"A Partiumi Közlöny újabb száma beszámol a Miskolcon működő Károli Gáspár Theológiai és Misszió Intézetről, amely egyházellenes szellemben képez misszionáriusokat, a Bihari Naplóban is hirdette "misszionáriusképzésre" toborzó felhívását. Ezt az intézetet a Westminster Biblical Misions működteti, titkára Robert Rapp. A Partiumi Közlöny idézeteket közölt az intézet körleveleiből. Az intézet a református egyházteles reformációját akarja elvégezni, igyekszik lejáratni a püspököket, így Csiha Kálmán kolozsvári püspökről körlevelükben az olvasható, hogy "rosszindulatú ember, aki szembeszegül Krisztus igazságával és lelkével, s ezért Isten ellensége, akivel maga Isten fog majd leszámolni", népét "szörnyűséges sötétségbe vezeti", Tőkés László püspökről az, hogy "tengernyi ökumenikus pénz vesz körül" és "soha nem tesz különbséget a protestáns szószék és a római oltár között". Mindkét püspök "együtt fekszik be az ökumenikus kurva ágyába" /sic!/ /1993. aug. 28-i körlevél/. Dr. Hegedűs Lóránd püspök "emlékeztet arra a főpapra, aki Jézusra mutatott, mondván: ennek az embernek meg kell halnia". A körlevelek elítélően írnak a református teológiai képzésről is. - A Partiumi Közlöny bemutatja a Hit Gyülekezete nevű szektát is, jelezve, hogy róluk tanulmányt írt Váczi Gábor /Magyar Szemle (Budapest), 1993. máj./, most pedig a Demokrata (Budapest) hetilap máj. 8-i számából átvették Varga Domokos György írását. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- /"

"A magyar közvélemény nagy része megelégedéssel nyugtázta a Vatikán és a magyar állam szerződését, amelyet a felek rövidesen aláírnak. A konkordátumot megkötő kormánykoalíció kisebbik pártja azonban mindent elkövet azért, hogy ne jöjjön létre a szerződés. Debrecentől Tatabányáig plakátok jelennek meg , szerzőjük ismeretlen. A hatalmas plakát Kossuth Lajos azt üzente felirattal Kossuthnak egy 1893-ban írt leveléből idézett: "Én a hazaárulással kapcsolatos merényletnek tartom azt, ha a magyar katolikus klérus akármely oly kérdésben, amely a magyar törvényhozás ellenőrzése alatt álló kormány akárminő tettének megbírálására tartozik, a római pápától kér utasítást." - Érdekes módon nemrég - széles sajtónyilvánosság közepette - szervezet alakult, amely kilencvenkét iskolaigazgató aláírásával felszólítja a miniszterelnököt, tárgyalja újra a Vatikánnal való szerződést. Furcsa véletlen, hogy Magyar Bálint művelődési miniszter /SZDSZ/ részletesen tájékoztatta az önkormányzati iskolaigazgatókat a konkordátumról. - A minderről beszámoló újságíró a minisztertől szeretett volna felvilágosítást kérni. Helyette azonban a sajtófőnök közölte: a minisztérium nem foglalkozik civil szervezetek tevékenységének megítélésével. /Magyar Bertalan: Kitérő minisztériumi válasz. Országszerte terjednek a Vatikán-ellenes feliratok. = Új Magyarország, jún. 6./"

"Szegeden márciusban Regionalizmus és kultúra címmel országos tudományos konferenciát rendeztek, amelyre előadóként meghívták Romániából Kelemen Hunor művelődési államtitkárt és Kötő Józsefet, az RMDSZ alelnökét is. Az elhangzott előadások rövidített változatát olvashatjuk a hetilapban. Kelemen Hunor Integráció és együttműködés című előadásában hangsúlyozta, hogy az integrációs folyamatok átértékelik a nemzetállamok szerepét, ezzel egyidejűleg felértékelődik a regionális együttműködés jelentősége. A "bezárkózás a nemzeti kultúrákba, a párbeszéd visszautasítása vagy mímelése a huszadik századvégi tendenciákkal teljesen összeegyeztethetetlen." A provincializmus egyik következménye a helyi kulturális hierarchia torz kialakulása. Így "a helyi guruk, mesterek és zsenik az általuk létrehozott vagy képviselt értékeknél aránytalanul nagyobb értékkel bírnak, A romániai magyar írók számára például roppant fontos, hogy jelen legyenek a nemzeti irodalom mezejében." Kötő József A hely szelleme címen Németh Lászlót idézte, aki 1932-ben írta, hogy "itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva. Igazán itt az ideje, hogy megismerjük tejtestvéreinket..." Hogyan építsük kultúránkat? "Az önfeladás,a gyökértelenség alternatíváját vagy a konzervativizmus, a hagyományosság bástyája mögé zárkózva a jövőtlenséget válasszuk? Úgy gondolom, van egy harmadik lehetőség is, az a regionális kultúrák és az egyetemesség ötvözése." Cs. Szabó László fogalmazta meg a tennivalókat a kultúraépítésben, hogy elkerülessük az önfeladást vagy a jövőtlen bezárkózást: "Két irányú teljes nyitottságot a civilizált Nyugat és saját népünk mély rétegei felé." Kötő József továbbgondolja a helyzetet: "Hajlamos vagyok azt mondani, hogy a nagyobb veszély pillanatnyilag saját értékeink lebecsülése. Holott, ha a magyar nemzetkarakterológiának volt és van megtartó ereje, akkor az kulturális értékteremtő képessége." - A magyar-magyar, anyaországi támogatásokról szólva, úgy gondolom, kialakult az a rendszer az Illyés Közalapítványon, az MKM Közművelődési-, Oktatási-, Könyv-, Színházi-, Ösztöndíj Tanácsain keresztül, amely képes lehet az önazonosság megőrzését segíteni, csak biztosítani kell számára a megfelelő költségvetési kereteket. /A Hét (Bukarest), jún. 12./"

