A bukaresti katolikus érsekségre hívták össze a romániai katolikus püspöki kart, hogy ismét tárgyaljanak a már nagyon időszerű vallásügyi törvényről, amikor váratlanul közölték, hogy Iliescu elnök találkozni kíván a katolikus püspökökkel. A jan. 17-én lezajlott találkozón a püspökök ismételten kérték a vallásügyi törvény jóváhagyását, az egyházi javak, intézmények, iskolák visszaadását, számolt be a történtekről Tempfli József nagyváradi püspök. Todea görög katolikus püspök felpanaszolta, hogy templomaikat sem kapták vissza, még mindig udvarokon, tereken, a szabad ég alatt miséznek. Iliescu elnök ezt kényes kérdésnek nevezte. Szerinte az ortodoxia arra hivatkozik, hogy görög katolikusok gyakorlatilag már nincsenek, mert 1948-tól vagy ortodoxként vagy római katolikusként kereszteltették gyermekeiket. Todea püspök ezt azonnal visszautasította. Iliescu utalt arra, hogy a közeljövőben az ortodox szent szinódusnak értekezlete lesz, melyre elmegy és a megbékélést fogja szorgalmazni. Iliescu kérte, hogy a püspökök írásban juttassák el hozzá a legidőszerűbb gondokról szóló referátumaikat. /Indig Ottó: Az államelnökkel tárgyalt a katolikus püspöki kar. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./

Politikai menedékjogot kért Ausztriában Adrian Manolache szenátor, az Ökológiai Párt alapítója és vezetője, mivel bírósági eljárást indítottak ellene, a kormány nyilvános bírálata miatt. A kérés jóváhagyásának nagyok az esélyei, közölte a France Presse hírügynökség. /Indig Ottó: Román szenátor politikai menedékjogot kért Ausztriában! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 6./

Botrányba fulladt a privatizálási törvénytervezet parlamenti vitája. Több politikai párt képviselői elhagyták az üléstermet. /Indig Ottó: Parlamenti csinn-bumm cirkusz. / Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

