Az erdélyi magyarság számára létkérdés az autópálya megépítése – fejtette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Úgy látja, a nemzetpolitika is fontos, de az erdélyi magyarság számára az elsőrendű kérdések az egzisztenciához kapcsolódnak. Az RMDSZ most láthatóan a kormányzati munkára koncentrál, az ügyvezető elnökség több tagja, a szövetség szakértői gárdájának nagy része Bukarestben vállalt aktív szerepet. Ugyanakkor újak jöttek. Kovács Péternek több lett a feladata, Veress Emőd átvette az önkormányzatokért felelős főosztály vezetését, Lakatos András az oktatási főosztály vezetője. Karcsúsodott az ügyvezető elnökség, főosztályokat vontak össze. A volt alelnökök most államtitkárok, miniszterek Bukarestben, de hasonló területen végeznek munkát. Az RMDSZ szakmai, politikai döntéshozatalát az Ügyvezető Elnökség koordinálja. A gazdasági szférát illetően az ügyvezető elnök személyében helye van a koalíciós egyeztető tanácsban. Folytatják az „EU házhoz jön” felkészítő sorozatot gazdák, kisvállalkozók számára. Takács Csaba úgy látja, a kettős állampolgárság elutasítása frusztráltságot okoz a magyar-magyar kapcsolatokban. /Debreczeni Hajnal: Nemzet, politika, egzisztencia. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

A Civitas Alapítvány által kezdeményezett képzést a határ menti nonprofit szervezetek számára április 27-én kezdték el a Szatmárnémeti Ifjúsági Tábor területén. A kétnapos képzés célja és témája a határ menti együttműködés, melynek trénere Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi irodájának regionális igazgatója. A román-magyar, határon átnyúló szervezetek fő előcsatlakozási alapjai a magyar Interreg III és a román Phare CBC voltak. A találkozón ifjúsági, egyházi szervezetek és kulturális egyesületek képviselői jelentek meg, most pedig Temes, Bihar és Szatmár megyék önkormányzati képviselőit is várják. /Szappanos Andrea: Interreg III – Phare CBC projekt-generálás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 28./

Október 27-én zárult a csíkszeredai Megyei Könyvtárban az a négynapos szakmai képzés, amelyet Esélyegyenlőség a könyvtárban címmel tartottak magyarországi szakemberek székelyföldi könyvtárosok számára. A budapesti Könyvtári Intézet munkatársai a rehabilitációs szemlélet elfogadására és továbbadására tanította a Hargita és Kovászna megyei városi és községi könyvtárak 26 munkatársát. Céljuk az volt, hogy felkészítsék a szakembereket arra, hogyan viszonyuljanak hátrányos helyzetű embertársaikhoz. A tréning elején a fogyatékkal élők segítése, a második felében a szociális szempontból hátrányos helyzetűek támogatása volt a téma. A négy nap alatt a résztvevők máris ötletekkel jöttek, mit tehetnek az olvasókért, milyen szolgáltatásokat vezethetnek be. Ezek között szerepelt a könyvek házhoz szállítása és a hangos könyvek beszerzése. /Takács Éva: Elfogadó magatartás a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

Erdélyi Gézának, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének Erőt kaptok, és tanúim lesztek című kötetét mutatták be Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület /KREK/ külügyi tanácsosa szólt a két egyházkerület kapcsolatáról. Elmondta: a KREK a magyar millennium évében lépett testvéregyházi kapcsolatba a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal, s együttműködésük példaértékű és követendő lehet a Kárpát-medencében lévő református egyháztestek számára. Tőkés László püspök kiemelte, az egyetemes zsinat a Magyar Reformátusok Világszövetségével együtt harcol a határok feletti nemzetegyesítésért. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra is, hogy Szlovákiában állami magyar nyelvű egyetem alakult, illetve törvénybe foglalták, hogy az ügynökmúlttal rendelkező egyházi személyek tíz évig nem vállalhatnak vezetői tisztséget. A felvidékiek tehát e két területen megelőzték Romániát, mondta Tőkés László, aki miután ismertette Erdélyi Géza életútjának fontosabb állomásait, rátért a könyv bemutatására. /Gálovits Zoltán: Megtalálja az ige az embert. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 28./

A parlamenti választáson Magyarországon ismét a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges többséget. E pártok négyéves kormányzati teljesítménye vitathatatlanul gyenge. Az utóbbi másfél évben alig foglalkoztak kormányzással, minden figyelmüket és erejüket a választási kampányra összpontosították. A magyar állam súlyos pénzügyi helyzetben van. A növekvő munkanélküliség; az Európai Unió többszöri figyelmeztetése; a nemzetközi hitelminősítő intézetek Magyarországot „leminősítő” értékelései ellenére a magyarországi véleményformáló körök legtöbbje a kormány mellé állt. Az ígérgetés mellett a két kormányzó párt kampányának legfőbb eleme Orbán démonizálása volt. Mivel a magyarországi elektronikus és írott sajtó aránytalanul nagy hányada az MSZP és az SZDSZ klientúrájához tartozik, az Orbán-ellenes hangulatkeltés sikerrel járt, olvasható a Budapest Analyses elemzésében. Ugyanakkor Orbán Viktor az a politikus, aki a választópolgárok csaknem felét képes pártja, a Fidesz mellé állítani. Az Orbán Viktor vezette Fidesz ma Magyarországon az egyetlen, tömegtámogatottsággal is rendelkező politikai formáció, mely a kommunista rendszerben gyökerező érdekszövetségen kívül helyezkedik el, és szemben áll azzal. Ez az elsődleges magyarázata annak, hogy a magyar politikai élet központi témája Orbán eltávolítása a politikai színtérről és ezáltal a Fidesz meggyengítése. Az MSZP és az SZDSZ klientúrája hatalmasra duzzadt. E klientúrához tartozik a média egy tekintélyes szelete, kutatóintézetek, könyvkiadók, sőt, egy