli Attila programvezetőt és Bilibók Jenőt, az MCSMSZ alelnökét idézték be a Bákó Megyei Tanfelügyelőségre. A két fiatalember azt a kérvényt is magával vitte, amelyet egy nappal korábban harminchét magyarul tanuló klézsei gyermek szülei írtak alá. December 8-ra a klézsei rendőrségre idézték be a csángó gyermekek magyaróráinak szervezőit és befogadóit. A rendőrség a vizsgálatot alighanem a Krónika érdeklődése miatt fújta le. A rendőrtiszt végül úgy döntött, nem avatkozik bele az ügybe. A csángókérdés december 10-11-én ismét felmerült az Európa Tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának párizsi ülésén. Gheorghi Prisacaru szenátor üdvözölte a miniszteri bizottság november 14-én elfogadott csángó-ajánlásait. Arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy egyes magyarországi hivatalosságok - semmibe véve az Európa Tanács dokumentumait - továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. Prisacaru egyben jelezte, 2002-ben Románia kész a Román Akadémia és más intézmények bevonásával tudományos ülésszakot szervezni a csángókérdésről. Úgy vélte, visszaélésnek tekinthetők a csángók magyar kisebbségbe való beolvasztására tett ismétlődő kísérletek. /Gazda Árpád: Európai ügy. Visszatekintő a csángókérdésben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./"

A megjelentek kis létszáma miatt döntésképtelen első ülést követően újabb gyűlést hirdetett meg a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület. November végén Buzás Pál, az egyesület elnöke és a vezetőség lemondott tisztségéről, a jelen lévő tagok Kudor Istvánt bízták meg a Pro Kalotaszeg ügyeinek igazgatásával. Az egyesület utóbbi kétéves tevékenységéről Buzás Pál, a leköszönő elnök számolt be. Az egyesületünk fontos célja az 1990-ben indult Kalotaszeg folyóirat fenntartása. A kiadás gondjaival küszködő öttagú szerkesztőbizottság csupán tiszteletpéldánnyal tudja honorálni a cikkírók munkáját. Túl vannak a századik lapszámon. Két alkalommal a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylettel közösen megszervezték a Riszegtetői majálist, népdalvetélkedővel, sportvetélkedőkkel, gyermekjátékokkal. A bánffyhunyadi református egyházzal karöltve előadóesteket szerveztek. Két, egyenként kilenc képeslapból álló sorozatot adtak ki, ezek kalotaszegi életképeket, népszokásokat, műemlékeket ábrázolnak. Gyarmathy Zsigánénak, Kalotaszeg nagyasszonyának emlékére Gergely István jeles kolozsvári szobrászművész készített emlékplakettet. /K. E.: Ideiglenes vezetőség a Pro Kalotaszeg élén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

A magyar oktatási minisztérium előzetes becslése szerint várhatóan mintegy 100–150 ezer határon túli magyar tanuló igényel majd a kedvezménytörvényhez kapcsolódóan diákigazolványt. Pálinkás József magyar oktatási miniszter jan. 4-én Budapesten közölte: diákigazolványt a közoktatásban magyar nyelven tanuló diákok, illetve bármilyen nyelven, de felsőoktatási tanulmányaikat a szülőföldjükön folytató hallgatók kaphatnak. Jelenleg mintegy 270 ezer magyar ajkú diák, illetve 30 ezer pedagógus él a környező országokban. A diákigazolvánnyal - amelyhez térítésmentesen juthatnak hozzá - a hallgatók ugyanazokat a kedvezményeket vehetik igénybe Magyarország területén, mint anyaországi társaik. A törvény értelmében minden magyar nyelven tanító pedagógus igényelhet pedagógus igazolványt, illetve oktatói kártyát, amely Magyarországon utazási, kulturális kedvezményekre, szakkönyv-vásárlási támogatásra ad lehetőséget. A kedvezménytörvény jogot biztosít a magyar nyelven tanító pedagógusoknak magyarországi továbbképzésen való részvételre, amelynek költségeit túlnyomórészt a magyar állam vállalja. A jogszabály értelmében ugyanakkor évente nevelési-oktatási támogatás vehető igénybe, amelynek összege 2002-ben minden olyan családban, ahol legalább két kiskorú gyermek van, és taníttatásuk magyar nyelven történik, gyermekenként 20 ezer forint. Pálinkás József kitért arra: a