"aug. 19-21. Budapesten megrendezték a Magyarok III. Világkongresszusát. /Előzmény: a Magyarok I. Világkongresszusa (Budapest, 1929. aug. 22.), 746 résztvevő, közülük 365 külföldi magyar, 172 egyesület képviseletében. A megnyitó beszédet báró Perényi Zsigmond mondta el. A résztvevőket Horthy Miklós is fogadta. A kongresszuson létrehozták az állandó apparátust, amely megindította a nagyszabású gazdasági és kulturális szervező munkát. Magyarok II. Világkongresszusa: Budapest, 1938. A fő referátumot Kozma Miklós volt miniszter tartotta. A megjelent 679 magyart Imrédy Béla miniszterelnök is fogadta. A résztvevők megalakították a Magyarok Világszövetségét./ Ez volt az előzménye annak, hogy aug. 19-én Budapesten, a Kongresszusi Központ zsúfolásig megtelt termében Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke nyitotta meg a magyarság nagy találkozóját, a Magyarok III. Világkongresszusát. Csoóri Sándor megnyitójában hangsúlyozta: "Történt, ami történt, de együtt a család. Lélekben mindenképpen. S ez a család maga a nemzet." "A magyarság számára ez az idő nem a kényelmes konferenciák ideje, hanem a föltámadásé. Nézzünk bárhova; létharcot folytat a magyarság Erdélyben, létharcot Szlovákiában, ugyanazt Kárpátalján és a Vajdaságban. Sőt legyünk komoran tárgyilagosak, azt folytat az anyaországban is." Csoóri a rossz megosztottságot említette, az egymásra kényszerített hatalmi harcot. "Az embernek egyre nagyobb kényszere támad kiáltani: Uraim, barátaim, a haza veszélyben van!" - Nehéz volt a találkozó létrehozása, sok volt a személyes csetepaté, de "a munka és az erkölcsi erőfeszítés nagy összehozó erő. Ezt bizonyították az előtalálkozók is, a tudósoké, a filozófusoké, a történészeké, az íróké, a vállalkozóké, az orvosoké, a fiataloké..." Csoóri Sándor emlékezetett arra, milyen érzelmi és politikai botrányt kavart a demokratikusan megválasztott kormány miniszterelnökének, Antall Józsefnek a kijelentése, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. "Harminc-negyven év nemzetietlen, fojtogató légköre után nem ez volt a legtermészetesebb vallomás, amely egy magyar államférfiból kiszakadhatott?" - tett fel a kérdést. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ezután a hallgatóság nagy tapssal és felállással köszöntötte a mikrofonhoz lépő Antall József miniszterelnököt. A kormányfő reagált arra, hogy Csoóri Sándor felidézte a kormányprogramban említett kijelentését, amelyet azóta sem bánt meg és ehhez tartja magát. - A magyarságnak nincs szüksége íróasztaloknál kitalált eredetmondákra, a magyarság ősrégi összetartozási tudata mindig megvolt, "mi mással magyarázható, hogy a XIII. században nekivág Julianus barát, nemcsak az őshaza megkeresésére, hanem elveszett véreink megtalálására." Ezért "bárhogyan alakuljon is a történelem, számunkra egy eszmei Magna Hungáriába mindenki beletartozik, éljen bárhol, legyen bármilyen állampolgár, vallja magát a magyar nemzet tagjának, vagy érezzen kettős kötöttséget az óhaza és az újhaza iránt becsülettel és tisztességgel, de itthon mindig otthont találjon." A magyarság mindig befogadó nemzet volt. - A magyar kormányt az alkotmány kötelezi a haza határain túl élő magyarokért felelősséget vállalni és mindent megtenni azért, hogy tarthassák a kapcsolatot ezzel az országgal. - Lemondtunk a határok erőszakos megváltoztatásának politikájáról, de ehhez az elvhez hozzátartozik, "hogy nem lehet az emberi jogokat kisebbségi jogok védelme nélkül elfogadni, és ne mondja senki azt, hogy a kisebbségi kérdés belügy." Politikai alapkövetelmény, "hogy a nemzetek és a nemzeti kisebbségek emberhez méltóan kell hogy éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek nagyságrendjük, helyük szerint a kulturális autonómiától az önigazgatási autonómiáig terjed, vagy a személyi jogú autonómia elve alapján minden országban és mindenütt aszerint, hogy a körülmények és a magyarság heéyi képviselői ezt megkívánják." /Antall József beszéde: Pesti Hírlap, aug. 22./ Antall József beszéde utáni felszólalók: Ágoston András, a VMDK elnöke, Tőkés László püspök, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Teller Ede, ezután következett a Magyar Ifjúsági Világszövetség megalakulásának bejelentése. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ebédszünet után Csoóri Sándor elnöke beszámolója következett. Illyés Gyula mondta, hogy a magyarság évszázadok alatt felgyűlt gondjai olyan súlyosak, hogy csak lángelméknek szabad vele foglalkozni. Jelenünkre nem ugyanúgy érvényes az illyési tétel? Mindenünnen megoldhatatlannak látszó gondok néznek vissza ránk. - Miért gyűlölködünk? Hát hol van egy hiteles ember, aki föláll: meguntuk, vége a viszálynak. - Egy családban elég egyetlen veszélyeztetett személy, hát még ha mindegyik az. - Jó lenne, a ha a magyar kisebbségek nem külön-külön kezdenének harcolni jogaikért, hanem együtt. - Idehaza leglátványosabban a politizáló elit bukott meg, amely "szinte programszerűen igyekezett a nemzetet kiábrándítani saját magából." Hatásuk a legláthatóbban a hangadó egyetemisták életeszményén látszik: "Nemzet és magyar hagyományok? Olyasmik a szemükben, mint a megmosolyogni való madárijesztők a dombokon." - Az emigrációban élők pozitív szerepét is kifejtette. - A hazától függőség sokakat kirekeszt a nemzetből. - Kell lenni valamilyen összehangoló erőnek, egy szövetségnek, amely naponta figyelmeztet, a zavarodottság óráiban látni kell egymást. - Miért nem szerveztek Nyugaton jól működő világszövetséget? Becsületsértő megnyilatkozások hangzottak el: hatalomra török stb. A tavalyi alapok ingatagok voltak, a januári, februári fagyok megrepedeztették. Ezt közhírré kellett volna tenni, de a vezetőség 90 %-a úgy döntött, hogy ezt ne tegyék meg. - Most elkezdhetik fölépíteni kalákában a világszövetséget, akár több központtal, minél több egyéni taggal. Csoóri Sándor kifejtette a mozaik-nemzetről való elképzelését. /A Világszövetség több száma hozta a beszédeket, összefoglalása: Magyar Nemzet, aug. 21./ "Darabokra hullt nemzetünk tört cserepeit rakosgatjuk" - állapította meg Tőkés László püspök beszédében. "Értetlenül hallgatjuk és méltósággal visszautasítjuk az egykori bűnös nemzetnek kikiáltott magyarságunk lelkiismeretét továbbra is megterhelni szándékozó azon vádaskodásokat és rágalmakat, melyek az ártó nacionalizmus bélyegét akarják újból ránk sütni." Az egységről beszélt, mondván "elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire, és nem fog össze." /Világszövetség, aug./ "

