Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Iliescu, Ion
2676 tétel
2003. július 29.
"Ion Iliescu elnök júl. 28-án levelet küldött Moshe Katsav izraeli államfőnek, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Haaretz című lapnak adott interjú "szelektív és hiányos" ismertetése kétségeket ébresztett Románia holokauszttal kapcsolatos álláspontja vonatkozásában. "Az elnöki hivatal kiadott egy dokumentumot, amely határozottan és félreérthetetlenül részletezi országunk álláspontját és az én személyes álláspontomat a holokauszttal kapcsolatban, a román állam felelősségét a múlt század 30-as és 40-es éveinek Romániájában a zsidókkal szemben alkalmazott bánásmód kapcsán, és az államosított vagy elkobozott zsidó javak egykori gazdáinak erkölcsi és anyagi kárpótlásával kapcsolatban. Ez nem egy új álláspont, erre alapul országaink és népeink jó viszonya", áll Iliescu. A levélhez csatolták az Elnöki Hivatal közleményét is, amely szerint Iliescu "meglepetéssel" vett tudomást izraeli hivatalos vezetők és romániai újságírók reakciójáról, akik félreértelmezték a Haaretz-beli interjúban mondottakat. /Ion Iliescu levelet írt Moshe Katzav izraeli elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"
2003. július 30.
"A Polgári Szövetség felkérte Ion Iliescu államelnököt, hogy vonja vissza a kitüntetést, melyet nemrég adott Adrian Paunescunak, mert Ceausescu diktatúrájának legodaadóbb költője és kiszolgálója méltatlan e magas érdemrendhez, a szövetség ugyanakkor tiltakozik Miron Cozma közkegyelemben való részesítése ellen is, adta hírül a Romania libera. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./"
2003. július 31.
"Moshe Katsav izraeli államfő júl. 30-án válaszolt Ion Iliescu tisztázó levelére. Ebben az izraeli elnök elismerte, hogy "a második világháborúban sok európai állampolgárt megöltek. A náci rendszer brutalitása több nemzetet érintett, de csak a zsidó népet üldözte eredete miatt, a rasszizmus embertelen ideológiájára alapozva tetteit. A háború nem minden áldozata volt zsidó, de minden zsidó áldozat volt. A tömegmészárlás terve a zsidó nép megsemmisítésére irányult" - olvasható a levélben. Katsav elnök reményét fejezte ki, hogy Románia "szembe tud nézni múltjával, és azzal a ténnyel, hogy a romániai zsidók több mint a fele halt meg a holokauszt ideje alatt. A zsidó nép ellen elkövetett embertelen és egyedi bűntett feletti sajnálkozás, a zsidó néppel való együttérzés biztosítja az eljövendő generációk jövőjét." /Izraeli válasz Iliescu levelére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"
2003. augusztus 1.
"Elsősorban a román-moldovai alapszerződésről kíván tárgyalni Ion Iliescu államfővel aug. 1-jei találkozóján Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke. Iliescu azonban határozottan kijelentette: a kérdés nem kerül terítékre a találkozón, "mert a dokumentum tervezett szövege idejét múlta". A Botosani megyei Stanca-Costesti községben találkozik a két államfő. Voronin szerint a szerződés még ebben az évben tető alá hozható és fontosnak tartja, hogy aláírják a román-moldovai határegyezményt is. /Cseke Péter Tamás: Voronin sürgeti az alapszerződést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./"
2003. augusztus 1.
"Alaposan felborzolta a román sajtó kedélyét az a moldovai-román szótár, amely most jelent meg a Moldovai Köztársaságban. A 19 ezer szót tartalmazó, 5 ezer példányban kiadott szótár valóban egyedülálló a maga nemében, hiszen "két olyan különböző nyelv" megértéséhez akar segítséget nyújtani, amely nyelvek beszélőinek egyáltalán nincs szükségük tolmácsra, ha egymással szót váltanak. A szótár kiadása előtt napvilágot láttak az első felháborodott cikkek, a román lapok azonnal kiderítették, hogy a munka szerzője, Vasile Stati a moldovai nacionalizmus harcos szószólója, aki már 1999-ben nagyon is ismertté tetté nevét Bukarestben egy történelmi tanulmányával. A Moldova története dátumokban címmel megjelent könyvében Stati azt az elméletet fogalmazta meg, hogy a moldovaiak a XI. század elején jelentek meg ebben a térségbe. Európa északi részéről jöttek és semmilyen kapcsolatuk nem volt a románokkal. Ezzel a történelmi háttérrel érthető, hogy Románia és Besszarábia 1918-ban történt egyesülését a szerző a Moldova ellen elkövetett román agresszióként, a bécsi döntéseket pedig a demokratikus Moldovai Köztársaság és Észak-Bukovina román megszállás alól való megszabadulásaként értékelte. A román lapok ízekre szedték a szótárt, amelyben közismert román szavak régies, ma már alig használt jelentése található. Tiltakozott a Román Akadémia, román nyelvészek írtak azonnal hosszú, felháborodott kritikákat. Román részről nem zárták ki azt a lehetőséget sem, hogy a szótár valójában azért készült el, mert jó néhány évvel ezelőtt Ion Iliescu államfő tett egy olyan megjegyzést, hogy miként lehet moldovai nyelvről beszélni, amikor nem is létezik moldovai-román szótár, a két ország vezetőinek tárgyalásain pedig nincs szükség fordításra. Azt persze senki nem állíthatja biztosan, hogy valóban ez lett volna az ok. Ion Iliescu aug. 1-jén találkozik a román-moldovai határon Vladimir Voronin moldovai államfővel. /Gózon István (MTI): Román-moldovai szótárháború. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./"
2003. augusztus 2.
"A román és moldáv államfő aug. 1-jén Stinca Costesti-en tartott megbeszélést. Iliescu és Voronin egyetértett abban, hogy az alapszerződést felül kell vizsgálni. A találkozón szóba került a kettős állampolgárság kérdése is: az államfők úgy vélték alapos elemzésre van szükség ezzel kapcsolatban. /Újratárgyalják a moldáv-román alapszerződést? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./A jövőben elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kell alapulnia Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyának - hangzott el a két elnök találkozóján.A román fél a dialógus és a konszenzus útján szeretné megoldani a két ország közt még fennálló problémákat. Iliescu szerint Romániát és a Moldovai Köztársaságot számtalan közös érdek fűzi egymáshoz: a demokrácia, a fejlődés szükségessége, az állampolgárok életszínvonalának emelése, társadalmi béke, politikai pluralizmus, kulturális értékek, valamint egy olyan történelmi örökség, amelyet "elég nehéz" megemészteni. "Nem szeretnénk újabb falakat emelni Románia és a Moldovai Köztársaság közé, még akkor sem, ha tartanunk kell majd magunkat a NATO és az EU-tagságunkból fakadó kötelezettségeinkhez" - jelentette ki Ion Iliescu. A megbeszélés végén a román államfő a sajtóval közölte, hamarosan román kereskedelmi központ nyílik Chisinauban, ami megkönnyíti a román vállalkozók üzleti tevékenységét a Moldovai Köztársaságban. Vladimir Voronin azt állította, moldovaiul beszélt, és Ion Iliescu azért értette meg őt, mert "tud moldovaiul". Hozzátette: "én is tudok románul". Iliescu ezt másként látta. Mint mondta, mindketten románul beszéltek. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a román nyelvnek tájszólásai vannak többek között Olténiában, Erdélyben, a Bánságban, a Máramarosban és Moldovában. Iliescu levonta a következtetést: "közös a nyelvünk, ezért gond nélkül megértjük egymást". /Cseke Péter Tamás: Voronin: a virágok hídjának ideje lejárt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"
2003. augusztus 4.
