A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetősége esetleg hajlandó lenne támogatni Traian Basescut az államelnöki választások második fordulójában, mivel úgy véli, hogy a jelenlegi elnök és a PDL „az egyetlen remény” a magyar közösség számára. Szász Jenő MPP-elnök sajtótájékoztatóján kifejtette, meggyőződése, hogy Traian Basescu bejut az államelnöki választások második fordulójába. Szász kifejtette, az MPP felkérést intézett a Basescu államelnök kampány-stábjához, hogy a választások második fordulója után Basescu látogasson el a Székelyföldre, és találkozzon az ott élő emberekkel, tárgyaljanak a régió specifikus és általános problémáiról. Szász leszögezte, az MPP nem fogja feltételek nélkül támogatni Traian Basescut a második fordulóban. Basescu hibákat követett el, amikor Tusnádfürdőn azt mondta, hogy nem lesz autonómia, és Budapesten, amikor ugyanezt fejtette ki. Azonban Basescu Székelyföldön azt mondta, hogy a decentralizálást támogatja. /Az MPP támogatná Basescut. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

A Székely Hadosztályra emlékeznek december elsején Kolozsvár főterén a Székely Szakasz tagjai, miközben a román szélsőjobboldali szervezet, az Új Jobboldal Sepsiszentgyörgyön üli meg Románia nemzeti ünnepét. Az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóaljának székely szakasza december elsején délután a székely hadosztály megalakulására emlékezik Kolozsvár főterén. Keresztes Nándor, a szervezet szóvivője elmondta, mindössze tucatnyian vesznek részt a csendes rendezvényen. „Fel kell vállalnunk a történelmet, és jogunk van megemlékezni a Székely Hadosztály alakulására” – magyarázta Keresztes. Kérésüket hivatalosan iktatták, de a megmozdulást a kolozsvári polgármesteri hivatal nem engedélyezte. Ennek ellenére mintegy tucatnyian összegyűlnek és a megemlékező beszédek is elhangzanak. „Az Új Jobboldal tagjai engedély nélkül vonultak fel Gyergyószentmiklóson, és a hatóságok nem oszlatták fel őket, diszkriminálnának, ha a Székely Szakasz tagjaival ezt Kolozsváron megtennék” – fogalmazott Keresztes. A mozgalmat hivatalosan is bejegyzik hagyományőrző szervezetként, tagjaik tűzoltó-, árvízvédelmi, elsősegélynyújtó képzésen is részt vesznek. A háromszéki elöljárók etnikumközi konfliktustól tartanak, és provokációnak minősítik, hogy az Új Jobboldal Sepsiszentgyörgyön ünnepel december elsején. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökkel a rendőr- és a csendőrparancsnokokkal, illetve a titkosszolgálat helyi vezetőivel találkozik, akiket arra kérnek, akadályozzák meg az engedély nélküli felvonulást. Antal Árpád újságírói kérdésre elmondta, még nem döntötte el, hogy részt vesz-e a december elsejei ünnepségen, mert ha elmegy, kénytelen lesz arra emlékeztetni, hogy a román állam nem tartotta be a gyulafehérvári kiáltványban foglaltakat, mert 1918. december elsején autonómiát ígért a magyarságnak. /Bíró Blanka: Felvonul a magyar és a román szélsőjobb. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Képzőművészeti szakokon tanuló középiskolás diákok hagyományos tárlatát szervezte meg a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum. A kiállítás most az iskola fennállásának 60. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat része. Az iskola 1949 október elsején alakult, első igazgatójának Izsák Márton szobrászművészt választották. Péter Mária aligazgató románul és magyarul ismertette az iskola történetét. /Nagy Botond: Munkák a Palotában. Reprezentatív tárlat a hatvanadik évfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

