Visszatértek Strasbourgból a magyar történelmi egyházak vezetői, akik az európai közösség képviselőit tájékoztatták az egyházi tulajdonba tartozó ingatlanok restitúciójával kapcsolatos romániai helyzetről. A küldöttségben részt vett Jakubinyi György katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius, Tőkés László református és Mózes Árpád evangélikus püspök, valamint a görög katolikus egyház képviselője. Szabó Árpád hangsúlyozta: a találkozón elmondták, hogy a mindenkori román kormány ígéretei az egyházi vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatosan továbbra is papíron maradtak. Még azon ingatlanok esetében sem történt előrelépés, amelyeknek visszaszolgáltatására kormányrendelet utasított. Az emlékezetes 1998-as sürgősségi kormányrendeletben megállapított 33 ingatlanból gyakorlatban csupán 6?7-et sikerült birtokba venni ? mutatott rá a püspök. A küldöttség angol nyelvű, mintegy háromezer oldalas iratot nyújtott át a találkozókon, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdéséről tájékoztat részletesen. A küldöttség találkozott Walter Schwimmerrel, az Európa Tanács főtitkárával, Monsignore Gallagherrel, a Vatikán megbízottjával, Bársony Andrással, a magyar ET-delegáció tagjával, aki januártól az ET monitorizáló tanácsának elnöke is, valamint Bruno Hallerrel, az Európa Parlament főtitkárával. A küldöttség ígéretet kapott Bársony Andrástól, hogy a május 15?17. között Bukarestben, Románia "posztmonitorizálásával" foglalkozó bizottság ülésén terítékre kerül az egyházi ingatlanok kérdése. A püspökök látogatásával szinte egyidőben Ion Iliescu államfő is felszólalt Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán. Beszédében részletesen kitért a tulajdon kérdésének romániai rendezésére. Iliescu szerint Románia következetesen és jóhiszeműen járt el a totalitárius rezsimek által elkövetett igazságtalanságok és jogsértések helyrehozásában. Hangsúlyozta: figyelembe kellett venni a folyamat "gazdasági és társadalmi korlátait is". Példaként említette, hogy számos ingatlan már fizikailag nem létezik, más ingatlanokra közpénzeket költöttek, megint más ingatlanokban közintézmények ? iskolák, kórházak, múzeumok ? működnek. Gondot jelent az is, hogy sokan nem tudják igazolni tulajdonosi mivoltukat, visszaélések, korrupciós esetek is előfordultak. Iliescu szerint az elkobzott ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatása mellett közel hárommilliárd dollárra lenne szükség az anyagi kártérítésre. /B. T.: Strasbourgban a romániai restitúcióról. Szabó Árpád: Sikeres találkozó ? Iliescu: Nincs pénz kártérítésre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

A marosvásárhelyi középiskola ügyének túldimenzionálása láttán feltehető a kérdés: vajon Románia interetnikus viszályokra van kárhoztatva? – írja a 22 c. román nyelvű lap. Miután az elemző röviden vázolja a történteket, felteszi az újabb kérdéseket: vajon miért épp most alakult ki ez a helyzet, amikor az SZDP és az RMDSZ együttműködését jó szemmel nézi Nyugat? Gyanús, hogy a botrány áprilisban robbant ki, holott a döntés már januárban megszületett. Ki híresztelte el, hogy a román diákokat tanév közben kirakják az iskolából? A sajtó túldimenzionálta az eset kommentárját, s ehhez hozzájárult jócskán a tanügyminiszter asszony is. Ecaterina Andronescu – pártja döntését semmibe véve – kijelentette, hogy nem helyes a diákok nemzetiség szerinti szétválasztása és nem hajlandó olyan döntést hozni, amivel nem ért egyet. - Az iskolaügy alkalmat adott Iliescunak, hogy ismételten rendreutasítsa Adrian Nastasét, hogy nem tartja tiszteletben a román diákok demokratikus jogát ahhoz, hogy abban az iskolában tanuljanak, ahova felvételiztek, de azt nem tette hozzá, miként Adrian Nastase, hogy a magyar diákokat is meg kell érteni, hiszen az az iskola évszázadokon át magyar tannyelvű volt. Ráadásul Gheorghe Funar azzal fenyegette meg a kolozsvári magyar iskolákat, hogy nem juttat számukra többé pénzt a városi költségvetésből. Mindezek felelőtlen provokációk, azonban ha a kormány nem foglal állást, elképzelhető, hogy konfliktust kell kezelnie. /A Bolyai líceum ál- és valós problémái. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./

Ion Iliescu államfő részt vett a gyermekek helyzetének szentelt ENSZ-csúcson New York-ban, román újságíróknak tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy Magyarországon "ismert partnerek alakítanak új kormányt". A román-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlődésére számít azt követően, hogy a magyarországi törvényhozási választást a baloldal nyerte meg. Iliescu felidézte, hogy 1997-ig - első két elnöki mandátuma idején - a Horn-kormánnyal alakította ki a legjobb kapcsolatokat Románia. Mint mondta, Antall József kormányával meglehetősen nehezen haladtak a román-magyar alapszerződésről folytatott tárgyalások. Szavai szerint a román fél az akkori magyar vezetés részéről bizonyos merev álláspontba ütközött. - A Horn-kormány viszont - amikor Kovács László, a mostani választásokat megnyerő magyar párt vezetője volt a külügyminiszter - nyitottságot és pragmatizmust tanúsított, s ennek eredményeként lehetett aláírni az alapszerződést, ami kijelölte a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének pozitív szakaszát - mondta. Ion Iliescu értékelése szerint az Orbán-kormány radikálisabb hangot ütött meg a kétoldalú kapcsolatok problémáit illetően, de összességében sikerült "bizonyos, meglehetősen kedvező haladást" elérni. Iliescuban kedvező benyomást keltettek benne Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt és Kovács László nyilatkozatai, amelyek szerint az új magyar vezetés véget vet annak a gyakorlatnak, hogy a korábbi kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség radikális szárnyát támogatta. /Román–magyar kapcsolatok. Ion Iliescu New York–i sajtóértekezlete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 13./

