"A koalíciós pártok vezetőinek egyeztető tanácsa júl. 1-jén megerősítette, hogy az időhiányra való tekintettel kormányrendelettel léptetik életbe az oktatási törvény módosításait, amelyek a kormányprogramnak megfelelően megszüntetik a kisebbségi anyanyelvi oktatást korlátozó rendeleteket. Ugyanakkor ellenzéki, egyes kormánypárti politikusok és több bukaresti lap részéről folytatódnak a módosítás elleni támadások. Adrian Nasate, a volt kormánypárt alelnöke a júl. 2-i lapok által ismert nyilatkozatában "az RMDSZ részéről gyakorolt zsarolásnak" tulajdonította a módosítást. A konvenció listáján megválasztott értelmiségiekből álló Román Alternatíva sajtóértekezletén Laurentiu Ulici, a Romániai Írók Szövetségének elnöke szintén parlamenti vitát sürgetett a kormányrendelet helyett és azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolát végzetteknek az egyetemi felvételi előfeltétele a sikeres román nyelvvizsga legyen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"A Minority Rights Group International igazgatója, Alan Philips júl. 2-án előadást tartotta Határon Túli Magyarok Hivatalában az MRG International tevékenységéről és bemutatta a kiadásukban megjelent World Directory of Minorities című kiadványt. A Minority Rights Group nemzetközi emberjogvédő szervezete, amely feladatának a hátrányos megkülönböztetést szenvedő kisebbségi csoportok helyzetének vizsgálatát tekinti. A kisebbségvédelem területén a legnevesebb nem kormányzati szervezet. Rendszeresen ad közre jelentéseket és tanulmányokat a világ különböző pontjain élő elnyomott csoportokról. - Az MRG kiadványa az Outsider /1997. májusi a 49. száma/, amely bemutatja kiadványaikat is. Beszámolót jelentettek meg a kurdokról, Közép-Ázsia konfliktusairól, a menekültek helyzetéről. Az MRG címe: MRG, 379 Brixton Road, London SW9 7DE."

"Júl. 3-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak: Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, Szabó Károly szenátor, frakcióvezető-helyettes, Asztalos Ferenc képviselőházi frakcióvezető-helyettes, a Képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke, és dr. Bárányi Ferenc, a Képviselőház egészségügyi és családvédelmi bizottságának tagja. Markó Béla bevezetőjében az aktuális politikai helyzetről tartott rövid ismertetőt. A kormánykoalícióban felmerült nézeteltérések és véleménykülönbségek kapcsán a sajtóban megjelent kommentárokra utalva, amelyek a koalíció felbomlásának veszélyét vetítik előre, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a sajtó jó része eltúlozza, illetve felnagyítja a valóban létező nézetkülönbségeket, amelyeket egy többszínű, többpárti koalíció esetében természeteseknek kell tartanunk. A délelőtt folyamán az államfővel tartott cotroceni-i pártvezetői konzultációra utalva, a szövetségi elnök kifejtette: e tanácskozás részvevői, a koalíciós pártok vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy a kormánykoalíció stabilitása, szolidaritása változatlan, a kormányprogram, a reformfolyamat tekintetében nincsenek megoszló vélemények, a kormánykoalíciónak nincs alternatívája. Ez az RMDSZ véleménye is, hiszen a parlamenti többséget alkotó pártok politikai nézeteinek különbözősége ellenére sikerült egy meglehetősen kiegyensúlyozott, egységes kormányzási programot kialakítani. Szükség van viszont a koalíciós partnerek közötti kapcsolatok, kommunikáció és folyamatos egyeztetés szabályozására a kormányzati tevékenység során felmerülő konkrét kérdések megoldásának érdekében, mint ahogy egy ilyen szabályozás működik a koalíciós pártok parlamenti frakciói közötti egyeztetés tekintetében. A szövetségi elnök elmarasztalóan szólt arról, hogy az utóbbi időben ismét ellenséges hangulatot szít a sajtó egy része az RMDSZ-szel, a romániai magyarsággal szemben, a szövetség egyes célkitűzései, igényei kapcsán, amelyek azonban szerepelnek a kormányprogramban. Így például félremagyarázzák, elferdítik a tanügyi törvény módosításával kapcsolatos RMDSZ-célkitűzéseket, és az ilyen rosszindulatú, hamis kommentárok kedvezőtlen légkört teremtenek a tanügyi reform megvalósításához általában. Markó Béla kihangsúlyozta: a tanügyi törvény több mint 50 módosítása közül csupán 5 vonatkozik az anyanyelvű oktatásra, és ezek tulajdonképpen a két évvel ezelőtt, 1995-ben elfogadott Tanügyi törvény kisebbségi oktatást sújtó, megszorító rendelkezéseinek a törlésére vonatkoznak, tehát egy korábbi állapot visszaállítását célozzák, olyan jogokat adnak vissza, amelyeket elvettek tőlünk, azaz a normalitáshoz való visszatérést szolgálják. Ugyanilyen eltúlzott és rosszindulatú kommentárok mérgezik a közvéleményt a 69-es törvény módosítása kapcsán is – hangoztatta Markó Béla, és rámutatott, hogy az Alkotmány tételesen és egyértelműen kimondja: a sarkalatos törvények igenis módosíthatók sürgősségi kormányrendelettel. Dr. Bárányi Ferenc a képviselőházban elfogadott egészségügyi társadalombiztosításról szóló törvényt mutatta be /amelynek kidolgozásában cselekvő részt vállalt az RMDSZ Temes megyei képviselője/, külön kiemelve a törvény halaszthatatlanul szükséges voltát /a hazai egészségügy és orvosi ellátás tarthatatlan helyzetére jellemző, hogy Romániát még Albánia is megelőzi e tekintetben!/, a rendszer finanszírozásának módját /mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, illetve a nyugdíjasok és munkanélküliek hozzájárulásából fedezik a nem kis költségeket/, a betegellátás, illetve orvosi szolgáltatás jövőjét és azt, hogy az új rendszer gyakorlatilag csak 1999. január 1-től léphet életbe. Asztalos Ferenc konkrét számadatokkal bizonyította be, hogy hamis az a sajtóban és ellenzéki politikai körökben hangoztatott állítás, miszerint a tanügyi törvény módosításaival tulajdonképpen az RMDSZ kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénytervezetét fogadnák el. Elmondotta, hogy az 59 módosított cikkely közül 14 a főiskolai oktatás reformját, 8 az oktatás struktúráját, 6 a pedagógusoktatást és továbbképzést, 5 az iskolai egységek finanszírozását szabályozza, tehát az oktatás általános reformját célozza, és csupán 5 cikkely módosítása rendelkezik a kisebbségi oktatást korlátozó, megszorító intézkedések lebontásáról. - A kérdések főképp a koalíción belüli nézeteltérésekre, a sajtóban nagy teret kapott két friss “botrányra”: a volt és jelenlegi kormányzati tisztségviselők lakásügyeire, illetve a külügyminisztérium szóvivőjének vétségére vonatkoztak. Markó Béla elmondotta, hogy nézetkülönbségek a koalíciós partnerek között vannak és lesznek, ami természetes is, de nem látja a koalíció felbomlásának veszélyét. A kormány ellenőrző szervének lakásügyleteket leleplező listájával kapcsolatban Markó Béla kifejtette, hogy Valerian Stannak nem kellett volna korábban már bíróságilag lezárt lakásügyeket ismét előhoznia, ami pedig Gilda Lazar külügyi szóvivőt illeti, ha valóban hibázott, viselnie kell a következményeket, mint az bárhol a világon így történik, és az RMDSZ véleménye szerint az ügyet minél hamarabb tisztázni kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1063. sz./ Ezen a júl. 3-i sajtóértekezleten Verestóy Attila kritikusan szólt a Hegyi Sándor székelyudvarhelyi lelkésznek az RMDSZ vezetőségéhet írt nyílt levelét és kifejtette: Bardóczy Csaba “nem a város hőse, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, továbbá hibának tartja a szakszervezetek belekeverését az ügybe. u, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, továbbá hibának tartja a szakszervezetek belekeverését az ügybe. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./ "

