"Lehet-e megbékélés olyan partnerrel, aki nem őszinte?- tette fel a kérdést Moldován Béla kolozsvári RMDSZ-tanácsos. Nem lehet. "Még akkor sem ha a szimpóziumok egymást érik és különböző modellekkel kecsegtetnek. A történelemhamisítókkal, kétszínű tárgyalókkal eredményre jutni nem lehet." Ezt tapasztalta a márc. 14-i kolozsvári városi tanácsi ülésen is. Az ellenzék tanácsosai is megszavazták az ortodox egyetemisták 2 millió lejes támogatását, meg különböző más kulturális, társadalmi és sportrendezvények anyagi megsegítését. Amikor egy magyar diákszervezet támogatásáról lett volna szó, azt leszavazták. Hiába mutatott rá a határozatjavaslat előterjesztője, hogy a rendezvény ökumenikus jellegű, igény esetén az előadásokat román nyelvre is lefordítják, továbbá hogy a "Hit és kereszténység" konferencia apolitikus - minden hiábavalónak bizonyult. Funar polgármester szerint - forduljanak az RMDSZ-hez, amely Romániának rengeteg pénzét felemészti. Ez ismétlődött meg a magyar mozgássérültek részére igényelt ingatlan elutasításakor is. Még véletlenül sincs egy olyan határozat, amely egy kolozsvári magyar ügyet megoldana. Ilyen körülmények között lehet-e román-magyar megbékélésről beszélni? A cikkíró szerint várni kell, amíg a jelenlegi ellenzék annyira megerősödik, hogy demokratikus választások útján leváltja a jelenlegi hatalmat. Ezért szükséges barátokat, szövetségeseket keresni belföldön és külföldön egyaránt. /Moldován Béla kolozsvári RMDSZ-tanácsos: Lehet-e megbékélés olyan partnerrel, aki nem őszinte? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ "

Nagy érdeklődés kísérte a Határmenti Kapcsolatok Népfőiskolájának Szatmárnémetiben tartott előadásait. Három szomszédos megye, illetve tájegység /Szatmár, Szabolcs-Szatmár, Bereg/ mezőgazdasági szakemberei a hagyományos és korszerű technológiáról cseréltek véleményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

"Nagy vitát váltottak ki azok a Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának tulajdonított kijelentések, amelyeket Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke tolmácsolt: eszerint Erdélyben magyar félkatonai szervek működnek, stb. Az SRI mostanáig hallgatott és csak a napokban tette közzé cáfolatát: a Funarral való találkozón nem az RMDSZ politikai pártként kifejtett tevékenységével foglalkoztak, az SRI igazgatója "nem tett semmiféle kijelentést arról, hogy Románia területén léteznének félkatonai magyar szervezetek, illetve, hogy a magyar nemzeti jövedelem négy százalékát a román állam felforgatására irányuló titkos akciókra fordítanák." Azzal, hogy az SRI eddig hallgatott, a magyarellenes vádak megtették hatásukat, fokozták a két nép közötti feszültségeket - jegyezte meg Gyarmath János, lap bukaresti tudósítója. /Magyar Nemzet, ápr. 3./"

"Katona Ádám két interpellációjának közlését kérte a laptól, mert egyikre sem kapott választ az RMDSZ vezetőségétől. Az első 1995. máj. 6-án hangzott el Marosvásárhelyen, a másodikat nem mondhatta el a márc. 10-i csíkszeredai SZKT-n. Fontosnak tartja, hogy nyilvánosságra kerüljön, mert Székelyudvarhelyen építeni kezdték a második kaszárnyát, a város polgármestere kiutalt 40 épülőfélben levő lakást az idetelepítendő román tiszti családoknak, amikor 700 fiatal magyar házaspár lakásigénye elintézetlen. A svájci magyarok pénzén épült kisegítő iskola a görög katolikus egyház használatába került. Ebbe az iskolába többszáz gyenge értelmi képességű románt fognak hozni. A betelepítés nemcsak a román kormány műve, hanem a "szórványszemléletű" RMDSZ-é is. Katona Ádám már 1995-ben felhívta az SZKT figyelmét arra, hogy Székelyudvarhelyre román katonaságot telepítenek. Az elrománosítást szolgálja a Székelyföldön állomásozó rendőrség elképesztő méretű felduzzasztása. Székelykeresztúron például Ceausescu idején hét milicista volt, jelenleg 38 rendőr és alig négyen-öten beszélnek magyarul. Katona Ádám ugyancsak kérte, hogy az SZKT járjon közbe a zetelaki elítéltek ügyében és SZKT vitassa meg, hogy van-e szélsőségesség az RMDSZ-ben. Ismeretes, hangoztatta, hogy a "neptuniak" és körük külföldön és belföldön előszeretettel minősítik az RMDSZ autonomista, Tőkés Lászlóval fémjelzett szárnyát "szélsőségesnek", legutóbb például Verestóy Attila szenátor az Erdélyi Naplóban. Katona Ádám Markó Béla RMDSZ-elnöktől kérdezi: Iliescu államelnökkel történt megbeszélésén szóvá tette-e a székelyföldi tömbmagyarság két jogsérelmét /amelyet elő interpellációjában kifejtett/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./ "