"Kolozsváron a városi tanács egyik tagja, dr. Camelia Radulescu aláírásával hitelesített felhívásában azzal fenyegette meg a "horthysta tanácsosokat", hogy "a Deltába száműzzük magukat", ha továbbra is sértegetni merik Funar urat. /Indig Ottó: Deportálással fenyegetnek! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11. 5. p./"

Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke elmondta, hogy ez a funkciója minden idejét felemészti, ezért másik tisztségéről /Kolozs megye RMDSZ elnöke/ lemond. Kötő József hangsúlyozta, teljesen egyetért Tőkés Lászlóval a kulturális genocídiumra vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a kultúrában van a legnagyobb szabadság, ennek ellenére még nem valósult meg a kulturális autonómia. Kötő alapvető célkitűzésének tartja, hogy hozzájáruljon a társadalom előkészítésére a kulturális autonómia gyakorlására. Ez azt jelenti, hogy saját intézményrendszert kell kiépíteni. Mindennek működtetéséhez pénz kell, ezért felkeresi a művelődési minisztert és arra fog hivatkozni, hogy a kisebbségnek számarányának megfelelően joga van a költségvetésből való részesedésre. A színházak megkapják a szubvenciót, néhány magyar lap és könyvkiadó is részesül támogatásban. Azonban a magyar közművelődési hálózatot fenyegeti veszély. Ott még mindig közös használatban van minden, s ez mindig az asszimiláció eszköze volt. A magyar tudományművelésnek nincsenek meg a sajátos műhelyei. - Alapítványrendszeren keresztül megpróbálják ösztönözni az értékteremtő munkát. /Kötő Józseffel beszélget Indig Ottó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./

Máj. 8-án újra megjelent a Kelet-Nyugat /Nagyvárad/. Főszerkesztője Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, felelős szerkesztője Indig Ottó. Folyóirat lesz, de tervezik a jövőbeni kétheti megjelenést is. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8-9./ A Kelet-Nyugat először 1990. febr. 9.-1991. nov. 23-a között jelent meg hetilapként, hosszú szünet után 1992. augusztusából újraindították, de csak néhány szám látott napvilágot. Most harmadszor indul útjára a nagyváradi lap.