"A Csernátoni Tájmúzeumban egymást követik a táborok. Most például ott van a kézművescsoport, Szerencsről alkotócsapat, a Nyári Kaláka fiataljai nyolcvanan vannak, a kolozsvári Waldorf-osztályok mesterséget tanulnak, Magyarországról is több csoport érkezett. A romániai magyar néprajzosok is itt találkoznak. Nehéz felsorolni, mi mindennel foglalkoznak a csoportok Csernátonban: fafaragás, bútorkészítés, bútorfestés, agyagozás, nemezelés, szövés, bőrfeldolgozás, bogozás, néptánc, népi játékok, népszokások, népdaléneklés, restaurálás, turisztika... Haszmann Pál elmondta, hogy az ismerkedés, kapcsolatteremtés. Évenként 3500-4000 ember fordul meg a tájmúzeum parkjában. Megfelelő alkotóházat kellene építeni. /Sylvester Lajos: Tábor-tábor hátán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./"

"Bíró Béla cikkében egyaránt elítéli Funart és Katona Ádámot. Õk ketten ugyanis nemzetárulónak mondják a Ciorbea-kormányt. "Mi, magyarok a román nacionalistákat nem bírhatjuk jobb belátásra" - írta Bíró Béla. "Nekünk saját nacionalistáinkat kell elszigetelnünk. Ami nem azt jelenti, hogy egyenlőségjelet kell tennünk Katona Ádám és Gheorghe Funar közé /nagyon is távol állnak egymástól/, hanem azt, hogy elgondolkodunk rajta, mi az a gyakorlati alternatíva, mely Katona Ádám jogos fenntartásai mögött meghúzódhat. Ez esetben észre kell vennünk, hogy ilyen alternatíva nincs. Az az alternatíva viszont, melyet a mostani kormányzat képvisel, minden tétovasága dacára is létező lehetőség." Ez jóval kevesebb annál,amit Katona Ádám és Tőkés László követel, annál azonban több, mint amit fél évvel ezelőtt remélhettünk. - Katona Ádám és Gheorghe Funar felelőtlenségükben hasonlítnak egymáshoz. - Az igazság fontos, de a politizáláshoz kevés. /Bíró Béla: Kezdődik? = Brassói Lapok (Brassó), júl. 18./ Ugyanezt az írását kibővítve újraközölte. A bővítésben szerepel az, hogy Sepsiszentgyörgyön a nagy csendőrlaktanya építését átmenetileg leállították, és azt ígérték, hogy az épület a megyei rendőrség székháza lesz, a Cserehát ügyét nem sikerült rendezni: provokatív szándékkal román apácákat vittek az épületbe. Tőkés László és Katona Ádám a Székelyföld elrománosítását "elősegítő" Tokay György kormányzati megbízatásának felfüggesztését kérték. /Bíró Béla. Van mit megóvni! = Magyar Hírlap, júl. 28./"

