Szept. 25-én tartotta II. kongresszusát Székelyudvarhelyen a nyolc hónappal ezelőtt alakult Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), melyen 153 küldött vett részt 12 területi, zömmel székelyföldi szervezet megbízásából. A kongresszus elfogadta a polgári szövetség alapszabályzatát, és megválasztotta új vezetőségét. Az MPSZ elnökének újraválasztották Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét. A kongresszust elsőként Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke köszöntötte, aki beszédében élesen bírálta az RMDSZ politikáját, amely nem sok eredményt hozott a romániai magyarság számára. Úgy fogalmazott, 10–15 évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy 2004-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség illegitim módszerekkel akadályozza meg ellenzékének a részvételét a szabad választásokon. Véleménye szerint az RMDSZ vezetői tévednek, amikor az ellenzéki politikusokban ellenséget látnak. Az RMDSZ igazi ellensége az elutasító magatartás, az, amikor a szövetség vetélytárs nélkül is elveszítheti a választásokat. Kövér a konferencia résztvevőit arra kérte, hogy ne tekintsék az RMDSZ-t politikai ellenfelüknek. Az autonómiában elképzelhetetlen lenne, hogy Székelyudvarhely 120 rendőrének mindössze 10 százaléka legyen magyar, vagy a 80 százalékban magyarok lakta Hargita megyében az állami adminisztrációban dolgozó alkalmazottak 80 százaléka román legyen. Romániában nyílt diszkrimináció folyik a kisebbségekkel szemben, és erre az RMDSZ kormányzati szerepvállalása semmilyen megoldást nem talált. Kövér László szerint az MPSZ nagy érdeme, hogy Erdélyben, az RMDSZ-ben ismét beszélnek az autonómiáról. A magyar politikus kitért a kettős állampolgárság kérdésére is. A Fidesz arra biztatja a magyarországiakat, hogy vegyenek részt a választásokon, és szavazzanak igennel. Csapó I. József a Székely Nemzeti Tanács elnöke részletesen szólt a székelyföldi prefektusok autonómiaellenes lépéseiről, megfélemlítő körleveleikről. Egyelőre a Backamadaras helyi önkormányzata döntött a népszavazás mellett. Szász Jenő szerint a közös előválasztást az RMDSZ elutasította. A választmány elnöke Szilágyi Zsolt lett, a hat alelnök: Tulit Attila, Árus Zsolt, Tőkés András, Sántha Imre, Szakács Botond és Orbán Mihály. Nem született döntés a választásokon való részvétel mikéntjéről: valószínűleg az RMDSZ-szel való esetleges megegyezés függvényében erről később dönt a szövetség vezető tanácsa. A kongresszus több állásfoglalást is elfogadott a kettős állampolgárság, az autonómia és a délvidéki magyarüldözés ügyében. /Makkay József: Szabad választásokat követel az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./ Szilágyi Zsolt, az MPSZ külügyi kabinetjének vezetője felszólalásában a szabadság megtestesülési formájának nevezte a romániai magyarság autonómiájának ügyét. /(Garzó Ferenc / MTI): MPSZ-kongresszus Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

A marosvásárhelyi romák képviselőivel megszervezett találkozót követően, Dorin Florea polgármester kijelentette: a polgármesteri hivatal tulajdonát képező lakásokból mihamarabb ki kell költöztetni a roma családokat. – Az alpolgármesterek – Csegzi Sándor és Bárczi Győző – a helyhatósági választások után közel négy hónappal sem kapták meg a feladatok elosztására vonatkozó polgármesteri rendeletet. A Népújság érdeklődésére Dorin Florea elmondta: elvárja, hogy az elképzeléseit tartalmazó programokat támogassák az alpolgármesterek és az őket kijelölő pártok, azaz az RMDSZ. „Akkor jelölöm ki a feladatköreiket, amikor politikai szempontból állást foglalnak, párbeszédbe kezdenek velem.” Florea kifogásolta, hogy az alpolgármesterek sokat kirándulnak: Budapestről Kecskemétre, Szegedre. – Dorin Florea nem hajlandó tudomásul venni, hogy az ő hatásköre a helyi tanács helyhatósági politikájának meghatározása. /Antalfi Imola: Polgármesteri ötletek "romaügyben". Alpolgármesterek vakvágányon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