Máj. 12-én Temesváron dr. Neumann Ernő főrabbit köszöntötték 85. születésnapja alkalmából a zsidó hitközség (zömmel magyar ajkú) tagjai, a történelmi egyházak püspökei, a Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének vezetői és a sok vendég. A temesvári főrabbit levélben köszöntötte Ion Iliescu államelnök, az ünnepségen jelen volt és köszöntőt mondott többek között Nicolae Corneanu ortodox metropolita, Tőkés László püspök és Schöner László, a Budapesti Rabbiképző Egyetem rektora. Dr. Neumann Ernő 1940-ben, a Budapesti Rabbiképző Intézetben szerzett teológiai oklevelet, közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiából is doktorált. Temesvár kiemelkedő személyisége, a nemzet- és felekezetközi megbékélés, az ökumenizmus rendíthetetlen híve 61 éve szolgálja a helyi zsidó közösséget. Ezalatt tanúja volt az 1941-ben még 12.000 lelket számláló temesvári zsidóság meghurcoltatásának, majd tömeges elvándorlásának, amelynek eredményeképpen mára néhány százra fogyatkozott a közösség. Az ünnepelt arra hívta fel a figyelmet, hogy alig több mint fél évszázaddal a Holokauszt után megjelentek és hódítanak az antiszemitizmus és a rasszizmus új apostolai, mint Jean-Marie Le Pen, Jörg Haider, Corneliu Vadim Tudor, Csurka István, Vladimir Zsirinovszkij és társaik. /(Pataki Zoltán): A béke és a fény papja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A Wall Street Journal Europe-ban Philip Shishkin tollából megjelent, a román Védelmi Minisztériummal kapcsolatos utalásokat tartalmazó cikk kapcsán a szaktárca sajtóirodája közleményt adott ki, mely így zárul: "Így nekünk nem marad más, minthogy köszönetet mondjunk azoknak, akik folyton másra vigyáznak és emlékeztetjük őket arra, hogy az ő életük is rövid, az egészség pedig számukra is igen értékes és nem kellene veszélyeztetniük bizonyos magas érzelmi szintű viták beindításával". Több párt, köztük az RMDSZ honatyái bírálták a minisztérium közleményét, míg a kormánypárt Cozmin Gusa főtitkár révén úgy vélekedett, hogy a közleményben szereplő kijelentéseket félreértelmezték. Ion Iliescu államfő kijelentette, hogy a közleményben foglaltak nem fenyegetik a sajtót, az újságírókat. "Azokról a tisztességes viszonyokról van szó, amelyeknek a honvédelmi tárca és a sajtó képviselői között kell fennállniuk", mondta az államelnök. /Iliescu másképp értékeli. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