"Júl. 22-én tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Az értekezleten Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök és a kormány főtitkárának a napokban kinevezett helyettese, Niculescu Antal, akit ebben a minőségében mutatott be az újságíróknak a szövetség elnöke. Markó Béla bevezetőjében ismételten hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem csupán a kisebbségi kérdés megoldását tartja feladatának, hanem az ország általános gondjainak megoldására törekszik, a koalíciós kormányprogram, a reform és az európai integráció megvalósításán dolgozik. Ennek ellenére - mutatott rá az RMDSZ elnöke - a sajtóban és a politikai életben újból a figyelem középpontjába került az ún. magyar kérdés, az RMDSZ politikája. Egyes politikai alakulatok - és itt az ellenzéki pártokra utalt - ismét magyarellenes és RMDSZ-ellenes hangulatkeltéssel próbálják meg elterelni a figyelmet egyrészt az ország fontos problémáiról, másrészt súlyos belső válságukról, hitelvesztésükről. Ilymódon - a kérdések tendenciózus értelmezésével, a közhangulat megmételyezésével, nemzeti gyűlölködés szításával - szeretnének újból reflektorfénybe kerülni a politikai életben, hiszen egyetlen lételemük a nacionalista, magyarellenes uszítás. Teszik ezt most a tanügyi törvény, a helyhatósági törvény módosításai, a kétnyelvű feliratok alkalmazása kapcsán. S bár e pártok esetében bizonyos értelemben természetesnek is mondható ez a törekvés, a soviniszta, nacionalista, idegengyűlölő retorika újbóli előretörését aggasztónak tartja az RMDSZ - hangoztatta Markó Béla.Takács Csaba a reform lelassult ütemére hívta fel a figyelmet, amit annak tulajdonított, hogy helyi szinten még mindig nem fejeződött be a politikai struktúraváltás, illetve még nem megfelelő a központi és helyi tisztségviselők közötti kommunikáció. Ezen a nyáron kell kikristályosodniuk az új struktúráknak. Egy, az ingatlanok visszaadására vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla rámutatott arra, hogy a restitúciót, az ingatlan vagyonok visszaszolgáltatását az RMDSZ törvényes keretek között képzeli el, például a Parlament által jóváhagyott földtörvény alapján. Ugyanígy törvény, valószínűleg a felekezeti törvény rendezi majd az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és hasonlóképpen törvény szabályozza majd a nemzeti kisebbségek közösségi vagyonának visszajuttatását, de bizonyos esetekben, az illető ingatlanok jogi helyzetétől függően, a kérdés rendezhető kormányrendelettel is, mint például az a zsidó közösségi ingatlanok esetében történt, és ez nem mond ellent a törvényesség követelményének. A Temesvári Magyar Ház konkrét esetében még nem született kormányrendelet, csupán javaslatok vannak bizonyos ingatlanokra vonatkozóan, bírósági per is van folyamatban, de a jogászok dolga eldönteni, melyik ingatlan milyen módon jusson vissza jogos tulajdonosához, azt viszont senki sem vitathatja el, hogy a temesvári magyarság pénzéből épült ingatlan kit illet meg. A koalícióban észlelhető nézeteltérésekre, ellentétekre vonatkozó kérdésre adott válaszában Markó Béla elismerte, hogy ezek az ellentétek léteznek, de nyomatékkal hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs életképes, jó alternatíva erre a koalícióra, és az RMDSZ ebből indul ki a koalíción belüli nézeteltérések kezelésében. Nincs más kormánykoalíció ma Romániában, amely valóban képes a reformfolyamat véghezvitelére, Románia európai integrációjának megvalósítására. A nézeteltéréseket, ellentmondásokat ebből a megközelítésből kell megoldanunk, mégpedig úgy, hogy beismerjük: egy koalíció kompromisszumra épül, ahogy a kormányprogram is kompromisszum eredménye, hiszen valamennyi koalíciós tag valamennyi célkitűzése nem kerülhet bele a közös kormányprogramba. Másképp egy többpárti koalíció nem működhet. A koalíció összes fontos döntése kompromisszum alapján született meg és születik a jövőben is. Más kérdés azonban az, hogy nincs megfelelően szabályozva a koalíció működése. Egy ilyen szabályzat kidolgozását többször is javasolta az RMDSZ, és úgy tűnik, végül is sor kerül kidolgozására. A szabályzatnak pontosan meg kell határoznia, melyek a koalíció döntési joggal bíró fórumai, kik és hogyan ülnek össze tanácskozni, ki és hogyan, kinek a javaslatára nevezi ki és hívja vissza a tisztségviselőket stb. Egy ilyen szabályozásra feltétlen szükség van. A “kétnyelvű táblák háborújával” kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla kifejtette, hogy e tekintetben a rendelkezések egyértelműen előírják, ahol a lakosság legalább 20%-át kitevő nemzeti kisebbség él, ott alkalmazni kell a kétnyelvű helységnévtáblákat, feliratokat, továbbá a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használni lehet szóban és írásban az illető kisebbség nyelvét. Ezek a rendelkezések nem bízzák helyi tanácsok vagy más szervek döntésére a kérdés rendezését. Erre több nemzetközi egyezmény is kötelezi Romániát, elsősorban a Kisebbségi keretegyezmény. A rendelkezések félreérthetetlenek, a végrehajtásukkal szembeni ellenkezéseket mesterségesen felnagyítják, és mögöttük bizonyos politikai érdekek húzódnak meg. Az RNEP például, amely létét kizárólag a magyarellenességre alapozott programra építi. Ami viszont érthetetlen és nagyon furcsa, az a kormánykoalícióhoz tartozó Maros megyei prefektus magatartása a kérdésben. A kormányprogram esetleges újraelemzését illetően a szövetségi elnök elmondotta, hogy erre szükség van, időszerű megvizsgálni, mit teljesített, és mit nem a kormány a reformok terén. Arra a kérdésre, hogy “miután mindent elért”, ki mellé áll az RMDSZ a KDNPP és a DP közötti ideológiai viszályban, az RMDSZ elnöke visszautasította és veszélyesnek minősítette azt a megközelítést, hogy az RMDSZ minden követelését elérte. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés megoldása nem csupán az RMDSZ, hanem a többségi nemzet problémája is, nem beszélve arról, hogy milyen pozitívan értékelte az Egyesült Államok, a NATO az RMDSZ részvételét a kormányban. Ami az ideológiai hozzáállást illeti, mint ismeretes, az RMDSZ egy szövetség, több ideológiát egyesít magában, helyet kapnak benne kereszténydemokrata, liberális és szociáldemokrata irányzatok is. Viszont – tette hozzá Markó Béla – a reformot nem lehet ideológiákra bontani, nincs külön szociáldemokrata, külön kereszténydemokrata és külön liberális program a reform megvalósítására. Az RMDSZ a reform határozott híve, és mindent megtesz megvalósításáért. Takács Csaba nem osztotta azt az újságírói kérdésben megfogalmazott nézetet, hogy a KDNPP elnyomja a koalíciót. Inkább az adott szó megtartását, azt a bizonyos “parolizmust” tartja szükségesnek a koalíciós pártok részéről. Másrészt például a DP közlekedésügyi minisztere kifejezetten jobboldali, liberális szemléletű menedzsmentet képvisel a reformot illetően, csakúgy mint Birtalan Ákos turisztikai miniszter, aki az eurokonform idegenforgalmi szolgáltatásokat szorgalmazza. A Melescanu-féle Alternatíva Romániáért állítólagos arra irányuló kísérletével kapcsolatban, hogy kiszorítsa az RMDSZ-t a kormányból, Markó Béla leszögezte, hogy az ellenzék természetesen minden eszközzel megpróbálja megosztani, megzavarni a koalíciót. Ilyen próbálkozások voltak és lesznek, de véleményünk szerint a koalíció egyik tagjának helyettesítése más politikai alakulattal eltérítené medréből a beindult reformfolyamatot és a kormányprogramot, amelynek szerves része, természetesen, a kisebbségi kérdés megoldása is. Az RMDSZ a mélyreható reformért és Románia európai integrációjáért száll síkra – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Végezetül Takács Csaba kifejtette, hogy a politikai reformot a választópolgárok végrehajtották, a gazdasági reform a koalíciós pártok feladata. Sok vonatkozásban szükség van a jobb együttműködésre a koalíciós partnerek között, mint ahogy sok, a kisebbséget érintő kérdésben még nem teljesültek azok a követelmények, amelyeket a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumok rögzítenek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 1076. sz./ "

"Zsehránszky István készített interjút Bárányi Ferenc Temes megyei képviselővel az egészségügybiztosításra vonatkozó törvényről, illetve magáról az egészségbiztosításról. Az RMDSZ-es politikus, aki a törvény fő szorgalmazója volt, elmondta, hogy az egészségbiztosítás két típusa, az angol - nemzeti, centralizált - és a német - személyes hozzájáruláson alapuló, decentralizált - közül Románia az utóbbit vette át, és elrontotta, a kommunista rendszerben. Az új román törvény a német módszert fogja alkalmazni. E típusban az egészségbiztosítás teljesen autonóm, nonguvernamentális szerv, melynek munkájába a kormánynak nincs beleszólása, tehát nem valamely kormány függvénye ez az ágazat. Eszerint a munkaadó és a munkavállaló fele-fele arányban járul hozzá az egészségbiztosításhoz. A munkaadó a saját jövedelme után fizetett adó 5%-át nem a pénzügyminisztériumba, mint eddig, hanem a megyei egészségügyi biztosítóhoz fogja küldeni. Ez utóbbi intézmény hamarosan létre fog jönni. A munkavállaló ugyancsak jövedelme után, az államnak fizetett adóból 5%-ot fog egészségbiztosításra fizetni. A földművesek és a nyugdíjasok 4 %-ot fizetnek, az alkalmi munka után is kell adózni. Minden megye saját körzetében fogja bekasszírozni az összegeket, az befolyt összeg 5%-át pedig az országos egészségbiztosítónak küldi szolidaritásból, mert bizonyos megyék képtelenek lesznek ellátni saját betegeiket. Bárányi Ferenc megjegyzi, hogy az utóbbi kategóriába tíz, a Kárpátokon kívül fekvő megye tartozik. Az új törvény szerinti adózás 1998. jan. 1-jén indul, egy évig gyűjtik az összeget és a következő évtől indul az új egészségbiztosítási rendszer. Németországba küldenek fiatalokat, hogy megtanulják az új rendszer működtetését. Egyben áttérnek a számítógépes rendszerre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23, folyt.: júl. 24./"

