Elégedettség volt a Mircea Geoana szociáldemokrata államfőjelöltnek kedvező exit poll eredmények bemutatása után az RMDSZ bukaresti kampányközpontjában. „A magas részvétel azt bizonyítja, nagy volt a tét, és szükség volt a változásra. Gratulálok Mircea Geoana úrnak a várható győzelemért, az RMDSZ őt támogatta, mert ő volt az az elnökjelölt, aki kiállt Klaus Johannis nagyszebeni polgármester miniszterelnök-jelöltsége mellett” – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette, az RMDSZ készen áll – a Nemzeti Liberális Párttal kötött egyezség értelmében – a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére. „Székelyföldön viszonylag kevesen mentek el szavazni, és ez várható volt, de az az 1-2 százalék, amit Mircea Geoana magyar oldalról szerzett, eldöntötte a szavazás eredményét, az államfő kilétét” – jentette ki Kelemen Hunor. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kifejtette, „lelkiismerete nem engedte meg”, hogy a szociáldemokrata párt államelnökjelöltjére, Mircea Geoanára szavazzon. /S. M. L. : „A magyar szavazatok döntöttek” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ A romániai magyarok többsége nem érzékelte a romániai elnökválasztások második fordulójának a tétjét, mivel nem volt magyar jelölt, ezért volt alacsonyabb a magyar lakosság körében a szavazási kedv – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó gratulált Mircea Geoananak, aki az exit poll becslések szerint megnyerte a választást. Markó közölte: csak a végleges választási eredmény közzététele után kezdik el a tárgyalásokat a szociáldemokratákkal. /Markó: a romániai magyarok nem érzékelték az elnökválasztás súlyát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Az 1989. decemberi, romániai népfelkelés huszadik évfordulója alkalmával szervezett emlékkonferenciát december 5-én Kolozsváron az Erdélyi Unitárius Egyház. Tartalmas előadások hangzottak el a kommunista rendszer működéséről és annak túlkapásairól: ezen belül az egyházak üldöztetéséről, helytállásáról és ellenállásáról. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök hangsúlyozta: olyan eseményeket elevenítenek fel, amelyek kitörölhetetlenül megmaradtak az emlékezetben. Novák Csaba Zoltán történész összefoglaló képet nyújtott a múlt rendszerről. A Magyarországon élő Nyitrai Levente lelkész és a székelyudvarhelyi Sándor Balázs, beszámoltak személyes kálváriájukról. Gazda Árpád újságíró és Szilágyi Zsolt politológus, az EMNT-alelnöke – akik annak idején egyetemista hallgatóként Temesváron tartózkodtak, s Tőkés László egykori temesvári református lelkipásztor segítségére voltak a nehéz pillanatokban – személyesen számoltak be emlékeikről. Szilágyi Zsolt sajnálattal állapította meg, hogy ez idáig még nem került sor a kommunizmus nürnbergi perére. Mint mondta, a gyilkosok még közöttünk élnek, és az egykori meghurcoltak, illetve „egyszerű” emberek nyugdíjának háromszorosát kapják. Tőkés László EMNT-elnök fontos adalékokat közölt az 1989-es temesvári és szilágymenyői meghurcoltatásáról. Hangsúlyozta: számolnunk kell a kommunizmus folytonosságával, a kommunizmus ma is él, és „sok helyen jól érzi magát”. A meghunyászkodás folytatódik, és ez életveszélyes, hívta fel a figyelmet. Megtisztulásra van szükség mind a magyar közéletben, mind pedig a román politikában – hangsúlyozta Tőkés László, hozzáfűzve: nem kedvtelésből leplezik le az egykori besúgókat, a volt titkosszolgálattal együttműködő ügynököket. Az előadó ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a kommunizmus, hanem Trianon örökségét is magunkkal cipeljük. Nagy Mihály Zoltán történész, a Vallásügyi Minisztérium tanácsosa az átvilágítás helyzetéről tartott előadást. /Papp Annamária: Szakítani kell a kommunizmus örökségével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Trianon-emlékévet hirdetett a 2010-es esztendőre Tőkés László az Egy a nemzet című december 5-én tartott nagyváradi eseményen, amelyen a 2004. december 5-i magyarországi népszavazásra emlékeztek. „Az öt évvel ezelőtti advent este második Trianon volt, amely nem fizikailag, hanem lelki értelemben szakította szét a Kárpát-medence magyarságát, olyan sebeket ejtve, amelyeket nagyon nehéz begyógyítani” – jelentette ki Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében számos erdélyi és magyarországi politikus és közéleti személyiség jelent meg. „A nemzeti tragédiákat nem elsősorban idegen erőkkel kell magyarázni, hiszen azokhoz mindig a politikai elit nemzetidegensége vezetett” – jelentette ki az eseményen Szűrös Mátyás, aki 1989. október 23-ától 1990 májusáig Magyarország megbízott köztársasági elnöke volt. A politikus úgy látja, a magyar alkotmányba bele kellene foglalni a konferencia címére rímelő nemzeti egységet, illetve a magyarok hazafias kötelességeit, amelyek távolról sem egyenlőek a nacionalizmussal. „Nem szélsőségekre van szükség, hanem nemzeti radikalizmusra. A magyarság önfeladásának véget kell vetni” – jelentette ki Szűrös Mátyás. Tőkés László a megemlékezésen jelentette be, hogy 2010. Trianon-emlékév lesz, „hogy a berlini fal leomlása után húsz évvel a magyar nemzetet többfelé osztó falak is eltűnjenek”. Az EP-képviselő rövid beszédében kifejtette: a széthúzás gyökere, hogy az anyaországi magyaroknak szinte semmilyen ismeretük nincs a határon túliakról. Tőkés úgy vélte, éppen ezért hasznos lenne mindnyájuknak legalább életükben egyszer ellátogatni valamelyik elszakított vidékre, „hogy eltűnjenek a tévképzeteik, amelyeket velünk kapcsolatban táplálnak”. Az esten bemutatták Tőkés László Egy kifejezés, és ami mögötte van – második, bővített kiadás címet viselő tanulmánykötetét. Az eredeti 1993-ban jelent meg, és az akkori népszámlálási adatokat tartalmazta, átfogó képet nyújtva az erdélyi magyarság ellen folytatott vértelen etnikai tisztogatás mértékéről. „Az új kiadás, amely aktuális helyzetképet közöl, vészharang: Trianon sebeit be kell végre gyógyítani” – emelte ki méltatásában Antal János. /Nagy Orsolya: Az állampolgársági népszavazásra emlékeztek Váradon: „A második Trianon” tanulságai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Az öt esztendővel ezelőtt Magyarországon megtartott népszavazásra azzal a céllal emlékeztek, hogy közösen megtalálják azt a megoldást, amely a trianoni, soha nem gyógyuló és 2004-ben felszakított sebeket begyógyítsa. Az est moderátora Nagy József Barna, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja volt. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke kifejtette, hogy a magyarországi politikában tapasztalható erkölcsi hanyatlás kihat a határokon kívül rekedt magyar közösségekre is, és ezt a folyamatot sürgősen meg kell állítani. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke rámutatott, hogy a szerbiai magyarok hivatalos érdekképviselete nem igazán áll a helyzet magaslatán olyan esetekben, amikor közönséges háborús bűnösöktől kellene megvédenie a felvidéki magyarokat. Antal János, az EMNT figyelőszolgálatának vezetője bemutatta az Egy kifejezés – és ami mögötte van című kiadványt. Tőkés kezdeményezte, hogy hirdessenek meg egy olyan össznépi zarándoklatot, amelynek során minden magyarországinak legalább egyszer el kellene jönnie Erdélybe, hiszen az egymás életének, múltjának, jelenének megismerése az egyetlen lehetőség arra, hogy közös jövője lehessen a Kárpát-medencei magyarságnak. /Szőke Mária: „Ahogy szavaztál, úgy bánjanak veled!” – Megemlékezés a „lelki Trianonról” Nagyváradon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 7./

