"A II. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet aug. 10. és 15. között tartották meg Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székházában a Magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának, a PKE Diákszövetségének és a Temesvári Magyar Diákszervezetnek a közös rendezésében. Magyarországról, a Vajdaságból, Kárpátaljáról és a Felvidékről is érkeztek fiatalok. A rendezvényt köszöntötte Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok, továbbá a Kovács Béla, a PKE rektora, aki úgy vélekedett: a felsőoktatási intézet dinamikusan fejlődik. Az egyetemisták tematikus előadásokat hallgathattak, a státustörvény, az autonómia és kettős állampolgárság kérdéséről beszélt nekik Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom vezetője, Tőkés László püspök és Almássy Kornél, az MDF vezetőségi tagja. /A Kárpát-medencei magyar diákság összejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

"Okt. 5-én újraavatják az aradi Szabadság-szobrot. A máj. 7-én kezdődött restaurálási munkálatok egyelőre a tervezett ütemben haladnak, a szobor helyszíneként kijelölt Tűzoltó tér infrastruktúrájának kialakításán reggeltől estig dolgoznak. Az eredetileg Huszár Adolf szobrászművész által tervezett alkotást a művész halála után Zala György fejezte be. A szoborcsoportot 1890. okt. 6-án állították föl, 35 évvel később, 1925-ben pedig lebontották. A föld szintjétől körülbelül 12 méter magasan, egy oszlopon elhelyezkedő Hungária, illetve az allegorikus alakok - az Ébredő Szabadság, a Harckészség, az Áldozatkészség és a Haldokló Harcos - 1999 októberétől az aradi Minorita Rendház udvarán állnak. A restaurálást május óta négy kolozsvári, illetve marosvásárhelyi szobrászművész - Kolozsi Tibor, Starmüller Géza, Szilágyi László és Pokorny Attila - végzi. Pokorny Attila szobrászművész az alakok összeerősített részeit tartó csavarokat cseréli. "Csak a négy alsó figuránál 800 csavart számoltunk össze, a Hungária pedig még hátravan. A bronzalakok újonnan öntött darabjainak patinázással adnak majd zöldes színt, hogy az eredeti, oxidálódott darabokhoz hasonló árnyalatban pompázzanak. A 2003 tavaszáig még bolhapiacként működő Tűzoltó téren ma már semmi sem emlékeztet a fa- és pléhbódékra, a kőasztalokra. A tér rendezésével, parkosításával Sándor István műépítészt bízták meg. A szobrot zöldövezet veszi majd körül. Sándor István a kerítés gondolatát elutasítja; a szobor mögé azonban visszaállítaná a régi kerítés 15 elemét. A szobor alapzatához szükséges gödröt már kiásták, az alapzatot kiöntötték. A tervező a szobor köré sugarasan tizennyolc reflektort képzel el. A magyarországi Teleki László Közalapítványnál nyert 300 ezer euró, a szobor restaurálásának és visszaállításának hozzávetőleges büdzséje is részletekben érkezik, ami szintén nehezíti a munkát. /Gujdár Gabriella: Rácsok helyett fények ölelésében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./"

"Majláthfalván az egész falu megmozdult hétvégén. Kettős ünnepet ültek a majláthiak. Immáron harmincharmadik alkalommal rendezték meg a korábban Majláthi Vasárnap elnevezésű és mára Hétvégévé terebélyesedő rendezvényt. Aug. 16-án ünnepelte fennállásának századik évfordulóját a majláthi iskolaépület, amit most is a falu állított helyre. Először Bányai Eliza tanár, iskolaigazgató beszélt. Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes átadta Sipos György agrármérnöknek a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megyei szervezetének oklevelét, amellyel a majláthi vállalkozónak - az iskola felújításában vállalt munkájáért is - a tiszteletbeli pedagógus címet adományozta. Az ünnepi mise után szentelték fel a falu zászlaját, amelynek kisebb változatát Bányai Eliza igazgatónő átadta a francia testvérfalu, Mauves képviselőjének. Leleplezték az iskola folyosóján az épület fennállása századik évfordulójának tiszteletére készült márványtáblát, majd megnyílt Cociubanné Czank Veronika festőművész akvarellekből és olajfestményekből álló kiállítása. A majláthi származású művésznő a Csiky Gergely Iskolacsoport rajztanára. Balta János, a Concord Media Rt. igazgatója mutatta be Jankó András rendőr alezredes Bűnözők és áldozatok című, az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötetét. /Karácsonyi Zsolt: A falu kettős ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./"

"A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ mély megrendüléssel értesült dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka váratlan tragikus haláláról. A HTMH saját halottjának tekinti őt, s hazaszállításáról gondoskodik, olvasható a HTMH közleményében, melyet Bálint-Pataki József elnök írt alá. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"Balogh Béla lelkipásztor Balla Tünde újságíróhoz írt nyílt levelében elmondta, hogy országos lelkészi fórumon vett részt idén áprilisban Nagyváradon. A két püspök is tartott beszámolót."Tőkés László úr a tavaly megrendezett Református Világszövetségi gyűlés magyar kormánytámogatásával kapcsolatosan magyarázta a bizonyítványát." 320 millió forintot emlegetett, majd a nagyváradi püspök 240 millió forintnál állapodott meg. Egy héttel később Bálint-Pataki József - Gyarmath János főszerkesztő kérdéseire válaszolva -10 százalékos elszámolási hiányról nyilatkozott a magyarországi támogatás kapcsán (RMSZ, 2003. máj.1.). Hermann János főtanácsos, aki a nagyváradi pénzügyeket irányítja, azt nyilatkozta az Erdélyi Riportnak ("Egy támogatás utóélete" - 2003. jún. 26.), hogy fogalma sem volt arról, hogy 2003. áprilisa után még volt elszámolnivalója a Határon Túli Magyarok Hivatala felé. Ő visszaforgatta a prémiumként felvett 150 millió lejt. Balogh ironikusan írta: a betöréseket mind elhisszük a messziről jött tanácsos úrnak. Egyeseknek érdekük fűződött bizonyos számlák eltüntetéséhez. Balogh azt állította, hogy egy lelkipásztornak 230 millió lejes juttatásról kellett papírt aláírnia ahhoz, hogy a markába számoljanak egy 200 millió lej alatti összeget. Balogh továbbment: az elszámolt üzemanyagköltség elég lett volna a földgolyó többszöri megkerüléséhez. /Balogh Béla lelkipásztor: Nyílt levél Balla Tünde részére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./"