"Csanády András budapesti filozófus, gazdaságkutató, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa júl. 2-án Marosvásárhelyen elõadást tartott a romániai gazdasági átalakulásról. Elõadásnak szövegét hozta a Romániai Magyar Szó. Csanády leszögezte: egyetért az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával õ is, mert "az RMDSZ nemzeti-radikális szárnya Tõkés László vezérlete alatt: vajon mi lesz az erdélyi magyarsággal", ha megbukik a liberális kormánykoalíció? Visszapillantással kezdte. "Románia népei mindjárt harmadik évtizede süllyednek egyre mélyebbre a nyomorúságban." Az átalakulás elakadt félúton. A diktatúra bukása után nem állt készen más társadalmi erõ. Ezek után "a liberalizmus eszközeivel fel lehet-e építeni itt egy mûködõ és növekedésre képes magántulajdoni rendszert - központi hatalom, piaci elzárkózás és ahhoz szükséges nemzetiszínû gyûlölködés nélkül?" - tette fel a kérdést. "Van-e kikbõl felépíteni ilyen államrendet Romániában?" Ez a kérdés nemcsak a többségi nemzetnek tevõdik fel, hanem a kisebbségnek is: "van-e működésre képes polgári alternatívája az ötven évvel ezelõtti úri-népi magyarságtudatnak - és az avval felszerelt elitnek? Az állhatatos erdélyi kisebbségi magyarság 'ortodoxiája' - merev hagyománykötöttsége, sajátosan mitologikus mûveltsége válhatik-e talajává olyan gazdálkodásnak, mely képes megélhetést biztosítani e nemzettöredék minden egyes rétegének a világpiac fagyos éghajlata alatt?" Csanády kifejtette: nem elég a tõkebeáramlás. Romániában igen nagy a mezõgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Szerinte "köztudott, hogy az Ókirályságban a cigányok az elsõ világháborúig rabszolgai státusban éltek." /!/, meg kell említeni "a katonai határõrvidékek még törzsi-nemzetiségi eredetû szervezetének a véget nem érõ fennmaradását a Székelyföldön, Fogarasban, stb." Mindezek normákat, értékeket szabnak. - Csanády úgy látja, hogy hatalmas tömegek nem tudnak beilleszkedni a változásokba, azoknak közvetítõ állomást kell teremteni, ez nem lehet más, mint a megfelelõen szabályozott második gazdaság. - Csanády visszatért az RMDSZ szerepére. Azok, akik ellenzik a kormányban való részvételt, "hova tartanak igazában"? Szerinte azok azt mondják: hadd váljon csak még nehezebbé a feladatuk, mit törõdünk "mi magyarok avval, hogy Románia egészének sorsa mi lesz, hanem mi a magunk igazát csikarjuk ki tõlünk, bármibe is kerüljön az országnak. Emlékezzünk csak vissza a bõszülten türelmetlen jelszóra, amivel az átalakulás nyitányát az erdélyi magyarság hangadói 90-ben köszöntötték: »Amit nem kapunk vissza most, azt nem kapjuk vissza soha«. Amink volt a Monarchiába, a Horthy-féle kis magyar világ-ban, az Isten és emberek elõtt minket mind megillet most is. Ezt a történelem ítélõszéke elõtt ismerje el nekünk a világ, a románok pedig adják vissza. Közösen csak akkor és azután indulhatunk el bárhova is. Önkritika és fenntartás nélkül kívánnánk azonosulni történelmi múltunkkal, nemzeti önzésünk teljes mértéktelenségével." /Csanády András: Románia gazdasági átalakulásának csapdája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Megdöbbentőek Csanády állításai. Történelemi ismeretei hiányosak, a cigányrabszolgaságot Cuza fejedelem 1865-ben szüntette meg. - Hihetetlen az 1990-es szerény követések kiforgatása. Csanády nem tudja, hogy a kommunista diktatúrában megvolt, de elvett jogokat /anyanyelvi oktatás/ követeltek."

"Tőkés László püspök az idén Tusnádfürdőn megrendezett nyári szabadegyetemen /előző években: bálványosi tábor/ júl. 25-én tartott előadást. Kifejtette, hogy "az igazi megbékélés csakis olyan, nemzetközileg elkötelezett erők és pártok között valósulhat meg, melyektől távol áll mindenféle nacionalista kizárólagosság vagy internacionalista, kozmopolita nemzetietlenség." - "A ?bűnösnek? bélyegzett magyar nemzet kollektív tudatának következményeképpen a kádári Magyarországon jóformán tilos volt nemzeti létkérdéseinek foglalkozni. Fokozott mértékben érvényes volt ez a környező országokban élő magyar kisebbségekre." - "A nemzetpolitikai együttgondolkozásnak és párbeszédnek még igencsak a kezdetén vagyunk." Az ellenzékbe szorult román posztkommunista és nacionalista erők azon mesterkednek, hogy a NATO-felvételt illetően "Romániának az első körből való kimaradása nemzeteink között újabb feszültségeket" gerjesszen. "A mi részünkről még az a félelem is megfogalmazódik, hogy Magyarország belépése a katonai szövetségbe egy ?új politikai vasfüggöny? leereszkedését jelenthetné a magyar kisebbség előtt." A magyar parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy erre nincs szükség, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pedig fontos feladatnak nevezte, hogy Magyarország már most kezdje el - a csatlakozás nyomán - a kétoldalú kapcsolatokban jelentkező problémák kezelését. - Megnyugtató, hogy a román külpolitikában Románia nyugati orientációjában nem követezett be irányváltozás.- A román és magyar nemzet között szinte előzmény nélküli helyzet- és nézetazonosság alakult ki, ezért "nemzetpolitikai alaptételként is fogalmazhatjuk meg: Magyarország és Románia helyes nemzetpolitikája semmiképpen sem mondhat egymásnak ellent." A két nemzet politikai érdekazonosságának talán az egyetlen igazán sebezhető pontja a magyar kisebbségi kérdés. Kapcsolatainknak ez a neuralgikus pontja. Románia mindeddig nem volt képes rendezni nemzeti kisebbségei helyzetét. Alapvető kérdés, hogy szakítani tud-e az új román hatalom az eddigi nemzetállami politikával, képe lesz-e gyökeres változtatást eszközölni. - Románia korszakos jelentőségű válaszút előtt áll. - Az RMDSZ-nek is tudatában kell lennie saját előnyös alkupozíciójának. Szakítani kellene a "helyzetkövető" politizálással. /Tőkés László: Román és magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"

"Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa Kolozsváron, márc. 22-én tartott ülésén felmerült egy, az önkormányzatok számára kiadandó hírlevél kérdése. A javaslat alapján az OÖT Elnöksége megpályázta és elnyerte az Illyés Közalapítványnál a hírlevél kiadásának fedezését.Ennek megfelelően ez év augusztus elsejével megkezdte működését az önkormányzatok tevékenységével foglalkozó Hírlevél szerkesztősége. Szerkesztőinek szándéka szerint az Önkormányzati Hírlevél eljut minden olyan községbe, ahol a helyhatósági választások során RMDSZ-színekben valamely jelölt tisztséget szerzett. A lap szerkesztői elsősorban az önkormányzati és a mindennapi életet érintő törvényeket, rendeleteket kívánják ismertetni és magyarázni, természetesen szakértők bevonásával. Továbbá olyan hírekre, eseményekre szeretnék felhívni a figyelmet, amelyek a jó megoldások, gyakorlatok követését teszik lehetővé /infrastruktúra-, gazdaságfejlesztés, civil kezdeményezések bevonása, városkép javítása, közterület rendezése, stb./. A lap egyéb célkitűzései közé tartozik az önkormányzatokat érintő kapcsolatteremtés, amit pályázati lehetőségekkel, illetve alternatív módszerek bemutatásával kíván megvalósítani. Célja továbbá az RMDSZ parlamenti csoportja és az önkormányzatok közötti kapcsolat létrehozása és ennek működtetése. Természetesen a lap szerkesztői számítanak az önkormányzati tisztségviselőkkel, illetve az RMDSZ helyi és országos tisztségviselőivel való állandó és élő kapcsolatra, együttműködésre, annak érdekében, hogy a Hírlevél választ adhasson a különböző területeken felmerülő helyi és országos érdekeltségű kérdésekre, népszerűsíthesse a jó ötleteket és kezdeményezéseket az önkormányzati munka bármely vonatkozásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 1084. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

"A Bernády György Kulturális Központ /Marosvásárhely/ aktívan működik, pozitív két és fél évre visszanyúló tevékenysége. Borbély László most nem mint államtitkár, hanem a Bernády Alapítvány kuratóriumának elnöke számolt be jelenlegi helyzetükről. Az Illyés Alapítvány támogatásával hangosító berendezést vásároltak, számítógépet kapnak egy svájci alapítványtól, személyesen dr. Szöllősy Árpádtól. A jövő évben beépítik a központ tetőterét. ide szeretnének 3-4 vendégszobát beépíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-10./"

"Bíró Bélának kezébe került az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap, a magát legnagyobb példányszámú romániai magyar lapnak nevező hírmagazin és döbbenten állapította meg, hogy Szőke Mária, aki korábban kiváló újságíró volt, gondolatait nem képes érthető magyar mondatokkal kifejezni. Bíró Béla felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar sajtónak ma meg kell küzdeni a román sajtó konkurenciájával, szerinte "a magyar olvasók jelentős része számára ma már komoly dilemmát okoz, melyik lapot vásárolja meg, a románt-e vagy a magyart". A magyar sajtó csak a nagyfokú igényességgel, a világkultúrára való nyitottsággal lehet vonzóbb. A másik lehetőség: "A saját kultúrába való merev bezárkózás, a közösségi terror, mely a közösség ?értékrendjétől? való minden eltávolodást kiközösítéssel szankcionál." Ez azonban veszélyes fegyver, mert "az igazi tehetségek esetén szinte szükségszerűen a közösségtől való elfordulást" eredményezi. A határon túli magyarok egyre zavarodottabban szemlélik azt, ami Magyarországon zajlik. "Csurka István acsarkodó nacionalizmusa ugyanolyan visszataszító, mint Horn Gyula farkcsóváló internacionalizmusa." "Az a nacionalista-antinacionalista hajcihő pedig", mely a magyar társadalmat "kölcsönösen gyűlölködő magyarok tömegeire tépi, végképp elfogadhatatlan számára." Ez a Trianon utáni évtizedekben eddig ismeretlen volt. - Bíró Béla szerint az erdélyi magyar szellemi élet területein "hemzsegnek a dilettánsok". "Máris vannak jelei annak, hogy a közösség széthullása megkezdődött." A magyar kisebbségnek "nincsenek többé-kevésbé mindenki által elismert személyiségei." Bíró Béla itt sem áll meg, szerinte az RMDSZ-nek mind kevesebb köze van a helyi közösségekhez. /Bíró Béla: Kinek kell magyar iskola? Lenni vagy nem lenni? = Brassói Lapok (Brassó), aug. 22-28./"

"Az önálló magyar egyetem létesítése, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, valamint az autonómia különböző formáinak megvalósítása tételesen szerepelnek az RMDSZ programjában és nem Orbán Viktor akarja ráerőltetni a romániai magyarságra, nyilatkozta Kónya Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ képviselő az Erdélyi Naplóban. Vitatta az Orbán Viktort ért magyarországi bírálatokat. A Fidesz elnöke felvállalta az antalli örökséget, amikor nem állami, hanem nemzeti fogalmakban gondolkodik. "Orbán Viktor olyan nemzeti keresztény elveket vall magáénak, melyeket az RMDSZ is sajátjának érez, és amelyről nem is kíván lemondani. Ezek az elvek közös nevezőt jelentenek a Fidesz és az RMDSZ politikájában." Ez "kényelmetlen az MSZP-SZDSZ-kormánykoalíciónak, hiszen az a nemzeti eszmét és a kereszténységet elvető internacionalista hagyományokat ápol, és ez eszmék ellen irracionális indulatokkal támad." Kónya Hamar Sándor szerint a magyarországi választási kampány közeledtével beindult a Fidesz elnökét lejárató kampány. "Különben nehezen lehetne megmagyarázni, hogy éppen az a magyar kormánykoalíció ajánlja az RMDSZ szempontjainak figyelembevételét, mely a magyar-román alapszerződés megkötésekor nem vette figyelembe azokat. A romániai magyarság képviseletének akkor csak asszisztenciát engedélyezett, Markó Béla még szót sem kaphatott a magyar parlamentben." /Gazda Árpád: Alaptalan aggályok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./ A Romániai Magyar Szó a nyilatkozatot ismertetve jelezte: a romániai magyar lapokban /kolozsvári Szabadság, sepsiszentgyörgyi Háromszék/ az elmúlt hetekben publicisztikai állásfoglalásokban hevesen támadták az Orbán-nyilatkozatot bíráló magyar politikusok kijelentéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"

