Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hybášková, Jana
22365 tétel
1996. július 9.
Csíkszeredán tartották /júl. 6-7./ az Ezerszáz Székely Leány Napját, nagyon sok helyről érkeztek csoportok, hogy bemutassák szép népviseleteiket. Domokos Pál Péter kezdeményezte az Ezer Székely Leány Napjának megtartását. Borbély Ernő, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy ezen az ünnepen végre nem veszteségeinket vesszük számba, hanem történelmileg dokumentálható ezerszáz éves ittlétünket a Kárpát-medencében. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a gondok ellenére van ok bizakodásra, igenis van magyar jövendő. Jún. 7-én reggel kezdődött a csoportok felvonulása, az ünnepség Csíksomlyón folytatódott. A kegytemplomban tartott szentmise után a résztvevők a két Somlyó közötti nyeregbe vonult, ahol a Makovecz Imre vázlatai és Bogos Gábor csíkszeredai építész tervei alapján készült Hármashalom oltárt Borbély Gábor főesperes megszentelte. Az oltár a hármashalmot, a leveles koronát és a kettős keresztet tartalmazza, mindez az Árpád-házi királyok óta a magyarság szimbólumait jelképezi. Tabajdi Csaba államtitkár beszédében megállapította, hogy ez a legnagyobb magyar nemzeti oltár, amelyet most szenteltek meg. Csíksomlyó az egyetemes magyarság gyülekezőhelye, imahelye, ünnepi seregszemle-helye. A beszédek után kezdődött meg a csoportok bemutatója. A fellépők között voltak a moldvai csángók Külsőrekecsényből érkezett csoportja is. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
1996. július 10.
"Júl. 5-e és 7-e között tartották meg a Vasvári Napokat, amelyet a kőrösfői RMDSZ szervezett a Rákóczi és a Bocskai Szövetség támogatásával. A rendezvénysorozat keretében a százhetven éve született Vasvári Pálra emlékeztek. Az idei Vasvári Napok fő célja a történelmi tényekre támaszkodva tisztázni az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ellentmondásokat, amelyet hűen tükröz a kortárs koronatanú, Avram Iancu és a mai hatalom hangadójának egyik kijelentése. Avram Iancu 1849 novemberében az osztrák kormánynak küldött jelentésében a júliusi csatát "Fintinele-i mészárlásnak" nevezi. Saját veszteségei: négy halott és tizenkét sebesült. Petre Turlea a képviselőház ülésén 1995. október elején azt állította, hogy az "RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel...", mint például "az 1848-ból ismert Vasvári Páléval, a véres zászlóaljak megalapítójáéval, aki negyvenezer román haláláért felelős..." - A Vasvári Napokat júl. 5-én Nagyváradon Tőkés László püspök nyitotta meg, a város piacterén a Rákóczi-csapat 1849. ápr. 27-i zászlóavatására emlékeztek. Okos Márton emlékezett a Rákóczi-csapatra, majd a Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa által elkészített zászlók felszentelése következett. A Rákóczi-csapatra emlékezők között volt Vasas Samu, a Kalotaszeg folyóirat, Kudor István a Pro Kalotaszeg Alapítvány nevében. Kalotaszegen, Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, júl. 6-án tartották a millecentenáriumi ünnepséget, ahol emlékoszlopot - kopjafát állítottak az 1848-as szabadságharc kiemelkedő személyiségének, Vasvári Pálnak. A kopjafa Kudor István /Bánffyhunyad/ munkája. A kopjafa állításánál többen mondtak beszédet, majd a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok műsorát láthatta a közönség, ezután koszorúztak a kopjafánál. A Vasvári-ünnepség Kőrösfőn folytatódott, ahol dr. Péntek János kolozsvári egyetemi tanár megnyitója után dr. Egyed Ákos történész /Megbékélési kísérletek, tragikus összeütközések 1848-49-ben/, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa /Vasvári emberi, nevelő példája az ifjúság előtt/ és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke tartott előadást. Júl. 7-én Kőrösfőn megkoszorúzták a budapesti Székely Kör támogatásával 1995-benn felavatott kopjafát, amelynek felállítása ellen több feljelentés érkezett a bíróságra, több eljárás folyt, eddig azonban a négy feljelentő elvesztette a pert. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"
1996. július 10.