"Hangulatos volt aug. 15-én a táborzárás Nagyzerinden. Az egyhetes festőtábor sikeres volt. A helybeli lányok és asszonyok hagyományőrző tánccsoportjának, az Ibolyának két számát, a sárközi Karikázót és a Kalocsa vidéki Szakácsasszonyok táncát vastaps köszöntötte. A nagyzerindi képtár hagyományait elevenítették fel, megemlítve, hogy a mostani tábor alkotói Alaszu Pál szellemi örökösei. Siska-Szabó Hajnalka, a falu szülötte, a tábor lelke nem véletlenül hangsúlyozta a helybeli önzetlen közreműködők nagy számát. /Kiss Károly: Alaszu Pál szellemi örökösei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./"

"A kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány egy olyan szerteágazó romániai magyar on-line adatbank felállításának tervét készítette el, amely jelentősen gyarapítja majd az erdélyi magyar digitális kincstárat. A kitűzött cél egy romániai magyar digitális adatbank, egy multimédia referencia-könyvtár lenne, amelyet valószínűleg elsősorban a diákok és a kutatók használnának, de a szakközönségnek is rendelkezésére állna. Az adatbank első modulja Vincze Gábor szakmai berkekben jól ismert és gyakran hivatkozott kronológiájának első része, amely az 1944-1955-ös korszakot öleli fel. Az adatbank kiépítésének első fázisában még Vincze Gábor kronológiájának folytatását és Kuszálik Péter sajtóbibliográfiáit teszik közzé. A második szakaszban számos további bibliográfiát, kronológiát, statisztikát, térkép- és helységnévtárat, címtárat és linkgyűjteményt internetesítenek. E mellett például kutatók vendégoldalainak, tanulmánytáraknak is helyet fognak adni. A kronológiával a leendő adatbank alapkövét leteszik, amely itt érhető el: Trasnsindex.ro, de hamarosan olvasható lesz hivatalos helyén /www.jakabffy.ro/ is. /(Trasnsindex.ro): Adatbank alapkő-letétel. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./"

"Az Illyés Közalapítvány értesítette a lap és a kiadó tulajdonosát, a Székelyudvarhelyen bejegyzett Pro Média Alapítványt, hogy az Erdélyi Napló megjelenését nem támogatja. A pályázatot első körben a romániai alkuratórium Sajtó Szaktestülete bírálta el, ennek tagjai: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője (a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének javaslatára), Baranyai Attila, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke (az Alkuratórium javaslatára), Bartha Csaba, a temesvári rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára), Csép Sándor, a MÚRE elnöke (a MÚRE javaslatára), Fekete Vince, a Székelyföld és a Helikon szerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Hecser Zoltán, a Hargita Népe felelős kiadója (a MÚRE javaslatára), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke (a MÚRE javaslatára), László Ferenc zeneszakíró (az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa szakbizottságának javaslatára), Makkai János, a Népújság főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Márton Árpád képviselő (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Vincze Lóránd, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára). A szaktestület után az IKA Romániai Alkuratóriumát járta meg a pályázat, ennek összetétele: Markó Béla (RMDSZ-elnök, alkuratóriumi elnök), Béres András (rektor, volt RMDSZ-államtikár), Frunda György (RMDSZ-szenátor, SZKT-elnök), Kelemen Hunor (RMDSZ-képviselő, SZET-elnök), Kovács Péter (az RMDSZ ügyvezető alelnöke, MIÉRT-elnök), Kötő József (EMKE-főtitkár, volt RMDSZ-államtitkár), Takács Csaba (az RMDSZ ügyvezető elnöke). Utolsó körben a közalapítvány budapesti kuratóriuma döntött a lap támogatásának elutasításáról, a következő összetételben: (elnök), (titkár), Illyés Mária, Bátai Tibor, Bretter Zoltán, Géczi József Alajos, Herényi Károly, Jászkuti László, Lakatos Mihály, Potápi Árpád, Szarka László. Az IKA kuratóriumának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész megválasztása és beiktatás előtt, közben és után többször kijelentette: a közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálásakor minden politikai ingerenciát, ideológiai szempontot, pártos hátsó szándékot kiküszöbölnek, erre az ő személye a garancia... Kíváncsian várják a magyarországi közpénzből támogatásra ítélt romániai magyar sajtóorgánumok listájának közzétételét, egyelőre nagy a titkolózás ezen a téren. /Kik nem szeretnek minket? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./"

"Tizennégy éve minden májusban azért zarándokolnak el Révkomáromba a szlovákiai magyar katolikus hívők, hogy az önálló szlovákiai magyar püspök kinevezéséért fohászkodjanak. A pápa szeptemberben esedékes szlovákiai látogatása kapcsán fény derült arra, hogy immár három éve hiábavaló a szlovákiai magyar püspökség létrehozását célzó törekvés. "A római katolikus hívők évről-évre buzgón imádkoznak e nemes célért, miközben a hátuk mögött a szlovák és a magyarországi egyházi méltóságok már három éve - talán vatikáni nyomásra - megegyeztek abban, hogy ez a kérés nem teljesíthető" - írta aug. 18-i kommentárjában a Pozsonyban megjelenő Új Szó. Ez alatt a három év alatt Révkomáromban minden évben megrendezték az imanapot, de a hívőknek senki sem mondta meg, hogy a magyar püspök kinevezésére nincs esély - derül ki a lap értesüléseiből. Aug. 12-én a Szlovák Püspöki Kar szóvivője, Marián Gavenda - ugyancsak az Új Szónak - ezzel kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy a két ország katolikus püspöki karának tárgyalásán magyarországi partnereik is elismerték, hogy ez a kérdés szervezési és jogi szempontból egyaránt megoldhatatlan. /Nem lesz püspökség. Hiába imádkoznak a felvidéki magyarok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./"

