Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hybášková, Jana
22365 tétel
2007. március 1.
Markó Béla RMDSZ-elnök úgy véli, hogy Tőkés László református püspöknek nincs esélye független jelöltként bejutni az Európai Parlamentbe. Romániának 35 képviselő helye van az EP-ben, és ahhoz, hogy valaki mandátumhoz juthasson, a szavazatok 3 százalékát meg kellene kapnia, ez pedig lehetetlen egy független jelölt esetében – jelentette ki. /Markó: Tőkés nem jut be az EP-be. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Tartalmas vitára számít az elmúlt négy év tevékenységéről, valamint a program- és az alapszabályzat-módosítás kapcsán Markó Béla. Az RMDSZ-nek továbbra is meg kell őriznie szövetség jellegét. Az RMDSZ kongresszusán fogadják majd el az RMDSZ európai parlamenti választási programját. A határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytat megbeszélést az RMDSZ-kongresszus előestéjén, március 1-jén Markó Béla szövetségi elnök. Az Aradon tartandó kötetlen beszélgetésen többek között jelen lesz Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetője, Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, valamint Jakab Sándor és Kell József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei is. /Tartalmas vitára számít Markó Béla. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2007. március 1.
Számtalan tiltakozási akció, tüntetés, éhségsztrájk után rendeződni látszik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügye. A tanácsülésen elfogadták azt a javaslatot, amely a tanintézménynek és a területet „elvitató” ortodox egyháznak is kedvez. Eszerint mindaddig, míg nincs saját sportpályája, a gimnázium a legközelebbi iskola pályáját használhatja, az önkormányzat pedig – szükség esetén – biztosítja a diákok oda-visszautazását. /Both Abigél: Megoldódott a sportpályaügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2007. március 1.
Az Amaryllis Historikus Együttes tizenöt éve foglalkozik Kolozsváron a reneszánsz szellem visszahonosításával, mutatott rá a csapat egyik alapítója, László Bakk Anikó zenepedagógus. A Mátyás-ház a legalkalmasabb arra, hogy Magyarország egyik legnagyobb királya emlékének ápolásával összekötve, helyszínül szolgáljon rendezvényeiknek. A házban működő Képzőművészeti Egyetem évről évre beengedi őket, segíti munkájukat. A magyar kormány Mátyás-évnek nyilvánította 2008-at. Már meg is keresték őket, hogy mivel tudnának hozzájárulni a királlyá avatás 550. évfordulójának megünnepléséhez. /Stanik Bence: Mátyás öröksége. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2007. március 2.
Az RMDSZ alapszabályzatának és programjának az európai integráció modern követelményeihez való módosítása lesz a fő témája az RMDSZ nyolcadik kongresszusának, amely március 2-3-án ülésezik Aradon. Az érdekvédelmi szövetség legfőbb döntéshozó fóruma elnököt is választ, a tisztségre Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke az egyetlen jelölt. A kongresszus szlogenje „Szövetség az Unióban!”, központi alakja pedig a város egyik történelmi jelképe, a Szabadság-szobor. Az eseményre összesen 554 küldöttet, körülbelül 130 meghívottat és 150 újságírót várnak. /Ma kezdődik Aradon az RMDSZ kongresszusa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 2.
Nem utasította el, de nem is fogadta el március 1-jén a parlament két házának együttes ülése Traian Basescu államfő arra vonatkozó kérését, hogy referendumot írjanak ki a romániai választási rendszer megváltoztatása érdekében. Basescu azt szeretné elérni, hogy a következő választásoktól kezdve az egyéni kerületek alapján személyekre voksoljanak a szavazati joggal rendelkező állampolgárok. A parlamenti szavazást hamarosan megismétlik, mert most a határozat nem tekinthető elfogadottnak. Basescu mindenképpen élni szeretne alkotmányos jogával, és eltökélt szándéka kiírni a referendumot. Az RMDSZ ellenzi a változtatást, mert a tervezett választási rendszer szinte mindegyik formája alaposan csökkentené a romániai magyarság parlamenti képviselete által megszerezhető mandátumok számát. /B. T. : Basescu konzultációra hívta a pártokat. A parlamenttel való egyeztetés egyelőre sikertelen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 2.
Markó Béla és Tőkés László fényképe uralja a bukaresti Ziua egyik február végi kolozsvári mellékletének a címoldalát. A két fénykép fölött a nagybetűs cím: „A magyar–magyar háború tétje”. A lap szerint a radikálisok és a mérsékeltek legdurvább összeütközése nyomán mindkét fél elveszítheti az Európai Parlamentbe való bejutást, a romániai magyar lakosság pedig kettészakad. A másik cikk a magyar sajtó „moguljait” sorolja fel, mindenekelőtt Verestóy Attila szenátort és rokonait-barátait, üzlettársait. A leglátogatottabb hírportálról, a Transindexről pedig azt írják, hogy azt Verestóytól Kelemen Hunor képviselő vette át. Kinek a márciusa következik? A Román Hírszerző Szolgálaté vagy a Nagy-Románia Párté, amely Székelyföldre vezényelné az Afganisztánból és Irakból visszavonandó román kontingenst, hogy ott harcoljanak a „terroristák” (székelyföldi autonómia-referendumot szervezők) ellen? Vagy a Szociáldemokrata Párté, amelynek elnöke támogatást ígér Calin Popescu Tariceanunak, ha a demokratákat és Monica Macoveit eltávolító kisebbségi kormányt hoz létre, akár az RMDSZ minisztereit megtartva? /Sebestyén László: Kinek a márciusa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 2.
Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platformvezetője szerint a most kezdődő aradi kongresszuson azok a fazonigazítások fognak megtörténni, amelyre a szűkebb vezetőség már rábólintott. A Szabadelvű Kör azt javasolta, hogy az RMDSZ készítsen új programot, középtávú célkitűzésnek a közigazgatási régiók, ezen belül a Székelyföld régió létrehozását jelölje meg. Másrészt javasolták, hogy az RMDSZ tekintse egyik távlati céljának Románia föderalizálásának tervét a történelmi régiók mentén. Markó Bélának nincs ellenjelöltje, a csúcsvezetés vigyázott az elmúlt évtizedben arra, nehogy valaki olyan tapasztalatokra tegyen szert, hogy eséllyel meg tudjon küzdeni az elnökségért – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter. /Fazonigazítások várhatók csupán – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 2.
Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője leszögezte, értelmetlen olyan kérdésben népszavazást kiírni, amelyre egy adott közösségnek megvan a válasza. Ilyen a Székelyföldön lelkesedést kiváltott, úgynevezett autonómia-referendum. Verestóy szerint „nem jó népszavazás tárgyává tenni a bonyolult, sok válaszlehetőséget magába foglaló kérdéseket. Ilyen a választási rendszerek kialakítása. ” Arra a kérdésre, hogyan lehet megoldani a politikai osztály megújulását, Verestóy válasza: a belső demokrácia erősítésével. Erre az RMDSZ eddigi gyakorlata, hogy belső választások útján korporatív jelleggel állít össze jelöltlistát. /Simon Judit: Az egyéni szavazókörzetes választás veszélyei. Interjú Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2007. március 2.
Március 1-jén Aradon a határon túli magyar szervezetek vezetői megbeszélést tartottak. A kongresszusra érkezett vendégek közül Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának az elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Szövetség elnöke, Jakab Sándor és Kell József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei, Labda István, a Nyugat-Európai Magyar Szervezetek képviselője és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vett részt. A sajtó kizárásával megtartott tanácskozást követően Markó Béla szövetségi elnök összegezte a tárgyaláson elhangzottakat: “Kihasználva a határon túli magyar szervezetek vezetőinek a kongresszusunkon való részvételét, rögtönzött megbeszélést szerveztünk, amely azonban nem az úgynevezett kis MÁÉRT, mivel ilyen tanácskozást nem készítettünk elő. Megegyeztünk, hogy a határon túli magyar szervezetek hivatalos fórumára Szlovákiában, május 19-én fog sor kerülni. A jelenlévőket tájékoztattuk a Szülőföld Alappal történt egyeztetés eredményeiről, amelyekkel kapcsolatban a májusi találkozón kialakítunk egy állandó konzultációs kapcsolatot a különböző magyar szervezetek között, amelyek közül egyesek EU-tagállamban működnek, mások nem. ” /Határon túli magyar vezetők kongresszus előtti találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2007. március 3.
Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /
2007. március 5.
Markó Béla, Kelemen Hunor és Nagy Zsolt sajtóértekezleten összegezte a kongresszus eredményeit. Markó elmondta: a szövetség programjába fontos célkitűzéseket sikerült beiktatni, közöttük az uniós tagsággal, a régiókkal és a háromszintű autonómiával kapcsolatos pontokat. Kelemen Hunor szerint a választási program a román és a romániai magyar társadalom modernizációjának gondolatára épül. Nagy Zsolt arról szólt, hogy a szövetség fiatal csapattal vág neki az EP-választásoknak. /T. SZ. Z. : Az RMDSZ politikusai a VIII. Kongresszus eredményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ „Nincs olyan vélemény, ami kinn jelen van, de itt a teremben ne kapott volna szót” – mondta az RMDSZ sokszínűségéről szólva Verestóy Attila. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a Fideszt bírálta, nehezményezte, hogy a magyarországi párt egyik szólama szerint „egy a zászló, egy a tábor”, ennek ellenére Orbán Viktorék Erdélyben „sok zászlót és sok tábort” szorgalmaznak. Egyed Péter, a Szabadelvű Kör nevében úgy vélte: kormányhatározattal kell szentesíteni a Babes-Bolyai Egyetem kétnyelvűségét, s ezt az RMDSZ programjának is tartalmaznia kell. Katona Ádám szerint autonóm magyar oktatási struktúrára van szükség, az óvodától az egyetemig. Bodó Barna, a civil szervezeteket tömörítő ERMACISZA vezetője a Kulturális Autonómia Tanácsról elmondta: „Ez az intézmény nem felel meg a civil szervezetek közösségi felelősségvállalásának. Nincs döntési jogköre, tagjai pedig nem választás útján kerülnek be a testületbe”. /A kongresszus ismét Markó Bélát választotta... = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2007. március 5.
Újabb mélypontra került Magyarországon a kormányfő és a kormánypártok támogatottsága. A február végén készült közvélemény-kutatás szerint Magyar Szocialista Párt (MSZP) támogatottsága 14 százalékra csökkent, míg a Fidesz 33, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) pedig 2-2 százalékon áll a Gallup szerint. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki munkájának megítélése ismét negatív rekordot döntött: még soha ennyien nem voltak elégedetlenek a kormányfő munkájával (67 százalék), és soha nem volt ennyire alacsony a támogatottsága (20 százalék). /Mélyponton Gyurcsány Ferenc népszerűsége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2007. március 6.
Markó Béla elsöprő győzelmet aratott a hétvégi aradi RMDSZ-kongresszuson. Az erdélyi magyarság azonban megosztottabb, mint bármikor az utóbbi 17 évben. Mindez az erdélyi magyar politika reformjának szükségességére utal. Az erdélyi magyarság fásultsága, politikai kiábrándultsága ugyanis súlyos problémákat eredményezhet. Ezért a reform kiemelt helyen szerepelt a kongresszuson. A fiatalítás szükségességét is hangsúlyozták. Hitelességét mégis beárnyékolja, hogy az 1993-as brassói kongresszus óta a csúcsvezetőségben minimális személyi változás történt. Az egyedüli versenyzőként diadalmaskodó Markót csupán Vadim előzi meg pártelnöki tisztsége hosszúságát illetően. Az autonómia továbbra is távolinak tűnik, noha Markó belátható időn belül elérhetőnek nevezte. Az RMDSZ továbbra is mereven az erdélyi magyarság kizárólagos politikai képviselőjének tekinti magát, míg ellenzéke elutasítja a szövetség monopóliumát. /Chirmiciu András: Fásultság. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2007. március 6.