"A Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /MÚRE/ nemrég egyhetes tábort szervezett a riporterek számára, akik Kőhalom vidékén kutatták, hogyan éli szórványsorsát az itteni magyarság. Itt sokan a beolvadás végső szakaszát élik. Színmagyar szülők magyar gyermeke a kőhalmi gyártelepen románul beszél, nemcsak az utcán, már odahaza is. A második világháború után idetelepült székelyek gyermekei már csak törik, unokáig alig vagy nem beszélnek anyanyelvükön. A magyar iskola a hetvenes években megszűnt, a félezres telepi magyarság nem igényli annak visszaállítását. A Kőhalom vidéki magyar nyáj maradékait sziszifuszi munkával összegyűjtő református tiszteletesnek, Szegedi Lászlónak saját magyarjai lépten-nyomon keresztbe tesznek. Munkáját nem támogatják. Nemcsak a moldvai csángók vannak végveszélyben, hanem a szórványban élők is. /Benkő Levente: Nemcsak a csángó-magyarok... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ A tábor résztvevői megtapasztalhatták, hogyan vész el egy közösség szellemi irányítók nélkül, például Homoródon. A táborozás tapasztalatai alapján riportkönyvet adnak ki. Ezek a táborozások a jövőben megismétlődnek egy-egy vidéken, eredményei a Héthatár Könyvek lesznek. A sorozat célja Erdély újrafelfedezése. Nem monográfiákat írnak majd, hanem riportköteteket. /Ambrus Attila: MÚRE alkotótábor Kőhalomban. = Brassói Lapok , szept. 5./"

"Riedl Rudolf Szatmár megyei RMDSZ-es prefektusról kezdetben a helyi román sajtó ellenségesen szólt, ma már nem egyszer elismeréssel írnak róla. A prefektus szerint a legtöbb gond, törvénytelenség a földtörvény alkalmazásával kapcsolatban tapasztalható. A korrupcióellenes kampány eddigi eredménytelensége azzal magyarázható, hogy a korrupció akkor szorítható vissza, ha a törvényeket megfelelően módosítják. Az eddigi törvényekkel "alig megyünk valamire, hisz még az a szó sincs bennük, hogy korrupció, s a legnagyobb ügyeket is át lehet minősíteni" - mondta Riedl Rudolf. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./"

A kolozsvári székhelyű Mihály Arkangyal Keresztény Akció Szövetsége román szervezet és a Sarmisegetuza Alapítvány jan. 13-án Kolozsváron gyászmisét tartott a legionáriusok által mártírnak tartott Ionel Mota és Vasile Marin emlékére. Nevezettek a Mihály Arkangyal Légió vezetőségi tagjai, akik Franco oldalán részt vettek a spanyol polgárháborúban és ott életüket vesztették. Egyesek szerint halálukban közrejátszott Ion Zelea Codreanu vasgárdista, fasiszta vezér, aki így akart megszabadulni két riválisától. A gyászmisét a feléledő legionárius mozgalom élére álló Liviu Branzasi ortodox pap mondta. /Mozgolódnak a neo-vasgárdisták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

"A magyar kormány által létrehozott Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány a tudományos kutatómunka összehangolása érdekében a közeljövőben egy kis stábbal dolgozó kutatóintézetet szervez, tájékoztatott Komlós Attila kuratóriumi tag febr. 12-én. Az intézmény főigazgatói tisztére néhány héten belül írnak ki pályázatot. Az alapítvány kuratóriuma a következő témakörökben kezdeményez kutatást: Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának hatásai a szomszédos államokra és a határon túli magyar közösségekre; a nemzetközi kisebbségvédelem helyzete; a kétoldalú alapszerződések és kisebbségvédelmi megállapodások értékelése; az Európai Unió, illetve a tagországok kisebbségvédelmi gyakorlatának áttekintése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14-15./ A kisebbségpolitikai szakértőkből álló, Csepeli György vezetésével működő testület az említettek mellett fontos feladatának tartja az európai kisebbségi oktatási rendszerek összehasonlító elemzését, a cigányság jogi-szociális helyzetének összeurópai feltérképezését, továbbá a magyarországi és a közép-európai kisebbségek önazonosságának és asszimilációjának vizsgálatát. /MTI/"

Katonai küldöttség élén március 24-én az Egyesült Államokba utazott Constantin Dudu Ionescu védelmi miniszter. A látogatás során egyezményt írnak alá arról, hogy az Egyesült Államok a határok felügyeletére szolgáló felszerelést adományoz Romániának, és megbeszéléseket folytatnak egy, a védelmi erőforrásokkal való gazdálkodást szolgáló regionális központ felállításáról. A National márc. 24-i száma a látogatással kapcsolatban azt írta, hogy Románia 29 F-16-os harcigépet szeretne vásárolni, miután jelenleg a legkorszerűbb gépek közül csak 18 MIG-29-essel rendelkezik. Constantin Dudu Ionescu amerikai programjában szerepel a Lockheed Martin, a General Electric és a Boeing üzemek felkeresése is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

"A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ tájékoztatót adott ki a határon túli magyarok és a magyar állam jogviszonyáról kialakult vitáról. A Magyarok Világszövetségének legfőbb célja a magyar nemzet egységének megteremtése és megőrzése az önrendelkezési elv alapján. A schengeni előírások akadályokat emelnek a Magyarország és a határain túl élő magyarok közé. A határon túli magyarok, főleg Kárpátalján és Erdélyben, igényelnék a kettős állampolgárságot. Többségük nem akar Magyarországra telepedni, hanem azt "az európai értékektől való kényszerű elválasztás elleni gyógyírnak tekinti". Kuncze Gábor belügyminiszter kijelentette, hogy az EU-csatlakozás egyebek mellett a Romániával, Ukrajnával, Jugoszláviával szembeni vízumkötelezettség bevezetését jelenti. Amit az MVSZ a magyar állam figyelmébe ajánl, az nem más, mint az anyaország felelőssége a határain túl élő magyar nemzeti közösség iránt. Az MVSZ vitát kezdeményezett ebben a témában. Az 1993-ban elfogadott horvát alkotmány szerint minden horvát eredetű személy jogosult horvát állampolgárságra, az 1997/70-es számú törvény értelmében a külföldi állampolgárságú szlovákok Szlovákiában a szlovák állampolgárokéval egyenértékű jogokat élveznek. A VET tájékoztatóját Patrubány Miklós elnök írta alá. /Össznemzeti vitatéma. A VET tájékoztatása a határon túli magyarok és a magyar állam jogviszonyáról kialakult vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./"

