Hetvenhat év teltével újra láthatja G. Pataky Etelka festményeit a marosvásárhelyi közönség. A földbirtokosság annyi más képviselőjével együtt, ő is kényszerként kapta családjával lakhelyéül 1949. március 2-án a Bolyaiak városát. G. Pataky Etelka Dicsőszentmártonban született 1898. május 28-án, édesapja, Pataky Sándor ott volt főszolgabíró. Később, 1919-től 1944-ig Dobokán éltek, férje, Gidófalvy István birtokán. G. Pataky Etelka 1984. április 11-én halt meg, Dicsőszentmártonban temették el. Tehetségét korán felfedezték, külföldön tanult festeni. Budapesten 1917-ben felvették a Képzőművészeti Akadémiára. 1923-ban a nagybányai művésztelepen kapcsolódott be Thorma János szabadiskolájának tevékenységébe. Kiállításai egyre visszhangosabbakká váltak. Nevét, művészetét mára mégis elfelejtették. Mostani kiállításán látható, hogy kiváló portrétista volt. És az a magyarsárosi kúria is megjelenik a tárlaton, amelyet kitelepítésük után szétvert a hatóság. Egy ideje Magyarsáros kultúrotthona G. Pataky Etelka nevét viseli. /N.M.K.: G. Pataky Etelka hazatért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

A 2005-ös esztendő igazi szenzációjának az kiadvány számít, amelyre leginkább „a láthatatlan könyv” meghatározás illene. A kétkötetes munkát a jászvásári Polirom Kiadó jelentette meg. Az első, Raport final (Zárójelentés) című, több mint 400 oldalas kötet azt a jelentést tartalmazza, amelyet a romániai holokauszt tanulmányozására és tisztázására még a Ion Iliescu államfő által felkért bizottság készített. A bizottság, amelyet elnökéről, Elie Wieselről, Wiesel-bizottságként emlegetnek, a második kötetben Documente – (Dokumentumok) a romániai holokauszt legfontosabb írott forrásait adta közre, Benjamin Lya történész szerkesztésében, összesen 670 oldalon. A könyvről sokat vitatkoztak ugyan az elmúlt hónapokban, de az nem került a könyvesboltok polcaira. Állítólag azért, mert a kiadását a Külügyminisztérium rendelte meg, következésképpen a Polirom Kiadó az összes példányt a bukaresti külügy székházába szállította. /Tibori Szabó Zoltán: A láthatatlan sikerkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

A múlt hét végén dr. Grezsa István vezetésével hódmezővásárhelyi küldöttség kereste fel a berecki Gábor Áron Alapítványt és a polgármesteri hivatalt. A delegáció tagjai ez alkalommal sem érkeztek üres kézzel: a berecki Gábor Áron Ifjúsági Fogadó befejezésére 4000 eurós támogatást ajánlottak fel, hogy az ifjúsági szálláshely 2006. július 1-jétől uniós szintű feltételekkel tudja fogadni a berecki táborozásra érkező hódmezővásárhelyi fiatalokat. Berecken a Gábor Áron Ifjúsági Fogadó felépítését évek óta Hódmezővásárhely önkormányzata és a város civil szervezetei támogatják. Dr. Grezsa István arról is tájékoztatott, hogy Hódmezővásárhelyen erre a tavaszra készítik elő a tiszteletbeli polgárok világtalálkozóját, ez év március 15-ig kiadnak egy, a tiszteletbeli polgárok leveleiből összeállított, fotókkal illusztrált kötetet, most dolgozzák ki az orbaiteleki Horváth–Deák-kúria rekonstrukciójának és hasznosításának tervét. /Sylvester Lajos: Befejezés előtt az Ifjúsági Fogadó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./

Egyelőre még csak kevesen döntöttek úgy, hogy évi 100 vagy 50 eurós életjáradék fejében megválnának földjeiktől. “A termőföld évszázadokon keresztül éltette és eltartotta a küküllő-menti embereket, s ez maradt az egyetlen lehetőség a jövőre, az uniós körülmények között is, hogy megmaradjanak ezen a földön. Bűn lenne elherdálni őseink véres verejtékével megszerzett földjeinket egy kétes és bizonytalan ügyletekkel kecsegtető életjáradék reményében” – vélekedik a küküllő-menti Hármasfalu gazdakörének elnöke, Nemes József. A társult gazdálkodás, a földek tagosítása lehetőséget nyújt arra, hogy egymást segítve az új körülmények között is kihozhassák a földből azt, amire képes. Dr. Scholcz Béla, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatal igazgatója szerint a szegényebb vidékek lakói válnak meg könnyebben a földjüktől életjáradék reményében. A Nagykároly környéki falvak lakói azonban nem adják el a földet. Ott a határszélen különösen nagy értéke van a jó földnek. Egy év múlva, mikor Románia az EU tagja lesz, a föld is felértékelődik. Gotthárd Béla székelyudvarhelyi ügyvéd szerint a törvényt nem ismertették kellőképpen, kevés információ jutott el a falun élő idős földtulajdonosokhoz. A közbirtokosságoknak lehetőségük lenne, hogy az eladó földeket megvásárolják. Rajtuk áll, hogy a székelyföldi termőföld ne kerüljön ebek harmincadjára. /Mi lesz veled, erdélyi föld? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