Júl. 10-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Milan Kucan, Szlovénia elnöke, aki Ion Iliescu államfő 1993 tavaszán tett ljubljanai látogatását viszonozta. /MTI/
1996. július 12.
Sikeres rendezvénysorozattal emlékezett meg Máramarossziget lakossága júl. 6-7-én Hollósy Simonról, a nagybányai festőtelep megalapítójáról. Az idei Hollósy Napok a festőművész síremlékének és szülőházának megkoszorúzásával kezdődtek Máramaroson, majd tudományos ülésszakkal folytatódtak, ahol többek között Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész, Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész, a Barabás Miklós Céh alelnöke és Szöllősy Tibor, a técsői Hollósy Simon Kör elnöke tartott előadást. Kiállítás nyílt a városban, sikert aratott a Váradi Ilona vezette Hollósy Simon Vegyeskar.Jún. 7-én a Hollósy Simon Művelődési Egylet Reizer Pál szatmári megyéspüspök által adományozott zászlójának avatóünnepségén megtelt a máramarosszigeti katolikus templom. Zászlóanyának az elhunyt miniszterelnök özvegyét, Antall Józsefnét kérték fel. - A száz éve alakult nagybányai festőtelep Európa valamennyi országának alkotóit vendégül látta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
1996. július 13.
"Eörsi István a szocialista-liberális koalíció félidejét mérlegelve azt írja, hogy erről "nehéz megnyilatkozni Kovács Kristóf publicisztikai remeklése után /Magyar Narancs, július 20./." Szerinte ez a "ma kormányzó bagázs ? azért lett megválasztva, mert az elődeiket már egész egyszerűen nem lehetett kibírni ?... Ámuló nyilvánosság nincs már, "tartotta magát néhány évig, hála népnemzeti sobrijóskáinknak, akik szemünk láttára puhították fajtiszta árja lovuk nyerge alatt bankbetétjeiket." Fennmaradásukhoz hozzájárultak "a rádióba és főként a televízióban rendszeres időközönként celebrált vér- és rögvalóság gyűlöletórák." Eörsi felrója a Horn-kormány hibáit, majd írását azzal zárja: a Magyarok Világszövetségének Ópusztaszeren tartott ülésén "ismét az intézményesülő provincializmus táborozott. Néztem költői haladzsájának ködmönében a világmagyart, akit valaha barátomnak tekintettem, és közben halk rokonszenv ébred bennem - Horn iránt." /Eörsi István: Álmatag merengés félidőben. = Magyar Hírlap, júl. 13./ "
1996. július 16.
"Románia igyekszik meggyőzni a NATO-t, hogy az ország az elsők között csatlakozzék a nyugati katonai szervezethez, nyilatkozott Melescanu külügyminiszter amerikai útjának céljáról a Reuternek. Melescanu júl. 15-én utazik tíznapos látogatásra az Egyesült Államokba. "Katonai doktrínánk és nemzeti stratégiánk a NATO-hoz való tartozásra alapul. Bármiféle késedelem a csatlakozásban kérdéseket vetne fel e stratégiával kapcsolatban." - mondotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./"
1996. július 16.
"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága Védnöki Testülete /Dr. Csiha Kálmán és Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus, dr. Erdő János unitárius, Tempfli József katolikus püspök, továbbá dr. Czirják Árpád katolikus érseki helynök/ nyilatkozatban állt ki a Magyarok Világszövetsége mellett. "Aggodalommal tölt el bennünket, hogy Kolozsvár magyar nyelvű napilapjának, a Szabadságnak főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán az eseményekkel kapcsolatban elsődlegesen nem közösségünk tárgyilagos tájékoztatását tartotta feladatának. Ellenkezőleg, sértő minősítésekkel" hamis képet alakított ki. A nyilatkozatot a főszerkesztő kommentárjában "ökumenikus exkommunikálásának" nevezi. Ő csak bírált, magyarázza előző cikkét, az MVSZ összmagyar jellegét hiányolja. Azért bírál, hogy az MVSZ jobb legyen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176. sz. jegyzet."
1996. július 18.