magyarországi felsőoktatásban — az eddigi gyakorlathoz hasonlóan — továbbra is be lehet kapcsolódni olyan alap és kiegészítő alapképzésekbe, amelyek az adott régióban mutatkozó hiányszakmákat pótolják. Bejelentette: évente tíz, külföldön élő kutató-oktató részesülhet a jövőben Szent-Györgyi Albert ösztöndíjban. Az ösztöndíj a nemzetközi tudományos életben elismert kutatók magyarországi oktató-kutató tevékenységének elősegítését célozza. A 12 hónapra szóló juttatás összege havonta 1 millió forint. Emellett a nyertesek a dologi költségek finanszírozására további 1–2 millió forintos támogatást remélhetnek. /Határon túli magyar diákok és pedagógusok magyarországi kedvezményei. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

Maros megyében valószínűleg január 15-e után indul be a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos munka. Marosvásárhelyen 2 vagy 3 kihelyezett iroda is lesz a nagy lakótelepeken, ugyanakkor a megye minden városában, nagyobb helyiségében - Dicsőszentmártonban, Szászrégenben, Ludason, Szovátán, Nyárádszeredában, Segesváron is megnyílnak az irodák, ahol ki lehet tölteni az igazolványra vonatkozó kérvényeket. Azokban a falvakban, községekben, ahol lesznek erre felajánlott helyiségek, szintén kihelyezett irodákat nyitnak. Az irodákban személyazonossági igazolvánnyal és egy igazolványképpel kell jelentkezni, az űrlapokat személyesen kell aláírni. A magyar igazolványra vonatkozó kéréseket az RMDSZ számítógép segítségével továbbítja a magyar hatóságoknak, és remélhetően ugyancsak az érdekszövetség értesíti az érdekelteket arról, hogy mikor és hova kell kiutazni az igazolványok átvétele érdekében. - Szatmár megyében még nem működik a rendszer, a kérvényezéshez szükséges űrlap még nincs. Jan. 5-én lesz Marosvásárhelyen a területi elnökök gyűlése, ahol elsősorban a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos részleteket tárgyalják meg. Szatmár megyében három iroda kezdte meg tevékenységét: Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Tasnádon, mindhárom az RMDSZ székházában. /A kedvezménytörvény Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Jan. 5-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), melynek témája a státustörvény alkalmazása és a kormánypárttal megkötendő protokollum volt. A tanácskozás résztvevői eldöntötték: a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-étől jelentkezhetnek az RMDSZ-szervezetek székhelyein. A státustörvény alkalmazására vonatkozó egyezséget pozitívan értékelték mind a romániai magyar közösségek képviselői, mind a román többség képviselői - jelentette ki a sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök. "Az egyezmény aláírásával egyrészt elhárultak a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos akadályok a romániai magyarok esetében, ilyen szempontból egyetértünk az egyezmény tartalmával, beleértve a munkavállalásra vonatkozó szabályozásokat is. Másrészt az egyezmény a román-magyar kapcsolatok fejlődéséhez is hozzájárulhat" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ tevékenysége a státustörvény alkalmazását illetően kizárólag a tájékoztatásra, az egyes kritériumok teljesítésére vonatkozó információk továbbítására korlátozódik, semmiképpen sem a magyar igazolvány megszerzésére tett ajánlásból áll. A kritériumok között az önként tett nemzetiségi nyilatkozat mellett prioritásként jön számba az RMDSZ-tagság, vagy egy magyar civil szervezethez, egy magyar egyházhoz való tartozás. Az ezzel kapcsolatos információkat az RMDSZ továbbítja a magyar hatóságoknak. Másik kritérium a magyar nyelvtudás. Markó Béla kijelentette: jelen pillanatban nem tartozik az RMDSZ tevékenységéhez a magyar nyelv ismeretének ellenőrzése. "Az RMDSZ nem vizsgáztat, nem szervez kihallgatást a magyar nyelv ismeretének ellenőrzésére." Takács Csaba szerint az RMDSZ-nek jelenleg mintegy 400.000 fizető tagja van, a magyar egyházak nyilvántartásában pedig 1.400.000 magyar szerepel. A TEKT döntése