"Hiller István a nemzeti kulturális örökség minisztere A Csángó Kultúráért-díjat adományozott első alkalommal Tytti Maria Isohookana-Asunmaa részére, a finn Oulu Egyetem kutató-tanárának, az Európai Parlament volt tagjának a csángómagyarok ügyében kifejtett eredményes munkája elismeréseként. /Finn tanár kapta a Csángó Kultúráért díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./"

"Szobor-kronológia. 1999. július 13. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter a Radu Vasile román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélése után bejelentette, kormányközi egyezményt dolgoznak ki egy aradi emlékpark létrehozásáról, melyben egy román emlékmű mellett a Szabadság-szobrot is felállítanák. 1999. szeptember 20. A román kormány határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoportot a hadsereg átadja az aradi minorita rendnek. Elemeit ideiglenesen az aradi belvárosi római katolikus templom belső udvarán helyezték el. 1999. szeptember 28. A román kormány újabb határozatban rendelte el az aradi román-magyar megbékélési emlékpark létrehozását, melyben a Szabadság-szobor mellett egy román történelmi eseményt idéző emlékművet is állítottak volna. Az emlékpark számára a város megkérdezése nélkül utalt át egy telket a város tulajdonából a művelődési minisztériumnak. 1999. október 6. Az 1989-es változások után első ízben zavarta meg szélsőséges román ellentüntetők randalírozása az aradi mártírok napjának gyászünnepét. Radu Vasile miniszterelnök és a román kormány képviselői az utolsó pillanatban lemondták részvételüket az eseményen, Orbán Viktor kormányfő csak az október 5-i gálaműsoron vett részt. 2001. október 19. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága arról határozott, hogy közös szakértői bizottságot hoznak létre a szobor újrafelállítása ügyében. A Budapesten aláírt emlékeztető a magyar fél kötelezettségvállalását is tartalmazza az emlékmű restaurálási munkálatainak szakmai és anyagi támogatására. 2001. december 22. Az Orbán Viktor és Adrian Nastase által aláírt egyetértési nyilatkozatban a felek megegyeztek arról, hogy a két kormány jóváhagyja az október 19-i jegyzőkönyvbe foglalt ajánlásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket a gyakorlati megvalósítás érdekében.2002. január 29. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt 2002-es évre érvényes protokollumában a felek megegyeztek arról, hogy a két miniszterelnök megállapodásának és a vegyes bizottsági jegyzőkönyvnek megfelelően "megoldják" az aradi Szabadság szoborcsoport ügyét. A dokumentumot Adrian Nastase és Markó Béla írta alá. 2002. november 26. Az aradi városi tanács két ellenszavazat és két tartózkodás mellett elhatározta, hogy a szoborcsoportot a Tűzoltó téren, a Csiky Gergely Gimnázium épülete közelében állítják fel. A testület 2,2 milliárd lejt szánt a tér átalakítására.2002. november 28. Egy nappal budapesti látogatása előtt Adrian Nastase miniszterelnök Gyulafehérváron kijelentette: felkérte a Román Akadémiát a Szabadság-emlékmű történelmi jelentőségének értékelésére. Úgy vélte, politikai szempontból sokkal hasznosabb lenne egy olyan emlékmű felállítása, amely kifejezi a két ország harmonikus együttműködésében rejlő közös érdekeket.2003. február 19. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt aláírta a 2003-as évi együttműködésről szóló megállapodást. Ebben már nem szerepel a Szabadság-szobor felállítása. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke ezt a Krónikának azzal magyarázta, hogy az ügy már 2002-ben megoldódott. 2003. május 22. A prefektusokkal tartott távértekezleten Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, a román kormánynak nem fűződik különösebb érdeke ahhoz, hogy felállítsák a Szabadság-szobrot. "Ennek a szobornak a szimbolikája nem sugározza a megértést, a harmadik évezredbeli román-magyar barátságot és együttműködést" - jelentette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, nem a művészi értéke, hanem a szimbolikája szempontjából értékelte a szoborcsoportot.2003. május 29. Kevesebb mint százan vettek részt a Humanista Párt aradi szervezete által összehívott néma tüntetésen, mely formálisan egy egyesülési emlékmű felállítása mellett, a valóságban azonban a Szabadság-szobor felállítása ellen szólt. 2003. július 18. A román kulturális minisztérium mellett működő Nyilvános Emlékművek Országos Bizottsága esztétikai és történelmi okokra hivatkozva elutasította az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítását. /Gazda Árpád: Jelenkori szobor-kronológia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Aug. 20-án Szatmárnémetiben, a katolikus székesegyházban. Schönberger Jenő megyés püspök celebrált szentmisét az államalapító király emlékére. A főpásztor beszédében Szent Istvánról mint állam- és egyházalapítóról beszélt, aki Szűz Mária oltalmába ajánlotta országát, hogy az védelmezője legyen népünknek és az egyháznak. A szentmise után István király szobra előtt Szakály Sándor történész, a Duna Televízió alelnöke mondott rövid beszédet, majd koszorúzás után a jelenlévők elénekelték nemzeti imánkat. Szakály Sándor kifejtette a lapnak: Szent István történelmünk egyetlen olyan alakja, akit egyformán ítélnek meg a magyarországi és a határon túli magyarok. "A határon túli magyarok számára talán nagyobb jelentősége van István király munkájának, hiszen hivatkozási alap is arra, hogy mikortól vagyunk itt, mit építettünk, és mit toleráltunk azon a területen, amelyen felnőttünk." /E. Gy.: Főpásztori szentmise és koszorúzási ünnepség Szent István napján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 21./"