kis jobboldali parlamenti párt is – a Magyar Demokrata Fórum (MDF) –, mely közvetetten segítette a két baloldali párt hatalmon maradását. Az őt a hatalomban megtartó klientúrájának foglyaként az MSZP–SZDSZ kormánykoalíció aligha lesz képes úrrá lenni a pénzügyi, és az ebből következő gazdasági nehézségeken. /Budapest Analyses: Magyarország a parlamenti választások után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Évek óta jó sepsiszentgyörgyi lakosnak lenni annak, aki szereti a klasszikus zenét, különösen tavasszal, a sárkányölő hős ünnepén. Templomokban, múzeumban zeng Mozart, Bach, Haydn, Händel csodálatos muzsikája, továbbá Bartók, Kodály alkotásai hallhatók. A nyitókoncert színvonalas volt, elsősorban az est két szólistájának, Szilágyi Zsolt neves tenoristának és Béres Melinda hegedűművésznek köszönetően. Fellépett a Székelyföldi Szimfonikus Zenekar a fiatal Florián Gergely vezetésével. Különleges színfolt volt Márk Attila anekdotákkal, idézetekkel, korabeli újságcikkekkel fűszerezett előadása Bartókról. Világi és egyházi zene fonódott össze a Művészeti Líceum Szerenád zenekara és a Laudate kamarakórus közös fellépésén. /(Baranyai): Komolyzenei kaleidoszkóp. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Kövesdi Kiss Ferenc Riadóra szól a harang – A mezőség településeinek helyzetképe (1981-1991) című kötetének sajtó alá rendezésével a Kráter Műhely Egyesület tiszteletét rótta le egy tiszta, megszállott ember hatalmas szellemi teljesítménye és egy szomorú sorsú magyar vidék sokat szenvedett népe iránt. Kövesdi Kiss Ferenc /Székelyköves, 1913. jún. 29. –Marosvásárhely, 2004. júl. 22./ magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett, de hivatását jobbára szórvány tanítóként, pontosabban lévitaként végezte, aki egyszerre folytatta a templomi és az iskolai szolgálatot. A magyar királyi hadseregbe vonult be, szovjet hadifogságba került, Foksániból szabadult. Megszállott ember volt, élő legenda, nemzetmentő apostol. Lehetett volna főállású újságíró, egyetemi professzor is, de helyét és választott küldetését egy pillanatra el nem hagyta. A szórványmagyarsági gyerekeket fogta magyar szóra, magyar betűre, s a szórványmagyar templomokban hirdette magyarul Isten igéjét. Maroskeresztúr, Székelyföldvár, Fintaháza, Ákosfalva, Szentgerince, Marosvásárhely – ezek életútjának fő állomásai. Elismerései: Juliánus -díj, Makkai Sándor díj, a Debreceni Egyetem tiszteltbeli doktorátusa. Néptánccsoportok szervezése, vezetése, művelődési és gazdasági előadások, számtalan megjelent cikk és két verseskönyv fémjelzik életútját /Derengő tűzzel (1977), Reménységdajkálók (1977)/. Egész életében gyűjtötte az anyagot nagy, átfogó, mezőségi művéhez. A könyvből még életében napvilágot látott számos cikkrészlet, sőt könyv alakban megjelent ízelítő is. A Kráter Műhely Egyesületben sajtó alá rendezett, a napokban megjelentetett kötet Kovács Attila Zoltán főszerkesztő, Turcsány Péter költő, könyvkiadó, valamint Papp Vilmos református lelkész munkáját dicséri. A könyv, Vetési László utóhangját idézve, Erdély legszomorúbb vidékéről, a Mezőségről szól. Az óromániai betelepítések tették fokozatosan szórványmagyarrá a Mezőséget. A kötet olykor az esszé, máskor a helytörténeti tanulmány, ismét máskor a képek és a közvetlenül megszólaltatott magyar ajkú panaszok nyelvén szól. Idézve Vetési László végszavát: „Van e még valaki, aki Kövesdi Kiss Ferencen, e megszállott emberen, e csodálatos prófétán kívül jobban ismerné a Mezőséget, a sokat szenvedett, szomorú tartományt, Székelyföldnek talán legtöbb megpróbáltatást átélt vidékét? Van e még valaki, aki vállalja azt, amiről mi leginkább csak beszélni szeretünk: nemcsak az utat dombról dombra, faluról falura, de háztól házig, lélektől lélekig is? Verseskötetekkel, kórustörténetekkel maga mögött az utóbbi évtizedek legfájdalmasabb könyvét tette le – nem az asztalunkra, hanem a lelkiismeretünkre. Riadóra szól a harang....még szólnak a rogyadozó harang-lábakon, ledőlés előtt álló tornyokban, vagy idegen templomokban, de még mindig szólnak. Halljuk meg a hangját.” /Pósa Zoltán: Riadóra szól a harang. Könyv a szórványmagyarság településeiről, Magyar Nemzet Online, ápr. 29./

Dávid Ibolya, az MDF-es elnök asszony megállás nélkül acsarkodott Orbán Viktor és a Fidesz ellen, közben a választókat arra sem érdemesítette, hogy megismertesse velük: miféle új konzervatív értékrendre akarja zsebpártocskáját felépíteni. Összekeveri a szocialista és a liberális eszméket.  Nem kell kétségbe esni, a Fidesz egyetlen képviselői mandátumot sem veszített 2002-höz viszonyítva. Orbán Viktorék rövid idő alatt talpra állnak. Megható volt látni a választások második fordulójának estéjén a Szentháromság térre összegyűlt rengeteg fiatalt. Az összetartozást kell tovább ápolni. /Fazekas Károly Csaba: Fel a fejjel! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