Puskel Péter ismert aradi helytörténész az Aradon, illetve Arad megyében született nagy magyarokat vette számba. Klebelsberg Kunó gróf érdemeit néhány sorban kockázatos összefoglalni, mert minden, amit létrehozott, rendkívüli fontosságú volt. A magyar közoktatás talán legnagyobb reformátora Magyarpécskán látta meg a napvilágot, Budapesten szerzett jogi doktorátust. 1922-től kilenc éven át kultusz- és közoktatásügyi miniszter. Alapcéljának tartotta a népoktatás korszerűsítését, a széles néptömegek kulturális szintjének felemelkedését. Könyvtárral ellátott iskolákat, tanítólakásokat építtetett falun, népiskolákat a szétszórt és elszigetelt tanyákon; főiskolákat, egyetemeket (szegedi, pécsi, debreceni) és a felsőfokú oktatáshoz szükséges kutatóintézeteket hozott létre, a magyarság szellemi építkezésének szükségességét hirdette. Az ő nevéhez fűződik a római Collegium Hungaricum létrehozása. Klebelsberg Kunó 1932-ben halt meg. Pécskán a római katolikus templom falán a rendszerváltozás után elhelyezett emléktábla, majd 2000-től a templomkertben mellszobor (Jecza Péter munkája) emlékeztet a városka kiválóságára. A magyar filmművészet múltja elképzelhetetlen Jávor Pál nélkül. Jermann Pálként 1902. január 31-én szerelemgyerekként született Aradon, ahol 17 évet élt. Vidéki színházakban kapott szereplehetőséget, de fegyelmi vétség miatt hamar szerződés nélkül maradt. A Csak egy kislány van a világon című némafilm hozta meg számára a kiugrás lehetőségét 1929-ben. Több mint hetven magyar filmben játszott. És majd mindegyikben főszerepet! 1946-ban Groza Péter miniszterelnök meghívására erdélyi turnéja során járt ismét szülővárosában. Az internálás poklából kikerülő Jávor akkoriban már csak árnyéka volt egykori önmagának. Amerikába ment, de ott nem volt sikeres. 1957-ben hazatért, 1959. augusztus 14-én halt meg Budapesten. Inke László színművész 1925-ben Aradon született, ahol édesapja, Rezső, két évig a színházigazgatói tisztet is betöltötte. Inke László 1947-ben végezte el a Színművészeti Főiskolát és vidéki színházakban kezdte el a pályát. Tíz év múlva került fel Budapestre és a fővárosban több társulatnál megfordult. Elsősorban karakterszínészként nyújtott kiemelkedőt. Raffy Ádám (Kuppfert Miksa) orvos és regényíró két fia, Ádám kritikus és műfordító, Pál pedig irodalomtörténész, -kritikus és műfordító. Ádám 1926-ban, Pál 1930-ban született Aradon, nem sokkal édesapjuk Nagyváradra költözése előtt. Raffy Ádám többek között az Akadémiai, majd a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőjeként az angol, francia, német irodalom egyik legavatottabb tolmácsolója volt, 1978-ban hunyt el. Raffy Pált származása miatt a vészkorszakban internálták. A háború után magyar–francia szakos diplomával a Szépirodalmi Kiadóban dolgozott. Műfordításai mellett Kosztolányi Dezső összes műveinek a szerkesztését is elvégezte. Aradi Zsigmondról viszonylag keveset tudunk. Aradon született 1839-ben, kezdetben mérnöki tanulmányokat folytatott Németországban, majd Bécsben szobrászatot. Milánóban és Velencében élt és dolgozott, de kapcsolatban állt szülővárosával. Így kapta meg a megbízatást a Búsuló Arad (honvédemlékmű) elkészítésére, amelyet 1873-ban állítottak fel. Innen azután átszállították a mai Tisztviselőtelep helyén állt régi honvédtemetőbe, majd 1932-ben sérült állapotban a múzeum raktárába. Ma is ott áll a 48-as ereklyék között. Megmintázta még az aradi színház számára Laborfalvi Róza és Szerdahelyi Kálmán mellszobrát. A Laborfalvi-szobornak az évek folyamán nyoma veszett. Szerdahelyi Kálmán mellszobra a Sarbut-féle színházi múzeum leltárában volt. Pár évvel ezelőtt a Csiky Gergely Líceum padlásán találtak egy összetört Petőfi-domborművet. Az A. Zs monogram alapján minden bizonnyal a neves aradi művész alkotása. Ez most restaurálva az intézet folyosóján látható. Ormós Zsigmond (1813–1894) Pécskán született. Életpályája azonban a szomszéd vármegyében, Temesben teljesedett ki. Ormós főszolgabíróként és képviselőként ‘48-as részvételéért hónapokig a temesvári börtön lakója, majd szabadulása után évekig rendőrségi zaklatást szenvedett el. A kiegyezés után Temes vármegye főispánja, a művészetek és a művészek nagy mecénása, kiállítások szervezője, a kultúra támogatója, a Dél-magyarországi Történeti és Régészeti Társaság megalapítója, az MTA levelező tagja. Kezdeményezésére látott napvilágot a vármegye közlönyeként a Temesi Lapok. A Pankotán 1891-ben született Asbóth Oszkár az első világháborúban a központi hatalmak repülőseinek egyik kísérleti telepén végzett mérnöki kutatásokat. Az 1920-as évek végén Asbóth maga is számos felszállást hajtott végre két, ellentétes irányban mozgó légcsavarral felszerelt gépen. Asbóth kutatásainak eredményét alkalmazták a helikopter elkészítésénél. Ezért sokáig őt tartották e légi jármű feltalálójának. Újaradon született két másik Asbóth. A szintén Oszkár (1852) névre keresztelt fivér nyelvészként vált ismertté. A szlavisztika szakértője volt, egyetemi tanár Budapesten, majd 1907-től akadémikus. Két évvel fiatalabb öccse hosszabb külföldi karrier után Budapesten a Műegyetem professzoraként ment nyugdíjba. Kotsis Iván (1889–1980) és öccse, Endre (1897–1954) Aradról indultak, és mindketten ragyogó egyetemi és épülettervezői pályát futottak be Budapesten. Ivánt tagjává választotta az MTA. Endre tervei alapján épült fel a Vörösmarty téri egykori IBUSZ-palota. Laczó Gusztáv Kisjenőn született, túl korán ragadta el a halál. Aradon a Magyar Vegyes Líceumban érettségizett. Marosvásárhelyen 1959-ben végezte el a színiakadémiát, és Nagyváradon, Temesváron és Sepsiszentgyörgyön számos szerepet játszott. Baász Imre Aradon született, az Aradi 3-as számú Középiskolában (a mai Csiky) érettségizett 1959-ben. Kolozsváron végezte a művészeti főiskolát, később meghívták Bukarestbe tanítani. Sepsiszentgyörgyön korszerűsítette a helyi múzeum szépművészeti részlegét. 1985-ben ő volt az év grafikusa, a Kalevala-illusztrációjáért. Grafikái, kollázsai tovább öregbítették hírnevét. Atzél Béla, a borosjenői Atzél család egyik „fekete báránya” volt. Atzél Béla angliai mintára Budapesten, a Stefánia úton megnyitotta a Park Klubot, amelyet ízlésesen antik bútorokkal rendezett be. Maga Erzsébet királyné is ellátogatott az arisztokrácia és a nagypolgárság e mondén szórakozóhelyére. Később az Országos Kaszinót is igazgatta. ő lett a Vígszínház első intendánsa. Mindössze 49 éves volt, amikor 1900-ban meghalt. Hunyad megyéből meg kell említeni Szamossy Elek festőművészt. Paál László a zámi Nopcsa-kastélyban látott napvilágot. Fiatalon az aradi rajziskolában tanult, itt ismerkedett meg Munkácsy Mihállyal, akihez élete végéig szoros barátság fűzte. Élete nagy részét Barbizonban töltötte. A szentgyörgyvályai születésű Szőts István a magyar filmvilág egyik legjelentősebb rendezője /emlékezetes az Emberek a havason című filmje/. Az 1914-ben Déván napvilágot látó Baróti, eredeti nevén Szabó Géza több újság neves publicistája, Budapesten a Magyar Nemzet napilapnak haláláig volt a munkatársa. A Bánság legnagyobb szülötte, Bartók Béla, Nagyszentmiklósról indult. Kurtág György zeneszerző, zongoraművész Lugoson látta meg a napvilágot, Acél Ervin karmester Temesvár szülötte. Gertenyesről lépett a világhír útjára Hollósy Kornélia operaénekesnő. A sokféle művészi tehetséggel megáldott Gyertyánfi Berta, Nákó Kálmán nagyszentmiklósi gróf felesége festő- és zeneművész volt. Temesvárról indult Brocky Károly festőművész. Kevesen tudnak Burghardt Rezsőről szülővárosában, Zsombolyán. Munkácsy-díjas portré-, csendélet-, akt- és városképfestő volt. Sok kiváló építész mondhatta szülőföldjének a Bánságot, így Aigner Sándor, Árkay Aladár. Több művész szintén bánsági: Hermann Lipót, Uitz Béla, Farkas André, André François grafikusművész, aki a francia plakátművészet meghatározó egyénisége lett és Kállai Ernő. A színművészek közül Lázár Mária és Tábori Nóra. A lugosi születésű Lugosi Bélát és a temesvár-szabadfalui Johnny Weissmüllert (János) Amerikában emelte szárnyára a világhír, a film. Temesváron látta meg a napvilágot az egyik legsikeresebb sportoló, Balázs Jolán atléta, világbajnok magasugró. /Gáspár-Barra Réka, Puskel Péter, Szerenyés Irén: Elszármazott nagyjaink II. Aradon ringatták bölcsőjüket. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21. / Előző: Elszármazott nagyjaink I. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10/