Először Jász-Nagykun-Szolnok lépett ki a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégióból, majd következett Békés megye, most pedig Hunyad önkormányzata intett búcsút az 1997-ben nagy tervekkel létrehozott eurorégiónak. A lap munkatársai utánanézett, mi a helyzet az eredeti funkcióját lassan elveszítő DKMT-vel. A magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun, a romániai Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből, valamint a szerbiai Vajdaság autonóm tartományból állt a DKMT. Hunyad megye és a nyugat-magyarországi Vas megye évek óta testvérmegyei kapcsolatot épített ki. Noha az sem túl szoros, e téren lényegesen több konkrét együttműködés történt, mint az eurorégiós viszonyban. Az 1997. november 21-én létrehozott Duna–Körös–Maros–Tisza regionális együttműködés fő kezdeményezői és éltetői magyar részről Csongrád megye, román részről Temes megye, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány. A DKMT eurorégió napja alkalmából idén tizenkettedik alkalommal nyílt meg a román–magyar–szerb hármas határ. A Triplex Confinium határkőnél megtartott hagyományos határnyitó ünnepségen évente részt vesz a DKMT eurorégió elnöksége, a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági elöljárók, a három országból érkezett polgárok. A folyamatban levő közös DKMT-projektek közül érdemes kiemelni az ERIC Információs Központot, amely négynyelvű – magyar, szerb, román, angol – folyamatosan frissülő online hírszolgálat. Az www.ericinfo.eu címen elérhető portál friss hírekkel, riportokkal, háttérelemzésekkel segíti a térség lakóinak tájékoztatását A DKMT eurorégió kronológiája: 1992 – együttműködési megállapodás Temes és Csongrád megyék között; 1992 – együttműködési megállapodás Arad és Békés megyék között; 1994 – javaslattervezet egy háromoldalú interregionális együttműködésre Arad, Temes, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyék és a Vajdaság között; 1994–1997– az együttműködés intézményi kereteinek létrehozását célzó folyamatos háromoldalú erőfeszítések történtek; 1997. november 21. – az együttműködés hivatalos alapokmányának aláírása Szegeden; 1997. december – megállapodás a DKMT szakszervezeteinek együttműködéséről; 1997– 1. soros elnök Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke; 1998. február – Kamarai Nyilatkozat a DKMT gazdasági kamaráinak együttműködéséről; 1998. május 30. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a hármashatár-kőnél; 1998. nyara – DKMT Ifjúsági tábor Kishomokon; 1998 – 2. soros elnök Viorel Coifan, a Temes Megyei Tanács elnöke; 1999 – Az EURO-TRIO eurorégiós újság első számának megjelenése; 1999. március – Elnökök Fóruma temesvári ülésének döntése a közös pénzalap és a DKMT irodájának létrehozásáról; 1999 – 3. soros elnök Dan Ivan, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. május 27. – a DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, a DKMT irodájának ünnepélyes megnyitása; 2000. – 4. soros elnök Caius Parpala, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. – A DKMT Gazdaságfejlesztési koncepciója elkészül; 2000. – Az EuroRégió című magazin első megjelenése PHARE-támogatással; 2000. – A DKMT Stratégiai koncepciójának elkészülte PHARE Credo- támogatással; 2000. október – A Kiszombor–Csanád határátkelőhely megnyitása PHARE-támogatással; 2001 – 5. soros elnök Gyorgye Dukics, a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Bizottságának elnöke; 2002. november 21. – A DKMT ötéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2002 – 6. soros elnök Dan Ioan Tipos, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2002 – Megjelent az Eurorégió számokban című statisztikai kiadvány; 2002 – A DKMT elhatározza, hogy egy közös tulajdonú közhasznú társaságot hoz létre; 2003. május 24. – Megalakult a DKMT Fejlesztési Ügynökség Kht. Átalakul a Regionális Együttműködés, az Elnökök Fórumát felváltja a kibővült közgyűlés, melyhez csatlakoznak a kamarák, a civilszervezetek, az egyetemek, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek is, valamint taggá válnak a városok (Békéscsaba, Szabadka, Szeged); 2004. május 22. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2004 – 7. soros elnök Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke; 2004. november – A DKMT eurorégió bemutatkozik Berlinben; 2005 – Első magyar–román közös kormányülés; 2005. május 28. – Dr. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter, Mihai-Razvan Ungureanu román és Vuk Draskovics Szerbia és Montenegró külügyminiszterének találkozója; A DKMT stratégiai tervének elfogadása; 2005 – 8. soros elnök Bojan Pajtic, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke; 2006 – 9. soros elnök Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2006. április 19. – Második külügyminiszteri találkozó Újvidéken; 2006. május 27. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – Harmadik magyar–román közös kormányülés; 2007. június 1. – Békés megye kilép a DKMT-ből; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – 10. soros elnök Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke; 2007. november 21. – A DKMT tízéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2008 – a 11. soros elnök Bojan Pajtics, Vajdaság Autonóm Tartomány; 2009. május – A DKMT Kht. DKMT Nonprofit Közhasznú kft. -ként működik tovább; 2009. november – Hunyad megye kilép a DKMT-ből. /Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János: Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió. Bomlás határok nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

