"Ion Iliescu államfő dec. 6-án erkölcstelennek, nemzetellenesnek és gyalázatosnak nevezte azokat az állításokat, miszerint államcsíny történt Romániában 1989 decemberében.Iliescu végezetül kijelentette: arra kéri mindazokat, akik államcsínyt emlegetnek az 1989-es események kapcsán, olvassák el figyelmesen a forradalom kezdetekor kiadott közleményt, mert a dokumentum a rendszerváltásról szól. /"Becsmérlő állítások". Ion Iliescu: 1989-ben nem volt államcsíny. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"

"Ion Iliescu elnök részt vesz az információs társadalomról szóló nemzetközi csúcsértekezleten (WSIS), amelyet dec. 9-11. között rendeznek Genfben. A konferencia célja megoldást találni a "digitális lemaradások" csökkentésére, valamint az információ-technológia és távközlés fejlesztésére minden országban, és a kormány, a magánszféra, valamint a civil társadalom ágazati aktív partnerségének megerősítésére. A román államfő találkozik Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, Stipe Mesic horvát államelnökkel, valamint Dragoljub Micunovic-csal, Szerbia és Montenegró parlamentjének elnökével. /Iliescu genfi nemzetközi csúcsértekezleten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"

"Áttörést sikerült elérnie Király András Arad megyei RMDSZ-elnöknek és Tokay György parlamenti képviselőnek dec. 8-án Bukarestben: Ion Iliescu tanácsadói elfogadták javaslatukat: a Szabadság-szobrot a Tűzoltó téren helyezzék el. Az elnöki hivatal javaslatára a Tűzoltó teret a közeljövőben valamelyik irányba kibővítik, és az így nyert területre várhatóan az 1848-as forradalomban elesett román hősöknek emléket állító szobor kerül. A térrendezési tervnek december közepéig, de legkésőbb az év végéig el kell készülnie. /Gujdár Gabriella: A Tűzoltó térre kerül a szobor? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"Ion Iliescu elnök a közelmúltban tett törökországi látogatásán javasolta Necdet Sezer török államfőnek egy terroristaellenes szövetség létrehozását a balkáni és fekete-tengeri államok részvételével. Iliescu dec. 8-án, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének megnyitóján kijelentette, hogy a térségbeli államok terroristaellenes szövetsége elsősorban politikai projekt, ugyanakkor szoros együttműködést feltételez az államok és intézményeik között. A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés két államában, Törökországban és az Orosz Föderációban véres merényletek történtek az utóbbi napokban és hetekben - emlékeztetett Iliescu. /Iliescu terroristaellenes balkáni szövetséget javasol. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

"Az elmúlt hónapokban több újságírót bántalmaztak Románia több városában. Egyeseknek az a véleménye, hogy a verések, fenyegetések, megfélemlítések mögött a kormánypárt húzódik meg. - Köztörvényes bűncselekmény, nem pedig politikai megtorlás áldozata lett Ino Ardelean román újságíró, akit ismeretlen tettesek összevertek Temesváron - közölte az MTI-vel Bogdan Niculescu-Duvaz, az SZDP szóvivője. Ardelean számos tényfeltáró cikkben foglalkozott a politikai elit egyes körei (például a kormánypárt) és az üzleti élet állítólagos összefonódásával. Mircea Toma, a sajtószabadság romániai helyzetét figyelő intézmény vezetője a magyar hírügynökség kérdésére válaszolva emlékeztetett: ez immár a tizennegyedik eset, hogy ilyen vagy olyan érdekcsoportot bíráló újságírót súlyosan bántalmaztak Romániában, és nem derült fény a tettesek kilétére. A közelmúltban például Csíkszeredában a Hargita Népe című magyar nyelvű lap munkatársát verték össze ismeretlenek, a román sajtó értesülései szerint helyi magyar vállalkozó áll a háttérben. Bogdan Niculescu-Duvaz, a kormánypárt szóvivője visszautasított minden olyan vádat, amely szerint a kormánypártnak bármilyen köze lenne a sajnálatos temesvári esethez. Elítélte az Ardelean elleni támadást Adrian Nastase román kormányfőhöz írt levelében az Újságírók Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet is. A hatalmon lévő politikusok korrupciós ügyeit firtató tudósítók elleni fizikai támadások egyre növekvő száma aggodalomra ad okot - áll a sajtószabadság érvényesüléséért küzdő csoport üzenetében. Ion Iliescu államfő felháborodását fejezte ki az újságírók ellen elkövetett bármely jellegű agresszió ellen. /Kiss Olivér: Egyre több újságírót bántalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