"Április végén Bukarestbe hívták az egyházi vezetőket, hogy tárgyaljanak a kultusztörvény tervezetéről. Nem kapott mindenki meghívót, Tempfli József nagyváradi megyés püspök például nem kapott, másoktól tudta meg a tanácskozás időpontját. Előzőleg az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői Kolozsváron találkoztak, tájékoztatott Tempfli József és közös álláspontot alakítottak ki, ezután mentek Bukarestbe. Egyes kérdések megvitatásától elzárkóztak: nem akarnak beleegyezni az elvett egyházi javak visszaadásába, az egyházi iskolák felállításába /csak állami és magániskola van, felelték a minisztériumi vezetők/. Az egyházak vezetői viszont nem adják fel a harcot, továbbra is visszakövetelik elvett értékeiket, köztük az anyakönyveket is. A román hatalom képviselői közölték, hogy erről nem hajlandók tárgyalni. A vitában egyedül az ortodox egyház képviselői álltak az állam képviselői mellé. Gutiu kolozsvári görög katolikus püspök megjegyezte: "Mit mondjanak akkor mások, ha még nekünk, románoknak sem adják vissza tulajdonunkat?" A tárgyalás eredménytelenül végződött. /Indig Ottó: Tempfli József megyés püspök: Nem vették tudomásul a legfontosabb egyházi követeléseket. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 13./ "

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa létezik, Románia ezt reklámozva bizonygatja a nemzeti kisebbségekkel szembeni jóindulatát. Jönnek is az Európa Parlamenttől, az EBEÉ-től az ellenőrök és a Hrebenciuc-javaslatra előterjesztések születnek. A nemzetiségek lakta helységekben hivatalos lesz a kétnyelvűség. Azonban felmerül a kétely: betartják-e majd az ígéreteket? Milyen biztosítékot adnak a kétnyelvűség gyakorlathoz? ? tette fel a kérdést Indig Ottó. Sok mindent ígért 1945 után ? amíg a párizsi békeszerződést alá nem írták ? a Groza-kormány is. /Indig Ottó: De hol vannak a biztosítékok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./

"Szept. 4-én Kenderesen újratemették Horthy Miklós volt kormányzó, a felesége és Miklós fia hamvait. Az előző napon tiltakozó gyűlést szervezett a Demokratikus Charta. Románia és Szlovákia revansista, revizionista vágyak felélesztésével vádolta a magyar kormányt. Hatalmas tömeg, mintegy ötvenezer ember vett részt a temetésen. Három órával a temetés előtt a tömeg végeláthatatlan sorokban áramlott a temető felé. Árulták emlékiratait /Horthy Miklós: Emlékirataim /Európa Kiadó, Budapest, 1990/ és a kormányzó fényképét is. Tengerésztisztek és helyi fiatalok álltak díszőrséget. Magánemberként megjelent több miniszter /köztük Für Lajos honvédelmi és Boross Péter belügyminiszter/, továbbá közéleti személyiségek is. Képviseltették magukat a határon túli magyarság szervezetei is. Beszédet mondott a 92 éves Kéri Kálmán /a kormányzó egykori tisztje/, Horthy István özvegye és az unoka, ifj. Horthy István. A beszédek kiegyensúlyozottak voltak. Az egyházi szertartást Kocsis Elemér debreceni református püspök /Horthy és fia hamvainál/, illetve Seregély István római katolikus egri érsek /Horthy feleségének hamvainál/. /Indig Ottó: Ott voltunk Kenderesen Horthy Miklós újratemetésén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ A szlovák kormány magyarázatot kért arra, amiért hat miniszter nem hivatalosan részt vett a temetésen. Horthy Miklóst a háború után nem, állították bíróság elé, hangsúlyozta Sylvester Lajos. A budapesti zsidók gettóba szállításának megakadályozásáért a háború után a Zsidó Világszövetség köszönetet mondott Horthynak. Portugáliai kastélyát gazdag amerikai zsidók segélyezték. Horthy nem volt Tiso. Antonescu sem volt. Ez kiderül például a Hitler hatvannyolc tárgyalása /Magvető, Budapest, 1983/ című kötetből is. Mindaddig, amíg az anyanyelv tiltásáért kell rettegni, a nemzeti önazonosságot kell védeni, addig képzetben mindig "újratermelődik" a "horthyzmus" ? írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Horthy Miklós fehér lova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./"