"Az izraeli média, különösképpen a román nyelvű lapok tovább foglalkoznak a Ion Iliescu román államelnök több mint egy héttel ezelőtti, a Háárec című izraeli újságban tett kijelentéseivel. Iliescu a Háárecben úgy nyilatkozott, hogy Európában nemcsak a zsidók voltak a holokauszt elszenvedői; mások, például lengyelek is haltak meg ugyanolyan módon. Kiemelte, hasonló elbánásban volt részük a kommunistáknak is, s példaként említette saját édesapját. Az izraeli sajtó óriási felháborodással kommentálta a román elnök szavait. A Jerusalem Post egyenesen Jörg Haiderhez hasonlította Ion Iliescut. Hétvégi kiadásában a tel-avivi Ultima Ora című román nyelvű napilapban Itzak Artzi publicista terjedelmes kommentárban foglalkozott Iliescu elnök kijelentéseivel. Artzi a romániai holokauszt egyik legismertebb szakértője, Jean Ancel történész könyvéből idézett, amely szerint 240 ezer romániai és 180 ezer ukrajnai zsidó meggyilkolásáért az akkori román hatalom a felelős. "Ezeknek a bűnöknek a beismerése komoly erkölcsi felelősséget hordoz, és az azóta eltelt ötven év alatt Románia nem merte vállalni ezt a felelősséget, nem kért nyilvánosan bocsánatot, mint ahogyan Németország is megtette már" - írta az Ultima Ora. Az izraeli román lapok egybehangzóan megállapítják: Iliescu kijelentései felesleges válsághelyzetet keltettek a Románia és Izrael közötti kapcsolatokban. A kommentárok szerint a román kormánytól küldött sajnálkozó levelek őszintesége megkérdőjelezhető. Ion Iliescu kijelentéseit elítélő tiltakozásra készülnek a tel-avivi román nagykövetség előtt a romániai bevándorlók izraeli ernyőszervezete, a HOR által mozgósított, 25 ezer tagot számláló fiókszervezete is. A Romániából származó izraeliek elégedetlenségüket szeretnék kifejezni a román hatóságoknak a holokauszt áldozatai iránti kegyeletének hiánya és az Antonescu-kultusz romániai folytatása miatt. A legvehemensebben Avraham Poraz belügyminiszter ítélte el a román államelnök kijelentéseit. Poraz - akinek nagyszüleit a román Vasgárda ölte meg - 1996-ben is elmarasztalta a 112-es törvényt jóváhagyó, akkor is államelnök Ion Iliescut. A törvény lehetővé tette a Romániából elszármazott zsidók államosított ingatlanjaiban lakó bérlők számára, hogy megvásárolhassák a lakásokat. Poraz szerint Iliescu kiérdemelte, hogy Izraelben persona non gratának tekintsék. Kifejtette: ha meghívást kapna romániai látogatásra, nem azért menne, hogy - amint tavaly Elie Wiesel tette - ünnepeltesse magát, hanem azért, hogy elmondja az igazat a holokausztról, és tiltakozzék az elkobzott zsidó vagyon visszaszolgáltatásának akadályoztatása ellen. Colette Avital, a knesszet bevándorlási bizottságának elnöknője kijelentette: "Románia kormányát a felelősség teljes hiánya jellemzi. A nyilvánvaló igazságokat tagadó nyilatkozatok többet ártanak Románia tekintélyének, mint Bukarestben gondolnák." /Junger Ernő, Tel-Aviv: Tovább gyűrűzik Izraelben az Iliescu nyilatkozatai keltette botrány. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"
2003. augusztus 5.
"Iliescu elnök magyarázkodik. Azt bizonygatja, hogy miként kell értelmezni a holokausztról általa mondottakat. Immár hosszú évek óta nemzeti buzgalommal teli politikusok szeretnék kitörölni a világ emlékezetéből a romániai zsidóüldözést, hogy az egyik nemzeti példakép, Ion Antonescu marsall háborús bűnösségét is kétségbe vonhassák. Néhány esztendővel ezelőtt elkezdték a diktátor szobrainak felállítását, valamint utcák sorát nevezték el róla, még Bukarestben is van, mind a mai napig. Pedig Ó-Romániában volt zsidóüldözés, még Hitlernél is hamarabb indították el a halálvonatokat, szervezték a pogromokat. Ezt, mint oly sok más, a román történelemre, népre, államra nézve nem hízelgő dolgot, elfelednék-feledtetnék a román nacionalisták. A kormánypárt egyik alaptagja, Adrian Paunescu szenátor, kétes múlttal a háta mögött megint feltornászta magát a hangadók egyikévé. A bukaresti tévéállomások a lábainál hevernek. Adásaiból szinte csöpög a mássággal szembeni intolerancia, de ugyanúgy a tömény hazugság, hamisítás is. A tévében egyik "vitatársa" az egyébként magyar iskolákat járt és románul tökéletesen nem is beszélő Roaul Sorban, aki egy kis nyugdíj-kiegészítésért megereszti a fantáziáját. A túlzottan nacionalista és fasiszta eszmék alkotmányellenes terjesztése ellen semmit nem tesznek az illetékesek. Az agresszív nacionalizmus még mindig hatalmas, szavazathozó és rendszerkonzerváló erő ebben az országban. Olyan szervezetekhez sem nyúlnak Romániában, mint a törvény által el nem ismert, de mégis nyilvánosan működő fasiszta Vasgárda. A legionárius mozgalom által kiadott havi folyóirat - amelynek reklámplakátjaival tele van Bukarest - terjesztője maga a Rodipet, vagyis a lapterjesztő állami mamutcég. /Román Győző: Hasbeszélők. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./"
2003. augusztus 6.