"Évről évre halványabban él a temesváriak emlékezetében a Ceausescu-diktatúrát megdöntő, 1989. dec. 15-én kirobbant forradalom (népfelkelés?) emléke. Az idén először, nem dec. 15-én, a református bérpalota előtti spontán szolidaritási tüntetés színhelyén kezdődnek a megemlékezések, hanem 16-án, az Operában megtartott ünnepséggel és gálaelőadással, valamint a forradalomban letartóztatottak ALTAR egyesülete szervezte vitafórummal. Dec. 17-e az 1989. decemberi események óta Temesvár gyásznapja: ezen a napon a temesváriak istentiszteletekkel, koszorúzásokkal adóznak a forradalomban elesett mártírok emlékének. Dec. 18-án a megemlékezők elzarándokolnak a forradalmi megmozdulások valamennyi helyszínére, ahol az ártatlan, fiatal életeket kioltó fegyverek eldördültek. Dec. 19-e emlék- kiállítások és egy tudományos ülésszak megnyitójának napja lesz, míg dec. 20-án már a szabadságot ünneplik a temesváriak, akik 14 évvel ezelőtt százezrével vonultak az utcára, megdöntve a diktatúrát. A szervezők Ion Iliescu elnököt, az akkori események egyik főszereplőjét is meghívták a rendezvényekre, akitől arra a kérdésre várnak választ, hogy miért volt több áldozat 1989 dec. 22. után, mint a diktatúra megdöntése előtt? Rendhagyó módon az idén dec. 20-án délután lesz megemlékező istentisztelet a belvárosi református templomban, a "forradalom szikrája", Tőkés László királyhágómelléki református püspök részvételével. /(Pataki Zoltán): Egyre halványabb a temesvári forradalom emléke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"Dec. 14-én tartották Kolozsváron, a Magyar Színházban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alakuló ülését, amelyen a négyszáz megválasztott küldöttből 373-an vettek részt. Tiszteletbeli elnökké és egyéves mandátumra elnökké választották Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, megszavazták a 8 alelnökből, a 8 jegyzőből, valamint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács elnökéből (dr. Csapó I. József) álló Állandó Bizottságot. Az alakuló ülésen a magyarországi ellenzéki pártok, a FIDESZ és az MDF képviseltette magát, illetve több civil szervezet, közöttük a Magyarok Világszövetségének a hivatalos küldötte is jelen volt. A küldöttek megfogadták: legjobb tudásuk szerint szolgálják az autonómia ügyét. Szilágyi Zsolt, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában az EMNT megalakulásához vezető út különböző állomásait ismertette, amely a Szatmárnémeti Fórummal vette kezdetét, majd folytatódott Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, és végül Sepsiszentgyörgyön, ahol megalakult a Székely Nemzeti Tanács. A Székely Nemzeti Tanács 156 küldöttel érkezett, emellett valamennyi kistérségi fórum küldöttsége is eljött Kolozsvárra. Szilágyi Zsolt bejelentette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását. Tőkés László kifejtette, hogy Kolozsvár tíz év alatt, 1992 és 2002 között több magyar veszített, mint amennyit Mohácsnál veszítettünk. Sabin Ghermanra utalva kijelentette, hogy torkig vagyunk azzal a régi Romániával, amely trianoni vállalásaiból semmit nem teljesített. Tőkés szerint az RMDSZ vezetői hibás utat választottak, amivel az egész romániai magyar közösség létét veszélybe sodorták. A romániai magyarság helyzete annak ellenére rosszabbodik, hogy az RMDSZ együttműködik a román kormánnyal. Tőkés László bírálta az RMDSZ médiamonopóliumra való törekvését is, amelynek intő példája, hogy az új erdélyi magyar tv-adó a szócsöve legyen. Szerinte a régi Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ közötti hasonlóság kísérteties. A románok rájöttek, hogy a magyar törekvéseket, az erdélyi magyarság jogos igényeit magyarokkal lehet a legkönnyebben leszereltetni. A püspök úgy fogalmazott, a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia. Ennek megvalósításához arra is szükség van, hogy az egykoron RMDSZ-keretben elképzelt román-magyar kerekasztalt hozzanak létre, ahol párbeszédet folytassanak az autonómiaigényről. Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője, a Kezdeményező Testület tagja felkérte Tőkés Lászlót, hogy átmeneti időszakra, egy évre vállalja el az EMNT elnöki tisztségét. Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ezt követően az EMNT házszabály-tervezetét ismertette. A megszavazott tervezet szerint 9 szakbizottság fog felállni, ezek összetételére az Állandó Bizottság az EMNT következő küldöttgyűléséig terjeszt majd elő javaslatokat, amikor a házszabállyal kapcsolatos módosításokat is megvitatják majd. Az Állandó Bizottságba a következő tagok kerültek be: Szász Jenő, Sánta Imre, Borsos Géza, Fodor Imre, Árus Zsolt, Izsák Balázs, György Attila, Tulit Attila, Boros Zoltán, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Mátis Jenő, Szabó László és Hantz Péter. Az EMNT-nek nyolc alelnöke és nyolc jegyzője van, a SZNT elnöke és az EMNT elnöke pedig szintén szavazati joggal vehet részt az Állandó Bizottság ülésein. A legrövidebb időn belül véglegesítik az autonómiatervezetet. Dr. Csapó I. József rámutatott: Aranyosszék, az egyetlen már elveszített székely szék intő példa kell hogy legyen, hogy nincs várakozásra való idő, cselekedni kell. A küldöttek határozatot és kiáltványt fogadtak el az erdélyi magyarság önkormányzásáról. Ebben leszögezték, hogy az Erdélyben őshonos magyar nemzeti közösség ragaszkodik évszázados autonómia hagyományaihoz, amely nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását: "kinyilvánítjuk igényünket a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája, valamint ezen autonómiaformák törvénybe foglalása és statutumai törvény általi jóváhagyása iránt. Kijelentjük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját a demokratikus jogállamokban használatos eszközökkel, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumaiban feltüntetett módon és elvek alapján, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárások révén kívánjuk elnyerni." Felkérték Románia parlamentjét, kormányát, az összes politikai erőt, a civil szféra képviselőit, a történelmi egyházakat, hogy a jogállam eszközeivel támogassák a romániai magyarság jogos igényének megvalósítását. Szintén felhívást intéztek a magyar országgyűléshez, a magyar kormányhoz és a magyar közélet összes szereplőjéhez, hogy a romániai magyarság szülőföldjén való megmaradása érdekében segítse az EMNT autonómiatörekvéseit. Dr. Újvári Ferenc leszögezte: az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ egyik arculata. Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő az EMNT fontosságát gyakorlati tényezővel magyarázta. Iliescu amerikai látogatása kapcsán Tom Lantos Bushhoz intézett kérését, miszerint kövesse figyelemmel a romániai restitúciót, illetve a kisebbségi jogok többi vetületét, azért nem sikerült a megbeszélések napirendjére tűzni, mivel az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Romániában a kisebbségek helyzete példásan alakul, ezt RMDSZ-források is megerősítették az amerikai külügyminiszter számára. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében szólt arról, hogy a magyar gazdaság mélyrepülésben van. Az EU-csúcson nem sikerült egyezségre jutni többek között arról sem, hogy az alkotmányba bekerülhessen a keresztény múltra, az Istenre való utalás. Kövér aggasztónak tartotta azokat a vélekedéseket is, miszerint 2050-re Magyarország lélekszáma 7,5 millióra csökken. Elképzelhető, mondotta, hogy milyen elszívó erőt jelent majd az évek során az anyaország a határon túli magyarság számára. Kövér László szerint, aki a magyarság nevében azt állítja, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége autonómiára, az a totalitárius rendszerek, a fasizmus és a kommunizmus nyelvén beszél. Az MDF nevében Bedő Ápád alelnök pártja támogatásáról biztosította az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Király Zoltán, az MVSZ alelnöke szintén üdvözölte a résztvevőket, és az elnökségnek átadta az európai alkotmány módosítására tett javaslatok többnyelvű iratcsomóját. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF amerikai emberjogi alapítvány elnökének, Hámos Lászlónak az üzenetét olvasta fel. Az amerikai magyar emberjogi aktivista szerint fontos a világpolitikát meghatározó tényezőkre figyelni, és úgy tálalni külföldön a magyarság jogos igényét, mint amilyen sikerrel tálalják az azt elutasító országok ennek ellenkezőjét. A Bocskai Szövetség részéről szintén teljeskörű támogatásról biztosították az EMNT törekvéseit. Szőcs Géza felszólalásában arra intette a nemzeti tanács vezetőit, hogy óvakodjanak azon külső erők összeugratási szándékaitól. /Makkay József: A határmódosítás alternatívája az autonómia. Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Tőkés László sajtóértekezletén hangoztatta: a tanács az RMDSZ legjobb erőit szeretné bevonni ebbe a munkába. /Megalakult az EMNT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./"