"Elfogadhatatlan, hogy Bukarestből próbálják meghiúsítani a helyi szinten megvalósuló román-magyar megbékélést és egyetértést - jelentette ki aug. 21-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla a román-magyar megbékélés, a nehezen létrejövő kölcsönös megértés rendkívül fontos példájának és gesztusának nevezte azt, hogy Aradon a helyi magyarság és románság, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ helyi szervezete egyetértett a Szabadság-emlékmű köztéren való helyreállításában. Markó a kérdést az RMDSZ felveti az SZDP képviselőivel jövő hétre tervezett találkozón, amelyen a kormánypárt és a szövetség idei parlamenti együttműködési megállapodásának eddigi végrehajtását tekintik majd át. - Az RMDSZ elvárja, hogy ebben a kérdésben az SZDP tartsa magát kettejük korábbi megegyezéséhez - hangsúlyozta. Markó közölte: a találkozón az RMDSZ azt a néhány hónappal ezelőtt hivatalosan előterjesztett kérését is felveti, hogy az önkormányzatokról szóló törvény előírásaival összhangban az érintett településeken a pályaudvarok és vasútállomások nevét az ott élő nemzeti kisebbség anyanyelvén is feltüntessék. Az együttműködési megállapodás eddigi teljesítését illetően Markó Béla komoly lemaradást az oktatás, elsősorban a felsőoktatás területén lát. Példaként említette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen tervezett magyar karok elhúzódó ügyét, valamint azt, hogy még mindig nem sikerült rögzíteni a magyar nemzetiségű hallgatók létszámát a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. Markó Béla elmondta, hogy a hamarosan kezdődő őszi parlamenti ülésszak munkájában az RMDSZ az alkotmány módosítását, a költségvetést és a választási törvény módosításának ügyét tekinti prioritásnak. Az RMDSZ fenntartja a nemzetállami meghatározás, valamint a nemzeti kisebbségek státusának alkotmányos szabályozásával kapcsolatos eddigi javaslatait. /Jövő héten egyeztetnek a Szabadság-emlékműről. Bukarest meghiúsítani próbálja a helyi román-magyar megbékélést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"Aug. 22-én Szatmárnémetiben, a székesegyházban a szatmári filharmonikusok előadásában, a marosvásárhelyi orgonaművész, Molnár Tünde közreműködésével Terényi Ede orgonára írt Requiemje hangzik el. Molnár Tünde orgonaművész 1978-ban kezdte pályafutását a brassói Fekete-templomban történő bemutatkozásával. Később felkerült Bukarestbe, a Ciprian Porumbescu Zeneakadémiára, ahol folytathatta orgonatanulmányait, majd Magyarországon Ella István, Lehotka Gábor, Gergely Ferenc tanította meg koncertszervezésre. Az egyetemi diploma megszerzése után két Csíkszereda melletti faluban volt zenetanár 1982-ig. Később Marosvásárhelyen lehetősége volt együtt dolgozni olyan nagy egyéniségekkel mint Csíky Boldizsár és más hasonló zeneszerzők és karmesterek. Molnár Tünde vallja, hogy az orgona egy művészi alkotás is, nagyon sok mű eljátszása és megértése az orgonakészítéstől függ. Misztótfaluban született, gyerekkorában sokat járt az orgonaépítő nagyapjánál. /Elek György: "Nekem a véremben van a hangszer szeretete és a zene". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./"

"Zeteváraljának üzlete, kocsmája és nagy kapacitással működő deszkagyára van. 1941 óta viseli mai nevét, korábban Török-, illetve Zsigmond-telepként emlegették. A népes Zetelaka szaporodásával a községtől nagyobb, akár 15 km-es távolságban is erdei házakat, istállókat és szénapadlásokat építettek. Ma már önálló települések, Zetelakához tartoznak közigazgatásilag: Zeteváralja 6 km-re, Ivó 12, Deság 14, Sikaszó 18, Küküllőmező 23 km-re fekszik a községközponttól. Egyházilag is önállóvá lett, a templomhoz torony épült Mátyás Gábor plébánosnak köszönhetően, e plébániához tartozik Ivó, Deság, Sikaszó, Küküllőmező és a Libán is. Deák Ferenc szentábrahámi születésű tanító, aki több mint fél évszázada tanít Zetelakán és kutatja annak történetét, 2000-ben Székelyudvarhelyen kiadott kétkötetes munkájában (Zetelaka 1. Táj és ember, 2. Népélet - gazdasági élet) a következőket foglalja össze: 1895-től egy Török Sándor nevű fakereskedő az Ivó vizére turbinás fűrészgyárat épített, munkásokat toborzott, és bár pár év múlva a gyár megszűnt, Török-telepként emlegették e helyet. Zeteváralján 1956-ban 674, 1960-ban 784 fő, 1977-ben 765 fő lakott a településen. 1992-ben az állandó lakosság 732 fő volt, ebből magyar 685, román 46, orosz 1. Vallási megoszlásuk: 698 római katolikus, 23 ortodox, 8 református, 3 unitárius. Ugyanez évben 27 székely kapu állt a faluban. 1993-ban vette fel az iskola Jókai Mór nevét. A Zeteváraljáért Egyesületet, melynek elnöke Sólyom István, 2001-ben jegyezték be, és falufejlesztéssel, a kulturális élettel és az iskolával kíván foglalkozni. /P. Buzogány Árpád: Zeteváralja: a famunkához értenek itt a férfiemberek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./"