Ha van a 20. századi Erdélynek olyan magyar alakja, aki megérdemelne egy szobrot Kolozsvár központjában, akkor az Márton Áron püspök, aki két egymást követő totalitárius rendszerrel szegült nyíltan szembe. Néhány évvel ezelőtt merült fel dr. Czirják Árpád pápai prelátus kezdeményezésére az a gondolat, hogy a Szent Mihály-templom előtt szobrot állítsanak az erdélyi magyarság e jelentős alakjának. Bocskai Vincze szobrászművész elkészítette a művet, amely azóta raktárban porosodik. Egy 19. századi bejegyzés szerepel a templom telekkönyvébe, amely építési tilalmat rendelt el a templomkertben. A város azt kérte az egyházközségtől, indítson pert a beírás törlésére. A plébánia szerint azonban nem az egyház feladata a perelés. Emellett a városi tanácsban van egy jelentős RMDSZ-frakció, sőt, van egy magyar alpolgármester. Márton Áron szobrára szükség van, hogy azok, akik Kolozsvár maradnak otthon érezzék magukat ebben a városban, a jelképek terén is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A háziőrizettől a raktárig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2007. március 7.
Nem okozott meglepetést az RMDSZ nyolcadik kongresszusa: megerősítették tisztségében Markó Béla szövetségi elnököt, elfogadták a párt programját és módosított alapszabályzatát. Elsőként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc, a magyarországi kormány határon túli ügyekért felelős szakállamtitkára tolmácsolta. „Olyan jövőt dolgoz ki az RMDSZ, amilyenről én is álmodom” – írta Gyurcsány, felkérve az RMDSZ-t: ne maradjanak meg „múltbéli nemzeti és politikai sérelmeiknél”, inkább építsenek együtt közös jövőt. Ezt a gondolatmenetet folytatta Dávid Ibolya MDF-elnök, gratulálva az RMDSZ-nek, mert győzött, hiszen felismerte, „nincsenek ellenségek”. Toró T. Tibor képviselő a napirendre kiegészítő javaslatokat tett: hallgassák meg az egyházak és a társadalom üzenetét, állítsanak össznemzeti listát. Frunda György azonban megvonta a szót Torótól. Markó Béla kongresszusi beszédében a Szabadság szobor újrafelállításán kívül az EU-csatlakozást mutatta be, mint az RMDSZ megvalósítását. Emellett „közéletünk néhány szánalmas figurája román pártokkal is összefogva megkísérelte a lehetetlent: megfosztani parlamenti képviseletétől a magyarságot” – mondta Markó Béla. Határozottabb hangot ütött meg: „nem fogadjuk el a szószegő román politizálást, mi nem a románok kénye-kedve miatt mentünk Bukarestbe”. Hozzátette: „az az erős, aki kezet mer nyújtani, le mer ülni a tárgyalóasztalhoz Bukarestben, akkor is, ha tudja, hazaáruló lesz belőle”. Tempfli József püspök kiállt az RMDSZ mellett. Frunda György szenátor felsorolta Tőkés László „bűneit” (olyanokat például, hogy Borbély Imrét támogatta az RMDSZ elnökválasztásán), végezetül Frunda azt javasolta, hívják ki vitára a püspököt. Puskás Bálint szenátor a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében tett hitet „az egység mellett”, kétségbe vonva az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőjének a legitimitását. Lakatos Péter szót emelt a „végzetes politikai megosztás” exportja ellen, gúnyolódott Sándor Lajos lelkésznek a Lorántffy sportpályájáért folytatott éhségsztrájkján. Vekov Károly azt kérte a kongresszustól: tegye Tőkés Lászlót „az RMDSZ által benyújtandó europarlamenti képviselőlista befutó helyére”. Valószínűleg ez az utolsó kongresszus, melyen részt veszek, jelentette be Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő, keserűségének adva hangot, hogy nincsenek ott azok, akik „nem egyformák”. Szabó Vilmos „az MSZP vezetése, tagsága és a maga nevében” megállapította: az MSZP és az RMDSZ együtt valósította meg a nemzetegyesítést az EU-csatlakozás révén. A december 5-i népszavazási kísérlet előtt az erdélyi magyarság ellen gyűlöletkampányt folytató utódkommunista párt képviselője egységes összmagyar nemzetpolitika közös megalkotását szorgalmazta. Frunda György sajnálkozva közölte, hogy Németh Zsolt, a Fidesz választmányának elnöke felszólalás nélkül távozott a kongresszusról, s gondolatait inkább a sajtóval osztotta meg. Valójában Németh a kongresszus előtt szeretett volna felszólalni, de a szervezők nem engedték meg neki. Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője beszédében Orbán Viktor személyével foglalkozott, aki szerinte nagyban felelős az Erdélyben kialakult magyar belpolitikai helyzet miatt. /Bagoly Zsolt: Ismét Tőkés László volt a célpont. VIII. RMDSZ-kongresszus: tovább a markói úton. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./
2007. március 7.