A szolidaritás lángjai lobbantak fel november 14-én Marosvásárhelyen. A Gyulafehérvári Caritas felhívására több mint ötszázan jöttek el a marosvásárhelyi Színház térre, hogy egy mécses meggyújtásával szolidaritást vállaljanak nélkülöző embertársaikkal. A mécsesek eladásából befolyó összegből közelgő karácsonyi ünnepek alkalmából mintegy 120 Maros megyei, rossz anyagi körülmények között élő család számára vásárol élelmiszercsomagokat a Caritas Maros megyei képviselete. November 14-én nemcsak Marosvásárhelyen, hanem Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Kolozsváron, Temesváron, Balázsfalván és Jászvásáron is fellobbant a szolidaritás lángja a Caritas szervezésében. /Knecht Tamás: Az összetartozás fényei Marosvásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 22./

Annak ellenére, hogy az elnökválasztások első fordulójának napján a hírtelevíziók folyamatosan választási csalásokról számoltak be, jelentésében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megállapította: a szavazások „általánosságban véve” rendben zajlottak le Romániában. /EBESZ: majdnem OK. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

Szász Jenő, az Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint Kelemen Hunor leszerepelt november 22-én, az elnökválasztáson, mert hiteltelen jelölt volt, csak egy pártot képviselt, nem pedig az erdélyi magyarságot. Az elnökválasztás tanulsága az is, hogy az RMDSZ „immár nem feudális ura a romániai magyarság politikai képviseletének. ” Szász úgy véli, az RMDSZ tévedett, hogy sem az SZNT-vel, sem az EMNT-vel, sem az MPP-vel nem egyeztetett a jelölt kilétéről. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs nyílt levélben fordult az RMDSZ, az EMNT és az MPP elnökségéhez, amelyben kérte, hogy találjanak alkalmat közös egyeztetésre. /Csáki Emese: Szász Jenő: az RMDSZ leszerepelt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

A néprajzi tárgy – funkciók, jelentések és kontextusok címmel szervezett kétnapos szimpóziumot a hét végén a Maros Megyei Múzeum néprajzi szakosztálya. Az erdélyi kulturális intézményekből érkező mintegy 30 néprajzkutató találkozójának apropója a Maros Megyei Múzeum alapkiállításának, illetve a néprajzi részlegnek otthont adó Toldalagi-palotának a felújítása volt. Az előadások és szekcióülések során egy Maros megyei falumúzeumnak a létrehozását is megvitatták, amely egyediként őrizné az országban a magyar népi kultúra hagyományait – jelezte Soós Zoltán múzeumigazgató. /Nagy Székely Ildikó: Kilépni a falak közül. Találkozó a megyei múzeum megújulásáért. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