"A román lapok a magyar lisztáradatról, a magyar termékek dömpingjéről írnak, amikor valójában a Magyarországról származó liszt a belső fogyasztás egy százalékát teszi ki. Az "igazi ok a román búza versenyképtelenségében rejlik", állapította meg Bíró Béla. Nincs pénz a mezőgazdaság támogatására, mondják, de a veszteségesen termelő ipari kolosszusok fenntartására, a túlcentralizált állami apparátus finanszírozására, Székelyföld militarizálására, sőt a legújabb típusú, esztelenül költséges harci helikopterekre és repülőgépekre mintha még ma is lenne. A felelősséget könnyű a magyarokra, a törökökre, azaz a bevált recept szerint az idegenekre hárítani. A román mezőgazdaság mély válságot él át. A termőterület óriási részét föl sem szántották. A jelenlegi piacellenes intézkedések könnyen kizárhatják Romániát az Európához való csatlakozásból. /Bíró Béla: Ismét az ideológia. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./"

"Politikai összecsapásoktól hangos a parlament, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet parlamenti vitája kapcsán felmerült éles ellentéteket elemezte Mátis Jenő parlamenti képviselő. Bírálta a Demokrata Pártot, amely az ellenzékkel együtt ellenzi a visszaszolgáltatást. A kormány sürgősségi eljárást kért az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet tárgyalására, de a Demokrata Párt az ellenzékkel hallani sem akart erről. Amikor viszont a tanügyi törvényre került sor, ugyanaz a DP és ellenzék hallani sem akar arról, hogy ne sürgősségi eljárással tárgyaljanak. Nem ez az első alkalom, hogy a DP nem tartja tiszteletben a koalíciós egyezségeket. A DP csúcsvezetői minden egyezséget aláírnak, amelyeket aztán a parlamentben nem tartanak be. Ez súlyos gondokat okoz. Mátis szkeptikus a koalíciós partnerek szavahihetőségét illetően a tanügyi törvénnyel kapcsolatban, de reméli, hogy előbb- utóbb felülkerekedik bennük a politikai éleslátás. "Amennyiben ez a koalíció nem válik működőképessé, Románia nagyon rövid időn belül komoly politikai válság elé néz - vonta le a következtetést a képviselő. /Székely Kriszta: Súlyos zavarok feszítik a koalíciót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

"Péter Ferenc a Securitate tisztje volt, közben embereket próbált menteni. Elmondta mindazt, amit tudott. Őt is beszervezték, Erdélyi Elemér tábornok előtt tette le az esküt. A lehallgató részlegnél dolgozott. Amikor Király Károlyt kezdték lehallgatni, akkor Péter Ferenc a segítségére sietett. Király Károly öccsének jelezte, hogy bátyját lehallgatják. Király Károly jóban volt Jeszenszky Ferenc főorvossal, neki adta oda az orvosi leleteit, hogy azokat továbbítsa Budapestre, hogy ott ellenőrizzék azokat. Péter Ferenc figyelmeztette Király Károlyt, hogy Jeszenszky Ferenc is a szekusok beépített embere. – 1968-ban létrehozták Csíkszeredában a Hargita napilapot, új szerkesztőséget alapítottak. A Securitate elkezdte a beszervezést, a szerkesztőség 15 tagjából hetet beszerveztek. A hetvenes évek második felében Albert Antal volt a főszerkesztő, őt is figyelték. Mellette dolgozott Kolozsi Márton, aki beszervezettként figyelte főnökét, hasonlóképpen a szerkesztőségben volt és jelentett Zöld Lajos és Hecser Zoltán. Tőzsér József is vállalta a kollaborálást. – Sütő András sikaszói házába is lehallgató-készüléket szereltek be. Buzgón jelentette Sütőről Bertalan Sándor néptanácsi titkár, aki Csíkszeredán Albert Antallal egy házban lakott, így róla is jelentett. – Voltak olyanok, akiket nem tudtak beszervezni a szekusok, hiába tettek meg mindent, így például Ferenczes Istvánt, ifj. Hegyi István tiszteletest Székelyudvarhelyről, de Katona Ádámot sem. – Antal József katolikus esperest zsarolták, így elérték a fiatal papok elhelyezését, Incze Dénes katolikus papot is zsarolták. Száva István unitárius lelkész egyben a Securitate tisztje is volt. Kiküldték Németországba, hogy figyelje a magyar emigrációt, lehet, hogy ma is aktív. – Márkos András festőművész is beszervezett volt, Németországba ment. – Nagy Benedeket is beszervezték, ő Kiss Lajos szekus alezredeshez tartozott. Nagy Benedek az RMDSZ szenátora, így rendkívül sok kárt tud okozni az RMDSZ-nek, írta Péter Ferenc. – Hajdú Gábort, a későbbi szenátort és Borbély Imrét nem tudták beszervezni. – Verestóy Attila fiatalon belekerült a Vipera nevű bandába, egyedül neki nem lett baja. Mielőtt Bukarestbe ment, őt is beszervezték. Péter Ferenc hibának tartja, hogy kezdetben az RMDSZ nem követelte meg, hogy tagjai, vezetői vallják be, az esetleges beszervezést. Így ezután a titkosszolgálat bármikor újra megzsarolhatja őket. – 1989 decemberében, amikor a tömeg behatolt Csíkszeredában a szeku épületébe, Péter Ferenc ott volt köztük, ő tudta, hol vannak a fontos dossziék, elhozta azokat. Utoljára Pataki Imrénél voltak ezek a dokumentumok, aki 1992-ig Hargita megye prefektusa volt. – Koszta Nagy István szintén besúgó volt, a nyugati magyar emigrációt figyelte, majd hazatért. Bitay Ödön feladata volt Demény Lajos történész figyelése. – Sánta Imre keramikus is besúgó volt, áttelepült Pápára. – A belügynek dolgozott Gaál András festőművész is. – Svédországba települt, onnan jelentett Szakács András és Rátóti Gyula ügyvéd. – Barabási László csíkszeredai múzeumigazgató is besúgó volt. Csíkszeredában közismert besúgó volt Jánosi Pál, szintén a múzeumnál dolgozott. Bokor Gyula székelyudvarhelyi tanárember is a belügynek dolgozott. /Péter Ferenc: A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1., folyt.: dec. 8., dec. 15./"