"A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja jún. 17-én kiadott közleményében támadta a Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozáson elfogadott nyilatkozatot, mondván, ezzel a magyar kormány közvetlen kapcsolatot létesített más állampolgáraival, semmibe véve a nemzetközi jogi normákat: "A történtek azt mutatják, hogy Magyarország nem ismeri el a román állam intézményeinek jogát arra, hogy képviselje állampolgárait a nemzetközi kapcsolatokban, ami egyes reprezentatív és szuverén intézmények tekintélye és legitimitása elleni nyílt uszítás." A közleményben Kovács László külügyminisztert is támadják azért a kijelentéséért, hogy a kormány támogatni kívánja a határon túli magyarság egységes autonómia koncepciójának kidolgozását. /Magyar Hírlap, júl. 18./ "
1996. július 22.
Ioan Ungur, Bihar megye prefektusa, a Román Nemzeti Egységpárt híve betiltotta a Magyar Reformátusok Világtalálkozójának nagyváradi rendezvényeit, közölték a júl. 20-i román lapok, hozzátéve, hogy Bihar megye tanácselnöke /a kormánypárt tagja/ egyetért ezzel az intézkedéssel. Barabás Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatalának szóvivője elmondta, hogy erről hivatalos értesítést nem kaptak. Megerősítette, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár napok óta próbálja elérni, hogy a püspökség mondja le az aug. 3-10-re tervezett találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1996. július 22.
Az RMDSZ nyilatkozatban állt ki a Reformátusok III. Világtalálkozójának Nagyváradon való megtartása mellett, a lelkiismereti szabadságra hivatkozva, elutasítva az RNEP-nek a találkozó betiltását követelő javaslatát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 827. sz./
1996. július 22.
"A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja nem kíván nyilatkozatháborút, ennek ellenére pontosításokat tett az RMDSZ júl. 18-i nyilatkozatával kapcsolatban. A párt tíz pontban foglalta össze "pontosításait", ebben szerepel, hogy az RMDSZ-nek a román kormánnyal való párhuzama sántít, mert az nem kötött határon túli kisebbségeivel a budapestihez hasonló egyezséget. A párt magyarországi pártok kijelentéseire alapozott, amikor magyarországi beavatkozásról beszélt. A fő kormánypárt szerint az RMDSZ-nek több kérdésre azonnal válaszolnia kell: elfogadja-e a román alkotmányt, felhagy-e a Hargita-Kovászna megye kormánymegbízottjának bojkottálásával, tisztázza-e viszonyát a magyar kormánnyal, ugyanis a "belső RMDSZ-parlament" ülésein rendszeresen jelen van annak képviselője, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ "
1996. július 23.
A XXI. Század Alapítvány Vállalkozni jó programjának oktatói és trénerei jöttek össze országos tapasztalatcserére Hargitafürdőbe, az Uz Bence Szállodában. A tapasztalatcsere egyben továbbképző is volt, két budapesti egyetemi tanár irányításával esettanulmányokat elemeztek. Az 1995/96-os tanévben 26 tréner - tanár, közgazdász, vállalkozó - tanította ezt a programot 12 erdélyi városban, alternatív előadásként vagy középiskolában. A kurzus eredményeként beindultak az első diákvállalkozások. A kurzus során általában leapadt a hallgatók kétharmada. - A romániai magyarságnak be kell lépnie a szakszerű vállalkozások korába. - Kísérletet tettek több helyen a program román nyelvű oktatásával, ennek nagy volt a sikere. /Zsehránszky István: Vállalkozz, magyar... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
1996. július 24.
Az RMDSZ SZKT elnökjelölt-állító döntése nyomán az Ügyvezető Elnökségnek le kellett volna mondania, ugyanis ez a testület nem javasolta az önálló elnökjelölt-állítást, írta Miklós László, a lap munkatársa. Demokráciában, amennyiben leszavazzák a nagy horderejű eseménnyel kapcsolatos előterjesztést, a kormányfőnek távoznia kell. Frunda György kampánystábjának vezetésével éppen azt a Takács Csabát bízták meg, aki előzőleg nem értett egyet az elnökjelöléssel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1996. július 26.
