Karnyújtásnyira Kolozsvár
Térben és időben is összefog, egyesít, ugyanakkor szerteágazik mindaz, ami az immár nyolcadik alkalommal szervezett Kolozsvári Magyar Napok hozadéka. Az augusztus 20-át megelőző héten évek óta egyre többen érkeznek Kolozsvárra, szerte a nagyvilágból ide-, avagy hazaszállingóznak azok, akik számára meghatározó a kincses város egykori vagy mai atmoszférája, és vonzó, amit az ünnepi hét rendezvénysorozata kínál. Szerteágazik, mert a művészet, kultúra, szórakoztatás és erdélyiség – idén a Transylvanicum minőségjelző/védjegy az ünnepi hét mottója – különféle dimenziói villannak fel és nyílnak meg mindazok előtt, akik számára magától értetődő, hogy részt akarnak venni az egyre bővülő, népesebbé és tartalmasabbá váló fesztiválon. A Kolozsvári Magyar Napok-érzés minden valószínűség szerint egyre inkább megérinti a román lakosságot is, hiszen nemcsak az autóbuszokon látható a programsorozatot hirdető plakát, de bárki számára nyitottak a főtéri koncertek, a kiállítások, ahogyan nyitott a Farkas utca forgataga vagy az új, sétatéri helyszín is. Ebben az évről évre mentrendszerűen bekövetkező, sokak által várva várt hétben sűrűbbé válik a kincses város központjának légköre, karnyújtásnyira kerül mindaz, ami az ünnepben lényeges, a tereket pedig egyfajta otthon-érzés lengi be. Ilyenkor érezhető, időben is sokfelé ágazik az ünnep. Egyrészt múltidéző, hiszen megannyi egykori kulturális, történelmi dimenziót idéz fel, és igyekszik továbbörökíteni kiállításokon, könyvbemutatókon, sőt koncerteken keresztül, osztály- és egyetemi találkozókat „lát vendégül”, másrészt meg természetesen a mára összpontosít: karnyújtásnyira lévő, sokszor mégis mellőzött értékek felmutatására, a közösség-érzésre, a hogyan továbbra, különféle problémafelvetésekkel és megoldáskeresésekkel. Bár kicsit paradoxul hangozhat, a múltidézés és mába tekintés is jövőbeni kiterjesztésű, hiszen az ünnep középpontjában a találkozások állnak: szerteágazó térbeli, időbeli vonatkozások, ideérkezők, itt élők, ünneplők találkozásai.
Kiss Judit / Krónika (Kolozsvár)

Pert nyert a Marosvásárhelyi Katolikus Líceum a tanfelügyelőség ellen
Alapfokon a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceumnak adott igazat a Maros Megyei Törvényszék abban a perben, amelyet az oktatási intézmény a Maros megyei tanfelügyelőség ellen indított. A tanfelügyelőség 2017. február 27-ei, 70. számú határozatának értelmében nem indulhatnak az oktatási intézményben a 2017/18-as tanévben cikluskezdő osztályok – azaz előkészítő, ötödik és kilencedik osztály sem. Az iskola ezt a határozatot támadta meg április 3-án a törvényszéken, a ma kihirdetett alapfokú ítélet pedig eltörli a tanfelügyelőségi rendeletet. A tanfelügyelőség kérte a per megszüntetését, azzal érvelve, hogy az iskolának nem lehet felperesi minősége, de a törvényszék nem fogadta ezt el. Az alperesnek 15 napon belül van joga élni a fellebbezés lehetőségével. Tekintettel arra, hogy a tanfelügyelőség komoly kárt okozott azzal, hogy elvette a szülők és gyermekek azon jogát, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceumba folytathassák tanulmányaikat, arra szólítjuk fel a főtanfelügyelőt, illetve a tanfelügyelőség vezető tanácsának tagjait: azonnali hatállyal mondjanak le tisztségükről. Az RMDSZ Maros megyei szervezete a döntés kapcsán felszólította a főtanfelügyelőt, illetve a tanfelügyelőség vezető tanácsának tagjait: azonnali hatállyal mondjanak le tisztségükről. Közleményükben úgy vélekednek: a tanfelügyelőség komoly kárt okozott azzal, hogy elvette a szülők és gyermekek azon jogát, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceumban folytathassák tanulmányaikat. (hírszerk.) Transindex.ro

A nemzetállam gálája
Szűcs László jegyzete Kövér László kolozsvári nemzetállami jókívánságairól, avagy miért kötelező kelléke a politikus egy kulturális fesztivál megnyitójának.
Alig meglepő módon szinte semmilyen sajtóvisszhangot nem váltott ki Magyarországon Kövér László hétfő esti kolozsvári beszéde, amikor a legfontosabb romániai magyar kulturális fesztivál megnyitásakor azt tartotta a legfontosabbnak, hogy erős, szuverén nemzetállamokat kívánjon a szomszédos országoknak. Milyen furcsán hat e Kolozsvárott elhangzott „gondolatok” mellé tenni Klaus Iohannis elnök pár nappal korábban a mărăşeşti-i emlékműnél elhangzott Európa-barát szavait. A magyar házelnök beszéde egyébként érdekes szövegkörnyezetben hangzott el, hisz ugyanazon este, ugyanarról a színpadról Kelemen Hunor RMDSZ-elnök éppen azt ecsetelte érzékletesen, milyen felemelő élmény volt számára pontosan harminc esztendeje a kincses városba kerülve a diktatúrával elegy totális nemzetállamban megélnie Kolozsvár reményt adó szellemiségét. 1987-ben aligha gondolt arra, milyen remek találmány a nemzetállam.
Szolgált még érdekességgel a nyitógála, ugyanis találgatásokra adhat alkalmat, hogy az est negyedik szónoka – a főszervező Gergely Balázs, s a már említett Kövér László és Kelemen Hunor mellett – Tőkés László lett volna (ahogy tette ezt több alkalommal, legutóbb 2015-ben), s aki erre még vasárnap kiadott közleményében is felhívta a sajtó szíves figyelmét. Hogy aztán másnap helyette miért Toró. T. Tibor EMNP ügyvezető elnök szólt az ünneplő kolozsváriakhoz, erről nincs információnk, de a műsorváltozás jogát tiszteletben tartva hajlamosak vagyunk azt gondolni, a szónokváltásban szerepe lehetett annak, hogy Kövér László köztudomásúlag nem igazán kedveli a volt református püspököt, aki őt nem is oly rég bírálta is a nyilvánosság előtt.
Egyébként hosszú évek óta nem és nem vagyok képes megérteni, miért kell az olyan jelentős kulturális rendezvénysorozatokat, mint amilyenek a Kolozsvári Magyar Napok is, de sorolhatnék több más hasonlót e vidékről, kizárólag politikus díszvendégeknek megnyitniuk, méghozzá az esetek többségében a kultúra világától távol eső témák kifejtésével. Avagy ez is része a nemzetállami közeg kisebbségi leképeződésének? Még szerencse, a Magyar Napok színes és nívós programözöne gondoskodik arról, hogy a politikai üzenetek hamar a kollektív feledés jótékony homályába vesszenek. erdon.ro

Indulhatnak tagozatkezdő osztályok (Marosvásárhelyi iskolaügy)
A Maros megyei törvényszék tegnap első fokon érvénytelenítette a Maros megyei tanfelügyelőség határozatát, amely megtiltotta a marosvásárhelyi római katolikus gimnáziumnak, hogy ősztől tagozatkezdő osztályokat indítson.
A törvényszék honlapján elérhető bírósági döntés szerint elutasították a tanfelügyelőség érveit, miszerint a pert indító iskola nem lehet érdekelt fél ebben az ügyben. A bírósági határozat kimondja annak a február 27-én hozott, 70-es számú tanfelügyelőségi határozatnak a megsemmisítését, amelynek értelmében ősztől nem indulhat előkészítő, ötödik és kilencedik osztály. Az alperes állami intézmény a kiközléstől számított tizenöt napon belül fellebbezhet.
Székely Szilárd, az iskola igazgatója szerint mindenképpen erkölcsi győzelemről van szó, de valószínűnek tartja, hogy ameddig másodfokon is kedvező döntés születik az iskola számára, már nem tudják elindítani a szóban forgó osztályokat, mivel akkorra már elkezdődik a tanév. Elmondta, összesen hat osztályt akartak indítani, ezek nélkül a diáklétszám 361-re csökken. Egyelőre még nincs veszélyben az iskola, hiszen így is több diákja van, mint amennyivel fenntartható egy önálló iskola a törvényes előírások szerint.
A tanári karnak azonban problémát okoz a létszámcsökkenés, a kevesebb diák kevesebb óraszámot jelent, így várhatóan csak a címzetes pedagógusoknak tudnak állást biztosítani ősztől. Emlékeztetett, hogy az iskola általános jogi helyzete és sorsa továbbra is bizonytalan. „A tanfelügyelőség álláspontja az, hogy nem tudják, milyen formában fog működni az iskola, ők ugyanis az oktatási minisztériumtól várnak útbaigazítást, amely nem hajlandó segíteni” – mondta Székely Szilárd.
Az RMDSZ tegnap felszólította a főtanfelügyelőt és a tanfelügyelőség vezetőtanácsának tagjait, hogy mondjanak le azonnali hatállyal, mivel jogtalanul korlátozták a szülők és a gyermekek iskolaválasztási jogát.
Közben Marius Paşcan egy ügyészségi átirattal bizonygatja, hogy törvénytelenül szolgáltatták vissza azt a vásárhelyi épületet, amelyben a Római Katolikus Teológiai Gimnázium és az Unirea Főgimnázium is helyet kap – írta tegnap a Krónika.
A Népi Mozgalom Pártjának politikusa – aki prefektusként korábban számos pert indított a magyar kézbe visszajuttatott javak miatt – úgy véli, az egyház és az erdélyi római katolikus státus csúnyán átverte a román államot. Szerinte a marosvásárhelyi iskola épületét nem a katolikus hívek adományaiból építették, hanem Mária Terézia magyar királynő pénzéből, ezért szerinte vissza kellene államosítani az ingatlant.
Az ügy kapcsán Holló László, a státus ügyvezető igazgatója emlékeztetett, 2004-ben a marosvásárhelyi városháza is ugyanarra a téves történelmi feltételezésre alapozva indított pert az ingatlan visszaszerzéséért. A polgármesteri hivatal alapfokon nyert, jogerősen viszont vesztett. A marosvásárhelyi iskolaépület a 20. század elején, 1903 és 1908 között, közel százharminc évvel Mária Terézia halála után épült, és egyike volt azon iskoláknak, amelyeket az erdélyi római katolikus státus létrehozott a térségben, mint amilyen a brassói Áprily Lajos Főgimnázium, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium és a Segítő Mária Gimnázium, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum vagy a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium. Ugyanúgy az a gyulafehérvári épület is, amelyben jelenleg az 1918. december 1. elnevezésű román egyetem működik. Háromszék; Erdély.ma

Digitálisan támogatott adaptív oktatással javítanának a román érettségi eredményeken
A magyar nyelvű oktatás digitális támogatásnak lehetőségéről, az adaptív oktatási modellek Hargita megyei bevezetésének lehetőségeiről, az oktatás versenyképességének növeléséről egyeztetett Budapesten Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Horváth Zitával, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárával.
A megbeszélésen áttekintették a Magyarországon fejlesztés alatt álló digitális oktatás-támogató megoldások, illetve a digitális támogatással megvalósítható személyre szabott, adaptív tanulási módszerek határon túli alkalmazásának lehetőségét.
Ezek az új, digitális eszközökkel támogatott módszerek lehetővé teszik, hogy minden tanuló a saját tanulási ütemében haladva sajátítsa el a tananyagot. felmérések szerint ezek a módszerek nemcsak a vizsga-eredmények, de az ismeretek gyakorlati alkalmazásának területén is jelentős javulást hoznak.
– Közösen keressük a megoldást arra, hogy a Hargita megyei, székelyföldi diákok a kis- és nagy érettségin jobb eredményeket tudjanak elérni – mondta el Borboly Csaba, aki jó példaként hozta fel a Felcsíkon megszervezett egy hetes intenzív román kommunikációs tábort, amelynek eredményeként 10 százalékos javulást észleltek a kisérettségin a próba kisérettségi eredményeihez képest.
A magyar nyelvű oktatás digitális támogatásának lehetőségeit a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) is keresi. Az RMPSZ által szervezett idei csíkszeredai Bolyai Akadémián mintegy 200 pedagógus ismerkedhetett meg egy ilyen támogató rendszerrel, és a hasonló programok számának növekedésére számíthatunk a jövőben, így ezen a területen is együtt tudunk működni ezzel a nagyon fontos szakmai szervezettel.
Borboly Csaba a Régiók Bizottságának tagjaként jelentéstevő a felsőoktatási témakörben, amihez szorosan kapcsolódik az egyetemek modernizálása és a közoktatás modernizálása témakör is, amiben szintén raportőr.
– Hogy mi lesz a digitális oktatás során gyűjtött adatokkal, hogyan történik a mérés és a tárolás, az jelenleg is vita tárgyát képezi Brüsszelben – fogalmazott Borboly Csaba, aki arról is beszámolt, hogy a közeljövőben fog találkozni a Európai Parlament jelentéstevőjével, és a főigazgatósággal is együtt dolgoznak a felsőoktatás témakörében.
– A jövőben kulcskérdés lesz, hogy ki és hogyan férhet hozzá az oktatái folyamatok során keletkező adatokhoz. Ezeket az adatokat óriási értékként kezeli már most Brüsszel.
- Az oktatás digitalizálásának folyamata egyre gyorsuló folyamat, amelynek még az elején tartunk. Ha hamarabb lepünk akkor helyzeti előnybe fogunk lenni – véli a megyeitanács-elnök.
A jelenlévőktől azt kérte, hogy magyarországi jó példákkal és javaslatokkal segítsék jelentéstevő munkáját, hogy azokat be tudja építeni a Brüsszelben és Bukarestben soron következő konzultációk alkalmával.
Borboly Csaba és Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár megegyeztek, hogy ősszel újabb egyeztetést tartanak a témában, megkeresve azokat a konkrét együttműködési lehetőségeket, amelyek keretében a magyarországi programok hozadékát kiterjesszék Székelyföldre, Hargita megyére is.
- A magyarországi partnerekkel és a Romániai Magyar Pedagógus-Szövetséggel közösen szeretnénk segíteni a diákokat, hogy jobb eredményeket érjenek el a szintfelmérők és az érettségi alkalmával. – mondta el Borboly Csaba
Hargita Megyei tanács sajtóközleménye; Erdély.ma