A magyar hálaadás napjának megünnepléséhez szeretne hagyományt teremteni Pákh Imre amerikai magyar üzletember, aki Kárpátalján magyar emlékhelyeket keresett fel és koszorúzott meg kezdeményezésének támogatóival. Kárpátaljai útjának első állomásán, a Sztálinizmus Áldozatainak Szolyvai Emlékparkjában a munkácsi születésű Pákh Imre elmondta: célja az, hogy minden év novemberének harmadik hétfője a magyar hálaadás napjává váljon, s ezen a napon a magyarok, éljenek bárhol is a világon, felkeressenek egy-egy nemzeti emlékhelyet, és fejet hajtsanak a hősök emléke előtt. Hálát adjanak azért, hogy a történelem viszontagságai ellenére a magyarság több mint ezer évig fennmaradt a Kárpát-medencében. Az emlékparkban Pákh és a kezdeményezését felkaroló Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök ökumenikus szertartás és ima keretében megkoszorúzta a sztálini terror sok ezer kárpátaljai magyar áldozatának emlékművét. A koszorúzás és megemlékezés a vereckei honfoglalási emlékműnél folytatódott, és a munkácsi várban, a Pákh család jóvoltából tavaly visszahelyezett turulmadaras emlékoszlopnál ért véget. /Magyar hálaadásnapi kezdeményezés Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

Inkább lelkiismereti, mint történelmi drámának nevezi legfrissebb színpadi művét Székelyhidi Ágoston. Az ismert író, történész az 1989-es eseményekről Végítélet címmel írt színdarabot, melyet a rendszerváltás huszadik évfordulójára szervezett eseménysorozat keretében mutatnak be Debrecenben és Nagyváradon november 28-án, illetve 29-én. A drámát Nagyváradon Meleg Vilmos rendezésében mutatják be. A szerző szerint az 1956 utáni kommunista rezsim politikai értelmezésén túl az értékrombolás diktatúrájának nevezhető: az emberi, vallási, nemzeti és európai értékeket egyaránt a földdel igyekezett egyenlővé tenni. A 1989-es temesvári eseménysorozat tehát az értékmentés forradalma volt, vélte az író. „Szellemi, politikai, közéleti népmozgalmakról beszélhetünk 1989 kapcsán, ám ezeknek a gyökere legalább egy évvel korábbra nyúlik vissza” – fejtette ki. 1988 volt ugyanis a kommunista diktatúra falurombolási tervének éve. Ez a szisztematikus falupusztítás az egész kommunista birodalomban egyedülálló volt. Emiatt szerveztek Budapesten 1988. június 27-én Erdély-tüntetést, amely Székelyhidi meglátása szerint ‘56 óta a legnagyobb ilyen jellegű megmozdulás volt a magyar fővárosban – a nemzeti értékrend szerint ugyanis Magyarország Erdéllyel szerves egészet, „értékteret” alkot. Szeptember 6-án Tőkés László akkori temesvári lelkész aláírta az Aradi Nyilatkozat néven ismert dokumentumot, amelyben felszólította a református gyülekezeteket: akadályozzák meg a falurombolást, amellyel Ceausescu „a múltat semmisíti meg”. Akkoriban Tőkés már a nemzetbiztonság által elszigetelten élt. Különleges volt ez, mert mind Lech Walesának, mind Václav Havelnek politikai erő állt a háta mögött, Tőkésnek azonban az égvilágon semmi, csak az értékmentés szándéka és szerepvállalása, fejtegette Székelyhidi. Amikor 1989. december 15-én Tőkést elhurcolták, már románok és magyarok, vallásosak és nem vallásosak egyaránt melléálltak. Egy hét múlva, december 21-én a Ceausescu házaspárnak már menekülnie kellett. A Végítélet december 16-án játszódik, és cselekménye egy temesvári kocsmáros, besúgó és kettős ügynök története körül forog. /Nagy Orsolya: Színdarabot írt a ‘89-es rendszerváltásról Székelyhidi Ágoston. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

Ismeretlen tettesek a román nemzeti lobogó színeivel mázolták be a magyar nyelvű feliratot két nagyváradi helységnévtáblán november 25-én hajnalban, a Kolozsvári úton és a Biharpüspöki nevű városrész határában. “Hasonló eset történt tíz évvel ezelőtt is. Szervezett akcióról lehet szó, hiszen a biharpüspöki, illetve a Kolozsvári úti tábla mintegy 12 kilométerre esik egymástól” – magyarázta Pásztor Sándor, az RMDSZ városi tanácsi frakciójának tagja. /Nagy Orsolya: Lefestett helységnévtáblák Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

November 21-én Érsemjén központi parkja új szoborral gazdagodott. A határ menti település a magyar történelem három nagy alakjának szolgált szülőhelyéül: itt született Kazinczy Ferenc nyelvújító, Fráter Loránd nótaszerző és Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület két éve elhunyt püspöke. Most szobrot állítottak a püspöknek, Hunyadi László alkotását. /N. : Aki a lelkünkre vigyázott… Csiha Kálmán szobrát avatták Érsemjénben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./