"Markó Béla szerint ma is érvényes a magyar állampolgárság iránti erdélyi igény.Nem sértené a román gyakorlatot, ha Magyarország állampolgárságot adna az erdélyi magyaroknak. Románia tudniillik elfogadta a bánsági horvátok horvát állampolgárságát, és román állampolgárságot ajánlott fel a besszarábiai románoknak. A kettős állampolgárságot kérő, 2000 szeptemberében gyűjtött aláírásokat az RMDSZ azóta sem összesítette, hogy továbbíthassa a magyar kormánynak. Markó Béla hangsúlyozta, az RMDSZ álláspontja nem most alakult ki, hanem évekkel ezelőtt, amikor az RMDSZ aláírás-gyűjtési akciót is indított a Magyarok Világszövetsége által javasolt külhoni állampolgárság ügyében. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az akkori magyar kormány vezetői egyértelműen azt válaszolták: nem időszerű a kettős állampolgárság felvetése. "Ha az új magyar kormány ki tud alakítani egy megfelelő megoldást az EU-val és a szomszédos országokkal, mi azt jó néven vennénk - jelentette ki az elnök. - Szívesen részt veszünk a tárgyalásokon is, amennyiben szükséges. Hangsúlyozom azonban, hogy ez a magyar kormányon múlik." Kovács László azon kijelentésére, miszerint az EU-ban nem adnak kollektív alapon kettős állampolgárságot, Markó Béla elmondta: a magyar kormány ismeri legjobban azokat a feltételeket, amelyeket Magyarország kialakított az EU-val a tárgyalások folyamán. Hangsúlyozta, az állampolgárságot így is egyéneknek adják. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónika 2002. szeptember 27-i számában nyilvánosan is bocsánatot kért amiatt, hogy a Szövetségi Operatív Tanács által 2000 szeptemberében kezdeményezett aláírásgyűjtés végül is elhalt. Közleményében azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad az aláírásgyűjtést a határon túli magyarok jogállásáról éppen akkor szövegezett törvénnyel szembehelyezni. Mintegy ötvenezer aláírás gyűlt össze. Patrubány Miklós MVSZ-elnök viszont arról számolt be akkor, hogy a Világszövetség Erdélyi Társasága kolozsvári irodájában valamivel több mint százezer aláírást őriznek. Azt is elmondta, az RMDSZ szervezetektől összegyűjtött információkból úgy tudják, összesen 214 ezer aláírás gyűlt össze. Amint konkrét esetekkel is igazoltuk, az eltérés abból fakad, hogy egyes RMDSZ-szervezeteknél ott porosodtak az aláírásokat tartalmazó ívek. A jelenlegi román törvények nem tiltják a kettős állampolgárságot, de korlátozzák a kettős állampolgárok jogait. A képviselők által elfogadott szöveg csak a román állampolgárság és a romániai állandó lakhely követelményét hagyta meg, a román állampolgárság kizárólagosságáról már nem rendelkezik. Az 1992-es és 2002-es népszámlálási adatok szerint tíz év alatt 4085-ről 6786-ra nőtt a magukat horvátnak vallók lélekszáma. A gyarapodáshoz minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy Horvátország 1993-ban valamennyi határon túli horvátnak megadta a horvát állampolgársághoz való jogot. A horvát okmány helyzeti előnybe hozta a Resicabánya környéki horvát közösséget, ugyanis már a kezdetektől vízummentes beutazást biztosított az Európai Unió államaiba. Románia csak 2001 decemberében került le a vízumköteles országok listájáról. Refik Sabanovic, a bukaresti horvát nagykövetség első titkára a Krónikának korábban elmondta, a horvát állampolgárság megítélésekor a hatóságok csak a vér szerinti horvát származást veszik figyelembe. A konzulátus arra kér bizonyítékot, hogy az igénylő, vagy valamelyik felmenője valamikor horvátnak vallotta magát. A törvény nem szab határt a rokonsági fokra. Férfiak számára a katonakönyv a legjobb bizonyíték; 1989 előtt tudniillik ebbe a vállalt nemzetiséget is bevezették 2000 januárjában a román hatóságok azt is jóváhagyták, hogy a bánsági horvátok saját falujukban vehessenek részt a horvátországi parlamenti választásokon. Két horvát faluban állítottak fel szavazófülkéket. Az 1991/21-es román állampolgársági törvény 11. cikkelye kimondja, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak, viselkedésükkel a román állam és nép iránti elkötelezettségről tesznek tanúbizonyságot, betöltötték a 18. évüket, és büntetlen előéletűek. A törvény 39. cikkelye szerint mindazok, akik megszerezték az állampolgárságot, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a született román állampolgárok. Noha a törvényben nem szerepel utalás az egykori román állampolgárok leszármazottaira, az elmúlt kormányzati ciklus idején a jogszabályt rájuk is vonatkoztatták. 2000. március 15-étől Moldovai Köztársaság állampolgárait a bukaresti ügyintézéstől is megkímélték. A Belügyminisztérium rendeletére a moldovai határ közeli kilenc megye rendőrkapitányságán folyamodhattak a román okmányokért. Szilágyi Zsolt képviselő egy fórumon egymillióra becsülte a román állampolgárságot szerzett moldovaiak számát. Az ezzel kapcsolatos román titkolózás azzal is összefügg, hogy ez év júniusáig Moldovában az alkotmány tiltotta a kettős állampolgárságot. Iliescu és Voronin múlt heti találkozóján a két államfő egyetértett abban, hogy nem lenne szerencsés, ha elüzletiesedne a román okmány iránti moldovai igény./Gazda Árpád: Kettős állampolgárság - román gyakorlat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./"
2003. augusztus 8.
"Ion Iliescu államfőnek a holokausztra vonatkozó kijelentése nem hiba, hanem számítás eredménye, "amely a választási kampány megerősítésére irányul" - jelentette ki Andrei Oisteanu kutató. A Független Újságírók Központja vitát szervezett, a Holokauszt probléma a román sajtó tükrében címmel. Az eseményen részt vett Andrei Oisteanu, a jelenség kutatója és Adrian Cioroianu történész. Cioroianu alátámasztotta Oisteanu gondolatát: "Nem hiszem, hogy Iliescu antiszemita lenne, sőt megfelelő érzékenységgel közeledik a problémához. Ő olyan generáció tagja, amely nem tud beszélni erről az eseményről. Nem ismeri a megfelelő nyelvezetet. Beszédéhez választási érdekek is fűződnek." Oisteanu néhány, Romániában megjelent könyvet mutatott be, amelyek a holokauszt kérdését tárgyalják. Ezek közül az egyik Ion Antonescu marsall miniszteri tanácsának tárgyalásait, míg egy másik a zsidóellenes törvényeket tartalmazza. Adrian Cioroianu a román hatóságok számára lehetséges kifejezésmódot javasolt: "Románia olyan események helyszíne volt, amelyek az európai holokauszt történelmének szerves részei. Meg kell értenünk: a holokauszt nemcsak gázkamrákat jelent, hanem éhenhalást, fagyhalált és kivégzést is." A vitán résztvevők véleménye szerint a holokauszt probléma megoldásának egyik módja az lenne, ha azt alaposabban tárgyalnák az iskolai tankönyvek. A jelen generáció olyan tankönyvekből tanult, amelyek tagadták, hogy az ország részt vett volna a holokausztban. A Romániai Zsidók Történelmét Kutató Egyesület képviselője, Lia Benjamin által szerkesztett XI-es tankönyv részletesen tárgyalja a zsidók sorsát az európai történelem szintjén, de a Románia történelmével foglalkozó XII-es tankönyv nem említi a problémát. /Szakmai vita a holokausztról. Iliescu nem ismeri a vonatkozó kifejezéseket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"
2003. augusztus 19.