Az Erdélyi Napló kronologikus rendbe szedve próbálja nyomon kísérni a Nagy Benedek röpirata kiváltotta vitát, beszámol az RMDSZ csíki szervezetének jan. 5-i döntéséről: kizárta tagjai sorából Nagy Benedeket. Jan. 7-i közleményük szerint nem fogadták el az Operatív Tanács kérését, hogy függesszék fel határozatukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./ Indig Ottó írásában /Ki dönt?/ igazat adott a csíki szervezetnek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./

"A Kelet-Nyugat első száma 1990. febr. 9-én jelent meg. Nagyváradnak a fordulat utáni első irodalmi-művészeti lapja népszerű lett, a "hőskorban" elérte a 24-26 ezres példányszámot, felelős szerkesztője Tőke Csaba volt. Neves hazai és külföldi írógárda gyűlt a lap köré, emlékezik a kezdetre Indig Ottó. Az infláció azonban egyre nagyobb lett, míg azután 1991. nov. 23-án /a II. évfolyam 33. számában/ Fábián Imre főszerkesztő kénytelen volt bejelenteni, hogy a lap szünetelteti megjelenését. Nyolc hónap múlva Fábián Imre megkísérelte újraéleszteni - kéthetenkénti megjelenéssel - a lapot, 1992. aug. 6-án, 27-én, majd szeptemberben napvilágot látott három szám, de több nem ment az anyagi gondok miatt. 1993 májusától folyóiratként újra megjelent a Kelet-Nyugat, Horváth Andor egyetemi tanár lett a főszerkesztő. Újra veszélybe került a lap 1995 elején. Szőcs Géza segítségével utcára kerülhetett az újabb, összevont szám. Horváth Andor kivált a lapból, a felelős szerkesztő Indig Ottó. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), jan.-febr./"

Fábián Imre újságíró, költő, folklorista 1993-ban hozta létre a Literator Könyvkiadót Nagyváradon. Az eddig megjelentetett kötetek között van Dánielisz Endre nagyszalontai irodalomtörténész két munkája: Szalontai séták. Barangolás múltban és jelenben, a másik a Szepességtől Szalontáig című, továbbá Jakobovits Miklós képzőművészeti tanulmánykötete, Implon Irén Váradi tollrajzok, Indig Ottó Váradi Parnasszus, Irodalom és sajtóélet a századfordulón, Mózes Teréz Bevérzett kőtáblák - Deportálásom története, 1995-ben jelent meg a Váradi zsidók és Beczásy István Bekerített élet című önéletrajzi emlékezése. A ma 87 éves szerző, Beczásy István lelki erejét soha sem törte meg a megaláztatás, a dobrudzsai deportálás, mindig bízott az isteni gondviselésben. /Kozma Mária: Nagyváradi könyvműhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Nagyváradon nemrég megnyílt Erdély egyetlen magángalériája, dr. Indig Ottó, az Erdélyi Napló főmunkatársa saját gyűjteményéről van szó. Évtizedek óta gyűjti a festményeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke nyilatkozatában felvázolta életútját. Nagyváradon nevelkedett, édesapját 1948-ban politikai magatartása miatt kiutasították Romániából, Hajdúböszörményben telepedtek le, majd Debrecenben járt egyetemre. 1955-től közölt irodalmi ismertetéseket, ő mutatta be először Sütő Andrást a debreceni Alföldben. Eddig mintegy száz hosszabb-rövidebb írása és egy riportkönyve jelent meg Erdélyről. Stefan Pascu akadémikussal, Ceausescu történészével 1985-ben éles vitát folytatott Erdély nemzeti jellegéről, a vitairatok egy része az Alföldben jelent meg. Köteles Pállal 1988 novemberében megalapították az Erdélyi Szövetséget, majd 1989 tavaszán Bajkó Mátyással elindították az Erdélyi Tükör folyóiratot, Debrecenben. Idén a nyolcadik évfolyamot kezdték. A folyóirat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen működik, főszerkesztője Bajkó Mátyás, a neveléstudomány és az oktatástörténet tudósa. A szerkesztőbizottságban Beke György, a nagyváradi művelődéskutató Indig Ottó és mások dolgoznak. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), márc. 12./