A kisebbségi egyházak védelme volt a témája az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának Velencében tartott vezetőségi ülésének, amelyen Sógor Csaba erdélyi magyar EP-képviselő is részt vett. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa keleti felén a kisebbségi egyházakhoz tartozó személyek nagyon sokszor az adott ország nemzeti kisebbségeivel esnek egybe, ezért nehéz a párbeszéd a kisebbségi és többségi egyházak között. „A többségi egyházak a térségben gyakran a mindenkori kormányok asszimilációs és kolonizációs eszközei is egyben, ennek ellenére mi, kisebbségiek továbbra is nyitottak vagyunk a velük való dialógusra” – fogalmazott az EP-képviselő. /Sógor a kisebbségi egyházakról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Dr. Csíky Csaba zenetanár, karnagy, orgonaművész, zeneszerző zenészcsaládban született, édesapja zenetanár, karnagy, orgonaművész. Csíky huszonkét évig a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház zenei vezetője. Az 1989-es változások után hazaköltözött Marosvásárhelyre, ahol hat éven át a református Vártemplom karnagya-orgonistája volt, bekapcsolódott Erdély újjászülető kórusmozgalmába. Férfikart alapított, majd felkérték a Vártemplom Musica Humana női kamarakórusának vezetésére, melynek mai napig karnagya. Marosvásárhelyen 1998 és 2002 között a Nemzeti Színház zenei vezetője volt. 2005-ben megszerezte zeneakadémia doktorátust /megvédte az Orgonaépítészet a mai Románia területén a XIX. században. Kolonics István (1826-1892) című dolgozatát/. 2002-től a Színművészeti Egyetem adjunktusa, zenei ismereteket, éneket tanított, 2005-től az egyetem zenetanári tagozatán előadótanár. Zeneszerzőként főleg színpadi zenét, filmzenéket, kórusműveket és kísérőzenét alkotott. Orgonaművészként több országban hangversenyezett. Zenei tárgyú írásait, kritikáit, esszéit erdélyi lapokban közölte. Ezek egy része könyv formájában is megjelent Opus 100 címmel. 1997-től szerkeszti a Seprődi János Kórusszövetség szakmai és hírközlő folyóiratát Erdélyi Kórus, majd Kórus a Kárpát- medencében címmel. Több mint tíz éve kamarazenei hangversenysorozatot indított fiatal muzsikusok számára Zenés esték a Vártemplomban címmel. Mindemellett Csíky Csaba a magyarországi Károli Gáspár Református Egyetem Marosvásárhelyen működő Kántor-Tanítóképző Főiskolájának zenei tanszékvezetője és karvezetéstanára. Elnyerte az idei Márkos Albert-díjat. /Kovács András: /Csíky Csaba laudációja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

Az RMDSZ elkészítette a választások első fordulójának a mérlegét, és a végleges eredmények ismeretében Markó Béla szövetségi elnök november 28-án tartott sajtótájékoztatóján értékelte Kelemen Hunor szereplését. Véleménye szerint éles volt a verseny, ennek ellenére a magyar jelölt által megkapott támogatás jó és fontos volt. A Népújság munkatársa felvetette, Tőkés László azt nyilatkozta, azzal, hogy az RMDSZ Mircea Geoana, azaz a kommunisták jelöltjének támogatására buzdít, lényegében felrúgta a magyar összefogást. Markó Béla kifejtette, a magyar összefogás működik, majd megerősítette: az RMDSZ Klaus Johannist és Crin Antonescut támogatja, akik nincsenek a szavazócédulán. Markó hozzátette, az RNDSZ az elnökjelöltek közül a Szociáldemokrata Párt jelöltjét, Mircea Geoaná támogatja. /Mózes Edith: Az RMDSZ Geoanat támogatja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

Autonómia-népszavazássá alakítanák az elnökválasztás második fordulóját egy civil kezdeményezés támogatói. A több neves személyiség által aláírt felhívásban arra szólítják a székelyföldi magyarokat, hogy ne valamelyik elnökjelöltet válasszák, hanem harmadik alternatívaként írják fel az AUTONÓMIA szót a cédulára, és erre üssék pecsétjüket. Az aláírók úgy értékelik, az elnökválasztás második fordulója nem nyújt választ a székelyföldi autonómiaigényre, és még arra sem kínál lehetőséget, hogy az államszerkezet reformjának a meghirdetésekor nyíltan megvitassák a Székelyföld státusát. A felhívást aláírásával támogatta: Ferenczes István csíkszeredai költő, Egyed Ákos történész, akadémikus, Bakk Miklós politológus, Gazda József író, tanár és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. /(-kas): /Tegyük láthatóvá Székelyföldet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

A Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati képviselői tiltakoznak a tanácselnök és az RMDSZ frakció megkülönböztető eljárásai ellen. 1. Csillag Péter mandátumigazolását hónapokig halogatta az elnök. Az MPP bírósági úton kénytelen a törvénytelen, megalázó és jogtalan eljárás orvoslására. 2. Borboly Csaba tanácselnöknek kötelessége tájékoztatni a képviselőtestületet a megye pénzügyi helyzetéről, ennek ellenére a tisztázást ismételten kérő MPP-és tanácsost minősíthetetlen hangon kiutasította a teremből. 3. A rendes tanácsülések megtartását törvény szabályozza. Az elnök nem tartja be a kötelező határidőket, számtalan esetben az ülés előtti éjszaka vagy a teremben értesülnek az MPP képviselői az újabb határozattervezetekről, amelyeket megszavaztat az RMDSZ többséggel. 4. Borboly Csaba külföldi utakkal jutalmazza – kizárólag- az RMDSZ-es tanácsosokat. 5. A községeknek járó közpénzek leosztásánál Borboly Csaba „bünteti” azokat a községeket, amelyeket a Magyar Polgári Párt irányít. 6. A Magyar Polgári Párt Székelyföld autonómiájának kivívása céljából jött létre, ezért tartózkodott a Hargita megye ún. „megye zászlójának” szavazásakor. A székely zászló a székelység egészének szimbóluma, Székelyföld jelképe. /MPP- tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