"Meglepetést okozott az a hír, hogy a Gheorghe Funar, Kolozsvár magyargyűlölő polgármestere díszoklevéllel tüntette ki a megpróbált sorsú kolozsvári magyar egyesületet és vezetőjét, Tokay Rozália asszonyt. Közben nem enyhül a három éve tartó hatósági zaklatás, a kolozsvári ügyészség és pénzügyőrség újabb bűnvádi eljárást kezdeményezett a Szent Kamill Otthont önerőből felépítő magyar mozgássérültek egyesülete ellen. A Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatát hatósági ostrom alatt tartják. A Tokay Rozália vezette egyesület, a román állam támogatása nélkül, az elmúlt hét év alatt felépítette és üzembe helyezte a mozgássérült magyar öregeket befogadó Szent Kamill otthont, amely öt szinten, összesen 4000 négyzetméter beépített területen, 80 személy befogadását teszi lehetővé. A közel 100 millió forint értékű épület megvalósításához szükséges pénzösszegeket, az egyesület önerőből, többnyire használt ruhák forgalmazásából teremtette elő. A hatósági zaklatás során nem egyszer tízesével rontottak rá rendőrök, és más hatósági személyek, a Szent Kamill otthon védtelen vezetőire. A hatósági fellépés eredménye per lett, amelyben annak ellenére, hogy az államügyész a magyar mozgássérültek ellen felhozott hatósági vád ejtését kérte, a bíróság másodfokon - az elsőfokú ítélettel ellentétesen - elmarasztalta a kolozsvári magyar egyesületet, és több mint 2 milliárd lej befizetésére kötelezte. Dec. 9-én az MMTK elnöke Budapestre látogatott, és a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Sajtószolgálatának tudomására hozta a legfrissebb fejleményeket. A Tokay Rozália által kiadott tényfeltáró közlemények, melyek részletesen ismertették az MMTK ellen folytatott hajtóvadászatot, eljutottak Brüsszelbe is. Az Európai Unió központjából érkező kutakodásra - többek között Günter Verheugen bővítési biztos felelősségvállaló levelére - a román politika bűvészmutatvánnyal válaszolt. Minden előzetes értesítés nélkül dec. 3-án a kolozsvári városházára hívták Tokay Rozáliát, ahol a sajtó jelenlétében, rögtönzött ünnepség keretében Gheorghe Funar díszoklevelet adott át, egyet a Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatának, a másikat Tokay Rozália Csöpinek. Tokay Rozáliát megkereste Kolozsvár RMDSZ-szenátora, Eckstein Kovács Péter, aki újabb EU-parlamenti levelet hozott. A szenátor felajánlotta az RMDSZ támogatását a MMTK-nak. "Miután Markó Béla az elmúlt 13 évben a füle botját sem mozdította egyesületünk érdekében, mostani felajánlkozását sem tudom önzetlen segítségként felfogni, sokkal inkább politikai helyezkedésként, amelyet a brüsszeli érdeklődés váltott ki" - mondta Tokay Rozália. Az RMDSZ Ion Iliescu államfőnek állami kitüntetésre terjeszti fel a kolozsvári magyar egyesületet. "Nem kérünk kitüntetéseket, csupán azt, hogy hagyjanak élni és dolgozni minket, és tegyék jóvá azt a sok álmatlan éjszakát, amit az elmúlt 3 évben okoztak nekünk" - nyilatkozta Tokay Rozália. /Díszoklevél és ügyészségi eljárás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"Dec. 18-án ünnepi ülésen emlékezett meg a parlament az 1989-es decemberi eseményekről. Az ellenzéki pártok képviselői a forradalom kisajátításával, az igazság elhallgatásával, a tizennégy évvel ezelőtti álmok elárulásával vádolták a romániai átmeneti időszak főszereplőit, a ma magukat szociáldemokratának nevező politikusgárdát. Az ünnepi ülésen a forradalmárok képviselői közül egyedül Dan Iosif elnöki tanácsosnak adtak szólási lehetőséget. - A román nép csak kis mértékben volt az 1989-es forradalom haszonélvezője, a hatalmat a volt rezsim egy szűk csoportja kaparintotta meg - jelentette ki az ünnepi ülésen Nicolae Vlad Popa liberális szenátor. A Demokrata Párt részéről Petre Roman szenátor szólalt fel, aki megemlékező beszédében szintén élesen bírálta azokat, akik a román társadalmat ilyen nehéz helyzetbe juttatták, ezért - vélte - elsősorban a jelenlegi kormány a felelős. A Nagy-Románia Párt részéről Ilie Ilascu szenátor is a forradalomról fel nem tárt igazságot tette szóvá. Véleménye szerint az elmúlt 14 év során annyi viszont kiderült, hogy a hősök közül ki érdemli meg ezt a kitüntetést, és ki a szélhámos. Példának Tőkés Lászlót hozta fel, aki szerinte fegyveres harcra, szeparatizmusra buzdítja a magyarokat. Az RMDSZ nevében felszólaló Tokay György RMDSZ-képviselő köszönetet mondott az 1989. decemberi forradalom hőseinek és kijelentette, noha nem ért egyet Tőkés László jelenlegi akcióval, "hősi gesztus" volt, amit 1989-ben tett. Tokay György szerint 14 év után sok minden nem valósult meg, de előrelépés történt. - Nem engedhetjük meg a történtek elpolitizálását - szögezte le. Beszédében Ion Iliescu államfő visszautasította azokat a próbálkozásokat, amelyek véleménye szerint az 1989-es forradalmat igyekeznek meghamisítani. Nem palotaforradalom volt, hanem egy Temesvárról induló és Bukarestben kulmináló népfelkelés. Nem államcsíny, hanem igazi rendszerváltás történt 1989. decemberében, hiszen ha nem így lett volna, ez az ország ma nem a jogállam, és a demokrácia útját járná, hanem megmaradt volna a tizennégy évvel korábbi diktatúra csak más vezetőkkel az élén - hangoztatta. /Ma sem ismerjük az igazságot 1989 decemberéről - hangzott el a parlament ünnepi ülésén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"Szent István tíz püspökséget alapított, az erdélyit 1009-ben. A török hódoltság idején kilenc székesegyház elpusztult, csak a gyulafehérvári maradt meg - idézi föl a történelmet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A román görögkeleti és görög katolikus, a magyar római katolikus és protestáns, a német római katolikus és protestáns karácsony egybeesik. Ezen a napon Erdélyországban minden keresztény külön-külön saját egyházában, ugyanakkor együtt ünnepel. - Teológiai tanulmányaim idején sokszor elgondolkodtam a "magyar sors" felett. Más elnyomott nemzetet egyházuk tartott meg nemzeti azonosságában, mondta az érsek. Az írek elvesztették anyanyelvüket, de katolikus hitüket nem, és végül is, bár angol nyelven, írek maradtak, és kiharcolták a függetlenséget. Lengyelország hármas felosztása után a lengyeleket katolikus hitük tartotta meg az egységben és vezette el Lengyelország újjászületéséhez. Jakubinyi leszögezte, nem vallásháború dúl Észak-Írországban vagy a Balkánon - nacionalista háborúk ezek, csak éppen a szemben álló felek más és más egyházhoz tartoznak. "Mi, erdélyiek, büszkén valljuk, hogy közép-európaiak vagyunk - csak az "ókirályság" miatt Kelet-Európához csatoltak minket is. Jogtalanul, igazságtalanul." A gyulafehérvári székesegyház egyedülálló a magyar történelemben, lényegében véve eredeti, XI. századi alakjában, természetesen gótikus, reneszánsz, barokk, neoklasszicista és más toldásokkal. XIII. Leó pápa "Szent Mihály-imádságot rendelt el a csendes misék végére, ebben Szent Mihály oltalmát kértük a sátán és csatlósaik - beleértve a szabadkőműveseket - hatalma ellen. Szent Mihály küzdelme ma is időszerű." Az eltelt tíz esztendő alatt Románia lakossága 22 millióról 21 millióra apadt a nyomor, a kivándorlás és az európai első helyű magzatgyilkosság alapján; a csökkenésből 800 ezer román és 200 ezer magyar. A gyulafehérvári római katolikus érsekség, a volt erdélyi püspökség, azaz nagyjából a történelmi erdélyi fejedelemség területe az 1992-ben mért 490 ezer hívőből 440 ezerre csökkent. Tehát ötvenezer a veszteség. Sajnos a valóság még rettenetesebb: a Magyarországon dolgozó sok vendégmunkást rokonaik itthon bediktálták, mert lakhelyük hazai, de gyakorlatilag a többség soha többé nem tér vissza. Az egyházi javak visszaszolgáltatása pedig színjáték. a négy erdélyi történelmi magyar egyház nyolc püspöke - négy római katolikus, két református, egy unitárius, egy evangélikus elmentek Iliescu és Constantinescu elnökhöz, Strasbourgban is jártak, az Európa Tanácsnál, -, de a válasz közismert: valamit visszakapunk, mert ez a feltétele Románia európai csatlakozásának. Mindent nem kaphatunk vissza, mert az erdélyi történelmi városok főterei mind magyar és szász egyházi tulajdonban voltak. Trianontól viszont románok birtokolják. A történelmet nem lehet megfordítani és a románokat a városközpontokból visszairányítani a jobbágyfalvakba. Ezek Emil Constantinescu volt köztársasági elnök szavai, amikor a tizenöt, hivatalosan elismert kultusz vezetőit fogadta Bukarestben. Az érsek szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csak átmeneti megoldás lehet: a román állam az 1959-ben bezárt magyar állami egyetemet köteles visszaállítani, mert magyar nemzetiségű román állampolgárok adójából tartják fenn az állami egyetemeket. Az érsek vallja: Márton Áron emléke kitörölhetetlen Erdély történetéből. Személye összekötötte az erdélyi magyarságot, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Görög katolikus és görögkeleti hívek is a keresztény szabadságharc nagyjának tekintették. Jobb jellemzést ma sem adhatunk róla, mint amit Illyés Gyula mondott: "Emberkatedrális". /Molnár Pál: Az elnyomott nemzeteket a vallásuk emelte föl - Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az együtt ünneplésről és Erdély szelleméről. /Heti Válasz (Budapest), dec. 19./"