"Az Európai Unió (EU) jan. 22-én kiadott nyilatkozata szerint "továbbra is támogatja Romániát az átalakulás nehéz folyamatában", amelyhez csatlakoztak az unió társult tagállamai, köztük Magyarország is. Az EU változatlanul híve Románia európai uniós csatlakozásának. A gazdasági reformok, köztük a nemzetközi szervezetek által javasolt lépések, rendkívüli fontossággal bírnak azon az úton, amelyet az országnak az unióba való belépéséig meg kell tennie - mutat rá a nyilatkozat. Egyúttal elégedettségének ad hangot annak kapcsán, hogy Románia vállalja a reformok maradéktalan és átfogó megvalósítását. Ezt a szándékot az EU a Phare program keretében jóváhagyott, a gazdasági reformot szolgáló pénzalap jelentős növelésével kívánja támogatni. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./"

"A 17 romániai nemzeti kisebbség képviselői márc. 31-én úgy döntöttek, hogy módosító indítványt terjesztenek a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága elé a választási törvényre vonatkozólag. Ennek a kezdeményezésnek az elfogadása lehetővé tenné, hogy a romániai nemzeti kisebbségek több választási körzetben is elhelyezhessék jelöltjeik listáját. /Több parlamenti képviselőt óhajtanak a romániai nemzeti kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ Márc. 31-én három fontos problémát tárgyalt a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa: a faji, nemzeti, nyelvi, etnikai eredet vagy vallási hovatartozás alapján történő (hátrányos) megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló törvénytervezetet; a nemzeti kisebbségek jelenlétét a romániai tömegkommunikációban; valamint az országos választási törvény módosítását a nemzetiségek parlamenti képviselőinek jelölésével és megválasztásával kapcsolatosan. A törvénytervezetről folytatott vita fölvetette a kérdést: a nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés kihágás-e, vagy bűntett? A törvénytervezet készítői kihágásnak tekintik. Erőszakos kitelepítésért, áttelepítésért, asszimilációért például bírságot írnak elő, amit az elkövető vidáman kifizet, s folytatja művét zavartalanul. A tervezet csak az állami tisztviselőket, hatósági közegeket szankcionálja, holott az új kisebbségügyi miniszter véleménye szerint is e szankciók hatályát ki kell terjeszteni természetes személyekre, sőt, ami nagyon fontos, csoportokra, illetve csoportosulásokra is. Eckstein-Kovács Péter hiányosságként említette azt is, hogy alacsony a tervezet szerint megítélhető jóvátétel: maximum 3 havi fizetés. Arra is figyelmeztetett a miniszter, hogy a készülő jogszabály ne zavarja a gazdasági tevékenységet. Például alkalmazás esetén valóban ki kell zárni a nemzeti megkülönböztetést, de érintetlenül kell hagyni a lehetőséget, hogy a vállalkozó azt vegye fel, aki szakmai rátermettség tekintetében a legmegfelelőbb, illetve annak ígérkezik. Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint a megkülönböztetés bűntettként való besorolását meg lehet oldani a Büntető Törvénykönyv folyamatban lévő módosítása keretében is. Itt kell bevezetni azt, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni megtorlás terjedjék ki a fizikai személyekre és csoportokra is. A második kérdés vitája során két megállapítás kristályosodott ki: a közszolgálati televízió és a nemzeti kisebbségi szervezetek kapcsolatai korrektek, viszont elégtelenek. Továbbá: az alkalmazott nem nézheti a nemzetiségeknek szóló adást, mert azt továbbra is a 2. műsoron, a déli órában sugározzák, amikor ő még a munkahelyén van. A harmadik kérdésben a Nemzeti Kisebbségi Tanács tagjai megegyeztek: kérik a választási törvény megváltoztatását olyan értelemben, hogy a kisebbségi szervezetek számára lehetővé tegyék az egységes országos lista szerinti jelölést, illetve szavazást is, a megyei listák szerinti mellett. Így nem vész el a nemzetiségi jelölteknek járó szavazat; s valóban a nemzetiségi szervezetek jelöltjeinek jut az - nem pedig másoknak, miként 1996-ban az albánok és a görögök szavazataival történt. /Törvény - a hátrányos megkülönböztetés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"

Õry Csaba magyar politikai államtitkár ápr. 26-án érkezett egyhetes látogatásra Romániába. Bukarestben a román munkaügyi és szociális védelmi minisztérium vezetőivel tárgyalt, majd ápr. 28-tól kezdődően felkeres több erdélyi várost, ahol a helyi állami vezetőkkel, a civil szervezetek képviselőivel és vállalkozókkal találkozik. Ápr. 27-én a szociális és munkaügyi területen megvalósuló együttműködésről írt alá jegyzőkönyvet Bukarestben. A jegyzőkönyv azt a két magyar-román egyezményt készíti elő, amelyet a tervek szerint kora ősszel Budapesten írnak majd alá az illetékes miniszterek a szezonális munkavállalásról és a gyakornokcseréről. Az államtitkár nagyon fontosnak nevezte azt, hogy a magyar-román alapszerződés szellemében a szociális és munkaügyi kapcsolatokat is konkrét együttműködési programok jellemezzék. Megállapodás született arról, hogy a két tárca az alapszerződéshez kötődően albizottságot hoz létre. - Õry Csaba szerint a két minisztérium kapcsolataiban új elem a regionális együttműködés megjelenése. /Kölcsönös a szándék az előrelépésre. Román-magyar szociális és munkaügyi tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