A háromszéki rendőrségnek 3000 lejnyi erkölcsi kártérítést kell fizetnie az 1989 decemberében meggyilkolt Aurel Agache milicista családjának. Az érintettek ugyanis beperelték a rendőrség vezetőségét, amiért nem engedélyezte, hogy lemásolják a volt milicista ügyiratainak egy részét, arra hivatkozva, hogy a dokumentumok titkosítva vannak. /Kovács Zsolt: Pénzt kap az Agache család. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

A december 6-án, vasárnap tartott elnökválasztás második fordulójának hivatalos végeredménye szerint nem az exit poll becslések által győztesnek hirdetett Mircea Geoana győzött. A szociáldemokrata jelöltet megelőzte Traian Basescu államfő, aki 70 048 szavazattal kapott többet. Basescu a voksok 50,33 százalékát gyűjtötte össze, Geoana pedig csak a 49,66 százalékát. A szociáldemokraták bejelentették, hogy megóvják a választás eredményét „választási csalások” miatt. Az EBESZ megfigyelői szerint a választás a nemzetközi szervezet normáinak megfelelően zajlott. Klaus Johannis búcsút vett a szociáldemokrata-liberális koalíciótól, és bejelentette, hogy Nagyszeben polgármestere marad. Traian Basescu jelenlegi államfő kapta a legtöbb, 5 275 808 szavazatot, Mircea Geoana 5 205 760 voksot gyűjtött. A két jelöltet 70 048 szavazat választotta el egymástól. Basescu főleg Erdélyben és Bánságban nyert, Geoana pedig főleg a moldvai és a regáti megyékben. /B. T. : Hetvenezer szavazaton bukta el Geoana az államfőséget. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ Traian Basescu régi-új államelnök szerint semmiség volt legyőznie Mircea Geoanát. Az államfő külön köszönetet mondott a határon túl élőknek, ahol fölényesen megnyerte a választásokat, az ott begyűjtött száztízezer szavazat biztosította számára a végső győzelmet. Crin Antonescu PNL-pártelnök és Ludovic Orban alelnök ismételten kizárták a PD-L-vel való együttműködést. „A romániai magyarság Traian Basescura szavazott a romániai elnökválasztáson, de nem érezte magáénak a voksolást, miután két rossz között kellett választania” – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke emlékeztetett arra, hogy a két jelölt egyike sem kínált semmit a magyaroknak. Ezért volt az EMNT álláspontja az, hogy az emberek a lelkiismeretük szerint szavazzanak – tette hozzá. Tőkés László úgy vélte, hogy a választási győztes Basescunak viszonoznia kell a magyar voksokat, és felül kell vizsgálnia Székelyföld politikáját. Tőkés ismét összefogásra szólította a magyarságot, az RMDSZ-t pedig arra, hogy hagyjon fel egypárti politikai filozófiájával és gyakorlatával, amely „végérvényesen megbukott”. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, az exit pollok szoros, de egyértelműen Mircea Geoana szociáldemokrata jelöltnek kedvező eredményt mutattak, ezért kétségtelenül igazuk lehet azoknak, akik megkérdőjelezik a választások eredményét, tisztességességét. Az RMDSZ-nek újra kell gondolnia a taktikáját”– mondta Markó Béla. /Salamon Márton László: Még öt év Basescuból. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Nem fizeti ki az ötvenezer lejes bírságot és megfellebbezi a rendőrségi büntetést az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert Zászlóaljának Székely Szakasza – közölte Keresztes Nándor, a szervezet szóvivője. A kolozsvári rendőrség ötvenezer lejre bírságolta meg a szakasz egyik tagját amiatt, hogy december elsején a Székely Hadosztály 91 esztendővel ezelőtti megalakulására emlékeztek a Szent Mihály-templom előtt. „A jegyzőkönyvben az is szerepel, hogy a gyülekezési törvény mellett a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó jogszabályt is megsértettük, mivel Magyarország zászlójával vonultunk” – mondta Keresztes, elutasítva a vádat. Kifejtette: a címeres zászló nem Magyarország hivatalosan elfogadott lobogója, a székely zászló Hargita megye hivatalos jelképe, míg az árpádsávos és a fekete-piros lobogó nem minősül egyetlen ország vagy nemzet zászlajának sem. „Székelyföldön békés természetű emberek élnek, akik eltűrték, hogy a román Új Jobboldal felvonuljon, viszont ezt már Kolozsváron nem tehették meg a magyarok” – mondta a szóvivő. Keresztes szerint a rendőrségnek az akcióval csak azt sikerült bebizonyítani, milyen körülmények között élnek a kisebbségben lévő magyarok: nincs joguk arra, hogy saját történelmük dokumentált eseményeire emlékezzenek. /Bíró Blanka: Nem fizetnek a gárdisták. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

A Mária Rádió csíksomlyói stúdiójának december 12-én lesz az első adása. A hitnek megtartó ereje volt Csíkban az elmúlt évszázadokban, és a jövőben is így kell ez legyen – mondta Koncsag László, a csíksomlyói körzeti stúdió papi igazgatója. Az egyedül élőkhöz és betegekhez is szól a Mária Rádió. Székelyudvarhelyen augusztus 22-én kezdte meg működését a területi stúdió, december 8-át szentelik fel a csíksomlyói körzeti stúdiót. A hívei adományokkal támogatták a Mária Rádiót. /Takács Éva: Megkezdte az adássugárzást a csíki területi stúdió. Mária Rádió Csíksomlyóról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