Bayer Zsolt /Budapest/ nyílt levelet írt Markó Bélának, az RMDSZ elnökének. Markó Béla jelet akart hagyni, írta Bayer, igen élesen elítélve Markó Béla tevékenységét. Vannak emberek, akik az árulás fennmaradásában érdekeltek. „Ilyen például a te Verestóy barátod”. Magyarázat mindig van. Vajon lenne még magyarság, „ha Hunyadi, Dugonics Titusz, Dózsa, Tomori, Dobó, Zrínyi, Szondi, Rákóczi, Petőfi, Kossuth, Bem, Nagy Imre, Tóth Ilona, Mansfeld Péter – és bizony Tőkés is megmagyarázta volna? Akkor már nem lenne, Bélám. Akkor Verestóy és Markó lenne minden odaát, és Gyurcsány meg Kóka lenne minden ideát. Rémes lenne. ” „Mit hagytok hátra a kilátástalanságban” – kérdezte Bayer. „Semmit, Béla. Úgy mentek el nemsokára, hogy nem marad utánatok semmi sem. ” Ti „elhitettétek a mindenre készekkel, mindenre képesekkel, hogy nincs szükség ellenállásra, csatára, önfeláldozásra, kitartásra, állhatatosságra, meg nem alkuvásra – nincsen szükség semmire, csak kussolásra, kompromisszumokra”, olvasható a cikkben, melyet szerzője így fejezett be: „Megvetlek, Béla. ” /Bayer Zsolt: Jelet hagyni. Ismét egy nyílt levél Markó Bélának. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7. - először megjelent: Magyar Nemzet, márc. 3./ Előzmény, az előző levél: Bayer Zsolt nyílt levele Markó Bélának, Magyar Nemzet, 2004. január 20. 8/ Egyre több utalás történik az erdélyi sajtóban a Budapesten megjelenő Népszabadságban kipattant vitára, amelyet Bodor Pálnak a Gyurcsány-kormány határon túli politikáját bíráló cikke váltott ki. (A baloldal nemzeti balfogásai, Népszabadság, február 15.) Az erdélyi származású publicista értetlenségének adott hangot, amiért a magyar kormány a Szülőföld Alapba olvasztva felszámolta a közalapítványokat, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) állományát töredékére csökkentette, a magyarságkutatás intézményes helyét, a Teleki László Intézetet pedig megszüntette. „Fogalmam sincs, milyen diktatúra merészelte volna a rendszerváltás előtt hosszú évekkel végre megszületett intézményes állapotot megszüntetni. Ha nem lenne ósdi és nevetséges az ilyen gyanú, azt hinném, valakik a kormányzaton belül munkálkodnak a kormányzat lejáratásán a legfortélyosabban. Hihetetlen, hogy a baloldal milyen sebeket szerez mintegy önként, s ugyanazokon a lágy részein, melyeket ellenfelei annyiszor célba vettek a nemzetietlenség vádjának nyilaival” – vélekedett Bodor Pál. Bodornak a Párizsban élő magyar író, Fejtő Ferenc válaszolt (Válasz Bodor Pál barátomnak, Népszabadság, február 20.). Fejtő szerint Bodor a jobboldali Magyar Nemzet hasábjaira illő cikket írt. Fejtő Erdélyben információkat kapott „a magyar közalapítványok financiális visszaéléséről, különösen az Illyés és az Új Kézfogás Közalapítványt illetően”. Fejtőnek az Illyés Közalapítvánnyal kapcsolatos megjegyzéseit Pomogáts Béla, az alapítvány leköszönő elnöke a Szabadságban is visszautasította (Tiszta lappal zárul az Illyés Közalapítvány története, Szabadság, február 26.). Fejtő azt sem érti, miért helyteleníti Bodor a HTMH állományának csökkentését és a Teleki Intézet feloszlatását. „Beismerem, nem olvastam a Teleki Intézet újabb kiadványait, de a magyarságkutatás helyett inkább a zsidókutatás egyik intézményes helyét szimatoltam bennük” – állította. Pomogáts Béla (Fejtő Ferenc bátyámnak, Népszabadság, február 24.) utalt arra a független ellenőrző intézmény által végzett vizsgálatra, semmi szóvá tenni valót nem talált az Illyés Közalapítvány utóbbi négy esztendejének gazdálkodását illetően. A Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központjának volt munkatársai is visszautasították Fejtő vádjait. (A tények védelmében, Népszabadság, február 24.) „Annak sugalmazása, hogy a Teleki László Intézetben (és annak jogelődjében, az Országos Széchenyi Könyvtár Magyarságkutató Csoportjában) bármiféle kirekesztő szellemiség jegyében folytak volna kutatások, nemcsak valótlan állítás, hanem tudatos negligálása egy kutatói közösség becsületének. E közösség tagjai eltérő világnézetük ellenére példásan tudtak együtt dolgozni – egészen addig, amíg szakmai indokok nélkül és megalázó körülmények között szélnek nem eresztették őket. ” – fogalmaztak. A vitához hozzászól Tamás Gáspár Miklós is (Fejtő Ferenc és Bodor Pál vitájához, Népszabadság, február 27.) „Bodor Pál írása igen egyszerű: a jeles középbal cikkíró – tapintatosan és szeretettel – fölrója a sajgó szívéhez oly közel álló kormánynak, hogy a határokon túli magyar (nemzeti) kisebbségek javára mindeddig működtetett állami intézmények zömét rövid úton fölszámolta. Ezek az intézmények köztudomásúlag nem működtek tökéletesen, ám hiányosan betöltött funkcióik nélkülözhetetlenek. A mindenkori kormányzatot a Magyar Köztársaság alkotmánya kötelezi a határon túl rekedt magyarság művelődésének istápolására, s ha a magyar kisebbségek – csekély s fogyó lélekszámukból, az utódállamok szegénységéből, s olykor a velük szembeni hátrányos megkülönböztetésből fakadó – hátrányait ki óhajtjuk egyenlíteni, ehhez pénzre s a pénzt méltányosan és szakszerűen használó meg elosztó intézményrendszerre van szükségünk” – összegezett Tamás Gáspár Miklós. „A kormány olyan, mint – s ez a fordulat ismerős lesz Fejtő Ferencnek Babits nevezetes Németh László-kritikájából – „az őrült kertész”, aki csak vág, nyes, metsz, nyír, de nem ültet. Egyrészt takarékoskodnia kell, másrészt korábbi jótéteményeit a hálátlan külmagyarok nem viszonozzák hódolattal, úgyhogy az ördög vigye az egészet – ebben foglalható össze a kormánykörök álláspontja. ” – írta. Tamás Gáspár Miklós igazat adott Bodornak, aki a miniszterelnökség honlapján megjelent nemzetiségpolitikai koncepcióról írta: „Az írásművet – amely a magyarra föltűnően emlékeztető nyelven készült – magam is megtekintettem, nincs semmi értelme. ” T. G. M. szerint Bodor Pál nemcsak azért aggódik, mert a kisebbségi magyarok elesnek néhány elengedhetetlen támogatástól, és tovább gyérül az a szakmai munka, amelynek eredményeire szükségük van, hanem azért is, mert ez rossz fényt vet az elkövetőkre. „Mit kívánhat még a kormánytábor a bírálóitól? Úgy látszik, a fönntartás nélküli dicséreten – vagy ha ez nem lehetséges, a némaságon – kívül semmit. ” T: G. M. szerint Fejtőt nyilvánvalóan fölültették, vagy valakik kihasználták „az ő nagy-nagy politikai elfogultságát, és hozzá méltatlan igazságtalanságba hajszolták. ” /Vita a magyarországi baloldal „nemzeti balfogásairól”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2007. március 7.