értelmében a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-től jelentkezhetnek az RMDSZ-székhelyeknél. – A kormánypárttal /PSD/ megkötendő egyezményről Markó Béla kifejtette: a protokollum aláírására január végén mindenképpen sor kell kerüljön, mert februárban kezdődik az új parlamenti ülésszak. Azt szeretnék, ha ez a megállapodás minél több konkrétumot tartalmazna. Vannak 2001-ről elmaradt jelentős adósságok. Az első ilyen az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, ez feltételként fog szerepelni. A Babes-Bolyai egyetemen belül a karok és a tanszékek létrehozásával kapcsolatban kellene megállapodni, továbbá a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és más egyetemeken is bővítésről és bizonyos döntési struktúrák létrehozásáról. A középfokú oktatásban is vannak komoly, rendezésre váró kérdések. /Markó Béla: 2002 legyen az intézményfejlesztés éve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Asztalos Ferenc képviselő, az oktatásügyi bizottság alelnöke elmondta, előrelépés, hogy a közoktatási intézmények finanszírozása, beleértve a tanszemélyzet fizetését is, az országos költségvetésből átkerült a községi, városi, illetve megyei tanácsok költségvetésébe, a közoktatási intézmények a minisztérium tulajdonából a helyi tanácsok tulajdonába mentek át. Asztalos közbenjárására Máramarosszigeten különálló épületben, önálló jogi személyként működhet majd egy magyar nyelvű középiskola. – Amennyiben az RMDSZ újabb protokollumot köt a jelenlegi kormánypárttal, annak tartalmaznia kell azt, hogy a kormánypárt nem támogat olyan törvénykezdeményezéseket, melyek a jelenleg létező oktatási jogokat korlátozná. Azokon az egyetemeken, ahol már van magyar nyelvű oktatás (a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem), ott lehetővé kell tenni, hogy a magyar oktatási részlegek döntéshozatali autonómiával rendelkezzenek. Azokban az intézményekben, ahol egyáltalán nem folyik magyar nyelvű képzés, de a magyar nemzetiségű diákok részaránya számottevő, ott be kell vezetni a magyar nyelvű képzést is, mint például a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen és a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. /Bágyi Bencze Jakab: Mérlegen a magyar nyelvű oktatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

Újvári Ferenc ügyvéd nyílt levéllel fordult a romániai magyar püspökökhöz, közös álláspont kidolgozását kérte. "Nyolcvan év telt el és önrendelkezési jogaink gyakorlása helyett évről-évre beszűkített, megalázott nemzetiségi kisebbségi státust kaptunk." – állapította meg. Újvári Ferenc szerint a nemzetiségi kisebbség helyett a társnemzeti jogi státust kell elérni. Kolozsvárott az 1800-as évek végén hat román családot tart nyilván a Statisztikai Hivatal: nyolcvan év alatt az "ahogy lehet" politikai koncepcióval húsz százalék köré nyomtak la a magyarság lélekszámát. Újvári szerint vállalni kell a Hymnusz éneklése miatt számunkra kilátásba helyezett büntetéseket. A már meghozott büntetésekről értesíteni kell Brüsszelt, Strasbourgot, Bécset, Washingtont, az ENSZ illetékes szerveit. "Kérjük a mindenkori magyar kormányt, vállalja fel ügyünk képviseletét az illetékes nemzetközi szervek-fórumok előtt." /Újvári Ferenc ügyvéd: Nyílt levél a romániai magyar püspökökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Ki hallott a külföldön élő horvátok kettős állampolgárságára vonatkozó törvényről vagy a szlovák nemzetiségi igazolványok kibocsátásáról? – kérdezte Nits Árpád. Magyarországnak van néhány szomszédja, amely az új évezredben is minden alkalmat megragadva acsarkodik ellene. Egy NATO-tagország ellen. És az acsarkodók is NATO-tagok akarnak lenni, és ehhez kérik, sőt megkövetelik a minden alkalommal ócsárolt Magyarország segítségét. Az újabb szlovák ötlet szerint Magyarországra erős nemzetközi nyomást kell gyakorolni. Ami szabad a határon kívüli szlovákoknak, az nemzetközileg elítélendő bűncselekmény a magyarok esetében. Jobboldalról