Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Irnák (Irnek, Irnik)
823 tétel
1990. február 1.
Kolozsváron csomagolópapírnak használnak az egyik áruházban református, katolikus és ortodox falinaptárakat. A falinaptárakat a nyomdából kapták más csomagolóanyaggal együtt. A nyomdában közölték: ezek a naptárak abból a tízszázalékos többletnyomásból származnak, amelyeket a nyomda minden rendelésre rászámít selejtlehetőségek fedezésére. A csomagóanyagnak használtak között a legtöbb hibátlan naptár volt, arra kérdésre, hogy a hibátlanokat miért nem bocsátották az egyházak rendelkezésre, nem kaptak választ. /Szabó Piroska: Egyházi naptárak csomagolópapírnak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
1991. július 5.
"A New York Times júl. 5-i számának szerkesztőségi kommentárja szerint Románia vezetői tétlenül figyelik, amint a szennysajtó ismét gyűlöletet hirdet minden kisebbség, zsidók, magyarok, cigányok ellen. Az 1946-ban háborús bűnösként kivégzett Antonescut mártírként ünneplik. Antonescu 1940-ben keményebb zsidótörvényeket vezetett be, mint Németország. Példátlan kegyetlenséggel gyilkolták és deportálták a zsidókat Antonescu idején. A Washington Post júl. 5-i száma arról tudósít, hogy "Románia nacionalista újságai nosztalgiával írnak Ceausescuról és támadják a magyarokat, zsidókat és cigányokat." Romániában már három nagyvárosban neveztek el utcát Antonescuról. /MTI/"
1991. július 19.
Júl. 18-án Párizsban Petre Roman miniszterelnököt fogadta Francois Mitterrand köztársasági elnök, majd Edith Cresson miniszterelnökkel tárgyalt. A román kormányfő találkozott az üzleti körök vezető képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Petre Roman jelezte, hogy több nagy francia vállalattal írnak alá megállapodást. Petre Roman nyilatkozatában kifogásolta, hogy Franciaországban még mindig régivágású kép él Romániáról, ez hátráltatja a beruházásokat. /Párizsban tárgyalt Petre Roman. = Magyar Nemzet, júl. 19./
1991. augusztus 8.
Traian Chebeleu válaszolt a Bihari Napló szerkesztőségének tiltakozó levelére. Chebeleu ugyanis Genfben, júl. 17-i beszédében elítélte a Romania Mare lapot, de ugyanúgy a Bihari Naplót és más magyar lapokat is, azzal, hogy útszéli, ellenséges hangon írnak. Bokor András, a Bihari Napló főszerkesztője visszautasította ezt a vádat. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 8./
1992. május 12.
A legfelsőbb törvényszék döntött: elfogadta a marosvásárhelyi RMDSZ, az országos főügyész, és a központi választási iroda fellebbezését a marosvásárhelyi bíróság ápr. 6-i és 22-i magyarellenes döntésével kapcsolatban: új választásokat írnak ki és azon az RMDSZ is indíthat jelölteket. /Új Magyarország, máj. 12./
1993. január 4.
"Teodor Melescanu külügyminiszter nyilatkozott a Népszabadságnak a magyar-román viszonyról. Kijelentette többek között, hogy "Románia útja Nyugat-Európa felé egy eléggé jelentős szakaszon Magyarországon át vezet." A "kisebbségi kérdés belügy ugyan, de nem úgy, hogy teljes mértékben ki van szolgáltatva az illető állam önkényes akaratának." Melescanu szükségesnek tartja a magyar-román magas szintű találkozót, de hozzátette, a két elnöknek nem kell bizonyos előkészített okmányokkal találkozniuk, amit azután aláírnak. A két ország közötti szerződésről lehet konzultálni az RMDSZ-szel, de arról "semmi esetre sem lehet szó", hogy az RMDSZ képviseltesse magát a tárgyaláson. /Mag Péter: Konkrét lépéseket a viszony javítására. = Népszabadság, jan. 4./"
1993. február 18.
Nisztor Tinka hazament Pusztinára, édesanyját meglátogatni, az újságíró vele tartott. Tinka Budapesten néprajz szakos egyetemista. Elmondta, hogy akik a Kemény Zsigmond Alapítványtól kapnak ösztöndíjat, azok aláírnak egy nyilatkozatot, hogy tanulmányaik elvégzése után hazatérnek. De ez szinte semmire nem kötelez. A legtöbben ott akarnak maradni. Sok csángó fiatalt segítettek abban, hogy Magyarországon tovább tanuljanak, de a legtöbb nem tud megfelelni a követelményeknek, sokan közülük pedig inkább munkát vállalnak, pénzt akarnak keresni. - A csángó falvakból számottevő az elvándorlás, sokan költöznek Székelyföld városaiba. /Ferenc Csaba: Moldvai magyarok otthon és idegenben. Bolyongás Csángóföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16., 17., 18./
1993. március 11.