"Iliescu elnök ápr. 3-i nemzetközi sajtótájékoztatóján bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az alapszerződésbe beleerőltetnek egy érvénytelen európai dokumentumot, az ET 1201-es ajánlását. Románia soha nem fog engedményeket tenni az 1201-es ajánlást illetően. A román államelnök szerint a kisebbségek kollektív jogait nem támasztja alá az európai joggyakorlat. A francia-német megbékélés pozitív tapasztalatait összegezte: túl tudták tenni magukat az ellenségeskedésen, "az irredenta megközelítéseken, a másik országban élő azonos etnikumúak sorsával kapcsolatos mesterséges aggodalmakon, a másik ország demokratikus intézményeire bízva" ezen problémák demokratikus szellemben való megoldását. A Népszabadság tudósítójának elmondta: nem sietnek aláírni olyasmit, amit nem fogad el a román közvélemény és a parlament. Iliescu még kérdéseket is feltett: miért csak ott vannak problémák, ahol magyarok élnek. Ennek az az oka, hogy nehéz lemondaniuk a kisebbségbe került egykor többségi nemzeteknek privilegizált birodalmi előjogaikról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5., Népszabadság, ápr. 4./"

A jelek szerint a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos stratégia megváltozott Bukarestben - írta Ara-Kovács Attila. Egy hadügyminisztériumi dokumentum leszögezte, hogy még az idén sor kerül az alapszerződés aláírására. E stratégiai változás már hosszú ideje a román kormány titkos diplomáciai manővereinek meghatározó eleme volt. A két szélsőséges pártot /Szocialista Munkapárt és Nagy-Románia Párt/ eltávolították már a hatalomból, de ottmaradt még a négy miniszteri tárcát és több prefektusi tisztséget birtokló Funar pártja, a Román Nemzeti Egységpárt, amely még szerződésellenesebb lett. Funar pártjának kiakobolítása a hatalomból az egyik feltétele a szerződés aláírásának. Fontos kérdés, hogy az ellenzék, amely eddig jobbára elutasító volt az alapszerződéssel szemben, hajlandó-e változtatni álláspontján. /Magyar Narancs, ápr. 4./

A Teleki Alapítvány kiadásában nyáron napvilágot lát az Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940-1989 című kiadvány, Kuszálik Péter /Marosvásárhely/ bibliográfiája, amely Monoki István előző időszakot /1919-1940/ feldolgozó sajtóbibliográfiájának folytatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Magyar Hírlap bukaresti tudósítójának, Bogdán Tibornak adott interjújában kifejtette, hogy bízik Románia esélyeiben a NATO-tagságot illetően, indokolatlannak tartja a megkülönböztetéseket. A NATO bővítése Románia nélkül nehezen képzelhető el, mert a NATO déli szárnyán elhelyezkedő ország a szövetség geostratégiai egységének fenntartását biztosítja. Ismételten elutasította az RMDSZ vezetőinek kifogását a Hargita és Kovászna megyében állomásozó "néhány katonai egység" miatt, amelyek nem változtatják meg az etnikai összetételt. - A román fegyveres erők reformja előrehaladott, befejezték a katonai egységek átalakítását, területi újrafelosztását. /Magyar Hírlap, ápr. 9./"