A kolozsvári Korunk folyóirat 1957-ben történt újraindulása fél évszázados évfordulójának, a visszatekintésnek és a lehetőségeit keresésének szentelte februári számát. Az intézmények – művelődésiek, tudományosak, a média területén versenyzők – átalakulóban vannak. A Korunk második-harmadik folyamának története és a mellékintézményeké a lehetőségek és szükségszerűségek függvénye. Dienes László 1926-ban indította Korunk folyóiratot. A kommunista diktatúra idején elkészülhetett a Korunk néhány visszhangos különszáma, a Kalotaszeg – Kós Károly számig. A Korunk-évkönyvek nem lehettek versenytársai a Kriterion kiadványainak, a maguk területén mégis hiányt pótoltak. 1989 decemberétől megvalósult cenzúramentesség, a gazdasági kiszolgáltatottság azonban növekedőben van. /Évfordulós Korunk-szám. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2007. március 7.
Csíkszeredában is előadást tartottak a Kriza János Néprajzi Társaság vezetői, akik Marosvásárhelytől Kézdivásárhelyig tartó körútjukon utóbbi tizenegy kiadványukat népszerűsítették, mutatták azt a szellemi termést, amely az elmúlt évek gyümölcse a Kriza társaságnál és a BBTE néprajz-antropológia tanszékén. Pozsony Ferenc, az egyesület elnöke beszélt a néprajzkutatás néhány évtizeddel ezelőtti nehézségeiről: a hetvenes-nyolcvanas években megtörtént, hogy a csángó falvakban a Szekuritáté emberei félholtra verték a néphagyományok kutatóit. Minden városban egy-egy kötetsort adományoztak a könyvtáraknak. Most a csíkszeredai Sapientia könyvtárát bővítették egy kisebb polcnyi kiadványunkkal. Fontos, hogy a kötetek eljussanak az erdélyi magyar kultúrát ápoló, főként tudományos intézményekbe. Anyagi okok miatt könyveik csak mintegy háromszázas példányszámban jelennek meg. Évkönyvükben a tematikus konferenciák anyagai mellett a kerek évfordulót ünneplő kutatóikat mutatták be. Második sorozatukat fiatal, pályakezdő néprajzkutatóiknak szentelték. A Lenyomatok sorozatnak most jelent meg az ötödik kötete, ebben főleg magisztereknek, doktorandusoknak a munkái olvashatóak. Értesítő elnevezésű sorozatuk idei számában Háromszék honismereti tipográfiáját közölték, a két világháború közötti erdélyi magyar néprajz tipográfiájának dokumentumai mellett. Kallós Zoltán nyolcvanadik születésnapjára kiadott könyvükben az életinterjú mellett a híres néprajzkutató szakmai levelezéséből is közöltek részleteket. Újdonság a BBTE-n működő tanszék két kiadványa, ezek Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc összegzései, Egyetemi jegyzetek címmel. /Jakab Lőrinc: Erdélyi körúton a Kriza János Néprajzi Társaság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./
2007. március 8.
Támogatja-e a kormány a székelyföldi autonómiatörekvéseket? címmel az Országgyűlésben dr. Kelemen András fideszes képviselő szólalt fel. A képviselő, aki Ékes Józseffel együtt Sepsiszéken megfigyelőként vett részt a népszavazáson, kifejtette, Székelyföldön igazi mozgalommá vált a népszavazás az autonómiáról, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a véleménynyilvánítás önálló megszervezésére és lebonyolítására azután került sor, hogy a hivatalos, önkormányzatok által kiírandó népszavazást a román hatóságok meghiúsították. A képviselő utalva Sólyom László köztársasági elnök bukaresti kijelentésére, miszerint ,,az Európai Unióban a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges”, feltette a kérdést: mi valójában a magyar kormány álláspontja az autonómiatörekvésekkel kapcsolatban, hiszen a magyarellenesség továbbra is jelentős belpolitikai tényező az utódállamok nagy részében. Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára válaszában úgy értékelte, hogy a kormány mindig is támogatta a határon túl élő magyarság autonómiatörekvéseit. Emlékeztetett az RMDSZ által létrehozott Szövetség a Székelyföldért Egyesületre, illetve a szövetség azon törekvésére, hogy programegyeztetési céllal párbeszédet folytassanak az alternatív szervezetekkel is.,,A magyar külpolitika célkitűzései között a kormány programjának megfelelően az autonómiatörekvések támogatása folyamatosan napirenden szerepel, a nemzetközi normákkal elfogadott összhangban ezek megvalósítása minden diplomáciai tárgyalás napirendjén ott van” – mondta az államtitkár, aki szerint azonban Budapestről receptet nem kínálhatnak, ám szorgalmazzák, hogy ,,az adott nemzeti kisebbség legitim szervezetei a politikai párbeszéd keretében egyeztessék ezt egymással és a többségi társadalom képviselőivel”. /(Fer-): Az Országházban beszéltek róla (Székelyföldi népszavazás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./
2007. március 8.