A határon túli magyarok helyzetéről kezdeményez konferencia-sorozatot Sólyom László magyar köztársasági elnök. A konferencia célja, hogy pontos képet adjon a határon túli magyarok helyzetéről és problémáiról. A tervek szerint az éveken át tartó program első találkozóját május 4-én tartják a budai Sándor-palotában, a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar értelmiségiek részvételével. Erdélyből Bakk Miklós és Horváth István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatói, Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó szerkesztője és az Erdélyi Unitárius Egyház médiareferense, Kiss Tamás szociológus-demográfus, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja, Székely István, a Magyar Kisebbség című folyóirat főszerkesztője és Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület missziós szórványlelkésze kapott meghívót a rendezvényre. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke úgy vélekedett, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a köztársasági elnök által kezdeményezett konferencia-sorozat jól kiegészítheti egymást. /Civil Máért május 4-én? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./ Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke szerint a Magyar Állandó Értekezlet a napi politikai élet területe, amelynek a körében a mindenkori magyar kormány a határon túli, legitim politikai érdekvédelmi szervezetek vezetőivel folytat párbeszédet. Ez a kettő egymást nagyon jól kiegészítheti, ugyanakkor azonban szervezetileg teljesen független egymástól. Komlós Attila hozzátette, más a kapcsolatrendszer azon határon túli magyar közösségekkel, amelyek már EU-s tagországokban élnek, más azokkal, aki holnap, holnapután lesznek EU-s tagországok. Ugyanakkor szigorodik és komolyodik a helyzet az olyan országokban élő magyarok vonatkozásában, mint Ukrajna és Szerbia- Montenegró. Komlós megjegyezte, nem tudni, mikor lesz a Magyar Állandó Értekezlet következő ülése, amint megalakul a kormány, várhatóan sürgősen össze fogják hívni a Máért-et. /HTMH: jól kiegészítheti egymást a Máért és a köztársasági elnök kezdeményezése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

Sokan reménykedtek abban, hogy az idei választások nyomán fordulat következik be a magyar politikai életben, s a Fidesz veszi át a kormányrudat. A határon túli magyarság jelentős többsége is erre számított. Vélemények hangzanak el azóta is, miért lett a kampány kimenetele az, ami. Mondják, hogy a Fidesz bedarálta a kisebb jobboldali pártokat. Koncz Attila például nem átallotta azt állítani, hogy a Fidesz „Rákosi legjobb tanítványaként szalámizta az MDF-et”. Úgy látszik, nem tudja, Rákosi módszerének a kommunista vezérlésű politikai rendőrség, az ÁVO és a szovjet politikai rendőrség, az akkor még NKVD is szerves része volt. Ezek szerint tehát a Magyar Demokrata Fórum (MDF) a Fidesz miatt jutott oda, ahova: 1992-ben a Fidesz zárta ki az MDF-ből Csurka Istvánt és társait; nem Szabó Iván és társai váltak ki az MDF-ből és hozták létre a Magyar Demokrata Néppártot (MDNP), mert ez a Fidesz műve volt; tavaly nem Dávid Ibolya és társai zárták ki az MDF országgyűlési csoportjának majdnem a felét, köztük Lezsák Sándort, az MDF egyik alapítóját és vezéralakját, hanem a Fidesz. Ghiczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) egykori elnöke volt az, aki addig fészkelődött elnöki székében, mígnem szétverte saját pártját. És mi történt a Független Kisgazdapárt háza táján? Torgyán József, a párt elnöke volt az, aki 2002 előtt, kormányszövetségben a Fidesz-szel, bezáratta a párt székházának kapuját és nem engedte be a vezetőségi tagokat. Addig-addig, míg őt is kizárták a maradék pártból. A Magyar Szocialista Munkáspártból lett Magyar Szocialista Párt, bár tagadja, de megőrizte szülője módszerét. Ugyanezt alkalmazza Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) is. Goebbels mondta: a hazugságot addig kell ismételni, mígnem igazság lesz belőle. 1998-ban, miután a Fidesz került kormányra, az MSZP-SZDSZ megrémült, nyomban elindították a suttogó propagandától a nyílt támadásig terjedő hazugságfröcskölő gépezetüket. Szájról szájra terjesztették és terjesztik, hogy Orbán Viktor cigány, eredeti neve Orsós. „Csalnak, lopnak, hazudnak”, harsogták. Nyugaton terjesztették, hogy Orbán Viktor faj- és zsidógyűlölő. Horn Gyulával, az ’56-os pufajkással, Kovács Lászlóval, Kádár elvtárs sírig hű tanítványával az élen, a sajtószabadság „védelmében” tüntettek. Az „árokásó” Fidesz „kettészakította az országot” – Kádár idején bezzeg példátlan volt az egység: az ávósok, a III/III-as, a III/II-es ügynökök, a pártkáderek, a pufajkások és az értelmiségiek, a munkások meg a parasztok „egysége”, írta Asztalos Lajos. Orbán Viktor az autópályák építéséhez az apja bányáiból szállított dolomittal hatalmas vagyont harácsolt össze – nem úgy, mint „szegény” Gyurcsány. Keller László, a „nagy” MSZP-s vegy-ész „kiderítette”, felbecsülhetetlen kárt okozott, mert a dolomit az esővíztől „kénsavat fejlesztett”, ami „szétmarta” az utakat. Most, a választási kampány idején viszont arról zengett a kórus, hogy a Fidesz-kormány alatt „egyetlen km” autópálya sem épült. 2001 végén, 2002 elején a 23 millió románnal ijesztették a népet, 2004 novemberében 800 000 határon túli volt a mumus. Közben a költségvetési hiány eddig nem látott méreteket ért el, az államadósság pedig rekordmagasságot. /Asztalos Lajos: Választások, MDF-bedarálás és egyebek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Gépészeti Szakosztálya XIV. alkalommal szervezte meg az országos gépésztalálkozót a hét végén a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusában. Több mint 150 egyetemi tanár és diák jött el a szaktanácskozásra. A konferencia megnyitóján, április 29-én Dr. Csibi Vencel, az EMT Gépészeti Szakosztályának elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Csegzi Sándor alpolgármester az EMT marosvásárhelyi fiókjának elnökeként szólalt fel. A Sapientián is elindult a tudományos munka, ezt támogatni kell. A plenáris üléseken a résztvevők több száz szakdolgozatot mutattak be a szekciókban. /Vajda György: OGÉT 2006. Nemzetközi gépésztalálkozó a Sapientia campusában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