Közel hat évi rendszeres megjelenés után megszűnt az 1989. decemberi fordulat után megteremtett rangos nagyváradi magyar irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat, a Kelet-Nyugat adja tudtul a nagy késéssel megjelent idei márciusi szám vezércikkében dr. Indig Ottó, a lap felelős szerkesztője. A kezdetben hetilapként, majd folyóiratként megjelenő lap helyzete azután lett bizonytalan, hogy 1995-ben átvette a Szőcs Géza tulajdonában lévő Erdélyi Híradó nevű kolozsvári kiadó. /Megszűnt a Kelet-Nyugat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A nagyváradi Kelet-Nyugat folyóirat utolsó száma /VII. évf., 2. szám, március/ május elején jelent meg, ebben a lap felelős szerkesztője, Indig Ottó bejelentette, hogy a szerkesztőbizottság /Indig Ottó, Dénes László, Fábián Sándor, Fábián Imre, Szűcs László/ nem vállalja tovább az együttműködést a lap kiadójával, a kolozsvári Erdélyi Híradóval. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

"A nagyváradi Erdélyi Napló hetilap munkaközössége 22 aláírással felszólította Szőcs Gézát, hogy a továbbiakban ne szerepeljen főszerkesztői státussal a lapnál. Követelték, hogy mondjon le a lap feletti tulajdonjogáról és adja át azoknak, akik biztosítani tudják a kiadás feltételeit. A beadványra Szőcs Géza azzal válaszolt, hogy a kiadót "ellenséges politikai erők meg szeretnék semmisíteni" és felszólította a munkatársakat, nyilatkozzanak, hajlandók-e tovább is a vezetésével működő lapnál dolgozni. /Szerkesztőlázadás az Erdélyi Naplónál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ Kilenc szerkesztő megtagadta ezt a nyilatkozatot. Szőcs Géza kitért arra a vádra, hogy tarthatatlanok az anyagi viszonyok az Erdélyi Naplónál, közölte a kilenc kilépő újságírónak az utóbbi négy hónap alatti keresetét. A hetilap kilenc munkatársának névsora: Ferencz Zsuzsanna, Matekovits János, Kinde Annamária, Papp Sándor Zsigmond, Simon Judit, Szőke Mária, T. Szabó Edit, Varga Eleonóra, Telegdi Gyula. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Szőcs Géza megtiltotta ennek a kilenc újságírónak a szerkesztőség berendezéseinek használatát. /Magyar Hírlap, máj. 20., - A megindult vita után Szőcs Géza másik lapja, a Kelet-Nyugat folyóirat bejelentette megszűnését. Indig Ottó főszerkesztő búcsúzó vezércikkében a kiadót tette felelőssé a megszűnéséért. Szőcs Géza jelezte, hogy elégedetlen a szerkesztőség munkájával. /MTI/"

Ezen a héten ünnepli Indig Ottó /Nagyvárad/ publicista-tanár-irodalomtörténész hatvanadik születésnapját, egyben bemutatják hetedik kötetét /Arca az időnek/, amely válogatott írásait tartalmazza. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

Születésének 90. évfordulója alkalmából okt. 30-án Horváth Imre-emléktáblát lepleztek le Nagyváradon, a költő házának falán, a mai Horváth Imre utcában. Az avatáskor dr. Indig Ottó, a nagyváradi Ady Társaság elnöke, a kétnyelvű márványtábla kezdeményezője emlékezett a költőre, majd Daniel Vulcu és Meleg Vilmos színészek szavalták el Horváth Imre néhány költeményét. A táblát Hubay Miklós, a magyar PEN-Klub elnöke leplezte le, majd Kapy István nagyváradi alpolgármester koszorúzta meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3./

"1995 októberében nyílt meg Nagyváradon a Dávid Galéria. A műgyűjtők rendszeresen bejárnak, mondta dr. Indig Ottó, a magángaléria tulajdonosa. Magyarországi könyvek is kaphatók a galériában, a Nagyváradról áttelepült Kőrösi P. József, a Pesti Szalon, illetve a Noran Könyvkiadó igazgatója küldi kiadványaikat. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./"