Szeretetben és békében, ahogy mindig kellene (Evangelizációs tábor)
Talán nincs még egy olyan hely, ahol egyszerre annyi ecset, olló, papír lenne forgalomban gyermekkézben, és annyi bibliai történet hangzana el naponta, mint a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templomban és udvarán ezen a héten. A tizedik evangelizációs tábor több mint hatszáz résztvevője Róma, Athén, Kána, Korinthosz, Antiókia, Jerikó, Jeruzsálem, Babilon, Cézárea és a többi bibliai város történetével ismerkedik a játékos foglalkozásokon, reggeltől délutánig békében, szeretetben élve meg e nagy közösség családias hangulatát.
A Gyár utcai templom udvarán húsz bibliai város hangulatába pillanthat be a látogató. Míg egyik sátorban készül a városzászló és a címer, a másikban a korabeli viselettel ismerkednek a gyermekek, kartonpapírból vágják ki és festik a női tunikát, a férfiruházatot, makettet terveznek, jó cselekedeteiket és az egymást segítő, egymásra figyelő törvényeket fogalmazzák meg. Ez egyfajta délelőtti lazító program a reggeli közös ima és a városok bemutatkozása után, az ebédig a játékos tanulásé a főszerep, amikor a korosztályoknak megfelelően tartják a foglalkozásokat. Az önkéntesek közül többen visszatérők, úgy szervezik a családi programot, hogy ezen a héten a tábornak tudják szentelni idejüket. Urbán Laura, a Székely Mikó Kollégium tanítója azt mondja, neki már két hét vakáció után hiányoznak a tanítványai, a velük való foglalkozás, és az evangelizációs héten újból feltöltődik, tanévkezdésig kitart az a sok szeretet, amit a gyermekektől kap. Az Angliában élő, sepsiszentgyörgyi származású Balla Zsuzsanna is szívesen áldoz szabadságából egy hetet a táborra, úgy érzi, három hónapra való lelki üzemanyag számára a gyermekek ragaszkodása. Van, aki gyermekként csöppent ebbe a nagy közösségbe, és néhány év után segítőként tért vissza. Pap Balázst tízéves korában nagymamája vitte el a táborba, idén a római csapatban tevékenykedik önkéntesként.
A tábor célja, hogy olyan keresztény értékeket próbáljanak a gyermekeknek átadni, amelyek a későbbiekben a keresztény életükben fontosak lesznek – tájékoztatott Benedek Róbert Károly segédlelkész, aki mindig kéznél van, ha hiányzik valami a foglalkozásokhoz. A kezdeményező, főszervező, a tábor témáját, tartalmi töltetét kidolgozó Dávid György plébánost kevésbé könnyű utolérni, egyfajta vágtázó mindenesként házigazdája a hatalmas gépezetnek. Szünet nélkül intézkedik, eligazítja, ha valaki egy üveg zsírral, lekvárral kopog be, amelyet a gyermekek tízóraijához hoz, telefonál, autóval furikázik a városban, hogy minden szükséges meglegyen a tevékenységekhez és a hét-nyolcszáz főre szabott ebédhez. Arra ellenben mindig van ideje, hogy válaszoljon, ha egy gyermek kérdéssel fordul hozzá. Egy lélegzetvételnyi szünetben pedig lapunknak is válaszolt: „Azt szeretnénk, hogy itt úgy legyünk együtt, ahogy kellene máskor is: szeretetben, örömben, békében, és Istenről is szó essen. Egy kicsit a lelkünknek, egy kicsit az eszünknek is legyen jó. Isten országát építve szeretnénk együtt lenni a gyermekekkel, ahol a nagyobb figyel a kisebbre, a kicsi számít a nagyobbra, a pedagógus gyermekké válik, a kicsi többnek érzi magát, a nagyobb pedig szolgálatot él meg.”
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nemzetbiztonsági veszélyt kiáltanak a román vezetők (Marosfői Nyári Szabadegyetem)
A Hargita és Kovászna megyei román egyesületek képviselői arra figyelmeztettek tegnap a Marosfői Nyári Szabadegyetemen, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, mert egyre komolyabb kihívás számukra, hogy megőrizzék nemzeti identitásukat, ezért a román államnak határozottan fel kellene vállalnia gondjaik megoldását.
A megbeszélések során több felvetés is elhangzott, többek között Florentina Teacă tanárnő, a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ képviselője kifejtette, hogy átfogó nemzeti stratégia kidolgozására volna szükség a „kisebbségben élő”, román nemzetiségű állampolgárok „nemzeti identitáshoz való alkotmányos jogainak biztosításához” és ezeknek a jogoknak a szabad gyakorlásához. A tanárnő szerint egy, a kisebbségben élő román közösségek jogait képviselő ügyosztály létrehozása mellett államfői és miniszteri tanácsosokat kellene kinevezni, akik folyamatosan felmérnék a helyi román közösségek helyzetét, és időszakos beszámolókat készítenének, amelyek alapján különböző törvényeket kellene hozni, és intézkedéseket kellene foganatosítani a román érdekek jobb érvényesítéséért.
Gheorghe Baciu, a Népi Mozgalom Párt Kovászna megyei szenátora szerint a román államnak konkrétan fel kellene vállalnia az itteni románok problémáinak megoldását, ezért felszólította a román politikai erőket, hogy közösen lépjenek fel ennek érdekében. „Ha mi Hargita, Kovászna és részben Maros megyében is kisebbségben élünk, nem jelenti azt, hogy kevesebb jog illet meg minket, mint a Lipscani-ban vagy a Győzelem téren élő testvéreinket, nem kellene korlátokba ütköznünk saját hazánkban sem a nyelvhasználat, sem a törvény előírásainak betartása tekintetében. Arra szólítok fel tehát minden politikai erőt az országban, függetlenül attól, hogy tagja-e vagy sem a parlamentnek, hogy egyesüljünk, és fogalmazzunk meg egy közös nézőpontot az itteni románok problémáinak megoldása érdekében” – nyilatkozta Gheorghe Baciu. Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Alapítványának elnöke szerint a román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak, mely probléma nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. „Nagyon világosan meg kell értenünk: az a tény, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak a térségből, a román állam sebezhetőségét jelzi, közép- és hosszú távon ez a sebezhetőség nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. Remélem, ezeket a dolgokat tudomásul veszik a román hatóságok. (...) Amennyiben eltűnnek a két megyéből a románok, etnikailag homogén terület alakul ki. Már vannak olyan szélsőséges személyek, akik azt nyilatkozzák, hogy egyes Hargita és Kovászna megyei települések már etnikailag tiszták. Gondoljanak bele, mi történne, ha a két megyében nem élne egyetlen román sem. A két megye Románia közepén helyezkedik el, történelme jelentősen befolyásolta a román államot és a román mentalitást, a Magyar Autonóm Tartományra és a bécsi döntésre gondolok” – nyilatkozta Popescu.
Az elnök hangsúlyozta, a románok azért mennek el a térségből, mert nem tudják megőrizni identitásukat, és nem találnak munkahelyeket, „mert elutasítják őket, ha nem beszélnek magyarul”, másrészt a vidéki közösségekben magyarosodási jelenséget figyeltek meg, ahol asszimilálják a többségi lakosságot. A Hargita megyei Doboly falu esetét hozta fel példaként, ahol a román lakosság csak a templomban beszél román nyelven, egymás közt is magyarul társalognak. „Az állam többségi lakosságát a saját államában egy nemzeti kisebbség asszimilálja. Ez sehol máshol nem történik az Európai Unióban, a világon sehol. A román államnak intézkedéseket kell foganatosítania, mert amikor egy kisebbség jogai kiváltsággá válnak, akkor azok a kisebbségek nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg, és így vagy úgy nemzetbiztonsági veszélyforrássá válnak” – magyarázta Popescu.
A szerdai megbeszélések során a szabadegyetem résztvevői megegyeztek abban, hogy a két megye román lakosságát ugyanolyan jogok illetik meg, mint más román állampolgárokat, az államnak pedig biztosítania kell azokat az eszközöket, amelyek által megmaradhatnak ebben a térségben a románok. Többen is javasolták, hogy az állami költségvetésből különítsenek el egy bizonyos összeget a Hargita és Kovászna megyében élő románok identitásának megőrzésére.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az idei Csoma-tárlat margójára
Az erdélyi magyar képzőművészeti élet Háromszéken lelkes szervezők hívására búvópatak csobogásával az év során több helyszínen tárja fel víztükrét, hogy sodrásában láthatóvá váljanak életművek és kiemelt alkotások. Az alkotótáborok és közös kiállítások közösség- és csoportteremtő kohézióval kapcsolnak össze alkotókat, és tárnak fel az alkotások között párhuzamokat. Háromszéken az Incitato és a Bálványosi Nyári Tábor szintén rendelkezik csoportteremtő szándékkal.
A régió képzőművészei mellett anyaországi művészeket is bevonnak, és átjárhatóvá tesznek szimbolikus határokat. A Csoma-tárlat kiemelt értéket képvisel töretlen folytonosságával is, amelyet Gazda József kitartó és elhivatott szervezőkészséggel irányít. A helyszín rendelkezik képzőművész nagysággal, hiszen Gazdáné Olosz Ella textilművészete a helyi kulturális lenyomatokban rejlő egyetemességet, a népiből a monumentálist tárja fel. Így a kovásznai képtár a maga szűkösségével is szellemi otthont nyújt az erdélyi képzőművészet egyik legrangosabb tárlatának. Az idei kiállítások összességét áttekintve a Barabás Miklós Céh kolozsvári Bánffy-palotában megrendezett éves kiállítása mellé a kovásznai Csoma-tárlatot helyezem. A kiemelt két kiállítás alkotógárdája közös, a kovásznai tárlaton viszont a határok nyitottabbak. Idén Deák M. Ria a meghívott művész, aki a középső teremben több textilkollázst mutat be. Tavasszal Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban férjével, Deák Barnával közös kiállításukon a ciklus néhány korábbi darabját már láthattuk. Keze alatt a fekete alapon elrendezett fonalak, visszabontott vagy vágott textildarabok organikus képződményeket szülnek. A szimmetrikus elrendezési elvek, a konstrukciók saját életterükben egyéni aurával rendelkező kozmoszokat, harmóniafoltokat és -szigeteket hoznak létre. A lenyűgöző dekorativitás fölé nő egy pozitív sugallatú és elvonatkoztató világkép, amelyet a címadás is kiemel (pl. Genézis, Fénykor).
Számomra Aknay János szentendrei Kossuth-díjas képzőművész folyamatos jelenléte a tárlaton példaértékű. Részéről a megmutatkozás szándéka fölött áll egy megpecsételt közösségvállalás régiónk művészeivel. Geometrikus absztraktja felfelé ívelő háromszög hasábjával az elvonatkoztatás és letisztult gondolkodást mutatja. Dinamizmus, célratörő koncentrálás ereje hat művén. A tavalyi díszvendég, Bartos Jenő Csendélet képét állítom párhuzamba Aknay munkájával. A szintén egy síkba merevített mértani alakzatok a szigorú rendbe szervezett formák és a festék anyagformálásának lázongó és merész jelenlétében gazdag nézői reflexiót váltanak ki. Botár László absztraktja a cím metafizikus jelentése (A sötétség kibontakozása) nélkül is érdekes átalakuló világképet ragad meg. A színfoltok véletlenszerűségében szuggesztív és asszociációkban gazdag szürrealizmust fedezhetünk fel. Ábrahám Jakab az Egyensúly rézkarca egy filozofikus bölcselet narrációját jeleníti meg. A csonka elemekben lévő lenti természeti világ fölé helyezett merítőkanálból csordogáló víz a biztatás reményét és a kiapadás félelmét is jelölheti. Érződik, hogy a művész egy metafizikus elvonatkoztatásra mutat rá, párbeszédet kezdeményez a nézővel az ember felelősségéről. Kákonyi Csilla Elmenőben (Kőrösi Csoma Sándor-díj) című képe lenyűgöz, hiszen egy jelentős életmű után is új árnyalatok felmutatását jeleníti meg. A részletelemek hiánya egy metafizikus tér felé nyit. Az intenzív színek és allegorikus figurák az egyetemes sorszimbólum felé irányítják a nézőt, amelyben részvét és azonosulás együtt van jelen. A dráma katarzisa és felemelő szépsége jelenik meg. A marosvásárhelyi alkotó életművét tavaly az Erdélyi Művészeti Központban ismerhettük meg. A Csoma-kiállítás a kortárs erdélyi képzőművészet sűrített kivonata. A hetvenhét alkotó a fény és árnyék kontrasztjára válaszolva avat be a kortárs képzőművészeti nyelv alakulásába és a művész világészlelő idegállapotának finom rejtelmeibe.
DEÁK FERENC
(Augusztus 24-én, csütörtökön 18 órától a kovásznai Kádár László Képtárban ítélik oda a közönségdíjat. A kiállítás anyagát méltatja Gazda József műkritikus, a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület elnöke.) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Negyedik szórvány-turnéjára indul a Bánsági Vándorszínház
„A végváriak teljesen befogadtak bennünket!”
Augusztus 19.–szeptember 2. között bánsági (és partiumi) szórványtelepüléseken turnézik a Bánsági Vándorszínház társulata, a Tarisznyás Egyesület szervezésében. Az immár negyedik alkalommal újraalakuló társulat, Aszalos Géza színművész vezetésével ezúttal Nóti Károly Majd a jegenye című zenés vigjátékát mutatja be három megye 15 településén. A Nyugati Jelennek Aszalos Géza rendező nyilatkozott a Vándorszínház idei turnéjának újdonságairól:
„Idén egy település erejéig sikerült háromra bővíteni az általunk meglátogatott megyék számát, Arad és Temes megyei települések mellett Krassó-Szörény megye székhelyén, Resicabányán is bemutatjuk legújabb előadásunkat. Sok új tagja van a csapatnak, zömmel első éves főiskolások a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemről. Istenigazából csak ketten vannak a régiek közül, Hodu Péter, aki három éve tagja a társulatunknak és Mihály Csongor, aki a kezdetektől velünk van, immár negyedik éve. A többiek Sosovicza Anna, Benczi Tekla, aki amatőr diákszínjátszóként már volt velünk az első évben, Scurtu Dávid és Zétényi Lina, aki valójában nem is színész, hanem teatrológus hallgató. A csapat tehát felfrissült, de újdonság az is, hogy az előző évhekhez képest egy hónappal csúszott a turné, mert a temesvári színházzal sokat turnéztunk a nyári szabadság alatt.” Aszalos Gézától azt is megtudtuk: a végvári főhadiszálláson már célegyenesbe érkeztek az előkészületek, az utolsó próbák a Sportcsarnokban zajlottak, mert kint kibírhatatlan meleg volt. Augusztus 18-án pénteken a végvári piactéren tartanak egy előbemutatót, ahol szombaton 21 órától lesz a Nóti Károly-darab bemutatója.
„A Majd a jegenye című darab egy rövidke kis bohózat, amely a kiegyezés utáni boldog békeidők korszakában született – nyilatkozta Aszalos Géza –, ez egy kulturális szempontból rendkívül pezsgő időszak volt, amikor sok remekmű született, különböző szerzőktől, köztük van Nóti Károly is. A Majd a jegenye egyfelvonásos bohózatot kibővítettük más Nóti-jelenetekkel, és megspékeltük ugyanebben a korban született népszerű slágerekkel. Olyan dalokat válogattunk, amelyeknek a szövege passzol a darabunkhoz, a kialakult helyzethez.” A Vándorszínház idei előadásának rendezője Aszalos Géza, dramaturg Orbán Enikő, jelmez- és díszlettervező Albert Alpár.
A szombati végvári bemutató után a Temes megyei Nagybodófalva, Szapáryfalva, Lugos, Igazfalva, Újszentes, Újmosnica, Ótelek, Nagyszentmiklós, Pusztakeresztúr és Máriafölde lesznek a szórványturné következő állomásai. Augusztus 30-án az Arad megyei Kisiratoson, 31-én Kisjenőben és szeptember 1-jén Nagyzerinden vendégszerepel a Vándorszínház, majd végül szeptember 2-án Resicabányán kerül sor a turnézáró előadásra.
„Szeptember 3-án visszatérünk Végvárra, hogy összeszedjük a holminkat, és elbúcsúzzunk a vendéglátóinktól, akik már teljesen befogadtak bennünket, minden tőlük telhető figyelmességgel, étellel-itallal segítettek bennünket, és ezért nagyon hálásak vagyunk” – mondta befejezésül Aszalos Géza.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)