Márc. 18-án Ramnicu Valceán megalakult az RMDSZ Valcea megyei szervezete. A megyében talán száznál is több magyar család él. Az alakuláson az RMDSZ nevében jelen volt Dáné Tibor Kálmán, aki most beszámolt az eseményről. A találkozóra Lazar Rozália Zelma közvetítésével, néhány Valcea megyei magyar kérésére kerül sor. Lazarék lakásában tartották az alakuló ülést. Zelma asszony vegyes házasságban él. Székelyudvarhelyről származik éss büszkén mesélte, hogy kamaszkorú fiuk mind a két nyelvet beszéli. Ír és olvas magyarul, az édesanya állhatatos házi magániskolájának köszönhetően. Több megjelent magyar elmondta, hogy csak néhány évre jöttek, azután ittragadtak. A többség vegyes házasságban él. - Segélykérő levelet írtak az Erdélyi Református Egyházkerülethez is. Az RMDSZ-t létrehozásával magyarságukhoz szeretnének tartozni. Ehhez kérnek segítséget. Dáné elmondta a megjelenteknek, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület várja beszámolóját, és Vetési László tiszteletes, az egyházkerületben a szórványkérdés jeles szakértője, szintén készül meglátogatni a közösséget. /Dáné Tibor Kálmán RMDSZ művelődési előadó: Magyarok között ? Ramnicu Valceán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

A csíkszeredai Corvina Könyvesház heti rendezvényei országszerte ismertek, írókat, költőket hívnak meg. Fő tevékenységük a könyvkereskedés, magas áron minőségi készletet biztosítanak, adott tájékoztatást Bencze Tibor igazgató. Az Officina Nova, a Corvina Kiadó, az Európa, a Századvég, a Kossuth Kiadó és más budapesti kiadók könyveit terjesztik, de az erdélyi magyar kiadókkal is kapcsolatban vannak, elsősorban a Kriterion, a Polisz és a Mentor Kiadóval, ezek adják a romániai magyar könyvkiadás 60-70 százalékát. Üzleteik vannak még Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön. Mindhárom boltjukban antikvár részleg is van, le lehet ülni böngészgetni. Kiadói tevékenységük másodlagos. Első kiadványuk Gyöngyösi János Székely templomerődök című munkájának kézzel írott változta volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

Ha Magyarországot Románia előtt vennék fel a NATO-ba, valóságos fegyverkezési hajsza indulna meg a két ország között - jelentette ki Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Duna Televízió bukaresti tudósítójának /Népszava, ápr. 9./ Magyarország nem érdekelt a szomszédos országok felvételének lassításában és nem kezdeményez fegyverkezési versenyt, reagált erre a kijelentésre Kovács László külügyminiszter. Az Evenimentul Zilei ápr. 9-i számának nyilatkozva Tinca cáfolta a fegyverkezési versenyre vonatkozó kijelentését. A lap szerint a Medifax magánhírügynökség meghamisította a miniszter nyilatkozatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

"Tom Lantos szenátor ápr. 9-én Bukarestben Iliescu elnökkel tárgyalt, majd sajtótájékoztatót tartott. A legsikeresebb és a legjobb benyomásokkal szolgáló útjának nevezte bukaresti látogatását. Kedvező változásokat tapasztalt, szerinte előrelépés történt a kisebbségi kérdés megítélésében. Az újságíró csodálkozva hallgatta mindezt, azon gondolkodva, hogy vajon hol dokumentálódott erről a szenátor. /Zsehránszky István: Nézd csak! Emelkedünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ Tom Lantos felajánlotta jószolgálatait az alapszerződéssel kapcsolatban. /Magyar Nemzet, ápr. 10./ Elhatározta, hogy segít Romániának a legnagyobb kedvezmény megszerzésében, de ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy a következő kormányban ne vegyen részt szélsőséges párt, jelentette ki. /Népszava, ápr. 10./ Tom Lantos a magyar irredentizmus képviselője címmel Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben "politikai zsarolásnak" minősítette Tom Lantos újabb látogatását, akit a "magyar irredentizmus zsoldosának" nevezett. Funar szerint Tom Lantost a magyar vezetők küldték Bukarestbe. Funar megállapította, hogy Tom Lantos és Soros György a román nemzetállam ellenségei. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"