"Dávid Ibolya, az MDF elnöke aug. 22-én az MTI-nek reményét fejezte ki, hogy Adrian Nastase miniszterelnök felülvizsgálja a román kulturális minisztérium azon döntését, amely szerint nem engedélyezik a Szabadság-emlékmű felállítását Aradon. A bírálóbizottság indoklása "tipikusan nacionalista, szűk látókörű és elfogult"; a "történelmi tényeket, Erdély sajátos történelmét félretenni nem lehet". "Sem a jószomszédsággal, sem az európaisággal nem fér össze az ilyen szakmai és politikai csőlátás" - fogalmazott az MDF elnöke. Razvan Theodorescu miniszter közlése szerint az emlékmű esztétikai szempontból nem felel meg a korszerű városi környezetben elhelyezett köztéri műalkotások mai koncepciójának. Dávid Ibolya emlékeztetett: Radu Vasile miniszterelnök 1999-ben, amikor hozzájárult ahhoz, hogy a szoborcsoportot az aradi minoritáknál helyezzék el, figyelembe vette a történelmi tényeket. "A jelenlegi román miniszterelnök, illetve a kormány felelőssége, hogy az európai uniós felzárkózás meggyorsítása érdekében eltűri-e az ilyen elfogadhatatlan döntést, vagy sem" - jelentette ki az MDF elnöke. /Dávid Ibolya: Erdély sajátos történelmét félretenni nem lehet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete a magyar közszolgálati televíziók vezetőségét, a magyar média felelős intézményeit, kuratóriumait kéri: találjanak megoldást arra, hogy az anyaország és a magyar nemzet más országokban élő részei között egyszer már megteremtett média-kapcsolat ne szoruljon vissza, hanem épp ellenkezőleg, most, az európai csatlakozással párhuzamosan, tovább fejlődjék. Az EMNT közleményében leszögezte: az elmúlt évtizedben a Magyarországról sugárzott közszolgálati televízió-adások, amellett, hogy az anyaországban történtekről tájékoztatták a műholdas adások nézőit, igyekeztek ellátni azokat a feladatokat is, amelyek egyébként egy (nem létező) egész napos erdélyi magyar nyelvű televízióra hárulnának: hitelesen és gyorsan tájékoztatni a határon túli, köztük az erdélyi magyarokat mindarról, ami az őket legjobban érdeklő kérdésekben otthon, Magyarországon és a nagyvilágban történik. Ezt a feladatot, ennek az űrnek a betöltését a kezdetektől fogva tudatosan felvállalta a Duna Televízió, és - mióta műholdon is sugározzák - a Magyar Televízió kettes csatornája. Az utóbbi időben azonban a magyar közszolgálati televíziók műsoraiban a határon túli magyarokról szóló adások jelentős csökkenésének a jelei észlelhetők. A Duna Televízióban megszűnt az Indul a nap c. színvonalas reggeli tájékoztató magazin, amely rendszeresen beszámolt a határon túli magyarokat érintő eseményekről. A Magyar Televízió műholdon sugárzott kettes csatornáján (M2) a Határon Túli Műsorok Főszerkesztőségének gondozásában sugárzott sorozatok (Szórvány, Héthatár, Határátkelő stb.), amelyek hitelességét növeli, hogy a műsorok jelentős részét a szóban forgó régióban élő televíziósok készítik, tudomásunk szerint az őszi műsortervben már nem szerepelnek, az MTV Rt. vezetősége anyagi gondokra való hivatkozással törölni akarja őket a műholdas csatorna adásaiból. /Az anyaországi média elfordul a határon túli magyaroktól? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Egy ausztráliai magyar egyesület újabb támogatást juttatott Erdélybe a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) nagycsaládos programjának keretében. A nyár folyamán újra személyesen látogatott Erdélybe a Sydney-i Magyar Kultúrkör /SMK/ elnöke, Rozgonyi Magda, aki az MVSZ Erdélyi Társasága /VET/ nagycsaládos programjának keretében több családot keresett fel, és átadta az SMK adományát néhány Kolozsváron és környékén élő sokgyerekes családnak. A támogatott családok közül kettőben 4-4 gyerek, egyben pedig 10 gyerek van. Jutott a támogatásból a Kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának is. A VET 2000-ben elindított nagycsaládos programjába elsők között kapcsolódott be a Rozgonyi Magda vezette egyesület, Kárpátalját is jelentősen támogatják. A mostani erdélyi út során sikerült kapcsolatot kialakítania a szlovákiai magyar nagycsaládosokkal is. A Sydney-i Magyar Kultúrkör fő célkitűzésének tekinti, hogy az elszakított területeken élő szegénysorsú nagycsaládosokat támogassa. /Ausztráliai támogatás erdélyi nagycsaládoknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"A Beszterce-Naszód megyei Óradna és a közigazgatásilag hozzá tartozó színmagyar Radnaborberek az erdélyi magyarság valóságos végvárának számít - az itteni magyar élet legfőbb mozgatója Bauer Ilona magyartanárnő. A faluban működő magyar óvodában gondot jelent, hogy szakképzett óvónőt találjanak. A Bauer családot románok, magyarok egyaránt ismerik és tisztelik a környéken. Családi fészkük valóságos átjáróház, az erre járó magyarok egymás kezébe adják a kilincset. Szükségmegoldás, mondja Bauer Antal, addig tart, amíg sikerül befejezni a Magyar Házat, aztán lesz hova elszállásolni a vendégeket. A házat elsősorban az Illyés Alapítvány pénzéből és a helyiek adakozásából építették, ezelőtt négy évvel avatták. Azóta a teadélutánoktól a jótékonysági bálokig mindent itt szerveznek. A bevételt pedig szintén az óradnai magyarságra, mégpedig a gyermekekre fordítják. A 6200 fős Óradnán közel ezer magyar él, ha beleszámítjuk a közigazgatásilag ide tartozó színmagyar Radnaborbereket is. Óradna azon kevés erdélyi települések közé tartozik, ahol a magyarság száma nem apadt, azonban egyre kevesebben és gyengébben beszélik anyanyelvüket. Borbereken 1965-ben szüntették meg a magyar nyelvű oktatást, mindenkit átírattak a román tagozatra, ilyenformán megvetve az elmagyartalanodás melegágyát. A románosítási hullám Óradnát sem kerülte el. Ezelőtt huszonnyolc esztendővel az első hét osztályt még anyanyelven lehetett végezni. Ekkor azonban a magyar gyerekeket egyik napról a másikra szétszórták a négyre felduzzasztott, párhuzamosan működő román osztályokba.Bauer Ilona szeretett volna Óradnán magyar osztályt létrehozni, de nem sikerült. Rob Dániel valamikor egy szót nem tudott magyarul. Elkezdett a tanárnőnél magyarul tanulni, Rob Dániel Gyulafehérváron bejutott a teológiára. Jövőre szentelik pappá. Bauerné másik kitűnő tanítványa Debreczeni Károly, akit szintén "románból térített meg". A fiú jelenleg Budapesten, a teológián tanul egyháztörténetet. Óradnai gyerekek a csíkszeredai Segítő Mária Alapítvány iskolájában is tanulnak. A tanárnő Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Borszéken helyezte el diákjait. A tevékenységéért 1999-ben Julianus-díjjal kitüntetett Bauer Ilona minden idejét az egyre nehezedő harc emészti fel. Gyergyóditróban tizennégy fős óradnai különítmény jár a Puskás Tivadar Gimnáziumba. "Lehetne még több is, de ősztől senkit nem irányítok Ditróba, mert a tanév befejezése előtt két héttel, az anyagiak hiányára hivatkozva, az igazgatónő mind a tizennégy diákot hazaküldte. Azzal fenyegette meg a gyerekeket, hogy amíg nem hozzák a pénzt, nem zárja le őket. A következő tanévre az Illyés Alapítvány mindössze egy hónapra biztosítja a tizennégy diák bentlakását. Óradnán hetven magyar gyerek tanul román tagozaton. A misék is mindinkább kétnyelvűek, a papnak - ha meg akarja értetni magát - egyre többet kell románul beszélnie. Bauer Ilona elérte, hogy 2000-ben beindították a magyar óvodát. Az RMDSZ részéről érkezett sorozatos ígérgetések ellenére a kezdetben Marosvásárhelyről jött óvónő albérletének költségeit a szülők teremtették elő. /Szucher Ervin: Óradna: ahol az anyanyelv a legfontosabb. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./"