Benedek Zoltán tizedik könyvét tette az olvasó asztalára. Tizenöt évvel ezelőtt már szerepelt a könyv a Kriterion tervében, azonban akkor nem engedélyezték kiadását. Most Orosházán látott napvilágot Érmellék /Helios Kiadó, Orosháza, 1996/ című könyve. Érmellék Erdély egyik tájegysége, résztája a Partiumnak. A szerző ismerteti a terület geológiai múltját, növény- és állatvilágát, a régészeti feltárásokat, a vidék történelmét, a népszokásokat, a hagyományt, a közoktatást, a művelődési élet múltját, a tájegység hatvan falujának kismonográfiáját, de a határnevekről és dűlőnevekről sem feledkezik meg. Benedek Zoltán könyve negyven évi kutatómunka eredménye. /A Hét (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
"Júl. 24-én Bukarestben, az RMDSZ sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az őszi választások újra heves, kisebbségellenes kirohanásokat ígérnek. Példaként a budapesti Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozásán megszületett zárónyilatkozattal kapcsolatban az RMDSZ ellen intézett durva kormánypárti támadást említette. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ választási kampányigazgatója elmondta, hogy Kolozsváron megalakult a kampánystáb, amely fiatal politikai szakértőkből áll. Frunda György szenátor, az RMDSZ elnökjelöltje is összeállította tanácsadó politikai csapatát, köztük van Tokay György képviselő és Verestóy Attila szenátor is.Frunda György leszögezte, hogy programja az RMDSZ programján alapul, és a budapesti záródokumentumból is benne lesz minden olyan gondolat, amely megfelel a szervezet programjának. Traian Chebeleu törvénytelennek nevezte Frunda György jelöltségét az elnökségre, mondván: egy "idegen állam dokumentuma" alapján akar kampányt folytatni. Ezzel kapcsolatban Frunda György kijelentette: ő a román alkotmány alapján jelölteti magát, s aki törvénytelenségről beszél, az válassza az előírt tiltakozás útját, ő áll a bírósági ítélet elébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ "
1996. július 29.
"Ne hajszoljátok a főszerkesztőt! címmel tudósít a Romániai Magyar Szó arról, hogy a "Nyilvánosság Klub /nem tudjuk, mi és kik rejlenek e cégtábla mögött/ budapesti keltezésű tiltakozást tett közzé" júl. 26-án azzal kapcsolatban, hogy egy hónapja vita folyik a kolozsvári Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán tollából megjelent, a Magyarok Világszövetségét élesen bíráló cikke körül. A Nyilvánosság Klub szerint a disputa júl. 16-án vett fordulatot, amikor a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testülete "megbélyegezte" a főszerkesztőt. "Tibori Szabó Zoltánt nemcsak hogy minden eszközzel igyekeznek Kolozsvár egyetlen magyar nyelvű napilapjának éléről eltávolítani, de a főszerkesztő több halálos fenyegetést tartalmazó névtelen telefont is rögzített." A Nyilvánosság Klub a sajtó és véleményszabadság nevében tiltakozik a hajsza ellen. A Romániai Magyar Szó ezzel a zárójeles megjegyzéssel fejezi be az ismertetést: "/Remélem, legalább ő tudja, kik tűrték föl védelmében - a nyilvánosság nevében - az ingük ujját.../" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1996. július 30.
Semmi keresnivalója a reformátusok világtalálkozójának Romániában, jelentette ki Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa júl. 29-i sajtóértekezletén. Amennyiben szükséges, bevonják a rendfenntartó erőket is, tette hozzá. Világtalálkozó címén olyan irredenta rendezvényre kerülne sor, amelyek durván sértik a román nemzeti érzelmeket. Nem nézhetjük a végtelenségig ezeket az irredenta rendezvényeket, mondta, annak ellenére, hogy bevallotta, fogalma sincs a rendezvénysorozat programjáról. Reméli, hogy a többi megyékben a prefektusok hasonló felelősségérzettel viseltetnek. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
1996. július 31.