A sajtóban megjelent néhány cikk szerint Ion Iliescu elnök az utóbbi napokban tárgyalásokat folytatott az NLP és a DP vezetésével egy új kormány megalakításáról, amelyben Traian Basescu is szerepet kapna, továbbá a liberálisok is kapnának egy tárcát. Máj. 17-én azonban a liberálisok, a demokraták és a kormánypárt határozottan elutasították a szövetkezés bármiféle módozatát. Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy pártja soha nem fog együttműködni az SZDP-vel és elutasította az esetleges SZDP–DP–NLP-kormánnyal kapcsolatos találgatásokat. Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke szintén úgy nyilatkozott: "az SZDP-t nem érdekli egy, az NLP-vel közösen létrehozott kormány gondolata". /Új SZDP–NLP–DP kormány? Az érintettek határozottan cáfolják a szövetkezés lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Egy nap elteltével változtatott állásfoglalásán Ion Iliescu államfő, ami a Románia arculatának rombolását célzó sajtóközleményeket ellensúlyozó kormánystratégia létezését illeti. Míg máj. 28-án tagadta, máj. 29-én már elismerte a Románia arculatát érintő sajtótámadások kivédésére kidolgozott stratégia létét. Ioan Talpes államelnöki tanácsos magára vállalta Iliescu "bakiját", beismerve, hogy a három hónappal ezelőtt hozzá befutott dokumentumot nem továbbította felettesének, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak. Iliescu megjegyezte, ezek az elővigyázatossági lépések magától értetődőek az ország jó megítélésének érdekében. "Mivel Romániát az utóbbi 12 évben folyamatosan érték az ilyen pszichológiai támadások, nem kell megilletődni az ilyen javaslatoktól" – fejtette ki az államfő. Iliescu ugyanakkor tagadta, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) foglalkozna a stratégia irányításával. Ioan Talpes államelnöki tanácsos elismerte ennek a stratégiának a létezését. Az egész célja az lett volna, hogy információkat szolgáltassanak a Románia imázsát romboló támadásokról, írásokról. /I. F.: Mégis létezik a sajtókritika elleni stratégia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Mádl Ferenc és Ion Iliescu, Magyarország és Románia köztársasági elnöke máj. 31-én a szlovéniai Bledben tartott megbeszélést, a közép-európai államfők találkozója alkalmával. Egyetértettek abban, hogy az utóbbi időben minden területen jelentős mértékben fejlődtek a két ország kapcsolatai. A magyar államfő — valószínűleg szeptemberben vagy októberben — Romániába utazik, ezt megelőzően pedig magyar–román miniszterelnöki találkozót is tartanak. Mádl hangsúlyozta, hogy a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez további államközi lépésekre is szükség van. Nagyon fontos lehet ebből a szempontból is a határátkelőhelyek számának gyarapítása, a konzulátusok számának a növelése. Ez utóbbival kapcsolatban példaként említette Csíkszeredát, vagy más romániai települést. Iliescu elnök kifejtette: országa számít a magyar–román tapasztalatcserére. Az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban a román elnök kifejtette, úgy látja, hogy a magyarországi román kisebbség jogi és kulturális helyzete általában jó — mondta el a magyar elnök. /Magyar–román államelnöki találkozó Szlovéniában. Rendeződtek a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nehézségek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Ha a parlament véglegesíti az erről szóló törvénytervezetet, az év végéig visszaszolgáltathatják a romániai egyházaktól elkobzott ingatlanvagyont — jelentette ki Adrian Nastase kormányfő jún. 3-án a bukaresti ortodox pátriárka palotájában. A kormányfő ezzel a kijelentésével II. János Pál pápa ezirányú sürgetésére reagált. Az európai közösségnek is ígéretet tettünk e kérdés megoldására — mondotta a miniszterelnök. A román ortodox egyház vezetősége azt kérte a kormányfőtől, hogy a hatóságok mielőbb véglegesítsék a törvényt annak érdekében, hogy az egykor elkobzott ingatlanokat az egyházak mielőbb ismét birtokukba vehessék. Ion Iliescu államfő jún. 3-án Bukarestben Az egyház és az euroatlanti értékek című konferencián, az ortodox pátriárka palotájában kijelentette: vallásunktól függetlenül el kell ismernünk azokat az értékeket, amelyek az embert és az emberi szolidaritást helyezik előtérbe. Az elnök szerint az egyházak meghatározó szerepet játszhatnak az euroatlanti értékekhez történő felzárkózási folyamatokban. /Az év végéig visszaszolgáltatják az egyházi vagyont? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Az állam "nem képes interferálni" a katolikus egyház kommunista időszakban elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatásával, jelentette ki jún. 3-án Ion Iliescu államfő, magyarázatként hozzátéve, hogy az ortodox jogi kánon különbözik a katolikustól. Példaként az államfő az édesanyja faluját említette meg, amelyben a hívők már évtizedekkel ezelőtt áttértek a görög katolikusról az ortodox hitre. "A katolikus egyház központosított egyház, a Vatikán eldöntheti, hogy egy közösség katolikus temploma visszakerüljön eredeti tulajdonába, de az ortodox egyháznak nincs meg ez a joga, s mindegyik templom az illető parókia hitközségének tulajdona" – hangoztatta az ország elnöke. Iliescu a fentieket annak kapcsán mondta el, hogy II. János Pál pápa szombaton fogadta Románia új vatikáni nagykövetét, Mihai Dobrét, és felkérte a román hatóságokat, hogy az ortodox és a katolikus egyház, valamint a Szentszék között megkötött megállapodásoknak megfelelően szolgáltassák vissza a kommunista rendszer idején elkobzott egyházi ingatlanokat. Iliescu elnök azt is kifejtette, hogy "a dolgokat realizmussal és megértéssel kell kezelni", minthogy egyes templomokat vissza lehet juttatni a katolikus egyháznak, másokat azonban nem. Mindezek Az egyházak és az euroatlanti értékek című, Bukarestben megtartott nemzetközi konferencián hangzottak el, amelyen részt vett Adrian Nastase miniszterelnök is. A kormányfő felszólalásában ismertette a hallgatósággal, hogy az ötvenéves kommunista ateizmus ellenére Románia lakosságának 99 százaléka a mai napig valamilyen vallási felekezethez tartozik, s a túlnyomó többségű ortodox egyházon kívül az országban fellelhető a teljes európai vallási spektrum, a katolikusokon és protestánsokon kívül "kicsi, de aktív" zsidó és muzulmán közösség is létezik. A román állam tiszteletben tartja a vallási felekezetek jogait és autonómiáját, "igyekszik biztosítani" a törvény előtti egyenlőségüket – mondta Nastase a George C. Marshall Egyesület és a Román Patriarkátus közös szervezésében megtartott konferencián. Hangsúlyozta, a romániai egyházak képviselői közös dokumentumokban is kifejezték, hogy támogatják Románia európai integrációját. A konferenciát követően megtartott sajtónyilatkozatában a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az ország lakosságának 85 százaléka úgy véli, Románia a NATO tagjává kell váljék, s ez az arány megegyezik azokéval, akik szerint az (ortodox) egyház a legfontosabb és leghitelesebb alapintézmény. Újságírói kérdésre válaszolva Nastase II. János Pál pápa kérésével kapcsolatban a következőket mondta: "A magam szempontjából folyamatban levő eljárásról van szó, tekintettel arra, hogy mindezt magunkkal szemben is, de az Európa Tanáccsal szemben is vállaltuk. Már a parlament elé került egy szöveg, amely előirányozza az illető javak visszaszolgáltatását. Hogy milyen körülmények között, hányat, milyen módon – mindezeket majd a parlament dönti el." A miniszterelnök hozzátette, hogy amennyiben egy ilyen szabályozás megszületik, az valamennyi romániai egyházra érvényes lesz, beleértve az ortodox egyházat is. Nastase úgy véli, a törvény ez év őszén léphet érvénybe. /Iliescu ködösít. A pápa kitérő választ kapott. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Ion Iliescu államfő jún. 4-én kijelentette, hogy a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásakor nem kell a kulturális intézményeket "feláldozni". Egy jogtalanságot nem lehet egy másik jogtalansággal kijavítani - mutatott rá Iliescu. /Iliescu: Nem kell a kulturális intézményeket feláldozni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Ki gondolta volna, hogy a "demokratikus baloldal" egyszer 56-os pufajkás karhatalmistára, másszor meg KGB-ügynökre bízza a szabadon választott felelős kormány vezetését? Most nagy garral folyik a szerecsenmosdatás, a sárdobálás, a mellébeszélés. Acsarkodik a kormányoldal, hogy így az ellenzék megy úgy az ellenzék. Medgyessy Pétert ráadásul virtigli hazafiként mutatkozott, mert ő főállásban hárította el a pénzügyminisztériumot ostromló idegen kémeket 1977 és 1982 között, a szovjet megszállás és KGB-uralom teljében. Medgyessy ma nyugatbarát miniszterelnökként parolázna azokkal, akiket annak idején "elhárított". Kommunista titkosszolgálati múltjának kitudódása – amely állítólag a saját pártját is meglepte – "a nemzetközi világban semmifajta megrökönyödést nem keltett", próbálta elhitetni a Sevillából hazatérő Medgyessy a hiszékenyekkel. Mi meg csak legyintünk: Medgyessy, Kovács, Iliescu, Nastase, Putyin – együtt a régi gárda, írta Dénes László. /D. L. [Dénes László]: Ügynökök, vörösök, szocik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 25./