Március 7-én véget ért a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett mozgóurnás autonómia-népszavazás Sepsiszéken, kivételt csupán a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyed képez, ahol a hét végéig tevékenykednek a kérdezőbiztosok. A város öt pontján elhelyezett állóurnáknál vasárnapig leadhatják voksukat azok, akikhez nem jutottak el az SZNT önkéntesei – tájékoztatott Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke. Az Őrkő negyedben azért nehézkes a szavazatgyűjtés, mert elérte a célját az a diverzió, amelynek keretében ismeretlen tettesek pénzt ígérő szórólapokon járatták le az SZNT-t és annak vezetőit. Előzetes számítások szerint a népszavazáson résztvevők 99 százaléka támogatja Székelyföld területi autonómiájának gondolatát. Érezhető volt a román civil szervezetek és pártok bojkottjának hatása, ugyanis a megkeresett román lakosság 80 százaléka visszautasította a voksolást. Az ügyészségi eljárásról Ferencz Csaba a sajtóból értesült. „Nincs bizonyítékom rá, de egyértelmű, hogy a telefonjainkat lehallgatják, bár ez jogállamban megengedhetetlen”– mondta. Az utóbbi napokban kiderült, hogy a titkosszolgálat már 2005 óta folyamatosan figyeli az SZNT vezetőit, és több jelentést küldtek tevékenységükről a Legfelsőbb Ügyészségnek. Az alelnök értelmetlennek tartja a megfigyelést, mint mondta: „az SZNT egész tevékenysége a nyilvánosság előtt zajlik, telefonon is azt mondjuk, amit nyilvánosan hangoztatunk, ezért fölösleges, hogy titkos információk után kutasson a SRI”. /Kovács Zsolt: Érezhető bojkott. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./
2007. március 9.
„A határon túl élő magyarság megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy a magyar közösségek előtt az eddigieknél jobban megnyíljanak a gazdasági és kulturális érvényesülés feltételei, ezért az eddigi támogatáspolitika mellett a területi és regionális fejlesztés politikájának lesz a jövőben kitüntetett szerepe” – szögezte le Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 8-án, külpolitikai évértékelő beszédében. A kormányfő szerint a nemzetpolitikának nem a magyarországi pártpolitikai megosztottság exportjáról, hanem a nemzeti összefogásról kell szólnia. /Támogatás helyett fejlesztés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./
2007. március 9.
Az eddiginél lényegesen nagyobb hangsúlyt kaphat Magyarország külpolitikájában a határon túli magyar autonómiatörekvések támogatása, hogyha a kormány a külpolitikai stratégiája kialakításakor figyelembe veszi a Magyar Tudományos Akadémia keretében működő Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ENKI) javaslatát. Az intézet a Külügyminisztérium felkérésére készített tanulmányt az autonómia, önkormányzatiság és kisebbségi magyar közösségépítés tárgykörében. Ebben megállapította, hogy a magyar állam elsődleges célja a határon túli magyarság kulturális reprodukciójának biztosítása, aminek elengedhetetlen feltétele az autonómia. A tanulmány szerint ha nem sikerül az autonómia megvalósításáról, támogatásáról megegyezni egy „nemzeti minimum”-ban, Magyarország nem képviselheti hatékonyan a határon túli magyarok érdekeit. A dokumentum egyébként annak a mintegy 40-50 tanulmánynak az egyike, amelyek elkészítésére a magyar Külügyminisztérium a témák elismert szakértőit kérte fel. E dolgozatok közül néhányat már közvitára bocsátottak a HVG hetilap honlapján (http:// hvg. hu/kulugy. aspx). Az ENKI autonómiatanulmányának szerzői valószínűsítik, hogy a Magyarországgal szomszédos országok magyar közösségeinek az autonómia elérése lesz a legfontosabb cél az elkövetkező egy-két évtizedben. „Az eddigi tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a magyar állam a gyakorlatban nem mozdította elő az autonómiaügyet” – áll a tanulmányban. A kisebbségi autonómiatörekvések nem számíthatnak támogatásra az EU részéről, ezért az autonómia kérdésében Magyarországnak is szűk a mozgástere. Az EU-n belüli regionalizmust, regionális együttműködést kell erősíteni, amelynek keretében a határon túli magyarok – lehetőség szerint – megteremthetik autonómiájukat, egy jól működő önkormányzatisággal. Középtávú célként a Magyarországgal szomszédos államok demokratizálódásának elősegítését, a hatalom decentralizációját, a szubszidiaritás elvének gyakorlatba ültetését jelölik meg. „A megsegítő támogatáspolitika helyett kétoldalú együttműködésre, a magyar–magyar viszonyok depolitizálására, a határon túli magyar intézmények modernizálására, a regionális fejlesztések uniós támogatására, a munkaerő-piaci pozíciók Kárpát-medencei javítására van szükség. ” A közoktatásban a környezetével jó kapcsolatokat fenntartó, autonóm, magas szakmai értéket képviselő intézményrendszer fenntartását, működtetését tekintik célnak. Fontos szerepet szánnak ugyanakkor az írott és elektronikus sajtónak is az identitás megőrzésében. A szomszédságpolitikáról Deák András György külpolitikai szakértő írt tanulmányt. A szerző biztosnak tekinti, hogy Románia EU-csatlakozásával a bukaresti normakövetési kényszer fellazul, ez pedig csökkenti a magyar nyomásgyakorlási képességet. „Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása azt mutatta az EU felé, hogy Romániában – apróbb ügyektől eltekintve – a kisebbségi kérdés rendezett” – állapította meg a szerző. /Gazda Árpád: Készül Magyarország új külpolitikai stratégiája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./
2007. március 10.