A román parlamenti pártok és a kisebbségek címmel szervezett szemináriumot ápr. 10-én Bukarestben a kormányzó párt, a Szociális Demokrácia Pártja. Adrian Nastase ügyvezető elnök kifejtette, hogy a többség elveti az RMDSZ autonómia-tervét, továbbá hangsúlyozta, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, mert a különböző törvények intézkednek a kisebbségek védelméről. A résztvevők többsége, különböző pártok és civil szervezetek képviselői, elvetették ezt a megközelítést, és változatos érvekkel a kisebbségi törvény elfogadása mellett foglaltak állást. Szabó Károly, az RMDSZ szenátusi csoportjának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ kész konkrét problémák megoldásáról tárgyalni a többséggel. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

"A választással kapcsolatban foglalta össze gondolatait Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Nem helyeselhető a jelenlegi gyakorlat, ahelyett "hogy összefognának egymással, nem csupán a hatalom, de egymás ellen is harcolnak." Nem sikerül eljuttatni a román többséghez "azt a testvéri üzenetünket, amelyet már hat éve hangoztatunk." Tőkés László körlevélben foglalta össze a választással kapcsolatos üzenetét. Eszerint "nem lehetünk közömbösek a választások iránt". Sok településen ellentét van a helyi RMDSZ-en belül is. Az ellentéteket tisztázni kell, hogy azután összefogjanak mindenütt. Ahol mód van rá, egyezzenek meg a román pártokkal is. Célszerű volna az RMDSZ-nek elnökjelöltet állítani, hogy a magyar demokratikus értékeket, a magyarság igazi arcát felmutassák, mert a román tömegek előtt csak torzkép él, a magyarellenes propagandának köszönhetően. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 17./"

Ápr. 18-án megtartotta esedékes félévenként találkozóját a román tengerparton Iliescu elnök és Szulejmán Demirel török államfő. Megtekintették a konstancai kikötőt, majd Neptun fürdővárosban tárgyaltak. Ugyanitt Melescanu külügyminiszter és kollégája, Emre Gonensay egyezményt írt alá arról, hogy a két ország művelődési központot nyit egymás területén. A két elnök Medgidián felavatta a Kemal Atatürkről elnevezett muzulmán teológiai és pedagógiai líceumot, majd leleplezték a modern Törökország megalapítójának emlékét megörökítő emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./

Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkájával Petri Mór maradandó értéket hagyott az utókorra. Ezt az összefoglalót szeretnék a megye értelmiségei kipótolni egy újabb kötettel, a millecentenárium alkalmából. A szerzői közösségnek sikerült rangos kolozsvári történészeket és néprajzosokat is megnyerni, akik a Szilágyság /Zilah/ című lapban helytörténeti dolgozatokkal ismertté váltak: Kovács Kuruc János, Jokits Anna, Nagy Mihály, Hajdú Attila, Sipos László, Horváth József, ők magyarlakta falvak monográfiáit is megírták. A könyvet a zilahi Color-Print magánnyomdában adná ki a Szilágy Társaság, azonban nincs elegendő forrásuk, ezért előfizetési felhívást tettek közzé. /Fejér László: Szilágy megyei magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ Petri Mór monográfiájának kötetei 1901 és 1904 között jelentek meg.

Temes megyében a magyar gyermekeknek alig egyharmada tanul anyanyelvén. A vegyes családokban és a magyar családok egy részében otthon is a román nyelv használatos. Sokan azért sem szívesen beszélnek magyarul, mert szókincsük szegényes. A riporter /Gazda Árpád/ Gátaljára látogatott el, a Temesvártól 46 km-re levő, 4044 lelket számláló községbe. Az 1992-es népszámlálás szerint a lakosság negyede /1042 fő/ magyar. 1910-ben még magyar többségű volt /1883 magyar, 1219 román lakos/. Az utcákon alig hallható magyar szó, pedig 1992-ben közel hatszázan szavaztak az RMDSZ-re. A magyar iskola és óvoda a hetvenes években a szülők érdektelensége miatt szűnt meg. 1990-ben újraindult a magyar elemi hat gyermekkel, 1991-ben megszűnt, 1992-ben újraindult öt gyermekkel, 1993-ban megszűnt. 1994 óta újra működik, 4-5 tanulóval. Gyermek pedig volna. A román iskola első osztályába idén tizennyolc magyar vagy félmagyar tanul. Ebenspanger Ferenc plébános 52 elemistának és középiskolásnak tart magyarul hittanórát. Amint kimennek a hittanóráról, románra fordítják a szót, mondja a plébános. Nagyon sok a vegyes házasság Gátalján. Apró Julianna tanítónő nagy lelkesedéssel fogott munkába, bekopogott a magyar családokhoz, de a legtöbb helyen hallani sem akarnak a magyar iskoláról. A magyar óvodában sem jobb a helyzet. - Temesváron, ahol a megye magyarságának a fele /33 733 személy/ él, szintén nem rózsás a helyzet. A bánsági egyházmegye csak 1989 után, a németek tömeges elvándorlása után vált magyar nyelvűvé. Sebastian Kräuter temesvári püspök irodájának ajtajára csak románul írták ki a fogadóórák rendjét. A vidéken a papok többsége német anyanyelvű. - Szinte nincs olyan település Temes megyében, ahol ne élne magyar, de lélekszámuk általában alacsonyabb annál, hogy magyar iskolát lehessen indítani, ismertette a helyzetet Kiss Ferenc, a megye magyar oktatásért felelős tanfelügyelője. Szakképzett tanárokban is hiány van. /Gazda Árpád: Amikor kicsi voltam, magyar voltam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