"A magyar-magyar csúcstalálkozóként emlegetett "Magyarország és a határon túli magyarság" című, Budapesten júl. 4-én és 5-én megtartott konferencia történelmi jelentőségű rendezvény volt" - hangsúlyozta Duray Miklós, az Együttélés elnöke. Trianon óta először találkoztak Magyarország kormányának képviselői, a magyar Országgyűlés pártja és a Magyarország határán túl élő őshonos magyar közösségek politikai szervezeteinek vezetői, "először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a magyar politikai érdekek megfogalmazására oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg garantált status quot tiszteletben tartotta." A találkozón elfogadott nyilatkozat alapjául szolgálhat "a nemzet újjáépítkezését elősegítő program megfogalmazásához." A dokumentum a XX. század végének szellemében készült, ennek egyik pillére az európai integráció, a másik a szubszidiarizmus, az egyenrangúság szelleme és az alulról építkezés elve. A nyilatkozat egyik oldalon a magyarság nemzeti összetartozását teszi nyilvánvalóvá, a másik oldalon mindezt az eurointegrációs folyamat előmozdítása feltételeként kezeli. "A nyilatkozat további konkrét lépést jelent "a magyarság helyzetéből adódó politikai koncepció megfogalmazásához." Az első lépést Magyarországon a rendszerváltozáskor az alkotmánymódosítás jelentette, amely kötelezővé tette a mindenkori kormány számára "a határon kívül élő magyarság iránti aktív felelősséget. A második lépés az Antall-kormány 1992. aug. 19-i nyilatkozata volt, amely a határon túli magyarság legitim és az európai integrációs folyamatokkal összhangban álló elképzeléseinek támogatására vonatkozott. Harmadik lépés pedig a csúcstalálkozó zárónyilatkozata, amely végre lebontja a hagyományos bel- és külpolitika között a határt." A nyilatkozat végleg eldöntötte, hogy a végcél a szülőföldön maradás szorgalmazása. - Magyarország kormánya és parlamenti pártjai felvállalták, hogy a nemzetközi fórumokon támogatják az egyes magyar nemzeti közösségek legitim szervezeteit. A nyilatkozat nem mond ellen a szlovák-magyar alapszerződésnek, az alapszerződés kiemeli a Szlovákiában élő magyarok ügyeit a belügyek köréből és a két ország közötti kapcsolatok ügyévé nyilvánítja. A zárónyilatkozat és a benne megfogalmazott mechanizmusok megfelelő alapot teremtenek a magyar nemzet olyan, határmódosítás nélküli, politikai reintegrálódására, amelynek eredménye lehet a politikailag szétdarabolt nemzet föderalizálása..." /Duray Miklós: A magyar-magyar csúcstalálkozó jelentősége és üzenete. = Szabad Újság (Pozsony), júl. 31./"
1996. július 31.
"Dr. Újvári Ferenc nyílt levelet intézett Ion Iliescu államelnökhöz, hivatkozva az elnök júl. 22-i sajtótájékoztatójára, ahol Iliescu kijelentette: "az RMDSZ autonómiatörekvése alkotmány- és demokráciaellenes". Újvári idézi az alkotmány 119. szakaszát: "A területi közigazgatási egységek közigazgatása a helyi autonómia elvén és a közszolgálatok decentralizációjának elvén alapszik.", majd a Helyi Önkormányzat Európai Chartáját, amelyet Románia aláírt és az ET 1201-es ajánlását. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"
1996. július 31.
Aug. 10-11-én a honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére szerveznek ünnepségsorozatot és falutalálkozót Lövétén. Ezekre a napokra minden Lövétéről elszármazottat meghívnak. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./
1996. augusztus 3.
"Tompa Gábor Tibori Szabó Zoltán védelmére kell, igen indulatosan fogalmazva, a vitában "az erdélyi magyarség szellemi önfelszámolásához vezető útjának újabb állomását" látja. "Sötét erők működnek, hogy ezt a közösséget a kezdetleges, de engedelmes törzsek szintjére süllyesszék." - írta. Szerinte meghonosodott a konraszelekció, a nyájszellem diktatúrája. "Aki másként gondolkodik, annak levágjuk a fejét." Tompa Gábor elvadult nemzeti érzeményelkről beszél. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
1996. augusztus 8.
A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./
1996. augusztus 8.
A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./
1996. augusztus 9.
Aug. 4-én Homoródfürdőn református ifjúsági tábor nyílt. Magyarország és Erdély minden részéből mintegy hatszáz fiatal gyűlt össze. A megnyitón megjelent dr. Csiha Kálmán püspök, aki kifejtette, hogy ez a táborozás része a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának. Ez a találkozó ajándék, mert találkozhatnak Istennel és egymással, továbbá lehetőség, hogy a vendégek megismerjék Erdély lelkét, barátságok szövődhetnek, végül ezeken a találkozókon megszülethet a magyar református egyház újjászületésének lehetősége. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 9./
1996. augusztus 9.
"Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöksége aug. 8-i rendkívüli üléséről nyilatkozatot tett közzé, kifejtve, hogy megtárgyalták Orbán Árpád megyei tanácselnök és László Gyula megyei tanácselnök-helyettes ellen indított, a kormányfő nagyszámú ellenőrző csoportjának Kovászna megyei vizsgálatát kiváltó rágalomhadjáratot. Az alapos vizsgálat nem erősítette meg a feljelentésben szereplő korrupciós vádakat. A több hónapja tartó, gazdasági feljelentésnek álcázott politikai támadás Kovászna megye magyar lakosságának több mint 80 ezer szavazatával megválasztott tisztségviselő indokolatlan eltávolítását célozza. A nyilatkozat utalt a kártérítést követelő, a megyéből állítólag elüldözött románok meg-megújuló támadásaira, a sepsiszentgyörgyi gépgyárban lezajlott "zendülésre", amelyet szintén a megye közigazgatási vezetői ellen fordítottak, és emlékeztetett arra, hogy 1992 nyarán hasonló ármánykodás eredményeképpen leváltották Kovászna és Hargita megye magyar prefektusait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./ "
1996. augusztus 10-11.
A marosvásárhelyi református találkozóval egyidőben aug. 7-én Sáromberkén, az egykori Teleki grófok fészkében felavatták gróf Teleki Sámuel kancellár, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítójának szobrát, Jorga Ferenc szászrégeni szobrász alkotását. Deé Nagy Anikó Teleki Sámuelről írt tudományos dolgozatát Ferenczy István színművész olvasta fel. /Keresztény kultúra, Erdély öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11./
1996. augusztus 12.
A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának kolozsvári rendezvényein /aug. 7-8./ az istentiszteletek mellett tudományos értekezletet tartottak a Református Teológiai Intézetben, a diaszpóra sorsával kapcsolatos missziós feladatokról volt szó. A Gy.Szabó Béla Galériában gyűjteményes kiállítás nyílt meg, a kiváló helytörténész, dr. Gaál György városnézésre hívta a vendégeket, felkeresték a Házsongárdi temetőt is. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor Kolozsvár egyháztörténetéről tartott előadást. A Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség kolozsváriak által elnevezett kétágú temploma nyújtott otthont a hóstátiak találkozójára. A törökvágási egyházközségben szabadtéri istentiszteletet tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
1996. augusztus 13.
"Idén áprilisban a honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére a Budvár tetején elültettek 11 fenyőcsemetét. Aug. 9-én kopjafát avatott Székelyudvarhely lakossága a millecentenárium tiszteletére a Budvár tetején. A négy méter magas kopjafa tetejét stilizált korona díszíti. alatta a székely motívumok fejezik ki a nemzeti összetartozás eszméjét. A kopjafa nagy része Pálfi Béla faragó műve. "A kopjafán a korona a fizikai, lelki és szellemi egység kifejezője, a gömb az összetartozás szimbóluma" - mondta Kedei Mózes unitárius lelkész. Rengetegen megmászták a hegyet, hogy jelen lehessenek az avatáson. Az avatóünnepségen Szász János polgármester kiemelte, hogy a Budvár hegyéhez fűződő legenda a helytállást hirdeti, akárcsak a székelységhez közelálló kopjafa. A Székely Dalegylet Gellért Géza vezetésével lépett fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 13./"
1996. augusztus 13.
Kétszázötven határon túli, erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai, jugoszláviai és horvátországi magyar, illetve magyarországi szakember részvételével aug. 12-én Debrecenben megkezdődött az Ady Akadémia. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A kéthetes akadémián magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet, pedagógia és oktatásmódszertan, számítástechnika, közgazdaságtan, orvostudomány és zenepedagógia tárgykörökben neves szakemberek tartanak előadást. Orosz István professzor, az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke, az Ady Akadémia elnöke megnyitójában a reménység akadémiájának nevezte a nyári kurzusokat. Elmondta, hogy idén a rendezvény középpontjában az 1100 évvel ezelőtti honfoglalásra, az 1000 éves magyar iskolarendszerre, valamint az 1956-os forradalomra emlékeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Immár hetedik alkalommal rendezik meg tájékoztatott Pósán László, az akadémia szervezője. A történettudományi szekcióban Róna Tas András akadémikus, Fodor István a honfoglalásról beszélnek, Tabajdi Csaba államtitkár pedig a kisebbségi kérdésről. - Az Ady Akadémia pénzügyi háttere évről évre bizonytalan. /Magyar Nemzet, aug. 13./
1996. augusztus 14.
Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre-vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Krauter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./