A kilencvenes évek elején a baloldalnak nem volt kommunikálható válasza a nemzeti problematikára. A baloldal a nemzetfogalmat támadta meg. A nemrégiben elhunyt Eörsi István még a republikánus nemzettudatot népszerűsítő Tamás Gáspár Miklósnak is nekitámadt a kilencvenes évek derekán, mert ez utóbbi azt merte írni – a határon túli magyarságnak a nemzetből való fogalmi kirekesztése mellett –, hogy Magyarország mégiscsak magyar ország, és a magyar állampolgárokat tömörítő magyar politikai nemzet közös érdeke, hogy a magyarság nyerjen. Eörsi szerint a multinacionális vállalatok korában e mondat értelmetlen, s annak a kívánságnak, hogy magyarok nyerjenek legfeljebb a labdarúgásban, de tulajdonképpen még ott sincs értelme. Másik módszere a hermeneutikai zűrzavarkeltésnek a „politikai nemzet” teóriájának kijátszása a kulturális nemzet ellen. TGM mellett Kende Péter (nem a botránykönyves, hanem a Párizsban, emigrációban a társadalomtudományok területén nevet szerzett tudós), Bauer Tamás, Vitányi Iván és mások e fogalmi kategóriát sulykolták írásaikban. Miután mindkét kísérlet kudarcot vallott, a baloldal – legalábbis annak főárama, az MSZP – a politikai kommunikáció tekintetében taktikát változtatott. Medgyessy Péter nemzeti középről beszélt, Gyurcsány nemzet iránti felelősségről, felelős hazafiságról, nemzeti minimumról, miközben persze a nemzeti kérdésre adott politikai válaszok továbbra sem érdemiek. /Borbély Zsolt Attila: Baloldali taktikák. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 31./

Meglepetésszerű bejelentéssel zárult a Demokrata Párt vezetőségének január 31-i ülése: Emil Boc pártelnök közölte, hogy pártja a Nemzeti Liberális Párttal történő egyesülés, fúzió mellett döntött, ennek végső határidejét július 15-ére tette. Az új párt jobb-közép ideológiát képviselne és az Európai Néppárthoz csatlakozna. Boc hangsúlyozta: a döntést pártjának vezetősége egyhangúan hozta meg. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, a liberális párt elnöke január elején úgy vélekedett, hogy a két párt egyesülésére leghamarabb másfél év múlva kerülhetne sor. Most viszont Tariceanu kijelentette: örül, hogy ezt a tervezetet a DP is hajlandó megvalósítani. /Szondy Zoltán: Emil Boc meglepetésszerű bejelentése. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./

Lezárult a Phare CBC Magyarország és Románia közötti határon átnyúló együttműködéseket támogató program, amelynek keretében 2,385 millió euróból 12 projektet támogattak. A 2002-ben kezdődött, több mint 3 millió euró támogatási kerettel meghirdetett „Határon átnyúló gazdaságfejlesztés” támogatási alap 2005 végén fejeződött be. Magyarországról Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből kapcsolódhattak be a programba. A projektek segítették a határ menti régiók elmaradott infrastruktúrájának fejlesztését, hozzájárultak a földrajzi egységnek tekinthető régiók életének fejlesztéséhez. /Határokon átnyúló együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

Azonnal kivonták a forgalomból a Vajdaságban a frissen megjelent magyar nyelvű középiskolai feladatgyűjteményt, miután a Bunyik Zoltán vezette vajdasági oktatási titkárság (minisztérium) éles hangon tiltakozott amiatt, hogy a kötet borítóján nacionalista üzenetként értelmezhető kifejezések vannak. A feladatgyűjtemény borítóján nagy betűkkel két kifejezés szerepel: „elmehetnél” és „el fogtok süllyedni”. Bunyik minisztériuma közleményében leszögezte, hogy „az ilyen durva hiba nem lehet véletlen műve”, ezért a tárca követeli a szerbiai oktatási minisztériumtól, derítsen fényt arra, hogy ki felelős a történtekért, és azonnal vonja ki a forgalomból a feladattárt. Bunyik Zoltán helyettese, Danica Stefanovic kijelentette: „Nem szeretném azt hinni, hogy szándékos provokációról van szó, mert az rettenetes lenne.” Biljana Stupar, a Prosvetni Pregled nevű belgrádi tankönyvkiadó igazgatója közölte, hogy csak egy „grafikai megoldásról” van szó. „A grafikusunk a kötet feladatai között található kifejezéseket tette a címlapra.” A grafikus nem tudunk magyarul. A szerbiai oktatási minisztérium közleménye szerint „technikai hiba” történt”. A minisztérium bocsánatot kért a magyar gyerekektől, szülőktől és az oktatóktól. /Rossz vicc vagy provokáció? Vajdasági magyar középiskolai feladattár visszavonása. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

A Székelyudvarhelyi Városi Tanács RMDSZ-frakciójának pár képviselője a Polgári Frakció kilenc tagja ellen tett feljelentést az ügyészségen. Az ügy előzménye: a tavaly december 20-i, rendes tanácsülés kudarcba fulladt az RMDSZ-frakció távozása után. Annak ellenére, hogy kvórum nélkül maradt a testület, a Polgári Frakció mégis döntött két kérdésben. A döntéseket a jegyző nem láttamozta, a hivatal ennek ellenére végrehajtotta a kifizetéseket. Marossy György tanácsos szerint, ha akkor nem fogadják el a két határozatot, a város 1300 tanügyi alkalmazottja maradt volna bér nélkül, illetve nem lehetett volna elkölteni az év végéig a különleges útalapból kapott pénzösszeget. Eddig a hivatal két alkalmazottja kapott rendőrségi idézést a kérdés tisztázására, a testület tagjai még nem. A Polgári Frakció nevében Marossy György bejelentette: a nyomozószervek rendelkezésére állnak, vállalva a következményeket. Ugyanakkor felszólítják Borbáth István RMDSZ-frakcióvezetőt, mondjon le tanácsosi tisztségéről. /Szász Emese: Eljárás a Polgári Frakció ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