Wesselényi Kata: egy nagyasszony életpéldája
Hithű feleség, anya, gazdasszony, bőkezű mecénás, könyvgyűjtő, építtető, művelődéspártoló – mindezeket és sok egyéb szerepet töltött még be családja, közössége életében a 18. század második felében élt gróf Rhédei Zsigmondné hadadi báró Wesselényi Kata. A saját korának krónikása által is kevéssé ismert erdélyi nagyasszony jellemének főbb vonásai, életútjának meghatározó elemei Deé Nagy Anikó könyvtáros, könyvtártörténész kutatómunkájának köszönhetően felszínre bukkantak a múlt homályából; a feldolgozott hagyatékból olyan keresztyén nő alakja rajzolódott ki, akinek erkölcsi magatartása, értékrendszere, közösségének igényeire nyitott tevékeny élete mérceként és követendő példaként szolgálhat a ma embere számára is. Hadadi báró Wesselényi Kata, egy hitben élő református asszony címmel jelentette meg a Kriterion Könyvkiadó az idei Kolozsvári Magyar Napok alkalmából a jól átlátható, olvasmányos, tanulmány- és forrásközlő kötetet.
– A Teleki Tékában bejárta a könyvtárosi ranglétra összes fokozatát, az erdélyi köztudat pedig joggal a könyvtáralapító Teleki Sámuel monográfusaként tartja számon – mondta a Bocskai-házban tartott, szerdai könyvbemutatón Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja. Hadadi báró Wesselényi Kata (1735–1788) a könyvtáralapító feleségének, gróf iktári Bethlen Zsuzsannának nagynénje volt, fontos szerepet játszott életükben, illetve azzal, hogy marosvásárhelyi házát unokahúgára hagyományozta, maga is nagymértékben hozzájárult a hatalmas értékké teljesedett közkönyvtár megteremtéséhez. A Teleki család levéltári hagyatékának vizsgálatára összpontosító kutatói munkásságból szükségszerűen adódott a Wesselényi Katának emléket állító, életét szakszerűen feldolgozó kötet – összegezte Tonk Márton. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a református nagyasszonynak az életvitele, magatartásformái sok szempontból egyeznek a 18. század első felében élt, úgyszintén mecénási, művelődéspártoló tevékenységéről nevezetes árva Bethlen Katáéval. Édesapja, az elhunyt Tonk Sándor történészprofesszor az árva Bethlen Kata önéletírásához írta: „[…] példáján, életírásán keresztül lelünk bepillantást abba a korba, életformába, amelyben egykor élt nagyasszonyok a világ legtermészetesebb módján, Isten iránti alázattal tették azt, amit tenniök kellett, gondoskodtak a rájuk bízott lelkekről, építettek templomot és iskolát, őrködtek az erkölcsök felett […]” Ezek a gondolatok ugyanúgy illenek Wesselényi Katára is, ez a szellemiség tükröződik a hozzá kapcsolódó dokumentumokból – hangsúlyozta a dékán.
A kötet monográfiaszerű kollázs, önálló tanulmányok gyűjteménye, amelyeket kötetté csiszolt a szerző – állapította meg méltatásában Buzogány Dezső, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzora. Az elmúlt néhány évtized történeti kutatásai alapján egyre inkább körvonalazódik, hogy az elmúlt századokban a főrangú férfiak és nők között egyenlően oszlottak meg a sajátos társadalmi feladatok; így magasztosul a ház asszonya a hátország héroszává, aki, ha szükséges, akkor kertész is, patikus is, szervező is, kulturális menedzser is – hangsúlyozta Buzogány Dezső. Ilyen lehetett a feldolgozott hagyaték alapján Wesselényi Kata, aki szerteágazó munkával uralta a családanya, a ház asszonya szerepét, ő tartotta össze az udvar egész közösségét, és szélesebb körben is sokrétű feladatokat vállalt, az egyházakat klenódiumokkal, kegytárgyakkal, s nem utolsósorban jelentős pénzösszegekkel is támogatta – tette hozzá. A református nagyasszony ugyanakkor kitartott hite mellett egy olyan korban, amikor az „nem volt divat”, a főnemesség jelentős hányada katolikus vallásra tért át, részben azért is, hogy a politikai életben előbbre jusson – hangsúlyozta. Egyetlen gyermekét is ebben a mélyen gyökerező, a reformáció alapvető téziseire épülő keresztyén szellemiségben nevelte.
A kötet hat nagyobb fejezetből épül fel; az első a Deé Nagy Anikó által imanaplókként meghatározott, 1751–1786 között leírt, prózai és verses imádságokkal foglalkozik, amelyek több helyütt naplószerű bejegyzéseket is tartalmaznak. A második fejezetet a Wesselényi Kata által gyarapított, formált erdőszentgyörgyi Rhédei-kastélykönyvtárnak, a harmadikat a bárónő szakácskönyve, háztartásvezetési tanácsai ismertetésének szenteli a szerző. A negyedik fejezetben Wesselényi Katának unokahúgához, gróf iktári Bethlen Zsuzsannához írott levelét, az ötödikben a bárónő halála kapcsán, Jósika Antalnak a Teleki Sámuelhez írott levelét közli Deé Nagy Anikó, az utolsóban pedig verses halotti búcsúztatójából olvashatunk részleteket – ismertette a professzor. Mellékletként megtalálható a kötetben a Teleki Tékában őrzött imanaplók jegyzéke, könyveinek katalógusa is.
Wesselényi Kata lelkiségét elsősorban imádságai tükrözik – ezek nemcsak önsanyargató önostorozások, hanem komoly dogmatikai tartalmú elmélkedések, követik a műfaj korabeli szabályait, érződik rajtuk a hitvallásos kálvinizmus hatása – állapította meg Buzogány Dezső. Van olyan ima, amelyet – saját bevallása szerint – a 140. zsoltár „nótájára” írt, elképzelhető, hogy maga is énekelgette saját szövegeit, talán remélte, hogy valamikor a református énekeskönyvbe is bekerülhetnek – jegyezte meg a professzor. A közönség Buzogány Dezső, leánya és kisebbik fia jóvoltából meg is kóstolhatta Wesselényi Kata szakácskönyvének 8. tételeként jegyzett „Mondola ostyát”, amelyben a mandulát ugyan dió helyettesítette, de 18. századi recept alapján készült…
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke megállapítása szerint a báró Wesselényi Katához hasonló nagyasszonyokra a mai társadalomnak is nagy szüksége van; úgy vélte, imanaplói hitelesen kegyes stílusukkal ma is megragadó olvasmányok, és bizony van olyan köztük, amely gyönyörű bűnbánati énekként szerepelhetne az énekeskönyvben.
A könyvet méltatta Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, hangsúlyozva: bámulatos, mi minden fért bele Wesselényi Kata mindennapi életébe, aki már 23 éves korában megözvegyülve átvette a családfő, a gazdaság vezetőjének szerepét is. Életpéldája jól mutatja, egész életét Isten színe előtt élte. Rendkívül megviselte egyetlen fiának elvesztése, halálát bibliai metaforákban értelmezte, de erős hite révén újra fel tudta venni életének, feladatainak fonalát. – Ennek a puritán szellemiségű, tiszta életű asszonynak minden írása eleven és személyes, alakjában egy korszaknak a nőideálja körvonalazódik. Mindamellett, ne egy letűnt kor személyiségét lássuk benne, hanem a követendő példát – emelte ki Németh Zsolt. A reformáció 500. évfordulója számos lelki, szellemi és politikatörténeti gondolatot hozott felszínre; a magyarság, Európa megújulása ma is imádsággal kezdődik és a tevékeny, hasznos, másokról gondoskodó életvitelben folytatódik – jegyezte meg a politikus.
– A Reformáció Emlékévének ünnepi megnyitóján elhangzott gondolatokat hallgatva arra jöttem rá, hogy egyetlen asszony neve sem hangzott el… Eszembe jutott akkor, hogy éveken át csodáltam egy asszonyt, hadadi báró Wesselényi Katát, akiről nagyon keveset tudott a szakirodalom – mondta el Deé Nagy Anikó. Megtudtuk, levéltári kutatásai során egyre több adat került felszínre a mélyen vallásos, mindennapjait állandó munkával töltő erdélyi nagyasszony érdekes, sokoldalú egyéniségéről. A szerző feldolgozta életrajzi vonatkozásokat tartalmazó verses imádságait, vizsgálta könyvgyűjtő szerepét, átírta szakácskönyvét, amelyből a 18. századi erdélyi háztartás munkáinak sokasága is megismerhető. Wesselényi Kata nagyon fiatalon megözvegyült, majd egy pestisjárványban egyetlen zsenge korú fiát is elvesztette. Az imanaplóban foglaltakból kiderül, hogy halála miatt az egeket ostromolta fájdalmával, de az is kiolvasható belőlük, hogyan nyert aztán vigasztalást hitéből, folytatta életét, tett továbbra is a közért – hangsúlyozta Deé Nagy Anikó, maga is csatlakozva a kötet méltatóinak álláspontjához, miszerint ez a családért, hazáért cselekvő nagyasszony a 21. század emberének is modellként szolgálhat.
Zay Éva / Szabadság (Kolozsvár)

A piarista rend alapításának 400., jubileumi éve
2017 a Kegyes Iskolák Rendje, közismertebben a piarista rend alapításának 400., jubileumi évfordulója. V. Pál pápa 1617. március 6-án hagyta jóvá a Kegyes Iskolák Páli Kongregációját, első rendi elöljárónak Kalazanci Szent Józsefet jelölte ki.
Az évforduló erdélyi viszonylatban is fontos esemény, hiszen itt mindmáig él a piarista szellemiség, főként Temesváron és Nagykárolyban, ahol a rendnek a temesvári, illetve a szatmári püspökségekkel karöltve sikerült visszaszereznie a kommunista rendszer által jogtalanul elvett iskolaépületeket – utódiskolaként a Gerhardinum Római Katolikus Líceum, illetve a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum működik ma bennük. Ezekben a városokban, akárcsak Kolozsváron és Máramarosszigeten, valóságos „piarista fészkekben” fejtették ki áldásos működésüket a néhai főgimnáziumok.
A Magyar Piarista Rendtartomány augusztus 18-án ünnepli a rend alapításának 400. jubileumát, amelyen részt vesznek azok a püspökök, illetve papok, akik piarista tanintézetekben tanultak, valamint a rend konfráterei a romániai rendtartományból is.
A jubileumi esztendő jelmondata: „Nevelni, hirdetni, átalakítani.” A piaristák számára a rendalapító, Kalazanci Szent József valóságos evangélium, általa új hangszínt kapott a szerzetesi, papi és tanári hivatás. Bárcsak mások is így tudnák tettekben megélni a 21. században az evangéliumot! A piaristák nem birtokolják az evangéliumot, hanem amikor eljutnak egy új helyre, hogy küldetésüket gyakorolják, akkor kapják meg, fogadják magunkba és hirdetik a sajátos piarista karizma révén, így az illető hely átalakul.
A jubileumi évet ünnepélyes keretek között 2016. november 27-én, Rómában nyitották meg, a rend San Pantaleo főtemplomában tartott szentmisével, amelyet João Braz de Aviz bíboros, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának prefektusa mutatott be. Akkor felolvasták a jubileumi év szentszéki bulláját, amelyben a Szentatya, Ferenc pápa teljes búcsút adott az egyház vonatkozó előírásai szerint. A jubileumi év 2017. november 25-én zárul ugyancsak a San Pantaleo-templomban bemutatott szentmisével, Pedro Aguado generális atya vezetésével.
Az évnyitót követően január 31-én, a Kegyes Tanítórend konstitúciója jóváhagyásának évfordulóján a piarista hivatásért tartottak hálaadó napot, február 6-án, Szent Dorottya vértanú emléknapján pedig a rendtagok a keresztény nevelés szolgálata melletti elköteleződésüket újították meg. Március 6-án a rend első szervezési formájának, a Páli Kongregáció alapításának évfordulója volt a jubileumi év központi napja, amikor is az összes piarista szerzetes ünnepélyes formában és nyilvánosan megújította szerzetesi fogadalmát ott, ahol él. Március 25-én, az első piaristák beöltözésének napján a rend a novíciusaiért tartott imanapot. Azt kértük az Úrtól, hogy mindegyikük őszintén és nagylelkűen tudjon választ adni az Örök hívására. Április 2. hagyományosan a piarista missziók reflexiós és imanapja a piarista missziós szellemiség témával; azokért imádkoztunk, akik készek voltak missziós küldetést vállalni a rend valamilyen új jelenlétében. Április 15. a rend új konstitúciója jóváhagyásának évfordulója. Ezen a napon hagyták jóvá a II. Vatikáni Zsinat iránymutatásai szerint megújított rendi alkotmányt. Május 8-án a boldogságos Szent Szűzet, a kegyes iskolák édesanyját ünnepeltük, minden piarista helyszínen megújítva a kegyes iskolák Máriának szenteltségét. Május 31. Glicerio Landriani tiszteletre méltóvá nyilvánításának napja, a piarista hivatásokért tartott imanap. Július 8. a befogadó otthonok napja, melyet a szegény gyermekek, a rend kincsei iránti figyelemnek szenteltünk. Július 16. Kalazanci Szent József szentté avatásának 250. évfordulója. Ez a nap a Kegyes Iskolákban imanap az életszentség ajándékáért. Augusztus 25. Kalazanci Szent József ünnepe, melyen nagy örömmel ünnepeljük alapító atyánkat.
A fontosabb magyarországi, egyben erdélyi vonatkozású programok a következők: rendtörténeti kiállítás rendezése a Budapesti Történeti Múzeumban 2017 novembere és 2018 márciusa között, Vashegyi György és az Orfeo koncertje a Piarista Kápolnában, díszközgyűlés az Új Városházán 2017 novemberében. Ünnepi kiadványok is készülnek, mint például a régóta tervbe vett piarista anekdota kötet, illetve Sántha Ferenc Kossuth-díjas író, piarista öregdiák tanulmánykötete is napvilágot lát.
Mind Kolozsvár, mind Erdély történelmében és kultúrája megalapozásában nagy jelentőségű, meghatározó volt a felvilágosult szellemű erdélyi fejedelem, majd lengyel király, Báthory István elhatározása, aki 1579-ben akadémiai szintű jezsuita iskolát alapított. Ezt a rangos tanintézetet a jezsuita rend 1773-ban történt feloszlatásakor Mária Terézia osztrák császár és magyar király a Kegyes Tanítórend iránt érzett nagyrabecsülése jeléül, 1776-ban a piaristák vezetésére bízta.
Az alapítástól kezdődően 369 esztendőn keresztül a szerzetesrendek és tanintézményeik 1948-ban történt kommunista önkényes beszüntetéséig a kolozsvári piarista főgimnáziumnak mindmáig kisugárzó szellemisége és tartása volt. Ez mindenek előtt azt eredményezte, hogy az ősi hagyománnyal rendelkező intézményben mély hivatás- és kötelességtudattal tanító és nevelő tanárok Európa ezen részében – többek között Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Meggyesen, Temesváron, Besztercén, sőt rövid ideig a havasalföldi Krajován és Bukarestben is – híres tudósokat, írókat, papokat és más közéleti személyiségeket neveltek, nemzetiségi és felekezeti megkülönböztetés nélkül. Kalazanci Szent József fiai megalapozott világszemléletet adtak növendékeiknek, azt hangsúlyozva, hogy csak az az igazán értékes, amit kitartással és odaadó munkával tud megszerezni magának az ember.
A 20. századi kolozsvári piaristák közül kiemelkedő Biró Vencel személyisége, akiben többek között az erdélyi katolicizmus történetének egyik legnagyobb szakértőjét tisztelhettük.
Fodor György / Szabadság (Kolozsvár)