"Államfőként aug. 19-én harmadszor utazik Pekingbe Ion Iliescu elnök, hiszen 1991-ben és 1994-ben, előző mandátuma idején is tett látogatást a kínai fővárosban - de régebbi emlékeket is felidézhet. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, de nem Románia. Ion Iliescu egyike volt a kevés államfőnek, aki már 1991-ben, majd 1994-ben is ellátogatott Kínába. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását, és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. Adrian Nastase kormányfő tavaly júniusban, majd idén tavasszal, éppen a SARS-járvány legveszélyesebb időszakában járt Pekingben. A kétoldalú forgalom két évtized alatt töredékére csökkent, 1999-ben 191 millió dollárt tett ki. 2000-ben ez a szám 298 millió dollárra emelkedett, már ötezer kínai tulajdonú cég működött Romániában, igaz, összesen csak 41 millió dollár alaptőkével. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"
2003. augusztus 19.
"Iliescu államelnök nemrég botrányos történetbe keveredett a második világháború éveiben lezajlott zsidóüldözés félreértékelése miatt. Szakács János háború utáni, romániai román és magyar nyelvű újságokból idézett, ahol még megírták a románok szörnyű vérengzéseit. Többel között: Isopescu volt transznisztriai prefektus kivitetett 5000 zsidót a mezőre, ahol bunkósbotokkal agyonverték őket. Besszarábiában a hatóságok bevonulásával megkezdődött a elfoglalt területek románosítása, a helyi mintagazdaságot "Antonescu Marsall Mintagazdaság"-nak nevezték el. A mintagazdaságban emberhúst sütöttek. 1945-ben, a háborús bűnösök tárgyalásának első napján 28 ezer ártatlanul lekaszabolt ember életéről kell számot adnia az elsőrendű vádlottnak. Elismerte, hogy 28 ezer embert felakasztatott. Iliescu csendőrtábornok, mint a transznisztriai csendőrség vezérfelügyelője, zsidókat lövetett agyon. Pop Leonida ezredes berezovkai megyefőnök főszórakozása az volt, hogy célba lövöldözött a deportáltakra. Hergheliu Aurel és Ursuleanu Octavian csendőrőrmesterek deportáltakat végeztek ki. Terteleanu Dumitru csendőrőrmester fosztogatta, bántalmazta, majd kivégezte a deportáltakat. A 313.655 deportált közül több mint 250.000 eltűnt a gyűjtőtáborokban. Constantinescu tábornok azzal dicsekedett, hogy őmaga 80.000 zsidót pusztított el. Ion Antonescu marsall irányította a tömegmészárlásokat. Mindezek után ma már azt állítják, hogy Romániában nem is volt holokauszt. Holokauszt-szindróma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./"
2003. augusztus 26.
"Az aug. 19. óta kínai látogatáson tartózkodó Ion Iliescu államfő közölte, hogy romániai cégek részt vehetnek a 2008-ban Kínában sorra kerülő olimpia lebonyolításához szükséges infrastruktúra építésében. Hong Kongba menet, a repülőgépen Iliescu kijelentette: a külföldi, s köztük a kínai befektetők számára Románia a legjobb célország, hiszen innen könnyebben beléphetnek az európai piacokra. A kínaiak érdekeltek a román energiaipar korszerűsítésében, kereskedelemi központok építésében, háztartási gépek forgalmazásában, s olyan ipari park létrehozásában, amelyben kizárólag kínai cégek kapjanak helyet. /Románia a legjobb célország - állította Ion Iliescu Kínában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"
2003. augusztus 26.
"Romániában elmaradt a kommunizmus pere. 1989-ben a népfelkelés paravánja mögött az aktivisták második vonala villámgyorsan megszervezte frontját, és átvette a hatalmat. Egyidejűleg kivégezték a diktátort és akadémikus hitvesét, s a rendszer néhány ,,nagyágyúja" ideig-óráig rács mögé került. Telt-múlt az idő, s néhány éve megalakult a Szekusdossziékat Ellenőrző Bizottság. A bizottság tagjai között sem volt összhang, nem kaptak székházat, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem adta át az összes dossziét, kötélhúzás és viták jellemezték a tevékenységet.Hosszas hitviták és huzavona után az SRI átadott az ellenőrző bizottságnak egy 61 nevet tartalmazó listát. Timofte SRI-igazgató szerint ,,ezek azok, akik alaposan gyanúsíthatóak azzal, hogy a politikai rendőrség hatáskörébe eső tevékenységet is végeztek". A listáról csak 29 személy érhető el, a többiek elhunytak. A meghallgatások második napján megjelent a bukaresti szeku utolsó parancsnoka, Guran ezredes, aki kifejtette, hogy ,,ők parancsra cselekedtek, végig a párt irányítása alatt álltak, a megyékben az első titkárok felügyelték a szervezetet". Ők ellenőrizték, hogy teljesítsék a besúgói tervet. Megszabták, hogy egy főre hány besúgó kell hogy jusson. Ki kell terjeszteni a (csak belügyes ,,dolgozókra" vonatkozó) Ticu-féle törvényt a megyei első titkárokra s más személyekre is. Érintett lehet a zűrzavaros pályafutása során egy ideig jászvásári első titkárként tevékenykedő Ion Iliescu államfő is! /Bogdán László: A párt és az Ő ökle. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./"
2003. augusztus 28.
"Ion Iliescu államfő őszinte meggyőződésből tette botrányos kijelentését a Háárec című izraeli lapnak adott nyilatkozatában, melyről annak idején beszámoltak a lapok. Utólag Iliescu az izraeli újságot hamisítással vádolta, azonban ez nem áll, a hangszalag a bizonyíték. Nem hajlandó kijelentésére viselni érte a felelősséget. Azóta a Demokrata Párt javasolta Iliescu Románia elnökének tisztségéből történő felfüggesztését. Jellemző, hogy amikor a kormány adott ki olyan közleményt, amely szerint Romániában nem volt holokauszt, nem volt az országban felzúdulás. Iliescu ellenfeleit ugyanis elsősorban Iliescu politikai jövőjének ellehetetlenítése érdekli és csak másodsorban a történelmi igazság. /Ágoston Hugó: Ha menni kell, menni kell. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./ Az Iliescu-interjú hangfelvételének közzétételével válaszolt a román államelnöki hivatal közleményére a Háárec aug. 26-i száma. Miután a hivatal az interjú szövegének meghamisításával vádolta az izraeli lap szerkesztőségét, Ion Iliescu kijelentette: többé nem kívánja kommentálni az ügyet. Az Izraelben megjelenő Viata Noastra című román nyelvű napilap főszerkesztője, Nando Mario Varga felkereste az izraeli Háárec napilapban másfél hónappal ezelőtt megjelent Iliescu-interjút rögzítő újságírót, a román anyanyelvű Grig Davidovicsot. Az interjú készítője közölte Vargával: a beszélgetés minden szavát hangszalagra rögzítették. A Háárec újságírója szerint annak idején Iliescu is kézhez kapta a kazettákat, és semmi ellenvetést nem tett. A fordítás hitelességét pedig mind a Háárec, mind a Viata Noastra szerkesztőségében mindkét nyelven tökéletesen beszélő újságírók megfelelőnek találták. Ion Iliescu államfő szerint ugyanis a Háárec "előre gyártott szöveget jelentetett meg, amelyben kiforgatták a szavait", és amelyhez az interjúalany nem adta beleegyezését. Az újság feltette a kérdést: miért várt Iliescu több mint egy hónapot az interjú megjelenése után az abban közöltek letagadásával? A Háárec Iliescu számos korábbi "aranymondását" hozta most nyilvánosságra, amelyek közül talán a legismertebb Michael Guest, az USA bukaresti nagykövetének három hónappal ezelőtti letorkolása. Akkor az amerikai diplomata felvetette a Romániát behálózó korrupció elleni harc szükségességét, mire az elnök kijelentette: "Milyen jogon bírálnak egy régi, európai országot annak az Amerikának a polgárai, amely alig néhány száz éve létezik államként?" A nagykövet tiltakozását követően Iliescu akkor is a sajtóban megjelentek pontatlanságára hivatkozva próbált kibújni a felelősség alól. /Junger Ernő, Tel-Aviv: Megvetik Ion Iliescut. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./"
2003. szeptember 2.