Zsúfolásig telt november 28-án Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagyterme a legendás Székely Népi Együttes egykori szólistájának, Tóth Erzsébetnek a születésnapi ünnepsége, amelynek keretében műsorral köszöntötték a 80 éves művésznőt. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület és a Székely Színház Egyesület által szervezett esten Kilyén Ilka színművésznő beszélgetett az ünnepelttel pályájáról, életéről, amelynek szakaszait különböző műsorszámokkal elevenítették fel. Lokodi Edit megyei tanácselnök oklevelet adott át Tóth Erzsébetnek. Az ünnepelt elmondta, a népdal szeretete a szülői háztól kísérte egész életén keresztül. A színművészeti elvégzése után a Székely Színházhoz szerződött, innen került azután a Székely Népi Együtteshez, amelynek létrehozását Hajdú Zoltán és Sütő András harcolta ki. Birtalan Judit nyugalmazott zenetanár, karnagy hangsúlyozta, hogy Tóth Erzsébet a magyarság kiemelkedő művésze, nagyban hozzájárult népzenei kincsünk ápolásához, terjesztéséhez. /Nagy Botond: Végigénekelt élet. Tóth Erzsébet 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

Közös nyilatkozatot fogadtak el Brüsszelben a magyar kisebbségi szervezetek a lisszaboni szerződés hatályba lépésének napján. A magyar nemzeti kisebbségek képviselői a lisszaboni szerződés által megerősítve érzik azon álláspontjukat, hogy a kisebbségi helyzetű nemzeti és etnikai közösségek Európa számára értéket és erőforrást jelentenek. Ez hosszú távon megvetheti az őshonos, nemzeti kisebbségeket érintő, hatékony uniós jogvédelmi rendszer alapjait. A nyilatkozatot az RMDSZ nevében Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő írták alá. További aláírók: Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Bauer Edit és Mészáros Alajos a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti képviselői, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Kőszeghy Elemér, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke, Dévavári Zoltán, Vajdasági Magyar Szövetség, Sepsei Gábor, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke. A nyilatkozat elfogadásának házigazdája a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) brüsszeli irodája volt. /A magyar kisebbségi szervezetek üdvözlik a Lisszaboni Szerződést. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Már-már etnikai konfliktus alakult ki december 1-jén, amikor az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalja székely szakaszának mintegy tíz képviselője tartott volna megemlékezést a Székely Hadosztályról Kolozsváron. A résztvevők koszorút akartak elhelyezni Mátyás-király szobránál. Mivel a kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem engedélyezte a megmozdulást, a rendőrök bekísérték a résztvevőket a rendőrségre, igazoltatták őket. A Noua Dreapta /Új Jobboldal/ szélsőséges román szervezet mintegy száz ellentüntetője ugyanis alig néhány méteres távolságra volt a Magyarország zászlaját illetve Árpád-sávos zászlót tartó Székely Gárda fiataljaitól. „Trianon, Trianon!” és „Ki a magyarokkal az országból”, skandálták a román nemzeti színű kokárdát viselő ellentüntetők, ugyanakkor trágár, obszcén szavakat kiabáltak a gárdások irányába. Baricz László, az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselője elmondta: „Mi engedélyt kértünk a polgármesteri hivataltól a Székely hadosztály létrehozása 90. évfordulójának megemlékezésére. Hangsúlyozom, megemlékezésről lett volna szó: nem provokatív szándékkal jöttünk ide, békés, nyugodt megemlékezést szerettünk volna a Mátyás-szobornál. Erre nem kaptunk engedélyt. A törvények szerint a megemlékezésre nem kell engedély, ezért mi eljöttünk egy koszorúval, és ha lehetséges, megkoszorúzzuk a szobrot. ” A rendőrség bekísérte a Székely Gárda akciójának résztvevőit a rendőrségre, ugyanakkor igazoltatott és megbüntetett több személyt az ellentüntetők közül. László Attila alpolgármester elmondta: az akció előtt az illetékes szervek folyamatosan tájékoztatták a fejleményekről. „Nem tartom normális dolognak, hogy Kolozsvár ilyen akciók színtere legyen. Szerintem az illetékes szervek szakszerű módon jártak el” – nyilatkozta. A magyar s fiatalok megmozdulása mintegy válasz volt arra, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű szervezet Sepsiszentgyörgyön ünnepelte Románia nemzeti ünnepét. A sepsiszentgyörgyi események komolyabb incidens nélkül zajlottak: a mintegy 150 román szélsőséges fiatal ünneplését közel félszáz 64 vármegyés magyar „követte” alig 50 méterről – a feleket csendőrök választották el. A sajtónak nyilatkozva a román szervezet képviselői kifejtették: azért mentek Sepsiszentgyörgyre, hogy kihangsúlyozzák: Székelyföld román föld, és az is marad mindörökre, menetelésük során ezt többször skandálták. A 64 Vármegye nevű szervezet fiataljai éppen a fenti „szlogen” miatti nemtetszésüket kívánták kifejteni. „Nem keresünk konfliktusokat, de jelenlétünkkel jelezni kívánjuk, hogy mi is létezünk. Éppen az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi jelenléte a provokáció” – nyilatkozta egyikük. /K. O. : Feszült hangulat a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Sepsiszentgyörgyön hamis szórólapok jelentek meg, amelyek a Székely Nemzeti Tanács nevében arra szólították fel a város magyar lakosságát, védjék meg a román szélsőjobbtól Székelyföldet. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke leszögezte: nem szerveznek ellentüntetést, és nem szoktak nyilvánvaló provokációkra válaszolni. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester december 1-jére virradó éjszaka kiutasított a városból egy autóbusznyi, román zászlóba burkolózó fiatalt. Az érintettek a Mihai Viteazul kollégiumhoz érkeztek, de a polgármester megtiltotta, hogy oda bemenjenek. Az üvöltöző, szitkozódó román fiatalokat a helyszínre érkező rendőrök a buszba terelték, és kivezették a városból. /Oborocea Mónika, Kovács Zsolt: Szélsőségesek párbaja. A Magyar Gárda és a Noua Dreapta is felvonult december 1-jén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Mintegy negyven-ötven, román zászlókkal és az Új Jobboldal szélsőséges szervezet jelképeivel felszerelkezett fiatal érkezett december 1-jére virradó éjszaka Sepsiszentgyörgyre. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester látta, hogy a Mihai Viteazul Kollégiumba, a román iskolába tartanak a kopaszra borotvált fejű, kigyúrt testű román fiatalok. A helyszínre érkező polgármester megtiltotta, hogy az önkormányzat által támogatott tanintézményben kapjanak szállást. Felhívta az intézmény igazgatónőjét, aki meglepődve értesült a történtekről, a csoportot ugyanis Ioan Lacatusu, a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ vezetője hívta meg, az iskola vezetője úgy tudta, teológusok érkeznek. Bozgorozás, szidalmazás, üvöltözés következett, a ,,vendégek” azt kiabálták, hogy ,,Székelyföld román föld”, azt állították, a magyarok Mongóliából származnak. Az elszállásolásuk ellen határozottan kiálló igazgatónő is megkapta a magáét, a bőrfejűek szerint őt is megvásárolták a magyarok. Az üvöltő tömeg láttán maga Lacatusu is megszeppent, magyarázkodni kezdett, mondván, nem ismeri őket, nem vállal felelősséget értük. Antal Árpád a rendőrséget hívta ki, így sikerült betuszkolni a szélsőségeseket az autóbuszba, és éjszaka kitenni őket a városból. Másnap mégis visszatértek, hogy méltó módon ünnepelhessék Románia nemzeti ünnepét. /Farcádi Botond: Román bőrfejűek érkeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