Marosvásárhelyen a 15-ös és 17-es iskolák egyesítésével összevonták a két hatodik osztályt, megszüntetve ezzel az intenzív angol oktatást, továbbá az informatika szakos osztályt is. Minderről előzetesen nem tájékoztatták a szülőket, ráadásul nincs annyi pad, ahol az összeterelt gyerekek elfértek volna. Szülők panaszukkal a tanfelügyelőség vezetőségéhez fordultak. A megbeszélésen nem volt jelen Albertini Zoltán, aki a magyar tagozatok munkájáért felel. A megbeszélésen a szülők szerint Somesan Stefan főtanfelügyelő becsmérlően szólt arról, hogy "csordában" jelentek meg, és azt hiszik, hogy a 90-es évek szellemében cselekedhetnek. A csendőrséggel is fenyegette őket, majd a törvényre hivatkozott, amely szerinte nem teszi lehetővé, hogy létszám alatti osztályt finanszírozzon a tanfelügyelőség. Később az iskola portása – valószínű felsőbb utasításra – szintén a csendőrséggel fenyegetőzött, Az újságíró kérdésére a főtanfelügyelő kijelentette, hogy egy csoport szülő tüntetni jött a tanfelügyelőségre. A főtanfelügyelő kijelentette, nem engedheti meg, hogy 16 tanulóért fizesse a tanárokat /magyar osztályról van szó/. Később kiderült, hogy román osztályok működhetnek 17 diákkal. Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő szerint az ő segítségét nem kérte senki. Elmondta, hogy megyei szinten folyamatosan csökken a magyar gyerekek száma, s a 101 ezerből már a 30 ezret sem érik el. Mindez nem lehet mentség arra, hogy akár egy osztályközösséggel olyan módon járjanak el, ahogy azt a marosvásárhelyi volt 15-ös iskolában tették. /Bodolai Gyöngyi: A tanfelügyelőségen a csendőrséggel fenyegetőztek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

Amikor baloldali kormány van hatalmon Magyarországon, furcsamód mindig felbukkan egy-egy szélsőjobboldali, náci nézeteket valló csoport. Mint most Bácsfi Diána és elvbarátai. Méghozzá éppen az alkalmas időben. A koalíciós kormány fellélegezhet. A balliberális sajtó fotókat közöl a magát Szálasi reinkarnációjának hirdető hungarista nővezérről.   Ilyenkor menetrendszerűen felszólítják Orbán Viktort, hogy tessék elhatárolódni, írta Fábián Tibor.   /Fábián Tibor: Festett ellenség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke bejelentette, hogy Maros megyében több községben az önkormányzati közgyűlések elvetették a Székely Nemzeti Tanács azon kezdeményezését, miszerint közigazgatási egységenként tartsanak népszavazást a Székelyföld autonómiájának szükségességéről, illetve arról, hogy az illető községhez tartozó falvak óhajtanak-e egy majdan létrehozandó autonóm Székelyföldhöz tartozni. A Marosvásárhely közelében levő Balavásár község helyi tanácsa úgy döntött, hogy jövő év márciusában megszervezik a népszavazást. Azért tolták ki a referendumot jövő tavaszra, mert biztosak benne, hogy a prefektus polgári peres úton megtámadja majd a helyi tanács határozatát, és addig remélik: tisztázódik a helyzet, és megtarthatják a népszavazást. Korábban Ovidiu Natea, Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott, hogy törvénytelennek tekint minden ilyen fajta kezdeményezést. Néhány napja maga Lokodi Edit is alkotmányellenesnek mondotta azt, hogy a városok, községek, tehát az önkormányzatok népszavazást szervezzenek – bármivel kapcsolatban. /(Máthé Éva): Balavásáron a népszavazás mellett döntöttek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

A helyi tanácsoknak kell dönteni, kiírjanak-e a népszavazást Székelyföld autonóm területi-közigazgatási egységként való igényléséről. A vezetők többsége az érvényes törvénykezés és a lelkiismereti szempontok harapófogójában vergődik. Nincsenek kapaszkodók, nincs hivatkozási alap. Tetten érhető a nekibuzdulás, az óvatosság, a helyezkedő, „várjunk még, abból nem lehet baj” közösségi magatartása. /Csinta Samu: Úttörők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Szept. 28-án, a Kovászna megyei tanács ülésén tárgyaltak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazási kezdeményezéséről. Az ülésen ugyanakkor megjelent Ferencz Csaba és Tulit Attila, az SZNT két alelnöke is.  