A Woyzeck című előadást követően került sor április 29-én Kolozsváron az Állami Magyar Színházban a társulati díjak immár hagyományossá vált kiosztására. A műszaki díjak kategóriában az „ezüstérmet” Molnár Tibor színpadmester és Tenkei Tibor szcenikus, a műszaki fődíjat pedig Maier Sándor fővilágosító vehette át. Különdíjban részesültek Vallasek Magdolna jogtanácsos és Kovács Kinga szinkronfordító, igazgatói titkár. A „Profizmus”-díjat Borsos Levente művészeti titkár és főügyelő, valamint Kelemen Kinga dramaturg, a színház Management, Marketing&Pr. irodájának vezetője kapta meg. A művészeti díjak kategóriában díjazásban részesült Varga Csilla (A kék csodatortában nyújtott alakításáért), Fodor Edina (A kék csodatorta, Krimi), Sinkó Ferenc (a Bacchánsnőkbeli Dionüszosz alakításért), Orbán Attila (Bakkhánsnők, Velencei terecske), Bács Miklós (Velencei terecske, Woyzeck), valamint Hatházi András a Woyzeckben nyújtott Ezreddobos és a Bolond alakításáért. Díjat kapott Keresztes Attila rendező is, A kék csodatorta, valamint az Egyszer kettő néha sok című előadások rendezéséért. A társulat díját megosztva Hatházi András és Bogdán Zsolt kapták, mindketten a Woyzeckben nyújtott alakításukért. Bogdán Zsoltnak ítélték a tavalyi évad Művészeti fődíját is. Ezután Tompa Gábor ismertette a Bánffy Miklós Vándordíj és a Vlad Mugur Vándordíj nyerteseinek nevét. Az előbbi díjat az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményéért, az utóbbi, idén alapított díjat a legjobb vendégművészi teljesítményt értékelendő ítélik oda. A Bánffy Miklós Vándordíjat idén Kézdi Imola színésznő, a Vlad Mugur Vándordíjat pedig Mihai Maniutiu rendező veheti át a Harag György Emléknapok keretében, május 5-én. A művészeti díjakat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Bánffy Miklós Vándordíjat pedig a Marshall Kft., és annak vezetője, Ambrus Csaba ajánlotta fel. /Átadták az elmúlt évad Művészeti Díjait. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Idén is változatos programmal várta az érdeklődőket Erdőszentgyörgy a város névadójának, Szent György ünnepségére, melyre a város testvértelepüléseinek a küldöttségei is ellátogattak. Erdőszentgyörgy magyarországi testvértelepüléseinek a köre bővült a Heves megyei Bélapátfalvával. /Mészely Réka: Erdőszentgyörgyi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

Más-más témaköröket kívánnak felvetni a Sólyom László köztársasági elnök által meghirdetett, a határon túli magyarságról szóló konferenciasorozat erdélyi meghívottjai. Bakk Miklós politológus az autonómia ügyét tekinti a holnap kezdődő rendezvénysorozat egyik legfontosabb kérdésének. Vetési László lelkész a szórványmagyarságról, ezen belül a csángó közösségről készít helyzetjelentést. Székely István, a Magyar Kisebbség folyóirat felelős szerkesztője többek között a magyarországi támogatási rendszerek újragondolásához kíván néhány támpontot adni. Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó felelős szerkesztője hangsúlyozta, hogy nem a politikai szférát összekapcsoló Magyar Állandó Értekezlet (Máért) alternatívájaként kell értelmezni ezt a konferenciát. Az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója, Horváth István az oktatáspolitika kérdéskörében kíván véleményt nyilvánítani. Kiss Tamás, az RMDSZ demográfiai munkacsoportjának vezetője modellezni próbálta a népességi adatok jövőbeni alakulását. /Holnap kezdődik a határon túli magyarokról szóló konferenciasorozat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Április 25-én másodízben szervezett nemzetközi szimpóziumot és doktori kollokviumot az örmény diaszpóráról a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézete és Történettudományi Doktori Iskolájának Újkori Eszmetörténeti Műhelye Piliscsabán, melyen húsz előadás hangzott el. Kovács Bálint doktoranduszként az erdélyi örmények történelmével foglalkozott. Bemutatták Tokodi Gábor István Örmény kultúra Szamosújváron című dokumentumfilmjét is. Tavaly tartották az első tudományos szimpóziumot Felekezetek és identitás címmel. A „pázmányosok” erdélyi kutatómunkájába a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Karának tanárai és hallgatói is bekapcsolódtak. A konferencián Pál Judit tanárnő és két diákja (Lukácsné Nagy Klára és Poósz Loránd) képviselte a BBE-t. A BBTE Földrajz Karáról B. Garda Dezső a gyergyószentmiklósi örmény céhek és társulatok 18–19. századi történetét ismertette. /(bkata): Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Varságon a hét végén rendezték meg az Élővíz-akció elnevezésű hagyományos tavaszi nagytakarítást. Minden év április végén rendezik meg ezt az akciót, amikor a sáncokat, a patakmedreket, a települést és környékét megtisztítják a szeméttől, számolt be Tamás Ernő polgármester, aki elmondta azt is, hogy nagy gondot jelent a községnek a tavaszi hólé és az esőzések által elmosott út. Varságnak 150 kilométernyi útja van és 1600 lakosa. A polgármester által bejegyzett Varságért Egyesületen keresztül támogatási, pénzgyűjtési akciót szerveznek a község útjának kiépítésére. /bágyi: Élővíz-akció Varságon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 3./