"Mádl Ferenc államfő levélben fordult román kollégájához, hogy az aradi Szabadság-szobor tervezett újrafelállításával kapcsolatos véleményét kifejtse. Mádl Ferenc kifejezte azon reményét, mely szerint a szobor újrafelállítása miatt kirobbantott konfliktus az európai uniós szellemiség jegyében rendeződik. Mádl Ferenc szerint örvendetes fejlemény, hogy az 1848-as szabadságharc mártírjai emléknapjának ünneplésére méltó körülmények között kerülhetett sor, és ez nagyban hozzájárult a két nép barátságának fejlődéséhez. Mádl Ferenc közölte: különös örömére szolgált a szoborcsoport újbóli felállításáról szóló hír. A magyar államfő sajnálattal értesült a köztéri műemlékekkel foglalkozó román bizottságnak a felállítást ellenző döntéséről. Az államfő kitért arra: bizonyos abban, hogy az aradi emlékmű ügyében egy ismételt pozitív fordulat kedvező fogadtatásra találna. /Mádl levelet írt Ion Iliescunak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./"
2003. szeptember 4.
"Románia nem érdekelt abban, hogy alapszerződést kössön a Moldovai Köztársasággal - jelentette ki Adrian Nastase a román nagykövetek és főkonzulok évi konferenciájának részvevőivel találkozva szept. 2-án. Semmi értelme egy olyan egyezménynek, amelynek nincs semmilyen tartalma, állapította meg a kormányfő. Románia pozitív módon óhajtja kezelni a viszonyt a Moldovai Köztársasággal, de ehhez a chisinaui kormányzatnak fel kellene számolnia gyanakvását Romániával szemben - hangoztatta Nastase. Egy hónappal ezelőtt, Vlagyimir Voronyin moldovai államfővel való találkozását követőn, Ion Iliescu román elnök kijelentette: Románia elfogadhatatlannak tekinti azt a moldovai-román alapszerződés-tervezetet, amelyet a Moldovai Köztársaság javasolt. A moldovai fél ugyanis egész sor lényegi változtatást hajtott végre a két fél által korábban már aláírt szerződésszövegen, amelyeket a román fél nem fogadhat el. Chisinauban olyan történelemkönyveket adtak ki, amelyek az bizonygatják, hogy a Pruton túli Moldova lakossága nem román, hanem moldovai nemzetiségű, az időközben megjelent moldovai-román nagyszótár pedig abból az alaptételből indul ki, hogy a román és a moldovai két különálló nyelv. /Feszültségek a kétoldalú viszonyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./"
2003. szeptember 5.
"Az Európai Unió és a NATO bővítéséről, az iraki helyzetről és az ENSZ reformjának szükségességéről tárgyaltak szept. 3-án Krakkóban Lengyelország, Horvátország, Macedónia és Románia államfői. A házigazda, Aleksander Kwasniewski úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint "a megfelelő időben" mind a négy ország részévé válik az EU-nak. Stipe Mesic horvát, Borisz Trajkovszki macedón és Ion Iliescu román elnök megtekintették a krakkói Jagelló Egyetem Collegium Maius épületét. Az államfők szept. 4-én részt vettek a XIII. Gazdasági Fórumon Krynicában, amely a kelet-közép- és kelet-európai országok politikusainak, üzletembereinek és újságíróinak egyik legfontosabb találkozója. Idén 35 országból 1300-an jelezték részvételüket a fórumon. Ion Iliescu Krynicában, a román esten bemutatta Integráció és globalizáció. A román elképzelés című kötetének lengyel fordítását. /Iliescu négyes államfői találkozón Krakkóban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./"
2003. szeptember 11.
"Szept. 10-én a Szabadság-szobor ügyében közel kétórás, kemény tárgyalás zajlott Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök és Adrian Nastase miniszterelnök között. A megbeszélés végén Markó Béla elmondta: "A miniszterelnök javaslata: Aradon hozzanak létre egy román-magyar megbékélési parkot, amelynek a terve szeptember végéig készülne el egy hattagú szakembercsoport által. Közülük 3-at az RMDSZ, 3-at pedig az SZDP nevez ki. Markó a javaslatot az RMDSZ Operatív Tanácsa elé terjeszti. "Jól tudom, hogy e park ötlete egyszer már zátonyra futott Aradon, az újabb ötlet pedig mindenképp kétségessé teszi az október 5-ére tervezett szoboravatást. További kérdés: ha elfogadjuk a bizottság létrehozását, az ki tud-e dolgozni olyan tervet, amellyel mindkét fél egyetért? A miniszterelnök mereven elzárkózik a visszaállítási munkálatok folytatásától a park tervének az elkészültéig. Érzésem szerint a kormánypárt csúcsvezetőségében az elmúlt napokban felerősödött a Szabadság-szobor ellenzőinek a tábora. Holnap Tokay György és Kelemen Attila társaságában Ion Iliescu államfővel tárgyalunk, aki szept. 15-én Budapestre utazik" - nyilatkozta a szövetségi elnök. /(Balta): Régi-új ötlet: megbékélési park. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./ "
2003. szeptember 12.
"Valóságos nyilatkozatháború dúl a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnöke és az intézményt felügyelő parlamenti bizottság vezetősége között. Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója szerint a testület sajtóközleményében elferdítette a meghallgatásán elhangzottakat. Ion Stan bizottsági elnök pedig azzal vádolja Timoftét, hogy nem ismeri a házszabályokat. Radu Timofte tájékoztatta Ion Iliescu államfőt a SRI és az intézmény működését felügyelő parlamenti bizottság között támadt nézeteltérésekről. A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Radu Timofte sérelmezte, hogy a bizottság által szétküldött sajtóközlemény ferdítően tájékoztatott az ülésen elhangzottakról. Ion Stan parlamenti bizottsági elnök viszont úgy nyilatkozott, kész bármikor átnyújtani a két ház elnökének az említett ülés jegyzőkönyvét. Ugyanakkor elmondta, a SRI-nek nem áll jogában a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé citálni őt. A honatyákat csupán a parlament jogi bizottsága hallgathatja meg. "Úgy tűnik, hogy Radu Timofte nem ismeri a parlament házszabályát és a Legfelsőbb Védelmi Tanács megszervezésére vonatkozó törvényt" - jelentette ki a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, aki "fenyegetőzőnek" minősítette a SRI közleményének hangvételét. Stan azt is fontolgatja, hogy értesíti a SRI vezetőinek hozzáállásáról a NATO-tagországok parlamentjeit. /Cseke Péter Tamás: Timofte és Stan kiásták a csatabárdot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./"
2003. szeptember 13.