"Az elmúlt években többször felmerült a Romániában élő nem románok lojalitásának kérdése. Gheorghe Funar azt erőltette, hogy az államigazgatásban dolgozó magyarok írjanak alá egy, a román állam iránti lojalitási nyilatkozatot és tegyenek a román nyelv és alkotmány ismeretét tükröző vizsgát. Az agyonhallgatott 1945-ös nemzetiségi statútum viszont kimondja: "Bármelyik szolgálati ághoz tartozó közhivatalnok" nem kényszeríthető román nyelvvizsgára. Ennek ellenére kérik többen a lojalitást a nemzeti kisebbségektől. A lojalitás, amennyiben többet feltételez, mint a jogkövetésben megnyilvánuló törvénytisztelet, antidemokratikus és diszkriminatív követelmény. Azért sem lehet lojalitási nyilatkozatot megkövetelni, mert "megléte esetén egy olyan bűnösségi vélelmet állítana fel, amely eredetileg egy államellenes magatartást feltételez, amit csak egy lojalitási nyilatkozattal lehet kivédeni." /Tamás Sándor: Néhány gondolat a lojalitásról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./ "

"Az RMDSZ bukaresti székházában tartotta ápr. 30-i sajtóértekezletét. Markó Béla beszámolt római látogatásáról, összefoglalta az RMDSZ választási célkitűzéseit, beszélt a nacionalista retorika fölerősödéséről és a szövetség készségéről az ország demokratikus erőivel való együttműködésre. Az RMDSZ választási programjában kettős célt követ: a magyar nemzeti közösség érdekeinek képviseletét, és a társadalom általános érdekeinek védelmét. Az RMDSZ kérni fogja, hogy az elektronikus médiában jelöltjei magyarul szólhassanak választóikhoz. A három magyarellenes programot hirdető nacionalista párton kívül valamennyi parlamenti párttal lehetőség van választási egyezségre. A Hargita és Kovászna megyéből "elüldözöttek" témájának előrángatására, erre a diverzióra számítani lehetett, mondta Markó Béla, azonban sértő, hogy Iliescu elnök reagált a jelentkezésükre és kijelentette, hogy a két megyében nem forradalmi cselekmények történtek, hanem etnikai jellegű leszámolás volt 1989 decemberében. Egyébként az elmúlt hat évben nőtt a két megyében a románok száma, a románok lényegesen több lakást kaptak, mint a magyarok. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 770. sz./ Az RMDSZ 16 megyében állít jelölteket, 254 képviselője indul polgármesteri, 257 polgármester-helyettesi, 6142, illetve 594 a helyi és megyei tanácstagi tisztségekért - jelentették be a bukaresti sajtóértekezleten. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9., Magyar Hírlap, máj. 2./"

