Nov. 6-án ünneplik a Szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ fennállásának tizedik évfordulóját. A tagság a helyi EKE–szervezet alapító elnökének, Csillag Antalnak a sírjánál emlékezik és helyez el koszorút. Ezt követően az ünnepi rendezvények színhelye a Kölcsey Ferenc Főgimnázium lesz. Másnap autóbuszos kirándulással folytatódik a jubileumi ünnepség. /Tízéves a szatmárnémeti EKE. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

Megemlékezést tartottak nov. 5-én a Brassótól 22 kilométerre lévő Földváron, az egykori haláltábor helyén álló emlékműnél. A földvári lágerbe elhurcoltakat nem közvetlenül lelőtték, felakasztották stb., hanem olyan körülmények között tartották, hogy közülük minél többen elpusztuljanak. /Boros Ernő: Megemlékezés Földváron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

Kismamaotthont szenteltek fel Árkoson. A sepsiszentgyörgyi Pro Vita Hominis Társaság külföldi segítséggel építtette fel a létesítményt. A humanitárius társaság célja, hogy a támasz nélküli kismamák megtarthassák gyermeküket, illetve a várandóság idejére és a szülés utáni négy hónapig menedéket találjanak. /Árkosi kismamaotthon. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 7./

- Eljött az ideje annak, hogy a Fehér megyei magyarság visszaszerezze parlamenti képviseletét. Ehhez azonban minden magyarnak be kell állnia az összefogás, az egység ernyője alá – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje nov. 6-i, Fehér megyei látogatása során. Markó négy napos szórványkörútjának utolsó napján Nagyenyeden, valamint Magyarlapádon találkozott a magyar közösséggel. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban ünnepélyesen átnyújtotta az iskola vezetőinek azt a kormányhatározatot, amely a kollégium épületének visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Takács Csaba ügyvezető elnök megerősítette a közös felelősségvállalás, valamint egy, a szórvány pedagógusait támogató közös stratégia kidolgozásának szükségességét. Simon László, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója megköszönte az RMDSZ vezetőségének a kollégium ingatlanainak visszaszolgáltatása érdekében kifejtett erőfeszítését. /(Csernik Attila): Az összefogás ernyője mindenkit megvéd. Markó Béla Fehér megye körúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),

Nov. 8-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Bukarestben fogadta Frank Nickelsent, az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEV) főtitkárát. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 8., 2859. sz./

Nov. 6-án Aradon, a Jelen Házban tartották az Irodalmi Jelen és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által meghirdetett novellapályázat díjkiosztó ünnepségét. Hat országból (Románia, Magyarország, Szerbia-Montenegró, Szlovákia, Németország, Írország) 126 novella érkezett be. A zsűri elnöke, Bodor Pál beszélt a novellákról: az összes írás közül legalább 70-et a balsejtelem jellemzi. Bodor Pál szerint Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főszerkesztőjének, a novellapályázat elindítójának életútja is azt mutatja, hogy az erős akarat, az önbizalom és önismeret átsegít a nehézségeken. Mészáros Sándor, a pozsonyi Kalligram Kiadó főszerkesztője, a zsűri tagja kijelentette: nem biztos, hogy a győztes írások a legjobbak. Az első díjat a gyergyószentmiklósi Gergely Edit költő, újságíró, másodikat a szerbia-montenegrói Nagy Farkas Dudás Erika, a harmadik díjat az erdélyi születésű, Budapesten élő Simó Márton nyerte el. Különdíjban részesült: Cseh Katalin (Kolozsvár), Molnár Vilmos (Csíkszereda), Botházi Mária (Székelyudvarhely), Csender Levente (Pilisborosjenő) és Balogh Róbert (Pécs). /Nagyálmos Ildikó: Az aradi magyar sajtó ünnepén átadták a novellapályázat díjait. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Idén is több száz unitárius fiatal zarándokolt el nov. 7-én magas Déva várába, Dávid Ferenc egyházalapító sírjához. Erdély szinte minden térségéből jöttek. Tavaly Déván unitárius templomot szenteltek fel. Az ünnepi megemlékezést az ODFIE várjátéka követte. Végül dalok kíséretében az egybegyűltek fáklyákat gyújtottak, és virágokat helyeztek el Dávid Ferenc sírjánál. /Chirmiciu András: Unitárius zarándoklat a dévai várba. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