Újabb gátat roppantott össze a víz május 3-án a Duna alsó szakaszán, ezúttal Calarasi megyében. Dolj megyében a tűzszerészeknek kellett egy gátat felrobbantaniuk, hogy utat adjanak a zúduló árnak. A kitelepítettek száma 14 ezer körüli volt. A kitelepítettek egy része lakhelyükhöz közel, rögtönzött sátortáborokban lakik. Az árvízveszély még legalább egy hónapig fennáll a Duna alsó szakaszán. /Újabb gátszakadás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Az európai képviselők nem tulajdonítanak megfelelő figyelmet a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdéseknek. Bekerült az úgynevezett Moscovici-jelentésbe, elvárják Romániától, hogy fogadja el a kisebbségi törvényt, és mondja ki a kulturális autonómia intézményének a szükségességét. Ez az igény továbbra is érvényes, s ehhez kell igazodni – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ugyanakkor vannak olyanok, akik szerint az EU meg fogja oldani a problémákat. Valójában az EU országai megosztottak azzal kapcsolatban, hogy az etnikumközi viszonyokban milyen megoldásokat kell támogatni, a különböző országok között pedig óriási különbségek vannak. „Nem szabad tehát illúziókban ringatnunk magunkat, hanem nekünk kell valamilyen módon megoldani a problémáinkat” – hangsúlyozta Markó. Az EU-n belül jobban lehet majd orvosolni a problémákat, mint annak határain kívül. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a román lobbi-tevékenység Brüsszelben kitűnő, és ez már eleve hátrányba hozza a magyarországi külpolitikát, amely amúgy sem túlságosan aktív a határon túli ügyekben. Másfelől Markó Béla és az RMDSZ a kisebbségek hátrányára asszisztál a román kormánypolitikához. Tőkés kitért arra, hogy Markó Béla két éve nem hajlandó leülni, és velük tárgyalni. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke szerint az RMDSZ az elmúlt tizenöt évben elszalasztotta az önálló markáns külpolitika megteremtésének a lehetőségét. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke úgy vélekedett, hogy a májusi országjelentésnek tartalmaznia kell a romániai magyar kisebbség, illetve a székelység jogainak védelmére vonatkozó utalásokat is. Csapó leszögezte: függetlenül a jelentés tartalmától, tovább fognak harcolni Székelyföld területi autonómiájának megteremtéséért. /P. A. M.: Európa és a kisebbségi jogok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A román politikai élet „becalizálását” a választópolgárok elégedetlensége eredményezi, a koalíciós pártoknak pedig komolyan kell venni ezt a jelenséget – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó elmondta: miután megalakul az új magyar kormány, RMDSZ-küldöttség utazik Budapestre. Az RMDSZ elvárja, hogy az új magyar kormány minél hathatósabb politikai segítséget nyújtson az erdélyi magyarság számára – mondta a szövetségi elnök, aki hatékony, átláthatóbb és stabil anyagi támogatást vár a jövőben a kultúra, az oktatás és a szellemi élet területén. Markó fel fogja vetni a magyar miniszterelnöknek: vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy Budapest ezentúl a határon túli magyarság számára a mindenkori költségvetés előre meghatározott hányadát fordítsa. Gigi Becali pártjának napról napra nő a támogatottsága. Markó „egyáltalán” nem örvend ennek. Ez jelzés arról, hogy a választópolgárok egy része alternatívát keres, mégpedig a szélsőséges pártok körében. Markó hiányolta, hogy hetek óta nem ül össze a koalíciós egyeztető tanács. Markó szerint sikerült eredményeket elérni az infrastrukturális fejlesztés terén. Gyergyószentmiklós-Parajd, valamint a Csíkszereda–Balavásár–Marosvásárhely útszakasz felújítását említette, iskolákat, óvodákat javítottak az elmúlt időszakban. /Becalizálódó” román közvélemény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Itthoni és külhoni támogatók jelenlé­tében 2004. augusztus 14-én avatták fel Lem­hényen a gerontológiai központot. A maga nemében egyedülálló egészségügyi létesítmény teljes mértékben elkészült, de a megnyitás még várat magára. Dr. Boga Olivér ny. kórházigazgató, a Báró Szentkereszty Stefánia Kórházalapítvány elnöke kifejtette, a szükséges hivatalos engedélyek megvannak, készen állnak az indulásra. Nem számítottak arra, hogy az RMDSZ-től nem kapnak segítséget. Markó Bélával is beszélt. Markó szánt rá három vagy négy percet. Elvette Bogától a papírokat, és odaadta egyik beosztottjának. Azóta semmi nem történt. Készek az indulásra, de a működtetéshez nem biztosított a pénzforrás. Az állam nem ad ilyesmire pénzt. Akkredi­tációt és támogatást csak akkor kaphatnak, ha már beindultak. Ez csapdahelyzet. Fő céljuk az, hogy a központ az idősek problémáival foglalkozó metodológiai intézetté váljék. /Iochom István:   Nyitásra kész Székelyföld első gerontológiai központja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

A koalíciós partnerek megdöbbenésére a demokraták lemondtak a Nép Ügyvédje tisztségről a Szociáldemokrata Párt /SZDP/ javára. Az egyezséget a két párt képviselőházi frakcióvezetője, Cristian Radulescu és Viorel Hrebenciuc írta alá. A képviselőház Állandó Bürójának RMDSZ-es képviselője, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott: sem a szövetség, sem a többi koalíciós párt nem fogadják el a DP és az SZDP által aláírt egyezményt. Május 5-én a két ellenzéki párt, az SZDP és az Nagy-Románia Párt NRP együttműködési szerződést írt alá. /Geoana kiegyezett a DP-vel, és megnyerte az NRP támogatását is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszternek a Realitatea TV-ben ismét meg kellett magyaráznia Bécsben tett megjegyzését: osztrák üzletemberek úgy jöjjenek Romániába, mintha egy otthoni tartományba akarnának befektetni. Ezt a román sajtó úgy tálalta, hogy Ungureanu eladta az országot Ausztriának, következésképpen hazaáruló, amit az is bizonyít, hogy európai fórumokon kiáll a kisebbségi törvény és a Gozsdu Közalapítvány mellett. Márciusban Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke a külügyminiszter lemondását követelte. Miért támadják ennyire Ungureanut? Válaszként Barabás István idézte a Lettre Internationale román kiadásának 1998/26-os számát, melyben Ungureanu – akkor a iasi-i Tudományegyetem tanára és külügyi államtitkár – tanulmányt