"Aug. 30-án ülésezett a Dr. Bernády György Alapítvány /Marosvásárhely/, ismét Borbély Lászlót választották elnöknek. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./"

"Amennyiben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt nem talál megoldást arra, hogy Pruteanu szenátor, a szenátus oktatási bizottságának elnöke a kisebbségi anyanyelvi oktatást illetően a koalíció álláspontjától eltérő nézeteket képvisel, akkor jelenleg ez a vita a koalíció egészének problémájává válik - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 11-i sajtóértekezletén. Ez a kérdés szerepelt a koalíciós pártok politikai tanácsának ülésén, ahol a koalíciós pártelnökök közölték Pruteanuval, hogy el kell fogadnia a koalíció döntését, ezt maga Ion Diaconescu parasztpárti elnök közölte vele. Markó Béla tehát ígéretet kapott a kérdés megoldására. Ennek ellenére Pruteanu szenátor továbbra is kitart nézetei mellett. Azért javasolta a titkos szavazást, hogy a koalíciós egyezséget ne kelljen betartani. Pruteanu a szenátusban elérte, hogy az oktatási törvénybe bekerüljön: az iskolai okmányokat román nyelven kell kiállítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Király Károlynak a Romániai Magyar Szóban megjelent, az RMDSZ vezetőségét és a kormánykoalícióban részvételt bíráló cikkét Markó Béla ellentmondásnak nevezte, mert 1989 után éppen Király Károly akarta rávenni az RMDSZ-t a kormányba való belépésre, amit akkor az RMDSZ elutasított. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./ Markó Béla nyilatkozott a koalíciós egyeztető tárgyalásokról: mindenki egyetértett abban, hogy az RMDSZ-nek helye van a koalícióban, nincs más alternatíva. Olyan információk vannak, hogy az RMDSZ kilép a koalícióból, ha a törvényhozás nem szavazza meg a sürgősségi kormányrendeleteket. Erről kérdezte Simon Judit Markó Bélát. Az RMDSZ szövetségi elnöke válaszában kifejtette: nem lenne helye, ha az RMDSZ előzetesen meghozná döntéseit egy esetleges negatív forgatókönyv esetére. Nyilvánvaló, hogy "koalíciós egyezségről, kormányprogramról lévén szó, ha ezek nem teljesülnek, ha a koalíció eltér a kormányprogramtól, akkor mindenki kötelessége megvizsgálni, hogyan haladjon tovább." - A Bolyai Egyetem ügyében nem sikerült előrelépni. Ellenben elérték, hogy Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson egy-egy hároméves főiskola indul, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett intézményeként, mindkettőn magyar tagozat lesz.- A Bolyai Egyetem ügyében újabb tárgyalásokat kezdenek. /Simon Judit: Találgatások szintjén. = Brassói Lapok, szept. 12./"

"Az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya megbeszélés-sorozatot kezdeményezett az ifjúsági szervezetek vezetői és érdeklődő tagjai, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- és SZET- képviselői részvételével. A sorozat első találkozójára, amely a "Kongresszus a láthatáron" címet viselte, 1997. szept. 12-én du. 4 órakor a marosvásárhelyi Bernády-házban került sor. A találkozó meghívottja Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke volt. A megbeszélésen részt vett kb. húsz, a közéletben aktív szerepet vállaló fiatal, akik az RMDSZ Kongresszuson a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében vesznek majd részt. A megbeszélés témái között szerepelt, a közeledő Kongresszus jegyében, az SZKT működése, a Működési rendellenességek indokolta Alapszabályzat-módosítás, általános politikai-, valamint az oktatással kapcsolatos kérdések. A sikeres találkozó közvetlen és nyitott hangulata alapján, mind a szövetségi elnök, mind a szervező Ifjúsági Főosztály, valamint a részvevő fiatalok részéről megfogalmazódott az igény az ilyen jellegű találkozók rendszeresítésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 13., 1113. sz./"

"Szept. 26-án az RMDSZ vezető tisztségviselői tanácskoztak Marosvásárhelyen. A Bernády-házba összehívott, az V. kongresszust előkészíteni hivatott tanácskozásra Markó Béla szövetségi elnök meghívta az SZKT és a SZET Állandó Bizottságait, a két parlamenti frakció vezetőségét, az ügyvezető elnököt, a tiszteletbeli elnököt, a területi szervezetek elnökeit és az RMDSZ két miniszterét. A tanácskozáson Markó Béla tartott rövid helyzetelemzést, különös tekintettel a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi szakbizottsági vitája kapcsán kialakult helyzetre, majd a tanácskozás kitűzött céljának megfelelően a részvevők ajánlásokat fogalmaztak meg a kongresszus elé terjesztendő dokumentumokra ? az új programtervezetre és az alapszabályzat módosítására ? vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26. 1122. sz./ "

"A Kriza János Néprajzi Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében szept. 12-13-án rendezték meg Zabolán a Tájházak konferenciát. A magyar nyelvterület különböző részeiből érkeztek a meghívottak. A résztvevők megtekintették a zabolai templomot, a zabolai tájházat, amelyet dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rendezte be, édesanyja segítségével, majd Csernátonban az ottani múzeumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Ugyanerről: szept. 13."

Szovátán a Bernády György Közművelődési Egylet szept. 30-án tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották elnöknek Mester Zoltánt, Tófalvi Zoltán pedig megerősítették tiszteletbeli elnöki címében. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elindította a Partiumi Füzetek sorozatot. Első számát a honismereti konferencia /III. Partiumi Honismereti Konferencia/ első napján, szept. 26-án mutatták be Biharon. A tizenkét oldalas kiadvány Bihar nagyközséget mutatja be /Bihar, Partiumi Füzetek 1./. A három szerző - Borbély János, Csernák Béla és Mahajduda János - rövid történelmi visszapillantás keretében ismerteti a községet, majd bemutatja a református és katolikus templomot. Remélhetőleg a Dukrét Géza által szerkesztett Partiumi Füzetek sorozat folytatódik. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11-12./