Tíz román állampolgárból egy nem ismer egyetlen hazai írót sem, ugyanennyinek a házában pedig egyetlenegy könyv sincs. A romániai lakosság háromnegyede soha nem megy színházba, de moziba sem, derült ki közvélemény-kutatásból. Romániában Erdély és Bukarest állnak a legjobban a kulturális infrastruktúrát illetően. A lakosság 88 százaléka soha nem járt operában. A maradék 12 százalék jórészt Bukarestből és Erdélyből kerül ki. A válaszadók negyven százalék heti rendszerességgel eljár templomba. A csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának kutatói a székelyföldi kulturális intézményeknek a régió várható fejlesztésében betöltött szerepéről készítettek friss felmérést. „Meglepő eredménynek számít, hogy közel ezer ilyen intézmény működik a régióban” – mutatott rá Biró A. Zoltán intézményvezető. /(G. E.): Isán István Csongor: Nem imponál a kultúrbarométer. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Riadalmat okozott Bukarestben, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén a múlt héten Frunda György kezdeményezésére elfogadott 1735. számú ajánlás, amely a nemzet fogalmának meghatározásáról szól. Kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt árulással vádolták az RMDSZ-t. „Mérgezett ajánlás”, „Frunda cselszövése”, „Románia elleni magyar támadás”, „A román államot ért sértés” címek olvashatók a Ziua című bukaresti lap február 2-i számában. Az „RMDSZ-nek sikerült kikényszerítenie az Európa Tanácsban” a romániai kisebbségi törvénytervezet támogatását. A lap szerint emiatt a román alkotmány „első szakaszából el kell tűnnie a ’nemzetállam’ kitételnek”, továbbá „Románia köteles elfogadni a kisebbségi statútumot az oly vitatott kulturális autonómia tételével együtt”, a román jogszabályrendszert pedig úgy kell módosítani, hogy „lehetővé tegye autonóm közigazgatási struktúrák megteremtését”. A Ziua felemelte szavát az Európai Parlamentben néhány nap múlva bemutatásra kerülő, a csángó gyerekekről szóló magyar dokumentumfilm ellen. A két Bákó megyei faluban, Pusztinán és Klézsén 2004 folyamán forgatott film a román többségiek által elnyomott csángó gyermekek drámáját mutatja be az Európai Parlament képviselőinek. Adrian Cioroianu NLP-s szenátor a lapban „propaganda-filmnek” nevezte a Strasbourgban bemutatásra kerülő magyar dokumentumfilmet, az ellenzéki szociáldemokrata párti Titus Corlateanu europarlamenti megfigyelő azt nyilatkozta, hogy „a magyar lobbi ilyen fajta akciói sértik a román államot”. Varujan Vosganian liberális párti strasbourgi képviselő szerint Frunda „túllépte” jelentése témájának határát és azt „a kulturális autonómia irányába tolta el”. Daniel Ionescu konzervatív párti képviselő „zsiványságnak” bélyegezte a Frunda-jelentést és kijelentette: „Frunda nem Románia érdekeit képviseli az ET-ben”. Ioan Rus, az SZDP alelnöke a párt Országos Tanácsának ülésén mondott beszédében bírálta, hogy az RMDSZ kormánypártként a helyi autonómiát erőlteti. Daniel Buda, a Demokrata Párt Kolozs megyei képviselője azzal vádolta Frundát, hogy az RMDSZ és nem Románia érdekeit védte. /Támadások célpontjában az RMDSZ. Bukarestben riadalmat okozott Frunda jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Frunda Györgynek nem csak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETPK) betöltött, hanem szenátori státusának megvonását is fontolgatják egyesek. A felháborodást az ETPK-nak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó ajánlása váltotta ki, amely Frunda kezdeményezésére született. Nicolae Popa, a Konzervatív Párt alelnöke, Fehér megyei parlamenti képviselő kérte Frunda György RMDSZ-szenátor ETPK-megfigyelői státusának megvonását, aki szerinte tevékenységével árt Románia nemzeti érdekeinek. Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke kijelentette, Frunda György RMDSZ-szenátor megszegte a parlamentben letett hűségesküt, ezért javasolni fogja, hogy a szenátor mandátumáról induljon jogi vita. Adrian Severin szociáldemokrata párti képviselő azzal igyekezett csitítani a nacionalistákat, hogy az ET ajánlása köszönő viszonyban sincs Frunda eredeti kezdeményezésével. Severin szerint ugyanis Frunda javaslatának a második, az „európaibb” változatát fogadta el a tanács, nem pedig az elsőt, amit ő maga is etnocentrikusnak, szeparatistának minősített Severin elítélte mindazokat, köztük a demokrata Emil Bocot is, akik ismét felkorbácsolják a nacionalista kedélyeket. Oana Marinescu, kormányszóvivő is nyugalomra intett: az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott dokumentum mindaddig nem érvényes, ameddig az ET miniszteri tanácsa is el nem fogadja. Frunda György korábban kifejtette: nem speciálisan Románia számára készült ez az ajánlás, hanem az ET valamennyi tagországa számára. Elmondta: az RMDSZ-nek az álláspontja ismeretes, ami Romániának egységes nemzetállamként való önmeghatározását illeti. A szövetség mindig is azt javasolta, hogy módosítsák az Alkotmánynak ezt a passzusát, hiszen Romániában nagyon sok nemzetiség él. A szenátor emlékeztetett: az Európai Unió egyetlen tagállama sem határozza meg ily módon önmagát. /Folytatódik az RMDSZ-ellenes hisztéria. Frunda szenátori tisztségének megvonásával fenyegetőznek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Traian Basescu elnök ukrajnai látogatása során több ízben napirendre került az ottani, mintegy 500 ezer főnyi román kisebbség helyzete. Cernauti-i beszédében rámutatott: a román kormány rendelkezik a határon túli nemzetrészek támogatásához szükséges pénzalapokkal. Hrusauti község lakossága román nemzeti zászlókkal várta vendégét, aki rögtönzött beszédében kijelentette: „Mikor Cernauti és Chisinau nevét kiejtjük, lelkünk egy darabja szólal meg.” A cernauti-i egyetemen tartott előadásában Basescu elnök sokallta az ukrajnai románok 24 szervezetét, mondván, hogy ha egyetlen érdekvédelmi szövetségbe tömörülnének, sokkal nagyobb szavuk lehetne, és az anyaország is jobban segíthetné őket. 2000-ben Mihai Razvan Ungureanu (jelenleg külügyminiszter, akkor államtitkár) 35 tagú küldöttség élén Ukrajnába látogatott. Hazatérte után interjújában rámutatott: „Ottani nemzetrészünk révén jószomszédsági kapcsolatokat építünk ki Ukrajnával. Másfél tonna román könyvet és néhány számítógépet vittem ajándékba nekik. Arra kértük az ottani hatóságokat, hogy növeljék meg az ungvári rádió és televízió román nyelvű műsorának adásidejét, az ukrajnai románok kitehessék nemzeti jelképeiket, kértem egy állami finanszírozású román újság beindítását. Örülnék, ha Bukovina helységei, Cernauti utcái visszakapnák eredeti román nevüket.” Közben 2000. április 14-én Kovászna megyei románok egy csoportja tüntetést szervezett Sepsiszentgyörgyön, hogy a háromszéki utcák ne kapjanak magyar elnevezést. 