Octavian Bratila kiállt Tőkés László püspök mellett: természetesnek tartja Tőkés László állásfoglalását arról, hogy etnikai tisztogatás folyik. Példákat hozott fel arra, hogy a román lapok milyen gyűlölettel írnak a magyarokról. /Octavian Bratila: A cenzúrától az etnikai tisztogatásig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1993. március 15.
Ion Iliescu államfő elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Ion Agache Aurel őrnagyot, aki magyargyűlölő hatalmi visszaéléseiről volt ismert, kínzásokkal kifosztott, halálba kergetett embereket, az 1989-es fordulat idején a felbőszült tömeg lincselésének áldozata lett. Háromszéken óriási felháborodást váltott ki ez a döntés. A megyei ügyészség 1991. novemberében még úgy határozott, hogy Agache nem tekinthető mártírnak. /Transinfo: A mártírrá vált hóhér. = Pesti Hírlap, márc. 18./ Előzmény: Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache ékszereket és pénzt vett el emberektől zsarolással, megfélemlítéssel. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1990. jan. 5. és febr. 3./. Simon Irén elmondta, mit csinált családjukkal Agache: törvénytelen házkutatás, napokon át kihallgatásra berendelés, az asszonyt megfenyegette, megöli, ha nem mondja meg, hol az ékszer. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1991. márc. 15./ A cikk megjelenése után huszonhárom személy jelentkezett: Agache tőlük is ékszert, pénzt, élelmiszert vett el zsarolással, megfélemlítéssel. Közülük csak hárman mertek névvel nyilatkozni, a többi még mindig fél a megtorlástól. /Háromszék, 1991. ápr. 4./
1994. február 11.
Febr. 11-én Budapesten Boross Péter miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A találkozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, az Együttélés, Bugár Béla, az MKDM, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/, Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség elnöke, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Boross Péter leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök felfogását kívánja követni. A magyar kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. A tárgyaló felek leszögezték, hogy ez a kapcsolat már eddig is nagyban hozzájárult a közép-európai térség stabilitásának megerősítéséhez. Megállapították: ez a politika teremtette meg annak alapját, hogy térségünkben a XX. század folyamán felhalmozódott megoldatlan problémák, az ebből szármató válságjelenségek, a nemzeti kizárólagosságra irányuló törekvések, a türelmetlenség, a magyarellenesség és a politikai visszarendeződési folyamatok ellenére a határon túli magyarság megőrizhette politikai józanságát, elkötelezettségét a pluralizmus és a parlamenti demokrácia mellett. A határon túli magyar vezetők kifejtették, továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, illetve közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok számbeli többségben lévő nemzeteivel. Ennek érdekében demokratikus eszközökkel kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat, mindenekelőtt szabadon választott saját képviseletei testületeiken keresztül, amelyek a közösséget, illetve az általa lakott területeket érintő kérdésekben önálló döntési joggal bírnak. Boross Péter miniszterelnök kifejtette: a legitim magyar szervezetek által megfogalmazott elvek teljes mértékben összhangban állnak az európai integráció alapeszméivel és a maastrichti szerződésben megfogalmazottakkal. Az érintett közösségek helyzetének rendezésére kidolgozott konkrét tervezetekhez hasonló modellek számos esetben bizonyultak működőképesnek Európában, ezért a Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarok ezen jogos törekvéseit teljes egészében, minden rendelkezésre álló legitim eszközzel támogatja. A találkozó résztvevői értékelték az európai közösségek által tett eddigi erőfeszítéseket az Európai Stabilitási Egyezmény létrehozására. Megállapították, hogy az ilyen egyezmény csak akkor töltheti be küldetését Közép- és Kelet-Európa stabilizálásában, ha az egyes országok kormányai és az érintett közösségek legitim képviselői között jön létre megegyezés az adott közösségek jogállását illetően. A Magyar Köztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy ez megteremthet megfelelő feltételeket a térségben a stabilitás hosszú távon biztosítani hivatott kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásokra is. Az érintettek megállapították, hogy mind a kormányok és a magyar közösségek szervezetei, mind a Magyarország és az illető ország közötti kapcsolatokban jelentős pozitív lépések történtek Horvátország, Szlovénia és Ukrajna vonatkozásában. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a magyar állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Új Magyarország, Magyar Nemzet, febr. 12., Kormányszóvői Iroda közleménye/
1994. február 14.