Az Erdélyi Magyar Népművészek Szövetsége és a Magyar Művelődési Intézet háromnapos tanácskozást tartott Csernátonban, melyen részt vett Halász Péter, az anyaországi intézet tudományos főmunkatársa, a határon túli magyar kapcsolatok felelőse. Okt. 19-én, vasárnap pedig felavatták Felsőcsernáton központjában a hősök emlékművét. A Kovács Sándor mérnök terve alapján született térplasztikai mű a magyar szabadságharc és a két világháború helyi áldozatai emlékére készült. A kőobeliszkre felvésték a 130 elesett nevét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Sepsiszentgyörgyön meghívásos pályázatot írt ki a Gróf Mikó Imre Szoborbizottság 1997 januárjában Bocskai Vince és Petrovits György számára gróf Mikó Imre, Erdély művelődéstörténetének kiemelkedő személyisége emlékének megörökítésére. A tervezett művet a város főterén állítják fel. A bizottság Petrovits István terve mellett döntött, egyben felhívást tett közzé, melyben adakozásra szólított fel, hogy elkészülhessen a szobor. Bocskai Vince szobrászművész elmondta, hogy Petőfi-szobra állt Szovátán, 1992-ben készült, Mikes-szobrát idén avatták, Marosvásárhelyen áll egész-alakos Bernády György-szobra. Szovátán 1996 őszén állították fel világháborús emlékművét. A szobrászművész megnyerte a Kézdivásárhelyen felállítandó, az 1848-as szabadságharc és a két világháború hősi halottai előtt tisztelgő emlékmű pályázatát, ugyancsak megnyert egy Apor Vilmos-pályázatot Gyulán, ez egész alakos bronzszobor a mártírhalált halt püspökről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Az RMDSZ képviselőházi frakciója okt. 28-án a következő közleményt adta ki: Az RMDSZ képviselőházi frakciója az önálló Bolyai Tudományegyetem megszüntetését jogsértő intézkedésnek tartja és szükségesnek tartja ezen jogsérelem orvoslását. A testület tudatában van annak, hogy a jelenlegi, államilag támogatott, magyar tannyelvű felsőfokú oktatás kibővítése elengedhetetlenül szükséges önazonosságunk megőrzése és fejlesztése érdekében. A frakció képviselete soha nem javasolta a más városban való egyetem létrehozásának alternatíváját az önálló, államilag támogatott, Kolozsvár-központú Bolyai Tudományegyetem újraalakításával szemben. Ez utóbbi megvalósítása, a Babes-Bolyai Egyetem kibővítése és más, önálló magyar tannyelvű felsőfokú oktatási intézmény létrehozása nem egymást kizáró alternatívák, hanem egymást kiegészítő lehetőségek. A kérdés kapcsán egymást vádoló, az alternatívákat kizáró jellegű vitát károsnak tartjuk, amely csak megnehezíti a romániai magyar közösség számára megfelelő tanügyi rendszer kialakítását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./

Az Adevarul napilap nov. 3-i számában Dorin Suciu hevesen támadta Kádár Gyula /Sepsiszentgyörgy/ történelemtanárt A magyarok története a kezdetektől 1541-ig és Tanulmányok a Székelyföld történetéből című munkáiért. A cikkíró azt rója fel Kádár Gyulának, hogy első könyvében nagy teret szentel a honfoglalásnak, azon belül részletezi László Gyula kettős honfoglalás elméletét, amelynek egyik alapeleme, hogy a magyarok több hullámban Erdélyen át érkeztek a Kárpát-medencébe. Suciu szerint ez románellenes elmélet, majd levonta a következtetést: "a hazai alternatív történelemkönyvek s a Magyarországról érkező kalózszállítmányok eltorzítják Erdély történetét és etnikai szeparatizmust szítanak". /Simó: Tankönyvek a vádlottak padján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

A parasztpártok győzelemre segítő nacionalista tömegek ma tanácstalanul kutatnak más alternatíva után. Jól érzékelik ezt az ellenzéki pártok, amelyek mind radikálisabb propagandával igyekeznek maguk mellé állítani a hajdani parasztpárti voksolókat, írta Ara Kovács Attila. Az ellenzék akciót akaratlanul is bátorítani látszik Emil Constantinescu államelnök, aki mind gyakrabban hangoztatja kifogásait a reformlépésekkel kapcsolatban. A reformok jegyében sorra bezárnak Erdélyben olyan nagyvállalatokat is, amelyek alkalmazottait - a magyarság demográfiai összetételének megváltoztatására - hajdan az Ókirályságból telepítettek be. Az elbocsátott alkalmazottak most, évtizedek után, visszatérnek óromániai szülőföldjükre, így egyes vidékeken ismét megnő a magyar lakosok számaránya. /Ara Kovács Attila: Román elvonási tünetek. = Népszava, nov. 12./