"Nagyváradon a Varadinum ápr. 28-i rendezvénye volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott könyvbemutató.A házigazda, Veres Kovács Attila lelkész üdvözölte a vendégeket, majd a váradi színház egykori főrendezője, a ma Magyarországon élő Szabó József ismertette Kelemen Iván Várad színészete című könyvét. Kelemen Iván 1961-1974 között volt a színház irodalmi titkára, tudós tanárember, amellett kitűnő műfordító. Salamon Juliska Levelek Nagyváradról /Polimark Kiadó, Bukarest/ című gyűjteményét Halász Anna ismertette. Dukrét Géza-Péter I. Zoltán Nagyváradi városismertetőjét Szilágyi Aladár méltatta. A székelyudvarhelyi Ablak Könyvkiadó szerkesztő-mindenese, Majla Sándor az általa összeállított Fagyöngy versantológiát és az Erdélyi Dekameron prózaantológiát mutatta be. Végül dr. Indig Ottó Barabás Zoltán Ulysses gúnyájában című verseskötetét elemezte. /Gittai István: Új könyvek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 29./"

Dr. Indig Ottó, a Sulyok István Főiskola tanára A magyar irodalom vázlatos története /Scripta Kiadó, Nagyvárad/ című tanulmánykötetét elsősorban főiskolai hallgatók számára készítette, de nem csak ők forgathatják a könyvet haszonnal. A könyv bemutatóján Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője elmondta, hogy hézagpótló munkáról van szó, hasonló évtizedek óta nem került a hazai magyar könyvpiacra. /Kevesen olvasnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Okt. 1-jén kezdték meg Nagyváradon a Nagyváradi Napló százéves évfordulójának ünnepség-sorozatát. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője és Wagner Csilla főszerkesztő-helyettes üdvözlő szavai után Králik Lóránd, a Bihari Napló felelős kiadója tartott megnyitóbeszédet. Tőkés László és Tempfli József püspökök is beszéltek. A jubileumra megjelent a Százéves a Napló című album. Szerzői: dr. Indig Ottó, Králik Lóránd, Szántó Sándor, Szűcs László. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./

A Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör és az EMKE nov. 20-án és 21-én kilencedik alkalommal rendezi meg az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei vetélkedőt és érmindszenti zarándoklatot. A rendezvényről Muzsnay Árpád számolt be a Szatmári Friss Újság hasábjain. A vetélkedőre eddig 17 csapat jelezte részvételi szándékát. Szatmárról a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Református Gimnázium és a Hám János Szemináriumi Líceum, valamint a Nagykárolyi Hepaj csapata vesz részt a vetélkedőn. Magyarországról a budapestiek, a debreceniek, a hajdúnánásiak, a nyíregyháziak és a sátoraljaújhelyiek, Jugoszláviából a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csapata, Erdélyből a kolozsváriak, a marosvásárhelyiek, a nagyváradiak, a nagybányaiak és a kézdivásárhelyiek mutatják be műsorukat. Bár készültek, az árvíz miatt mégsem vesznek részt a kárpátaljaiak. A zsűriben olyan személyiségek lesznek mint: Medvigy Endre, az Irodalmi Társaságok új elnöke, Indig Ottó, az Ady Társaság elnöke, Porkoláb Albert tanár, Kovács Ferenc rendező, Tóth-Páll Miklós színművész és Görbe István tanár. Nov. 21-én elzarándokolnak az érmindszenti Ady Múzeumhoz és szoborhoz. Az eseményt . Kányádi Sándor verseiből összeállított műsor zárja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Nagyváradon a Tibor Ernő Galériában több könyvet mutattak be, a Varadinum ünnepség keretében. A városban működő Literator Kiadó vezetője, Fábián Imre mutatta be két kiadványát: Gellért Sándor A magyar Kalevala énekei és Horváth Imre Isten is sír című verseskötetet. Dr. Indig Ottó ismertette Takács Gábor Tizenöt erdélyi művész /Scripta, Nagyvárad/ című munkáját. /Pásztai András: Könyvbemutató a pincegalériában. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