"Markó Béla Rómában járt, előadást tartott a római egyetem magyar tanszéke hallgatóinak, de útjának lényege a vatikáni jelenlét volt. A Vatikánban találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért, oktatásért felnek, összegezte látogatását Markó Béla, akiknek elmondta, hogy 1945 után több mint ezer felekezeti iskolát koboztak el, közülük 460 katolikus tanintézet volt. Szóba került a moldvai csángók kérdése is. Ápr. 24-én találkozott a pápával, aki előtt kifejtette: "fontosnak tartjuk, hogy figyelemmel kíséri a kisebbségi kérdést. Hiszen arról, hogy ennek kiemelt jelentőséget tulajdonít, több pápai megnyilatkozása tanúskodik." Amikor Markó Béla jelezte, hogy a kétmillió erdélyi magyart képviseli. a pápa néhány magyar szóval jelezte, hogy megértette, miről van szó /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9./"

Javier Solana NATO-főtitkár hatórás látogatást tett Bukarestben, 12 fővárost érintő kelet-közép-európai körútjának utolsó állomásán, találkozott a román vezetőkkel, tárgyalt Iliescu elnökkel is. Solana az Otopeni repülőtéren tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy a NATO-felvétel sorrendjéről még nincs döntés. Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel a fegyveres erők reformjáról folytatott eszmecserét. Vacaroiu miniszterelnök aláhúzta, hogy Románia folytatja a gazdasági és politikai reformot. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ A román vezetők egybehangzóan hangoztatták, hogy Románia ott akar lenni a felvehető országok első sorában. Bukarest nem ért egyet a lépcsőzetes bővítéssel. /Magyar Hírlap, Népszabadság, máj. 4./

Tőkés László püspök a Romániai Magyar Szó olvasóihoz fordult. A szerkesztőség Ábrahám Dezső-rovatot nyitott, ennek egyikében /ápr. 13-14-i szám/ Cselényi Lászlónak a hozzá intézett magánlevelét közölte. A szerkesztőség a levél írójának előzetes engedélye nélkül hozta nyilvánosságra a szöveget, ezt Cselényi László maga erősítette meg /ápr. 20-21-i szám/. Tőkés László a szerkesztőség kártékony ténykedésére hívta fel a figyelmet, nem csodálkozna azon, ha a MÚRE hivatalból eljárást indítana a szerkesztőség ellen. A püspök kérésére közölték a Cselényi Lászlóhoz írt levelének szövegét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ MÚRE= Magyar Újságírók Romániai Egyesülete.

"Az aradi Carrier Mol cég fölajánlotta Nagyváradnak, hogy három benzinkutat és gépkocsi szervízláncot épít. A város elfogadta az ajánlatot, majd a következő ülésen a városatyák testületileg visszautasították az ajánlatot, mert a Carrier Mol magyarországi vállalkozás és Bihar megye prefektusa szerint a benzinkutak a "magyar stratégia tartalékai Erdélyben". A prefektus Funar pártjának, a Román Nemzeti Egységpártnak a tagja. /Szász János: Mesék a benzinkútról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./"

Gyulafehérváron van a székesegyház, mellette a hatalmas ortodox bazilika, ez jelzi, hogy a várost mindkét nép szimbólumának tekinti. A különbség csak annyi, hogy a székesegyház alapjainak lerakása Szent István király nevéhez fűződik, a bazilikáé pedig ehhez az évszázadhoz. Gyulafehérvár Fehér megye központja, a megye magyarságának szellemi központjának mégis Nagyenyedet tekintik, vallja az RMDSZ gyulafehérvári elnöke, Tóth Csaba. A nyolcvanezer lelkes megyeközpontban 2830 magyar él. Az utóbbi időszakban nem apadt nagyobb mértékben a magyarság, inkább a város román lakossága nőtt meg, a hatvanas évek elején húszezer lakosú volt a város, 3200 magyarral.- Az RMDSZ-nek sikerült összefogni Gyulafehérvár magyarságát. felvették a kapcsolatot a magyar színházakkal. 1993-ban sikerült beindítani a magyar óvodát, ahol tizennyolcan vannak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

"Jevgenyij Primakov látogatása alkalmával nem írták alá az orosz-román szerződést, amit az orosz fél a román partner "felkészületlenségével" magyarázott, míg Bukarest "bizonyos problémáknak" tulajdonította". Traian Chebeleu elnöki szóvivő máj. 6-án kifejtette, hogy ismét terítékre került a Molotov-Ribbentrop paktum. "titkos záradéka, amelynek értelmében a Szovjetunió román területeket kebelezett be", ez "a nemzetközi jog szempontjából kezdettől fogva érvénytelen". Románia nem vitatja a második világháború utáni békeszerzősek által megállapított határokat, jelentette ki a szóvivő, majd elismerte, hogy Moszkva álláspontjának megfelelően merült fel a Molotov-Ribbentrop paktum külön nyilatkozatban való említésének lehetősége. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"