A "Három tenger" isztambuli találkozóján megtárgyalták az energiahordozók Kaszpi-tengertől a Fekete-tengerig és a Földközi-tengerig történő szállítására vonatkozó projekt stratégiai jelentőségét – közölte Ion Iliescu államfő azt követően, hogy hazaérkezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Kezdeményezésének Isztambulban megrendezett csúcstalálkozójáról. Iliescu elnök hozzátette: a kérdésről a július 1-3-án sorra kerülő grúziai hivatalos látogatása alkalmával is szó esik. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

Jún. 25-én Vida Gyula RMDSZ-képviselő napirend előtti felszólalásában emlékeztetett: "Egy héttel ezelőtt Damian Brudasca nagy-románia párti képviselő támadta a kormányt, mondván, a magyaroknak olyan engedményeket ad, amelyek hazaárulástól bűzlenek. Politikai nyilatkozatában Brudasca képviselő sértő és gyűlöletteljes kirohanásokat intézett a magyar nemzetiségű román állampolgárok ellen, olyan kijelentéseket, amelyek teljes mértékben kimerítik a büntető törvénykönyv 317. szakaszában foglalt ,,soviniszta propaganda bűncselekményét." Vida reméli, hogy a román állam megfelelő erővel rendelkezik ahhoz, hogy már kezdeti stádiumában megelőzzék ezeket a demokráciaellenes merényleteket. Kilin Sándor újságíró nem ilyen optimista, nem tudom elhinni, hogy "jogállamban élünk." A jogállamban sem a parlamentben, sem a televízió csatornáin, sem a sajtóban nem hangozhatnának el olyan kijelentések, amelyek a büntetőtörvénykönyvbe ütköznek, azokat a jogállam intézményrendszere azonnal szankcionálná. Néhány napja az OTV magán-televízióban Daniela Buruiana, a Nagy-Románia párt képviselőnője több millió néző előtt jelentette ki: az RMDSZ terrorszervezet, a Nagy-Románia Párt hamarosan hatalomra kerül, s akkor ezt a nemzetbiztonság számára veszélyes testet azonnal kivonják a forgalomból. És Iliescu államfő? Hargita megyében a polgármesterek tevékenységében keresi nagyítóval a hibát a prefektus javaslatára, Maros megyében iskolabotrányt robbant ki, Aradon a Megbékélési parkot kérdőjelezi meg, s az újságírókat börtönbe akarja vetni, ha megsértik az állam vezetőit. /Kilin Sándor: Napirenden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