Moldován István, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitális gyűjteményi osztályának vezetője szerint a mostanában gyakran emlegetett – nem tudni pontosan, hogy hány, négy- vagy ötmillió dokumentumot tartalmazó – Európai Digitális Könyvtár vagy Europeana állományában jóval kisebb a nyomtatott könyvek, az írott szövegek részaránya. A magyar irodalmat a világhálóra helyező digitalizációs program működik, ez a Digitális Irodalmi Akadémia, egy ideje a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozik. A programban alapvetően kortárs magyar szépírók művei kerülnek fel a világhálóra. Az OSZK a közelmúltban alakított ki együttműködést a székelyudvarhelyi és csíkszeredai megyei könyvtárral: az erdélyi műhelyek a saját állományukat digitalizálják és juttatják el az OSZK elektronikus könyvtárába. Olyan kincsek, 18. és 19. századi könyvek is szerepelnek köztük, amelyek nincsenek meg Magyarországon, vagy a magyar nemzeti könyvtár állományában. Néha az is megesik, hogy magyarországi vagy külhoni magyar szépírók juttatják el elektronikus formában a műveiket, kiadványaikat. A budapesti OSZK ügyel arra, hogy ne csak a szűk értelemben vett magyarországi irodalmat terjessze. Az amerikai magyarokkal éppoly jó a kapcsolatuk, mint a hollandiai Mikes Kelemen Körrel. Az OSZK elektronikus könyvtára jelenleg hét és fél ezer dokumentumot tartalmaz, naponta körülbelül 50-60 ezer ember nézi, keresi, látogatja, tölti le. /Gyulay Zoltán: Kellenek-e e-könyvek? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ 16/ A héten Csíkszeredában, a Székelyföld szerkesztőségének új székházában átadták az idei Székelyföld-díjakat, bemutatták a 2010-es Székelyföld Évkönyvet és létrejött a Romániai Írószövetség Székelyföldi Kirendeltsége, vezetője Ferenczes István költő-főszerkesztő. Az idei Székelyföld-díjasok: Katona Lajos (Kolozsvár), Pécsi Györgyi (Budapest), Vári Attila (Budapest), a Székelyföld Bicskadíjának tulajdonosa Szálinger Balázs. A közel félezer oldalas Székelyföld Évkönyv 2010 (Hargita Kiadó, Csíkszereda, szerkesztette Molnár Vilmos és Lövétei Lázár László) a Székelyek a történelemben témát járja körbe, a kötet huszonnégy tanulmányát tizenhárom év Székelyföld-terméséből válogatták össze, az évkönyv a székelység történetének legújabb kutatásokra alapozott sűrítménye, bekerülhet az iskolai oktatás háttéranyagai közé is. /Sylvester Lajos: Székelyföld üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./

A zilahi Szabó Vilmos festőművész 67 évesen távozott, kiforrott, teljes életművet hagyva maga után. /sz. Sáromberke, 1942. szept. 15. – Lakitelek, 2009. ápr. 11./ Mondhatni munka közben, a Lakiteleki Nemzetközi Alkotótáborban, barátai, kollégái társaságában érte a halál ez év tavaszán. Szabó Vilmos számtalan fiatalabb kollégájának művészi pályáját egyengette, lakóhelyén, Zilahon és Erdély-szerte számos tárlatot rendezett művésztársai munkáiból, nevéhez fűződik az IPP ART elnevezésű, néhány év alatt közismertté és elismertté vált művésztábor létrehozása. A december 9-én megnyíló tárlat főhajtás egy igaz művész emléke előtt. Szabó Vilmos életművében központi szerepet játszik az ember és az emberkéz teremtette világ. Életművében a tájábrázolás jelentős szerepet játszik. /Németh Júlia: Hattyúdal galambokkal. Szabó Vilmos emlékkiállítása elé. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A gyermekelhagyás ellen indított programot a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság. Az intézmény vezetője, Elekes Zoltán elmondta, a SERA Alapítvány által kezdeményezett projekt célja felkutatni azokat a szülőket, akik már több gyermek neveléséről lemondtak. Számukra szociális gondozók, egészségügyi szakemberek fognak segítséget nyújtani úgy, hogy az elhagyott gyermekek visszatérhessenek a szülőkhöz. Hargita megyében jelenleg 1200 gyermeket hagyott el a családja és él állami gondozásban, további ötszáz gyerek gondozását pedig nevelőszülők biztosítják. Idén közvetlenül a szülés után 39 gyermeket hagytak el az anyák, 23 esetben azonban a szociális gondozók meg tudták győzni őket, hogy mégis ragaszkodjanak az újszülötthöz. /Szülőt az elhagyott gyermekeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