Korábban, 1989-1990-ig a volt szocialista országok egy 1975-ös prágai egyezmény alapján szinte minden diplomát kölcsönösen elismertek, tájékoztatott dr. Kézdi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Ösztöndíj Központjának főtanácsosa, akinek szakterülete a romániai diplomák magyarországi honosítása, illetve a diplomák kölcsönös elismeréséhez tartozó magyar-román kapcsolatrendszer. Magyarországon éppen ez a központ vizsgálja először, hogy a diplomát kibocsátó intézmény államilag elismert felsőfokú oktatási intézmény-e, ezt követi a szakképesítés elismerése. Romániában ez kizárólag az Oktatási Minisztérium illetékessége. A túlzott ottani központosítás megnehezíti az eljárást. Gondot okoz az is, hogy Magyarországon az óvónőképzés főiskolai szintű, Romániában viszont ezt a pedagógiai középiskolák végezték, nemrég posztliceális képzéssé változtatták. - A magyar fél többször tett kísérletet a diplomák kölcsönös elismerésre, de hiába, így Mádl Ferenc romániai útján, Fodor Gábor sem ért el semmit. - Az RMDSZ-nél 219 1994/95-ös tanévben Magyarországon végzett kérte diplomája honosításához a segítséget, közülük ez csak negyedüknek sikerült. - Az RMDSZ küldöttsége januárban jelezte Magyar Bálint művelődési miniszternek, hogy a román fél hajlandó megkötni az ekvivalencia-egyezményt. Májusban román szakemberek delegációja érkezik Budapestre, ebben az ügyben. /Új Magyarország, máj. 8./

"Az árkosi kastélyban találkoztak a fiatal írók, meghallgatták Borcsa János előadását, végül nem dőlt el, hogy az összegyűltek nemzedéket alkotnak, vagy csak csoportot. A vita arról is zajlott, hogy érdemes-e hagyományos megközelítésben értékelni a műveket, amikor valójában már sem a szerző, sem a mű nem érdekes, csak az olvasat. Máj. 4-én Sepsiszentgyörgyön Bencze Annamária, Balázs Imre József, Fekete Vince, György Attila, Karácsonyi Zsolt, Kelemen Hunor, Lakatos Mihály, László Noémi, Lövétei Lázár László, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond, Sántha Attila és Simon Attila verseit, prózai írásait hallgatta meg a közönség, a szerzők tolmácsolásában. A vitában szó esett a vihart kavart transzközépről. Főideológusa szerint: "A transzközép megvédi a zember mundérjának becsületét", mivel "a transzközepet a zember érdekli". Másnap Sántha Attila Árkoson tartott előadást a posztmagyarról. A posztmagyar nem egyszerűen posztmodern, mivel "saját körön belül" próbál túllépni a rendszeren, mely nagy eszmét feltételez. Az új magyar nyelvfilozófiai irányzatként jelentkező posztmagyar szerint semmi sem biztos, az egyetlen dolog a kommunikáció s a nyelv, bár erre nem alkalmas, mégis létezik. /Kinde Annamária: Írótalálkozó Árkoson. A "zember" mundérja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./"