A kettős állampolgárság a határon túli magyarok számára útlevél Európához – vélekedik Orbán Viktor. A kettős állampolgárság kedvezményes megadását nem támogató SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor kijelentette: amennyiben a többség igennel szavaz, akkor ennek az állampolgárságnak egyenrangúnak kell lenni a magyarországival. Orbán Viktor Fidesz-elnök arra biztatta a soproni választókat, hogy a decemberi népszavazáson voksoljanak a kettős állampolgárság mellett. "Aki a kettős állampolgárságra nemet mond, az soha nem lehet 15 millió magyar miniszterelnöke" – hangoztatta. A határon túli magyarságnak azért lenne kedvező a kettős állampolgárság megszerzése, mert növelné "otthon maradásuk biztonságérzetét" – mondta Orbán Viktor. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerint a kettős állampolgárságról szóló népszavazás nem a határon túli magyarok útleveléről szól, hanem arról, hogy egyenrangú állampolgárként egyforma jogokkal és kötelezettségekkel bírjanak. Az MDF szerint nincs szükség a nemzetpolitikában új koncepcióra, mert helyes a szülőföldön maradás eddigi stratégiája – mondta Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő. Jelezte, hogy az MDF a kérdésben nyolcpontos javaslatot fogalmazott meg, amelyet a nov. 12-én ülésező Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elé terjeszt. Többek között javasolja a magyar állampolgárság kedvezményes megszerzésének biztosítását, illetve a külhoni állampolgárságról szóló törvény megalkotását, egy elkülönített kommunikációs alap létrehozását a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében, valamint a Határon Túli Magyarok Bizottságának felállítását az Országgyűlésben. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke kifejtette, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos sikeres népszavazás esetén elkerülhetetlen lesz az előrehozott választás. /Egyenrangú vagy "kvázi" állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Magyarországon a kormánypártok nagy akcióba kezdtek, mondván, nekik az az érdekük, hogy a külhoni magyarok ne vándoroljanak ki. Azonban ez nincs összefüggésben a kettős állampolgársággal. Kiss Péter kancelláriaminiszter Erdélyben és a Vajdaságban járva elmondta, hogy kormánya új nemzetiségpolitikát terjeszt elő, ennek része a békés nemzeti újraegyesítés véghezvitele.  Hát nem ezt a célt szolgálná a kettős állampolgárság megadása, vetette fel Bogdán László. A szocialista–szabaddemokrata kormány, amelyik annyit beszél a másságról, a személyiségi jogokról, miért akarja a határon túli magyarságot megfosztani a szabad mozgás és a szabad helyváltoztatás jogától? – kérdezte Bogdán László cikkében. Ráadásul Magyarország népessége aggasztóan csökken, úgy tűnik, ezt a kormánypártok bevándoroltatott kínaiakkal akarják pótolni. Az elmúlt negyven év agymosásának ez a szomorú eredménye. /Bogdán László: Új jobbágyság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

Elhunyt Kelemen József történelemtanár, aki kútfője volt Háromszék helytörténetének. Berecz Gyula után magáénak mondhatta Sepsiszentgyörgy oktatástörténetének java részét. Neves tanárelődökről, iskolamesterekről és papokról a Háromszék oldalain emlékezett meg. A Mikes Kelemen Líceum története, szülőfalujának – Barátosnak – kéziratban maradt monográfiája jelzi munkás életét.  /Kisgyörgy Zoltán: Búcsú Kelemen Józseftől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