"Giacomo Santini, az Európai Néppárt elnöke a bolgár Dnevnik napilapnak adott interjújában kijelentette: "Románia az Európai Unióba való belépés előtt saját állampolgárain kellene segítsen, hogy ezek kiszabaduljanak abból a nyomorból, amiben élnek." Santini augusztus elején látogatott Romániába, és negatív tapasztalatait az Ansa hírügynökség is közzétette. Az olasz politikus elmondta, hogy az Európai Unió 5,1 milliárd eurót biztosított Romániának az állami adminisztrációban, a közlekedésben, az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban eltervezett reformok megvalósítása érdekében. Ennek ellenére sok faluban még mindig nincs vezetékes víz, kanalizálás és elektromos áram. /(st.): Negatív vélemény Romániáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"

"Nyárádszeredán a kertészmérnöki oktatás 10 éves múltja alkalmából szerveztek ünnepséget.Nagy reményekkel, a jó ügy szolgálatának tudatában szorgalmazta pár ember tíz évvel ezelőtt, hogy itt kertészmérnöki oktatás induljon, anyanyelven, magyarul. Halász Péterné, a magyarországi Kertészeti és a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának vezetője tekintett vissza az elmúlt tíz év fontosabb történéseire. Dr. Jakab Sámuel, a Szent István Egyetem Nyárádszeredai Konzultációs Központjának tagozatvezetője rámutatott: "Az évfolyamok szaporodásával nőttek gondjaink, nehézségeink. Volt részünk meg nem értésben, értetlenkedésben, gáncsoskodásban, vádaskodásban. Túléltük. A nehézségek ellenére sok örömben, megelégedésben is volt, van részünk... Nem kis öröm látni azt, hogy diákjaink nem sajnálják olykor sok pénzt költeni drága szakkönyvek megszerzésére. Ők lehetnek - legalábbis részben - a jelenlegi kiöregedett szakírói gárda felváltói". Az eddigi hét évfolyamon összesen 203 diák szerzett diplomát, összesen 184-en maradtak szülőföldjükön, közülük 144-en dolgoznak a szakmában, hatan folytatják tanulmányaikat, 18-an Magyarországra települtek. /Kilyén Attila: Tízéves a nyárádszeredai kertészmérnök-képzés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./"

"A marosvásárhelyi Helikon - Kemény János Alapítvány az idei esztendőt Kemény János-évnek nyilvánítva, szept. 1-jén, a marosvécsi találkozók vendéglátójának 100. születésnapján, rendezvénysorozattal emlékezik meg róla és tollforgató társairól. Az alapítvány kuratóriuma a vár nyaranta visszatérő egykori íróvendégeinek mai leszármazottait, hozzátartozóit hívta meg emlékidézésre. Kolozsvárról, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Szovátáról érkeztek rokonok a találkozóra. Budapestről Kemény János négy unokája volt jelen. Az 55 nyilvántartott helikoni tag közül már egy sem él, többüknek a rokonairól sem maradt fenn adat, de Áprilytól Wass Albertig, Bánffy Miklóstól Tompa Lászlóig, Kacsó Sándortól Vita Zsigmondig, Járosi Andortól Tavaszy Sándorig, Kós Károlytól Szentimrei Jenőig, Kiss Jenőtől Tamási Áronig, Kovács Lászlótól Szemlér Ferencig, Moldován Páltól Olosz Lajosig és így tovább szerencsére még vannak és elérhetők családtagok, rokonok. A megbeszéléseken kiderült, sokan őriznek is kéziratokat, leveleket neves elődeikről. A tisztelgés Marosvécsen, a kastélyparkban, a helikoni asztalnál indult. Adamovits Sándor, a Helikon - Kemény János Alapítvány elnöke összefoglalta a valamikori szabad írói parlament történetét, vázolta jelentőségét. A Kemény család építette gyönyörű református templomot Székely József lelkész mutatta be a leszármazottaknak. A jelenlevők a Kemény János unokáktól - Vécsi Nagy Zoltántól és Nagy Gézától, illetve Kemény Zoltántól és Zsigmondtól - megtudhatták, hogy a család a kastélyparkot visszakapta, a kastély visszaszolgáltatása még függőben van. Kedvező döntés esetén a várat vissza szeretnék állítani a magyar kulturális, szellemi élet szolgálatába olyanformán, ahogyan annak idején Kemény János tette. /N.M.K.: Honfoglaló, nagy írónemzedék. Emlékidézés Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./"