"Ion Iliescu államfő a közszolgálati televízióban dec. 18-án "elfogadhatatlannak" nevezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását, és méltányolta az RMDSZ ezzel kapcsolatos álláspontját. "Számomra elfogadhatatlannak tűnik, és örültem, amikor az RMDSZ realista álláspontra helyezkedett. Az európai intézmények semmiképpen nem fogadnak el ilyesmit", fogalmazott Iliescu. Az államfő kijelentette, a Székelyföld létrehozását célzó törekvés "etnikai-területi autonómia eszméjére alapul", ez pedig egyáltalán nincs összhangban az európai szellemmel. Hozzáfűzte: "nálunk nincsenek tiszta etnikai enklávék, ez pedig az etnikai tisztogatás gondolata felé mutat. Székelyföldnek nevezik magukat, de az ottani románok kik és kihez tartoznak?" /Iliescu: Elfogadhatatlan az EMNT megalakulása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Michael Guest, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete bírálta a sajtószabadság romániai megsértését, és kérte a kormányt, valamint a pártokat, hogy politikailag támogassák az újságírók elleni támadások mihamarabbi kivizsgálását. Michael Guest elítélte az Ino Ardelean független újságíró ellen elkövetett támadást és más olyan eseteket is, amelyekben megfélemlítési szándékkal kárt tettek újságírók birtokában lévő tárgyakban. Ardeleant dec. 3-án Temesváron támadták meg ismeretlenek, és agyba- főbe verték. A bántalmazás következtében az újságíró súlyos sérüléseket szenvedett, két helyen eltört az állkapcsa. Ardelean - aki az Evenimentul Zilei független napilap újságírója - az esetet megelőzően cikkeiben korrupcióval vádolt több helyi párt- és közigazgatási vezetőt. Újságíró-szervezetek szerint ebben az évben ő a 14. újságíró, akit fizikailag bántalmaztak az országban. Ion Iliescu államfő elítélte az újságírókat ért támadásokat, a kormány viszont közönséges bűncselekménynek nevezte Ardelean megverését. /Az USA figyel a sajtószabadság alakulására. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"

"Ion Iliescu államfő dec. 20-án Temesváron részt vett azokon az évfordulós rendezvényeken, amelyeken megemlékeztek arról, hogy 1989 december 20-án a forradalom helyi győzelmének jelképeként "kommunizmusmentes várossá" nyilvánították a Bánság legjelentősebb települését. Az államfő néhány órás villámlátogatását követően Tőkés László református püspök sajtóértekezletet tartott Temesváron, és ökumenikus istentiszteleten vett részt, ahol immár hagyományosan megjelentek valamennyi temesvári egyház és felekezet legmagasabb rangú képviselői. Ion Iliescu elnök az egykori forradalmárok egy csoportjával megjelent a temesvári opera erkélyén, ahonnan 1989. december 20-án kihirdették a város kommunizmusmentességét. Iliescu beszédében méltatta a nap történelmi jelentőségét. Tőkés László kijelentette: "1989 nem befejezett múlt", mert a kommunista önkényuralmi rendszer bukása "nem egyszeri és végleges szabadulást, csupán a szabadulás hosszúra nyúló folyamatának kezdetét jelentette". A nyilatkozat szerint az akkori erőszakos cselekmények áldozatai ügyében még mindig nem szolgáltattak igazságot, a kisebbségpolitikában sem történt még meg a tényleges rendszerváltozás, a román politikában még mindig jelen van a magyarellenesség. /(nagy a.): A forradalomra emlékeztek. Iliescu és Tőkés Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./"