Szatmárnémetiben megtartják a református egyházi zsinatot, olvasható abban a közleményben, amelyet Tőkés László püspök, a zsinat soros elnöke írta alá, annak ellenére, hogy névtelenek gyalázkodó leveleket írnak a zsinat tagjainak és azt terjesztik,hogy a febr. 15-16-ra meghirdetett zsinat elmarad. A megyei tanfelügyelőség megtiltotta, hogy a zsinatot a Kölcsey Ferenc Líceumban tartsák meg. /Új Magyarország, febr. 14./
1994. szeptember 2.
Melescanu külügyminiszter budapesti útja előtt nyilatkozott a Népszabadságnak. nem visz magával szövegváltozatot az alapszerződéshez, mert a román javaslatot néhány hónappal ezelőtt már eljuttatták. Szeretné, ha jövő tavaszra aláírnák az alapszerződést. /Népszabadság, szept. 2./
1994. szeptember 3.
Az ET jelentéstevők /Jansson és König/ jelentésükben kritikusan írnak arról, hogyan teljesítette Románia az ET-vállalásokat. Több területen még visszaesés is tapasztalható: Romániában javasolták az újságírók megbüntetését, az újságnyomó papírt az állam osztja el. Szűkíteni akarják azoknak az iskolatípusoknak, illetve tantárgyaknak a körét, amelyekben magyarul folyhat tanítás, eltávolítják a kétnyelvű helységtáblákat. A bírál leválthatók, a bírósági ítéleteket az alsóbb bíróságok gyakran nem hajtják végre. Nincs szabad ügyvédválasztás. /Magyar Hírlap, szept. 3./
1994. szeptember 14.
"A választási kampány idején a Magyar Szocialista Párt részéről "az alapszerződések föltétlen sürgetését elgaloppírozottnak ítéltem meg" - nyilatkozta Tőkés László püspök. Aug. 29-én találkozott először az új magyar kormány tagjaival. Úgy látja, hogy a román hatalomnak nehezebb lesz megegyeznie az MSZP-vel, mert ez a magyar kormány nem lesz hajlandó alárendelni a nemzeti érdekeket semmilyen pártpolitikai szempontoknak. - Sokszor bírálják Tőkés Lászlót, hogy pesszimista képet ad. "A romániai valóságot lesújtónak tartom." Ennek ellenére azért bírál, hogy mindez egy katarktikus igenben oldódjék fel. És úgy véli, ez történik Erdélyben. Az emberek a kellő pillanatban összefognak, aláírnak, vállalkoznak. /Orient Expressz (Bukarest), szept. 14./"
1994. november 22.
"Az Adevarul nov. 21-i száma kezdte közölni a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI éves jelentését, amely a "jobb- és baloldali szélsőségesekről" szól, továbbá több oldalon át "egyes szélsőséges magyar nemzetiségűek neorevizionista, románellenes magatartásával" foglalkozik. Ezt külföldről ösztönzik, támogatják, részt vesznek benne "külföldi közhivatalnokok, tisztviselők" is. Részletesen írnak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezésről, de nem jelzik, hogy ez az RMDSZ egyik platformja. Csapó Józsefet említik, aki Budapesten aláírt egy dokumentumot a szlovákiai, vajdasági és az erdélyi magyarok autonómiájáról, de nem említik, hogy az RMDSZ egyik szenátoráról van szó. /Magyar Nemzet, nov. 22./ Az SRI jelentésében elismeréssel szól arról, hogy a csíkszeredai Koszta Nagy István a Csíki RMDSZ aug. 24-i ülésén bírálta az RMDSZ oktatási törvénytervezete melletti aláírási kampányt. Ebben az időpontban nem is ülésezett a Csíki RMDSZ, az illető nem tagja a szervezetnek. /Új Magyarország, nov. 22./"
1995. január 25.