"Iliescut hívják segítségül a magyarpalatkai románok, hogy megakadályozhassák a község magyar elnevezésének feltüntetését a helységnévtáblákon. Szerintük az elnevezés sérti a helybeli román lakosságot. Ioan Hurdusan polgármester elrendelte a megrongált településjelzők helyettesítését. A magyar lakosság aránya meghaladja a 30%-ot. Bitay Levente kijelentette: tudomásul kell venni, hogy Románia lakossága nemcsak románokból áll, hanem itt más nemzetiségek is élnek, akikre tekintettel kell lenni. /Nem kell Magyarpalatka! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Eduard Sevarnadze jelenlegi grúz elnök a Szovjetunió külügyminisztereként ellenezte amerikai kollégája arra vonatkozó javaslatát, hogy a szovjet csapatok beavatkozzanak az 1989-es romániai forradalomba, jelentette ki Ion Iliescu elnök júl. 2-án, a Tbiliszi Műszaki Egyetemen. /Díszdoktorrá avatták Ion Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Az Aurel Agache milicista őrnagy 1989. decemberi 22-i meglincselésének vádjával elítélt kézdivásárhelyiek közül eddig csak Héjja Dezső Gyula kapott elnöki kegyelmet, Reiner Antal jelenleg hároméves börtönbüntetését tölti Csíkszeredában. A háromszéki kisvárosban kegyetlenkedéseiről hírhedt Agachéval a népharag végzett, az elkövetők esetében is alkalmazni kellett volna az amnesztiarendeletet. Ennek ellenére a tömegből kiragadtak hat személyt és vád alá helyezték őket (időközben Kanabé Sándor István autóbalesetben életét vesztette, így ellene megszüntették az eljárást). A koncepciós kirakatperekre emlékeztető eljárás során 1999 novemberében, egy hónappal az elévülési határidő előtt hoztak ítéletet ügyükben, amelyet tavaly márciusban emelt jogerőre a Legfelsőbb Bíróság. Frunda György ügyvéd, RMDSZ-es szenátor, aki az érdemi perben képviselte a kézdiszékieket, törvényellenesnek minősítette az ítéletet s az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, 2001. augusztus 31-én pedig kegyelmi kérést nyújtott be Ion Iliescu államfőhöz. A három évre ítélt Reiner Antal szívproblémáira hivatkozva kérte az ítéletvégrehajtás felfüggesztését, de tavaly decemberben visszavonta ezt az ebben a keresetben őt képviselő Hajdú Dezső csíkszeredai ügyvéd tanácsára. "A gyógyszereit a börtönben is megkaphatja, így felesleges lett volna a huzavona. Mivel büntetlen előéletű, a büntetését harmadolni fogják, így valószínűleg jövő ilyenkor helyezik szabadlábra, hacsak közben nem kap elnöki kegyelmet" - nyilatkozta az ügyvéd. Arra, hogy eddig miért csak Héjja kegyelmi kérvényét bírálták el pozitívan, Frunda György szolgált magyarázattal: az amnesztiatörvény nem kollektív, hanem személyes jog, mondta az ügyvéd-szenátor. /P. L. Zs.: Reiner Antal kegyelmi kérvénye az államfő előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./"

"Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ "

"A Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács /CSAT/ döntése értelmében Adrian Nastase miniszterelnök lett a kül- és belföldi titkos információk egyetlen "kezelője". A CSAT úgy döntött, hogy az Országos Biztonsági Ügynökség (ANS), amely a NATO minősített információit kezeli, 90 napon belül be kell hogy épüljön az Államtitkok Országos Nyilvántartási Hivatalába (ORNISS). Az eddig független ANS tehát az ORNISS osztályává válik, élén egy államtitkári rangot viselő, a kormányfő által kinevezett igazgatóval, akinek a kezén minden minősített titkos információ átmegy majd. Ezzel Nastase harcot nyert Ion Iliescu ellenében, aki azt szerette volna, ha a megszűnő ANS a Legfelsőbb Védelmi Tanács alárendeltje lett volna. /Nastase tartja kézben a titkos információkat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ "

"Doina Cornea elolvasta szekus dossziéját, amelyik az ő követéséről szól, és - mint nyilatkozta - alaposan elcsodálkozott néhány kolozsvári kollégáján, akiről nem tételezte volna fel, hogy besúgta őt. Paul Goma írót nemrégiben Iliescu államfő békülékeny hevületében hazahívta, felajánlotta neki, hogy önkéntes száműzetéséből térjen haza Romániába. A román sajtóban gyűlölködő feltételezések láttak napvilágot ezt illetően. A "legilieszkánusabb újságok" egyike megdorgálta az elnököt, aki ki akar békülni egy ilyen pojácával, egy ilyen tehetségtelen emberrel, akit "az írószövetség egyik volt kisebbségi titkára, a heves magyar irredenta, Szász János támogatott". /Ágoston Hugó: Ellenállók, besúgók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./"