Megalakult a Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara
Megalakult a Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara, amelynek debütáló fellépése augusztus 21-én lesz a Pesti Vigadóban.
A belépődíjmentes hangversenyen Kodály Zoltán Marosszéki táncok és Páva-variációk című zenekari darabjai, valamint Psalmus Hungaricus című, tenorszólóra, vegyeskarra és zenekarra írt műve szólal meg Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester, az MMA rendes tagja vezényletével, Kiss B. Atilla operaénekes, az MMA rendes tagja és a Magyar Rádió Énekkara közreműködésével. A határon túli zenészek zenekara augusztus 25-én a Pécsi Bazilikában lép fel, ahol Joseph Haydn Teremtés című oratóriumát a Vashegyi György vezette Purcell Kórussal közösen szólaltatják meg.
A két hangversenyből álló projektre összeállt zenekar tagjai többségében az Erdélyben működő zenekarokból érkeznek, úgymint a Kolozsvári Filharmónia Zenekarából, a Kolozsvári Magyar Opera Zenekarából, a Kolozsvári Román Opera Zenekarából, a Marosvásárhelyi Filharmónia Zenekarából, a Nagyváradi Filharmónia Zenekarából, a Szatmári Filharmónia Zenekarából, a Csíki Kamarazenekarból, valamint az újvidéki Kotor Art Fesztiválzenekarból. A meghívott művészek közül többen Nyugat-Európában is komoly karriert futottak be, valamint olyan világhírű kamaraegyüttes tagjai, mint a Tiberius Kvartett.
A zenekar Vashegyi György karmester, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának ötlete alapján alakult meg azzal a céllal, hogy egységbe szervezze a Trianon által elszakított nemzetrészek szimfonikus és kamarazenekarainak kiemelkedő képességű magyar zenészeit.
A kezdeményezés megvalósítása hatalmas erkölcsi támogatást nyújthat a legkiválóbb határon túli magyar zenészeknek, valamint – magában hordozva a magyarság összetartozásának érzését – erősítheti az itthoni és külhoni magyarok között kialakult kapcsolatok ápolását is. Mindezen túl a zenekar szimbolikája felhívhatja a figyelmet a határon túli magyar muzsikusok elismertségének és megbecsülésének szükségességére” – közölte a Magyar Művészeti Akadémia szerdán az MTI-vel.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Erkölcsi győzelmet aratott a vásárhelyi katolikus gimnázium
A Maros megyei törvényszék első fokon érvénytelenítette a Maros megyei tanfelügyelőség határozatát, amely megtiltotta a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumnak, hogy tagozatkezdő osztályokat indítson ősztől.
A törvényszék honlapján elérhető bírósági döntés szerint elutasították a tanfelügyelőség érveit, miszerint a pert indító iskola nem lehet érdekelt fél ebben az ügyben. A szerdán kihirdetett bírósági határozat kimondja annak a február 27-én hozott, 70-es számú tanfelügyelőségi határozatnak a megsemmisítését, amelynek értelmében ősztől nem indulhat előkészítő, ötödik és kilencedik osztály. Az alperes állami intézmény a kiközléstől számított 15 napon belül fellebbezhet.
Székely Szilárd, az iskola igazgatója az MTI-nek elmondta, mindenképpen erkölcsi győzelemről van szó, de azt tartja valószínűnek, hogy amennyiben másodfokon is az iskola számára születne kedvező döntés, már nem tudják elindítani a szóban forgó osztályokat, mivel akkor már tart a tanév. Elmondta, összesen hat osztályt akartak indítani, ezek nélkül diáklétszám 361-re csökken. Emiatt egyelőre nincs veszélyben az iskola, hiszen még így is több diákja van, mint amennyivel fenntartható egy önálló iskola a törvényes előírások szerint. Ugyanakkor a tanári karnak problémát okoz, mert a kevesebb diák kevesebb óraszámot jelent, így várhatóan csak a címzetes pedagógusoknak tudnak állást biztosítani ősztől.
Székely Szilárd emlékeztetett, hogy az iskola általános jogi helyzete és sorsa továbbra is bizonytalan. „A tanfelügyelőség álláspontja az, hogy nem tudják, milyen formában fog működni az iskola, ők az oktatási minisztériumtól várnak útbaigazítást, a szaktárca viszont nem hajlandó segíteni” – mondta Székely Szilárd. Az RMDSZ felszólította a főtanfelügyelőt és a tanfelügyelőség vezető tanácsának tagjait, hogy mondjanak le azonnali hatállyal, mivel jogtalanul elvették a szülők és gyermekek iskolaválasztási jogát.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tavaly november elején indított eljárást Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium igazgatója és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá az iskola működéséhez, hogy tudták, valójában a tanintézet nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A jogi eljárás még folyamatban van. Az iskola érdekében a Vatikán romániai nagykövete is tárgyalt az illetékesekkel, de egyelőre nem sikerült tisztázni a tanintézmény jogi helyzetét.
kronika.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Megalakult a Románia határain túli románok ernyőszervezete
A székelyföldi Marosfőn csütörtökön megalakult a Közép- és Délkelet-Európai Román Szervezetek Föderációja, mely a Románia határain túli románokat kívánja képviselni a román állammal, más államokkal és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataikban – közölte az Agerpres hírügynökség.
A szervezet főtitkárává Vlad Cubreacovot, a Moldovai Köztársaságban bejegyzett Rasaritul Romanesc (Román Kikelet) egyesület elnökét választották. Cubreacov kijelentette: a föderáció mind a román kormánnyal, mind a közép- és délkelet-európai térségben román kisebbséggel is rendelkező országok kormányaival párbeszédet kíván folytatni a román közösségek nyelvi, kulturális és vallási jogairól.
Cubreacov szerint a föderáció létrehozásával rá kívánják irányítani a román hatóságok figyelmét az őshonos román kisebbségek problémáira, és megpróbálják rávenni a román hatóságokat, hogy tegyenek is ezekért a közösségekért.
"El kell ismernünk: Közép- és Délkelet-Európai Román Szervezetek Föderációja létrehozásának az egyik célja, hogy érzékennyé tegyük a bukaresti döntéshozókat, a kompetens hatóságokat a gondjaink iránt, és rávegyük őket arra, hogy konkrét, eredményes gyakorlati lépéseket tegyenek a románok és közösségeik érdekében, amelyek kultúrájának és önazonosságának a helyzete gyakorta aggasztó" – idézte Vlad Cubreacovot az Agerpres hírügynökség. A föderációt a marosfői ortodox kolostorban évente megrendezendő nyári egyetem résztvevői hozták létre. A nyári egyetemen évről-évre a határon túli és a székelyföldi románok nehéz helyzetéről hangzanak el előadások. Az idei rendezvényen a szerbiai és bulgáriai román közösségek képviselői az államaikban folyó agresszív asszimilációs politikára panaszkodtak, és kijelentették, a román állam támogatása nélkül képtelenek lesznek hosszabb távon megőrizni a nemzeti identitásukat.
A nyári egyetem résztvevői nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy a nyári egyetemen nem vettek részt a Határon Túli Románok Minisztériumának a képviselői, és bírálták a minisztérium – általuk inkoherensnek vélt – tevékenységét.
Gazda Árpád / MTI

Románia megtámadta a kezdeményezést (Minority SafePack)
Románia megtámadta az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés bejegyzését – jelentette be tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Vincze Lóránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke és Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Tájékoztatásuk szerint a Románia által benyújtott keresetről az elmúlt napokban adott hírt az európai közlöny. Június 28-ai keresetében a román kormány azt kérte az európai bíróságtól, hogy semmisítse meg az Európai Bizottságnak a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés bejegyzésére vonatkozó március 29-ei határozatát. Bukarest keresetében arra hivatkozott, hogy a polgári kezdeményezés kizárólag a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogvédelmére és nem a kulturális sokszínűség elősegítésére irányul. Románia azt is kifogásolta, hogy az Európai Bizottság nem hozott fel egyetlen érvet sem annak alátámasztására, hogy jogosult a kezdeményezésben felsorolt területek szabályozására. Vincze Lóránt FUEN-elnök kijelentette: „Románia a demokrácia perifériájára sodorja önmagát azáltal, hogy egyedüliként támadta meg az EB határozatát. Szembe megy ötvenmillió kisebbségi európai polgárral, az erdélyi magyarsággal és azokkal a tagállamokkal, amelyek támogatják a polgári kezdeményezést. Ezzel önmaga rombolja le azt az általa elterjesztett mítoszt, hogy példaértékű a romániai kisebbségvédelem. A polgári kezdeményezéssel kapcsolatos előző perben Románia már veszített, és most újra veszíteni fog” – fogalmazott a FUEN elnöke. Hozzátette: különös, hogy Románia nem túlságosan aktív Brüsszelben, ám egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy a nemzeti kisebbségek törekvései ellen fellépjen. Porcsalmi Bálint elmondta: a román kormánynak is el kellett fogadnia azt a külügyminisztérium által előkészített memorandumot, amely a bírósági keresetre vonatkozik. Mint kifejtette, a beterjesztés időpontjában még Sorin Grindeanu volt a miniszterelnök, aki az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások során többször megígérte, hogy nem fogja megtámadni az EB határozatát. Az ügyvezető elnök megjegyezte, felkérik Sorin Grindeanut, hogy tisztázza: aláírta-e a román kormány memorandumát. Porcsalmi Bálint kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy ilyen körülmények között még érvényesnek tekinti-e az RMDSZ a baloldali koalíció parlamenti támogatásáról kötött megállapodást. Kijelentette, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az elkövetkező napokban tárgyalni fog a szövetség politikai partnereivel. Azt is hozzátette azonban, hogy nem fognak azért menni a kormányhoz, hogy „kinyújtott kézzel kunyeráljanak”. Az ügyvezető elnök szerint a polgári kezdeményezés támogató aláírásainak a gyűjtése folytatódik, és elindították a papír alapú aláírások összegyűjtését is. Megjegyezte, a Románia által indított per legkevesebb két évig tart.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ vagy a FUEN be akar-e avatkozni a Románia által indított perbe, mindketten nemleges választ adtak. Vincze Lóránt magyarázatként hozzátette: a perbe csak az EU tagállamai, illetve az unió intézményei, mint például az Európai Parlament vagy a Régiók Bizottsága avatkozhatnak be. A FUEN elnöke hozzátette: számítanak arra, hogy Magyarország – amiként a polgári kezdeményezés bejegyzéséért folytatott pereskedésben – ezúttal is beavatkozik a perbe a kisebbségi jogok pártján.
Az egyes kisebbségi jogok EU-s kodifikálását kezdeményező polgári kezdeményezés bejegyzését korábban elutasította az Európai Bizottság (EB), de elutasító határozatát a kezdeményezők megtámadták az EU luxemburgi bíróságán, és pert nyertek. Ezt követően márciusban az EB megállapodott a kezdeményezőkkel a javaslatcsomag részleges bejegyzéséről. A kezdeményezőknek Európa legalább hét országából kell több mint egymillió polgár aláírását megszerezniük egy év alatt ahhoz, hogy kezdeményezésük mérlegelésére késztessék az Európai Bizottságot. Az RMDSZ már a múlt heti zilahi kongresszusán bejelentette: negyedmillió romániai aláírás összegyűjtését vállalja. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Karitatív célok
Népművészeti, színházművészeti kínálat a Forgatagon
A Vásárhelyi Forgatag jótékonysági céljairól, valamint a népművészeti és színházművészeti rendezvényeiről, a Borudvar kínálatáról számoltak be a szervezők a G kávézóban csütörtök délelőtt a sajtó képviselőinek.
Az idei fő közösségi cél támogatni a Bolyai Farkas Középiskola sportpályájának a felújítását. Ennek érdekében a Forgatag idején karszalagokat árusítanak, amelyeket öt lejért lehet megvásárolni. Az adózás után maradt összeget a sportpálya felújítására és a családi rendezvényekre fordítják – számolt be Portik Vilmos, az esemény főszervezője. A karitatív célok mellett, azok, akik karszalagot vásárolnak, bizonyos kedvezményekben részesülnek a sportversenyeken, az autóbuszos városnéző sétán, a városban működő vendéglátóegységekben, az Eldi üzletekben, és részt vehetnek a tombolán, ahol nyaralást és az autós iskola ingyenes elvégzéséhez való jogot nyerhetnek.
Kovács Annamária, a Hagyományok Háza erdélyi hálózatának képviselője a Forgatag színes népművészeti kínálatát ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Az Erdélyben hálózatot építő budapesti Hagyományok Háza részt vesz az idei nagy rendezvényeken, köztük a Forgatagon is. Mivel a jó borhoz jó népzene illik, a múlt évi rendezvényen népszerű Borudvarban augusztus 23-án, szerdán és 25-én, pénteken két népzenei koncert lesz, amelyet népdaltanítás, népdaléneklés, majd táncház követ a Jazz & Blues Clubban. Szerdán az Üver zenekar és Kásler Magdi koncertezik, pénteken az Üsztürü és a Heveder zenekarok csávási népzenét játszanak.
Szombaton délelőtt 10 órától ugyancsak a Borudvarban a családokat, gyermekeket akarják megszólítani, akiknek Esztendő kereke címmel az augusztusi népszokásokat mutatják be.
A Maros Művészegyüttes már az első Forgatagtól úgy érezte, hogy családtagja a rendezvénynek, és örömmel nyugtázza, hogy a szervezők egyre nagyobb keretet biztosítanak a népi kultúrának a rendezvény minden napján. A nyitóünnepséget megelőzően augusztus 21-én, hétfőn a Kultúrpalota előcsarnokában gazdag népviseleti kiállítást rendeznek, s a magyar népi ruhák mellett szász, roma és román viseletet is bemutatnak, nemcsak kiállított tárgyként, az együttes tagjai be is öltöznek.
A bemutató után a színpadon a Napsugár és a marosludasi Hajdina táncosait láthatja a közönség. A Forgatag utolsó napjára a Maros Művészegyüttes ünnepi műsorral készül, kevésbé ismert vidékek táncait is bemutatva.
– A mi érdekünk az, hogy Marosvásárhelyen az emberek jó érezzék magukat, merjenek bátran kimenni az utcára, nyissanak egymás felé, olyan hangulatot teremtsünk, hogy a gyermekeinknek is legyen kedvük itthon maradni, és felkeltsük az érdeklődést minden művészeti esemény iránt, ami ebben a városban történik. A Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata két előadást kínál a Forgatagon – számolt be Gáspárik Attila vezérigazgató. Harsányi Zsolt rendezésében augusztus 24-én 20 órától a Kisteremben mutatják be Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című darabját, a főszerepben Gecse Ramónával és Galló Ernővel. Jótékonysági céllal játsszák a többszörösen díjazott Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan című, Radu Afrim rendezte előadást (augusztus 26-án 20 órától), amely a közelmúlttal való szembenézésre nyújt lehetőséget. Ennek teljes bevételével a román tagozat súlyos beteg színésznője, Mihaela Mihai kezelési költségeihez járulnak hozzá. Az Aranykakas udvarán színházi sátrat rendeznek be, ahol a színház művészeivel találkozhatnak a nézők, közönség és színészek közötti párbeszéd színhelye lesz a Liget augusztus 27-én 12 órától.
Sebestyén Aba, a Yorick Stúdió vezetője jelentette be, hogy meghívták az Ernelláék Farkaséknál című, különleges színházi csemegét jelentő előadást Budapestről, amelyben az ismert marosvásárhelyi színész házaspár, Illyés Kinga és Török András lánya, Török Orsolya játszik. Az intim tér, ahol az előadás zajlik, a Köpeczi–Teleki-ház, időpont: augusztus 27-e, vasárnap 19 óra.
Augusztus 24-én, csütörtökön 21.30-tól a Színház téren egy izgalmas utcaszínházi előadás látható Baczó Tünde és Bogdan Iacob előadásában Cári Tibor zenéjére. Az Antonymus Venetus egy férfi és egy nő szerelmének utolsó nagy találkozásáról szól.
A Szféra műsorában augusztus 19-én 18.30-tól az Aranykakasnál hazai és egy szabadkai költő verseit fogja Sebestyén Aba énekelni, amelyeket Cári Tibor zenésített meg.
Érdeklődésünkre Sebestyén Aba elmondta, hogy a A gyertya könnye című Sütő András-emlékműsor Kilyén Ilka és Ritziu Krisztina előadásában az Ariel színházban augusztus 24-én 18 órától látható.
A bor mindenkit összeköt, mondta Kakassy Blanka, aki azt ígérte, hogy a Borudvar kellemes környezetében az idén sok és finom bort kóstolhatnak az érdeklődők, népzenével körítve. Az idén a romániai borok kóstolójára tevődik a hangsúly – számolt be a Borudvar kínálatáról Kakassy Blanka, aki hozzátette, hogy a tehetségek támogatását tükrözi a meghívott előadók névsora, akik között Vizi Imre is szerepel. Jelen lesznek Duna-deltai és külföldi borászatok is, a Gvino és Winebox borkereskedések sok termelő borát népszerűsítik. Az OTP bank támogatásával a Borudvarban érdekes panelbeszélgetéseket szerveznek különböző témákban (nevelés, művészet és pénz, erdélyi business „as usual” stb.). Jelen lesznek a hagyományos hús- és sajttermelők. Újítás, hogy szerdán este és szombaton kora délután borvacsorát szerveznek. Aki rendszeresen részt akar venni a Borudvar rendezvényein, a Gvino szaküzletben hat borkóstolóra öt áráért bérletet vásárolhat – hangzott el többek között a csütörtöki beszélgetés során. Továbbá az is, hogy mától hozzá lehet jutni a nyomtatott programhoz is.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)