Az MSZP részt vesz a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében kezdeményezett MDF-es négypárti egyeztetésen – jelentette be Hiller István elnök. Hiller utolsó percben visszamondta tervezett sepsiszentgyörgyi látogatását. Ezzel kapcsolatban annyit mondott: elsődlegesen a bukaresti magyar kulturális központ sepsiszentgyörgyi fiókjának ügyében utazott volna, de a román külügyminisztérium jelezte, hogy a pontos helyszín kérdésében további egyeztetés szükséges. Közölte: számára nem jelentett volna akadályt a tüntetés abban, hogy részt vegyen Sepsiszentgyörgyön a Magyar Kulturális Intézet fiókintézményének bemutatásán. /Kettős állampolgárság: Hiller egyeztetne. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Folyik a nemtelen vita a kettős állampolgárság megadásának kötelezettségét kezdeményező ügydöntő népszavazás dolgában az anyaországban. Hetek óta összehangolt befolyásolási kampány folyik a voksolás lehető kimenetelét illetően: az MSZP–SZDSZ felszólítja a választókat, hogy mondjanak ,,határozott nemet” a kettős állampolgárság ügyére. December 5-e közeledik, s Magyarország mai lakossága vizsgázni fog nemzeti szolidaritásból. Jó lenne, hogy ne Kuncze Gábor, Lendvai Ildikó, Gusztos Péter, Eörsi Mátyás és társai sulykolják bele a magyar agyakba, hogy mi is lenne a követendő magyar út. Avar János, Bolgár György aztán végleg ne! – írta Magyari Lajos, a Háromszék főszerkesztője.  /Magyari Lajos: Export-import, magyar módra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Két interpellációra is jelentkezett nov. 9-én Vekov Károly képviselő a parlamentben. Az egyik felszólalásában azt kérte, hogy a nemzetközi vonatok Bánffyhunyadon is megálljanak, úgy ahogy az korábban is történt. Vekov Károly ugyanakkor szót emelt az 1944-ben elesett magyar katonák aranyosegerbegyi emlékművének megbecstelenítése ellen. Helyreállítás címén a sírkövet barbár módon befedték betonnal, oda nem illő keresztet helyeztek el, ami pedig a legsúlyosabb: befedték a magyar sírfeliratot. /Vekov interpellál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./ 16/

A Pécsi Tudományegyetemen nov. 4-én a Magyar Tudomány Napja alkalmából megrendezett ünnepi szenátusi ülésen dr. Vincze Mária egyetemi tanárnak, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Üzletvezetés Kara dékán-helyettesének díszdoktori címet adományoztak. Dr. Vincze Mária székfoglaló előadásában a regionális gazdálkodás és vidékfejlesztés romániai vonatkozásait mutatta be. Laudációjában, dr. Horváth Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karának tanára, röviden ismertette Vincze Mária szakmai életútját, pályájának lényegesebb eredményeit és külön hangsúlyozta azokat az óriási erőfeszítéseket, amelyeket a magyar nyelvű közgazdászképzés beindításáért, majd működtetéséért tett és tesz továbbra is. A tanárnő nemrég kapta meg a doktorátus vezetés jogát is. Köszönőbeszédében Vincze Mária hangsúlyozta azt a hathatós segítséget, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Kara tesz egyrészt a közös kutatómunka keretében, másrészt név szerint fel is sorolta azoknak a tanároknak a nevét, akik immár rendszeresen Kolozsvárra jönnek és alkalmanként nyolc-tíz órában, oktatják a kolozsvári magyar diákokat. A látogatás során külön megbeszélésre került sor a kolozsvári és a pécsi kar együttműködéséről. /Dezső Gábor: Vincze Mária professzor asszony a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Tizenhárom milliárd dollárra tehető összesen Románia háromszáz leggazdagabb emberének a vagyona – derült ki a Capital gazdasági hetilap által közzétett toplistából. A listára Verestóy Attila szenátor és Kurkó János csíkszeredai vállalkozó is felkerült. Verestóy Attila szenátor 38–40 millió dollárt gyűjtött össze. A 33 éves csíkszeredai sportmecénás Kurkó János vagyona jóval kisebb, a csíkszeredai hoki támogatójának vagyonát 15–17 millió dollárra becsülték. /Capital 300: Egyeseknél a csapból is dollár folyik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Prefektusként is csak az RMDSZ programjában megfogalmazott autonómiatörekvéseket vállalom fel – szögezte le Dézsi Zoltán, a Hargita megye prefektusi jogkörét várhatóan két hónapig ellátó alprefektus. A Székely Nemzeti Tanács korábban szorgalmazta, hogy Hargita, Maros és Kovászna megyében a helyi tanácsok írjanak ki népszavazást annak a kérdésnek a megválaszolására: a lakosság az adott község, illetőleg megye lakosaként „akarja-e a Székelyföld mint autonóm területi közigazgatási egység sarkalatos törvény általi létrehozását” és az adott megye, illetve község „ezen területi közigazgatási egységhez tartozását”. Dézsi szerint ez a referendum csak a vonatkozó jogszabályok módosítása révén lehetséges; ha pedig mandátuma idején a Hargita megyei önkormányzatok mégis elfogadnának határozatot a népszavazás kiírására, a prefektúra jogászaira bízza azok törvényességének a megvizsgálását. Dézsi Zoltán azért vette át Hargita megye prefektusi hatáskörét, mert a tisztséget 2000 óta betöltő Mircea Dusa a kormányzó Szociáldemokrata Párt színeiben szenátori mandátumért indul. Dézsi Zoltán 1996-tól 2000-ig volt Hargita megye prefektusa. Mandátuma lejártát követően 2000 őszéig a megyei tanács alelnöke volt, majd Hargita megye alprefektusává nevezték ki. /Benkő Levente: Dézsi a jogászokra bízza. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./ / Hargita Megye Prefektusi Hivatala a közigazgatási bíróság útján támadja meg, azokat a helyi tanácsi határozatokat, amelyek a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó népszavazás kiírásáról szólnak. Előzőleg felszólították a gyergyóalfalvi, ditrói, gyergyócsomafalvi és gyergyóújfalvi tanácsokat, hogy sürgősen vonják vissza határozataikat, ezek ezt nem tették meg. /Bírósági úton a népszavazás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