Demeter János tanácselnök az általa és György Ervin RMDSZ-frakcióvezető által jegyzett állásfoglalást olvasta fel. Eszerint ,,a frakció tagjai elkötelezett hívei Székelyföld autonómiájának, ennek érdekében készek meghozni minden olyan döntést, amely Székelyföld ügyét előreviszi, de a mostani törvényes keret nem teszi lehetővé a megyei és a helyi tanácsoknak ilyen jellegű határozat meghozatalát”. Ezért törvénymódosításra van szükség, hogy ,,a helyi ügyekről helyi szinten, a regionális ügyekről regionális szinten döntsenek”. Ezért kérik fel a megye RMDSZ-es képviselőit és szenátorait, hogy ,,mielőbb terjesszenek be módosító indítványt a referendumtörvény megváltoztatása érdekében”. A döntés után az SZNT képviselői kifejtették: a döntés salamoni, a népszavazás kiírásának eddig is tapasztalható elodázásáról van szó. A jelenlegi törvény ugyanis az illető megye közigazgatási határainak módosításáról szóló népszavazás megszervezését a megyei tanács hatáskörébe utalja, ilyen értelemben tehát még törvénymódosításra sincs szükség. /Törvénymódosítást javasolnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Az 1995-ben megalakult sepsiszentgyörgyi Euro Center Amőba Oktatási Központ vezetője, Bereczki Kinga matematikatanár a felnőttoktatás Kovászna megyei úttörője. A központ elsődlegesen informatikai képzésre szakosodott. Általában öt-hatszázan vesznek részt egy három hónapos tanfolyamon. Kovászna, Hargita és Brassó megyében tevékenykednek. A számítógépes képzés mellé felsorakoztak a menedzsmentet és idegen nyelveket oktató programok. Jelenleg huszonnégy alkalmazottjuk van, hét állandó, a többiek bedolgozók.  Az ECDL-minősítés az Európai Unió által elismert, a számítógépek kezelésére vonatkozó minősítés. A minősítés megszerzése kötelező a közigazgatásban és a szolgáltatásokban dolgozók számára. Kilencven százalékban magyar nyelven folyik náluk a képzés. A hallgatók mind magyarul, mind román nyelven letehetik a tanfolyam elvégzését igazoló szakvizsgát. Mire Romániában is beindult az ECDL-program, az Amőbánál már nagyon sok hallgató rendelkezett ECDL-bizonylattal.  Saját tulajdonú, kétemeletes ingatlanban zajlik az oktatás, informatikai termekkel, konferenciateremmel. Az Amőba nemzetközi szabványok szerinti PITMAN-vizsgaközpont is. Országos szinten az első helyezést értek el a tavaly októberben Brassó-Pojánán megtartott konferencián a kb. 150 ECDL nemzetközi vizsgaközpont közül. Több száz Kovászna és Hargita megyei tanár és diák részesült náluk ingyenes képzésben informatikai tanfolyamokon, ahol ECDL-diplomát kaptak. /Czompó János: Székelyföldi felnőttképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Az RMDSZ-frakció távolmaradása miatt, döntéshozó többség hiányában, eredménytelen maradt a Székelyudvarhelyi Városi Tanács szept. 29-re összehívott szeptemberi ülése. A Szász Jenő polgármester által összehívott tanácsülés első napirendi pontjaként, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló helyi népszavazás kiírásáról kellett volna dönteniük a városatyáknak. Borbáth István, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, annak ellenére, hogy a gyűlésteremben tartózkodott, jelezte, hogy nem kíván részt venni a munkálatokban, mindössze egy nyilatkozatot adott át Szász Jenő polgármesternek. A tíz RMDSZ-tanácsos által szignált közleményben távolmaradásukat azzal indokolták a városatyák, hogy a szakbizottságok véleményezése hiányában nem törvényesen volt összehíva a tanácsülés. Szász Jenő polgármester szerint az RMDSZ-frakció nem meri felvállalni az autonómia ügyét. Ezzel szemben, a tanácsülés helyett tartott megbeszélésen, a jelen lévő Népi Akció (AP) színeit képviselő nyolc tanácsos, valamint Balázs Piroska független tanácsos egybehangzóan a referendum kiírása mellett foglalt állást. Vajna Imre bejelentette, az AP megalakította a Polgári Frakciót, mely egységesen támogatja a területi autonómiával kapcsolatos népszavazás kezdeményezését. /Szász Emese: Folytatódik a tanács körüli hajcihő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./

Szept. 28-án sajtótájékoztatót tartott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklóson, ismertette 1997-től kezdődő korrupcióellenes tevékenységét. A kivizsgálások során bebizonyosodott, hogy az állami erdészet egy szűk csoportjának közreműködésével zajlik Gyergyó térségében az erdőirtás, ami olyan kaotikus állapotok kialakulásához vezetett, hogy a falopások megfékezhetetlenné váltak. Ugyanezeket a törvénytelenségeket tapasztalta a pénzügyőrség és az erdőügynökség, ezért az állami erdőügynökség Ion Micu, Laczkó Terézia és Melles Előd erdészeti vezetők leváltásáról hozott határozatot. A megyei rendőrség Ion Negrusa rendőrparancsnok idején akadályozta a törvénytelenségek kivizsgálását, leváltása után az új rendőrparancsnok teljesítette kötelességét. Az esetek súlyosságát igazolja, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság melletti ügyészség foglalkozik a bűnügyi dossziékkal, amelyekben a fővádlott Melles Előd. gyergyószentmiklósi Új Kelet hetilap tavaly november óta kampánysorozatot indított Garda ellen. Hasonlóképpen járt el a helyi Fény Televízió is: őt rágalmazva próbálták menteni, tisztázni Melles Elődöt. Dr. Garda Dezső megtudta, hogy Péter Csabát, az Új Kelet főszerkesztőjét először a gyergyószentmiklósi bíróság ítélte hét hónap börtönbüntetésre minősített lopás miatt, a büntetés letöltése alól elnöki amnesztia mentette fel. Bartalis Máriát, a Fény Televízió főszerkesztőjét a Budapesti Fővárosi Bíróság 2001-ben jogerősen három év börtönre ítélte lopás, csalás, üzletszerű titkos kéjelgés elősegítése, közokirat- és magánokirat-hamisítás büntette miatt. /Gál Éva Emese: Akik besározzák a képviselőt, mert a törvényességért küzd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

A Kárpátokon túli megyékben is várhatóan erőteljes választási kampányt folytat majd az év végi romániai általános parlamenti választások előtt az RMDSZ – jelentette be Nagy Zsolt, a szövetség kampánystábjának főnöke. Véglegesítették az előválasztásokon részt vevő parlamenti képviselő- és szenátorjelöltek listáját. /B. T.: Erőteljes RMDSZ-kampány a Kárpátokon túl is. Gyűjtik az elnökjelölt-indításhoz szükséges aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében kezdődött okt. 1-jén Nagyváradon az Áldás, Népesség konferencia, amelyen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az erdélyi magyar oktatás több kiemelkedő személyisége, számos hazai és külföldi előadó. A megnyitó beszédek után a konferencia Félixfürdőn folytatódott. Tőkés László református püspök utalt a levetített Trianon filmre, amelyet Magyarországon letiltottak a közszolgálati tv-adók műsoráról. Kolozsvár magyarsága néhány évtized alatt a mohácsi vésszel megegyező létszámban fogyatkozott. Orbán Viktor beszédében arra kereste a választ, hogy miként lehet megállítani a Kárpát-medencei népességfogyást. Mostanra mindenhol a politikai közgondolkodás középpontjába került a népességfogyás megállítása. A volt magyar miniszterelnök a határon túli magyarság megmaradását, illetve fejlődését autonómiájának megteremtésében látja, amelynek része a teljes körű oktatás biztosítása is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja az évi 4 milliárd forintos támogatást, amiből versenyképes oktatás biztosítható a romániai magyar fiatalok számára. Ehelyett a határon túli juttatásokat folyamatosan megnyirbálják. Tőkés László püspök nehezményezte, hogy valószínűleg magyarországi sugallatra a Partiumi Egyetem teljes költségvetési támogatását leállították a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén. Tették ezt annak ellenére, hogy jelenleg a nagyváradi magyar egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási magánintézmény, amelyet hivatalosan akkreditáltak. Csép Sándor, az Áldás, Népesség mozgalom értelmi szerzőjének előadását követően Veres Valér Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről értekezett, Für Lajos pedig a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 1100 esztendejének a népesedési mutatóit vette számba. /Makkay József: Népesedés- és új határon túli magyar támogatáspolitika. Orbán Viktor évi 4 milliárdot adna a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Tőkés László rossz üzenetnek nevezte azt a "Budapestről eredeztetett" döntést, amely akkor szüntette meg a Sapientia Alapítvány támogatását, amikor sikerült az első magyar egyetemet akkreditáltatni. Tőkés László a helyzet rendezésére levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. Ugyancsak kérte Gyurcsány Ferencet arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésére hívják meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-tanács szervezeteit is /Orbán Viktor és Tőkés László a határon túli magyar felsőoktatás támogatását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Pakó Benedek szászrégeni plébános közölte, ellopták a régeni római katolikus temető kápolnájának a harangját, a 100 kilós, bronzból és ezüstből készült harangot. /Máthé Éva: Lélekharang kerestetik! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Elhunyt Kovács András, aki 1949 és 1970 között, 21 esztendőn keresztül Kolozsvár magyar napilapját, az akkori Igazságot főszerkesztette. Tibori Szabó Zoltán aki 1990 és 1997 között volt főszerkesztője az Igazság utódjának, a Szabadságnak, megállapította, másképpen látták ugyan a világ bizonyos dolgait-kérdéseit, de a dilemmáik ugyanazok voltak. Mindketten emberibb korszak eljövetelében reménykedtek. Csekély azoknak a száma, akik képesek az önrevízióra, s tévedéseiket beismerik, mint Kovács András. /Tibori Szabó Zoltán: In memoriam Kovács András, avagy tiszteletteljes emlékezés a "belga" pályatársra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Folyik a harc az élelmiszer-ipari mágnás Micula fivérek és a Bihar megyét irányító PD–RMDSZ–PSD koalíció vezetői között. Az ország harmadik legnagyobb vagyonával rendelkező Micula ikerpár három helyi napilappal, egy rádióval és egy tévécsatornával rendelkezik. Először Kis Sándor, a megyei önkormányzat akkori alelnöke, jelenlegi elnöke ellen indítottak hadjáratot, folyamatosan cikkezve annak állítólagos illegális üzleteiről. A prefektúra, a megyei, valamint a helyi önkormányzat teljes vezérkara szeptemberben nyílt levelet intézett Ioan és Viorel Miculához. Az aláírók, köztük Kis Sándor és Bíró Rozália alpolgármester, felszólították Miculáékat, hagyjanak fel a sajtón keresztül történő zsarolással. Az önkormányzat saját újság kiadását tervezi. /Pengő Zoltán: Ki az úr Bihar megyében? = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

Románia lakosságának elsöprő többsége nem nézi jó szemmel a romákat. Az UNICEF által közzétett közvélemény-kutatás eredményei szerint a lakosság minél kevesebb roma nemzetiségűt szeretne a saját környezetében tudni, a megkérdezettek közel fele szaporodásukat is korlátozná. A romániai magyarság sem képez kivételt e tekintetben. A felmérés szerint Románia lakosságának 93,4 százaléka nem szeretné, ha családjának roma nemzetiségű személy lenne a tagja, 45,7 százalék pedig még azt sem szeretné, ha egyazon a településen kellene élnie a szóban forgó kisebbség tagjával. Az UNICEF szerint a romániai cigányok létszáma 10 százalékra tehető, ami körülbelül 2 millió fős közösséget jelent. Átlagéletkoruk mindössze 25 év, hiszen több mint egyharmaduk 14 év alatti gyerek. A magyarság körében csak bizonyos vidékekre vonatkozó felmérések készültek, amelyek hasonló eredményeket hoztak. Ez a szemlélet egész Kelet-Európában tapasztalható. /(borbély): / "Nem kell cigány szomszéd!" Többszörösen diszkriminált kisebbség a roma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

Borboly Csaba lett az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke. Az elnöki tisztségéből távozó Kovács Péter volt MIÉRT-elnök a következő két évben a társelnöki tisztséget tölti be. Borboly hangsúlyozta: a szervezetnek párbeszédet kell folytatnia a felsőoktatási intézményekben tanuló magyar fiatalokkal. A MIÉRT országos küldöttgyűlése megerősítette tisztségében Benedek Árpád Csabát, Borbély Károlyt és Kereskényi Gábort, ők töltik be a MIÉRT székelyföldi, szórvány-, illetve partiumi alelnöki tisztségét. A 11 tagú elnökség tagjai továbbá Szabó Ödön, Szabó József, Krisztián Zoltán, Lőrincz Csilla, Kovács Attila és Nagy Zoltán. Borboly Csaba kifejtette, hogy a MIÉRT megalakuláskor megfogalmazott célkitűzések nagymértékben megvalósultak. Meg tudták szólítani azokat a kevésbé tevékeny fiatalokat, akik nem vállaltak szerepet egyetlen ifjúsági szervezetben sem. A MIT vezetővel próbáltak tárgyalni, de az csekély eredménnyel végződött. Borboly szerint jó lenne, ha az erdélyi összmagyar ifjúsági struktúra nem fentről kezdeményezett egyezséggel valósulna meg. Borboly Csaba 2001–2003 között az Itthon, Fiatalon mozgalom alelnöke volt, 1999-től Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke. 1994-ben lett a Csíki Területi RMDSZ Választmány tagja, 2000-től Hargita megyei tanácsos, 2003-tól az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa Új Erő frakciójának vezetője és az RMDSZ Csíkszéki Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának elnöke. /Borbély Tamás: Borboly és Kovács a MIÉRT élén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