2005. december 12-én Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátorának törvénytervezete be akarta tiltani az erdélyi helységek és utcák magyar elnevezését azzal az indokkal, hogy ez a Horthy-korszak öröksége. A javaslatot mind a szenátus, mind a képviselőház leszavazta. A Ziua bukaresti lap 1998. szeptember 11-i száma szerint az ukrajnai románság helyzete tarthatatlan. Iskoláiból hiányzanak a román nemzeti jelképek, a gyermekeknek reggelenként az ukrán himnuszt kell énekelniük. Egyre kevesebb az önálló román iskola, ukrán tagozatok létesítésével a hatóságok fokozatosan felszámolják ezeket. A Jurnalul National lap 2005. november 11-i száma megállapította, hogy Ukrajnában az önálló román iskolák rendre megszűnnek azáltal, hogy ukrán osztályok indulnak be. 1997. novemberében Valeriu Tabara képviselő, a PUNR elnöke bizalmatlansági indítványt nyújtott be Hargita-Kovászna románságának „súlyos helyzetével” kapcsolatban. Eszerint az önálló magyar iskolák létrehozása súlyos tévedés volt, csakis az RMDSZ agresszív, szeparatista politikájának eredménye, ezért ezt a szélsőséges pártot ki kell iktatni a politikai életből. A tervezetet a parlament leszavazta. /Barabás István: Ukrajnai leckék. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címen rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten a Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ húsvétkor induló Autonómia csatorna előzeteseként. – A kisebbségek problémájának megoldása az Európai Unió keretein belül nem csak a kisebbségek érdeke, hanem egész Európáé – jelentette ki Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. Az előadók a téma nemzetközi szaktekintélyei voltak, illetve kisebbségi és többségi politikusok Olaszországból, Spanyolországból, Finnországból, Svájcból, az Európa Tanácstól, Magyarországról és a vele szomszédos országokból. A svájci Komlóssy József szerint a dél-tiroliaknak három fő tényező együttes hatásának eredményeként sikerült elérni céljukat: egységesen léptek fel, másik tényező az élni akarás, a jövőkép, a harmadik pedig azt, hogy „Bécs – függetlenül attól, hogy milyen kormány volt hatalmon – mindenkor ott állt a dél-tiroli követelések mögött”. Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta: az EU nem fogja megoldani a kisebbségek problémáit, viszont esélyt adhat ezek rendezésére, ha a közösségek tudnak élni a lehetőségekkel. Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója kiemelte, a konferencián elhangzottak alapján megfogalmazható tanulság az volt, hogy „a nemzetállamok kezdenek megszelídülni”, amihez nagymértékben a kisebbségek is hozzá tudnak járulni. Romániából többek között Varga Attila RMDSZ-képviselő, Tőkés László püspök és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke szólalt fel. /Guther Ilona, Budapest: Szelíd nemzetállamok? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Három partiumi várost – Nagykárolyt, Szatmárnémetit és Tasnádot – keresett fel Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke, aki a forradalom 50. évfordulójának rendezvénysorozata keretében tartott könyvbemutatókat: Parázsló szándék – emlékek és tények 1956-ból című könyve nagy sikert aratott. Nagykárolyban Mózes Árpád evangélikus püspök tett megrendítő vallomást: 18 évi börtönbüntetésre ítélték, mert akkoriban „bűnhődni kellett a gondolatért is, azért, hogy magyarok vagyunk”, azért, mert „ugyan nem tettek semmit, de ha tehettek volna, megtették volna”. „Azért szenvedtek, mert együttéreztek...”. „Azoknak, akik pribékjei voltak a rendszernek, a magyar nemzet szégyenpadján van a helyük, akárcsak azoknak, akik 2004. december 5-e előtt a NEM-re buzdítottak” – mondta Mózes Árpád, aki 2004-ig evangélikus püspök volt Kolozsváron. Szatmárnémetiben Bogya Kis Ferenc és Mária tiszteletes házaspár voltak a rendezvény házigazdái, akárcsak tíz nappal ezelőtt, Patrubány Miklós könyvbemutatóján. Külön színfoltot jelentettek a szatmári viseletbe öltözött legények és leányok, Fábián Elemér 56-os elítélt népi tánccsoportjának tagjai. Az előadást követő könyvdedikáció során Farkas Zoltán Ferenc elmondta, hogy kiskorúként, 16 évesen lett 1956-os elítélt, mert tagja volt az Erdélyi Magyar Ifjak Titkos Szövetsége egyik tasnádi sejtjének. Tasnádon is megjelentek az akkori Erdélyi Magyar Ifjak Titkos Szövetsége tagjai, Ruf Mihály, akit szintén kiskorúként börtönöztek be – Tasi Gyulával együtt, aki most Magyarországon él –, valamint Bikfalvy György, aki sejtvezető volt, és 15 évet kapott. Bűnük az volt, hogy az 1956-os forradalom eszméit vallották, terjesztették, és azt tervezték, hogy megakadályozzák a magyarországi ’56-os fiatalokat deportáló orosz vonatok áthaladását a romániai határon. /Könyvbemutatót tartott a tiszteletbeli MVSZ-elnök. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Közös konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia a Duna Televízióval Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címmel. – A XXI. században fontos gazdasági érdek, hogy a kisebbségek is érvényesülhessenek a gazdasági, tudományos, kulturális életben – mondta Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke.   A konferencia az Európai Unióban működő autonómiaformák bemutatása mellett útmutatást kívánt megfogalmazni az önrendelkezés teljesebb módozatait választó közösségek számára. Rólunk – ne nélkülünk! Létkérdés az erdélyi magyar autonómia címmel tartott előadást Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A püspök hangoztatta: Nemzetünket demográfiai katasztrófa fenyegeti. Az elmúlt másfél évtized alatt a kárpát-medencei magyarság kereken egymillió fővel apadt. Ezen belül a romániai – erdélyi – magyarság vesztesége ugyanezen idő alatt több mint kétszázezerre rúg, ez abszolút mértékben meghaladja az 1920 és 1992 közötti létszámapadást. Az immár 85 esztendeje tartó kisebbségi lét folyamán egyszer sem nyílt alkalmuk sorsukba meghatározó módon beleszólni, mutatott rá a püspök. Tőkés László felidézte az önfeladó Magyar Népi Szövetség árulását az 1940-es évek közepén. Kiemelte: jelenleg hiába kedvező körülmény az erdélyi magyarság számára Románia európai integrációja, a magyar autonómia kérdésében a mindenkori román többségi hatalom hajthatatlan. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ feladta a háromszintű autonómia-rendszer megvalósítására vonatkozó saját programját. Ezért az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács, valamint politikai, egyházi és polgári szövetségeseik e lehetetlen helyzeten kívánnak változtatni, amikor következetesen kiállnak nemzeti közösség létérdekei, az autonómia-követelések mellett. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke előadásában felidézte a kommunizmus évtizedeit, amikor arról igyekeztek meggyőzni a magyarságot, hogy államhatárokkal elválasztott részeinek semmi közük egymáshoz. A rendszerváltozás után az Egyesült Államok politikai ügynökei és diplomatái, valamint Brüsszel politikai megbízottjai igyekeztek meggyőzni először az erdélyi magyar politikai elitet, majd a felvidékit, végül a délvidékieket, hogy ne az autonómiatörekvések mellett szálljanak síkra, hanem épüljenek be az adott államok kormányzati szerkezetébe, és ott is a csak minimumot akarják csak. A gyakorlat azt mutatja, mintha az autonómia tilalmát ebben a térségben valóban valamilyen titkos nemzetközi megegyezés írná elő. /(y-nes): Nemzetközi konferencia az európai autonómiamodellekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./