"A Romániai Magyar Szó közölte az ellenvéleményt is, ellentétben a Népújsággal, mely "nem volt hajlandó Markó Bélának írott válaszomat közölni, midőn az elnök úr tisztességtelennek minősítette platformunkat", a Reform Tömörülést, írta Borbély Zsolt Attila, aki most a törésvonalakról értekezett. A leggyakoribb megkülönböztetés, "a radikális / mérsékelt ellentétpár, amit egyesek (pl. Katona Ádám) ellenzéki / kormánypárti, mások (pl. Borbély Imre) kuruc-labanc vagy autonomista / kisebbségi politika kategória-duálokkal írnak le (Tamás Sándor)." Ez az ellentét a távlati politizálás versus nyelvi jogokra koncentráló "itt és most" politika ellentéte. Kitérőként megjegyezte, hogy "nemzetünk elleni bűnnek tartom az irredenta politikát mint démont lefesteni, mely aberráns, jogosulatlan és / vagy igazságtalan." A Balázs Ferenc Intézet felmérése szerint a Kárpát-medencei magyarság anyanemzetétől elszakított részének többsége elvárná a határok békés megváltoztatásának felvetését. Autonómia magától nem lesz, hangsúlyozta Borbély Zsolt. Sajnálatos, "hogy a hivatalos RMDSZ-vezetés 6 év alatt nem teljesítette 2 éves, felvállalt autonómiaprogramja azon pontjait sem, melyek teljesítése kizárólag a magyar politikai akarat függvényei, és nem ütköznek a román etnodiszkriminatív törvényi keretbe." "Mindenekelőtt a Nyugat felé kellett volna legkésőbb 1997 végén pontosan artikulálni problémáinkat. Hogy Clinton elnök ne azt mondja: az erdélyi magyarság problémája modell-értékűen megoldott, hanem hogy a következő megoldásra váró probléma a mienk." "A közelgő kongresszuson mód nyílik a pályakorrekcióra." /Borbély Zsolt Attila: Törésvonalak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"Bodó Barna kifogásolta Zsehránszky István eszmefuttatását, aki cikkében /RMSZ, május 21./ azt állította, hogy a romániai magyar egyetem ügye drukkerek kezére került. Az egyetem kérdése az egész magyar közösség ügye, amit bizonyít a félmillió aláírással támogatott 1995-ös tanügyi törvény-kezdeményezés. Az írás hangvétele mutatja, hogy a drukker itt pancsert jelent, olyanokat, akik képtelenek a kérdés megfelelő szakmai színvonalú képviseletére. Zsehránszky példának Balázs Sándort hozta fel, aki mint egyetemi tanár meglehetősen közepes teljesítményt nyújtott, a Bolyai Egyetem révén kíván bejutni a halhatatlanok közé. Valójában Balázs Sándor a létező nemzetközi gyakorlat alapján állt. Ha a Bolyai Egyetemet királyi rendelettel hozták létre, miniszteri rendelettel nem olvaszthatják be egy másik intézménybe. A felülvizsgálat ma már lehetséges, ami első körben a román igazságszolgáltatást szorítja nagyobb szakszerűségre.- Érthetetlen egy köztiszteletnek örvendő nyugalmazott professzor lekezelése. Balázs professzor, ha csak a kisebbségi kérdésre szorítkozunk, olyan munkákat tett le szellemi asztalunkra, amelyek még hosszú ideig a hazai szakirodalom jeles darabjai lesznek. Balázs tanár úrral az a magyar újságíró bánik intoleránsan. Balázs tanár úr az RMDSZ azon belső kisebbségéhez tartozik, akiknek elegük volt az egyetemmel kapcsolatos ígérgetésekből. - Zsehránszky István egy másik írásában /RMSZ, május 19./ is intoleráns: Toró T. Tiborral. Tekintsünk el most attól, hogy darab ideje az RMSZ-ben szinte "illő" jó erőset rúgni abba a személybe, aki egyrészt temesi RMDSZ-elnök, másrészt a Reform Tömörülés elnöke, mivel nemcsak másként vélekedik, hanem ezt hangsúlyosan ki is nyilvánítja. /Bodó Barna: Ki a drukker? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Bodó írása mellett áll a szerkesztőség megjegyzése: a lapban nem rendelt szövegek jelennek meg, hanem olyanok, amilyeneket szerzőik írnak, tudásuk és lelkiismeretük szerint."

Ion Caramitru művelődésügyi miniszter és Hámori József, a magyar kulturális örökség minisztere jún. 7-én Bukarestben aláírja a két tárca együttműködéséről szóló megállapodást és a műemlékvédelmi egyezményt. Az esemény záróakkordja a május 31 - június 6. között a fővárosban megrendezett magyar kulturális hétnek. Kelemen Hunor művelődési államtitkár elmondta, hogy a két tárca közti együttműködési program, amelyet három évre, 1999-2001-re írnak alá, az általános elvek mellett több konkrét javaslatot is tartalmaz a könyvtárak, a könyvkiadás, az irodalmi rendezvények, a színház, a zene, a film, a képzőművészet, a közművelődés, a múzeumok, illetve a műemlékvédelem területén. A román művelődési tárca felvállalta a romániai magyar színházak részvételének támogatását a kisvárdai és a zsámbéki fesztiválokon, a magyar fél pedig fogadja a Piatra Neamt-i színházi fesztivál legjobb előadását. Támogatják a szépirodalmi fordításokat: évente legkevesebb három-három mű megjelenését fogják elősegíteni egymás kortárs és klasszikus irodalmából. A képzőművészet-fejezet szakembercserékről, különböző kiállítások szervezéséről szól. A múzeumok és a műemlékvédelem terén különböző gyűjteményes kiállítások kölcsönös bemutatására, több magyarországi és romániai múzeum közötti együttműködésre kötelezte el magát a két művelődési tárca. A műemlékvédelmi megállapodás név szerint tartalmazza azokat a műemlékeket, amelyeknek a helyreállítását a két minisztérium közös költségén fogja megkezdeni. Közöttük van Gyulafehérvárról az Apor-kastély, a hármas barokk kapu, a Lázok-kápolna, és a Károlyi-kapu, a bonchidai Bánffy-kastély, a bánlaki Karácsonyi-kastély, a gelencei római katolikus templom, a kisbaconi vashámor, amely oly jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom idején az ágyúöntésben, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, ahol regionális kulturális központ fog működni, a rákosi római katolikus templom és az ákosfalvi református templom. Ugyanakkor készül az erdélyi festett mennyezetes templomok, illetve a népi építészeti örökség felleltározása. A magyar fél ebben az évben ötvenmillió forintot ad a közös programnak a végrehajtásához. Paritásos alapon a román fél az ötvenmilliónak megfelelő lejt, azaz több mint hárommilliárd lejt fog áldozni a közös tervek megvalósítására. /Székely Kriszta: Együttműködési megállapodás a magyar és a román kulturális tárcák között Idén ötvenmillió forint és több mint hárommilliárd lej műemlékvédelemre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