indult el az első kezdeményezés a határon kívüli nemzetrészek támogatására, amelyet baloldalról állandó ellenszél kísér. A liberálisnak nevezett balszél meg sem szavazta, a szocialista pedig a szavazás napján is rázendített, hogy "de azonban". A teljes akadékoskodási lajstrom összeállítása immár a történészek dolga, elég a karácsonyi ünnepeket kísérő "kitalálmányokra" emlékeztetni. A cirkuszi fejszámolók újra az olcsó munkások milliós tételeivel ijesztgették a magyarországi munkavállalókat, a szakszervezeti vezetők (lenini áttételi szíjak) sietve felkapták a "gondolatot". – "A horvátországi és szlovákiai viszonyok alapos ismerete nélkül is állíthatjuk, hogy ott nincs meg az MSZP és az SZDSZ pontos mása. Mert ha létezne, akkor a horvát kettős állampolgárság, illetve a szlovák nemzetiségi igazolvány törvénye nem születhetett volna meg olyan szép csendben. Ellenkezőleg, a horvát és a szlovák balliberósok úgy összeüvöltözték volna a világot, hogy a szomszédok is felfigyelnek a készülődésre, és elkezdődik a vég nélküli magyarázkodás külföld és belföld előtt egyaránt." /Nits Árpád: Cirkuszi fejszámolók és egyéb vaklármázó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

A magyarországi baloldali és balliberális műbalhé a magyar társadalomra s a nemzet egészére nézvést ártalmasabb, mint a romániai aranymosás ciánszennyezése. A hatalmat politikai-ideológiai elődeiktől örökölt módszerekkel mindenáron megszerezni óhajtók pánikba estek. "A kormányleváltáshoz — ez választási programjuk egyik tartópillére — elfogyott a muníció, az Orbán Viktor édesapja által a benzinkutaknál forgalmazott dolomitzúzalékkal nem lehet megkövezni az ambiciózus kormányfőt, a saját gyerekét cserben hagyó apa hamisan foncsorozott tükörképével sem lehet eléggé a manipulálandó társadalmi rétegek szemébe süttetni a szúrós fénynyalábot, a magyar társadalom látható és mérhető előbbre lépését a jelenlegi kormányzat idején a legócskább és a legrafináltabb trükkökkel sem lehet lejáratni, hiszen az emberek többsége mégsem vak és nem is süket" – szögezte le Sylvester Lajos. Keller László, a parlament szocialista fenegyereke szerint a magyar kormányzat potenciálisan huszonhárommillió románt szabadít rá a magyar munkaerőpiacra, Horn Gyula már alább adja egy picit, s ő csak huszonegymilliót csesz oda (a kormány elcseszte az alapszerződést — mondta a minap), Tabajdi Csaba is csak több százezer magyar munkára éhes románnal ijesztgeti népét. "Medgyessy Péter, a szegények sárga sálas bankáristápja, a fő- és kispapoknak címzett két levele között, hervadó akácvirágot tűz az Orbán-kormány sírhalmára, Szent-Iványi István pedig a szűk körű családias óévbúcsúztatón azt hallotta az egyik vállalkozótól, hogy az még megfontolja, nem alkalmaz-e három hónapi futamidőre román informatikusokat." /Sylvester Lajos: Pánikkeltés, műbalhé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Jan. 7-én Madéfalván megemlékeztek a Siculicidium 238. évfordulójáról. A községbeliek az emlékmű elé vonultak, ahol Juhász András, a helybeli RMDSZ-szervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A székely himnusz elhangzása után az emlékmű talapzatánál a hivatalok és közületek elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Ezt követően a szónokok: Sógor Csaba szenátor; Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke; Soóky László, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Felvidéki Egyesületének elnöke; Borsos Géza, az MVSZ elnökségi tagja; Becski Örs, helybeli református lelkész emlékeztek a székelység véres farsangjára. Tanulságként azt fogalmazták meg, hogy ha a közösség jogai csorbát szenvednek, mindig tiltakozni kell, miként őseink tették 238 évvel ezelőtt Madéfalván. /Megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