A Háromszék megyei RMDSZ képviselői magyarországi fórumokon és a médiában kérik a választópolgárokat, hogy a népszavazáson voksoljanak igennel a kettős állampolgárságra. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a szövetség Kereszténydemokrata Mozgalom platformjának elnöke elmondta: a Fidesz, több civil szervezet és az egyházak meghívására Zala, Vas, Győr és Fehér megyébe utaznak, ahol különböző fórumokon és a médiában arra kérik a magyarországi választópolgárokat, ne fordítsanak hátat a határon túli magyaroknak. /A kettős állampolgárságért. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

 Négy magyarországi megyébe készülnek utazni a kettős állampolgárság ügyének népszerűsítése céljából az RMDSZ háromszéki szervezetének képviselői a Fidesz, illetve néhány civil és egyházi szervezet meghívására. Ezt Puskás Bálint szenátor, az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom platformjának vezetője közölte.  (MTI – Sz.): Magyarországon kampányolnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

Ujj János Aradi irodalmi lapok című kötete megcáfolja azt a hiedelmet, hogy Aradon nem volt irodalmi élet. A városban a XIX. század végén és a XX. század első felében induló irodalmi próbálkozások többsége rendre megbukott. Csupán egy-két folyóirat ért meg több évfolyamot, közöttük a 22 éven át folyamatosan megjelenő Vasárnap kivételnek tekinthető. Tiszavirág-életű volt Franyó Zoltán próbálkozása a Geniusokkal, Szántó György irodalomtörténeti jelentőségű, mégis zátonyra futó Periszkopja. Ujj János tanulmánykötetbe szerkesztette erre vonatkozó kutatásait. Az olvasó csak “egy cseppet kap a tengerből”, jegyezte meg a szerző, a város 170 éves sajtómúltjának gazdagságára és árnyaltságára utalva. A könyv másik érdeme a Kölcsey Egyesület gondozásában megjelentetett Havi Szemle teljes repertóriumának összeállítása. Hasznos kézikönyv Ujj Jánosnak az Alma Mater kiadásában megjelentetett könyve. /Puskel Péter: Magvas tanulmány az aradi irodalmi lapokról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Nov. 12-én tartották a 8. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) budapesti tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes kettős állampolgárság kérdése volt. A tanácskozáson a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői vettek részt, a vita mindvégig feszült légkörben folyt. A magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. A nyilatkozat, amelynek elfogadását Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke kezdeményezte, felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. "Sikeres népszavazás esetén felkérjük a magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal" – olvasható a nyilatkozatban. Mádl Ferenc köztársasági elnök a MÁÉRT-en kifejtette: történelmi igazságtétel a kettős állampolgárság, nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc álláspontját a határon túli reprezentatív magyar közösségek vezetőivel az elmúlt években folytatott beszélgetései, valamint a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként alakította ki. Mádl Ferenc arra szólítaná fel Magyarország választópolgárait, hogy „vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint ki kell számolni, mi mibe kerül. Orbán Viktor Fidesz elnök szerint azt kell világossá tenni, hogy az igen szavazat nem jár pluszköltséggel az adófizetők számára. "De csak egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat, úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt még a népszavazás előtt" – mondotta. "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad. A második alapelv, hogy ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek" – tette hozzá. Tizennégymillió magyar útlevél jelentősége a Kárpát-medencében felbecsülhetetlen, kitágítja Magyarország gazdasági határait, Budapest valóságos regionális központtá válik és növekedhetnek a magyar–magyar vegyes vállalatok – jelentette ki. A határon túli magyar szervezetek egyöntetűen az igent szorgalmazzák a kettős állampolgárságról – erősítette meg több szervezet vezetője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: "Fontos a magyar kormány által bejelentett csomagterv, s értékelem, hogy többlettámogatásról döntöttek néhány fontos területen, mert ez segít a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásban. Viszont ez nem helyettesítheti az igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson". Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság körében most is tapasztalható az elvándorlási szándék, a kettős állampolgárság legfeljebb újabb eszközt adna egyeseknek a kitelepedéshez. Éppen ennek megelőzésére szolgálna, viszont az a csomagterv, amelyet bejelentett a magyar kormány – tette hozzá. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a mulasztások onnan adódtak, hogy az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. "Konkrétan itt Kovács Lászlóra célzok, aki több ízben kérte, hogy ne nehezítsük az anyaország EU-csatlakozását és várjuk meg május elsejét, majd utána komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel" – fogalmazott. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a határon túli magyar szervezetek megegyeztek abban, hogy mindannyian felkérik a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson és szavazzanak igennel. /Feszült vita a Magyar Állandó Értekezleten. Az MSZP és az SZDSZ nem írta alá a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A MÁÉRT ülésén Orbán Viktor kifejtette: „Mindenik képviselt határon túli magyar szervezet kérte a kormányzó pártokat és a miniszterelnököt, hogy változtassák meg álláspontjukat, és a kettős állampolgárságra mondott nem helyett álljon át az igenek oldalára. (…) Szerintem nincs Magyarországon egyetlen olyan politikai erő sem, a határon túliakról nem is beszélve, akik azt szeretnék, hogy falak épüljenek magyarok és magyarok közé. (…) Azt kell világossá tennünk, hogy az igen szavazat nem jár plusz költséggel az adófizetők számára (…). Egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt a népszavazás előtt. Nevezzük ezt, mondjuk az európai útlevélről szóló törvényjavaslatnak, amelynek az a hivatása, hogy tisztázza, milyen tartalma lesz a kettős állampolgárságnak. Ennek a törvényjavaslatnak elsősorban azon az alapelven kell nyugodnia, hogy olyan útlevelet kell eredményezzen, mint amilyen nekünk van. (…) Miért adnák kevesebbet, ha többet is adhatunk? (…) A második alapelv az, hogy ez a megoldás, ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek. Minden más részletkérdés. Ha ezekben az elvekben egyetértünk, akkor megtaláljuk a jogi megoldást.” Hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügye „nem egy probléma, hanem egy lehetőség”, nemcsak erkölcsileg, hisz gazdasági értelemben is komoly lehetőségeket jelentene a Kárpát-medencében Magyarország számára. Egyetlen dokumentum született a MÁÉRT VIII. ülésén: A Magyar Állandó Értekezlet nyilatkozata a kettős állampolgárságról címmel, Bugár Béla – a már EU-tag Szlovákia legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetének, a Magyar Koalíció Pártja elnökének – kezdeményezésére. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták kivételével az értekezleten részt vevő határon túli és anyaországi szervezetek, pártok mindegyike aláírta. A nyilatkozatot aláírók felkérik a magyarországi választópolgárokat, hogy a dec. 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. Kijelentik, hogy kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. Továbbá felkérik a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától. Sikeres népszavazás esetén pedig, felkérik az Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. /Guther M. Ilona: Konszenzus nélkül ért véget a MÁÉRT VIII. ülése. A meccs állása 14-2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A konferencián a többi közt megjelent Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint a nyugati magyarság képviseletében Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetstratégiáról tárgyalt a Máért VIII. ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Pusztinán november 21-én lesz a Szent István-emlékmű ünnepélyes felavatása – tájékoztatott Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület titkára. Az emlékmű azt jelképezi, hogy a falu római katolikus csángómagyar népe első magyar királyunknak, a magyar nemzet mennyei patrónusának oltalmában áll – olvasható a meghívóban. Moldvában a történelem során öt templom ismeretes, amelynek patrónusa Szent István magyar király volt: Herló, Kickófalva, Magyarfalu, Pusztina és Szőlőhegy, de ma már csak a pusztinai templom és egyházközség áll Szent István oltalma alatt. A fedeles kereszthez hasonló, fából készült emlékművön – a Szent Istvánt ábrázoló mellszobron – a következő szöveg olvasható: SZENT ISTVÁN REX HUNGARORUM 975-1038; az alatta lévő oszlop elülső részén: SFINTE STEFANE ROAGA-TE PENTRU NOI – SZENT ISTVÁN KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK; az oszlop egyik oldalán: SEGÍTETT BARTOS MARCEL – PUSZTINAI SZENT ISTVÁN EGYESÜLET – BÁCSI ZOLI; az oszlop másik oldalán: EZEN FÁT FARAGTA GERGELY A PÓZÁS – ÁLLÍTOTTA LAKATOS DEMETER EGYESÜLET – MAGYAR KOLLÉGIUM ÉS ERŐSS JÓZSEF GAZDA CSALÁDJÁVAL – 2004. A meghívóban olvasható településismertető szerint Pusztinát az 1764. évi madéfalvi vérengzés elől, Erdélyből menekült székelyek alapították az 1770-es években. A bujdosók kezdetben a Pojána nevű félreeső határrészen laktak, csak fokozatosan, az 1800-as évek második felében költöztek a falu mai helyére. Első temploma 1780-ban épült Szent István magyar király tiszteletére, ezt 1830-ban megújították, 1848-ban leégett, de hamarosan újjáépítették. Ez a fából készült templomocska a mai orvosi rendelő helyén állt. Jelenlegi templomának 1937-ben szentelték az alapkövét és 1957-ben fejezték be az építését. Oltárképén látható, amint Szent István király felajánlja Szűz Máriának az országot jelképező magyar koronát. /(Guther M. Ilona): Szent István-emlékmű Pusztinán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Nov. 5-én a bukaresti református egyház Koós Ferenc Körének az RMDSZ két közismert hargitai politikusa volt a vendége: Nagy Benedek történelemtanár és Kelemen Hunor parlamenti képviselő. Nagy Benedek megörökítette életének 1956–1961 közötti krónikáját, bebörtönzésének történetét Egy sors volt ez is /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ címen. Nagy Benedek harmadéves kolozsvári egyetemi hallgató volt, amikor letartóztatták és koncepciós perben elítélték. A Koós Ferenc Körben Zsold Béla, a vendéglátó Calvineum templom lelkésze köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kelemen beszédében felvázolta az 1956-os magyar forradalom romániai visszhangját. Nagy Benedek elmondta, miért itt tartja könyvének bemutatóját: mert édesapja, dr. Nagy András a ’30-as években Bukarestben volt orvostanhallgató, ilyen minőségében egyike a Koós Ferenc Kör megalapítóinak. Nagy Benedek szerint nincs olyan romániai magyar intézmény, amely az egykori politikai elítéltek vallomásait összegyűjtené, hogy forrásként szolgáljanak mai és jövendő kutatók, írók számára. Sokan sírba vitték az emlékeiket. Tófalvi Zoltán és – tőle függetlenül – Páskándiné Sebők Anna saját kezdeményezésre összegyűjtötte, amit még lehetett, és közreadta tévében, nyomtatásban. Elszórtan jelentek meg visszaemlékezések, például Vastag Lajostól az utolsó órában, mert nemsokára elhunyt Amerikában, és közölt Dávid Gyula, Páll Lajos, Bartis Ferenc, Koczka György, Puskás Attila és számos pap. A Hargita Népe az évek során szóra bírta az elérhető, egykori politikai elítélteket. Új fejlemény, hogy a CNSAS (Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság) kérésre korabeli nyomozati és törvényszéki iratokat, titkos jelentéseket bocsát az egykori elítéltek és családtagjaik rendelkezésére, ezek újabb és újabb adalékokkal gazdagítják a korszak tényirodalmát. /Barabás István: Pennás börtön. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13/