"Petru Lucinschi, Moldova Köztársaság elnöke nyilatkozott a Szabadságnak. Nemrég Kijevben moldovai-ukrán-orosz csúcstalálkozót tartottak, ahol a Dnyeszter menti terület jövőjét tekintve sikerült egyezségre jutniuk, mondta. Nagyon nehezek a tárgyalások, mégiscsak fegyveres konfliktus volt, amely mintegy 600 emberéletbe került. Ezen a területen a moldovaiak aránya 40 százalék körüli, míg az oroszoké, az ukránoké és a többi nemzetiségé összevéve 60 százalék. Különféle dokumentumokat, jegyzőkönyveket írnak alá. Egyes minisztériumok közös akciókat hajtanak végre. Gazdasági téren vannak gondok: nekik saját pénzük, bankjaik vannak, létrehozták saját külön struktúráikat. Egyetlen kérdés maradt hátra: a Dnyeszter mentieknek el kell ismerniük, hogy Transznisztria a Moldovai Köztársaság szerves része, szögezte le Lucinschi. Õk makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy két egyenlő jogi alanyról van szó a Moldovai Köztársaságon belül - Transznisztria és Moldova -, e két elemnek kell föderációt vagy konföderációt létrehoznia. Az EBESZ is készített rendezési tervet. Kijevben arról állapodtak meg, hogy a létező terveket egyesítik. - A transznisztriai térségben jelen az orosz hadsereg, továbbá a transznisztiaiak saját hadseregük, továbbá a békefenntartó alakulatok. Lucinschi kitért arra, hogy Moldova orientációja nem kimondottan nyugati, hanem európai. Hagyományos kapcsolataikat nem akarják felszámolni, például Ukrajnával, Oroszországgal és a kaukázusi államokkal. - Arra a kérdésre, hogy Romániával különleges viszonyban állnak-e, Lucinschi azt válaszolta, hogy ő nemigen használja ezt a kifejezést. "Persze, nyelvünk, kultúránk, hagyományaink majdnem azonosak, s ez meghatározza viszonyunkat, ám mindez nem elég ahhoz, hogy a különleges viszonyt hivatalos szintre emeljük. Moldovában a lakosságon belül 65 százalékos a moldovaiak aránya, s 35 százalékot tesz ki a többi nemzetiség. Ilyen bizonytalan szakaszban az ilyen megfogalmazások egyeseket irritálnak." - Nagyon jó kapcsolataink vannak Magyarországgal, azokat fejleszteni kívánjuk, jelentette ki. /Légy jóban a szomszédod szomszédjával! Interjú Petru Lucinschival, Moldova Köztársaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Lászlóffy Csaba és Varga Domokos A magyarság rövid története című munkája negyedik, záró kötetének 1918-tól Trianonig és Trianon után fejezetei sok érdekes, új dokumentumot felhasználva, az eddig kényesnek tartott részletekre, tragikus eseményekre is kitérnek. Újszerűen tagolja a kötet a feldarabolt magyarság sorsát. Károlyi Mihály gróf felelőtlen, káros szereplése, a vörös terror, valamint a békebíróság elfogult döntése előtt az országba keleten és délen betörő román és szerb csapatok gyilkos rémtettei, Budapest önkényes román megszállása és a fosztogatás - csak néhány kérdés, amelyet a történészek eddig elhallgattak, és emiatt az anyaországban is nemzedékek sora nőtt fel szemellenzővel, tudatlanul. Lászlóffy Csaba a Kossuth Rádióban beszélt a könyvről. "Ezt a könyvet azért kellett megírni, mert határon innen és túl nagyon sok minden nem hangzott el az utóbbi évtizedekben", hangsúlyozta. Teljesen hiánycikk a magyar nemzet története, a nemzeté, melynek a lecsatolt területek a részei. A magyarországi szakkönyvekben, az egyetemi oktatás szintjén hol szerepel az az ötezer Dél-Fehér megyei magyar áldozat, akiket azért gyilkoltak meg - bűnözők és pópák -, mert rájuk mondták, hogy "ungur"-ok, tette fel a kérdést. Az "őszirózsás forradalom" még mindig meghamisítva jutott a magyar érettségizők könyveibe, s csak részleteiben megírva. Károlyi Mihálynak a bűnös szerepét dokumentumszerűen meg kell írni. Nagyon fontos a román megszállás, amiről soha nem esett szó az öt-hatszáz oldalas magyar történelemkönyvekben, és most, hogy írnak róla, hát néhány mondat erejéig. Az olyan korszaka volt Magyarországnak, amely öt-hatezer ember életébe került. A román betörés törvénytelen volt, és Budapest megszállása egyenlő volt a fosztogatással, amely odáig fajult, hogy Clemenceau, a román ügyek pártfogója, nagyon gondolkodott azon, hogy meg kellene változtatni a már amúgy is igazságtalannak látott helyzetet. /A történelmi igazság szolgálatában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./"

Október 16-án Kolozsváron, az Apáczai Csere János Líceumban újraindul a honismereti és idegenvezetői tanfolyam. A Kolozs Megyei Erdélyi Közművelődési Egyesület honismereti köre által szervezett nyolc hónapos képzésre eddig 50-en jelentkeztek. Kiss Margit, a honismereti kör vezetője elmondta, hogy az itthon maradásra szeretnénk buzdítani a fiatalokat. - Az elmúlt hét év alatt összesen 300-an jelentkeztek erre a tanfolyamra, s közülük 150-en szereztek oklevelet idegenvezetésből. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók három témakörből álló dolgozatot írnak, a kapott oklevél feljogosítja őket arra, hogy az EMKE keretében idegenvezetést és kirándulások szervezését vállalhassák. - Szakkönyvtárat szeretnének létrehozni. /Itthon maradásra buzdítják a fiatalokat. Honismereti tanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Évekig tartó csatározások után a bukaresti magyarság visszakapta az őseik pénzén épült Petőfi-házat. Persze a benne működő intézményeket, cégeket nem lehet egyik napról a másikra kitenni, ezért a Flamingó bárban tovább vetkőznek a fiúk a pénzesebb hölgyek nagy örömére. Persze azért a többi szobában, teremben be lehetne indítani ezt-azt. Többen jelentkeztek az igazgatói tisztség betöltésére. Ilyenkor pályázatot, versenyvizsgát írnak ki. Itt nem ez történt. Semmi megmérettetés, a bukaresti alprefektus, Czédly József fia eddig a kultúrház felé sem ment, de kellett neki egy állás, és odatették igazgatónak. /Román Győző: Apa, fiú és szövetség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./