"Megjelent Domokos Géza emlékiratainak első kötete /Esély, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. A szerző a bukaresti Magyar Kulturális Központban a város magyar értelmiségével és az RMDSZ parlamenti frakcióinak jónéhány tagjával rendezett találkozón s dedikálta a kötetet. Az "Esély" az RMDSZ első elnöke politikai pályájának krónikája. A bemutatkozó kötet az első, év történetét dolgozta fel. Sokan vitairatnak tekintik a visszaemlékezést. A találkozón Domokos Géza kifejtette, hogy a "sérelmi politika" a szüntelen tiltakozás nem vezet eredményre. Sokszor vádolták azzal, hogy "tájba simuló" politikát folytatott: nos, fejtette ki, ő e "tájba" nem akart "belesimulni". Domokos Géza könyvében nem tagadja, hogy korábban jó kapcsolata volt Ion Iliescuval, azt ma sem tartja hibának, hogy személyes téren meg tudta őrizni a szívélyességet. /Baracs Dénes: Domokos Géza Esélye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"25 ország mintegy 80 kisebbségi szervezete képviselőinek jelenlétében megnyílt Temesváron az európai népcsoportok föderatív uniójának /FUEV/ 41. kongresszusa. A megnyitó ülésen élesen ellentétes véleményen voltak a kisebbségek romániai helyzetéről a kormányzat képviselői, illetve az RMDSZ vezetői, Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli. A tanácskozáson jelen volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatala és Fretyán István, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője, illetve a magyarországi román és német kisebbség képviselője is. Gabriel Gafita, a Külügyminisztérium emberi jogi kérdésekkel foglalkozó államtitkára méltatta a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek széles körű részvételét az ország minden területén. Markó Béla és Tőkés László ezzel szemben úgy értékelte a tanácskozás Romániában történő megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzdelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik ez a harc. Tőkés László statisztikai adatokat idézett arról, hogy a romániai magyar lakosság lélekszáma és számaránya miként csökkent 1920-tól 1992-ig. Tőkés László "Románia szégyenének" minősítette, hogy Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a kisebbségvédelem ismert nemzetközi szakértője nem kapott beutazási engedélyt, és ezért nem vehet részt a kongresszuson. Christoph Pan, a FUEV elnöke méltatta Tőkés László történelmi szerepét az 1989. decemberi forradalom kirobbantásában, amire manapság a román hatóságok nemigen emlékeztetnek. /(nits): Megkezdődött a FUEV-kongresszus Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

"Máj. 17-én, a temesvári FUEV-kongresszus második napján Béres András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Este Markó Béla elnök jelenlétében, újságírók részvételével Markó Attila bemutatta az RMDSZ autonómia-elképzelését. Máj. 18-án Temesváron véget ért az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ a kongresszusa. A FUEV felvette tagjai sorába a KMKSZ-t /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a szlovákiai Együttélést és a vajdasági VMDK-t. A FUEV Christoph Pan helyébe, aki már korábban bejelentette visszavonulási szándékát, a svájci rétoromán Arquint Romedit választotta elnöknek. Az egyik alelnök továbbra is a Svájcban élő Komlóssy József. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./ A kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk volna, nyilatkozta Markó Béla, hogy a hivatalos nyelvek egyike a magyar legyen. A román kormány képviselői azonban kijelentették, hogy ez műszaki nehézségekbe ütközik. Azt sem sikerült elérni, tette hozzá Bodó Barna, hogy a kongresszus a kollektív jogokkal és az autonómiával foglalkozzon. Mindezek miatt az RMDSZ FUEV-kapcsolattartója, Pillich László lemondott tisztségéről, és a kialakult helyzetért az RMDSZ vezetőségét hibáztatta. Christoph Pan FUEV-elnök megnyitójában Tőkés Lászlót az európai szabadság szimbólumának nevezte. Markó Béla magyarul, tolmács segítségével mondta el beszédét. Tőkés László püspök a román kisebbségpolitika eredményeit számadatokkal jelenítette meg: 1920-ban Erdély lakosságának 46 százaléka tartozott a nemzeti kisebbségekhez, jelenleg pedig ez az arány 20 százalékra esett. Egyedül a kisebbségi autonómia szavatolhatja jogainkat, hangsúlyozta a püspök. A román kormány tájékoztatási hivatala nyomtatott propagandaanyagokat és videokazettákat osztogatott, melyek "integrálódás vagy elszigetelődés" címen vázolták a romániai kisebbségek perspektíváit. Az RMDSZ is osztogatta nyomtatványait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./ Tőkés László hangsúlyozta, hogy kénytelen továbbra is kisebbségi jogfosztásról beszélni. Az asszimilációs politika az "egységes román nemzetállam" alkotmányos elve alapján az ország lakosságának homogenizálását tűzte ki. A pánromán politikai kurzus eredményeképpen 75 év alatt a magyar nemzeti közösség lélekszáma Erdélyben 1 663 ezer főről 1 603 ezer, aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent, a közel 800 ezres német népcsoport alig 100 ezerre olvadt, miközben a román lakosság aránya az asszimilációs és a betelepítés következtében 2 829 ezerről 5 671 ezer főre ugrott, aránya 54 %-ról 74 %-ra nőtt. A román hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni külföld előtt, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. "szélsőséges" nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"