Molnár Vilmos /Csíkszereda/ Első kötete /Levél Szingapúrból/ osztatlan elismerésnek örvendett a kritikusok körében is. Második novelláskötete /Az értelmetlen csoda, Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ továbbviszi azt a groteszk, csúfondáros stílust amely már első kötetét is jellemezte. Novelláiban, karcolataiban mindig ott bujkál valami mesés, valami szinte hihetetlen. /Molnár Vilmos második kötete. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

"Okt. 11-én Kolozsváron a polgármesteri hivatal sajtóértekezletén Minodora Fritea elmondta: a hivatal további büntetéseket rótt ki a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriumára, hiszen a Főtér 23. szám alatti ingatlanon még mindig ott "a Nagy-Magyarország felségjeleivel ellátott zászló". Október elejétől a polgármesteri hivatal minden második nap kihágási jegyzőkönyvet állított össze, ugyanis szerintük az épületen levő zászló "közfelháborodást kelt és sérti a románok nemzeti érzését". Jelen pillanatban a büntetések összege máris több mint 1,5 millió lejre rúg. Az első büntetés után a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriuma átiratot küldött a polgármesteri hivatalnak, amelyben leszögezte: a magyar főkonzulátussal kötött szerződés értelmében a zászló elhelyezése vagy eltávolítása a főkonzulátus hatáskörébe tartozik. /Kiss Olivér: Továbbra sem fizetnek a reformátusok A városháza perbe fogta az egyházat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"

"A negyed százada elhunyt íróra, Zilahy Lajosra emlékezett szülővárosa, Nagyszalonta magyarsága. December 4-én az Arany János Művelődési Egyesület tudományos ülésszakon idézte fel az író munkásságát. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Kötő József államtitkár és Indig Ottó irodalomtörténész tartott előadást. Bemutatták Dánielisz Endre helytörténész új könyvét: "E város minden messzeségen át ragyog", ebben Zilahy Lajos munkáiból, gondolataiból adott válogatást. Dec. 5-én volt a szoboravató. Tódor Albert polgármester emlékeztetett: "Szégyenkezve kell elmondanunk, hogy vannak ma is olyanok, akik ellenszegülnek a szobor felállításának, de örömmel tölt el, hogy népesebb azok tábora, akik támogatják kezdeményezésünket." Nagyszalontán áll már Kossuth, Arany és Sinka, s mától Zilahy szobra, hangzott el a szobor leleplezésénél. /Pálfy Török László: Szalontai szoboravatás advent szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6./ . Zilahy Lajos 1948-ban hagyta el az országot és távozott az Amerikai Egyesült Államokba. 1891-ben Nagyszalontán született és 25 évvel ezelőtt hunyt el Jugoszláviában. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. December 2-án megtörtént az újratemetés, az urna átkerült a Nemzeti Panteonba. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere tíztagú küldöttség élén vett részt a gyászszertartáson, amelyen beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke és Dánielisz Endre nyugalmazott tanár, helytörténész. A megemlékezés december 4-5-én a szülővárosban, Nagyszalontán folytatódik. Zilahy szobrát a magyarországi Túrkeve alapítványa ajándékozta testvérvárosának, Nagyszalontának. /S. Muzsnay Magda: Zilahy Lajos hazatérése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Zilahy Lajos /1891. márc. 27. - 1974. dec. 1./"

A Varadinum-ünnepségsorozat keretében máj. 16-án Nagyváradon megnyitották a váradi újságírás sajtótörténeti kiállítását, melyet a Bihari Napló szervezett. A kiállításon csak töredékét mutathatták be a Nagyváradon megjelent sajtótermékeknek. 1934-35-ben jelent meg a legtöbb magyar nyelvű kiadvány a városban. A 130 éves nagyváradi újságírás összefoglalóját nyújtotta dr. Indig Ottó. /Szeghalmi Örs: BN-nap meghívottakkal a Varadinumon. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./