"A marosvásárhelyi Vatra című irodalmi havilap augusztusi számát a jelenkori romániai magyar nyelvű irodalom bemutatásának szentelte. Cistelecan Alexandru főszerkesztő-helyettes megállapította, hogy a nemzetiségek irodalma iránti érdeklődés csökken, a román írók számára - olvasói minőségükben - a romániai magyar irodalom egyáltalán nem létezik. Ennek legfőbb oka, hogy kevés fordítás jelenik meg; a kötetek száma elenyésző. Stoiciu Liviu Ioan, a Viata Romaneasca irodalmi lap munkatársa az elszigetelődésben szándékosságot lát; a szerzők magyar nyelvű olvasóiknak írnak. A Román Írószövetség magyar ("zárt") szakosztálya pedig "csak ők tudják, miért és kinek" alapon oszt ki évi díjakat olyan szerzőknek, akik "semmit sem fognak számítani a román irodalom történetében". Stoiciu azt is felrótta, hogy a magyarok nem írnak és közölnek románul is. /Irodalmunk helye a román köztudatban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./"

Dec. 11-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották meg, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület honismereti körének szervezésében, az első Honismereti Napot. Kiss Margit, a honismereti kör elnöke kifejtette: céljuk a magyarságtudat ápolása, és ennek érdekében tanfolyamokat szerveznek az érdeklődők számára, akiknek zöme egyetemista vagy főiskolás. A tanfolyam végén a hallgatók három témakörből álló dolgozatot írnak, és a megfelelő szintet elérők oklevelet kapnak, melynek birtokában elismert idegenvezetői munkát is végezhetnek. A honismereti körbe eddig háromszázhetvenen jelentkeztek és százhetvenen jutottak oklevélhez. Ezután hat előadás következett. Többek között dr. Gaal György Kollégiumok és kollégiumi-épületek Kolozsváron címmel megtartott beszámolójában a város talán egyedülálló sajátosságára, a történelem során négyszáz éves egymás melletti múltra visszatekintő katolikus, református és unitárius tanintézetekről értekezett. Starmüller Géza műépítész az erdélyi várakról és Kolozsvár váráról tartott előadást. /Ördög I. Béla: Első Honismereti Nap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Emil Constantinescu elnök díszoklevelet és emlékérmet adományozott dec. 22-én Aurel Agache milicistatiszt utódainak. Az elnök kitüntetését Sepsiszentgyörgyön Gheorghe Tatu prefektus nyújtotta át a visszaélései miatt 1989. december 22-én a népharag áldozatává lett Agache fiának "a kommunista erők elleni harcban tanúsított bártorságáért, és a szabadságért hozott áldozata legfőbb elismeréséért". Kézdivásárhely lakóit felháborította a hír, hogy az elnök épp azt tünteti ki, aki megtestesítette a kommunista diktatúrát. Az államelnök ezzel a kitüntetéssel egy peres ügyben nyíltan állást foglalt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy megdöbbenten értesült erről és reméli, hogy csupán rutinos és figyelmetlen aláírás történt. /Kétes kitüntetés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./ Constantinescu elnök ezzel Ion Iliescu volt elnök eljárását ismételte meg: Ion Iliescu államfő elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Ion Agache Aurel őrnagyot, aki magyargyűlölő hatalmi visszaéléseiről volt ismert, kínzásokkal kifosztott, halálba kergetett embereket, az 1989-es fordulat idején a felbőszült tömeg lincselésének áldozata lett. Háromszéken óriási felháborodást váltott ki ez a döntés. A megyei ügyészség 1991. novemberében még úgy határozott, hogy Agache nem tekinthető mártírnak. /Pesti Hírlap, 1993. márc. 18./

/ Jan. 14-én Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson búcsúzott Soltész Levente konzul, és bemutatkozott utódja, Cseh Áron Gusztáv. Ezután a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, Szabó Tibor elnök és Misovicz Tibor alelnök tartottak sajtótájékoztatót a felekezetközi egyetemalapítás jelenlegi állásáról. Szabó Tibor elmondta: a költségvetési támogatás a külügyminisztérium fejezetéhez került, amely célirányú kezelésére a HTMH-t jelölte ki. A hivatal mellett megfelelő struktúra alakul ki a támogatás kezelésére. Az alakuló struktúra legfontosabb láncszeme a Sapientia Alapítvány, amelynek bejegyzése folyamatban van. Az egyetem létrehozója, tulajdonosa az alapítvány lesz. Az alapítvány kuratóriuma dönt a stratégiai fejlesztési javaslatokról, továbbá a kuratórium, az RMDSZ-szel egyeztetve, kijelöli a budapesti programtanács romániai tagjait. Az operatív feladatokat két programiroda - egy budapesti és egy kolozsvári - fogja ellátni. A programirodák nem rendelkeznek döntéshozatali joggal, ez kizárólag a kuratórium hatáskörébe tartozik. Az egyetemépítés során számítanak valamennyi romániai magyar szakember, szakmai testület és civil szervezet munkájára - mondta a HTMH vezetője. A HTMH-n belül az egyetemszervezés személyi felelőse Misovicz Tibor alelnök. Misovicz elmondta, hogy 2000-ben létre kell hozni a majdani egyetem alapjait. Bizonyos képzési formáknak be kell indulniuk, ugyanakkor az infrastruktúrának is ki kell épülnie. Ennek érdekében első lépésként pályázati rendszert írnak ki. A magyar politikusok elmondták, hogy a magyar kormány nem egyszeri támogatásban gondolkodik, hanem abban, hogy ha sikerül működőképes struktúrát kialakítani, amely illeszkedik az EU oktatási rendszerébe, akkor lehetővé válik más külső források bevonása is, valamint az anyaország további támogatása. /A HTMH vezetői Kolozsváron. 2000-ben le kell tenni az egyetem alapjait. Megtörtént a konzulcsere. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A Párizsban élő Méray Tibor író, az Irodalmi Újság főszerkesztője által alapított, erdélyi fiatal magyar újságírók három hónapos magyarországi továbbtanulását elősegítő, 2000. március 15-én ötödik alkalommal kiosztott díjat, az alapító által kijelölt bizottság Szekeres Attila fiatal sepsiszentgyörgyi újságírónak, a Háromszék napilap munkatársának ítélte. /(Tibori Szabó Zoltán): Méray-díj 2000. ...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