Székely nagygyűlést szervez a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 15-re. Ferencz Csaba, a tanács alelnöke elmondta: a nagygyűlés célja az, hogy a nemzeti ünnep szellemében kifejezésre jusson a székelység szabadság és önrendelkezés iránti vágya, és hogy megerősítse a Székelyföld autonómiájának közakaratát. „Felhívást intézünk a Székelyföld lakóihoz, hogy március 15-én részt vegyenek ezen a fontos ünnepen, jöjjenek Székelyudvarhelyre és jelenlétükkel erősítsék a Székelyföld autonómiájának megteremtésére irányuló szándékot. Autonómiát kérünk a Székelyföldnek, szabadságot a székelyeknek”, mondta az SZNT alelnöke. /Székely nagygyűlés március 15-én. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Parászka Boróka, az A Hét főszerkesztője lapjában kirohant az erdélyi magyar történelmi egyházak ellen: „Az egész csíksomlyói búcsújárás nem más, most már évtizedek óta, mint egy hatalmas karikatúra, vicces performance, a hívők ezreinek közreműködésével, jelmezbál, vallási köntösbe bújtatott ki-mit tud. Ezt a ki-mit tudot pedig a média működteti és népszerűsíti.” Szerinte „nagy mókamesterek a papok is”, például a „katolikus egyház egyszerű gyergyószentmiklósi szolgája” kijelentette, hogy a kettős állampolgárságról tartott magyarországi népszavazás az új időszámítás kezdete. Parászka Boróka kijelentette: a „katolikus, mint a református papok felkészültsége elképesztően romlott. Nem csak egyházi eseményeken, de nagyon sok „civil” rendezvényen is ott vannak, megszólalnak, mert így diktálja az új szokás. Vallási műveltségük már hiányos, állampolgári öntudatuk pedig még nem létezik. Mi pedig hallgatjuk az ájtatos süketelést.” Parászka Boróka ellene van az iskolai hitoktatásnak, szerinte: „a romániai (magyar) iskolák jelentős részében a szülők megkérdezése nélkül kényszerítik a gyerekeket arra, hogy vallásórára járjanak, függetlenül attól, hogy a gyerek és a család vallásszabadsága mit diktál.” /Parászka Boróka: Ájtatos süketelés. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 7./