A magyar–román–szerb határ találkozási pontjánál, az Óbéba mellett felállított Triplex nevű obeliszk a három állam fennhatósága alá szakadt történelmi Bánságon keresztül az átjárást jelképezi. Egyelőre még csak előre igényelt engedéllyel lehet közelről megszemlélni a húszas években állított emlékművet. Évente egyszer megnyitják ezt a határt, akkor ünnepségeket rendeznek az emlékműnél. Az év többi napján ha például a szomszédos Kübekházára szeretne átjutni valaki, harminc kilométert kell megtennie, hogy Csanádnál átlépjen a magyar oldalra. Az Európai Unió határ menti együttműködést segítő programjai az ilyen lehetetlen helyzeteknek a felszámolására nyújtanak anyagi segítséget. December tizedikén alakul meg a magyarországi Szeged melletti Mórahalmon az a háromoldalú társulás, amely a gazdasági és infrastruktúra-fejlesztésekre közvetlenül Brüsszelből hívhat le forrásokat. Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Szegeddel közösen számos határon átnyúló projektet terveznek, például másfél millió euróból egy logisztikai központ létrehozásán fáradoznak, az agrártermelők számára. December 19-től megszűnik a vízumkényszer, így Szerbiából könnyebb lesz az átjárás. /Nagy Vajda Zsuzsa: Semmibe vezető út. Mától napirenden a magyar–román–szerb gazdasági együttműködés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Az RMDSZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kezdeményezésére az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről fogadott el politikai nyilatkozatot az Európai Néppárt (EPP), Bonnban megrendezett kongresszusán. A politikai nyilatkozat szerint az Európai Unió lakosságának 10 százalékát kitevő őshonos, nemzeti kisebbségek fontos kulturális, szellemi, gazdasági és szociális értékei az Európai Uniónak, védelmük, kultúrájuk és nyelvi sokszínűségük megőrzése alapvető érdeke az európai közösségnek. Borbély László, a RMDSZ ügyvezető alelnöke példa nélkülinek nevezte a kisebbségekre vonatkozó dokumentum elfogadását. Az Európai Néppárt első alkalommal említi hivatalos dokumentumban az őshonos nemzeti kisebbségeket olyan közösségekként, amelyek évszázadok óta élnek egy adott területen, és nem sorolja őket a 10–20 éve Európában élő bevándorlók közé. Az EPP kongresszusa egyben tisztújító volt. A néppárt elnökévé ismét egyhangúlag Wilfried Martens egykori belga miniszterelnököt választották. Megválasztották az EPP tíz alelnökét is. Az egyik posztot továbbra is Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tölti be, miután újraválasztották. /Az EPP javasolja a kisebbségi normarendszer kidolgozását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Külön-külön beszélt a cikkíró a történtekről mind az RMDSZ, mind az MPP képviselőivel – mindeddig eredménytelenül. Nyáron Gyergyószentmiklóson rendezett ,,spontán tüntetést” a Noua Dreapta nevű, vasgárdista eszméket valló, elvakultan magyarellenes szervezet, és az ottani MPP-s vezetés karba tett kézzel végignézte. Erre vérszemet kaptak, hónapokig tervezgették és nyilvánosan bejelentették, hogy december elsején Sepsiszentgyörgyön fognak ,,ünnepelni”. Sepsiszentgyörgy polgármestere kiutasította őket a városból, ami nem sokat ért. Jöttek vagy százötvenen, részeg randalírozással hosszan ordítoztak a városban, aztán, amikor úgy hozta az úri jókedvük, leléptek. Az interneten a legnagyobb videomegosztón egyre-másra rakják fel sepsiszentgyörgyi ,,sikeres megmozdulásuk” bizonyítékait, nyíltan bozgoroznak, és szervezik a következő, ezúttal Csíkszeredában esedékes tüntetésüket. Szándékukban áll rendszeresíteni a székelyföldi ,,kiruccanásokat”. Megtehetik, mert senki nem tesz semmit ellenük! December elsején a Magyar Gárda Székely Szakasza koszorút szeretett volna letenni a kolozsvári Mátyás-szoborhoz, és megemlékezni a Székely Hadosztály megalakulásáról. Arról a Székely Hadosztályról, amely 1918. december 1-jén alakult a románok ellen, és amelynek tudtommal egész Erdély területén nincs egyetlen emlékműve sem. Sepsiszentgyörgyiek ezt évek óta szorgalmazzák, de eddig süket fülekre találtunk. A Magyar Gárda tagjait elhurcolták, és csendzavarásért (!) büntették meg 50 000 lejre. Ezzel szemben a Sepsiszentgyörgy békés lakosságára rárontó, minősíthetetlen módon viselkedő csoport rendőri felvezetéssel, hangos bozgorozással randalírozhatott – büntetlenül. Kivizsgálást kellene indítani azok ellen, akik egy békés kisváros lakosságát megtámadták. A cikkíró követeli, hogy indítsanak kivizsgálást Ioan Lacatusu ellen /aki meghívta őket/ és az összes ideszállított futballhuligán ellen, valamint annyi büntetést kapjanak, mint a Magyar Gárda tagjai! /Sántha Éva, Sepsiszentgyörgy: Minket büntetlenül rugdoshatnak? (Háromszék magyar politikusaihoz). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Ismeretlen tettesek elhervadt koszorút helyeztek Kaffka Margit írónő nagykárolyi szobrára. A költőnőnek 2000-ben szobrot szülővárosa a kastélypark melletti sétányon. Sróth Ödön, a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság elnöke szerint nem kizárt, hogy magyarellenes cselekedetről van szó, mivel nemrég az Ady-emléktáblán elhelyezett koszorút is megrongálták. Pár hete helyezték el a kegyelet koszorúit az Ady Endre egykori iskolájának falán lévő emléktábla alá. A magyar nemzeti szalagokkal díszített koszorút másnap reggelre megtépázták, lecibálták róla a nemzeti jelképeket. /Végh Balázs: Gúnyt űztek Kaffka Margit nagykárolyi szobrából. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

Belgiumi támogatással tanműhelyt kíván indítani a közeljövőben a Brassó megyei Kőhalmon alapított szórványdiákotthonában a helyi református gyülekezet. Az intézményt közel másfél évtizede megálmodó Szegedi László lelkész, elmondta, céljuk, hogy a gyerekek szakmát is tanuljanak. A kőhalmi diákotthonban jelenleg 46 szórványtelepülésről érkezett diák lakik Amennyiben sikerül előteremteni a szükséges anyagi erőforrásokat, akkor további két épülettel szeretnék bővíteni az otthont. Szegedi László lelkész 1990-ben, a gyülekezet alakulásakor került Kőhalomba, a kisvárosba. Templomot, parókiát építettek, s amikor látták, hogy a magyar gyerekek zöme román tagozaton tanul, előbb magyar óvodát indítottak, majd a helyi szakiskolában is beindult a magyar tagozat. 1995-ben bentlakást hoztak létre számukra. Szeben és Maros megye szórványtelepüléseiről is érkeztek diákok. A bentlakás mellett könyvtár, számítógépterem, sportpálya áll a diákok rendelkezésére, és az egyház egy asztalosműhelyt is működtet számukra. Jelenleg három véndiákot támogatnak: egyikük Kolozsváron tanul jogon, a másik kettő a székelyudvarhelyi tanítóképző főiskolára jár. Szegedi László vallja, hogy az erdélyi magyarság fennmaradását – ahogy Reményik Sándor is fogalmazott – a templom csak az iskolával közösen tudja biztosítani. Az Illyés és az Apáczai Közalapítvány megszüntetésével a szórványkollégiumok helyzete bizonytalanná vált, hiszen épp a legfontosabb elemet iktatták ki: a kiszámíthatóságot. /Pap Melinda: Szórványdiákotthont működtet a kőhalmi református gyülekezet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