"Románia két világháború közötti, 800 ezres zsidó közösségének több mint a fele vált a holokauszt áldozatává. Ezek közül több mint 150 ezret a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből, mintegy 270 ezren pedig óromániai, főképp moldvai és bukovinai pogromokban, illetve a román hadsereg felügyelete alatt álló besszarábiai és dnyeszterentúli haláltáborokban pusztultak el. A túlélőket Bukarest a kommunista érában jelentős devizaösszegekért adta el Izraelnek. Ma Romániában körülbelül tízezer zsidó nemzetiségű személy él, s ezek zöme idős ember. A román zsidóság holokausztjáról néhány történészen kívül az országban jóformán senki nem beszélt. Ennek fő oka a hagyományos román történelmi misztifikáció. Az Egyesült Államokban tett látogatásaik során, mind Mircea Geoana külügyminiszter, mind pedig Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök számára amerikai tárgyalópartnereik egyértelművé tették, hogy Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg az országban Ion Antonescu marsallnak szobrokat állítanak, a meglévőket el nem távolítják, a fasiszta diktátor kultuszának, illetve a legionárius és újfasiszta mozgalmak újbóli térnyerésének gátat nem állítanak. Egyértelművé tették a román vezetés számára azt is, hogy el kell ismernie: a negyvenes években Romániában zsidóüldözés folyt, amely több százezer áldozatot követelt. Adrian Nastase még Washingtonban megígérte: a felvetett kérdéseket Románia a legrövidebb időn belül orvosolja. Nastase azután beszédében felsorolta a román hatóságok aktív részvételével 1941-ben lezajlott bukaresti, jászvásári, besszarábiai és bukovinai pogromokat, amelyeknek mintegy tizenötezer zsidó esett áldozatául, emlékeztetett a későbbi gettósításokra és a Dnyeszteren túlra történő tömeges deportálásokra. - A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni - szögezte le a miniszterelnök. Radu Ioanid történész, a washingtoni Holokauszt Múzeum Romániából elszármazott igazgatója kifejtette: Antonescu nem felelős az észak-erdélyi zsidóság Auschwitzba történt deportálásáért, azért a korabeli magyar és német megszálló hatóságokat terheli a felelősség. Ám a marsall és kormánya legkevesebb 250 ezer zsidó kiirtásáért felelős, akik között nem csupán román, de besszarábiai, bukovinai és dnyeszterentúli ukrán zsidók is voltak. Ezekhez pedig hozzáadódik a Regátban rendezett pogromok során elpusztított mintegy 15-20 ezer zsidó áldozat. A Nastase-kormány március 20-án sürgősségi kormányrendelettel rendezte a romániai zsidóság közösségi vagyonának tulajdonjogát. A jogszabály valamennyi templom, imaház, temető, rituális fürdő és vágóhíd egyetlen tulajdonosává a romániai zsidó hitközségeket tette. A másik sürgősségi kormányrendeletben megtiltották, hogy a háborús bűnösöknek Romániában szobrot emeljenek, róluk utcákat, tereket, parkokat vagy pedig szervezeteket nevezzenek el. Az utóbbi rendelkezés megszegőit hat hónaptól öt évig terjedő fegyházra ítélhetik. Az idegengyűlölő, antiszemita és újfasiszta szervezetek azonnal tiltakoztak. Elsőként a két világháború között létrehozott Romániai Legionárius Mozgalom, amely 1990 után újra aktivizálódott. Serban Suru, a mozgalom elnöke szerint a kormányrendelet sérti Románia alkotmányát, az emberi jogokat, a rendőrállam visszaállítását jelenti. Corneliu Vadim Tudor nyíltan antiszemita Nagy-Románia Pártja (NRP) is tiltakozott. Tudor közölte: Romániának nincs szüksége a NATO-ra. - Fel kell ajánlanunk Putyinnak, hogy cserében Besszarábiáért, Románia végképp lemond a NATO-csatlakozásról - mondta Tudor. A felháborodás miatt Nastasénak engedett. Leszögezte, hogy "a holokauszttal kapcsolatos viták nem vezethetnek a román nép bűnbakká történő kikiáltásához, csakis a korabeli kormány viseli mindenért a felelősséget". A miniszterelnök hozzátette: az ország érdekeinek megfelelően hoztak olyan intézkedéseket, amelyek "mindenütt elfogadott értékekhez igazodnak". Theodorescu miniszter is retirált: Ion Antonescu a történelem tragikus hőse volt, aki háborús bűnöket követett el, s megfizetett értük - mondta Kolozsváron. A miniszter azt is kijelentette, hogy "Romániában nincs antiszemitizmus, csupán néhány antiszemita létezik". A holokauszttagadók sorába Mircea Ionescu-Quintus és Norica Nicolai liberális szenátorok is beálltak. Quintus "a Moldvában évtizedekkel ezelőtt történteket" a valósággal ellentétben álló kitalációknak minősítette. Ion Iliescu államfő a NATO-tagjelölt országok március 25-26-i bukaresti tanácskozásával párhuzamosan a jelölt államokban működő zsidó szervezetek is találkoztak. Hozzájuk intézett üzenetében Iliescu leszögezte: "Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden személyére irányuló kultusz, indoklástól függetlenül, a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Ion Antonescunak minimum nyolc szobrot állítottak a Regátban: Bukarestben (a Munka téren), Jilaván (a börtön előtti téren), illetve Slobozia, Calarasi, Piatra Neamt (Karácsonykő), Tirgoviste, Bacau (Bákó) és Iasi (Jászvásár) vidéki városokban. A kilencediket Erdélyben emelték, Nagysármáson, s azt népes ortodox papküldöttség jelenlétében maga Andrei gyulafehérvári ortodox püspök szentelte fel. A rendeletek értelmében mindezeket el kell távolítani. Elsőként a Karácsonykő városában előtt álló Antonescu-szobrot távolították el. A kormány azt ígérte, a többi szobor elmozdítása rövid időn belül megtörténik, de a helyi vezetők ennek keményen ellenálltak. A jászvásári szobrot a helyi hatóságok nagy nehezen, titokban távolították el. Az 1997-ben felállított nagysármási szobrot ötven méterrel az eredeti talapzat mögé, a sebtében múzeummá avanzsált helyi ortodox fatemplom tornácára költöztették, a bákói pedig a helyi katonaiskolában állt kezdettől fogva, s a hatóságok szerint az nem számít nyilvános helynek. A bukaresti szobor viszont az ortodox egyház területén áll, azt a művelődési minisztérium és a pátriárka hivatalának jóváhagyásával emelték, a pap nem engedte meg, hogy ahhoz hozzányúljanak. Mindezek után Gheorghe Buzatu NRP-képviselő bejelentette: Jászvásáron, Pitestien és Marosvásárhelyen három további Antonescu-szobor felállítását tervezi a marsall nevét viselő liga. - Nagyon sok városban, így például Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen a szóban forgó utcák még mindig a marsall nevét viselik. Kivételnek számít Adrian Severin volt román külügyminiszternek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése elnökének állásfoglalása, aki elítélte a történteket. Ápr. 27. és máj. 18. között, a FLAS (Frontul de Lupta Anti-Semita - Antiszemita Harci Front) nevében cselekvő ismeretlen tettesek meggyalázták az észak-moldvai Falticeni zsinagógáját, antiszemita jelszavakat írtak annak falára, s elloptak egy Tóra-tekercset. Júl. 2-ára virradóan szintén ismeretlenek betörtek a Dorna Vatra-i zsinagógába, szétszórták az imakönyveket és az egész templomot felforgatták. A szenátus megszavazta a zsidó közösségi vagyonnak a hitközségek tulajdonába visszajuttattását, de az utcanevek megváltoztatása és a megmaradt Antonescu-szobrok eltávolítása nem történt meg. Grigore Zanc kormánypárti szenátor, a szenátus művelődési bizottságának a tagja kijelentette: "Romániát nem lehet olyan országnak tekinteni, amelyben holokauszt történt, vagy amely részt vállalt a holokausztban". A kormány rájöhetett arra, hogy cselekedeteihez a közvéleménynek elegendő magyarázatot nem nyújtott, a nyugati partnereket pedig még ennél is kevésbé sikerült meggyőznie szándékainak őszinteségéről és komolyságáról. Ezért Razvan Theodorescu művelődési miniszter május végén a kormány nevében azt kérte a Román Akadémiától, hogy mielőbb szervezzen a holokauszttal és a 31/2002. számú rendelettel foglalkozó konferenciát, amelyre a hazaiak mellett külföldön élő történészeket is hívjon meg. Jún. 28-án került sor, ugyanazon a napon, amikor Bukarestben megkapták az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (Helsinki Bizottság) nyolc tagja Adrian Nastase kormányfőhöz intézett levelében leszögezte: az a tény, hogy egyes utcák még mindig Ion Antonescu nevét viselik, ellentétes a Nastase márciusi beszédében megfogalmazottakkal, amelynek értelmében Románia megváltoztatja "a fasizmussal és a szélsőségekkel kapcsolatos addigi kétértelmű magatartását". Ezek után a bukaresti Victoria Kormánypalotában létrehozták Románia korábbi miniszterelnökeinek arcképcsarnokát, s ott a Ion Antonescu arcképe is helyet kapott. /Tibori Szabó Zoltán: Románia és a holokauszt Huncutkodó szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"Ion Iliescu elnök júl. 29-én cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, miszerint államelnöki mandátumának lejárta után nem tér vissza a Szociáldemokrata Pártba (SZDP), azonban nem beszélt arról, mihez fog kezdeni a 2004-es elnökválasztás után. - Nem mondtam, és nincs is szándékomban elmondani, mit fogok tenni. Majd meglátjuk - fogalmazott. /Iliescunak nincs szándékában visszavonulni Az államfő cáfolja a sajtóhíreszteléseket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ "

"Gyermekkori élményeinek, illetve az auschwitzi deportálás tragédiájának felelevenítését jelentette Elie Wiesel számára júl. 29-én a szülővárosába, Máramarosszigetre történő látogatása. - Ami akkor történt, az nem az Önök felelőssége - mondta Elie Wiesel a város lakóinak. Elie Wiesel, aki 1986-ban Béke Nobel-díjat kapott, Máramarosszigeten született 1928-ban. Családját 1944-ben deportálták a náci lágerekbe. Elie Wiesel túlélte a koncentrációs táborokat. Először 1964-ben tért vissza Máramarosszigetre. Wiesel ezévi látogatása Ion Iliescu államfő kezdeményezésére történt. A cél: az Elie Wiesel Emlékház felavatása. /Elie Wiesel újból hazalátogat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ "

"Elie Wieselt júl. 30-án a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Elie Wiesel arra kérte az akadémikusokat, lépjenek fel bizonyos román politikusok nacionalista megnyilvánulásaival szemben, és megjegyezte, hogy a zsidó közösség több ízben panaszkodott "egy bizonyos rasszista és nacionalista párttal" kapcsolatban. "A megcsappant romániai zsidó közösség félelemben él. Hogyan hagyhatják, hogy ezek a politikusok eljátsszák az ország becsületét? Beszéljenek, írjanak, tiltakozzanak annak érdekében, hogy az ország visszakapja megérdemelt tiszteletét" - fogalmazott Wiesel. Elie Wiesel arra kérte Ion Iliescu államfőt, hogy mondja el az igazságot a románoknak a múlttal kapcsolatban, utalva Ion Antonescu marsallra és a Iasi-i, bukovinai és besszarábiai pogromokra. Ion Iliescu kifejtette, egyetért Elie Wiesel kijelentéseivel, "az intoleranciának, a fanatizmusnak, a barbárságnak pedig nincs politikai színezete és nemzetisége". /Elie Wiesel a Román Akadémia tiszteletbeli tagja. A Béke Nobel-díjas író tiltakozik a nacionalista megnyilvánulások ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "

"Medgyessy Péter miniszterelnökre célzott Dr. Sasi Nagy Béla cikkében: egy új hatalmasság, aki a régi rend düledező tanyájáról került ismét a felszínre, programbeszédet tartott. A politikus szerint ne a múlttal törődjünk, hanem a jövővel. Egy eminens író, volt Pen Club elnök még a könnyű drogok szabad forgalmazásáért is hősiesen síkraszállt. /Konrád Györgyről van szó./ El kell felejteni a 19-es vörös terrort, a világháborút, a Don-kanyart, továbbá azokat, akik megjárták a Duna csatornát, Recsket? Két ország összes börtöneit? Az egyik miniszterelnök "csak" az ifjú kommunisták felső vezetésében vett részt. /Iliescu/. A másik miniszterelnök kicselezte a KGB-t, hogy Európába vezesse országát a "nagy testvér" háta mögött. /Dr. Sasi Nagy Béla: Elmúlt-e a múlt? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 2-8./"