"A Nemzeti Liberális Párt határozottan visszautasította Ion Iliescu elnöknek a magántulajdon garantálásával kapcsolatban tett kijelentéseit. Ion Iliescu szerint két külön dolog "elvileg" és "anyagilag" szavatolni a magántulajdont. Az államfő arra utalt, hogy ha elméletileg az elkobzott tulajdon vissza is jár a volt tulajdonosoknak, a kárpótlás az állam anyagi lehetőségeinek a függvényében kell hogy történjen. Elmondta: a bérlők számára jövőre jár le a visszaszolgáltatott ingatlanok felszabadítására a törvény által megszabott öt év. Ha addig azok nem rendezték sorsukat, utcán maradnak. Véleménye szerint fel kell mérni, milyen szociális következményekkel jár a türelmi idő lejárta, és megkeresni a segítés módját a fedél nélkül maradók számára. Iliescu ezt a tulajdonosokkal való további kiegyezésben látja: mondjanak le a természetbeni visszaszolgáltatásról, válasszák inkább az anyagi kárpótlást. Az NLP követelte az államfőtől, tisztázza kijelentéseit, és ne akadályozza az elkobzott tulajdon visszaszolgáltatásának amúgy is döcögő folyamatát. Iliescu helyett Adrian Nastase miniszterelnök reagált az ellenzéki felháborodásra. A kormányfő kijelentette: az államfőnek a tulajdonnal kapcsolatos álláspontja alapjában véve korrekt, a visszaszolgáltatás üteme, a kárpótlások kifizetése ugyanis összefüggésben van az állam anyagi lehetőségeivel. Nastase szerint eddig a viszaigényelt tulajdonok 25-30 százalékát adták vissza, ezen belül a mezőgazdasági területek 95 százalékát, az erdőterületeknek pedig 85 százalékát. /Iliescu: külön dolog a magántulajdon elvi és anyagi szavatolása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./"

"A Székely Nemzeti Tanács (SZNT), majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulása miatt a kormánypárt és ellenzék soraiban nagy a felhördülés. Ügyészségi kivizsgálást, rendőrségi beavatkozást követelnek, mert sérti az alkotmányt, mert etnikai szeparatizmusnak, etnikai enklávénak, etnikai tisztogatásnak, az utóbbi tizennégy év alatt kialakult etnikai egyensúly felbomlásának a veszélye fenyeget, hangoztatják, állapította meg Asztalos Lajos. Iliescu elnök kimondta, "az európai intézmények semmiképpen nem fogadnak el ilyesmit", a Székelyföld létrehozását célzó törekvés "etnikai-területi önkormányzat eszméjén alapul", ez pedig egyáltalán nincs összhangban az európai szellemmel. Szerinte "nálunk nincsenek tiszta etnikai enklávék, s ez az etnikai tisztogatás gondolata felé mutat". De az ügyészség résen van, nyolc hónapja figyeli a folyamatot, az EMNT dec.13-i létrejötte pedig elegendő arra, hogy a Legfelsőbb Ügyészség vizsgálatot indítson ellene. Valójában a Gyulafehérvári Nyilatkozat önkormányzatot ígért minden erdélyi népnek. Európa nem egy országában területi önkormányzatok működnek. Az Európai Unió igenis támogatja a területi önkormányzatokat. Iliescu szerint a Székelyföldet létre akarják hozni. Szükségtelen, mert századok óta létezik. "Székelyföldnek nevezik magukat, de az ottani románok kik és kihez tartoznak?" - tette föl a kérdést az aggódó államelnök. Nos, például a spanyolországi területi önkormányzatokban a katalánok, baszkok, galegók mellett spanyolok is élnek. Az iskolában anyanyelvükön tanulnak, e nyelven beszélnek, ebben senki sem gátolja őket, spanyolságuk miatt nem űzik el őket lakóhelyükről. Emellett gazdasági föllendüléssel jár a területi önkormányzatok kialakítása. Az 1978. évi spanyol alkotmány szerint: "2. cikkely. Az Alkotmány a spanyol nemzet, minden spanyol közös és oszthatatlan hazája megbonthatatlan egységén alapszik, és elismeri és szavatolja az országot alkotó nemzetiségek és tartományok önkormányzathoz való jogát és a valamennyiük közti összetartást." A nemzetiségek - katalánok, galegók, baszkok - által lakott önkormányzati közösségek (Katalónia, Valencia, Baleári-szigetek - katalánok, Galicia - galegók, Baszkföld, Navarra - baszkok) parlamentje nyelvtörvényt is kidolgozott, amelyik az illető kisebbség nemzeti azonosságának megőrzéséhez minden részletre kiterjedő jogi keretet nyújt. Ahol szükségesnek mutatkozott, más, kiegészítő törvényeket, rendeleteket is hoztak. 1994-ben János Károly király joggal jelenthette ki, hogy "Az önkormányzatok létrehozása nagymértékben hozzájárult Spanyolország területi, nemzetiségi, nyelvi gazdagságának a fejlesztéséhez és ez nemhogy nem veszélyezteti, hanem épp ellenkezőleg, szilárdítja az ország egységét." Spanyolországban is vannak, akik ellenzik a területi önkormányzatokat, ők a fasiszta párt, a Falange tagjai! Ők, amint mondják, a "szeparatista nacionalizmusok" ellenében meg akarják védeni Spanyolország nemzeti egységét, szuverenitását és függetlenségét. /Asztalos Lajos: Területi önkormányzat, mint végveszély? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./"