Imaházmegnyitó ünnepség Kisszentmiklóson
Isten áldása egy maroknyi magyar közösségen
Vasárnap 10 órától imaházmegnyitó ünnepséget tartottak az arad-kisszentmiklósi baptista gyülekezetben.
Az udvaron összegyűlt híveknek Varga Géza diakónus mondta el a kezdő imát, amiben hálát adott Istennek, hogy segedelmével megépülhetett az új imaház, amelyben megdicsőülhet az Úr neve. Ugyanakkor arra kérte Istent, továbbra is tartsa meg a templomépítő gyülekezetet és az őt békességben, segítőszándékban körbevevő, több vallású és nemzetiségű népet. Utána megnyitó igét olvasott fel dr. Sallai Jakab lelkipásztor a 48. zsoltár II. verséből, amelyben párhuzamot vont a Sion hegyén emelkedő nagy király városa és a felépült imaház között: mindkettőben Istent dicsőítik. Ezt követően Varga Géza, dr. Sallai Jakab, Veress Efraim és Katona Mihály átvágták az imaház bejárata előtt kifeszített szalagot.
Ünnepi istentisztelet
A bentről hallatszó fúvószene közepette a hívek bevonultak az új imaházba, ahol Kis Juhász Zsolt mondott kezdőimát, a hívek együtt énekelték az Ó mily szép az Úrnak hajléka kezdetű éneket, majd Gál Bálint buzdított imára, kérve: ahányszor eljönnek az Isten házába, legyen velük az Úr is!
Köszöntőjében dr. Sallai Jakab lelkipásztor a 118. zsoltár 21–24. versei alapján adott hálát, amiért az Úr meghallgatta és megszabadította őket, világosságot hozott az életükbe. A továbbiakban köszöntötte a vendégeket, dr. Kulcsár Sándor lelkipásztort, aki az Észak-amerikai Baptista Szövetség nevében érkezett; Veress Efraim lelkipásztort, a misszókerület elnökét; Tötös János nyugalmazott lelkipásztort, aki 14 évig állt a gyülekezet élén; Horváth Lóránt kisszenmiklósi román baptista lelkipásztort; Simon András arad-belvárosi baptista lelkipásztort és a vele érkezett híveket; Bognár Levente aradi alpolgármestert; Hadnagy Dénes RMDSZ MKT elnököt; a sajtó képviselőit; Horváth Imre újaradi RMDSZ elnököt; Erdős Bálint szintyei polgármestert és a vele érkezett ágyai híveket; Gál János temesvári baptista lelkipásztort és a vele érkezett híveket; továbbá az Egyesült Államokból és Magyarországról érkezett testvéreket; Gál Bálintot és a vele érkezett erkedi híveket; Antal Pétert, a nagyzerindi gyülekezet vezetőjét; Deák Ernőt és a Szilágynagyfaluból érkezett híveket, akik a tetőszerkezetet készítették el; Tóth Áront és az angyalkúti gyülekezet híveit; a Mosóczy-telepi református gyülekezet híveit. Ugyanakkor köszöntötte a zenekar tagjait, illetve a román híveket is, akiknek szinkrontolmácsolási lehetőséget ajánlott, Horváth Lóránt közreműködésével.
Az énekkar szolgálatát követően Varga Géza diakónus ismertette a hároméves építkezés képes krónikáját, melynek során az elhangzottakat kivetített képekkel illusztrálták.
Amint a diakónus kifejtette, 2017. augusztus 13. történelmi esemény az arad-kisszetmiklósi magyar baptista gyülekezet életében, hiszen egy új imaházzal gazdagodtak. 2014. augusztus 6-án kezdődött az imaház alapjainak a kiásása, majd a vasbeton-szerkezetek összeállítása, az oszlopok és a gerendák elkészítése, az alap beöntése, a falazás, az épület helyiségeinek az elosztása zajlott december 10-ig, amíg a hidegtől dolgozni lehetett. Következő tavasszal a falazás folytatódott. Varga Géza diakónus kivetített képekkel illusztrált beszámolójában az építkezés minden szakaszán végigvezette hallgatóságát. Közben köszönetet mondott a munkálatokban részt vett szakember-csapatoknak, illetve a folyamatosan segítő önkénteseknek. Befejezésként hozzáfűzte: hálát adnak Istennek, amiért az építkezés egész idején segítette őket abban a nagy munkában, ami remélhetően a következő generációkra is kifejti áldásos hatását, hiszen az építők kései utódaik is dicsőíthetik Istent az őseik által épített hajlékban. A nagy munkában segítők közül csupán azoknak a neveit említette, akik különleges munkában segítettek, így Kulcsár István eredeti tervezőt, Băla Eugen tervezőt, aki áttervezte az épületet; Danciu Alexandru műszaki felelőst, aki odafigyelt a tervrajz szigorú betartására. Masut Brunó koordinálta a munkálatokat. Isten jutalmazzon meg minden kedves barátot, aki segített az imaház megépítésében – fejezte be mondanivalóját Varga Géza diakónus.
Köszöntők
A szólásra felkért Bognár Levente aradi alpolgármester köszönetet mondott a meghívásért az avatóünnepségre, ami nem csupán a kisszentmiklósi hívek, hanem a város, az aradi magyar közösség ünnepe is, hiszen láthatóan erősödik a város hitélete, illetve erősödik a magyar közösség. Nem kis büszkeséggel lehet feltekinteni egy magyar közösségre, amelynek tagjai elhatározták: új, tágasabb imaházat építenek maguknak. Ugyancsak örömöt okozott a magyar tanácsosoknak, amiért az építkezéshez anyagi támogatást tudtak szerezni. Számára a kisszentmiklósi magyar baptista gyülekezet az összefogás szép példája, ezért Isten áldását kéri hitükre, további munkájukra, a közösségük erősödésére.
Dr. Sallai Jakab lelkipásztor hálájának adott hangot a magyar tanácsosok által megszerzett támogatásért, amiből az építkezéshez szükséges, szinte összes téglát meg tudták vásárolni, ezért az komoly segítség volt számukra.
Hadnagy Dénes RMDSZ MKT elnök minden alkalommal nagy tisztelettel látogat a kisszentmiklósi baptista gyülekezetbe, ahol rendszeresen pozitívan feltöltődik, nagyra értékeli az itt folyó hitéletet és építőmunkát. Ehhez kívánt nekik további sok sikert, Isten áldását.
A továbbiakban üdvözlet hangozott el Erdős József ágyai hívő, a Nyugati Jelen, Kulcsár Sándor, Tötös János, Gál János temesvári, Horváth Lóránt román lelkipásztor, illetve Simon András belvárosi baptista lelkipásztor részéről. Igeolvasás és igehirdetés Veress Efraim missziókerületi elnök, érszőlősi lelkipásztor részéről, majd a záróének után záró imádság Kulcsár Barna és Veress Efraim részéről.
A szervezők a vendégek tiszteletére ebédet adtak, majd ugyanaznap 16 órától, ugyancsak imaházmegnyitó istentiszteleten vettek részt. A kisszentmiklósi magyar baptista közösség folyamatos gyarapodása azt bizonyítja, valóban élvezik Isten áldásait. Nyugati Jelen (Arad)

Remek hangulat a Dési Magyar Napokon
Minden korosztály találhatott magának kedvére való programot a hétvégén zajlott ötödik Dési Magyar Napokon. A három napos rendezvény a désiek számára jó alkalom a találkozásra, összegyűlésre, beszélgetésekre, amelyre gyakran a városból elszármazottak, akár külföldön élők is hazalátogatnak, hogy napközben a programok során, vagy este a koncertek alatt régi ismerősekkel társaloghassanak
A rendezvény csütörtökön kezdődött a Dés a festészetben című kiállítás megnyitójával. A tárlat anyagát a dési magyar festők városról készített képei alkották, így állítottak ki például számos Incze János vagy Angyalossy György művet. Mivel a bemutatott képzőművészeti alkotások egy részét a dési magyarok ajánlották fel, izgalmas lehetett a szóban forgó festményeket az alkotó más képei mellett látni, betekintést nyerni a művész tevékenységébe a saját falukon elhelyezett képek, illetve a szomszéd nappaliját ékesítő darabok segítségével.
A kiállítás vasárnap is látogatható volt délelőtt egy órán keresztül, ekkor számos ember jött el az ARTA Galériába megcsodálni a városáról készített festményeket, képeket. Izgalmas volt számomra is dési nagyszüleim képeit más képek mellett látni, a kiállítást pedig nagymamám „tárlatvezetése” még érdekesebbé tette: hozzáértően mesélte, melyik kép hol készült, ki festette stb. Egy pöttöm kislány lelkesen mutatta melyik a kedvenc képe, érdekes módon, éppen egy olyan alkotást választott ki, amely nagyszüleim nappalijának falát diszíti.
„Pénteken a néptáncosok lakták be a főteret, ugyanis ekkor zajlott a nemzetközi néptáncfesztivál, a Kolozsvárra érkező néptánccsoportok betáncolták a teret Désen is” – mesélt a Magyar Napokról Kovrig Annamária, dési tanácsos, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy este, ahogy illik egy néptánctalálkozó után, táncházba látogathattak el a dési magyarok.
Szombaton a rendezvényeket a főtérről a központi Green Pubba költöztették, ahol délelőtt kézműves foglalkozásokon, bűvészmutatványokon vehettek részt a kisebbnek, míg az idősebbek gulyásfőzéssel „szórakoztak”, délután pedig elkezdődtek a koncertek, a mulatozás.
Kovrig Annamária szeretné, ha a rendezvény mindenkihez szólna, és ezen mindenki jól érezné magát. A szervezőknek fontos, hogy minden nemzedék kedvére való zenét találjon a rendezvény programjában, így hívták meg az eseményre az Operettissimót, hisz az idősebbek az ilyen jellegű zenét kedvelik, illetve a kolozsvári Knock Out zenekart, hogy a rock stílus rajongói is szórakozhassanak szombat este.
Arra is kíváncsi voltam, milyen programokon vehet részt egy tizenéves az ilyen jellegű rendezvényeken. Varga Fruzsina elmondta: rendkívül élvezte az eseményt, számos programon vett részt, és szerinte mindenki jól érezte magát a Dési Magyar Napokon.
„Délelőtt voltam kézműves foglalkozáson, azt nagyon szerettem. De hasonló módon élveztem a nemezelést és a gipszfestést is. Délután, mivel nagyon meleg volt, a felnőttekkel behúzódtunk az árnyékba, és beszélgetéssel ütöttük el az időt. Este a bulira még az idősek is kijöttek” – mesélte Fruzsina.
A fiatal lány elmondta: a koncertre érkezők közül mindenkit ismer: „egy-két arc van, akit nem tudok hova tenni, egyébként mindenki másról tudom, hogy kicsoda”.
A szombati eseményeket a Green Pubban szervezték meg, a kisebb méretű terasz pedig nagyban hozzájárult a családias, otthonos és meghitt hangulat kialakulásához. Minden érkező lépésenként ismerősökbe botlott, az asztaloknál ülő társaságok tagjai gyakran cserélődtek, de a beszélgetés hangulatán ez semmit nem változtatott. A rendezvényen régi osztálytársak is találkozhattak egymással, a nagyszülők büszkén dicsekedtek az elszármazottaknak a nagyra nőtt unokákkal.
A dési közönség előtt koncertezni valóságos főnyeremény: a kicsik a színpad előtt ugrabugráltak, míg szüleik, nagyszüleik a hátsó sorokban táncoltak, énekeltek, szórakoztak, ahogy Fruzsina is megjegyezte: itt mindenki jól érezte magát zenei ízléstől és kortól függetlenül. Igaz, a jó hangulat kialakításához kellett az Operettissimo, a Knock Out zenekar és a Budapesti Randevú koncertje is.
„Azért van szükség a rendezvényre, hogy megmutassuk magunkat a mellettünk élőknek, és láttassuk: a dési magyar közösség él és ápolja kultúráját. Emellett a rendezvény nagy találkozásoknak ad helyet, hisz a Magyar Napokra a Désről elszármazottak is haza szoktak jönni” – mondta Kovrig Annamária tanácsos.
A rendezvényt a Communitas Alapítvány, az RMDSZ, a Kincses Kolozsvár Egyesület, a Bethlen Gábor Alap és Dés Polgármesteri Hivatala támogatta.
Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)