A Magyar Polgári Szövetség önállóan, saját jelöltekkel vesz részt a parlamenti választásokon – jelentette ki okt. 5-én Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Tulit elmondta: az MPSZ azért döntött így, mivel “a romániai magyarság nem az RMDSZ, hanem a magyar közösség parlamenti képviseletét tartja fontosnak”. Az MPSZ-alelnök szerint az RMDSZ-előválasztások nem eredményezik a szövetség parlamenti frakciójának megújulását. /Külön úton az MPSZ. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Polgári Élet címmel, új közéleti hetilap lát napvilágot november elsején Székelyudvarhelyen. A Polgári Válasz időszakos kiadvány szellemi utódjának felelős szerkesztője, Zsidó Ferenc elmondta, a polgári értékeket felvállaló újság hasábjain elsősorban az elemző jellegű háttéranyagok, riportok, vélemények kerülnek előtérbe. Az Infomédia Kft. tulajdonában levő 12 oldalas kiadvány péntekenként, Székelyföld nagyobb városaiban fog megjelenni. A lap főmunkatársa Szakács István Péter, valamint Komoróczy György. /Új hetilap a sajtópiacon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

Csíkszeredában okt. 6-án a Millenniumi-templomban szentmisén emlékeztek az 1848–49-es magyar szabadságharc mártírjaira. Székelyudvarhelyen szavalatok hangzottak el diákok előadásában, majd a Magyar Polgári Szövetség képviseletében Szakács István Péter mondott beszédet. A szervező Rákóczi Szövetség részéről Hegyi Sándor református lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket. Gyergyószentmiklóson a köztemetőben emlékeztek meg a 13 aradi vértanúról. A Volt Politikai Foglyok Gyergyói Fiókja által kezdeményezett megemlékezésen az egybegyűltek koszorút helyeztek el Kiss Antal ezredes, a szabadságharc őrnagya kopjafájánál, délután pedig az örmény katolikus templomban emlékeztek a forradalom áldozataira, majd Czetz János honvéd tábornok emlékére állított emléktáblát szenteltek és koszorúztak meg. /Megyénkben is megemlékeztek a szabadságharc mártírjairól. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Okt. 5-én, az aradi tizenhármakra való emlékezés napjának előestéjén, Klapka György 48-as honvédtábornok temesvári emléktáblájánál hajtott fejet a temesvári magyarság. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Klapka György emlékét Toró T. Tibor parlamenti képviselő elevenítette fel. Az Új Ezredév református kórus fellépésével befejeződött az emlékezés. /Pataki Zoltán: „Románoknak és magyaroknak más missziója is van, mint hogy egymással harcban álljanak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte szeptemberben a Torockói Néprajzi Múzeum. Ez alkalommal emlékeztek a múzeumalapító sepsiszentgyörgyi Győrbíró Pálra (Sepsiillyefalva, 1913– Sepsiszentgyörgy, 1987).   Győrbíró Pál tanítót 1951-ben helyezték Torockóra. Ekkor kezdte gyűjtő és kutató-, múzeumszervezői munkáját. Öt éven át gyűjtött, tizenkilenc évig volt a múzeum hivatalosan kinevezett őre. Munkájának eredményéről maga számolt be Balassa Iván néprajzkutatónak: ,,2000 db régi kézirat, az egykori vasművesség sok-sok tárgyi emléke, festett bútorok, helyi népviselet, kerámiák, régészeti leletek.” 1956-ban háromezer tárgy szerepelt a leltárán. Győrbíró Pál a csíkszeredai tanítóképzőben végzett Domokos P. Péter tanítványaként. Tőle kapta az ösztönzést, mely meghatározta későbbi érdeklődési körét. /Torockó és Sepsiszentgyörgy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Kovászna megyei helyi szervezeteinek vezetői úgy döntöttek, hogy az MPSZ jelöltjei egy olyan román párt listáin vesznek részt a választásokon, amely támogatja Székelyföld autonómiáját. Elhangzott: az MPSZ csak olyan párttal működik együtt, amely támogatja a Székelyföld autonómiáját, az pedig a Népi Cselekvés lehet. Az MPSZ helyi szervezetei ezzel kapcsolatos határozattervezetet terjesztenek a szövetség Országos Tanácsa elé. /Constantinescu pártjának listáin indul a Kovászna megyei MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Okt. 16-24. között Nagybánya egy kicsit a világ magyar cserkészetének központjává válik, itt tartja ugyanis harmadik cserkésztiszti tanfolyamát, azaz legfelsőbb fokú vezetőképzését a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma. A szervezet őszi ülése – amelyen minden magyar cserkészszövetség elnöksége jelen lesz Magyarország, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja és Erdély mellett Nyugat-Európából és a tengeren-túlról – ugyancsak Nagybányán zajlik. A változó helyszínekkel azt szeretnék elérni, hogy a jelöltek otthonosan mozogjanak a Kárpát-medencében