A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot fogadott el a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteinek többsége Budapesten. A dokumentumot a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nem írta alá. A nyilatkozat szövege: A Magyar Állandó Értekezlet alábbi tagszervezetei a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban a következő nyilatkozatot teszik. 1. Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2. Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3. Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4. Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláíró szervezetek: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártja Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation Deák Ernő, Észak- és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége Léh Tibor, Magyarok Világszövetségének Nyugati Régiója Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum /A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

A Volt Politikai Foglyok Szövetsége és az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság – Józsa Árpád Csaba, illetve Török József elnökök aláírásával – magyarországi nemzettestvéreinkhez címzett nyílt levelet juttatott el szerkesztőségbe. „Mi, erdélyi magyarok a soviniszta-kommunista román diktatúra idején megvallott magyarságunk miatt sokat szenvedtünk. Különböző ürügyekkel koncepciós pereket indítottak ellenünk. Sokunk, mivel támogattuk az ’56-os magyar forradalmat és szabadságharcot, súlyos börtönbüntetésre ítéltettünk, a mi sorainkból választották ki azokat is, akiknek magyarságuk és demokratikus jogaik érvényesítési kísérlete miatt halállal kellett fizetniük. Mi valamennyien az egységes magyar nemzet részének, a magyar nemzethez tartozóknak tekintjük magunkat. Ebből következik az az igényünk, hogy a megcsonkított magyar haza magyar állampolgárai a december 5-i ,,igen” szavazatok által elismerjék ezt a természetes jogunkat.” „ Számunkra a kettős állampolgárságnak nincs anyagi vonzata, hanem erkölcsi jelentőséggel bír, s mintegy visszajelzése a magyar nemzet számára együvé tartozásunknak. Kérjük Önöket, a Magyar Köztársaság állampolgárait, hogy december 5-én fogadjanak nemzettestvéreikké, szavazzanak ,,igen”-nel, és utasítsák el a bennünket érzéketlen mostohaként ellökő ,,nem” szavazatot.” /Szavazzanak a magyar nemzet egységére! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