A Bíró Lajos Ökológiai Társaság 2001-ben ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Komsa József, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökhelyettese kifejtette, hogy egyesületük három jelentősebb kisrégióban működik: a Tasnád, Nagykároly és Szatmárnémeti központú kisrégiókban. Az egyesületi összetartást egyrészt Bíró Lajos (Tasnád, 1856. aug. 29.- Budapest, 1931. szept. 2.) zoológus, utazó és néprajzi gyűjtő ország-világot befogadó szellemisége éltette. A tasnádi közgyűlések és találkozások az összetartozás ünnepségeivé váltak. Szatmárnémetiben erősebb a szakmai háttér. A Túrterebes alatt lévő holtágak Patkólaposnak nevezett részén tavaly kb. 1500 tölgyfát ültettek, a tájrehabilitációs program keretében, egy angol cég támogatásával. Tervezik az iskolai tudományos diákkörök beindítását és a diákok kutatási, innovációs tevékenységének ösztönzését. A másik programjavaslatuk az alapönellátó kistájszerveződés. Ehhez januárban egy kiadványt szerkesztenének. /K. A.: Tízéves múlt a BLÖT – hogyan tovább? Beszélgetés Komsa Józseffel, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökhelyettesével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

Magyarországon felharsogott az ellenzék kórusa: nem lett volna szabad aláírni Romániával a státustörvény romániai alkalmazását lehetővé tévő egyetértési nyilatkozatot. Holott: az aláírás előtt az Orbán–kormány egyeztetett az összes parlamenti párttal, s egyiknek sem volt kifogása ellene. Hallgatja az ember ezeket az ellenzéki nyilatkozókat, s azon morfondírozik, hogy vajon egyáltalán épeszű, normális emberek ezek? – tette fel a kérdést Veres István. Hiszen olyan gyermeteg kifogásokkal állnak elő. Egyik legfőbb kifogásuk az, hogy a romániai munkaerő beáramlása miatt az anyaországiak munka nélkül maradnak. Holott: a külföldiek munkavállalását szigorúan szabályozzák. A másik fő kifogás meg az egészségügyi ellátásra vonatkozik. Kökény Mihály szocialista politikus, volt egészségügyi miniszter egyenesen azt tételezte fel, hogy rengeteg olyan erdélyi magyar lesz, aki már régen betegeskedik Romániában, s Magyarországon úgy fogja majd gyógykezeltetni magát, hogy igénybe veszi a három hónapos magyarországi munkalehetőséget. Az ember elcsodálkozik: hogy lehet ekkora sületlenséget még elgondolni is, nemhogy kiállni vele a televízió nyilvánossága elé? Hiszen a munkavállaláshoz orvosi vizit kell. Néhány héttel korábban Romániában folyt a konkolyhintés, de annak immár vége. Most a magyarországi szocialistákon és liberálisokon a sor. Amennyiben a Kovács Lászlók, Kökény Mihályok, Lampert Mónikák, Fodor Gáborok, Borsik Jánosok és társaik magyarigazolvány nélkül is magyarok, akkor nekünk talán jobb is nem magyarnak lennünk, semmint ilyeneknek, szögezte le a cikkíró. /(veres) [Veres István]: Anyaországi hisztéria a státustörvény kapcsán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./

A tanügyi törvény szerint az egyházi iskolák kizárólag teológiai képzést nyújthatnak. Andrei Marga minisztersége idején jóváhagyta, hogy a felekezeti iskolák kereteiben világi szakok is indulhassanak. Ezzel a tárcavezető egy korábbi, emez iskolák tanszemélyzetének észrevételezésére válaszolt, amely szerint keresettségük, népszerűségük csak növekszik, ha így kombinálnak. - Nekünk a felekezeti iskolák esetében történelmi hagyományaink vannak – mondta Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A tanügyi törvényre hivatkozva Ecaterina Andronescu miniszterasszony a profil kizárolagosságára intette a megyei tanfelügyelőségeket. Ez 88 középfokú intézményt érint, és csaknem felét igen érzékenyen – 16 római katolikust, 9 reformátust, 2 unitáriust, 7 evangélistát, 5 pünkösdistát, 1 evangélikust –, ezek akár meg is szűnhettek volna. Decemberben kétszer is tanácskoztak Kolozsváron a szóban forgó egyházak, intézmények vezetői. Ha az RMDSZ nem kerül hirtelen alkuhelyzetbe ( bizalmatlansági indítvány), akkor bizony még most is lebegne a felekezeti iskolák ügye. Most már minden marad, legfönnebb az nyugtalanító, ha évenként, hatalmi ciklusonként újból és újból meg kell vívni azért, amit egyszer már tárgyaltak. Asztalos Ferenc szerint az