"Az Erdélyi Naplóban többen elemzik, mit jelent a Tőkés László elleni támadás:a/ Csutak István szerint az elmúlt öt évben sikerült az RMDSZ vezetőségéből eltávolítani azokat, akik egy oldalon álltak Tőkés Lászlóval. A Neptun-ügy idején bebizonyosodott, hogy az RMDSZ vezetőségében Tőkés László gyakorlatilag egyedül maradt, ellenfelei tekintélyes hatalommal bírnak. "Sem Tőkésnek nem volt elég ereje ahhoz, hogy elmarasztalhassa a neptunosokat, sem amazok nem tudták a püspököt térdre kényszeríteni. A közelgő kongresszus kiváló alkalom lenne a törlesztésre." Ezért kellett felmérni, mekkora a püspök népszerűsége. - Kinek hoz hasznot, ha Tőkés Lászlót sikerül kiiktatni a politikából? "Romániában nincs olyan párt, amelyik ne venné szívesen Tőkés László végleges elsüllyesztését. Magyarországon is van olyan politikai szegmens, amely nem bánná Tőkés megrendszabályozását - elég, ha csupán az alapszerződés körüli bonyodalmakra gondolunk." b/ Gazda Árpád kifejti, hogy a szembeköpés. és az, hogy egy politikai vetélytársat mosakodásra késztetnek, jól bevált recept, a szekuritáté ötlete. Ezt alkalmazták az 1990 márciusi marosvásárhelyi incidens esetében, a kolozsvári Mátyás-szobor esetében is. A Tőkés László-ellenes kampányban az az újdonság, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselőket is sikerült felhasználniuk.c/ Amint megismerte Nagy Benedek röpiratát, Borbély Imre azonnal kérte, tárgyalja meg az RMDSZ-frakció ezt az írást, azonban Tokay György frakcióvezető ezt megtiltotta. Végül Tőkés László úgy határozott, hogy a nyilvánosság elé kell vinni ezt az ügyet, az ő kérésére Borbély Imre kiosztotta a sajtótájékoztatón a röpirat szövegét. A boszniai háború fordulatot hozott az Egyesült Államok és a nyugat-európai hatalmak politikájában: ezután fontosabbnak tartották a stabilitást, akkor is, ha az a demokratikus alapértékek rovására történik. Ahhoz, hogy ezt a váltást el tudják fogadtatni, meg kell fosztani hitelüktől azokat, akik a fordulat ellen fellépnének. Ezek egyike Tőkés László. A neptuni tárgyalásra is azért volt szükség, hogy szembehelyezzenek egy "jó" magyar politikusi csoportot egy "rossz" csoporttal. Tokay György kijelentésével, hogy Tőkés László püspök biblikus gondolkodású és apokaliptikus víziói vannak, a vallásos fundamentalizmus és a valóságtól elrugaszkodás gyanújába keverték a püspököt. - Ugyanezen szemléletváltás következmény az a hatalmas politikai nyomás, ami Magyarországra és Romániára nehezedik az alapszerződés ügyében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./"
1995. március 7.
Márc. 7-én Budapesten folytatódott a román-magyar szakértői tárgyalás. Ezen a napon Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár Bukarestben aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt. Somogyi Ferenc megbeszélést tartott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8., Népszabadság, márc. 8./ Dinu államtitkár kiemelte, hogy a két fél hathavonta áttekinti az Emlékeztető megvalósulását. Somogyi Ferenc az MTI kérdésére kifejtette: az Emlékeztető nem tartalmaz határidőket. Az Emlékeztető négy fejezetre tagoltan 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, illetve kulturális , oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. Az első, politikai és jogi kérdésekre vonatkozó fejezet szerint a két fél folytatja tárgyalásait a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak gyakorlását biztosító kétoldalú egyezmények kidolgozása érdekében, együttműködési jegyzőkönyvet írnak alá a két külügyminisztérium között, folytatják a párbeszédet a bizalomerősítő intézkedésekről, támogatják a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolatokat, megkönnyítik részvételüket a regionális és szubregionális együttműködési szervezetekben. Gazdasági téren a felek támogatják a magyar-román gazdasági bizottságra vonatkozó kezdeményezést, a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló szakértői tárgyalásokat, vegyes vállalatok létesítését, a határ menti együttműködést, közös román-magyar adatbank felállításának lehetőségét, a telekommunikációs kooperációt, tárgyalást kezdeményeznek az állampolgárok vagyonjogi kérdéseiről. Kulturális, oktatási és tudományos téren 17 pont sorolja a tennivalókat, többek között sürgetik az oktatási bizonyítványok kölcsönös elismerését, ösztönzik a cserekapcsolatokat az akadémiák, egyetemek között, a múzeumok, színházak, könyvkiadók, könyvtárak közötti cseréket, a közös könyvkiadást, egymás nyelvének tanulmányozását, támogatják a kulturális és sajtótermékek forgalmát, segítik a levéltári és történelmi kutatómunkát egymás intézményeiben, támogatják kölcsönös megemlékezések megtartását egymás nemzeti ünnepeiről, évfordulóiról, történelmi és kulturális emlékhelyek listáját összeállítják, amelyeknél megegyezést tartanak, támogatják a műemlékvédelmi szervezetek együttműködését, folytatják a párbeszédet az aradi vértanúk emlékműve visszaállításáról. Konzuli téren a határátkelőhelyek bővítéséről tárgyalnak, a román fél Battonya-Turnu és Méhkerék-Nagyszalonta átkelőt fejleszti, a magyar fél pedig a Ártánd-Bors, Gyula-Varsánd átkelőket, megvizsgálják kilenc további határátkelő létesítését, ösztönzik a határ- és vámőrségek együttműködését, támogatják a konzuli képviseletek létesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az Emlékeztető szövege folytatásokban megjelent: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, 11-12, 13, 14./
1995. április 19.