"Medgyessy Péter miniszterelnök levelet írt Adrian Nastase román kormányfőnek az aradi Szabadság-szoborcsoport ügyében, amelyben arra kéri a kormányfőt, hogy támogassa a romániai magyarságot szándékának megvalósításában. "Az erdélyi magyarság számára az aradi Szabadság-szoborcsoport a nemzeti öntudat, a szülőföldhöz való kötődés, a közös magyar-román történelmi múlt, az országaink és népeink közötti megbékélés jelképe" - idézett a levélből Gál J. Zoltán kormányszóvivő. "A műemlék méltó helyére kerülésével a helyi magyarokban erősödhet az a tudat, hogy a romániai társadalomnak megbecsült és hasznos tagjai" - írta a kormányfő román kollégájának. A miniszterelnök úgy gondolja: "ezen érzelmek és elvárások maximálisan összeegyeztethetőek azzal az európai értékrenddel, amelynek meggyökereztetésén a román és a magyar miniszterelnök együtt fáradozik". Medgyessy Péter számára "személyes ügy és érzelmi kérdés az aradi Szabadság-szobor felállításának ügye". A szobor ügyében korábban Mádl Ferenc köztársasági elnök levelet írt Ion Iliescunak, Románia elnökének. /A Szabadság-szobor felállítását kéri a magyar kormányfő. Medgyessy Péter levelet írt Nastasénak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"
2003. szeptember 13.
"C. V. Tudor, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke szept. 12-én felszólította Ion Iliescu államfőt, hogy utasítsa el az aradi Szabadság-szobor visszaállítására vonatkozó kérést. A magyarellenes kirohanásairól is ismert politikus kifejtette: ,,a történelmet nem lehet meghamisítani, a magyarok által felállítani kívánt emlékműnek semmi köze sincs a szabadsághoz". Tudor szerint a szobor annak a tizenhárom magyar tábornoknak kíván emléket állítani, akik 1848-49-ben több mint negyvenezer román meggyilkolásáért voltak felelősek. A Nagy-Románia Párt vezére úgy vélekedik: ez az a pillanat, amikor Ion Iliescu elnök tanúbizonyságot tehet bölcsességéről, hazafiságáról és kiegyensúlyozott látásmódjáról. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./"
2003. szeptember 13.
"Tízezer dollárral jutalmazzák azokat a személyeket, akik hasznos információkkal szolgálnak a Holokausztban részt vevő nácik törvényszék elé állítása és megbüntetése érdekében, közölte szept. 12-én Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Intézet igazgatója. Zuroff Bukarestben bejelentette, Romániában is beindul az "Utolsó esély művelet" elnevezésű program, amelynek célja a zsidók tömeges kivégzésében részt vevő nácik azonosítása, törvény elé állítása és elítélése. A program tavaly indult a három balti országban, egy év alatt 241 gyanúsítottat sikerült azonosítani, közülük ötvenöt személy ellen indult eljárás. "A Ion Antonescu marsall vezette román kormány fontos szerepet játszott a több tízezer romániai és ukrajnai zsidó tömeges kivégzésében", szögezte le Efraim Zuroff. A Simon Wiesenthal Központ igazgatója szerint Románia nem nézett szembe második világháborús múltjával, ezt bizonyítja, hogy a Holokauszt egyetlen aktív résztvevője ellen sem indult eljárás a posztkommunista időszakban, valamint az is, hogy Romániában egyetlen szervezet sem foglalkozik az ilyen esetekkel. Zuroff szerint állítását alátámasztja a számos Antonescu-megemlékezés, valamint több romániai vezető és hivatalosság holokauszttal kapcsolatos álláspontja is. "Gond van, ha a miniszterelnök azt állítja, hogy Romániában nem volt holokauszt, Ion Iliescu államfő pedig kijelenti, hogy a holokauszt a zsidókéhoz hasonló szenvedést okozott más társadalmi osztályoknak is", fogalmazott Zuroff. /Utolsó esély művelet. Nácik kerestetnek - tízezer dollárért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"
2003. szeptember 15.
"Szept. 15-én utazik Ion Iliescu román államfő Budapestre, ahol Mádl Ferenccel, Magyarország elnökével, Medgyessy Péter kormányfővel és több magyarországi hivatalossággal tárgyal. Az együttélésnek régiónkban nincs alternatívája, viszont azoknak is igazuk van, akik úgy vélekednek, hogy szemfényvesztésre vagy éppenséggel hazugságra, félretájékoztatásra hosszabb távon nem lehet tartós kapcsolatot építeni. A rendszerváltás utáni román-magyar viszonynak (is) éppen az a legnagyobb baja, hogy nem őszinteségre épül, szögezte le Makkay József. A romániai magyarság sajátos gondjaira - az állami magyar egyetem, a kisebbségi autonómia, a történelmi magyar múlt tiszteletének hiányára stb. - eddig sem a baloldali, sem a jobboldali román, illetve magyar kormányok nem találtak közös megoldást. Román részről a gyakori tárgyalások jobb esetben ígéretekben merültek ki, amelyet később nem tudtak vagy nem is akartak betartani. Az RMDSZ próbál a két kormány között közvetíteni, de ez a nagyobb gondok megoldása terén jórészt sikertelen. A gondok fő oka abban keresendő, hogy mindhárom fél - magyar és román kormány, valamint az RMDSZ - mindig azt hitte, hogy a két ország viszonyát külső segítség nélkül, hármasban meg lehet oldani. Folyik a levelezgetés, a koccintgatás, egymást követik a protokolláris találkozók, csak éppen a tartalom, a kézzel fogható eredmény hiányzik. /Makkay József: Baráti viszony eredmények nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Ion Iliescu államfő hivatalos budapesti látogatása csak afféle protokollesemény, állapította meg Gazda Árpád. Ion Iliescu a mostani pillanatot elfogadhatónak érezte egy budapesti útra: lecsengtek a státustörvény által kiváltott feszültségek, és a csíkszeredai magyar konzulátus, az aradi Szabadság-szobor vagy a Gozsdu-vagyon ügye sem veszélyezteti a tárgyalások nyugalmát. Iliescu csak egykori miniszterelnökeihez képest tudott csillogni; Adrian Nastase mellett halovány statiszta. /Gazda Árpád: Protokollvizit és kampányérdek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"
2003. szeptember 15.
"Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő párbeszédre szólította fel a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőségét és az azt felügyelő parlamenti bizottságot. A két fél várhatóan ezen a héten összeül tisztázni a kialakult kényes helyzetet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a közelgő Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén nem foglalkoznak a kialakult helyzettel. Iliescu világosan kifejtette a két intézmény viszonyát: a parlamenti bizottság feladata a SRI-t felügyelni, amelybe az is beletartozik, hogy kritikákat fogalmazzon meg annak tevékenységét illetően.A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Adrian Nastase miniszterelnök úgy véli, hogy a SRI és az azt felügyelő parlamenti bizottság közötti vita visszavetheti munkájában a román hírszerzést, ezért sürgősen felszólította az érintett feleket annak berekesztésére. Mint megjegyezte, "a SRI struktúrája erős és teljes mértékben szükséges. Éppen ezért hatékony ellenőrzésre van szükség a parlament részéről". /Az államfő a helyzet megoldását szorgalmazza. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"
2003. szeptember 16.