A Romániában jelenleg létező nyolc fejlesztési régió bebizonyította, hogy kevéssé hatékony – nyilatkozta sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ennek oka elsősorban az, hogy a régiók túl nagyok. Nincs közös gazdasági vonásuk. Az RMDSZ kidolgozott egy tanulmányt ezzel kapcsolatosan, és a következő hetekben nyilvánosságra hozzák azt. A megfogalmazott javaslatokról az államfővel is tárgyaltak, és megállapodtak abban, hogy bármiféle átszervezésre is kerüljön sor, azt csak 2009-ben lehet megvalósítani, amikor az uniós költségvetés lejár. Romániának 13–14 fejlesztési régióra lenne szüksége, régiónként átlagosan 3 megyével. A központosítottság megszüntetése az egyik legfontosabb tennivalója Romániának – hangsúlyozta Markó. A politikai válságok feloldására az RMDSZ elnöke azt javasolja: tiltsák meg a pártvándorlást, illetve azt, hogy a pártkoalíciók, miután parlamentbe jutottak, felbomoljanak. Az RMDSZ-nek nincs szándékában óvást emelni a Tőkés László püspök europarlamenti jelöltségét támogató aláírások jegyzékével kapcsolatosan – nyilatkozta Markó, reagálva a püspök kampányfőnökének korábbi kijelentésére, miszerint a szövetségben máris ki van adva az utasítás, hogy bizonyos számú aláírást semlegesnek kell nyilváníttatni. Markó elismerte, hogy a püspök függetlenként való indulása veszélyeztetheti az RMDSZ-t. Egyébként az RMDSZ-en kívüli aláírásgyűjtések egyfajta vígeposszá váltak, már évek óta állandóan folynak hasonló törekvések – emlékeztetett Markó. Nem érti, hogyan lehetséges az, hogy egy erdélyi magyar szervezet nem képes összegyűjteni alkalomadtán 25-30 ezer aláírást. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Markó: életképtelen régiók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2007. március 10.
Az RMDSZ 322 000 aláírást gyűjtött össze eddig európai parlamenti jelöltlistájának támogatására, a gyűjtés azonban tovább zajlik– jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. /322 000 aláírás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2007. március 10.
Szőcs István olvasta az Erdélyi Naplóban a hetilap egyik németországi olvasójának szomorú levelét: hiába futott világgá, panaszkodott Zinner O. Ágnes, mert: „Mit hallottam a német televízióban? A Phönix nevű adó az egész Európának sugározta, hogy »a romániai forradalom az egyház kezdeményezésére indult«, és rögtön utána mutatták a hős ortodox papot Temesvárról. Azelőtti héten meg a nagyszebeni polgármestert szólaltatták meg, aki elmondta Európának, hogy 1200-ban a magyarok rámentek a békében éldegélő szászokra foglalni!!!” – Ezután Szőcs István felvázolta a valóságot, az erdélyi szászok történetét, kapott kiváltságaikat. /Szőcs István: Merengő. = Helikon (Kolozsvár), márc. 10./
2007. március 12.
Minden negyedik felnőtt korú romániai magyar aláírta az RMDSZ EP-választási listáját, így az RMDSZ 322 ezer aláírást gyűjtött össze európai parlamenti jelöltlistájának támogatására, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Ostobaságnak nevezte azokat a híreszteléseket, miszerint meg akarnák akadályozni Tőkés László indulását az EP-választásokon. /Stanik Bence: Minden negyedik magyar választó aláírását megkapták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2007. március 12.
Négy kérdésben kezdeményezi népszavazás kiírását a magyarországi ellenzék. A Fidesz-KDNP hét népszavazási kérdéséből ötnek a sorsát véglegesen eldöntötte az Alkotmánybíróság (Ab): megindulhat az aláírásgyűjtés a termőfölddel, a kórház-privatizációval és a kizárólag patikán belüli gyógyszerárusítással kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság által jóváhagyott három kérdés mellett meg van a lehetősége annak, hogy a tandíjról is véleményt mondjanak a polgárok – jelentette be Áder János fideszes és Rubovszky György KDNP-s képviselő. Orbán Viktor gondolkodását minden percben a bosszú vezeti a 2006-os választási vereségért – jelentette ki Nyakó István, az MSZP szóvivője. /Referendum a kormány ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2007. március 13.