Ápr. 18-án Budapestre érkezett Mircea Snegur moldáviai államfő, eleget téve Göncz Árpád köztársasági elnök meghívásának. Több fontos megállapodást írnak alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Népszabadság, ápr. 19./
1995. július 5.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök júl. 3-7-e között látogatást tesz Kínában, eleget téve Li Peng miniszterelnök meghívásának. A látogatás során kereskedelmi egyezményeket írnak alá. A küldöttségben a kereskedelmi, az ipari, az egészségügyi, a tudományügyi miniszterek mellett nagyszámú üzletember kapott helyet. A román küldöttség Vietnamba és Pakisztánba is ellátogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
1995. november 8.
Szilágysomlyón november elején egész napos rendezvényt sikerült szerveznie a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/, melynek keretében az EME tudományos ülésszakot is tartott. Dr. Faragó József Népi kultúra, nemzeti kultúra címmel tartott előadást, Egyed Ákos pedig beszámolt az erdélyi magyarság történelméről készülő könyvről, amelyet hazai szerzőközösség ír, s várhatóan a jövő esztendő közepén jelenik meg. Nem akadémiai értekezést írnak, hanem közérthető nyelven adnak eligazítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1995. november 20.
Nov. 18-án tartotta közgyűlését Budapesten a 401 tagot számláló Magyar Írók Szövetsége. A külföldön élő magyar írók is teljes jogú tagjai a szövetségnek, ahogy a kolozsvári Bálint Tibor mondta: otthont leltek abban az anyaországi közegben, amelynek nyelvén írnak. A közgyűlésen elfogadtak egy felhívást a világ íróihoz, amelyben tiltakoznak a szlovákiai államnyelv törvénye ellen. Tornai József leköszönt elnöki tisztségéből, az új elnököt a választmány fogja megválasztani, az esélyes jelölt Pomogáts Béla. A közgyűlésen megválasztották az új választmányt, melynek tagjai között hatan erdélyiek /Bálint Tibor, Gálfalvi György, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István/, továbbá egy író felvidéki /Grendel Lajos/ és egy kárpátaljai /Balla D. Károly/. A választmány több tagja Erdélyből Magyarországra áttelepült író: Balla Zsófia, Beke György, Csíki László és Kocsis István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Magyar Hírlap, nov. 20., /Magyar Nemzet, nov. 20./
1995. december 30.
"Markó Bélával készített interjút Kurcz Béla, a lap munkatársa. "Néha az az érzésem, hogy nincs is a világon másfajta magyar, csak kisebbségi, olyan, aki kisebbségben van egy elképzelt európai többséggel szemben. Rendkívüli hozzáértéssel tápláljuk egymásban az elesettség, a megvertség tudatát." - "Trianont nem lehet elfelejteni, mert nem is hagyják, hogy elfelejtsük. Ám 75 esztendő alatt fel is morzsolódhattunk volna. Nem morzsolódtunk." - "Az autonómiát egyébként jó gyógyírnak tartom a magunk számára."- nyilatkozta Markó Béla. Az Európa Tanács jelentéstevőinek az RMDSZ a romániai magyarság helyzetére vonatkozó összefoglalót adott át, belevéve azt, hogy Románia az 1993 szeptemberi felvételekor vállat kötelezettségeiből szinte semmit sem teljesített. Iliescu megbékélési nyilatkozatáról kifejtette: ha a megbékélésre lenne igazi akarat román részről, nem kellene rá évekig várni. A hangzatos kijelentések mögött továbbra sincs tényleges szándék a romániai magyarág helyzetének rendezésére. Még a problémák meglétét sem akarják elismerni. /Magyar Nemzet, dec. 30./ "
1995. december folyamán
"Dec. 9-én váratlanul meghalt 49 éves korában Szabó T. Ádám nyelvész /Szabó Törpényi Ádám/, a kiváló nyelvész, Szabó T. Attila fia. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett, majd házasság révén távozott Romániából. 