Milyenek a mai fiatalok?
Újabb helyszínnel gyarapodott tegnap a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozata: a Deák Ferenc/Eroilor utca Főtér felöli oldalán megnyílt az ifjúsági pavilon. Ez alkalomból a mai fiatalokról, a Kárpát-medencei magyar fiatalok problémáikról beszélgetett Illés Boglárka magyar ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár, Geréd Imre, az RMDSZ ifjúságért felelős ügyvezető elnöke és Lőrincz István Zoltán KMDSZ-elnök, egy anyaországi és az RMDSZ által lefolytatott kutatás margóján.
Illés Boglárka helyettes államtitkár, aki kimondottan ezért a beszélgetésért utazott le Budapestről Kolozsvárra, elmondta: az elmúlt évek során a kormány több felmérést készített a magyar fiatalok problémáiról, 2016-ban pedig bevonta az anyaországon kívül, de a Kárpát-medencén belül élő magyar fiatalokat is a kutatásba. A 29 éves tisztségviselő szerint Magyarországról 8000, míg a határon kívül 4000 fiatalt kérdeztek meg családalapításról, itthon maradásról, kábítószer-fogyasztásról stb., és kiderült: a mai fiatalok főbb problémái közé a lakhatási feltételek megteremtése, a munkahely megszerzése, a családalapítás tartozik.
– A család még mindig nagyon fontos szerepet játszik a fiatalok életében, hiszen az itthon maradást első sorban a családért, másodsorban a barátokért „vállalják”, harmadsorban pedig a hazaszeretet jelölték meg okként. Míg Magyarországon átlag 2,1 gyermeket tervez a 16–29 év közötti korosztály, addig Erdélyben ez a mutató 2,4 – ismertette a kutatás eredményeit Illés Boglárka.
Geréd Imre hozzátette, hogy az RMDSZ által lebonyolított Rólad szól konzultációból az derült ki, hogy a megkérdezettek 58,1%-a két, 29%-a 3, 6,1% pedig négy gyermeket is vállalna. Ugyanakkor a középiskolások döntő többsége nem óhajtja sem a marihuána legalizálását, sem azt, hogy 16 éves kortól szavazati joggal bírjanak.
Ezt követően jó hírt közölt Illés Boglárka: 2018. január 1-jétől a magyar kormány egyszeri anyagi támogatást fog adni minden Kárpát-medencei magyar anyának, aki a fentebbi dátum után szül. Ugyancsak a fentebbi időponttól kezdődően babakötvényt kaphatnak a Kárpát-medencében született magyar gyermekek, ám a kötvényen szereplő összegről még nem döntött az illetékes hatóság. A magyar kormánynak ugyan szándékában áll a Magyarországon oly népszerű, lakásvásárlást célzó CSOK-támogatás kiterjesztése a Kárpát-medencére, ám ez adminisztratív és gazdaságpolitikai akadályok miatt nem lehetséges – tette még hozzá.
Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)

A székely zászlóról Londonban
Az összetartozás szimbóluma
Nagysikerű előadást tartott Székelyföldről és a székely zászlóról Londonban dr. Szekeres Attila heraldikus. Az augusztus 7-e és 11-e között sorra került Zászlótudományi Világkongresszusnak mintegy száz résztvevője volt a világ minden tájáról.
A zászló a legnagyobb karriert befutott jelhordozó, a zászló maga a történelem, a székely zászló a székely történelem része – mondta az eseménnyel kapcsolatos tegnapi sajtóértekezlet bevezetőjeként Tamás Sándor.
– Mi is pontosan tudjuk, hogy miért fontos megvédenünk, és ők is pontosan tudják, hogy miért fontos támadni: a zászló a közösségi összetartozás és identitástudat jelképe – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke.
A 43 előadás közül jól elkülönült a Székelyföld történelmét is bemutató, A székely zászló alakulása az utóbbi négy évszázadban című prezentáció. Kiderült: Európában még „hallottak forma” Erdélyről (Szekeres erdélyiként, és nem romániaiként jelentkezett be), de az óceánon túlról érkezetteknek teljesen ismeretlen volt a téma. Az előadás a mostani székely zászlót előképeivel vezette fel: az 1601-es székely gyalogsági zászlóval, valamint Székely Mózes 1603-ból származó lovassági zászlójával, amelyekben már ott van a két alapvető jelkép: a nap és a hold.
– Ezúttal is tisztelettel felkérném a zászlókészítőket, hogy a székely zászlóra ne nyolcágú csillagot, hanem 16 sugarú napot varrjanak, amelynek a szélrózsa irányába mutató sugarai egyenesek, a közbeesők lángszerűek legyenek, mert ezt lehet heraldikailag értelmezni – mondta a szakember.
Szekeres rámutatott: a román hatalom tiltásával, akarata ellenére, az eredetileg a Székely Nemzeti Tanács számára tervezett zászlóból igazi nemzeti szimbólumot kreált.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kétnyelvűség: fontos a jogalkotás, de a jogérvényesítéshez ez nem elég a civilek szerint
Civilek a kétnyelvűségért címszó alatt beszélgetett Landman Gábor, a European Language Rights elnöke, Bethlendi András, a Muszai-Muszáj csoport aktivistája és Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke csütörtökön a Kolozsvári Magyar Napokon. A meghívottak egyetértettek: a nyelvi jogok gyakorlatba ültetéséhez szükség van a politikusokra, és arra, hogy a közösség őket számon kérje, és új jogokra szükség van ugyan, ez nem oldja meg a közösség problémáit.
Bethlendi András a Musai-Muszáj civil kezdeményezésről kijelentette: messze nem csak a kolozsvári többnyelvű helységnévtábla kihelyezésének ügyét képviselik. Szavai szerint ők a hétköznapokban használt többnyelvűségért küzdenek. Felhívta a figyelmet, hogy erre nem azért van szükség, mert a magyarok nem tudnának románul beszélni, hanem azért, hogy a nyelvi jogok által a közösség számára otthonosabbá váljon a város.
Landman Gábor hollandiai tolmács korábban elérte, hogy a tordaszentlászlói rendőrségen kétnyelvű táblát helyezzenek ki. Hollandiai magyarként azt érezte, hogy aki nem beszéli a román nyelvet, teljesen kiszorul a társadalomból, ha ügyintézésről van szó. Nevetségesnek tartja, hogy a településen a magyarság 52 százaléka ellenére pereskedni kellett egy ilyen ügyben.
Fancsali más érdekérvényesítő civil szervezetekről is kérdezte a meghívottakat. Az AGFI (Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért – Advocacy Group for Freedom of Identity) elnevezésű, elsősorban jogászokból álló csoport az identitáshoz kapcsolódó jogok kialakításán és megvédésén dolgozik, derült ki Bethlendi András tájékoztatójából. Számukra fontos pontosítani, hogy az AGFI nem politizál, nem próbál politikai tőkét kovácsolni a tevékenységeiből, csupán számon kéri azt, ami jár a közösségnek.
Például hozzájárultak az Apáczai Csere János Elméleti Líceum ügyéhez is hozzájárultak. Mint ismeretes, az iskola képzőművészeti osztályának indulását nem hagyta jóvá a Kolozs megyei tanfelügyelőség, erre iskolakezdésig nem született megoldás, az Országos Diszkriminációellenes Tanács pedig áprilisban megállapította a diszkriminációt.
„Ahhoz, hogy a magyar közösség hosszú távon itthon érezhesse magát, nem szabad vita tárgyát képezzék ezek a kérdések” – jelentette ki Bethlendi. A nyelvi jogokat folyamatosan kérni, és számon kérni kell, véli az aktivista. Téves szerinte az a felfogás, hogy a magyar érdekképviselet csak válsághelyzetben követeli meg azt, ami jár a közösségnek, hiszen ő éppen azt tapasztalja, hogy a román fél az, amelyik csak válsághelyzetben hajlandó tárgyalni ezekről a kérdésekről. Erre a legutóbbi kormányválságot és az akörüli politikai történéseket hozta fel példaként.
Arra a kérdésre, hogy nehezebb lesz-e 2018-ban, a centenáriumi évben a civil jogvédők munkája, nem kaptunk egyértelmű választ. Landman szerint kevésbé beszélhetünk egy etnikai alapú konfliktusról, mint arról, hogy Romániában nem tartják be a törvényeket. Stratégiai szinten bár foglalkoznak a jogokkal, azt tapasztalja, hogy operatív szinten nem dokumentálják ezeket, és nem kérik számon az illetékeseken. Ő erre a dokumentálásra tett kísérletet az Elárult jogok című jelentésben. Elmondta, Romániában rosszabb a helyzet, mint például Hollandiában, ahol betartják a nyelvi jogokat, és az európai polgárok jogait, egyszóval ott „másképpen működnek a dolgok”.
Bethlendi András úgy látja, a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése terén valamelyest jobb a helyzet azokon a településeken, városokban, ahol a helyi vezetésben van magyar érdekképviselet, de ezek a példák is sokszor csak félsikereket jelentenek, fogalmazott. Ismételten hangsúlyozta a számonkérés hiányát, mind a közösség részéről, mind pedig a prefektusok részéről.
Az MSPI sem old meg mindent
A beszélgetésen kitértek a FUEN és az RMDSZ Minority SafePack európai polgári kezdeményezésére is. „Hosszú évek után ez egy olyan RMDSZ szintű kezdeményezés, amit teljes vállszélességgel lehet támogatni” – fogalmazott Fancsali, majd bejelentette: péntektől a Kolozsvári Magyar Napokon a Part sátorban is alá lehet írni a kezdeményezést, de a rendezvény számos más pontjában is lehetőség van erre.
Mint ismeretes, a Minority SafePack tulajdonképpen tagállami hatáskörből uniós hatáskörbe helyezi a kisebbségi kérdést, így olyan uniós törvényeket lehet megszabni, amelyeket az EU számon kérhet. Bethlendi és Landman egyetértettek abban, hogy a kezdeményezés hasznos, és támogatni kell, de szerintük ezekkel soha nem oldódnak meg teljes mértékben a problémák.
Bethlendi András szerint ahhoz, hogy a magyar közösségnek jó legyen, jogtudatosságra és karakán kiállásra van szükség, és arra, hogy a politikusok és a jogvédők életszerű módszereket adjanak az emberek kezébe azzal kapcsolatban, hogy kihez forduljanak, mit tegyenek akkor, ha a nyelvi jogokat nem tartják be, Landman Gábor szerint pedig a jogsértések dokumentálására nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
Tasi Annabella / maszol.ro

Bemutatkozott a mindenki számára írt erdélyi történelmi honlap
A www.erdelyikronika.net csapata – akik egyesületbe szerveződve dolgoznak a honlapon – célja a történelmi megalapozottságú népszerűsítés, hiszen gyakran előfordul, hogy új kutatások csak a szakma számára válnak elérhetővé.
A Kolozsvári Magyar Napokon bemutatkozó csapatról Fodor János, a honlap felelős szerkesztője, az egyesület elnöke elmondta, korábban kolozsvári történelmi kutatásokat tömörítő blogként indultak, mára az Erdéllyel kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket osztják meg. Odafigyelnek a szakmaiságra, nem a botrány, a klikkvadászat-érdekli őket – hangzott el.
A lapnak több mint négyezer követője van, 48 ezer megtekintést mértek Facebookon – közölte Ferenczi Szilárd, a honlap szerkesztője, egyesületi alelnök. Az érdeklődők elsősorban Romániából származnak, a következő ország Magyarország, a harmadik Németország, majd az USA.
Gál Zsófia szerkesztő, az egyesület titkára elmondta, igyekszenek rövidebben összefoglalni a mondanivalót, de a hosszabb lélegzetű írásokat is szívesen fogadják, sorozat formájában. Ugyanakkor nemcsak a friss írásokat várjá, hanem korábbi szövegeket is, akár olyanokat, amelyek megjelentek korábban.
Foglalkoznak az ókortól a napjainkig terjedő kérdésekkel minden időszakot érintve, de különféle szakterületekről: a politikatörténettől a demográfián át a közgazdaságig, művészettörténetig számosmegközelítés megjelenik itt. Fórum is működik, ahol véleményeket lehet olvasni.
T. Szabó Csaba, az ókor rovat szerkesztője arról beszélt, a cél az volt, hogy elrugaszkodjanak Kolozsvártól, ez azonban nehezen indul be, nehéz szerzőkre akadni, akik ismeretterjesztő cikkeket írnának a különböző erdélyi településekről.
Elhangzott az is, a jövőben, ha lehetőség nyílik rá, több nyelven is megjelennének cikkek a honlapon.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro

Szent Lászlóról szóló rockoratórium lesz Csíkszereda központjában
„Szent László, légy velünk!” címmel vasárnap este kilenc órától a csíkszeredai Szabadság téren mutatja be a Role együttes és a mintegy százfős közreműködői csoport azt a rockoratóriumot, melynek ősbemutatóját 7 éve tartották, a néhai Papp Kincses Emese szövegkönyve alapján.
2010. szeptember 8-án került sor rockopera a csíkrákosi Cserei-kúria udvarán annak a rock-előadásnak az ősbemutatójára, melyhez a Papp Kincses Emese által megálmodott és megrendezett Szent László király életének fontosabb mozzanatait bemutató legendákat elevenítették fel a Role zenekar előadásában.
A rockoratórium és táncjáték idén felújított formában hangzik el. Az együttes a Szent László emlékév apopóján a néhai Papp Kincses Emesének is emléket állít. A Role frontembere, Nagy Tivadar által megzenésített szövegkönyv műfaja szerint oratórium: nem a hősök párbeszéde zajlik, hanem a kórus, mint elmesélő, vezeti végig a közönséget a cselekmények. A zenekarhoz a látványos megjelenítés érdekében táncjáték is kapcsolódott, az előadás így számos Csík környéki csoport közös teljesítményeként születik újra.
A csíkszeredai Tóth Larissa balettművész és Zaiba Anikó koreográfus táncstúdiójának tagjait láthatjuk így az előadásban. De csíkszentkirályi és csíktaplocai néptáncosok csoportja is bekapcsolódott, Kelemen Szilveszter és Kósa Gabriella vezetésével, valamint egy dalkórus, Gergely Simon Ibolya irányításával. A táncjáték rendezőjének Tarjányi Krisztinát kérte fel az együttes, a Role együttes mellett pedig a Péter Ernő vezette vonós zenészek is bekapcsolódnak a zenei hangzás megteremtésébe.
A néptáncosok – 15–20 év közötti fiatalok – egy háromnapos lázárfalvi táborban készültek fel, az előadásban különböző tájegységek táncait járják majd – sóvidéki, mezőségi, vajdaszentiványi stb. A Szent László, légy velünk! című előadás szerkezetileg két részre tagolódik, ám a két rész között nincsen szünet. Az előadás egyik érdekessége, hogy a csíkszentsimoni fúvószenekar is megszólal majd benne, mongóliai népi motívumokkal, valamint többek között az is, hogy András Zsuzsa és Bakó Klára közreműködésével óriásbábok is megjelennek majd szimbolikus szereplőkként. Az előadás megtekintése díjmentes.
G. E. / maszol.ro