Orotva alig 650 lelket számláló szép fekvésű kis székely falu Gyergyószentmiklós és Maroshévíz között. Az elzártság nagyban segítette szokásainak, kultúrájának, nyelvi fordulatainak megmaradását. Több mint 120 helyi jellegű népdalt, rengeteg mondókát és régi szokást őriznek. 2000 óta tánccsoport, 2006-tól pedig Teleház működik itt. A faluhoz közeli Tászok-tető a pogány ősök számára istentiszteleti jelentőséggel bírt, a székelyek szakrális helye volt. A 40-es években a borszéki út építése során sok, szabályos rendben elhelyezett csiszolt kősziklát találtak, melyek tele voltak a rovásírás jeleivel. Ezeket a hihetetlenül értékes és ritka leleteket a román hatóságok összetörték és szétszórták, valamint beleépítették az út alapjába. Található belőlük egy-egy a Székely Múzeumban, csak ezeket sikerült megmenteni. /Csibi Márti: Orotva, a csodák helye. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

A Háromszék napilap december 12-én megjelent számától kezdődően részleteket közöl Höncz László magánkiadásban frissen megjelent, Bűnösként is győztes című könyvéből. A szerző 1952-ben született Sepsiszentgyörgyön, itt végezte általános és középiskolai tanulmányait, Aradon technikusi diplomát szerzett. A Stefan Gheorghiu káderképző akadémia közgazdaság-tudományi karán szerzett pénzügyi, könyvelői diplomát. A fordulat után a gyógyszerésztechnikumot is elvégezte. A rendszerváltás előtt a KISZ- és pártapparátus tagja volt, 1982–84 között Bölön, 1986–92 között Uzon polgármestere. 1992-től 1999-ig a prefektúra, majd a megyei tanács vagyoni és pénzügyi ellenőrző irodájának munkatársa. 1999-től magánvállalkozó. Könyvében a kommunista rendszert és az azt követő átmenetet a maga ellentmondásaiban mutatja be. /Bűnösként is győztes (Ilyen a történelem kereke). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

Néhány nappal születésnapja előtt Bolyai Jánosra, az 1802. december 15-én született világhírű magyar matematikusra, a nem euklideszi geometria megteremtőjére emlékeztek. Ez az avatás mintegy megelőlegezte a jövő évieket, amikor – a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) döntése értelmében – Bolyai-évet tartanak Bolyai János halálának 150. évfordulója alkalmából. December 12-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a Bolyai-emléktábla-avatáson jelen volt Toró Tibor temesvári atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja is, aki ez alkalommal egy könyvritkaságot ajándékozott a Csikynek, amely a Babits Mihály Bolyai című szonettjének 30 nyelven megjelent 36 változatát tartalmazza, ehhez csatolta a híres temesvári Bolyai-levél fakszimile változatát, amelyben János megírta édesapjának, hogy „a semmiből egy új, más világot teremtettem”. Az emléktáblát a Csiky bejárati lépcsőházában helyezték el. Az adományozó Bolyai János Honvéd Alapítvány elnöke, Poroszlai Ákos jelezte, hagyományőrző szervezetük már számos Bolyai-emlékhelyet jelölt meg szoborral és emléktáblával, Aradon is a várban elhelyezendő szoborban gondolkodtak, de amíg az katonai terület, le kellett mondaniuk a tervről, és megelégedtek a mostani emléktáblával, melynek szövege: „Bolyai János 1802-1860 A világhírű matematikus emlékére, aki 1826-1830 között az aradi várban teljesített szolgálatot, mint kiváló hadmérnök 2009 Bolyai János Honvéd Alapítvány” A mostani megemlékezés alkalmából a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum nemcsak tartalmas könyvadománnyal lepte meg a Csiky Gergely Iskolacsoportot, hanem elhozzak egy asztalmodellt is, amellyel el szeretnék látni az új iskolaszárny két osztálytermét. / Kiss Károly: 2010 – Bolyai-év. Emléktáblát avattak a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./

Vajdaság parlamentje december 14-én ünnepélyesen kihirdette a tartomány autonómiáját megerősítő új alaptörvényt. Az erről szóló határozatot a testület 86 kormánykoalícióhoz tartozó tagja szavazta meg. A Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia koalíciójának három képviselője nemmel voksolt, az ellenzéki Szerb Radikális Párt és a Szerb Haladó Párt tagjai pedig nem vettek részt a szavazáson, arra hivatkozva, hogy nem volt lehetőség vitára a statútumról, amelyet egyébként „szeparatista jellegű” okmánynak tartanak. Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke kijelentette, hogy a vajdasági statútum a tartomány és egész Szerbia polgárainak a jólétét is szolgálja. Az alaptörvényt tavaly októberben hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás háromnegyedes többséggel, de több mint egy évet kellett várni, amíg idén november 30-án a szerb szkupstina is elfogadta azt, a hatásköri törvénnyel együtt. Az új tartományi alaptörvény elfogadásában komoly szerepet játszott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Az alaptörvényre minden szerbiai nacionalista erő össztüzet zúdított, annak ellenére, hogy csak egy részét adja vissza annak, amit az észak-szerbiai tartomány korábban élvezett. A szerb ortodox egyház is hevesen támadta a törvényt. Két fontos pont maradt ki az alaptörvényből: nem rendelkezik a tartomány vagyonáról és saját pénzbevételeiről. Saját vagyon és bevételek nélkül Vajdaság továbbra is a belgrádi vezetéstől függ majd. /Kihirdették a Vajdaság autonómiáját megerősítő alaptörvényt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Duray Miklós ügyvédje útján megóvta egy pozsonyi bíróság döntését, amely végrehajtási utasítást adott ki ellene amiatt, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke magyarul kért bocsánatot a Szlovák Nemzeti Párttól (SNS), amiért egy budapesti rádióműsorban sértőnek minősített kijelentést tett rá. A bíróságnak két hónapja van arra, hogy döntsön az óvásról. A magyar politikus már korábban leszögezte: „Ha szükséges lesz, akár Strasbourgba is elmegyek!” A per tárgyát Duray Miklósnak a budapesti Inforádióban 2006 júliusában elhangzott kijelentése képezte, miszerint a „szlovák kormányt hatalmilag egyharmad részben Slota pártja alkotja, amely fasiszta párt”. A bíróság az ügyben bocsánatkérésre kötelezte Durayt, aki ennek magyarul tett eleget. Ján Slota pártját ez nem elégítette ki, szlovák nyelvű bocsánatkérést követel, s ezért végrehajtó útján akar elégtételt kapni. Amennyiben Duray nem tesz eleget a végrehajtó felhívásának, akár 30 ezer euró kifizetésére is kötelezhetik. /Duray megóvta a végrehajtási utasítást. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