1968-ban Hamburgba került, ahol egyetemi tanulmányait folytatta, majd Helsinkiben tanított, ezután három évig Hollandiában, a groningeni egyetem tanára volt. Szenvedélyesen érdekelte Erdély múltja, különösen a helynevek, erről tartott előadást az 1980-as turkui finnugor kongresszuson. Ezután újra megnősült és Budapesten letelepedett. A nyolcvanas évek elejétől az ELTE kutatójaként dolgozott, továbbra is az erdélyi ügyek foglalkoztatták. Folytatni akarta a Romániában megszüntetett Erdélyi Múzeum hagyományát, kiadva az Új Erdélyi Múzeum folyóiratot. Ennek egyetlen gazdag, kettős száma jelent meg 1990-ben, mert közbejött a temesvári tüntetés nyomán a változás Romániában, amely újra lehetővé tette az Erdélyi Múzeum kolozsvári megjelentetését. Szabó T. Ádám új folyóirattal próbálkozott /Magyar Múzeum/, első száma 1991-ben látott napvilágot, később a folyóirat elsorvadt. Sokoldalú munkásságát jelzi, hogy 1988-ban Bázelben kiadta Lakatos Demeter csángó költő verseit. Szabó T. Ádám nagyon fog hiányozni mindenkinek, aki a mindnyájunkat összekötő anyanyelvben és közös történelemben gondolkodik, és az egyetemes magyar kultúrát tartja szívügyének, írta Gömöri György "A közös történelemben gondolkodott. Emlékezés Szabó T. Ádámra" címmel. /Magyar Nemzet, dec. 20./ - Új Erdélyi Múzeum /Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1990/ I. évf. 1-2. - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, akinek ebben a kettős számban olvashatjuk Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című tanulmányának első részét, ezzel a megjegyzéssel: Tőkés Lászlónak és családjának ajánlom. - Magyar Múzeum /Akadémiai Kiadó és a Közép-európai Múzeum Alapítvány, Budapest, 1991. 1-4. sz./ - az Új Erdélyi Múzeum folytatása - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című munkájának második része található a folyóiratban. - Magyar Múzeum utolsó száma: III. évf. 1-4. sz. - Lakatos Demeter: Csángu strófák. Válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bázel, 1988/ Válogatta, a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T, Ádám, Szász Judit Anna."
1996. március 13.
A legtárgyilagosabb történelemkönyvet, P. P. Panaitescu művét érdekes módon Antonescu idején adták ki. A második világháború után a hírhedt Rollet tankönyv ismét megnyitotta az utat a történelemhamisítás felé - nyilatkozta Demény Lajos a vele készült interjúban. Rollet egyetlen sort sem írt a román holocaustról. A legrosszabb tankönyvet a XII. pártkongresszus után írták, ez már Iosif Constantin Dragan álláspontját képviselte, aki tagadta a román nép római eredetét, azt állította, hogy a rómaiak a latin nyelvet tanulták el, stb. Hasonlóan romantikus-nemzeti a bolgár, szerb, szlovák, török, orosz, ukrán történetírás is. A román történészek között nem mindenki romantikus, egyesek kiváló résztanulmányokat írnak. A néhai Vlad Georgescu Amerikában kiadta az utóbbi évtizedek legjobb román történelemkönyvét. - Demény Lajos Bukarestben, a Nicolae Iorga Történelmi Intézetben dolgozott, ahol 1971-ben megalakult a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó részleg. Néhány évig ott dolgozott Csucsuja István, Vekov Károly, Tüdős Kinga /ő jelenleg is Demény kollégája/. A részleg a nyolcvanas évek elején megszűnt, de tovább végezték munkájukat, Andrei Otetea akadémikus irányítása alatt. Összeállították az első nemzetiségtörténeti kötetet, amely a Politikai Kiadónál jelent meg román és magyar nyelven. A 16. század utáni történelmet volt szabad kutatni, a többit megtiltotta Stefan Pascu, a kolozsvári rektor, aki a kötetet felülvizsgálta. Emellett összeállították a Székely Oklevéltárat, az első kettő megjelent a Kriterionnál, a harmadikat betiltották, az csak a fordulat után látott napvilágot. A közeljövőben adja ki a negyediket, amely a lustrákat tartalmazza. A lustrák egészen sajátos forrásai a 16-18. századi erdélyi történelemnek, ezek más népközösségek estében nem léteznek. Ezek székely katonai vagy általános adó és más jellegű összeírások. - Több olyan fejezete van történelmünknek, amelyekre allergiásak a román történészek. Ilyen a bejövetel, a letelepedés. Hivatalos vélemény szerint a magyarok nem telepedtek le, legfeljebb átlovagoltak Erdélyen, a román őslakosság által benépesített tájakon. Arról sem lehet beszélni, hogy Erdély az önálló fejedelemség megalakulásáig a magyar királyság része volt, az erdélyi vajdát a király nevezte ki, legtöbbször magyarországi főnemesek közül. Nem szeretik a Rákóczi-felkelést sem. Eltérő 1848 megítélése is. A szabadságharc utáni korszak egészében ellenszenves a román álláspont számára. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./
1996. március 18.