és átfogó képet kapjanak a magyarságról, a magyar cserkészetről. A megelőző két cserkésztiszti tanfolyam helyszínei a Felvidék (2002) és a Vajdaság (2003) voltak. A tábor parancsnoka Szemerédi Tibor (Bécs) lesz, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség részéről, aki a korábbi két tanfolyamot is vezette. Okt. 21-24. között zajlik Nagybányán a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának őszi ülése. Ezen a világszerte működő összes magyar cserkészszövetség – a magyarországi, romániai, kárpátaljai, szlovákiai, vajdasági szervezetek, valamint a Magyar Cserkészlány Szövetség, a Horvátországi Magyarok Cserkészcsapata és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (Nyugat-Európa és a tengerentúl) – elnöksége jelen lesz. Hasonló Fórum-ülés kettő van egy évben. A tavaszit mindig Budapesten tartják. /(-helyi): Összmagyar cserkészfórum Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 8./

Okt. 9-én Ioan Salajean hargita-kovásznai ortodox püspök és a hadsereg vezérkari főnökének jelenlétében avatták fel a Cekend-tetői katonai alakulat új, ortodox felekezeti kápolnáját. „Senki nem mutathat ujjal a román hadseregre és a román egyházra azért, mert meghódítana más népeket, vagy arrébb tolna más határokat, mint amiket az Isten számunkra megadott” – érintette beszédében az ortodox terjeszkedés témáját a felszólalók által következetesen templomnak nevezett új egyházi hajlék felszentelését követő beszédében Ioan Salajean, aki szerint egyébként az ortodoxia határait nem errefelé, hanem a tengerentúlon kell immár keresni, hisz Amerikában is vannak már szép számmal híveik. Mihail Popescu tábornok, a hadsereg vezérkarának főnöke azt hangsúlyozta, hogy nem táplálnak gyűlöletet senki iránt, akinek más lenne felekezete vagy vallása. „De azt sem akarjuk, hogy ne hagyjanak minket a mi udvarunkban, a mi templomunkban a mi Istenünkhöz imádkozni” – fogalmazott a magas rangú katonai vezető. /Rédai Attila: Felszentelték a cekendi ortodox hajlékot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./

Immár több mint három éve annak, hogy az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) kapcsolatba került a Magyar Elektronikus Könyvtárral (MEK), és együttes erővel www.mek.ro címen beindult a MEK tükörszervere. Ezáltal felgyorsult a romániai internetezők hozzáférési sebessége a már digitalizált magyar könyvekhez, kultúrkincsekhez. Két évvel ezelőtt szintén MEK-kel közösen Az erdélyi magyar kultúra digitalizálási programja címmel az EMT sikeres pályázatot nyújtott be az Informatikai és Hírközlési Minisztérium digitalizálási programjának kiírására. A pályázat keretében az EMT eddig 74 kötetet dolgozott fel és juttatott el a MEK-hez, közreműködve a nagyobb erdélyi magyar civil szervezetekkel. Könyveken kívül a MEK a folyóiratokat is elkezdte egy közös adatbázisba összegyűjteni, így az Elektronikus Periodika Adatbázis (Archívum) is nyitottá vált az erdélyi folyóiratok felé. Felkerült eddig az EMT mindkét kiadványa, a Firka és a Műszaki Szemle is. A MEK Egyesülettel közösen felszereltek egy korszerű digitalizáló műhelyt Kolozsváron, az EMT székházában, melyet hamarosan átadnak. További információkat a www.mek.ro és epa.oszk.hu címek adnak. /Brem Walter: Közel nyolcvan új kötet a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján. Digitalizáló műhely az EMT-nél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Elhunyt Kovách Géza /Székelyudvarhely, 1925. dec. 22. – Arad, 2004. okt. 10./ tudós történész, tanár, nemzedékek közkedvelt és köztiszteletben álló “Gazsija”. Néhány nappal azután halt meg, hogy megemlékeztek az aradi vértanúk mártíriumáról, melynek történetét oly átfogóan írta meg Az emlékező városban. /Az emlékező város – október 6. Arad, 1999/ Dr. Kovách Géza Zilahon a Wesselényi Kollégiumban érettségizett, a Bolyai Tudományegyetem történelem-földrajz szakát 1948-ban végezte el. Több évig Jakó Zsigmond professzor tanársegédje volt, s ha nem jönnek a diktatúra évei, bizonyára fényes egyetemi karrier várt volna rá. Aradra került és 1951-től 1986-ig történelemtanárként több iskolában, de állandó jelleggel a Csiky Gergely Iskolacsoport jogelődjében tanított és nemzedékek kedvence volt. A nagy szellemi központoktól távol eső, vidéki kutatóként dr. Kovách Géza meglepően sokat tett le