"Újabb újságírót bántalmaztak ismeretlenek Romániában. Szondy Zoltánt, a Hargita Népe című magyar nyelvű lap tényfeltáró újságíróját csíkszeredai lakhelye közelében vasrudakkal bántalmazták, fején és karján súlyos sérüléseket okozva. Az újságírót, aki egy csíkszeredai üzletember alvilági kapcsolatait kutatta, szeptemberben már megtámadták. Akkori támadóinak kilétére azóta sem derült fény. A mostani, különösen súlyos incidens, amely alig két héttel azután történt, hogy brutálisan bántalmaztak egy temesvári újságírót is, a hatóságok tétlenségének, vagyis annak a következménye, hogy nem lépnek fel azok ellen a támadások ellen, amelyek az elmúlt egy évben sorozatosan érték a sajtó munkatársait. A mostani a tizenhatodik eset, hogy ilyen vagy olyan érdekcsoportot bíráló újságírót súlyosan bántalmaztak Romániában. Elítélte a romániai újságírókat ért egyre szaporodó támadásokat december elején az Újságírók Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet is. A bukaresti Adevarul szerint a Román Sajtóklub az utóbbi három évben 46 olyan esetet regisztrált, amely alkalmával újságírókat bántalmaztak tettlegesen vagy szóban. Cristian Tudor Popescu, a sajtóklub elnöke szerint a riporterek, operatőrök bántalmazásában a politikusok "járnak az élen", akik a trágár szitkozódástól kezdve a halállal való fenyegetésig semmitől sem riadnak vissza. A felsoroltak közt van Ion Iliescu államfő is, aki tavaly júniusban kijelentette: nem ismer nagyobb szennylapot, mint a Romania Libera. A megyei önkényurak, az úgynevezett SZDP-bárók közül a hírhedt Marian Oprisan (Vrancea) és Nicolae Mischie (Gorj) hurcolják meg rendszeresen a helyi lapok szerkesztőit. /Újabb támadás újságíró ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Karácsony másnapján 13.15-kor, fényes nappal újabb fenyítő akció áldozata volt Szondy Zoltán csíkszeredai tényfeltáró újságíró - jelentette a bukaresti Adevarul napilap, az MTI és az AFP francia hírügynökség. A helyi alvilággal hadakozó riportert tömbház-lakása előtt várták, vasdoronggal ütlegelték arcukat eltakaró egyének. "A bejáratnál három vagy négy egyén várt rám" - mesélte a történteket az Adevarul tudósítójának Szondy Zoltán, akinek a cikkei mindenek előtt a város egyik leggazdagabb emberét, Csibi Istvánt "idegesítették fel". "Átmentem közöttük. Az egyik utánam eredt, és egy fémrúddal fejbe vágott. Próbáltam, amennyire csak tudtam, védekezni. Ennek ellenére többször is fejen ütöttek és a védekezésre felemelt bal karomat is eltalálták. Amikor a zaj hallatára szomszédaim ajtót nyitottak, és kijöttek a lépcsőházba, támadóm kísérőivel együtt elmenekült. Valaki kihívta a mentőket, beszállítottak a sürgősségire. Mindenki megijedt, hiszen bevéreztem az egész lépcsőházat. Szerencsére állapotom nem túl súlyos, bár bal kezemet egyáltalán nem tudom használni, úgy néz ki izomszakadás miatt." Mindez két héttel azután történt, hogy Szondy Zoltánt, az Adevarul napilapot, és - azzal az ürüggyel, hogy az előbbi egyik cikkének nagy részét átvette - a Romániai Magyar Szót perbe fogta Csibi István, akiről azt gyanítják, hogy számos bűncselekmény - emberek megveretése, erőszakos fogva tartása, gépkocsik felgyújtása stb. - van a háta mögött. Tettei és a hatóságok cinkos magatartása egyébként dec. 9-én parlamenti interpelláció témája is volt. Ráduly Róbert Kálmán csíki képviselő, aki egyébként maga is szemtanúja volt a Csibi irányította társaság egyik törvénysértő akciójának, számon kérte Ioan Rus belügyminisztertől azt a gyanús viszonyulást, amelyet beosztottjai, és nemcsak azok tanúsítanak az ügyben. /Csíkszeredában tovább tart a terror. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./"

Újévi üzenetében Ion Iliescu a reformok fenntartott ütemű folytatását szorgalmazta. Az államfő Románia legnagyobb tavalyi eredményei között a szélesebb polgári jogokat és szabadságjogokat biztosító alkotmánymódosítást, illetve a gazdaságban elért jó eredményeket említette. Hagyományos újévi üzenetében I. Mihály király a korrupció és az inkompetencia elleni harc fokozását szorgalmazta. Markó Béla RMDSZ-elnök azt kívánta 2004-re, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sikerrel szerepeljen az idén sorra kerülő romániai helyhatósági választásokon. /Elnök és király a korrupció ellen. Markó Béla az RMDSZ választási sikerében bízik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