Deleanu Márta, Labancz Lóránt, Nagy Annamária és Suba László tordai képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás november 28-án Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában. A 20. századi modern szobrászat kimagasló alakja, Etienne Hajdu Hajdú Istvánként Tordáról indult világhódító útjára, vagy az 1929. november 25-én született kétszeres Munkácsy- és Kossuth-díjas grafikus-festő Gross Arnold, akinek látomásos, meseszerű művészi világa szerzett elismerést alkotójának. A mostani kiállítók közül Suba László művészetszervezői képessége számos jeles művészt vonzott kiállítóként is a városba. A tordaiak kolozsvári szereplése immár évek óta eseményszámba megy a városban. Deleanu Márta festői-grafikai képeivel, Nagy Annamária, üvegbe fogalmazott vallomásával, Labancz Lóránt dekoratív faliszőnyegével van jelen. Suba László nem egy köztéri szobra díszíti szülőfaluja, Makfalva és művészi kiteljesedésének városa, Torda tereit, most újabb alkotásait hozta el. /Németh Júlia: Tordai képzőművészek kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Az államtitkárokra ruházta át december 2-tól feladatkörét Vasile Blaga. Az ügyvezető belügyminiszter azért kényszerült erre a lépésre, mert a Bukaresti Ítélőtábla felfüggesztette a tárcavezető kinevezéséről szóló államfői rendeletet. Az elnökválasztások második fordulójának megszervezése így Mihai Capra államtitkárra hárul. /Cs. P. T. : Államtitkárok vezetik a belügyet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