Iliescu elnök a Magyar Hírlapnak nyilatkozva kifejtette, hogy bármikor kész fogadni a magyar vezetőket, Horn Gyulát jóval rugalmasabbnak tartja elődjénél. Az alapszerződést akár holnap is aláírnák, ha a magyar fél lemondana az ET 1201-es ajánlásról. Teodor Melescanu külügyminiszter pedig hangsúlyozta, hogy Bukarest nem halasztgatja az alapszerződés megkötését. /Magyar Hírlap, márc. 18./
1996. április 24.
Ápr. 22-23-án Bukarestben magyar-román tárgyalás folyt a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezményről, melyet valószínűleg ősszel aláírnak. A cél: szabadkereskedelmi övezetek létrehozása, kölcsönös vámkedvezmények biztosítása, koncessziók nyújtása. Növelni kellene a határok áteresztő képességét, ezért a PHARE-programok nyújtotta előnyöket kell kamatoztatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1997. február 3.
"A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata: jan. 23/ Magyari Nándor László a Szabadelvű Kör ülésén elhangzott előadásában arról szólt, hogy eddig senki sem vállalkozott a Bolyai Egyetem tevékenységének kritikai feldolgozására. Szerinte kritizálni tilos, így azután "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". Ironikusan megjegyezte, hogy a Bolyai Társaság hozzánőtt a "megemésztetlen tradícióhoz", ténykedése pedig felszívódik a sűrű ködben. Magyari László Nándor szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok "nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából", ez akadálya a korszerű intézmény tervének kidolgozásának. Anakronisztikus a hagyományba merevedés. "A nemzeti hagyományba, a múltba való bezárkózás" járhatatlan. Elitcserére van szükség, állapította meg. Olyan elit kell, amely "mer a korral haladni". - "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Magyari-Vincze Enikő jan. 31-i előadásában /Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák/ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a politikai döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai érdekeltségeik szerint kell vélemény mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. Az európai integráció megköveteli a "többnyelvűségben, a multikulturális környezetben való mozgást." Magyari-Vincze Enikő szerint a járható út a Babes-Bolyai Egyetem közös keretében való intézményfejlesztés. /Magyari-Vincze Enikő: A magyar nyelvű oktatás - megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Egyed Péter nem fogadta el a kolozsvári egyetemi centrum rovására kiépítendő székelyföldi egyetemi hálózat elképzelését. Szerinte a magyar nyelvű egyetem végiggondolásra szorul, mert a román államiságban való részvétel a román nyelviséghez is kapcsol. /Gál Mária: Egyetemvita. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./ Hozzászólások: Kása Zoltán egyetemi tanár kétségbe vonta Horváth Anikó beszámolóját, aki szerint a hozzászólók mérlegelték, hogy mi volna optimális. Valójában a felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Kása Zoltán vitába szállt azzal, hogy a Bolyai Egyetemet "önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők" szorgalmazzák és felidézte a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitását követelők listáját, melyet a Szabadság 1990. jan. 7-i száma közölt. A névsorban szinte az összes egyetemi tanár szerepel, köztük az önálló magyar egyetemet most ellenző Cs. Gyimesi Éva is. /Kása Zoltán: Tényleg erről volt szó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Szabadelvű Kör az egyetem jövőjéről szóló vitára nem hívta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget /KMDSZ/, ez azt jelenti, hogy rólunk, nélkülünk. /Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke. Rólunk. Nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása nem vitatéma, nemcsak a liberálisok ügye, hanem az egész erdélyi magyarságé. Nagyon kell az önálló magyar egyetem. /Nagy-Tóth Ferenc: A diverzitástól az Univerzitás ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Emlékeztető: A Bolyai Társaság képviselői 1991. aug. 8-án tárgyaltak Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt, hangsúlyozták, hogy a magyar egyetem iránti igényt, 220 ezer magyar írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), 1991. aug. 16./
1997. február 10.