A színház gazdájának, a megyei tanácsnak semmi köze ahhoz, hogy beadtam a lemondásomat. Az önkormányzat eddig sem szólt bele a színház művészi munkájába, és ezután sem kíván beleszólni – nyilatkozta Lőrincz Ágnes színművésznő, a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója a lemondásával kapcsolatos hírekre reagálva. Éveken át jó kapcsolata volt a tanáccsal és Szabó István megyei elnökkel. Lőrincz Ágnes rámutatott: a sokak szerint a megengedhetőnél több trágárságot tartalmazó A Senák című produkciójukkal kapcsolatos sajtóvisszhangok sem befolyásolták döntése meghozatalában. Hatévi igazgatósága túl sok időt és energiát vette el tőle, s úgy érzi, hogy ezt művészi, szakmai tevékenysége sínylette meg. /Sike Lajos: Nem A Senák miatt mond le. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

A nagyváradi Szent László Cserkészcsapat tagjai Köteles Dieter segédvezető irányítása mellett gyakorolják az íjászatot. A tavaly a parlament által veszélyesnek ítélt harcmodorra legújabban kiskorúak már nem oktathatók. Köteles Dieter a váradi cserkészvezetők által szerette meg a történelmet. A cserkészet fontos céljainak egyike a magyar nép kultúrájának és hagyományainak az ápolása. A húszfős váradi Szent László-csapatnak Szilágyi Gyula a vezetője. A Romániai Magyar Cserkészszövetség 1990. májusában Gyergyószárhegyen öltött újra formát, a csíkszeredai törvényszéken való bejegyzését júniusban ejtették meg. Erdélyben 127 bejegyzett csapatot, közel 4 ezer cserkészt és kétszáznál is több vezetőt tartanak nyilván, valamennyien az országos szövetség tagjai. /Gurzó K. Enikő: Az utolsó gombot is be kell gombolni. A cserkész ahol tud, segít. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 7./

A januári tanácsülésen Nagyenyed tanácsosai jóváhagyták a város 2006-os esemény-naptárát. Az RMDSZ-tanácsosok javasolták, hogy a március 15-i és október 23-i nemzeti ünnepek is kerüljenek be a város esemény-naptárába, azonban a javaslatot egyetlen párt sem támogatta. Kováts Krisztián alpolgármester kifejtette, elvárta volna, hogy ne csak a nagy nyilvánosság előtt mosolyogjanak, hanem olyankor is, amikor szűk körben, tanácsülésen tárgyalják meg a magyarság gondjait. /Takács Ildikó: Nagyenyed esemény-naptára. A magyarok ünnepei nem szerepelnek benne.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