"A megjelent erdélyi lapok közül a Pitypang (a Pitypang környezetvédelmi hálózat hírlevele) februári száma összefoglalta az utóbbi hetek ciánszennyeződéssel kapcsolatos történéseit, állásfoglalásait. A Nagykároly és Vidéke hetilap mellett új nagykárolyi kiadvány a Fatima, a nagykárolyi Szűz Mária plébánia lapja. Az Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, 1999/6-os szám) az 50. lapszám, visszapillantást tartalmaz a kiadvány történetétéről. Az (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szociális Főosztályának hírlevele) február 28-i számában Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tájékoztatott a nyugdíjrendszerről és egyéb társadalombiztosítási jogokról szóló törvényről, az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendeletről. A Közoktatás (a romániai magyar pedagógusok lapja, márciusi szám) hozta Jegyzetek egy évtized iskolatörténetének margójára címmel dr. Kötő József államtitkár írását. Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja) március 2-i száma interjút közölt dr. Kása Zoltánnal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem új rektor-helyettesével a tanintézmény gondjairól és kilátásairól. Erdélyi Pszichológiai Szemle (a Pro Studium et Practicum Psychologiae Alapítvány kiadásában negyedévente Kolozsváron megjelenő tudományos folyóirat, bemutatkozó szám) néhány írása: Kísérleti lélektani műhely Kolozsváron (Farkas Cs. Magda), A hallássérültek magyar nyelvű oktatása Erdélyben (Vizi Ildikó-Crisan Erika). Dialog Interetnic (az azonos nevű kolozsvári egyesület kiadványa, márciusi szám) - Salamon Ida román nyelvű recenziója egy, tavaly megjelent, kétnyelvű (román-angol) Eminescu- versválogatásról, Fey László írása a februárban Kolozsváron lezajlott A nemzetfogalom a magyarországi és romániai magyar, valamint a román értelmiségiek tudatában című februári konferenciáról. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, január 28-i szám) - beszámolók az egyházkerület belső életének történéseiről, valamint a január első napjaiban Nagyváradon Életvédelem, magzatvédelem címmel megtartott tanácskozásról, illetve az Egyház és magyarság című, szintén januárban lezajlott esztergomi konferenciáról; hírek, jegyzőkönyvek. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./"

"A romániai magyarság akarata ellenére aláírt, őszinte szándék nélküli papírnak, Horn-Iliescu paktumnak nevezte a román-magyar alapszerződést a Reform Tömörülés ápr. 8-án Székelyudvarhelyen tartott rendkívüli kongresszusán Várhegyi Attila Fidesz-MPP politikus. A Várhegyi nyilatkozatra azonnal reagált Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP jelenlegi elnöke: szerinte annak idején az RMDSZ egyetértett az alapszerződéssel. A Szabadság Markó Béla szövetségi elnöktől érdeklődött az RMDSZ álláspontjáról. Az 1996 őszén, hosszas vajúdás után véglegesített román-magyar alapszerződést az Iliescu kormányzat írta alá Temesváron. Az aláírásnál jelen voltak a román parlamenti pártok képviselői, így az RMDSZ is. Ennek ellenére az alapszerződés szövege sok vitát és nézeteltérést szült a romániai politikai életben aláírása után is. Az RMDSZ politikusok a végrehajtás garanciáinak hiányát kifogásolták, illetve azt, hogy néhány lényegi kérdés, mint például az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése, csupán lábjegyzetben szerepel. Markó Béla elmondta, hogy az akkori ellenzék, a jelenleg kormányzó demokratikus pártok nem ellenezték a dokumentum aláírását, talán megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy nem nekik kell aláírniuk a románság előtt egyáltalán nem népszerű dokumentumot. "Parlamenti pártként az RMDSZ valóban jelen volt az alapszerződés aláírásánál, de a szavazásnál tartózkodott" - hangsúlyozta a szövetségi elnök. "Az RMDSZ azért nem támogatta a román-magyar alapszerződés aláírását, mert bizonyos értelemben valóban akaratunk ellen volt. Nem az alapszerződést tartalmát kifogásoltuk, hanem azt, ami nem volt benne. Véleményünk szerint az alapszerződés túlságosan elvi kitételekre épült. Mi konkrétumokat és a végrehajtást biztosító garanciákat szerettük volna beiktatni a szövegbe. Utólag bebizonyosodott, hogy egy alapszerződés végrehajtásának tulajdonképpen nincsenek garanciái. Ma már kimutatható, hogy számos cikkelye nem működik a gyakorlatban. Néhány tétele megvalósult, de ez nagymértékben az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhető" - hangsúlyozta Markó. /Kovács László rosszul emlékezik. Az RMDSZ nem szavazta meg a román-magyar alapszerződést. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

A Nagykároly és Vidéke hetilap ápr. 5-i száma interjút közölt a nagykárolyi Rekettye Együttes művészeti vezetőjével, Maier Rajmonddal. A Perspektíva /a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja/ április 3-i és 11-i számához mellékeltek egy tartalmas ismertető füzetet is: Kolozsvári Magyar Diákszövetség: 10 év (1999-2000). A Közgazdász Fórum /Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye/ márciusi száma folytatta Az erdélyi magyar nyelvű közgazdasági oktatás történetéből című sorozatot. A Közoktatás, a romániai magyar pedagógusok lapja áprilisi számában a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség beszámolt tíz éves tevékenységéről, illetve a következő időszakra szóló munkatervéről. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./