December 13-án, vasárnap Váradréten Gaál Botond debreceni teológiai professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora hirdette az igét. Örömmel tett eleget a gyülekezet meghívásának, nála védte meg doktori disszertációját és szerzett ezzel tudományos fokozatot Pálfi József réti parókus lelkész, akit nemrég megválasztottak a Partiumi Keresztény Egyetem teológiai tanszékének vezetőjévé. Bemutatták a doktori disszertációt, amely most jelent meg könyv formájában, a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület jóvoltából. Pálfi József A Református felsőoktatás Erdélyben című munkájának alcíme: Universitassors a reformációtól a kolozsvári Tudományegyetemig. A könyv átfogó képet nyújt nemcsak az erdélyi magyar oktatásról, hanem e kor szellemtörténetéről is. A művet és szerzőjét Tőkés László európai parlamenti képviselő méltatta, maga is egyetemalapítóként. Ugyanakkor Tőkés megemlékezett egyházkerület-alapító elődjéről, a 150. éve született Sulyok Istvánról is. /Oktatásról, szolgálatról, szeretetről. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 15./

Még a politikához hozzáedződöttek is nehéz szívvel szemlélik az RMDSZ gyors pálfordulásait. Pár hete még szidták Traian Basescu államfőt, két hónapja hozzájárultak Emil Boc kormányának leváltásához, melyet az elmúlt húsz esztendő leggyatrábbjának minősítettek, holnap-holnapután pedig boldogan szavazzák meg újra csaknem ugyanazt a kabinetet; még az is megtörténhet, a menesztett kormányfővel az élen. Apró különbség talán csak annyi, hogy két-három magyar miniszter is helyet kap a kormányasztal körül. Lassan tíz éve már, hogy az RMDSZ elindult a teljes balkanizálódás útján. Addig következetes, megbízható partnernek tekintették, aztán 2000–2004 között a Nastase-kormány támogatása során megkezdődött a sokszor demokráciaellenes, olykor erkölcstelen kompromisszumok sorozata. Az elmúlt napokban már senki sem lepődött meg, hogy elsőként kilincselt a győztesek kapujában Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Farkas Réka: Előremenekülés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

Az igazságszolgáltatás transzparenciájának hatékonnyá tétele elnevezésű rendezvénysorozat második találkozóját szervezték meg december 15-én a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. A jelenlegi romániai törvénykezés még mindig nem áll összhangban a Európai Emberjogi Bíróság /CEDO/ elveivel, a bíróságok képtelenek elfogadható idő alatt ítélkezni: a perek évekig húzódnak, ami miatt alapvető emberi jogok sérülnek. Románia ma sem kártalanítja megfelelő módon azokat az egykori ingatlantulajdonosokat, akiket az állam annak idején törvénytelenül megfosztott tulajdonuktól. /Antalfi Imola: Románia ma sem kártalanítja megfelelően az egykori ingatlantulajdonosokat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