együttműködési protokollum szövegében külön megjelenik az oktatási törvény vonatkozó paragrafusának végleges módosítása. /Oláh István: Árukapcsolásos politizálás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Arra a kérdésre: Mit jelent az ön számára az anyanyelv? Csoóri Sándor válasza ez volt: – Erről a dologról csak szemérmesen tudok beszélni, s ráadásul pályafutásom alatt most vagyok először olyan helyzetben, hogy élő szóban kell erről nyilatkoznom. Számomra anyanyelvem mindent jelent, ami életemhez, létemhez hozzátartozik. Nemcsak általa tárul fel előttem a világ, hanem az emberi kapcsolatokat is gazdagítja, és ő maga a történelmünk is. Vannak szavaink, amelyek korszakokat élesztenek fel. Például, ha azt hallom vagy olvasom: dali pár pisztolyom – a kuruc kor, Rákóczi, Esze Tamás vagy mások, illetve egyebek idéződnek fel. Vagy ha azt hallom: bársonyon futnak perceim – József Attila életére gondolok. Az anya szó csaknem mindent felidéz, amit eszmélésem óta érzelmileg óhajtásaim közben megértem. Anyanyelvemben benne van a feszültség, a dráma, ami a magyarság életében lezajlott. Anyanyelvem jelentette és jelenti a költészetet, adott és ad lehetőséget a képzettársításokra, a költői stílusok kialakítására a kezdetektől a szürrelista irányzatokig. Anyanyelvem nemcsak szavaink összessége, hanem az emberi lét értelmezhetőségének lehetősége is. Írás közben, ha szenved is az ember, ha egy jó mondatot meg tud fogalmazni, boldogan áll fel az asztaltól. A teremtés izgalmait a nyelvben éltem át, odaköt a történelemhez, a természethez, a saját tudatomhoz, sejtelmeimhez. Filozófiai értelemben is anyanyelvem a legfontosabb esélyem és adottságom. /Komoróczy György: Csoóri Sándor a magyar nyelvről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./

Nagybányán már áll a Magyar Ház: gróf Teleki Sándor lakóépületének megvásárlását az Illyés Közalapítvány nagylelkű támogatása tette lehetővé. A közalapítvánnyal kötött megállapodás szerint a jogszerinti tulajdonos az Óvárosi Református Egyházközség, a haszonélvező-működtető pedig az EMKE helyi szervezete, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület. Eddig kijavították a tetőszerkezetet, folyamatban van a csatornák kicserélése, hozzáfogtak öt földszinti helyiség, valamint az ezekhez tartozó mellékhelyiségek falainak és a több helyen beázott mennyezet helyreállításához. A Magyar Ház helyreállítását széleskörű társadalmi összefogást kísérte. A Bányavidéki Új Szó oldalain hétről-hétre közölt felhíváshoz, majd a támogatási akcióhoz és gyűjtéshez rövid időn belül az egyházak is csatlakoztak. Nagyon sokan nyújtottak segítséget: pénzzel, önkéntes munkával, valamint építőanyaggal, berendezési tárgyakkal stb. Sokan (Metz József ny. tanár) magánkönyvtárukat ajánlották fel, mások jelentős képzőművészek (Pirk János, Balla József) alkotásait, megint mások, mint néhai Suba Dániel író, újságíró, grafikus özvegye, nagybányai viszonylatban jelentős irodalmi-művészeti hagyatékok elhelyezését szeretnék a Házban megoldani. Az intézményt egy kilenc tagú kuratórium irányítja. A testület továbbra is civil intézményként szeretné működtetni a Házat, tehát olyan központként, amelyben minden nagybányai magyar társadalmi szervezet, egyesület, értelmiségi klub, kör, társaság stb. otthonra találhat. A Házban kerülhetnének sorra a kisebb-nagyobb évfordulós-ünnepi megemlékezések, néprajzi jellegű rendezvények, táncházak, énekversenyek, szavalóversenyek, műveltségi vetélkedők, népfőiskolai előadások, konferenciák, (nyelv)tanfolyamok is. Saját kölcsönkönyvtára lesz az épületnek, amely - a jelenleg régi főtéri székházban működő Németh László Könyvtárat, s emellett az adományként felajánlott magánkönyvtárakat, köteteket is befogadná. A Magyar Házban egy kisebb helytörténeti gyűjtemény (Teleki-múzeum) is helyet kaphat. /Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház Kuratóriumának elnöke: A mi Magyar Házunk. = Bányavidéki Napló (Nagybánya), jan. 11./