Február 7-én bemutatták az Európai Parlamentben a Made in Romania című, csángó gyermeksorsról szóló filmet. Közben a hét végén a Gajdár nevű csángó településen a helyi pap megfélemlítéssel próbálta megakadályozni, hogy a falubeliek magyar oktatásban részesítsék gyerekeiket, tájékoztatott Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási programjának vezetője. A falu papja összehívta mise után az embereket, majd beszédet tartott arról, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége illegális szervezet, illegális tevékenységet folytat, ezért aki gyerekét beíratja az általuk szervezett magyar órákra, törvénybe ütköző cselekedetet követ el. “A megfélemlítő beszéd után felszólította azokat, akik ezek után is be akarják íratni gyerekeiket a magyar órákra, álljanak elő – nyilván ilyen előzmények után ezt nem vállalta senki” – mondta Hegyeli. A Vitézy Zsófia által rendezett film EP előtti bemutatása politikai hullámokat keltett, a román megfigyelők liberális csoportja tiltakozott a film levetítése ellen. A filmet a néppárti Schöpflin György európarlamenti képviselő kezdeményezésére mutatják be. A román tiltakozásáról Schöpflin György elmondta, hogy “nem liberális gesztus, inkább fasiszta cselekedet tiltakozni egy olyan film ellen, amelyet még nem is láttak”. /Domokos Péter, Isán István Csongor: Brüsszeli vihar, Made in Romania. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Ismételten szűknek bizonyult február 7-én Aradon a Jelen Ház nagyterme, ahol az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete előadást szervezett a helyi temetők helyzetéről-üzenetéről. Ujj János helytörténész összefoglalója a XI. századtól napjainkig nyújtott történelmi áttekintést az Aradon eltemettettek általános magyar történeti vonatkozásairól. Erkölcsi felelősség a síremlékek megőrzése, hangzott el. /(Kiss): Kirándulás a múltba. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./ Aradon a közönség megdöbbenéssel hallgatta Ujj János előadását a temetők állapotáról. Ujj János kutatómunkájának eredményeként nyomdakész állapotban lévő új kötetéből mondott el részleteket. Megvizsgálta, milyen állapotban vannak, ha még egyáltalán léteznek az aradi magyar közösséghez kötődő személyiségek sírhelyei, síremlékei. A sírok nagy része eltűnt, illetve siralmas állapota. Szintén testközelből érzékelhető ebben egyfajta hivatalos tendencia is immár több mint nyolc évtizede. Megkérdezték a jelen lévő Bognár Levente aradi alpolgármestert: mit tesz a hatóság? A válasz túlságosan általános volt. /Kiss Károly: Aradi sírkertek. Marad a siránkozó tehetetlenség? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Három független képviselővel gazdagodott február 8-án a Demokrata Párt képviselőházi frakciója. Mindhárman a Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben jutottak mandátumhoz. Ez igazolja a sajtóértesüléseket: a Demokrata Párt stratégiát dolgozott ki, hogy eltávolítsa az RMDSZ-t a koalícióból. Cristian Radulescu, a DP képviselőházi frakciójának vezetője cáfolta, hogy a Demokrata Párt stratégiát dolgozott volna ki azzal a céllal, hogy eltávolítsa az RMDSZ-t a koalícióból. /Szőcs Levente: Az RMDSZ kiszorítása készül? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Az észak-erdélyi autópályára a 2006-os országos költségvetésben elkülönített pénzösszeget megkétszerezik. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte: az idei büdzséből az autópályára szánt összeg meghaladja a 300 millió eurót. Eredetileg csak 100 millió eurót terveztek az államkasszából erre költeni. A többletet a Román Kereskedelmi Bank privatizációjának árából teremtik elő. /Autópálya: kiegészítik a költségvetést Autópálya: kiegészítik a költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Háromszéken naponta ötezer diák kel útra egyik településről a másikra, hogy eljusson az iskolába. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő riasztónak tartja, hogy 540 1-8. osztályos és 4380 felső tagozatos diák ingázik. Az ingázás rányomja bélyegét a gyerekek teljesítményére, az elvesztegetett órák miatt kevesebb idejük jut a tanulásra. A főtanfelügyelő jobbnak találná, ha a diákok hét közben a bentlakásban laknának. Kovászna megyében jelenleg 8 iskolai kollégium működik, öt Sepsiszentgyörgyön, kettő Kézdivásárhelyen és egy Kovásznán. Baróton és Bodzafordulón, ahol a környékbeli gyerekek 83 százaléka ingázik, nincs bentlakás. A tanfelügyelőség ezért kezdeményezte, hogy az Oktatási Minisztérium campusépítési programjának keretében már ebben az évben lássanak hozzá a két településen új bentlakások építéséhez. A háromszéki bentlakásokban jelenleg 883 hely áll a diákok rendelkezésére, de ezek kihasználtsága mindössze 57,7 százalékos. A kisiskolások szülei több okból sem engedik gyerekeiket bentlakásba. Egyrészt elégedetlenek a körülményekkel, de sokan nem tudnák fizetni a költségeket sem. Az illyefalvi KIDA Alapítvány két évvel ezelőtt indított programja is a vidéki, továbbtanulni vágyó 9-10. osztályos háromszéki fiatalokat segíti a bentlakási költségek átvállalásával. A KIDA-konferencia-központ vezetője elmondta, a havi másfél millió lejes támogatást 125 diáknak folyósítják, és bár több gyereket is tudnának segíteni, csak ennyien nyújtottak be pályázatot. /Balogh Levente: A háromszéki diákok közel egynyolcada ingázik az iskolába. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