„Hátborzongató hidegháborús történet a véres romániai forradalom 1989. december 15-i kitöréséről, amikor Tőkés László akkori temesvári lelkész hívei a templom köré csoportosultak, hogy védelmet nyújtsanak számára a katonaság és a román titkosrendőrség, a Szekuritáté ellen” – Szőczi Árpád rendező így foglalta össze A Drakula árnyéka – A romániai forradalom kitörésének valódi története című filmjét, amelynek december 15-én Temesváron, a romániai forradalom kitörésének huszadik évfordulójának napján tartották az ősbemutatóját, 16-án pedig Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban díszbemutató keretében vetítik a közönségnek. „A filmben megszólaltatom Radu Tinut, Temesvár második legrangosabb szekus tisztjét, aki kulcsfontosságú szerepet játszott a Tőkéssel és a temesvári forradalommal kapcsolatos eseményekben” – mondta el a rendező. Szőczi elmondta: ha nincs a Panoráma (1989 nyarán kanadai csoport készített interjút Tőkés Lászlóval, amelynek a Magyar Televízió Panoráma című műsorában való sugárzása gyakorlatilag elindította a Tőkés elleni retorziót) minden bizonnyal másképp alakultak voltak a temesvári vagy akár a bukaresti események. /Farkas István: Megrázó kordokumentum. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Tanúvallomást tesz, írta Kuti Márta, ugyanis port kavart az utóbbi időben egy Kuszálik Péter nevű gépészmérnök Sütő Andrásról szóló rágalomhadjárata. Kuszálik szórja a sarat azokra, akik megpróbálták túlélhetővé tenni a diktatúrát, fontoskodik, ezért rúgták ki a Látó folyóirattól, illetve az Aranka György Alapítványtól is. Kár, hogy sok jeles magyar értelmiségi komolyan vette, és bedőlt a provokációjának Kuti Márta 1968 augusztusától az Igaz Szó szerkesztőségében dolgozott korrektorként, majd kép- és tördelő-, meg olvasószerkesztőként, és a Látóban is folytatta ezt a munkát 2003-ig. A földszinten az Új Életet szerkesztették, amelynek főszerkesztője Sütő András volt. A 60-as évek végétől, Az anyám könnyű álmot ígér részleteinek megjelenésétől az Egy lócsiszár virágvasárnapja c. drámán át, a Csillag a máglyán keresztül, a csodálatos esszén, az Engedjétek hozzám jönni a szavakat felkavaró élményétől Sütő szinte minden ekkor született műve átment Kuti Márta kezén, gondozta szövegeit, észrevételeket tette, és minden apró észrevételért hálás volt, ami egyik jele a tehetségnek és nagyságnak. Sütő András a magyarságot, a nyelvet, a nemzet megmaradását érintő kérdésekben mindig is hajlíthatatlan volt. Ha valamiért kompromisszumot kötött vagy látszólag megalkudott, azért tette, mert úgy vélte, a magyarság és nem utolsósorban a magyar nyelv érdekei ezt kívánják. Sütő jelen volt a magyarság művelődési életében, a 75-80-as években már lélegzethez sem jutott otthon. Magyarországra csempészték ki műveit, egyszer Kuti Márta is postás volt. Legfontosabb írói korszakában Kuti Márta a közelében volt, látta, hogyan jut az üldözöttek sorsára, mint sok más magyar író Romániában. A hatalomnak kifinomult eszközei voltak az ellenállók megalázására. Egy tanárt, orvost kirúgtak az állásából, egy neves, népszerű íróval ezt nem merték megtenni. A legnagyobbat mégis ő zuhant, mert egyrészt csalódnia kellett abban, amit fiatal fejjel annyian megváltásnak véltek a magyar értelmiségiek közül, magas politikai tisztségeit fokozatosan elorozta előle a barátja, Hajdu Győző, az Igaz Szó főszerkesztője, aki árulásával egyre magasabbra emelkedett. A cikkíró úgy véli, szerencsésebb lenne, ha a Sütő András Baráti Egyesület nem Sütőt, hanem az általa képviselt eszméket tűzné zászlajára. Sütő András olyan értékes műveket írt, melyek mindenféle baráti társaság nélkül is megállják a helyüket. /Kuti Márta: Sütő Andrásról szubjektív hitelességgel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) december 18-án ülésezik Marosvásárhelyen. Ez alkalomból adják át az RMDSZ Ezüstfenyő díjait, az idén 32 személy részesül ebben. A Szövetség minden évben azoknak a személyeknek adományoz Ezüstfenyő díjat, akik kiemelkedő munkát végeztek a „szülőföld visszaszerzése”, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. /Ma SZKT-ülés Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Jó ideje világos, hogy Basescu elnök és pártja egyeduralomra törekszik. Pártjából ugyan kilépett, mert párton kívülinek kell lennie, de továbbra is ő szabja meg annak irányvonalát. Basescu korábban, a konvenciós kormány tagjaként keményen ellenezte az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását és az állami gazdaságok földjének visszaadását. Az államfő felesége nagy fagylalt-gyáros lett. Testvére nagymenő üzletember. Egyik lánya alig végezte el tanulmányait, kb. nyolcszázezer eurós ingatlant vásárolt. Máig sem tisztázódott, honnét volt hirtelen ennyi pénze? Másik lánya a demokraták képviseletében indult az európai parlamenti képviselőválasztásokon. A válság hatásának csökkentésére a kormány semmiféle tervet nem dolgozott ki. Basescu szorgalmazta, hogy a moldovaiak román állampolgárságot kapjanak. Az elnökválasztás során a ki tudja hány tízezer moldovai rászavazva hálálta meg román állampolgárságát. Basescu már régóta támadja az őt bíráló sajtót, televíziót, ezek tulajdonosait, azzal, hogy a csakis általa megvalósuló reformok ellenségei. Kommunistaellenes, jobboldali politikusnak tartják. De vajon az-e, miután a korábban őt támogató, de most erősen bíráló Dinescut, a költőt, egyik csicskásával el akarta üldöztetni az országból? Az államfő sikerét az MPP is segítette, a győzelmében az SZNT gyermeteg ötlete is benne van, az, hogy írják a szavazócédulákra: autonómia, és erre pecsételjenek. Ezek mind érvénytelen szavazatok voltak. /Asztalos Lajos: Útban a… banánköztársaság felé? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Robert Schuman-díjjal tüntette ki Tőkés László európai parlamenti képviselőt – az 1989-es romániai forradalomban játszott szerepének elismeréseként – Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának elnöke a frakció strasbourgi ülésén. „Európa újraegyesítését olyan bátor és határozott emberek tették lehetővé, amilyen Ön” – hangsúlyozta Daul a csütörtöki díjátadó ünnepségen. A díj átvételekor Tőkés László kiemelte: „Kivételes jelentőséggel bír az a körülmény, hogy a forradalom éppen Temesváron tört ki, egy olyan városban, ahol mintegy tíz nemzeti közösség és ugyanannyi vallási felekezet él együtt a kölcsönös megértés és tisztelet szellemében. ” /Schuman-díjat kapott Tőkés László. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./ A magyarországi Terror Háza Múzeum alapítványa által létrehozott, 10 000 euróval járó Petőfi-díjat idén Tőkés László és Gabriel Andreescu író, publicista kapta. A közép-európai népek szabadságáért végzett tevékenységet elismerő kitüntetés átadásán Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója szerint Románia és Magyarország ma ugyanúgy egymásra van utalva, mint húsz éve, a rendszerváltozás idején: ma a geopolitikai helyzet megváltozása, akkor a kommunizmusból szerzett tapasztalatok kötötték össze. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

Az egész európai politikára negatív hatást gyakorolhat Szlovákia nyelvi szélsőségek irányába mutató gyakorlata a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szerint. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke a szervezet december 17-i budapesti zárt ülését követően hangsúlyozta: a szlovákiai nyelvtörvény, illetve annak életbe lépett végrehajtási rendelete nem Magyarország és Szlovákia közötti kérdés, hanem olyan európai ügy, amellyel úgy kell foglalkozni, mint minden más szélsőség visszaszorításával. Benjamin Cardin szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke első ízben irányította rá a figyelmet a washingtoni törvényhozásban a szlovák nyelvtörvény kérdésére, illetve a Magyarország és Szlovákia közötti feszült viszonyra, amelyet szerinte rendezni kell. Cardin egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet: ,,számos tényező, illetve fejlemény nyomán olyan benyomás alakult ki, hogy a szlovák kormány bizonyos mértékben ellenségesen viszonyul a magyar kisebbséghez”. /Külföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./