"Aug. 24-én Pókán első ízben szerveztek falutalálkozót, amelyre mintegy nyolcvanan jöttek haza a településről elszármazottak közül. A helybeliek versösszeállítással léptek fel, sárpatakiak és a vajdaszentiványi táncosok pedig ropták a csárdást. A szervezők - köztük Szőlősi Árpád, a település monográfiájának társszerzője- kifejtették: jövőre júniusban tartják meg a falutalálkozót, ekkor emlékművet is avatnak. /Bakó Zoltán: Hazajöttek az elszármazottak. Első ízben tartottak falutalálkozót Pókában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./"

"Aug. 20-24-e között lezajlott a második Zetelaki Írótábor, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) legjelentősebb rendezvénye. A meghirdetett téma az erdélyiség, pontosabban: létezik-e erdélyi irodalom, miként definiálható, ha létezik, jó vagy rossz, az erdélyi íróknak hasznukra vagy kárukra válik erdélyiségük. A tábor ideje alatt naponta átlagosan 70-90 szerző volt jelen. Sor került a kezdő versírók számára meghirdetett pályázat kiértékelésére. Első díjban a mindössze tizenhat éves Márkus András és Ármos Lóránd részesült, a második díjat Barabás Blanka érdemelte ki. Sokan eljöttek a táborba, mert fontosnak tartották a találkozást, a szakmai, baráti beszélgetést. /Gyorsjelentés az EMIL- táborozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A naponta megrendezett költői szemináriumokat Fekete Vince és Karácsonyi Zsolt vezették, a nagy népszerűségnek örvendő csapattag a KILL (Kiskorú Írók Ligája) volt, a fiatal Márkus András vezérletével. Az előadásokat Szőcs Géza és Beke Mihály András tartották. Killék felolvasása mutatta, hogy ez a fajta vulgár poétika feltörőben van. /(bb): Mit nekem, te Kárpátoknak? (erdélyiség ma). Véget ért az idei zetelaki írótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./ Fried István összefoglalóját úgy összegezte, hogy a mai erdélyi írónemzedéknek végre nincs kisebbségérzése és kisebbségtudata, és képes öniróniával szemlélni önmagát is, ami a korábbi nemzedékekre nem volt jellemző. Láng Gusztáv kifejtette, hogy az összmagyar irodalomban az erdélyi irodalom magyarországi recepciója kismértékű. Egyed Emese Erdélyi zordon címmel, arról értekezve, hogy miért oly komor, bús, tragikus hangvételű az erdélyi irodalom. Balázs Imre József az erdélyiség hasznáról és káráról beszélt, megállapítva, hogy többször káros, "megbélyegző", mint ahányszor hasznos. Balázs Imre szerint ezt a helyzetet csakis úgy lehetne megszűntetni, ha stratégiát dolgoznának ki az egységes magyar irodalom megteremtésére. A romániai magyar irodalom történetén dolgozik, hogy felépüljön egy rendszer, ami Magyarországon is kanonizálható lenne. Jelenleg a magyarországi irodalomtörténet torz, elnagyolt képet fest az erdélyi irodalomról. Először fel kell mutatni az egységgé összeálló értékeket, azután lehet megkeresni, miként épülhetnek be az egységes magyar irodalomba. Fekete Vince beszámolt az idén tizedik évét ünneplő Serény Múmiáról, a Helikon című irodalmi lap mellékletéről, melynek a kezdetektől ő a koordinálója. A Serény Múmia hozzájárult a fiatal írónemzedékek (pl. transzközép-társaság) elfogadtatásához. Aug. 23-án tartották az EMIL közgyűlését. Fodor Sándor elnök megnyitotta a gyűlést, Sántha Attila ügyvezető beszámolt a liga eddigi tevékenységéről. Sikerült nagyon sok író-olvasó találkozót szervezni, melyek során olyan kisebb, eldugottabb településekre is eljutottak, ahová magyar író hosszú évek óta nem tette be a lábát. Jelenleg 108 tagja van a ligának, zömük természetesen erdélyi, de vannak felvidéki, magyarországi, ausztriai, svédországi, kanadai tagok is. Sikerült jelentős pénzjutalmakkal járó díjakat átadni: a tavalyi EMIL-díjazottaknak összesen 4600 eurót osztottak ki. Szóba kerültek a könyvterjesztési problémák. Ferenczes István vázolta: elkészült egy irodalmi könyvesház létrehozásának terve, melyben minden erdélyi kiadó könyve megvásárolható lenne, s amely lerakatként is működne. Szóba kerültek még a szerzői jogdíjak, a felvidéki, délvidéki írókkal való kapcsolattartás nehézségei is. /Zsidó Ferenc: Erdélyi írók seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"