közölt a következő címmel: Milyen jövőjük van a jelenkori román történelmi mítoszoknak? Néhány gondolata már merényletnek hathatott a szélsőséges nacionalizmus számára, talán ezért van az iránta tanúsított ellenszenv. Tanulmányában azt írta: „A történelmi mítoszoknak nagyon jól meghatározott helyük van a historiográfiában: olyan formában szabják át a történelmet, hogy a múlt kényelmessé és elviselhetővé váljék, hogy feloldjanak a vétkek alól, megszabadítsanak a lelkiismeret-furdalástól. És ugyancsak a mítoszok segítenek egy nemzetnek megbékülni saját bűneivel. Stephen Fischer Galati professzor 1979-ben a témának szentelt New York-i konferencián tételesen kimondta: a történelmi mitológia arra hivatott, hogy a 19. és 20. század román államának vezetői számára biztosítsa a legitimitást. Ebből a tételből kiindulva, a mítoszok két fajtáját határozta meg úgy, ahogy azok a romantikus román történészek laboratóriumaiban klónozással megszülettek. Kifelé arra hivatottak, hogy igazolják a románok történelmi jogát Besszarábia, Bukovina, az egész Bánát és Dobrudzsa területéhez. Befelé pedig megfigyelhető politikusoknak az a törekvése, hogy érveiket a román nemzet forradalmi és nemzeti hagyományaival támasszák alá. A történelmi jogok ugyanis szerintük az ősöktől (trákok, dákok, dák-rómaiak) származnak, ezért minden területnek, amelyet ők is laktak, Románia határain belül kellene lennie – így született meg az első világháború után Nagy-Románia. Ez a momentum a nemzeti történelem csúcsa, mert föltette a koronát a sok évszázados harcokra, amelyeket a románok szüntelenül vívtak rosszindulatú szomszédaikkal... A román történészek számára a nacionalizmus egyet jelent a nemzeti öntudattal. A román nacionalizmus egész sor mítoszt szült. Ilyen például az a tétel, miszerint a román nacionalizmus gyökerei a dák-római ősökig nyúlnak vissza, hogy Mihai Viteazul nacionalista beállítottságú volt, és hogy tudatosan vallotta a románok jogát Erdélyhez. A román történészek pátosszal beszélnek a múlt nagy személyiségeiről, sokuk számára a román múlt egyet jelent a román öntudattól áthatott elődök életrajzával.” /Barabás István: Balkáni bosszú. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./

Bágyoni Szabó István (Bágyon – Aranyosszék, 1941. június 10.) Elszabadult konténerek című naplóregényét március 22-én mutatták be Budapesten, a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában. Az estet Kalász Márton, az Írószövetség elnöke nyitotta meg, házigazda Böszörményi Zoltán, az aradi Irodalmi Jelen című irodalmi folyóirat főszerkesztője volt. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban napvilágot látott kötetről Pongrácz P. Mária, a könyv szerkesztője, valamint Csűrös Miklós és Láng Gusztáv irodalomtörténészek beszéltek. Bágyoni Szabó István Erdélyből áttelepült Budapestre, átélte a diktatúrát. Az akkor megtörténtek utóhatásait még máig sem tudta kiheverni a létéért, nemzeti megmaradásáért küzdő értelmiség. Bágyoni Szabó István naplójában szólt azokról az ismert magyar írókról, akik megpróbáltak kiutat keresni. Kenéz Ferenc író sokszor szerepel a könyvben, Kenéz is áttelepült, előzőleg mindketten az Utunknál dolgoztak. Az Utunktól „elmenők” között sorrendben Bágyoni volt az utolsó, Tamás Gáspár Miklós, Csiki László, Kocsis István, Köntös-Szabó Zoltán, Banner Zoltán, Árkossy István és Kenéz Ferenc indult el előtte. A grafikus Árkossy tervezte meg a könyv borítóját, Árkossy Ilona pedig, a színművész feleség fellépett az írószövetségi bemutatón. Közösségben gondolkodó íróember számára a szülőföld elhagyása – még ha kényszerű is – nehezen vagy aligha magyarázható, jelentette ki Bágyoni, hozzátéve, a szülőföld hitből és szellemi ragaszkodásból, hagyományból és álmokból is áll, és azt magával hurcolta. Budapesten ha erdélyi költőről van szó, Kányádi Sándort, Lászlóffy Aladár említik, pedig ma már mindketten valamelyik budapesti kerületből indulnak „erdélyi látogatóba”, erdélyiként. Bágyoni Szabó István az Új Magyarország alapító gárdájában volt, de rövid fél év után kivált onnan, a Pest Megyei Hírlap kulturális rovatvezetője lett 1995-ig, amíg a Horn- kormány meg nem szüntette az egyetlen magyar tulajdonban lévő „vidéki lapot”. A Szabad Föld kulturális rovatát irányította négy éven át – egész addig, amíg az újgazdag sajtócápák meg nem vették a lapot a Magyar Nemzettől. Most nyugdíjasként a Polísz című irodalmi folyóirat főmunkatársa. Regénytrilógiájának (Kések ideje, A lovak estére hazaérnek) harmadik darabját, az Erdélyi oltárképek címűt most írja. Tervezi esszéi, tanulmányai, publicisztikai írásai gyűjteményének megjelentetését. /Bölöni Domokos: Honvágy a hazában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

A Magyar Polgári Szövetség vezetősége május 6-án az országos választmányi ülést követően Marosvásárhelyen bejelentette, hogy 4–6 heten belül elkezdődhet a Magyar Polgári Párt bejegyzési eljárása, ugyanis összegyűlt a bejegyzéshez szükséges aláírások 70%-a. A tagok azt szeretnék, ha az MPP képviselné az MPSZ által eddig megfogalmazott célkitűzéseket – mondta Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke. Kifejtette, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség vagy ellentmondás amiatt, hogy egyes MPSZ vezetők a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagjai is. Szász Jenő, az MPSZ elnöke a sajtótájékoztatón közölte, hogy elhalasztották a vitát annak kapcsán, hogy a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párt vezetősége azonos legyen-e vagy sem az MPSZ-ével. /Rövidesen elkezdődhet az MPSZ bejegyzése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ A heteken belül bejegyzésre kerülő Magyar Polgári Párt (MPP) a parlamenti választások előtt tárgyalni szeretne az RMDSZ-szel a közös jelöltlistákról, s a helyhatósági választásokon is csak ott indítana saját jelöltet, ahol nincs veszélyben a magyarság önkormányzati képviselete – hangzott el a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választmányi ülésén. Szilágyi Zsolt választmányi elnök közölte, eddig a szükséges 25 ezer aláírás hetven százalékát sikerült összegyűjteniük az MPSZ megyei szervezeteinek. Az ülésen heves vitát keltett az a sepsiszéki javaslat, hogy az MPP önálló utat járjon, és vezetői „új, tiszta lappal induló” személyek legyenek. Szász Jenő MPSZ-elnök ugyanis azt szeretné, ha a jövőben is az MPSZ-t erősítenék elsősorban, az MPP pedig csak a választásokon kapna szerepet. A döntést az év második felében tartandó következő választmányi ülésre halasztották. /Cseke Péter Tamás: „Tiszta lappal” indul az MPP? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ “Sajnálattal tapasztaltuk, hogy két év elteltével sem változott semmi a 2004-es diszkriminatív választási törvényben” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. Ennek kapcsán levelet intéztek Ollie Rehn EU-biztosnak, amelyben felhívták a figyelmet e törvény hátrányaira, diszkriminatív mivoltára. A lemondott Nagy Pál ügyvezető elnök helyébe Szász Jenő, az MPSZ elnöke ideiglenes ügyvezető elnöknek nevezte ki Orbán Balázs politológust. Az MPSZ a strasbourgi törvényszékhez fordult a 2004-es választásokból való kizárás ügyében. A jelenlevő román sajtó képviselőihez szólva Szász kijelentette: “16 évvel vagyunk önök mögött. Önök választhatnak Iliescu, Tariceanu, Basescu között. Számunkra az alternatíva Markó Béla. Az RMDSZ megtagadja a politikai pluralizmust.” Szász Jenő az RMDSZ-szel való együttműködés lehetséges alapjának nevezte az RMDSZ-program egyes, az MPSZ szerint jónak ítélt pontjait. /Csatlakozás és autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Idén ötödik alakalommal szerveztek Bethlen-napokat Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban. A háromnapos rendezvény programja között mindenki találhatott számára megfelelőt. Mindegyik napon egy-egy jeles személyiségre emlékeztek: első nap Bakó Árpád egykori testnevelő tanárra, második nap Dr. Sáska Lászlóra, harmadik nap pedig Gáspár János pedagógusra, tanárra. Leleplezték Lőrincz Lehel munkáját, a Bakó Árpád egykori kollégiumi tornatanárról készült domborművet. A szavalóversenyt az iskola néptánccsoportjának előadása, valamint táncház követte. A tudományos ülésen többek között Király László nyugalmazott magyartanár, Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, Józsa Miklós és Bakó Botond nyugalmazott kollégiumi tanárok emlékeztek Szabó T. Attila nyelvészprofesszor tanárkodására. A tudományos diákkonferencián a tanulók bemutatták dolgozataikat. A dr. Sáska László emléksarok berendezése számított a második nap fénypontjának. Xántusz Gábor adományozta az Afrikában élt orvos örökségét a kollégium iskolamúzeumának. Az iskolabörzén bemutatkoztak a különböző szakosodású kollégiumi osztályok, továbbá a cserkészcsapat, és megjelent az iskolaújság legfrissebb száma. Bemutatták a Kollégiumi Értesítőt. Május 7-én, vasárnap dr. Pap Géza református püspök hirdetett igét, majd a Bethlen Gábor udvara című táncelőadásra került sor a Collegium Gabrielense előadásában. Ezután felavatták a felújított konviktus épületét. A délutáni események Torockószentgyörgyön zajlottak. Bakó Botond tartott előadást Gáspár János életéről és munkásságáról. A rendezvény kopjafaavatással zárult. A Torockószentgyörgyön született tanár tiszteletére felállított kopjafára ezt vésték: Egy igazi magyar mindenész. A rendezvénysorozat utolsó mozzanataként az érdeklődők a Torockószentgyörgy ma című képzőművészeti kiállításon vehettek részt. /Dézsi Ildikó: Dr. Sáska László emléksarkot avattak Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Háromszék megye számos gazdasági és szociális mutatója évek óta aggasztó értékeket mutat. A megyei bruttó átlagbér évek óta kevesebb az országos átlagnál. Romániai viszonylatban közel ezerszáz új lejes bruttó átlagbérrel számolnak (pontosabban 1077 új lejjel), addig a térségre mindössze 662,5 lej jut. Szintén közismert, hogy a megye mintegy 44 ezer alkalmazottjának – számuk egyébként január óta hónapról hónapra csökken – negyede minimálbérért, havi bruttó 330 lejért dolgozik, a munkanélküliségi ráta hivatalos értéke 8–9 százalék körül ingadozik, miközben az országos átlagérték 6 százalék körüli. A különféle támogatásokat igénybe vevők tábora szintén népes, miközben szociális segélyre idén szinte negyed annyival kevesebb pénz jutott, mint egy évvel korábban, holott tizenötezer ember a lehető legmélyebb nyomorban él, munka és jövőkép nélkül.  Egyre több, főként vidéken élő, nélkülöző családból származó középiskolás, 14–16 éves diák int búcsút az iskolának, abbahagyja tanulmányait. Az idei első negyedévben Háromszéken havonta átlagosan 16 884 fiatal kapott állami gyermeksegélyt, míg egy esztendővel ezelőtt 17 519-en részesültek ugyanebben. Mivel ez az illetmény tanuláshoz vagy legalábbis iskolalátogatáshoz kötött, az illetékesek azt mondják, a hatszáz főt meghaladó differencia onnan származhat, hogy a nebulók lemondtak a képzésről. Hasonló csökkenést mutat a – szintén tanuláshoz kötött – kiegészítő családi pótlék is (amely abban az esetben jár, ha egy családban az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem éri el a 168 lejt): míg azt 2005-ben 7541 címzettnek utalták át, 2006-ban már csak 6846 jogosult volt, a közel hétszáz fős különbséget szintén az iskolától való elszakadásnak tulajdonítják. Ez pedig a szegénység lehető legrosszabb forgatókönyve. /Mózes László: Kényszerű búcsú az iskolától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