Nov. 13-án Sepsiszentgyörgyön felavatták a volt munkaszolgálatos katonák emlékművét. A kőlap alakú emlékmű, szikláiba behatolni készülő ásó és csákány nyelét behálózó szögesdrót – Nagy Ödön munkája – jelzi a kényszer-munkatáborba sínylődő munkaszolgálatos katonák megpróbáltatásait. Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke, illetve Bartos Sándor, a háromszéki alelnök köszönetüket fejezték ki az RMDSZ parlamenti frakciójának, kiemelten Németh Csaba szenátornak, aki éveken át Sógor Csaba hargitai szenátorral közösen küzdött azért, hogy a parlament törvényt fogadjon el a meghurcolt – igen gyakran megalázott – katonák erkölcsi és anyagi támogatásáért. Sepsiszentgyörgy az ország második olyan városa – Csíkszereda után – ahol emlékmű örökíti meg a kényszermunka-szolgálatos katonák áldozatvállalásait. /(Flóra Gábor): Munkaszolgálatos katonákra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője Kányádi Sándor versének aggódó, féltő sorait idézte a Magyar Állandó Értekezlet 8. ülése kapcsán: most sem kellünk sem itt, sem ott, „sem inde, sem unde". A ’80-as évek óta – akkor írta a költő A bujdosni sem tudó szegénylegény énekét – Erdélyben változott a helyzet, a nemzeti közösség jogainak érvényesítésében értek el eredményeket. Hát odaát kellünk-e? – tette fel a kérdést. A kettős állampolgárság lehetőségének törvénybe foglalását elutasító magyar kormánypárti reagálás ezt kérdésessé teszi. Továbbtart a riogatás. Akik tartanak a kettős állampolgárság következményeként esetleg előálló áttelepülési hullámtól, megfeledkeznek a határon kívülről érkezett munkaerő hasznáról, s nem utolsósorban a keresete után fizetendő adóról. „Egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla" – olvasható a Határon Túli Magyarok Hivatalának a MÁÉRT 8. ülésére kiadott dokumentum gyűjteményében. A MÁÉRT-en a kormány szülőföld-programot, új nemzetstratégiát hirdetve elzárkózott a kettős állampolgárság lehetőségétől. A határon túli magyar szervezetek képviselői, a magyarországi ellenzéki pártok mindvégig határozottan kiálltak a kettős állampolgárság mellett, álláspontjukat alternatív nyilatkozatban rögzítették. Az MSZP és az SZDSZ nem fogadta el közös nyilatkozatként. Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét, a népszavazás kezdeményezőjét be sem engedték az ülésre. Mádl Ferenc köztársasági elnök leszögezte: „Sem a nemzetközi, sem a magyar jog nem zárja ki a magyar állampolgárság kérelemre történő megadását magyarországi állandó lakhely, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül sem". Befejező szavai: „Én arra szólítanám fel Magyarország választópolgárait, vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot megosztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával." Orbán Viktor Fidesz-elnök bejelentette: november 27-re nagy népgyűlést terveznek, így erősítve a hitet a kétkedőkben, hogy minden magyar jó lelkiismerettel mondhasson igent a népszavazáson. /Borbély László: Kellünk vagy nem kellünk? Szavak és tettek ütközése a kettős állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

A Duna Televízió műsorába iktatta az Actiunea Populara nevű román párt rendezvényeinek bemutatását, mert néhány helyen a párt listáján a Magyar Polgári Szövetség jelöltjei is szerepelnek. Nagy Zsolt, az RMDSZ kampánystábjának vezetője sérelmezte ezt. Szerinte ebben az esetben az egyik magyar közszolgálati televízióban egy román pártnak kampányolnak. /Mózes Edith: Nagy Zsolt: A Duna Tévé ne adjon teret a megosztó kísérleteknek! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

Csernakeresztúron a csökkenő diáklétszám miatt úgy néz ki, a jövő tanévtől megszűnik a falu iskolájának önálló státusa. Ez hátrányosan érintené az intézményhez tartozó, ám külön épületben működő csernakeresztúri magyar tagozatot is. A Hunyad megyei magyar oktatási központ kialakítását felvállaló dévai Geszthy Ferenc Társaság megbeszélésére hívta össze a csernakeresztúri magyar szülőket, hogy közösen eldönthessék, hogyan lehet a továbbiakban biztosítani a csernakeresztúri gyermekek számára az anyanyelven történő oktatást. Elhatározták, hogy a jövő tanévtől kérelmezni fogják, hogy a csernakeresztúri magyar tagozat a dévai magyar oktatási központ kirendeltségeként működjön. /Gáspár-Barra Réka: A Geszthy Ferenc Társaság támogatja a közösségi döntést. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./