A Kolozs Megyei Rendőrfelügyelőség 50 ezer lejre büntette az Új Magyar Gárda székely szakasza december elsejei, kolozsvári akciójának a szervezőjét – jelentette ki Gina Pop szóvivő. Hozzátette: az illető egy Maros megyei férfi, akit amiatt büntettek meg, mert december elsején engedély nélküli rendezvényt szervezett annak ellenére, hogy ezen a napon csak a román nemzeti ünneppel kapcsolatos rendezvények szervezhetők. Marcel Bontidean, a kolozsvári rendőrség parancsnoka elmondta: az Új Jobboldal (Noua Dreapta) tüntetői közül több személyt igazoltattak, nevükre rendbontás és csendháborítás miatt kihágási jegyzőkönyveket fognak kiállítani. Ilyen esetekben a büntetés 200–1000 lej közötti. Arra a kérdésre, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreapta) tüntetésének a szervezőjére miért nem róttak ki szintén 50 ezer lejes büntetést, azt válaszolta: „Az ellentüntetők csak nemtetszésüket fejezték ki a másik rendezvénnyel kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy náluk is voltak zászlók, de a nemzeti ünnep napja lévén, nagyon sok más személy kezében is volt román zászló, emiatt tehát nem büntethetjük meg őket. ” /K. O. : Ötvenezres büntetés a székely gárdának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A Magyar Polgári Párt arra biztatja a magyar közösség tagjait, hogy az államelnöki választások második fordulójában a szocialista baloldal ellen voksoljanak, és „védjék meg az országot” a PSD és a PNL alkotta koalíciótól, amelyhez „sajnálatos módon” az RMDSZ is csatlakozott. Szász Jenő MPP-elnök emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor volt magyar kormányfő a nyáron, a Tusványosi Szabadegyetemen azt mondta, hogy az államelnöki választások második fordulójában ő Traian Basescura szavazna. Szász szerint 2002-ben Magyarországon egy olyan közös front alakult Orbán Viktor ellen, amelynek nem volt semmiféle programja a magyar állampolgárok részére. Egyetlen üzenete volt csupán: „mindegy, hogy ki lesz, csak Orbán ne legyen”. „Ugyanez történik most Romániában is: mindegy, hogy ki lesz, csak Traian Basescu ne legyen. A PSD-seknek, PNL-seknek, RMDSZ-eseknek nincs semmiféle pontra tett programjuk. Az egyetlen «programjuk» az, hogy ne Basescu legyen az elnök” – magyarázta az MPP elnöke. /MPP biztatás: A magyarok a szocialista baloldal ellen voksoljanak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Digitalizálják és az interneten teszik elérhetővé a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum fényképtárát. Egy különleges szkenner segítségével kezdték el a több mint tízezer fotót számláló gyűjtemény digitalizálását. A múzeum hatalmas fotótékájának tartalma eddig az intézmény munkatársai számára is nehezen volt hozzáférhető. Az elkészültekből háromszáz kép már megtekinthető az intézmény honlapján, a www.sznm.ro/fototeka.php címen. /Kovács Zsolt: Negatívról az internetre. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Kádár Kata balladája nyomán készült Hol jársz, hová mész? című, táncjátékát mutatta be december 1-jén a kolozsvári Magyar Operában. A táncegyüttes erdélyi és magyarországi turnéjának állomásaként, Sepsiszentgyörgy, Szeged, Budapest és Szatmárnémeti után lépett fel a kincses városban. Az Ivácson László által rendezett és koreografált előadás nagy sikert aratott. /(ferencz): Sikeres táncjáték az operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A romániai magyarság lelkiismerete szerint döntsön arról, hogy az elnökválasztás második fordulójában Traian Basescu jelenlegi államfőre vagy Mircea Geoana szociáldemokrata jelöltre adja-e szavazatát – mondta az MTI-nek Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő, leszögezve ugyanakkor, hogy ő semmiképp sem adja voksát Geoanára, a „kommunisták utódpártjának” jelöltjére. Tőkés megdöbbenéssel értesült arról, hogy Szász Jenő, az MPP elnöke részt vett a Románia és Erdély egyesülésének évfordulóján rendezett ünnepségen. Tőkés kifejtette: Klaus Johannis csak „díszkisebbségi”, „dísznémet”, bokréta a román politika kalapján, a román kirakatpolitika játékszere, s csupán arra lesz hivatott, hogy legitimálja a posztkommunista román politikát. /Tőkés nem szavazna a „posztkommunista” Geoanára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

A mezőgazdasági együttműködési koncepció megvalósításának perspektívái, a 2011-es magyar uniós elnökség kulturális vonatkozásai, valamint a KMKF kultúr- és nyelvpolitikai koncepciójának megalkotása voltak a fő napirendi pontok december 3-án Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Kulturális, Oktatási és Tudományos Albizottsága, valamint Gazdasági Albizottsága együttes ülésén. Az albizottságok záró állásfoglalásukban felkérték a KMKF elnökét, Katona Bélát, kezdeményezze a kormánynál a tudományos felmérés elindítását, a határon túli gazdálkodók támogatása lehetséges módozatainak kidolgozását, különös tekintettel a felsőoktatásra, szakképzésre, valamint a KMKF Állandó Bizottságát, hogy vizsgálja meg a KMKF keretein belül a megvalósításban való részvétel lehetőségét. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Segítik a magyar gazdákat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Temesváron december 3-án adták át a 2009 évre szóló Pro Cultura Timisiensis díjakat. A szenioroknak járó Pro Cultura díjat elsőként dr. Bodó Barna egyetemi tanárnak, a díj alapítójának adta át Constantin Ostaficiuc megyei elnök: „Ha valaki megérdemli ezt a díjat, az volt kollégánk, Bodó Barna, aki a megyei tanács művelődési bizottsága elnöki minőségében kezdeményezője volt a Pro Cultura Timisiensis díjaknak!” Laudációjában Halász Ferenc történész hangsúlyozta: az eredetileg fizikusi diplomát szerzett dr. Bodó Barna folyamatosan képezi magát, filozófiából doktorált, tucatnyi tudományos könyv szerzője, kitartó kutató munkát folytat, miközben három egyetemen (Sapientia, Babes-Bolyai és a temesvári Nyugati Egyetem) tanít. Temes megye kulturális stratégiájának kidolgozása is dr. Bodó Barna nevéhez fűződik. A díjazottak között volt Koczka György író, aki 56-os politikai fogolyként, Baraganba deportált megbízhatatlan elemként kezdte pályafutását és innen küzdötte fel magát a temesvári magyar színház irodalmi titkárságára, majd a rendszerváltás után a temesvári rádió munkatársává. Pro Cultura díjat vehetett át Tóth Flóra karnagy, a Carmina Dacica kórus egykori tagja és 1986 óta vezetője. A Pro Cultura Timisiensis díj fiatal művészek számára létrehozott változatát ítélték oda Aszalos Gézának, a Csiky Gergely Színház művészének. /Pataki Zoltán: Pro Cultura díj Bodó Barnának. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./