Március 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök bejelentette: elhalasztják az európai parlamenti választásokat az év második felére. A sürgősségi kormányrendelet Vasile Blaga belügyminiszter és demokrata párti politikus nem ellenjegyezte. Az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatta a kormányfőtitkárságot, hogy a rendelet nem felel meg a törvényes előírásoknak. A liberálisok által vezetett kormányfőtitkárság azonban a kormányfő és az Állandó Választási Hatóság elnökének aláírását viselő kormányrendeletet elküldte a Hivatalos Közlönyhöz, mert a választások időpontjának meghatározása kizárólag Tariceanu hatáskörébe tartozik. Előzőleg a kormányfő és az államfő összeszólalkozott Traian Basescunak a kormányülésen való részvételének ügyében. A kormányfő jelezte: nem ért egyet azzal, hogy Basescu elnököljön a kabinet ülésén, mondván, az országban nincs válsághelyzet, hogy indokolt lenne az államfői ülésvezetés. Basescu elnök mégis elment a Victoria-palotába. Basescu azt állítja: a meghirdetett időpontban jelent meg a Victoria-palotában, minden egyes miniszterrel beszélt, és kifejtette véleményét a választások eredeti időpontban, azaz május 13-án történő megtartása mellett, tehát részt vett a kormányülésen. Ezzel szemben Tariceanu leszögezte: az államfő jelenlétében csak konzultáció történt, a kormányülés Basescu távozása után kezdődött el. A kormány szóvivője bejelentette, hogy a választások érdekében eddig meghozott intézkedések továbbra is érvényben maradnak, és a pártok, illetve a független jelöltek által összegyűjtött támogató aláírások nem veszítik el érvényüket. Emil Boc PD-elnök a kormányülés után bejelentette, hogy egyik miniszterük sem ellenjegyzi a halasztást kimondó kormányrendeletet. Basescu elnök azzal vádolta meg a liberálisokat, hogy titkos szövetséget kötöttek a Szociáldemokrata Párttal (PSD). Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a döntés az egész román politikai életet, de az erdélyi magyarságot is közvetlenül érinti. – Bizonyos értelemben igaza volt a miniszterelnöknek, amikor a választások elhalasztását javasolta, de ennek egyáltalán nem örültünk. Az RMDSZ ugyanis azt szerette volna, hogy erre minél előbb sor kerüljön. Több mint 120 000 aláírás gyűlt Tőkés László püspök, független EP-jelölt támogatására. Az aláírás-gyűjtés folytatódik, az íveket március 14-én juttatják el a Központi Választási Irodához. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese közölte, az RMDSZ közel 318 ezer aláírást nyújt át a választási irodának. Toró T. Tibor abban reménykedett, hogy a 100 ezer aláírás összegyűjtésével, az erdélyi és magyarországi közéleti személyiségek Tőkés melletti kiállásával az RMDSZ újragondolja az EP-listáról hozott döntését. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) úgy vélekedett: a választások elhalasztása nem előnyös Tőkés László független jelölt számára. /Az év második felére halasztotta a kormány az EP-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2007. március 13.
Összegyűltek az Európai Parlamenti jelöltségeket támogató aláírások. Örülhetnénk, hiszen – ha az RMDSZ-en belül nem sikerült is – mostantól az RMDSZ-en kívül megteremtődhetnek a méltányos politikai küzdelem feltételei, írta Bíró Béla. Szerinte azonban Tőkés László nem az RMDSZ politikai irányvonala mellé állít alternatívát, hanem – önmagát a romániai magyarság ombudsmanjának kinevezve – a nemzet egészének képviseletében lép fel. A túloldalon sem különbözik a mentalitás, RMDSZ-képviselőként Winkler is a romániai magyarság egészét véli képviselni, s ezzel Tőkés Lászlóról tartja azt, hogy nem képvisel senkit, de megosztja (az RMDSZ által képviselt) romániai magyarságot. Szemérmesen elhallgatja, a megosztás csak fokozódott azzal, hogy Sógor Csaba személyét, akinek bejutó helyre állításával talán lehetőség nyílt volna az egység fokozatos visszaállítására, az RMDSZ csúcsvezetése utasította el. Bíró szerint a magyar képviselők majd az EP nyilvánossága előtt a magyarság érdekeink védelmét – hathatós román közreműködéssel – kabaréba fullasztják. Bíró kifogásolta, hogy Tőkés László nem tud idegen nyelveket. Igaz, Winkler Gyula Transindexen olvasható interjúja sem kápráztat el az alany politikatudományi ismereteivel vagy dialóguskészségével, a régiókról szólva például a nemzet és az állam fogalmát összekeveri. /Bíró Béla: Elég elé. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2007. március 13.
Hatékony agrárstratégia kidolgozását sürgeti a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, az erdélyi magyar gazdák erről a Székelyudvarhelyen február 17-én lezajlott nyolcadik kongresszusukon záródokumentumot fogadtak el, tájékoztatott Sebestyén Csaba RMGE-elnök. Kiemelte: sok pénz kell az EU-csatlakozás utáni felzárkózáshoz, de fontosabb lenne a koncepcióváltás. Arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy Románia agrárstratégiai tervéből nem derül ki, milyennek képzelik el 10–20 év múlva az ágazatot, illetve a vidék arculatát, a tervezetből pedig olyan előírások hiányoztak, mint a fiatal gazdálkodók induláshoz szükséges támogatása, a korai nyugdíjba vonulás kérdésköre vagy a kedvezőtlen természeti adottságú térségek támogatása. Sebestyén Csaba szerint a felzárkózáshoz szükséges támogatások lehívása terén a gazdák nem kapnak kellő segítséget. „Románia nemzeti vidékfejlesztési terve nem készült el, tehát az év közepéig nincs esély elfogadtatni azt Brüsszelben. Ha pedig nincs terv, nem juthatunk hozzá az EMVA forrásaihoz” – hangsúlyozta. 2005-ben a pályázati források révén az RMGE-programok többsége megvalósult, 2006-ban már a rendszeres programok – ezen belül a szakképzés és tanácsadás, a gazdákkal való találkozók, az információszerzés és továbbítás – is kárát szenvedték a megcsorbult támogatásoknak. Kevés annak az esélye, hogy 2007-ben magyarországi alapítványoktól pénzt tudjanak szerezni, és a romániai források is gyengék. A Communitas Alapítványtól huzamosabb ideje évi négyezer lejt kapnak az Erdélyi Gazda című folyóirat megjelentetésére, ez az összeg egyhavi kiadási költségre elég. Sebestyén Csaba hozzátette: a román miniszterelnöki hivatalnak, a mezőgazdasági miniszternek, a parlament két házelnökének, valamint a kormánykoalíciós pártok vezetőinek, összesen hét intézménynek hivatalosan elküldött záródokumentumukra és egyeztetést kérő leveleikre kettő nem válaszolt: az RMDSZ csúcsvezetése, illetve elnöki hivatala. /Benkő Levente: Felzárkóztatás zsebpénzből? = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./