Románia Csillaga (Steaua Romaniei) érdemrend tiszti fokozatával tüntette ki január 13-án Ion Iliescu államfő Domokos Gézát, volt RMDSZ elnököt (1990–1993) irodalmi munkásságáért és közéleti tevékenységéért. A kitüntetés átadása alkalmából rendezett ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /Kitüntették Domokos Gézát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Iliescu elnök Ausztriába látogatott, január 17-én Bécsben találkozott az osztrák kancellárral, akivel a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, belbiztonsági és európai politikai kérdésekről tárgyalt. Wolfgang Schüssel kijelentette, hogy a román állampolgárságú fogva tartottak hazaszállításáról készülő román–osztrák megállapodás nagyon fontos a két ország biztonságának javítása érdekében. /Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./ Ion Iliescu jelenlétében avatták fel január 18-án Bécsben a Román Kulturális Intézet új székházát /Iliescu Bécsben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Hevesen ellenzik és alkotmányellenesnek nevezik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a parlament elé terjeszteni kívánt autonómiatervezetet a román politikai pártok és kormánytisztviselők. Alkotmányellenesnek nevezte január 19-én Titus Corlatean, a Határon Túli Románok Ügynökségének vezetője a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezetet. A külügyi államtitkár szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én elfogadott dokumentum az európai jogszabályoknak is ellentmond. A Nagy-Románia Párt (PRM) azzal a kéréssel fordult Ion Iliescu államfőhöz, azonnal hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, hogy a testület hozza meg a szükséges intézkedéseket az „ország területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes kezdeményezés” ellen. A Corneliu Vadim Tudor által vezetett PRM egyben értesítette a belügyminisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget az SZNT törvénytelen kezdeményezéseinek veszélyeiről, ám ezek az intézmények „nem tudtak, vagy nem akartak intézkedni”. A PNL–PD szövetség, az ellenzéki politikai tömörülés szóvivője, Calin Popescu Tariceanu szintén alkotmányellenesnek nevezte az autonómiastatútumról szóló törvénytervezetet. „Felszólítjuk a hatóságokat, akadályozzák meg a román államhatalmi szervekkel párhuzamosan működő intézmények létrehozására irányuló kísérletet” – nyilatkozta a szóvivő. Elhatárolódott az SZNT-től Kovács László külügyminiszter is. – Farkas Réka, Cseke Péter Tamás: Román össztűzben az SZNT tervezete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Továbbra is a román politikusok össztüze alatt áll a január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómiatervezet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács január 21-i ülésén hivatalosan kivizsgálják az ügyet, mert az ellentétben áll a demokráciával és az európai értékekkel. Iliescu úgy vélte, hogy Románia a legmeggyőzőbb példa a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése terén. – Románia kivételével nem létezik Európában olyan állam, amely parlamenti képviseletet biztosítana a kisebbségeknek. A bírálók közé pártszínezet nélkül minden román politikai párt felsorakozott. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezete agresszív és ellentétben áll az európai szellemmel – vélte egyik nyilatkozatában Mircea Geoana román külügyminiszter. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) ügyvezető elnöke, a képviselőház jogi bizottságának elnöke leszögezte: a Székelyföldet autonóm tartománnyá alakítani kívánó törvényjavaslat sohasem fog átmenni a román parlamentben. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Valer Dorneanuhoz, a képviselőház elnökéhez fordult levélben. Az elöljáró azt kérte az alsóház elnökétől: hívja össze rendkívüli ülésre a képviselőházat, és helyezzék törvényen kívül az SZNT-t és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. /Magyarországra küldték a székelyeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete, a területi autonómia, illetve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása pedig nem tévesztendő össze az etnikai alapon szerveződő területi autonómiával – áll a január 21-én Bukarestben ülésezett Legfelsőbb Védelmi Tanács sajtóközleményében. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint a testületnek az autonómiatervezet helyett egyéb sürgős teendőire kellene összpontosítaniaToró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke /egyben a parlament védelmi szakbizottságának is tagja/ kifejtette: a Védelmi Tanács hatásköre a védelmi stratégiák kidolgozása, a különféle, nemzetbiztonsággal foglalkozó intézmények koordinálása, ezen a területen pedig elég nagy a zűrzavar, figyelmét ide kellene összpontosítania. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint egyedül a parlament illetékes eldönteni a tervezet sorsát. A Legfelsőbb Védelmi Tanács döntéséről Markó Béla, RMDSZ elnök az MTI-nek nyilatkozva elmondta, nagy politikai baklövésnek tartja, hogy a tanács Ion Iliescu elnökletével foglalkozott az autonómiatervezet kérdésével. Markó hibásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács lépését is. Akik egy választási évben autonómiatervezetet akarnak benyújtani a román parlamentben – hangoztatta –, azok vagy rossz politikusok vagy pedig rosszhiszeműek, és feszültséget akarnak kelteni a román–magyar viszonyban. A Legfelsőbb Védelmi Tanács elégedetten állapította meg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálat intézményi reformját, és elfogadta a további stratégiát /Sz. K.: Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete – állapította meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Ion Iliescu államfő belgrádi látogatása alkalmával reményét fejezte ki, hogy sikerül áthidalni Szerbiában az új kormány megalakítása körül támadt nehézségeket, azokat a sajtóértesüléseket azonban cáfolta, amelyek szerint ilyen értelmű washingtoni üzenettel érkezett volna Belgrádba. Iliescu ugyanakkor megerősítette, hogy látogatása során tárgyalni fog a kormányalakításban részt vevő pártok vezetőivel, mert – mondta – a tárgyalások sikere fontos a térség konszolidációja szempontjából. /Ion Iliescu Belgrádban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Kincses Előd ügyvédi minőségében nyilatkozott, hangsúlyozva, a Székely Nemzeti Tanács autonómia- tervezetének a Legfelsőbb Védelmi Tanács általi elbírálása jogi nonszensz. Magán sajtótájékoztatóján hozzátette: a marosvásárhelyi magyarság számára nem a legjobb megoldás, ha több magyar jelölt közül kell választania. Szerinte a megoldást az előválasztások megszervezése jelentené. Kincses Előd párhuzamot vont Iliescu elnöknek az 1990 márciusi tragikus események idején tett, szeparatizmust emlegető nyilatkozatai és a jelenlegi, az autonómia-tervezettel kapcsolatos állásfoglalása között. Kincses szerint "elképesztő, hogy az az Iliescu elnök, aki 1990-ben szeparatizmusról beszélt a televízióban és ezáltal lovat adott a román ultranacionalista erők alá, komolyan megalapozva ideológiailag a fekete márciust, azért, mert a Székely Nemzeti Tanács a parlament elé szándékozik terjeszteni egy autonómia-tervezetet, összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, azt a látszatot keltve, hogy Románia óriási veszélybe került. Akkor a PUNR-t erősítette, most a Nagy-Románia Pártot". Kincses Előd bejelentette, hogy semmiképpen nem jelölteti magát polgármesternek Marosvásárhelyen, de nem zárja ki azt, hogy független jelöltként induljon a parlamenti választásokon, ebben az esetben számít a Magyar Polgári Szövetség támogatására. /(antalfi): "Iliescu elnök beavatkozása káros". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című esszéje jó néhány sajtóorgánumban megjelent, sőt a Máért ülésén való megvitatásra is javasolták. Kincses Előd hozzászólását úgy kezdte, hogy esszének álcázott politikai vitairattal nehéz vitatkozni. Markó a trianoni békediktátumot, külső, nagyhatalmi döntést gyakorlatilag kizárólag belpolitikai okokkal magyarázott. Valójában az Osztrák-Magyar Monarchia szétverésének fő oka a győztes hatalmak politikai vezetőinek bosszúvágya és politikai vaksága volt. A békediktátumokkal sikerült is nekik Európára szabadítaniuk a fasizmust és a kommunizmust, a második világháborúról nem is beszélve. Markó Béla szerint a „határon túli közösségek felelős vezetői (…) lépésről lépésre kialakították azt a konszenzust, amelyre épülhetne a jövő: politikai egység, partneri viszony a többség képviselőivel, minél szélesebb önkormányzatiság, növekvő gazdasági erő, bővülő anyanyelvű művelődési és oktatási intézményrendszer, részvétel a közös döntések meghozatalában és önálló döntési jog a csakis minket érintő kérdésekben. Egyszóval: kulturális és közigazgatási autonómia”. A romániai magyarok jól tudják, az egység a Neptun-üggyel bomlott meg, még 1993-ban. Három prominens RMDSZ-es politikus (Frunda György jelenlegi SZKT-elnök, Borbély László jelenlegi alelnök és Tokay György volt kisebbségügyi miniszter) a fekete-tengeri Neptun-fürdőn szövetségi felhatalmazás nélkül az akkori román hatalommal titkos tárgyalásokat folytatott, amelyekről a romániai magyar képviselet csak az amerikai sajtóból értesült. Ez a partizánakció óriási felháborodást váltott ki az akkor még valódi döntési pozícióban levő RMDSZ miniparlamentjében, és Tőkés László javaslatára a szövetség elmarasztalta a három titkos tárgyalót. Azóta folyt a neptunosok és antineptunosok iszapbirkózása, amely a 2003. februári szatmári RMDSZ-kongresszuson az előbbiek kiütéses győzelmével, a ma is nagy népszerűségnek örvendő tiszteletbeli elnök eltávolításával, a monolitikus egység megteremtésével ért véget, szögezte le Kincses Előd. Az autonómia bekerült az RMDSZ programjába, és a parlamenti képviselet 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküvel erősítette meg elkötelezettségét. Az RMDSZ vezetősége azonban az autonómiaigényt sohasem kommunikálta a román vezetésnek. Iliescu elnök megállapította, hogy a székelyföldi autonómiatervezet alkotmánysértő. Valójában a tervezetet európai normák szerint fogalmazták meg, 11 működő nyugat-európai autonómiastruktúra ismeretében. Az állami magyar egyetemet nem sikerült visszaállítani, van helyette a magyar kormány által, a magyar adófizetők pénzéből létrehozott és fenntartott Sapientia Egyetem. Köztudott, az RMDSZ csúcsvezetősége kezdetben nem ismerte fel a Sapientia jelentőségét. Gáncsoskodásaira az EMTE-Sapientia alapító rektora, néhai Tonk Sándor professzor végrendeletében utalt. Kincses hangsúlyozta: a tizenegy éve fennálló romániai megosztottságot nemlétezőnek tekinteni és azt állítani, hogy az friss anyaországi exporttermék, diagnózisnak elhibázott. Markó szövetségi elnök legitimitása azért vitatható, mivel az utolsó előtti kongresszus elhatározta, hogy a következő kongresszust csak egy általános, közvetlen és titkos választással kialakított Szövetségi Képviselők Tanácsa hívhatja össze. Ezt a választást nem tartották meg, ezért a szatmári kongresszus összehívása alapszabály-ellenesen történt, ennek következtében határozatainak érvényessége jogilag megkérdőjelezhető. /Kincses Előd (A szerző marosvásárhelyi jogász.): Esszé és valóság: a magyar–magyar összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