Zsúfolt hétvége zajlott Kolozsváron a színház háza táján, a Harag György Emléknapok keretében. Május 5-én Az elveszett levél című előadás után osztották ki a Bánffy Miklós Vándordíjat, amelyet a kolozsvári magyar színház fennállásának 200. évfordulójára szervezett ünnepségen indítottak útjára, valamint a frissen alapított Vlad Mugur Vándordíjat, amelynek odaítélését a mostani, szintén jeles eseményre időzítették. A Bánffy-díjat, amelyet minden évben az előző évad legjobb művészi teljesítményéért ítél oda a színház művészeti tanácsa, a Marshall Kft. vezetője, Ambrus Csaba támogatja anyagilag évek óta. A díjat idén Kézdi Imola kapta Marie szerepéért a Woyzeck című előadásban. A legjobb vendégművésznek járó díjat Vlad Mugur rendezőről neveztek el. Első alkalommal Mihai Maniutiunak nyújtották át ezt a kitüntetést, a rendező az elmúlt évadban színpadra vitt Woyzeck című produkcióért nyerte el a frissen alapított művészeti díjat. Május 6-án könyvbemutatóval folytatódott a rendezvénysorozat. Két, a színházelmélet szempontjából rendkívül jelentős kötetet nyújtott át magyar nyelven az olvasóknak a Koinónia Kiadó: Georges Banu Színházunk, a Cseresznyéskert című művét (fordította Koros-Fekete Sándor), valamint Mihai Maniutiu Aktus és utánzás című esszékötetét (fordította Zsigmond Andrea). Este a sepsiszentgyörgyi színház mutatta be Beckett Godot-ra várva című művét. Bravúros beugrás történt, Nemes Levente megbetegedése miatt az előadás rendezője, Tompa Gábor ugrott be Pozzo szerepébe. Május 7-én Beckettről szerveztek kerekasztal-beszélgetést, este pedig Visky András Tanítványok című darabjának előadása következett. /Köllő Katalin: Művészeti díjak, könyvbemutatók és bravúros beugrás a Harag György Emléknapokon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Május 5-én az Erdélyi Magyar Könyvklub és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány közös szervezésében Székelyudvarhelyen bemutatták Bencsik János Kiengesztelődés című könyvét. Bencsik János, Tatabánya polgármestere, Fideszes országgyűlési képviselő tavaly gyalog zarándokolt el Tatabányáról Csíksomlyóra az erdélyi magyarság kiengesztelésére. A kiengesztelést a 2004. december 5-ei, magyarországi népszavazás miatt kérte. „A zarándoklat egy önismereti út is, amelyen az ember egyre közelebb kerül önmagához. Ki kell szabadulni a hétköznapi életből, ott kell hagyni a mindennapi megszokott életet, hogy jobban megismerhessük önmagunkat. „Ki kell engesztelnem Nagyboldogasszonyunkat, erdélyi nemzettársaimat, hogy fogadjanak el ismét testvérüknek. Amikor megérkeztem Udvarhelyszékre, innen a fiatalok társaságában folytattam zarándokutamat Csíksomlyóig. Ha olyan magyar nemzettársaim volnának, mint az udvarhelyszéki fiatalok, ha rajtuk múlna a magyarság jövője, akkor nem kellene aggódnunk” – emelte ki előadásában Bencsik János, hozzáfűzve, hogy az a bizonyos december 5-ei népszavazás tulajdonképpen figyelmeztető diagnózis volt, amely a magyar nemzet betegségére mutatott rá, s melyből – a lelketlenségből és a szeretethiányból – ki kell gyógyulni. A könyvbemutató házigazdájaként Lőrincz György és Kósa Géza köszönte meg Bencsik Jánosnak a találkozón elhangzó beszédet és a könyvet, mely jó példát mutat mind az Istenében, mind a nemzetében hívő, hinni akaró embernek. /Bágyi Bencze Jakab: Kiengesztelődés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: sem neki, sem a Demokrata Pártnak „nincs semmi baja” a magyarokkal, de sohasem fogja „eltűrni az RMDSZ túlkapásait”. Követelte, hogy az RMDSZ tartsa tiszteletben az alkotmányt. A küldöttek lelkesen tapsoltak, amikor bejelentette, hogy a Demokrata Párt „jelenlegi formájában nem szavazza meg a kisebbségi törvényt”, mert soha nem fognak beleegyezni abba, hogy az autonómiatanácsoknak vétójogot adjanak. Az ellen is tiltakoznak és „határozott nemet mondanak”, hogy „etnikai alapon párhuzamos állami struktúrákat hozzanak létre”. Vegye tudomásul mindenki, hogy Románia a kisebbségek paradicsoma, jelentette ki Emil Boc. /(m. e.): „Semmi bajom a magyarokkal”, de… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Vlagyimir Bukovszkij orosz szellemi ellenálló május 8-án Brassóban azt nyilatkozta, hogy olyan dokumentumok birtokában van, melyek igazolják: a kelet-európai forradalmak terveit Moszkvában állították össze. E dokumentumok egyikében a volt szovjet elnök, Mihail Gorbacsov úgy vélte, hogy Ion Iliescu jó Romániának. “Az egyik dokumentumban Gorbacsov a bolgár vezetőkhöz szól. Az egyik bolgár vezető, Petar Mladenov (aki Todor Zsivkov helyét vette át 1989-ben) azt mondta: “Romániában Iliescu nekünk nagyon jó”. Gorbacsov erre: “Igen, de ne beszéljünk erről nyilvánosan. Rosszat tennénk neki, így jobb, ha hallgatunk”. Bukovszkij hangsúlyozta: a forradalmak teljes ötlete a szovjet terv része. „Megtaláltam a Szovjet Kommunista Párt Politikai Bürójának ez irányú határozatát” – nyilatkozta. Vlagyimir Bukovszkij a kommunizmus elleni állásfoglalásai nyomán vált ismerté, ezért tiltották ki Oroszországból 1995-ben. Az orosz író a kommunizmus tanulmányozásában az egyik legjelentősebb szaktekintély, több alkalommal is felajánlotta támogatását a kommunizmus gyilkosságainak kiderítésére irányuló román erőfeszítésekhez. Vlagyimir Bukovszkij a “November 15.” Szövetség által Brassóban szervezett Román Kommunista Ellenállás IV. találkozóján vesz részt. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./