"Az aug. 19. óta kínai látogatáson tartózkodó Ion Iliescu államfő közölte, hogy romániai cégek részt vehetnek a 2008-ban Kínában sorra kerülő olimpia lebonyolításához szükséges infrastruktúra építésében. Hong Kongba menet, a repülőgépen Iliescu kijelentette: a külföldi, s köztük a kínai befektetők számára Románia a legjobb célország, hiszen innen könnyebben beléphetnek az európai piacokra. A kínaiak érdekeltek a román energiaipar korszerűsítésében, kereskedelemi központok építésében, háztartási gépek forgalmazásában, s olyan ipari park létrehozásában, amelyben kizárólag kínai cégek kapjanak helyet. /Románia a legjobb célország - állította Ion Iliescu Kínában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a közel múltban tartotta évi ülését, Sylvester János szülőfalujában, Színérváralján. Az egybegyűltek megemlékeztek a tudós teológus és bibliafordító születésének 500. évfordulójáról, valamint megfogalmazták az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatos álláspontjukat. Az állásfoglalás értelmében a közgyűlés elégedetlen az erdélyi magyarság "jelenlegi áldatlan helyzetével" és továbbra is keresi azokat az eszközöket, amelyek révén meg lehet találni az abból kivezető utat. Miközben a román kormányzat és az RMDSZ a román-magyar kapcsolatok javulásáról beszél, a romániai magyarság "vészes pusztulása, sorvadása és térvesztése" tovább tart. Nyílt egyházi és társadalmi párbeszédet kell folytatni az ügyről. A párbeszéd célja a jelenlegi helyzet orvoslása. A közgyűlés vallja a közéleti szerepvállalás fontosságát, és elutasítja azokat a támadásokat, amelyek célja ennek megakadályozása. Határozatban kimondták a megmaradás és megépülés stratégiájának a kidolgozását, amelynek megfelelően elindítják az "Áldás, népesség" elnevezésű népességkezelő programot. Ennek kidolgozását az őszi ülés napirendjére tűzi. /Elégedetlenek az erdélyi magyarság helyzetével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Tőkés László püspök sajtótájékoztatót tartott a hétvégén Nagyváradon, a magyarországi kormánytámogatásokkal kapcsolatban. Sikerült nyilvánosságra hozták az egyházkerületi közgyűlés július 4-én keltezett határozatát is, a fogalmazvány mély megdöbbenéssel beszél a Reformátusok Világszövetsége Európai Nagygyűlésének megszervezésére kapott pénz elszámolásával kapcsolatos ügy az Erdélyi Riportban való "felmelegítéséről". A püspök közölte: a HTMH-nak benyújtotta az elszámolást, majd kritizálta az RMDSZ-t, amely ne legyen a román hatalom kinyújtott karja. A püspök szerint jól halad az autonómia ügye és folytatják az önrendelkezésért való harcukat. Egy Felső Erdélyi Magyar parlament volna hivatott stratégiát kidolgozni a magyarság számára. Az autonómia kulcskérdés az erdélyi magyarság kérdései között és Trianon korrekciójának politikai eszköze. "Berozsdásodott a magyar kormány egyházpolitikája" - fogalmazott Tőkés László, mert késik az önálló egyházi pénzalap létrehozása. Az egyházkerület jogi útra tereli az Ady-központ ügyét, jelentette be, azzal, hogy írásbeli felszólítást küldtek a Magyar Miniszterelnöki Hivatalnak ügyvédeik révén. /(Balla Tünde): Az egyházkerületi elszámoltatásról időszerű lett beszélni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./lezárni azt a "sajnálatos ügyet, amit belső egyházi, politikai és RMDSZ-es erők akartak felhasználni az egyház ellenében", jelezte. "

"Pro Cultura Hungarica Emlékplakettet adományozott Hiller István kulturális miniszter Aurel Chiriacnak, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum igazgatójának. Az elismerést az igazgató aug. 24-én Budapesten vette át. "Aurel Chiriac Bihar megyei múzeumigazgató arra törekedett, hogy múzeumában mindenfajta elfogultság nélkül gyűjtsék a terület kulturális örökségének emlékeit" - olvasható az Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodájának közleményében. /Pro Cultura Hungarica Emlékplakett Aurel Chiriacnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./"

"Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke nyílt levelében leszögezte, hogy több magyarországi szervezet, alapítvány és minisztérium "meg van győződve arról", hogy "kiemelten kezeli a határon túli magyarság kultúrájának támogatását, hagyományainak ápolását. A határon túli magyarok közül is megkülönböztetett figyelemben részesül a Romániában élő csángómagyarok közössége". Csakhogy a csángómagyarokat képviselő moldvai csángómagyar szervezetek alig részesülnek anyagi támogatásban, nem tudják fedezni működésüket, nem tudják fizetni számláikat, így vezetőik valóságos koldusokká váltak. Bartha 2000 júliusától elnök, ezalatt alig volt időszak, amikor időben ki tudta fizetni az MCSMSZ villany-, telefon-, közköltség-, adó- stb. számláit. Működésükhöz az RMDSZ biztosít havi 8 millió lejt. A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál lévő 100 millió forintos keret csak kulturális programokra költhető, de így is az összeg 1/4 része ha eljut Moldvába. A többi alapítvány vagy támogatást nyújtó szervezet sokszor azért utasít el minket, mert úgymond a csángóknak ott van az NKÖM-ös keret, ami elég kell legyen. A csángó szervezetek nagyon nehéz helyzetben vannak. /Bartha András még MCSMSZ-elnök: A csángószövetség elnökének nyílt levele. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./"

"Aug. 23-24-én rendezték meg Tóti faluban a falunapokat, a román tengerben élő Bihar megyei kisfalu ezres magyarsága ünnepelt. Megnyílt Tóth István fotóművész, a nagyváradi Tavirózsa fotóklub tóti származású vezetőjének tárlata, a helybeli Bakk Zsolt fából faragott csipketányérokat, Szabó Róbert pedig kerámiákat állított ki. Király Zoltán koreográfus emlékezett a régi tóti kultúrcsoportra, mely 1972-től 1987-ig működött, országos versenyeken szerezett díjakat és elismerést falujának. /Balla Tünde: Tóti falunapok - az élet üzenetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"