"Tizenkét évvel a forradalom után egyetlen olyan személy sincs börtönben, aki felelőssé tehető a mártírhalált halt mintegy 1100 ember megöléséért. Az utolsó három elítéltnek a múlt héten kegyelmezett meg Ion Iliescu államfő. A Memorialul Revolutiei elnevezésű forradalmáregyesület elnöke, Traian Orban leszögezte: "Nem lep meg, hogy Ion Iliescu megkegyelmezett a temesvári tiszteknek, mert ezek december 22. után az új rendszer szolgálatába szegődtek. Természetesen ez nem menti fel őket az elkövetett bűncselekmények felelőssége alól." Körülbelül egy éve Ion Iliescu törvénytervezet kidolgozását javasolta, melynek értelmében - az államfő által sokat emlegetett nemzeti megbékélés jegyében - kegyelmet kaptak volna a forradalomban, illetve a bányászjárásokban érintett személyek. A kolozsvári forradalom ügyét nem sikerült az elmúlt tizenhárom év alatt megtárgyalni, az Otopeni-i és temesvári vérengzések ügyében elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok is szabadlábra kerültek. Miron Cozma bányászvezért jelenleg is az ország legszigorúbb börtönében őrzik. /Szőcs Levente: Megbocsátottak az ellenforradalmi vérengzés elkövetőinek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke Ion Iliescu államelnökhöz írt nyílt levelében azt kérte, hogy Reiner Antalt részesítse elnöki kegyelemben. Nem először fordult az elnökhöz vérlázító ügyekben: "az 1989. decemberi székelyföldi milicista-gyilkosságok ürügyén hozott magyarellenes és törvénytelen törvényszéki ítéletek, azaz a romániai magyarság megfélemlítése és megalázása szándékával hozott koncepciós törvényszéki ítéletek ügyeiben." Reiner Antal ártatlan és súlyosan beteg embernek kér kegyelmet. 1990 elején Iliescu aláírásával nyilvánosságra hozott elnöki dokumentum alapján mellőzték a milicista-lincselések valódi elkövetőinek, mindazon román személyeknek elítélését és börtönbe zárását, akik 15 román településen bizonyíthatóan elkövették a gyilkosságot. Katona Ádám az oroszhegyi és a zetelaki - Reiner Antalhoz hasonlóan - etnikai koncepciós perben elítélt, börtönbe zárt magyarok érdekében fordult Iliescuhoz. Iliescu elnök néhány napja "humanitárius okokra hivatkozva" elnöki kegyelemben részesítette azokat a szadista gyilkos, román katonatiszteket, Constantin Rotariut, Ion Paunut, Gheorghe Constantint, akikre egyértelműen rábizonyosodott, hogy 89 decemberében az ország több településén halomra lövették és lőtték az igazi forradalmárokat. /Katona Ádám, az EMK elnöke: Elnöki kegyelmet Reiner Antalnak! = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./"

"Nemsokára megmutatkoznak az eredményei annak, hogy Románia aláírta az Egyesült Államokkal a Nemzetközi Büntetőtörvényszékről szóló megállapodást, nyilatkozta John McCain amerikai szenátor azt követően, hogy aug. 19-én találkozott Ion Iliescu államfővel. A találkozó után Iliescu elnök közölte: az amerikai vendégekkel nemzetközi politikai kérdésekről és a kétoldalú együttműködésről folytatott eszmecserét. Hozzátette, hogy Románia nagy jelentőséget tulajdonít az Amerikai Egyesült Államokkal való stratégiai partnerségnek. Romániának és a többi tagjelölt országnak be kell látnia, hogy a NATO-tagjaiként jelentős összegeket kell kiutalniuk a katonai fejlesztésre, tette hozzá Fred Thompson szenátor. /Amerikai szenátorokkal találkozott Ion Iliescu Romániának mind a NATO, mind az EU tagjává kell válnia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Az Agache-per öt elítéltje közül jelenleg a három év börtönbüntetésre ítélt Reiner Antal van a rácsok mögött a csíkszeredai börtönben immár 382 napja. Reiner a hipotónia egy különös válfajában szenved, mely életfontosságú szerveit - például szemét, agyát, veséjét, szívét - visszafordíthatatlanul károsítja, s melynek kezelése a börtönben nem lehetséges. A beteg férfi ügyét elsősorban Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke karolta fel, aki Sógor Csaba szenátorral és Ráduly Róbert parlamenti képviselővel együtt több alkalommal is felkereste a börtönben. A megye RMDSZ-es honatyái közül senki nem látogatta meg. Reiner jelenleg embertelen körülmények között él, ötvenen vannak a közös cellában, ketten alszanak egy ágyban. Katona Ádám ez év augusztus 12-én nyílt levelet intézett Ion Iliescu államfőhöz, melyben Reiner Antalnak elnöki kegyelmet kér. Katona Ádám nyílt levelére az elnöki hivatalból egyelőre semmiféle visszajelzés nem érkezett. /Iochom István: Agache-ügy. Reiner Antal a börtönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./"

"Kovács László külügyminiszter szept. 4-5-én Romániába, szept. 6-án Moszkvába látogat. A külügyi szóvivő elmondta: Kovács László a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal vendéglátójával, Mircea Geoanaval, és fogadja őt Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő is. Kovács előadást tart a román külképviseletek vezetői előtt az új magyar kormány külpolitikai törekvéseiről, ismerteti a magyar külpolitika célkitűzéseit. /Kovács László Romániába látogat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"