az asztalra: tucatnyi könyvet, falumonográfiát, tanulmányt, tudományos értekezést. Erdélyi és közép-európai levéltárakban búvárkodott, hogy aztán hangyaszorgalommal és a történelmi tények iránti alázattal feldolgozza kutatásait. Publikált itthon és külföldi tudományos szaklapokban. Nemzetközi konferenciákon vett részt. A Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Köztestületének tagsága mutatja, hogy az anyaországban is kellőképpen értékelték fáradozásait. Nyáron még részt vett Kisiratosról, majd Majláthfalváról írt monográfiájának bemutatásán, aztán egyre fogyatkozott ereje és életkedve. Fő kutatási területe a gazdaság- és településtörténet volt. /Puskel Péter: In memoriam Kovách Géza. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ Legutóbbi könyve: Eltűnt települések Arad megyében (2004) – néhány munkája: Erdélyi jobbágyok panaszlevelei – Kordokumentumok az erdélyi falu életéből 1771-1848. A Temesi Bánság mezőgazdaságának fejlődése a török kiűzése után (1718-1828), 1995 Történelmünk a Duna-medencében /Polis, Kolozsvár, 1998/ egyik szerzője A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése, (1716-1848), Csongrád Megyei Levéltár, 1999 – monográfia.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter okt. 11-én Romániába érkezett. Rumsfeld részt vett egy tájékoztatón a Kogalniceanu légitámaszponton, megtekintette a bázist. A Mihail Kogalniceanu légitámaszpont részét képezi Románia NATO-nak tett felajánlásának. Donald Rumsfeld okt. 12-én Bukarestben találkozik Ion Iliescu államfővel és részt vesz egy díszebéden, amelyet Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter ad a tiszteletére. Rumsfeld ezt követően Brassó-Pojánára utazik, ahol okt. 13-14-én zajlik a NATO- tagállamok védelmi minisztereinek informális értekezlete. /Donald Rumsfeld terepszemlén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

 A Háromszék okt. 7-i számában Antal Árpád András egész oldalas fizetett politikai hirdetésben ismertette szándékait. A megjelenés előtti napon kész szöveget nem hozott be a szerkesztőség reklámirodájába, hanem utolsó pillanatban a lap egyik újságírójának kellett vele interjút készítenie. Jóval lapzárta után Demeter János, a megye RMDSZ-es tanácselnöke telefonon hívta a szerkesztőt, nála van Antal Árpád András, és azt szeretné, ha a fizetett politikai hirdetésében nem jelenne meg Márton Árpád neve, helyette csak ,,egy képviselő” legyen. A szerkesztő közölte, már nem tud segíteni. Ezután Antal Árpád bement a nyomdába, és azt állította – valótlanul! – a nyomdászoknak, hogy engedélyt kapott arra, hogy a lap mesterpéldányán változtasson. Kivett egy bekezdést (amelyben egyébként bírálta Márton Árpádot), az újság így jelent meg. A Háromszék szerkesztőségében felháborodást keltett mindez. Egyesek szerint ilyesmire még a megyei párttitkár sem vetemedett volna a kom­munista diktatúrában. /Mózes László: Nincs határ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

Vasile Puscas miniszter, Románia EU-főtárgyalója, sajtónyilatkozatban visszautasította azt, hogy Székelyföld területi autonómiája Románia Európai Unióhoz csatlakozásának feltétele legyen. A miniszter nyilatkozata hatásköri túllépést, a Székelyföldön 76%-os többségben lévő őshonos magyar nemzeti önazonosságú közösség jogos követelésének illetéktelen elutasítását, az európai integrációs politika elferdítését jelenti, szögezte le Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Románia 1995. június 22-én az EU-nak benyújtotta csatlakozási kérelmét.  Az EU követelményei a csatlakozni óhajtó országokat illetően az Európai Bizottság Koppenhágában (1993) meghatározott követelményeire alapoznak. Csapó felsorolta a követelményeket, ezek között szerepel a kisebbségek védelmét garantáló intézmények állandósága. Vasile Puscas azon kijelentése, amely szerint a csatlakozási feltételek között nem található egy sem, amely Székelyföld vagy egyéb régió autonómiájára vonatkozna, teljes képtelenség. Csapó visszautasította a főtárgyaló kifejezését: „a Székelyek Nemzeti Területének autonómiája” Az autonómia-követelés Székelyföld régióra vonatkozik. /Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke: Válasz Vasile Puscas miniszter, Románia EU-főtárgyalójának sajtónyilatkozatára. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 12./