A legmagasabb rendű kisebbségi jog – s a romániai magyarság álma – az autonómia. A Székely Nemzeti Tanács autonómia-tervezete vihart aratott, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszont az autonómia ügyében a kis lépések politikáját képviseli. Románia Legfelső Védelmi Tanácsa (LVT) alkotmányellenesnek tartotta a Székelyföld területi autonómiáját érintő törvénytervezetet. A döntést Ion Iliescu államfő elnökletével hozták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az autonómia-tervezettel a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. Ugyanakkor "nagy politikai baklövésnek" nevezte, hogy a statútum ügyét az LVT tárgyalta. Kovács László külügyminiszter közölte, hogy a kormány nem támogat egységbontó tervet. /Király Ernő, MTI-Press: Az autonómia és a párhuzamos nemzetépítés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

Ion Iliescu államfő közölte február 6-án az Otopeni repülőtéren, hogy az elkövetkező napokban megbeszélést fog folytatni Adrian Nastase miniszterelnökkel a kormány új összetételéről. A kormányfőnek javaslatokat kell bemutatnia – mondta Iliescu. Az államfő február 6-án érkezett meg Indiában és Indonéziában tett körútjáról. /Egyeztetnek a kormányátalakításról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

A Külföldi Hírszolgálatot /SIE/ hamarabb demilitarizálják, mint a Román Hírszerző Szolgálatot – jelentette be február 13-án Ion Iliescu elnök. Az erre vonatkozó tervet a SIE a Legfelsőbb Védelmi Tanács következő ülésén mutatja be. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Markó Béla vitairata önmagában több előremutató javaslatot tartalmaz. Valóban szükség van magyar nemzetstratégiára, nemzetpolitikai minimálkonszenzusra. Markó Béla levelének reális helyét a szerző által vezetett RMDSZ utóbbi tíz évének politikai kontextusába kell helyezni, mutatott rá Borbély Zsolt Attila. Markó elvállalta 1993. január 15-én, Brassóban, hogy vezetése alatt az erdélyi magyarság érdekképviseleti szervezete minden olyan lépést meg fog tenni az autonómia eléréséért, amely nem ütközik a román etnokratikus államjogi keretbe. Az RMDSZ átépíti önmagát nemzeti önkormányzattá, megfogalmazza az autonómiastatútumokat. Ehhez képest a demokratizálódás elakadt, a belső választás és az önmegszámlálás (nemzeti kataszter felállítása) elmaradt, a szervezet pedig 1995-től kezdve egyre pártszerűbben működik. Az RMDSZ hivatalos kommunikációja átállt a versenypártok stílusára. Borbély Zsolt Attila rámutatott: a Kárpát-medencei magyarságnak van nemzetstratégiája: az autonómia a Horn-kormány idején, 1996-ban került bele az első összmagyar értekezlet, az úgynevezett magyar-magyar csúcs záródokumentumába. Szerinte külön "fehér könyvet" lehetne összeállítani az MSZP és az SZDSZ másfél évtizedes olyan lépéseiről, melyek a magyar érdeket súlyosan sértették. A minap Eörsi Mátyás meghazudtolta Németh Zsoltot, azt állítva, hogy nem a román hatóságokat kell elítélni a Székely Nemzeti Tanács aktivistáinak zaklatása miatt, hisz ez utóbbiak "provokálták" a román felet, veszélyeztetve az RMDSZ politikájának sikerét. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának történelmi jelentőségét az adja, hogy ma Iliescuéktól Kovács Lászlóig mindenki az autonómiáról beszél, így vagy úgy. Elengedhetetlen, hogy a Máért is közös nyilatkozatban kiálljon az autonómia mellett. /Borbély Zsolt Attila: A nemzetpolitikai valóság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 17./

Fenyegető veszedelmeket, sok tragikus megpróbáltatást sikerült elhárítani a magyarság feje fölül azzal, hogy az RMDSZ a kilencvenes évek elején nem tűzte zászlajára az autonómia ügyét – mondta az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ legfrissebb számában megjelent interjújában Domokos Géza, a szövetség alapító elnöke. A hetilap azzal kapcsolatosan szólaltatta meg a neves romániai magyar közéleti személyiséget, a Kriterion Könyvkiadó volt igazgatóját, hogy januárban kulturális érdemeinek elismeréseként átvette Ion Iliescu államfőtől a Románia Csillaga Érdemrend tiszti keresztjét, ugyanakkor megkapta a budapesti székhelyű XXI. Század Társaság Hazám elnevezésű díját is. Domokos Géza nem hiszi, hogy a mostani hatalom hálával tartozna neki, mert ő következetesen ellenzéki alapállásból politizált. Domokos Géza szerint az 1990 márciusában Marosvásárhelyen történtek is azt mutatták: ha az akkor kibontakozó boszniai modell híveinek a véleménye túlsúlyba kerül az RMDSZ-ben, ha az akkori belső ellenzék eléri célját, hogy átvegye a Szövetség vezetését, akkor ma nem 190 ezer szülőföldjét elhagyó magyarról, hanem sokkal többről kellene beszélni. /Domokos Géza az autonómia kérdéséről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./