Semjén: minden magyart meg kell védenünk, bárhol él a világban
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarországnak, Izrael példája alapján, meg kell védenie minden magyart, bárhol él a világban. A politikus erről pénteken, a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán beszélt Országházban.
"Ugyanazt kell csinálnunk, mint Izraelnek, ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad. Izrael állam lényege az, hogy minden zsidó, bárhol él a világban, biztos lehet abban, hogy van egy ország, van egy hazája, és ha valahol üldözik, akkor oda haza tud menni, és az az ország minden körülmények között, minden befolyásával, látható és nem látható befolyásával meg fogja védeni" - fogalmazott Semjén Zsolt.
Szerinte Magyarországnak ugyanez a feladata: minden magyart meg kell védenie, bárhol él a világban.
A miniszterelnök-helyettes a Külhoni Magyarságért Díj tizenegy díjazottja közül kiemelte a venezuelai magyar közösséget, amelyet bár nem üldöznek, de kaotikus, nyilvánvalóan diktatórikus állapotban, létbizonytalanságban él. Semjén Zsolt ezért a venezuelai magyarságnak azt üzente: Magyarország a hazájuk, bármikor jöhetnek, családostul is, és azok is, akik már nem tudnak magyarul, mert Magyarország minden segítséget meg fog adni nekik. Hangsúlyozta: a venezuelai magyaroknak tudniuk kell, hogy ők ide nem menekülnek, nem emigrálnak, hanem hazajönnek.
"Ez üzenet minden magyarnak a világban, hogy bármi történik, Magyarország a hazájuk, Magyarország tárt karokkal várja őket" - jelentette ki.
Semjén Zsolt felidézte, hogy tavaly a díjat zömmel olyanok kapták, akiket Romániában üldöznek és joginak álcázott magyarellenes lépésekkel támadják őket, mert a magyar nemzet emblematikus képviselői. Szerinte ez a tendencia nem ért véget, ezért a díjazottak közül külön szólt Horváth Annáról, Kolozsvár volt alpolgármesteréről, akit szerinte "egyfajta vértanúságot szenvedett", és "nyilvánvalóan koncepciós, mondvacsinált, nevetséges, aljas magyarellenes támadás" áldozata lett.
Hangsúlyozta: a magyar állam nem engedi el a kezét, ahogyan egyetlen nemzetrésznek és magyarnak sem, akit azért üldöznek, mert magyar.
A miniszterelnök-helyettes szerint a Külhoni Magyarságért Díj annak a szimbóluma, hogy elszakíthatatlan egymástól az anyaországi és a külhoni magyarság. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság felelős magáért, a többi elszakított nemzetrészért és az egyetemes magyarságért is, míg a magyar államnak az egyetemes magyarság megmaradása érdekében büszkének és erősnek kell lennie, valamint biztosítania kell a forrásokat az identitás megőrzéséhez és gazdaságilag is a támogatnia kell a külhoni magyarságot. Hozzátette: az állampolgárság biztosítása pedig a közjogi keret, ami "acélabroncsként" fogja egybe a magyarságot.
Közölte: a Magyar Állandó Értekezlet november eleji ülésére meglesz az egymillió új esküt tett magyar állampolgár.
Semjén Zsolt a díjátadás után újságíróknak Horváth Anna kitüntetését demonstratív kiállásnak nevezte, szerinte természetes, hogy a magyar állam minden segítséget megad neki romániai és nemzetközi fórumokon is. A venezuelai magyar közösséggel kapcsolatban megjegyezte: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel előkészítették a megfelelő államigazgatási és egyéb területen a hazajövetelüket.
Arra a kérdésre, hogy egy sajtóhír szerint megmondták a nagyköveteknek, hogy fűzzék bele augusztus 20-i beszédükbe Soros Györgyöt, Semjén Zsolt úgy reagált: alapvetően Szent Istvánról és a magyar ezer évről kell szólnia az ünnepségeknek, de farizeus dolog lenne, ha csak a történelembe mennének vissza és az aktuális helyzetre nem térnének ki.
Hozzátette: Soros György támadást intézett Magyarországgal szemben, és nemzetközi színtéren, az Egyesült Államokban és Brüsszelben is Magyarország-ellenes propagandát folytat, és a magyar nép "életérdekeivel" ellentétes célokat finanszíroz. "Az önvédelemből és az életösztönből következik, hogy világosítsuk fel a világot, hogy mi Soros György mesterkedése" - mondta Semjén Zsolt, aki szerint következéseképpen helyes, ha a nagykövetek a magyar önvédelmet a középpontba állítják.
Idén tizenegy ember, illetve szervezet kapta meg Külhoni Magyarságért Díjat, amelynek alapításáról 2011-ben döntött a kormány.
A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszervezőségben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és a külföldi személyeknek és szervezeteknek adományozható.
Díjat kapott Zupko Mária (Szlovákia) gyógypedagógus, Vadkerti Imre (Szlovákia) színész-énekes, Verebes Krnács Erika (Szerbia) előadóművész, Pénzes János (Szerbia) szabadkai megyéspüspök, a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon (Ukrajna), Cár Anna (Szlovénia) tanár, Lengyel Ferenc és Lengyel Melinda (Ausztria) tanár és a venezuelai magyar közösség. A miniszterelnök díjat adományozott továbbá Horváth Annának, Kolozsvár volt alpolgármesterének, Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének és Tamási Zsolt Józsefnek, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum volt igazgatójának. (MTI)

A templom megújulásának örömünnepére készülnek Firtosváralján
Rengeteg munkával és meglepetésekkel zajlott a firtosváraljai unitárius templom felújítása az elmúlt években. A hétvégén falutalálkozón adnak hálát a megújult szent hajlékért. A százlelkes gyülekezet erejét meghaladó, hét év alatt mégis végigvitt tevékenységről Sipos László lelkészt kérdeztük.
A régi fatemplom helyére 1801–1805 között épült a ma látható istenháza. A jegyzőkönyvekben arról olvashatunk, hogy már kezdetben gyakran kellett javítani az épületet. A legfőbb gondot a vizesedés jelentette, hisz a templom eléggé lápos helyre épült. Repedeztek a falak, korhadt, gombásodott a padlózat – elődeinknek kétszáz éven keresztül mégis sikerült megőrizniük. A 2000-es évek elejére azonban a templom állapota annyira megromlott, hogy már nem mertek benne istentiszteletet tartani. 2010. augusztus 22-én, vasárnap, beláthatatlan időre „elbúcsúztak” a templomtól. Azóta az imateremben tartották az istentiszteleteket.
A tetőszerkezet roskadozott, ezért fenyőfacölöpökkel alátámasztottuk. Szinte a teljes padlózat elkorhadt. A templom piacán lévő járdakövek a víztől bezöldültek, a falak összerepedeztek. Eléggé lehangoló állapotok uralkodtak. Tudtuk, sok időre és rengeteg energiára, munkára lesz szükség ahhoz, hogy újból használható legyen. A tervezési munkálatok már 2010-ben elkezdődtek, de a kivitelezésnek csak 2013-ban tudtunk nekifogni. Első lépésként a templomhajó tetőszerkezetén végeztettük el a szükséges munkálatokat. A tetőzet lebontása nélkül zajlottak az elkorhadt gerendák, illetve a meggyengült szarufák cseréje. Majd új cseréppel fedtük be és csatornáztuk. „2014-ben a templom belsejét kiürítettük: az összes padot kihordtuk, a kő járólapokat és az elkorhadt deszkapadlót felszedtük. Az épület alapja is eléggé gyengének bizonyult, ezért a következő mozzanat a falak helyenkénti aláalapozása volt. Ezzel egy időben elkészült a belső és külső vízelvezető drénrendszer is” – mesélte Sipos László.
A templom eredeti mennyezetét feldeszkázták, majd díszítőcsíkokkal részekre osztották – festett volt, de nem virágmintás. A tetőszerkezet meghibásodásai miatt azonban többször is beázott, elkorhadt. Abban az állapotban már nem lehetett visszatenni – részletezte a lelkész. – Az új mennyezetet a régi szerint készítették el, eredeti színvilágát is megpróbálták visszaadni. A padlózatra kavics-, illetve homokágyra visszakerültek a régi kő járólapok, a padok alá pedig deszkapadlót helyeztek. A lehetőség adott volt, ezért a villanyvezetékeket a padló alatt vezették el. A teljes elektromos hálózatot is kicserélték. 2016-ban került sor a belső és külső falak vakolására, javítására, meszelésére. Az eresz alatti homlokzatot az eredeti formában rakták újra. A régi ablakokat, ajtókat, valamint a templompadokat kijavították és újrafestették. 2017-ben a szószéket újították fel, a padok visszakerültek korábbi helyükre. A régi terítők, szőttesek helyébe pedig új, hímzett bársonyterítők készültek.
A felújítási munkálatok vége felé még egy meglepetést tartogatott a templomunk – ezúttal kellemeset. Senki sem tudott róla, még a legidősebbek sem, hogy a keleti karzatunk festett lett volna. Gondviselésszerűen alakult, hogy az újrafestés előtt felfedeztük a virágmintát a karzaton – újságolta Sipos László. „Természetesen restauráltattuk, gyönyörű lett! De még boldogabbak voltunk akkor, amikor a virágminták felett, a szegőlécen, betűkörvonalak is kezdtek kirajzolódni. Most már szépen olvasható az írás: „E Sz.(ent) imaház épült 1802-be. 1857-be láttyátok megszépült jelenn és jövendő. Tekints e tsudára Az egy Istenünknek ditső templomára és F.(irtos) Váraljára.”
Ami még hátra van: a szószékkorona, illetve a régi mennyezet egy kazettájának (ezen írás volt) a restaurálása, a torony javítása, meszelése, tereprendezés és járdakészítés – összegezte a lelkész. A templom azonban már így is használható, ezért Isten segedelmével vasárnap, augusztus 20-án, hét év távollét után ismét „visszaköltöznek” az istenházába. „Százlelkes közösségünk önerőből nem tudta volna megvalósítani mindezt. Hálánk mindazoknak szól, akik különböző úton-módon segítségünkre voltak. A felújítási munkálatokat anyaországi- és belföldi pályázatokból, elszármazottak valamint más, jó szándékú személyek, barátok és szervezetek támogatásaiból fedeztük. Természetes, ugyanakkor dicséretes, hogy a gyülekezeti tagok nagy része is e nemes ügy mellé állt, és anyagiakkal, valamint közmunkával segítette az előrehaladást. Rengeteget közmunkáztuk, csak a múlt esztendőben összesen több mint ötszáz órát. Ami nem igényelt különösebb szaktudást, azt mindig kalákában oldottuk meg. A falutalálkozóra nemcsak a templomot, hanem a falu központját is egy kicsit megszépítettük, barátságosabbá, színesebbé tettük. Régi, romos épületeket bontottunk le, utat javítottunk, kerítéseket építettünk. Javában zajlanak az előkészületek: izgatottan készülődünk a hétvégére” – összegezte a firtosváraljai unitárius gyülekezet lelkésze. Két nap a firtosvárjaiakért Szombaton déli tizenkét órakor ünnepi megnyitóval és zászlófelvonással kezdődik a falutalálkozó. Fél egytől a József Jánosról és József Dezsőről írt munkájukat mutatják be a szerzők, Székely Árpád és Székely János. Kettőtől ebéddel és szabad programmal folytatódik az ünnep, majd négy órakor közös temetőlátogatásra indulnak. Fél hattól tekinthető meg a helybéliek Múltidézés című műsora, hét órától pedig levetítik a Ballada egy szolgafiú emlékére című Moharos Attila által készített filmet. Vacsorával és nótázással zárják a napot. Vasárnap délelőtt tizenegy órától kezdődik az ünnepi, úrvacsoraosztásos istentisztelet Egy órától ebéd, utána szabadtéri játékokkal szórakoznak a gyermekek.
Molnár Melinda / Székelyhon.ro

Duray Miklós: Augusztus huszadika, de miért
Minden magyar számára, felekezettől függetlenül, augusztus 20. Szent Istvánnak, azaz Árpád-házi I. Istvánnak, a nagyfejedelemségi korszakot követő első királyunknak a napját jelenti. Annak ellenére, hogy az ezen a napon történt esemény István király politikai utóéletéhez tartozik.
E napon, 1083-ban avatták őt a római keresztény egyház szentjévé Székesfehérvárott. Ez akkor olyan megerősített elismerés volt, amit sem eszmeileg, sem hatalmilag nem lehetett kétségbe vonni – ami László király érdeme is volt, akit később hasonló okokból ugyancsak a szentek sorába iktattak. Sajátos utóélete István szentté avatásának, hogy ugyan a keresztény egyház kettészakadása előtti érdemeit értékelték ezzel, noha már az egyházszakadás után, de 2000-ben mégis a szentjei közé fogadta az ortodox egyház is.
István királyunknak a keresztény egyház megerősítésében szerzett érdemeit értékelő, létén túli megméretéséhez képest sokkal több, képességet próbára tevő és embert kísértő helyzetben kellett talpon maradnia. A nomád állam hagyományait követő országban kellett megteremteni egy teljesen más típusú államszervezet alapjait. De gondoljuk végig örökösének, fiának, Imre hercegnek elvesztését. Ma sem hiszi senki, hogy vaddisznó ölte volna meg. Ő is tudta, hogy nem egy ilyen ügyefogyott esemény áldozata lett a fia, hiszen nem volt pipogya, egyébként a mintegy harminc-negyven kiló súlyú vértet nem tudta volna magán viselni lovaglás közben. A politika akkor is olyan aljas eszközökkel dolgozott, mint ma – Magyarország nagy falat volt, hiszen egyike volt az akkori Európa oly kevés, független államának. Istvánnak halála közeledtével volt oka a kétségbeesésre.
Első, Árpád-házi (Vajk) István, Géza nagyfejedelem fia, aki feltehetően mai naptárunk szerint a Krisztus utáni 1000. esztendő szilveszterén vagy január elsején lett Magyarország királya és 1038. augusztus 15-ének éjszakáján, valamikor az éj fordulóján, lehet, hogy már 16-án adta át lelkét hite szerinti Teremtőjének. Ekkor ajánlotta fel mind a királyságot, mind az országot az Égieknek. Ma már értelmezhető számunkra, hogy az egyik küldetés az eszmét, a másik az örökséget, a területet és az ott élő népet/népeket, a harmadik pedig a hitet jelentette. De felfogható-e számunkra haláltusájában az a szörnyű szorongás, hogy nincs kire hagyni az országot? Az államot talán csak tovább szervezi valaki, de az országot? Azt az országot, ami a késői avarok óta tudatosan készült a megvalósulásra, ami a 907. évi pozsonyi csatában vált történelmi ténnyé, amelyet édesapja, Géza Nagyfejedelem 973-ban a Nyugat részévé nyilvánított, és aminek ő lett az akkori modernitás értelmében az első királya és területének elismert államszervezője, első törvényeinek megalkotója.
Leginkább Intelmei maradtak meg a köztudatban, hiszen valamikor tanították az iskolákban. Legfontosabbak az egyházzal kapcsolatos megállapításai, mert az egyház szervezete és tanult papsága pótolhatta az államszervezet kézenfekvő hiányosságait. Az Intelmeinek 6. fejezete azonban kiutat mutat a hiányosságok pótlására. Hogyan és honnan lehet szerezni tudást, tapasztalatokat, és miként lehet pótolni a hiányzó erőt azoknak a becsatornázásával, akik rendelkeznek ezzel a tapasztalattal és erőforrással. A vendégek és a jövevények hasznot hajtanak, „mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”.
Ritkán vesszük észre, hogyan tesz különbséget a vendégek (jövevények) és külföldiek között. Az előbbiek azok, akiket fogadunk és befogadunk, a másik pedig az idegen, a betolakodó, a hívatlan. A magyar gondolkodásban a mai napig létező ez a határozott különbségtétel. Az összegező utalását az egynyelvű és egyszokású országra azonban gyakran félremagyarázzák. Főleg a Trianon utáni évtizedekben lehetne erre leginkább közhelyes példákat sorolni, amelyek azt sugallják, hogy az 1867 után államilag újraszerveződő, soknyelvű, soknemzetiségű történelmi Magyarország volt az erős, pedig tudjuk, hogy akkor éppen a négyszáz éves kiszolgáltatottsága miatt ez volt a legsebezhetőbb pontja.
Szent István életművét, az állammá szervezett országot a magyarokon és a kort értő elfogulatlan történészeken kívül ma már kevesen értékelik. Emiatt kell emlékeztetni egy különleges – igaz, sikertelen – kezdeményezésre, amire 2007-ben került sor Szlovákia parlamentjében a Szlovák Nemzeti Tanácsban. Először egy, majd nem sokkal később további két képviselő támogatásával előterjesztettek egy törvényjavaslatot az állami ünnepekről, munkaszüneti napokról és emléknapokról. A javaslat elsősorban az emléknapokra vonatkozott, amely ilyen, törvényileg elismert nappá kívánta nyilváníttatni augusztus 16-át, Szent István halálának a napját, ezzel az indoklással: „I. Szent István, aki Magyarország (Uhorsko) első királya, hasonlóan szorosan kötődik Szlovákiához. Feltételezhető, hogy apjának, Gézának idején a pozsonyi vagy a nyitrai várban volt a székhelye. István, aki a legjelentősebb magyar (uhorsky) királynak tekinthető, vette fel a kereszténységet, megteremtette a magyar (uhorsky) egyházi és állami szervezeti rendszert, rögzítette mind a mai napig Közép-Európa kapcsolódását Nyugathoz és Rómához, s soknyelvű türelmes állami kötelékké építette Magyarországot (Uhorsko)”.
Ne vitassuk a javaslat történelem-szemléleti vagy szakmai hiányosságait, hanem értékeljük a szándékot: szemben a szlovák állampolitikai felfogással és az akadémiai történelemszemlélettel, Árpád-házi Szent Istvánt a szlovák és a szlovákiai közgondolkodás elfogadott részévé kívánta tenni. Ez kb. annyit jelent, mintha közkegyelemmel oldaná fel a megalapozatlan halálos ítéletet. Ezt a szlovák római katolikusok augusztus 20-án sok templomukban gyakorolják. Nyilvánvaló, ha nem tudjuk István születésének napját, halálához inkább a kétségbeesés, mintsem a dicsőség fűzhető, koronázásának pontos időpontja is vitatható, akkor egyetlen nagy lehetőségünk és alkalmunk az ünneplésére a szentté avatás napja. Ez ugyanis, főleg az oka miatt és az ehhez kapcsolódó kimondatlan okok miatt, felülír minden fanyalgást és elutasítást. Bécsi Napló; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Petőfi helyett kreatív írást
Beszélgetés Kukorelly Endrével a Bulgakovban
„Mindenki kéne írjon” – hangsúlyozta többször is Kukorelly Endre csütörtök délután, a Bulgakov Kávéház teraszán megszervezett Álljunk meg egy szóra rendezvénysorozaton. Az est állandó házigazdája, László Noémi kérdezte a József Attila-díjas írót, költőt, újságírót és kritikust, aki úgy vélte, a kortárs gyermekirodalom gügyögés, a nagy irodalmi alkotások mind szörnyetegek, és bevallotta, azért lett író, mert nem értett semmit a Bűn és bűnhődésből.
László Noémi első kérdésére Kukorelly Endre kifejtette: az irodalom művészeti ágazat, nem egzakt tudomány, sajnálja, hogy egyfajta történelemként tanítják az iskolában és nem a kortárs alkotókkal és alkotásokkal foglalkoznak. Véleménye szerint kreatív írást kéne oktatni az irodalomórákon, nem Petőfit.
Kukorelly Endre pont ezzel foglalkozik: kreatív írást oktat. Mint kifejtette, az ázsiai jellegű, zenszerű mester–tanítvány viszonyt kedveli, ahol ő csak „nyakonvágja” tanítványait, hogy azok széthulljanak, majd felébredjenek. Az óráin közösen beszélnek a művekről a diákokkal, együtt „viszik a szöveget ötről hatra”. Szerinte ez az egyetlen járható út, hiszen ő sem tudja a tutit, ő sem okosabb a tanítványainál, minden órán ugyanannyit tanul, mint azok, akik fizetnek neki az okosodásért. Számára az oktatás során csak egy kérdés van: jókor érkezik-e a nyakleves.
„Mindenkiben van potenciál. A tehetséget el kell felejteni. A potenciált pedig mindenkiből ki lehet hozni, csak dolgozni kell rajta” – részletezte oktatási elveit az író.
Kukorelly első „regényét” hatodikos, hetedikes korában kezdte el írni: az Egri csillagok hatására írt ő is török csatákról, vitézekről, ám komolyabban az irodalom a Bűn és bűnhődés elolvasása és meg nem értése után kezdte el érdekelni. Apja ronda A Világirodalom Remekei sorozatában olvasta el Dosztojevszkij regényét, amelyet annyira érdekesnek és izgalmasnak talált, hogy eldöntötte: ő is ezzel fog foglalkozni. „Nem kell feltétlenül megérteni a műveket. Van, amit nem is lehet megérteni, mint egy Bach fugát, vagy Malevics Fekete négyzetét. Ez érzéki dolog” – jegyezte meg.
A beszélgetés során többször visszatért arra, hogy a szocializáció, fejlődés, tanulás, egyfajta burkot hoz létre, butít. Példaként a gyermekrajzokat, a gyerekek mondanivalóját hozta fel. „A gyermekrajz nem ábrázol semmit, szinte azt mondhatni, hogy avantgard alkotás. Aztán a gyermek elkezd szocializálódni, és mi beleneveljük, hogy a rajznak ábrázolnia is kell valamit. A gyereket úgymond betörik” – fejtette ki. Hasonló okok miatt a kortárs gyermekirodalmat sem szereti, számára az egész lebutított gügyögés, az írók, költők nem értik meg, hogy „a gyermek nem hülye, csak kicsi”. A gyerekszáj szerinte igazi költészet, a gyermek mindent elmesél, célok nélkül, ami benne van, ám a szocializáció a gyermekszájat is betömi.
Ezt a szocializációs burkot áttörni az írással lehet, vélte a meghívott. „Mindenki írjon, minimum egy naplót. Bármit lehet bele írni, bármi jó, a lényeg, hogy minden nap kell csinálni.” – mondta. Véleménye szerint az írás az önmegismerés, megértés egyik „királyi” útja.
Kukorelly Endrével augusztus 15-én, kedden is találkozhattak a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán szervezett irodalmi esten, ahol Mile Lajos főkonzul beszélgetett az íróval, költővel. Szabadság (Kolozsvár)