IKE /Ifjúsági Keresztény Egyesület/-csoportok minden európai országban tevékenykednek, az erdélyi 1921-ben jött létre, a kommunizmus megszüntette, majd a rendszerváltozás után 1992-ben alakult újra. Az erdélyi IKE élén a novemberi tisztújító választások után új vezetőség áll. A szervezetről, célokról, programokról számolt be Nagy Tibor elnök, Jakab István volt titkár, Kocsis András alelnök és Ferenczi Levente területi titkár. Az IKE-tisztségviselők, területi irodák és szakosztályok képviselői január végén Algyógyon találkoztak, ahol stratégiai előkészítő munkát folytattak. Kocsis András alelnök a jövőbeli tervek közt felsorolta az erdélyi IKE negyven csoportjának átfogását, az élő kommunikációs lánc kiépítését, és kiemelte a szórványvidékek csoportjainak összefogását. Az erdélyi IKE-hez negyven csoport tartozik – mintegy hatszáz fiatallal, viszont programjaik jóval több személyt megmozgatnak. Kolozsvár rendelkeznek egy területi irodával, Marosvásárhelyen az iroda három éve működik, és a közeljövőben tervezik a sepsiszentgyörgyi beindítását is. Maros megyében 11 bejegyzett IKE-csoport létezik, a három marosvásárhelyi csoport mellett Sáromberkén, Mezőzáhon, Maros-keresztúron, Marosszentannán, Csittszentivánon, Marosfelfaluban, Szederjesen és Marosludason gyűjti köreibe az IKE a fiatalokat. Rendeznek színjátszófesztiválokat, szavalóversenyeket és ifjúsági találkozókat. A havonta megjelenő Visszhang című lap tájékoztat az aktuális programokról. /Mészely Réka: Ökumenikus szervezet a fiatalok itthonmaradásáért. IKE a tisztújítás után. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Február 9-én a tudós-professzor születésének 231. évfordulóján Marosvásárhelyen, a nevét viselő iskolában ünnepi műsorral megkezdődött a Bolyai Farkas-emlékév, amely november 17-én, a névadás 50. évfordulójára szervezendő rendezvénnyel zárul. Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum igazgatójának beszéde után Bolyai Farkas és János, apa és fia hagyatékának ápolásáról Weszely Tibor egyetemi tanár tartott előadást. Az iskola Kájoni János furulyacsoportja régi reneszánsz dalokat adott elő, majd a Református Kollégium kórusának műsora zárta a megemlékezést. /(b.): Bolyai Farkas születésnapján. Megkezdődött az emlékév. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Február 10-én Marosvásárhelyen tartott kihelyezett ülést az Illyés Közalapítvány kuratóriuma, az alkuratóriumokkal együtt. Jelen voltak a magyarországi, erdélyi, ukrajnai, szlovákiai, szlovéniai, ausztriai, szerbiai alkuratóriumok tagjai. A tanácskozás után Pomogáts Béla, az IKA elnöke, Markó Béla, az erdélyi alkuratórium elnöke és Kiss Elemér, a Szülőföld Alapítvány elnöke tartott sajtótájékoztatót. Pomogáts Béla elmondta, hogy az IKA 15 éve működik, és tekintélyes összegeket áldoz a magyar kormány költségvetéséből a határon túli magyar közösségek kultúrájának, oktatási rendszerének, egyházainak a támogatására. Jelenleg 800 millió forintos IKA-keret, de ez nem csökkentheti a román kormány felelősségét a Románia területén élő kisebbségi kultúrák támogatásában. Hozzátette, örömmel észlelik, hogy Erdélyben a magyar kultúra és oktatás egyre nagyobb támogatásban részesül a román kormánytól is. A tanácskozáson meghallgatták a határon túli alkuratóriumok véleményét, majd meghatározták azokat a támogatási kereteket, amelyeket az IKA biztosítani képes. Az idén 13,5 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a kisebbségi kultúrákat, ebből az IKA 800 millió forinttal rendelkezik. Ez 200 millió forinttal kevesebb, mint az elmúlt években, ami elégedetlenséggel tölti el, tette hozzá Pomogáts. A Kárpát- medencei magyar kisebbség létszáma kb. 3 millió, ennek a fele Erdélyben él, a keretösszeg 45%-át kapják. Az eltérés azért van, mert vannak területek, például Ukrajna vagy Szerbia, ahol a magyar kisebbség nehéz helyzetben van, ezért fokozottabb támogatásra szorul. A Népújság munkatársa nem a támogatás csökkenésével foglalkozott, hanem a Székelyudvarhelyért Alapítvány viselt dolgaival „szembeni elnéző magatartást” kérte szánon. Pomogáts Béla elmondta, hogy megindult Magyarországon egy peres folyamat a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szemben, erről a perről azonban időközben letettek. Nem akartak egy erdélyi magyar alapítványt perelni bukaresti bíróság előtt. Időközben Székelyudvarhelyen felépült egy olyan kulturális központ, amelyet én Pomogáts is látott, és meggyőződhetett arról, hogy a pályázó valóban fektetett be elég nagy összegeket ennek a központnak a kiépítésébe. Azonban a Székelyudvarhelyért Alapítvány vezetője a jogi elvek fölé az immoralitás elvét helyezte. Megjelent a Magyar Nemzetben, „amely közel áll a székelyudvarhelyi polgármesterhez”, miszerint az Illyés Alapítvány pert vesztett a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szemben. Valójában nem volt tárgyalás. Kiss Elemér, a Szülőföld Alapítvány elnöke elmondta, hogy egymilliárd forint a költségvetésük. A romániai magyarságnak 440-450 millió forint jut egy évre. Kizárólag pályázatok alapján adnak támogatást a magyar közösségeknek. /Mózes Edith: Pomogáts Béla: Székelyudvarhely polgármestere magát a jog és erkölcs fölé helyezi. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

Torockón működik a dévai Szent Ferenc Alapítvány egyik bentlakásos gyermekotthona. Az alapítvány Erdélyben 10 ilyen házat működtet. Torockón 2004. szeptember 14-én vásároltak házat, aznap már meg is érkezett 5 gyerek, novemberben pedig már 12 gyereknek adott otthont. Jelenleg 20 gyereket gondoznak, 3 és fél évestől 16 éves korig. Az otthont Tamás Márta és Kiss Ernő vezeti, akik egyben a nevelők is. A falu kezdetben fenntartással fogadta a gyermekotthon létesítését. Most már jó a kapcsolat az egyes családok és a gyermekek között. Az osztálytársak barátkoznak, látogatják egymást. Torockó iskolájának jót tett a gyermekotthon, ennek köszönhetően ugyanis az I–IV. osztály két tanítónővel működhet. Vakáció idején a szülők nem igazán jönnek a gyerekekért. /Takács Ildikó: Vakáció a torockói gyermekotthonban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./