"A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata: jan 23/ Magyari Nándor László a Szabadelvű Kör ülésén elhangzott előadásában arról szólt, hogy eddig senki sem vállalkozott a Bolyai Egyetem tevékenységének kritikai feldolgozására. Szerinte kritizálni tilos, így azután "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". Ironikusan megjegyezte, hogy a Bolyai Társaság hozzánőtt a "megemésztetlen tradícióhoz", ténykedése pedig felszívódik a sűrű ködben. Magyari László Nándor szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok "nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából", ez akadálya a korszerű intézmény tervének kidolgozásának. Anakronisztikus a hagyományba merevedés. "A nemzeti hagyományba, a múltba való bezárkózás" járhatatlan. Elitcserére van szükség, állapította meg. Olyan elit kell, amely "mer a korral haladni". - "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"
1997. március 10.
"Victor Ciorbea miniszterelnökkel budapesti útja előtt interjút készített az MTI. Elmondta, hogy az RMDSZ részvétele a kormánykoalícióban amennyire hasznos, annyira szükséges és természetes, még ha premiert is jelent Románia történelmében. Be tudták bizonyítani, hangsúlyozta, hogy lehetséges az etnikumközi és felekezetközi együttmunkálkodás. Az előző kormány éppen arra épített, hogy mesterséges konfliktusokat teremtsen románok és magyarok között. Ciorbea kifejtette, hogy a román kormánybeli magyar miniszterek eredményei nagyon jók, elégedett tevékenységükkel. "Az oktatásügyi törvényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos korlátozásokat írnak elő a kisebbségi anyanyelvi oktatásban, például szakoktatás, az egyetemi oktatás tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folyamat lesz. Először a Babes-Bolyai Egyetem keretében jön létre magyar tagozat. Ez nagyon fontos, egyetértettek vele a a politikai vezetők, az RMDSZ vezetői és a kormánybeli kollégáink. Ugyanakkor, még ebben az évben olyan tanulmányi csoportot akarunk létrehozni, amelyben a kolozsvári egyetemen magyar nyelven oktatnak jogot. A kétnyelvű feliratok kérdése a helyi közigazgatási törvény módosításával nyer majd megoldást, ami szintén az első hat hónapra időzített tennivalóink közé tartozik." Szerinte azért Magyarország az első ország, ahova kormányfőként ellátogat, mivel alá akarja húzni az új hatalom, hogy milyen különleges fontosságot tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének. Végül Ciorbea kifejezi meggyőződését, hogy lehetséges a történelmi megbékélés Románia és Magyarország között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./ Ciorbea hasonló módon nyilatkozott a Magyar Hírlapnak is, elfogadta a Bolyai Egyetem megalakítását, mondván, hogy ez két szakaszban történik. Elmondta, hogy magyar nyelvű részleg indul a kolozsvári egyetemi karon. /Magyar Hírlap, márc. 10./"
1997. április 19.
"Juhász Erzsébet ötvenéves írónő fogalmazta meg gondolatait a vele készült beszélgetésben. A kritikai írásokra szükség van, csak az a baj, hogy kevés ember foglalkozik kritikával. A kis kultúrákban nagy sértődöttséggel jár, ha valakiről negatív kritikát írnak, holott "egy működőképes kritikai értékrendszer nélkül nem lehet jó irodalmat létrehozni". Juhász Erzsébet az egyetemes magyar irodalmon a területi sokféleségen alapuló magyar irodalmat érti és nem fogadja el azt, "amikor a kisebbségi magyar irodalmakat megkísérlik egybemosni a magyarországi magyar irodalommal", mert szerinte "mi - a kisebbségi irodalmak képviselői igenis másként látjuk a világot." Mások a tapasztalatok. Az Erdély-központúság következtében elenyésző és felületes a vajdasági magyar irodalom iránti érdeklődés. "Pedig aki e kultúráért dolgozik itt és most, embertelenül nehéz terheket vett magára." Nem lehet egy kultúrát fenntartani úgy, hogy annak ne legyenek saját intézményei. Juhász Erzsébet emlékeztetett a meg-megismétlődő újrakezdésekre. - Nem ítélkezik az áttelepülők fölött, de fájlalja, hogy ezzel az itteni szellemi életet gyöngítik. Juhász Erzsébet hangsúlyozta, hogy a széthúzás,a viszálykodás hátráltatja a rendeződést. - Óriási probléma, hogy nincs hatékony könyvterjesztés. "Megjelennek a könyvek, de nem jutnak el az olvasókhoz." Juhász Erzsébet a kecskeméti Forrás felkérésére így vallott: "Számomra a szülőföld rögeszme." "... én e rögeszme nélkül nem tudok eligazodni a világban." /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 19. 9,11. p./ "