Betiltatnák Budapest „beavatkozását” a marosfői román szabadegyetem résztvevői
Határozatot fogadtak el pénteken a marosfői nyári egyetem résztvevői, akik azt kérik, dolgozzanak ki stratégiát arra, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megyei román közösség megőrizhesse nemzeti identitását.
A nyíltan magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült nyári egyetem résztvevői szorgalmazzák továbbá a három megye román kulturális szervezeteinek finanszírozását, valamint azoknak a tevékenységeknek a betiltását, amelyek szerintük akadályozzák a békés egymás mellett élést. A rendezvény kezdeményezi, hogy a bukaresti államelnöki hivatal és a kormány keretében egy-egy tanácsos foglalkozzék a számbelileg kisebbségben élő román közösségek problémáival.
A határozat kéri ugyanakkor, hogy a decentralizációs törvényt úgy alkossák meg, hogy az megvédje a számbelileg kisebbségben élő románokat a helyi hatóságok „visszaéléseitől”, biztosítsák a románok képviseletét a helyi és központi hatóságokban, továbbá hogy a helyi közigazgatás hivatalos nyelve a román legyen. A határozat kéri, hogy a román hatóságok „határozottan utasítsák el a budapesti kormány beavatkozását Románia belügyeibe”, és tiltsák be, hogy közpénzből finanszírozzanak olyan tevékenységeket, amelyek „a román nép, az alkotmány, a történelmi hagyományok ellen irányulnak”.
A határozat szükségesnek tartja, hogy „kivizsgálják és eltöröljék azon ingatlanok tulajdonjogának a megváltoztatását, amelyek 1920 után a román állam tulajdonát képezték, valamint fogadjanak el egy törvényt, amely korrigálja azon visszaéléséket, amelyekkel egyes ingatlanok, föld- és erdőterületek tulajdonjogát törvénytelenül megváltoztatták”.
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a dokumentumot továbbítják az elnöki hivatalnak, a parlamentnek, a kormánynak és a pártoknak. Krónika (Kolozsvár)

Ünnep három napon át a székelyudvarhelyi közösségért
Több ezren vettek részt a székelyudvarhely Szent István-napi rendezvénysorozaton, amelyet megannyi koncert és bemutató tarkított. Egyebek mellett megáldották a Haáz Rezső Múzeum névadójának mellszobrát, de köszöntötték a jubiláló házasokat, valamint az új kenyér megszentelése sem maradt el.
Sófalvi András Hadakozás és önvédelem a középkori és a fejedelemség kori Udvarhelyszéken című könyvének bemutatójával kezdődött pénteken a háromnapos Szent István-napi rendezvénysorozat Székelyudvarhelyen. Ezután a Haáz Rezső Múzeum névadójának mellszobrát áldotta meg Bekő István református tiszteletes, amely immár a Haberstumpf-villába költözött intézmény udvarát díszíti.
Miklós Zoltán, a múzeum igazgatója rámutatott, a szobrot, amely a szentegyházi Bodó Levente művész munkáját dicséri, még 1995-ben emelték elődeink a 20. század elején élt rajztanár, etnográfus és közéleti személyiség előtt tisztelegve, aki az udvarhelyi közgyűjteményt is megalapozta. Az egybegyűltek az alkotás restaurálását és az intézmény új székhelyére való átszállítását ünnepelték. Haáz Ferenc Rezső nem volt székely származású, hiszen a Felvidékről költözött Udvarhelyre, de a székely népművészet egyik legkiválóbb ismerője és apostola volt. Különösen fontosnak tartotta, hogy a székelyek megismerjék és megbecsüljék értékeiket. A Jóisten küldte őt hozzánk – fogalmazott Gálfi Árpád polgármester a múzeum névadójának munkásságát felelevenítve. Bekő István isteni áldásért fohászkodva azt kérte, hogy a magyarság mindig tudja tisztelni, becsülni és értékelni azokat, akik önfeláldozóan tanítják, nevelik, oktatják és példát mutatnak népünknek.
Újkori szablyák címmel nyílt tárlat pénteken a Haáz Rezső Múzeumban, amelyet székelyföldi múzeumok gyűjteményéből állítottak össze. A tárlatot rendező tanár, Szász Hunor elmondta, a szablya, mint fegyver fejlődését – a 17. század végétől a 20. század elejéig –, valamint a fegyvernemenkénti használatát próbálják szemléltetni. Egyebek mellett osztrák, magyar, kozák és japán fegyverek is megtekinthetők a kiállításon. Az októberig nyitva tartó tárlat különlegessége, hogy a szablyákat úgy mutatják be a látogatóknak, ahogyan azok használva voltak: például a különböző vágásokat szemléltetik.
A tárlat megnyitójáról az udvarra érve egy újabb érdekesség várta az érdeklődőket, a Méhkas Dia Project tagjai a Szentek a street artban című projekciójukat mutatták be, vagyis kézzel festett üveglapokról vetítették ki a Képes Krónika ihlette alkotásokat a múzeum épületének külső falaira.
Ez már a járókelők érdeklődését is felkeltette, többen az intézmény kapuin kívülről lesték, hogy mi történik. A Székesfehérvárról érkező Szepesi Imre, a projekt ötletgazdája lapunknak elmondta, különböző magyar királyokat és királynőket vetítettek a falakra, Szent Istvántól II. Béláig. A Virágos Székelyudvarhely elnevezésű program díjkiosztója is kiemelt része volt a Szent István-napi rendezvénysorozatnak. A házuk tájékát önerőből megszépítők kategóriájában első díjat szerzett Lengyel László Levente, akit Kiss Vivien és Szokol Enikő követtek.
Ők virágokra, illetve dísznövényekre válthatják a jutalomként kapott 1000, 500, illetve 300 lej értékű utalványaikat. Virágos erkélyek és ablakok kategóriájában Kolumbán Attila, Hegyi Ferenc és Kiss Erzsébet lett díjazott. A közösségi tereket, bejáratokat és kerteket is lehetett szépíteni, így két harmadik helyezettet – Benedek Mária, Tamás Andrea – és egy másodikat jutalmaztak. Utóbbit a Függetlenség sugárút 27-es tömbházának lakóközössége tudhatja magáénak. A program külön díjazottja Buzogány Tünde, a szombatfalvi református egyházközség, valamint Gáll Kinga lettek.
A polgármesteri hivatal Szent István-termébe várták vasárnap délután azokat házaspárokat, akik gyémánt, arany vagy ezüst lakodalmukat ünneplik ebben az évben. Már a rendezvény előtt meg is telt a helyiség az ünnepeltekkel, illetve hozzátartozóikkal. Maga Szent István is sokat értekezett a házasságról és a családról, valamint annak a társadalomban betöltött fontos szerepéről, így méltó dolog köszönteni a sok éve együtt élő házasokat – jelentette ki Gálfi Árpád. Idén Bara Gézát és Elzát, Szilágyi Ferencet és Irént, valamint Tribel Józsefet és Vilmát köszöntötték házasságuk 60. évfordulója alkalmából. Ökumenikus istentisztelet részeként idén is megtörtént az új kenyér megszentelése és megáldása.
A polgármesteri hivatal összesen 120 kenyeret kapott támogatásként, amelyeket megáldásuk után a szociális tevékenységet folytató udvarhelyi szervezeteknek továbbítottak.
A Szent István-napokat számos bemutató, állandó vásár és koncertek is tarkították. Teljesen megtelt a nagyszínpad előtti tér például a Zséda koncerten, ahol táncolva és énekelve szórakozott a tömeg. Ezenkívül fellépett még az Unless, a One More Minute, a Concordia Vegyeskar, Esze Zsolt és zenekara, Péter Szabó Szilvia és több udvarhelyi kórus.
Középkori hadi bemutatót tartott az Arany Griff Rend, ahol nem csak a fegyvereket lehetett megtekinteni, de párbajokat is imitáltak.
Ezen kívül a tüzes íjazást is szemléltették az esti órákban. A rendezvénysorozat kiegészítő programjaként hétfőn este a Santa Diver, valamint kedden este a Pál Utcai Fiúk koncerteznek a Mokka Kávéház teraszán.
Fülöp-Székely Botond / Székelyhon.ro

A zene és tánc egységével hozták közel a ma emberéhez a nagy király alakját
Hatalmas sikernek örvendett a történelmi tényekre, népi énekekre, zsoltárokra, valamint a lovagkirályhoz kapcsolódó legendakörre épült, a csíkszeredai Szabadság téren vasárnap este bemutatott Szent László, légy velünk! rockoratórium és táncjáték. A 30 éves Role zenekar jubileumi eseményeinek egyik legfőbb mozzanataként bemutatott óriásprodukció üzenete rengeteg emberhez jutott el.
A produkció szövegkönyvét a néhai Papp Kincses Emese írta – az előadással az ő emléke előtt is tisztelegtek –, a zenéjét Nagy Tivadar szerezte. Az előadás kivitelezése érdekében a Role zenekarhoz csatlakozott Tóth Larissa és Zaiba Anikó, a balettos lányaikkal, légies táncaikkal, majd bekapcsolódtak a Kelemen Szilveszter és Kósa Gabriella vezette csíkszentkirályi és csíktaplocai néptáncos fiatalok is, akárcsak Gergely Simon Ibolya kórusvezető – a kórus és a zenekar tagjait egyébként erre az alkalomra verbuválták, tanárok, kántorok, diákok, zenészek alkották. A darabot a Németországból hazaérkező Tarjányi Krisztina rendezte. Péter Ernő vezetésével a vonósok is kivették részüket a munkából, de nem hiányozhatott a csíkszentsimoni fúvószenekarból egy kisebb fúvós és dobos társaság sem.
A csíkszeredai Szabadság téren a népes közönség az előadásban 19 kórustagot, 13 vonóst, 40 néptáncost, 15 balettest, valamint a zenekar tagjait hallhatta és láthatta, Szent László szerepében Veress Albert színművész, Mária szerepében pedig Miklós Nóra lépett színpadra. Az előadásban a fénytechnikára is nagy hangsúlyt fektettek az alkotók.
Ahhoz, hogy összeálljanak az óriásprodukció részei, szükség volt két óriásbábra, egy csodaszarvasra és egy kígyóra is, valamint húsz, Ellenség-bábnak elnevezett figurára. A bábokat Albert Zsuzsa és Bakó Klára képzőművész készítette. Szent László koronáját, koronázási kardját és bárdját Bene János kovácsmester alkotta meg. Székelyhon.ro