"Ion Iliescu államfő szept. 15-én hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, királyi vendéget megillető pompával fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Ion Iliescu kíséretében jelen volt a külügy-, a művelődési-, a mezőgazdasági-, erdészeti- és környezetvédelmi miniszter, több kormánypárti parlamenti képviselő, valamint Borbély László, az RMDSZ alelnöke. A látogatás két államfő szűk körű megbeszélésével vette kezdetét. A közös elnöki sajtónyilatkozatra egyórás késéssel került sor, azzal a megkötéssel, hogy nem sajtóértekezletet tartanak, tehát kérdezni nem lehet. Ezt megelőzően Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Ilie Sarbu román mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter egyezményt írt alá a határvizek védelme és fenntartható hasznos céljából folytatandó együttműködésről. Mádl Ferenc beszédében eredményesnek értékelte a román-magyar viszony eddigi alakulását. Gyümölcsözőnek ítélte meg a román-magyar gazdasági kapcsolatokat, az egymilliárd dollárt meghaladó kereskedelmi áruforgalmat. Mádl kitért a kisebbségek helyzetére, jelezve, hogy ennek figyelemmel követése a jövőben is különös figyelmet érdemel. A magyar államfő visszafogottan nyilatkozott a megoldásra váró romániai magyar gondokról. A romániai magyar javak visszaszolgáltatásának felgyorsítását kérte partnereitől, ugyanakkor külön kitért az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításának kérdésére, amely - mint fogalmazott - a román-magyar megbékélés kiváló példája lehetne. Mádl szólt a Gozsdu-alapítvány ügyéről is, jelezve, hogy a magyar kormány kész anyagiakkal is támogatni egy közös román-magyar Gozsdu Alapítvány megteremtését, amely az egykori Gozsdu Manó örökségét lenne hivatott ápolni. Iliescu sikertörténetnek nevezte az elmúlt tizenhárom év román-magyar kapcsolatait. Úgy értékelte, hogy minden szinten pozitívan alakul a két ország viszonya, többek között a romániai kisebbségek helyzete is, amelyet a román kormány európai normák szerint igyekszik megoldani. Iliescu példaként a romániai magyarság jelentős parlamenti képviseletét említette, amely élő példája az európai mércéjű román demokráciának. A román államfő elmondta, hogy nagyon sok olyan kérdést vetett fel Mádl Ferencnek, amelyek negatívan érintik a magyarországi románságot, kezdve hiányzó parlamenti képviseletüktől el egészen a román önkormányzat, illetve a román oktatás hiányosságáig, amit a Gozsdu-alapítvány ingatlanjainak visszakövetelésével folytatott. A Szabadság emlékmű felállításával kapcsolatban érzékeltette, hogy erre egyhamar a "románok érzékenysége" miatt nem kerülhet sor. Úgy fogalmazott, hogy 1925-ben a liberális román kormány joggal bontotta le az emlékművet, hiszen az sok szempontból zavarta az Erdélyben jelentős többségben élő románság történelmi igazságérzetét. Kompromisszumos megoldásként egy megbékélési emlékparkot ajánlott. Az emlékpark megnyitási dátumára, vagy az előkészítési munkálatok elkezdésére azonban semmiféle utalást nem tett. Ezt követően Demszky Gáborral találkoztak a román hivatalosságok, majd a koszorúzási szertartások után az esti órákban az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ion Iliescu és kísérete. /Makkay József: Szabadság-szobor helyett emlékpark. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Kovács László külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott tárgyalást. A tárgyaláson szó esett az aradi Szabadság-szobor újra felállítására irányuló magyar igényről, amellyel kapcsolatban a román külügyminiszter más megoldásként egy "román-magyar megbékélési park" létrehozását javasolta - mondta Kovács László. Hozzátette: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. Kovács László - elmondása szerint - azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez egy közös ügy kell legyen". Elmondta: megállapodtak abban, hogy a magyar fél készít egy memoárt a határátkelők kérdéséről. /Ion Iliescu Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"
2003. szeptember 17.
"Szept. 15-én Ion Iliescu államfő a romániai sajtó képviselőjével találkozott a budapesti Román Kulturális Központban, ahol összefoglalta magyarországi tárgyalásait. A román államfő elégedett volt budapesti látogatásának első napjával: úgy ítélte meg, hogy a román-magyar kapcsolatok jó irányba fejlődnek, a gazdasági együttműködés különlegesen sikeres. Iliescu ismét részletesen kitért az aradi Szabadság-szobor körüli úgymond "túlzottan felkapott" vitára. Megfogalmazása szerint kissé érthetetlen, hogy a magyarokat foglalkoztatja ez az ügy. Megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt a román fél felajánlotta a szoborcsoport átadását a magyarság számára. "Mert nem ezt a radikális megoldást támogatjuk, inkább közös megoldást keresünk, hogy a Szabadság-szobor is több más szobor mellett egy aradi román-magyar megbékélési parkban kerüljön elhelyezésre" - fogalmazott a román államfő. Szept. 16-án a sajtó kizárásával került sor Medgyessy Péter és Ion Iliescu megbeszélésére, amit semmiféle sajtónyilatkozat nem követett. Ezt követően a román és a magyar államfő közösen részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szervezett ünnepi megemlékezésen a Román Tanszék megalakulásának 140. évfordulója alkalmából. Ion Iliescu előadásában az Erdélyi Iskola néhány jeles képviselőjének az életútjára emlékezett, olyan román személyiségekre, akik szervesen kötődtek a budapesti román nyelvű felsőoktatáshoz. A Szili Katalin országgyűlési elnökkel történt találkozó szintén zárt ajtók mögött zajlott, Ion Iliescu államfő azonban a Gozsdu udvarban tett sétája során a romániai sajtónak elmondta, hogy délelőtti megbeszélésén főleg a Budapest-Bukarest autópálya ügyét és a státustörvény romániai alkalmazását érintette. Szept. 23-án Adrian Nastase és Medgyessy Péter Bukarestben ír alá új egyezményt a kedvezménytörvény alkalmazásáról, mondta Iliescu, aki részletesen kitért a Gozsdu vagyon rehabilitálására is. Mint mondta, a vagyont kezelő új román-magyar alapítvány egyelőre tulajdonjogi gondokkal szembesül, mivel a helyi önkormányzat néhány évvel ezelőtt kereskedelemmel foglalkozó cégeknek adta bérbe az ingatlan több helyiségét. Iliescu ismét kitért a román nyelvű iskolai oktatásra Magyarországon, amely szerinte "nem felel meg az elvárásának" A román államfő úgy véli: a magyarországi román diákok heti egy órában tanulnak román nyelvet, és két-három hetente van egy román történelem és általában román kultúrával foglalkozó órájuk. Ez bármilyen mérce szerint is kevés, fogalmazott Iliescu, aki jelezte, hogy a témában komoly tárgyalások folynak a magyar illetékesekkel. Délután a román delegáció Gyulára és Battonyába utazott, ahol az Országos Román Önkormányzat képviselőivel tárgyalt. /Makkay József: Iliescu ajánlata a Gozsdu vagyonról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Ion Iliescu elnök látogatást tett a budapesti Városházán is. A látogatáskor Demszky Gábor főpolgármester méltatta Ion Iliescunak a két ország 1996-os történelmi kibékülésében, az alapszerződés megkötésében játszott szerepét. A két ország közötti megbékélés állt azoknak a megbeszéléseknek a középpontjában, amelyeket a román államfő szabad demokrata képviselőkkel folytatott. A felek egyetértettek abban, hogy a megbékélés folyamata "javuló tendenciát mutat" - mondta Kuncze Gábor pártelnök. A megbeszéléseken szó volt az aradi Szabadság- szobor felállításáról. A pártelnök tájékoztatása szerint a szabad demokrata képviselők arra kérték a román elnököt, "hasson oda, hogy mielőbb oldódjon a feszültség". Iliescu találkozott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével is. - Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül és nem is egészen értjük, miért történik így - mondta Orbán Viktor az MTI-nek a román elnökkel való megbeszélést követően. "Udvariasan kértük a román államfőt, hogy maga is járuljon hozzá a probléma minél hamarabb történő megoldásához, hogy az ott élő magyarok elképzelései megvalósulhassanak" - jelentette ki Orbán Viktor. - Karnyújtásnyira álltunk az aradi Szabadság- szoborcsoport október 5-iki avatásától, és még ma is időben be lehetne fejezni, ha tiszta politikai szándékkal közelítjük meg a kérdést - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke, miután megbeszélést folytatott Ion Iliescu elnökkel. Hozzátette: ha Magyarország és Románia újabbakkal tetézi a régi sebeket, akkor "mindig messzebb kerülünk az európaiságtól". Dávid Ibolya a találkozón Ion Iliescu segítségét kérte ahhoz, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem két magyar kara, a társadalom- és a természettudományi fel tudjon állni. Iliescu elnök kedden felkereste a Magyarországi Román Ortodox Egyház felújítás alatt álló budapesti kápolnáját. Magyar Máriusz vikárius köszönetet mondott Románia segítségéért Ion Iliescunak. Tájékoztatása szerint Magyarországon 21 román ortodox egyházközség és ugyanennyi templom, illetve kápolna működik. A vikárius becslése szerint Budapesten 200-300 család tartozik a román ortodox egyházhoz, országos szinten a hívők száma 8-10 ezerre tehető. /Véget ért Ion Iliescu magyarországi látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./"
2003. szeptember 17.
"Az előző két budapesti román bevonulás után (1919 és 1945) a múlt hét végén a harmadik, az Iliescu államelnöké a legsikeresebbnek mondható, írta keserűen Sylvester Lajos. Iliescu elnök a győztes magabiztosságával közölhette, hogy ,,Románia nagyra értékeli a magyar kormány javaslatát arra nézvést, hogy közös magyar-román felügyelet és transzfinanszírozás mellett jöjjön létre a kulturális célú Gozsdu Alapítvány, Gozsdu Manó XIX. században megfogalmazott végrendeletének szellemében, a budapesti Gozsdu udvarbeli székhellyel." Iliescu államelnök azt is kiemelte, hogy a 13 tábornoknak Aradon máris van egy obeliszkje, s a forradalmárok közül 11 emellett van elhantolva. Kovács László külügyminiszter nem utasította el Iliescu javaslatát. Demszky Gábor főpolgármester Iliescut felette szimpatikusnak találta. Iliescunak azokat a jogokat, kellene megadnia Székelyföldön, amelyeket magyarországi hites testvérei számára kér, s rendbe téve adja vissza azokat az egyházi és világi intézményi ingatlanokat, amelyek megfelelőit Magyarországon visszaigényelte. /Sylvester Lajos: Megbékélő meghátrálás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./"
2003. szeptember 17.
"Romániának és Magyarországnak még nem sikerült kompromisszumra jutnia az aradi Szabadság-szobor ügyében - ilyen szellemű címekkel közölt a szept. 16-i román sajtó tárgyilagos tudósításokat Ion Iliescu román államfő magyarországi látogatásáról. A Mediafax román hírügynökség Ion Iliescu sajtóértekezletére utalva idézte a román elnököt, aki eszerint azt mondta: a magyarországi románok rosszabb helyzetben vannak, mint a romániai magyarok, a román fél tévesen cselekedett, amikor csak a magyar nemzetiségűek igényeire válaszolt, anélkül, hogy a magyarországi románok sorsáról beszélt volna. A hírügynökség tálalása szerint Iliescu azt fejtegette: Magyarországon nem nagyon vannak olyan román iskolák, amelyekben minden tantárgyat románul tanítanának, hanem csak olyanok működnek, amelyekben román nyelvet is oktatnak. /A magyarországi románok rosszabb helyzetben vannak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"
2003. szeptember 18.
"Szept. 15-én Budapesten a magyar és a román államfő egymástól merőben eltérő módon kezdete elmesélni fél órával azelőtti megbeszéléseik tartalmát. Mádl Ferenc magyar államfő próbálta sejtetni, hogy néhány területen, mint például a magyarság ingatlanjainak visszaszolgáltatása, vagy a magyar nyelvű felsőoktatás terén vannak lemaradások. A magyar részről kívánatosnak tartott szoborállítást azzal toldotta meg, hogy érzése szerint ez a mai tárgyalások szellemében megvalósítható. Iliescu elnök hamar megnyugtatta a csodára váró magyar diplomáciát, hogy bizony valamit félreértettek: szoborállításról egyhamar nem lehet szó, mert a román nép érzékeny. Érzékeny volt már 1925-ben, amikor bizonyos magyar példáktól eltérően a szobrot nem tették tönkre, csak lebontották, és ez az érzékenység ma is érvényes. Az Iliescut elkísérő román kultuszminiszter jobbján ott virított Hajdu Győző, aki a román sajtódelegáció oszlopos tagja volt. Hajdu Győző, a magyar szakértő kifejtette román kollégáinek, hogy a magyarok nem érdemelnek semmit, legkevésbé Szabadság-szobrot nem, minekutána annyi ártatlan románt megöltek. 1848 etnikai háború volt, nem forradalom. Ott módszeresen irtották a románt, mondotta hol magyarul, hol románul nagy hévvel, és a többiek bólogattak. Igaz, volt ott néhány fiatal román diplomata is, akik másként látják a dolgok alakulását. Az egyik elképedve méltatlankodott, hogy mit keresnek itt a kivénhedt kommunisták Azonban úgy látta, hogy továbbra sincs egy erős, fiatal politikai alternatíva. Iliescu személyisége messze túltesz sok magyar diplomata tehetetlenségén, állandó megalázkodásán. Iliescu támadó taktikája, a román kisebbség úgynevezett elnyomásának, beolvasztásának lépten-nyomon történő hangoztatása a magyar vendéglátókat többszöri meghátrálásra késztette. A magyar diplomaták nem nyilatkozgattak. Érezték, hogy ez vereség a javából. /Makkay József : Petőfi, Schiller és Gozsdu Manó közös emlékparkja. Egy elnöki látogatás margójára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"