A Népújság terjedelmes interjút közölt Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet miatti koalíciós válságról. Markó Béla kijelentette: "Nagyon nehéz azt elfogadni, hogy olyan partnerekkel dolgozzunk tovább, akik megszegtek egy egyezséget, vagy meg akarnak szegni egy egyezséget, mert végül is most erről van szó". A jelenlegi román kormánykoalíció megalakulásakor az RMDSZ egyebek között az oktatási törvény kisebbségi jogokat korlátozó előírásainak megváltoztatásától tette függővé részvételét a kormányzati szövetségben. Kezdetben a fő koalíciós erőnek számító parasztpárt egyetértett ezzel, a Ciorbea-kormány sürgősségi kormányrendelete érvényt is szerzett a kisebbségi elvárásoknak. De az utóbbi időben a parasztpárt - az időközben Romániában felerősödött nacionalista nyomásra - módosította álláspontját és most ragaszkodik hozzá, hogy a kisebbségek anyanyelvén működő iskolákban román nyelven oktassák Románia történelmét és földrajzát. Markó Béla elmondta, hogy újabban az RMDSZ-t kezdetben fenntartás nélkül támogató liberálisok és demokrata pártiak körében is visszakozás illetőleg habozás tapasztalható. Kijelentette: "Bonyolult a helyzet. Ezért is jött jól a kérdés, hogy az ember szíve szerint mit tenne? Valóban nekünk és a közvéleménynek is mérlegre kell tennie, hogy mit nyerünk és veszítünk. Ebben az oktatási törvénymódosításban például olyan fontos kérdések szerepelnek, mint az anyanyelvű szakoktatás teljes köre, ami eddig tilos volt magyarul, noha sok ezer fiatalt érintett az inasiskolában, szakközépiskolában, líceum utáni szakmai képzésben. Hasonló a helyzet az egyetemi oktatással. A törvény megszüntetné a korlátozást, hogy anyanyelven csak a tanár- illetve művészképzésben lehet oktatni, és az önálló egyetemalapítás jogát is megfogalmazza. Ha nagyon racionálisan mérlegelek, akkor ezeket is oda kell tennem a tányérba, miközben a történelem- és földrajzoktatás érzelmi töltetét sem lehet elhanyagolni. Mindez alapos megfontolást igényel, hogy tehát ragaszkodunk-e valamihez és azzal mit nyerünk, illetve veszítünk, vagy egy ehhez képest engedékenyebb alapállással megpróbáljuk megőrizni mindazt, amit elértünk, avagy annak 80-90 százalékát és ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy ebből a hullámvölgyből fokozatosan kilábaljon a koalíció s maga a politikai élet is." "Ha akár Tőkés László, akár mások úgy fogalmaznak, hogy az RMDSZ egy éve úgy telt el, hogy folyamatosan engedményeket tettünk, akkor ezt a logikát nem értem. Én ugyanis úgy látom, hogy kitűztünk magunk elé bizonyos célokat, amelyeknek egy részét elértük. Lehet, hogy a kisebbik részét, de az 1996-os novemberi állapothoz képest kimutathatóan haladtunk előre a gazdaságban, a közéletben és igen, az oktatásban is, a most előállt helyzet dacára. Nem olyan sok, de nagyon fontos amit elértünk. Ezt föl lehet adni, de tudunk-e alternatívát, egy jobb eszközt kínálni?" Tőkés László tiszteletbeli elnök legutóbbi közleményére reflektálva Markó Béla ezeket mondotta: Nem hiszem, hogy Tőkés Lászlónak kellene kioktatnia engem vagy bármelyik kollégámat, hogy mennyire fontos a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz való jogunk. Eléggé veszedelmesnek tartom két gondolat összemosását. Éspedig azt, hogy nem ugyanaz, hogy mihez van jogunk, és hogy ebből mit tudunk érvényesíteni. Nem vitatéma az anyanyelvű oktatáshoz való jog. Ezért egymást nem kell kioktatnunk, nem kell gyermekeinkre hivatkoznunk. Erről hogyan is lehetne vita közöttünk. Ezt a közleményt azért tartom megtévesztőnek, mert a két jelzett kérdést egymásba kapcsolja és úgy tünteti föl, mintha az, hogy a gyerekeink magyarul tanulnak-e vagy nem tanulnak, az azon múlna, hogy mi mit nyilatkoztatunk ki. A különbség a kinyilatkoztatás és a valóság között az, hogy akár a püspök úr, akár én, bárki hiába jelentjük ki, hogy mindehhez maradéktalanul jogunk van, ettől még holnap sem az én, sem az ő, sem a mi gyerekeink nem fognak magyarul tanulni. A vita, ha van, arról szól, hogy (kiemelve, aláhúzva) miképpen harcoljuk ki a jogokat. Emberileg megértem Tőkés Lászlót, hiszen ő kezdettől, mondhatni elvből ellenezte a kormányzati szerepvállalást, ha később némileg árnyalta is az álláspontját. Így természetesnek tűnhet, hogy a püspök úr utólag minden válságosabb pillanatban úgy nyilatkozik meg, hogy megpróbálja bizonyítani: igaza volt. Politikusként azonban látnunk kell, hogy ez a dolog sokkal bonyolultabb, mintsem hogy arról lenne szó, kinek van igaza. A kérdés tehát nem az, mint amit ez és más közlemények szeretnének elhitetni, hogy van-e nekünk jogunk a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz. Ez nem dilemma. Tudjuk, hogy van, nem most fedeztük fel. A kérdés, hogy azt hogyan küzdjük ki és ehhez kellene a teljes összefogás - hangsúlyozta Markó Béla a Népújságnak adott interjújában. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 15., újraközli: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Nov. 20-án folytatódott a szenátusban a tanügyi törvényt módosító 36/1997-es számú sürgősségi kormányrendelet általános vitája. A vitában Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila frakcióvezető és Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátor fejtette ki az RMDSZ álláspontját, és érvelt az eredeti szövegváltozat helyessége mellett, szakmai, lélektani és pedagógiai érveket is felsorakoztatva. Az RMDSZ álláspontját támogatta Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke, a Románia Alternatívája Párt szenátora. Laurentiu Ulici a bevándorlóktól markánsan elkülönítve határozta meg a nemzeti kisebbség fogalmát. El kell fogadnunk - mondotta - a romániai magyarságnak a kulturális önazonosság megőrzésére irányuló törekvését. Hangoztatta, hogy utóbbiba az anyanyelvi kultúra egésze, a történelmi és földrajzi ismeretek anyanyelven történő elsajátítása is természetszerűleg beletartozik. Analógiaként megemlítette, hogy Ukrajnában, Kárpátalján és Észak-Bukovinában a román kisebbséghez tartozó iskolások ma is románul tanulhatják a román tagozatú iskolákban a történelmet és a földrajzot. Ezer éve élnek magyarok Erdélyben, mely így az ő otthonuk is, hadd érezzék magukat otthon - mondotta -, ugyanakkor viszont minden módon oda kell hatni, hogy a magyar gyermekek minél tökéletesebben elsajátíthassák az iskolákban a román nyelvet. Markó Béla rámutatott arra, hogy határozott politikai akaratra van szükség a reformokat gátló akadályok elhárításához, ideértve a kisebbségpolitikai vonatkozásokat is. A romániai magyarság nemcsak saját, hanem az itt élő többi nemzetiség érdekében is fellép, amikor a kisebbségi jogok helyreállításáért száll síkra. Mert léteztek bizonyos jogok, melyeket az ötvenes évek végén, de méginkább a hatvanas években, a Ceausescu-korszakban vontak meg tőlünk, s ezekhez az állapotokhoz kell tulajdonképpen visszatérni. Az eddigi viták kizárólag a kisebbségi anyanyelvi oktatásra vonatkozó módosításokra koncentrálódtak, és a lényeget elkerülni látszanak. Holott a romániai közoktatás megfelelő költségvetési és strukturális kereteinek a biztosítását kellene mindenekfölött szem előtt tartani. A román gyermekek jogait semmiképpen sem sértő jogigényeinket hangoztatva, a jogkorlátozások eltörlését és ugyanakkor a román nyelv lehető legeredményesebb elsajátítását is célunknak tekintjük - szögezte le Markó Béla. Puskás Bálint szenátor emlékeztetett arra, hogy sok elítélő véleményt lehet hallani a pozitív diszkriminációról, miközben az RNEP a pozitív diszkriminációs intézkedések egész sorát követeli a Kovászna és Hargita megyei román lakosság javára. Azok, akik a két világháború közötti romániai előzményekre hivatkozva kardoskodnak a jogkorlátozó szabályozás bevezetése mellett, megfeledkeznek arról, hogy mekkorát változott a világ azóta mifelénk és Európában. Verestóy Attila frakcióvezető az előtte felszólaló nagy-romániás Florea Preda RMDSZ- és magyarellenes kirohanásaira gunyorosan reagálva megjegyezte, hogy a magyarság kiutasítására és inkriminálására vetemedett színes fantáziájú szónok csak azért érdemelhet elnézést, mert a parlamenti mentelmi jog védelme alatt áll. Sérelmezték itt az 1879-es magyar tanügyi törvényt, amely a román iskolák számára is kötelező tantárgyként vezette be a magyar nyelvet, de arra már nem tértek ki, hogy a múlt század második felében milyen is volt a tényleges számaránya a Kárpátokon inneni és túli román népiskoláknak, hogy hol is alakult ki a román szellemiség történetében oly fontos szerepet vivő Erdélyi Iskola. A romániai politikai pártok elfogadták a román-magyar alapszerződést, és itt mégis kilencszer hallottuk Magyarországot mint minden rossz kútfejét fölemlegetni. A sürgősségi kormányrendelet a kormánykoalíció közös akaratából fogalmazódott meg és alkalmazása a helyzet javulásához vezetett. A politikai egyezség valóra váltását az RMDSZ nem kényszerítheti ki, hiszen csak 11 szavazattal rendelkezik a szenátusban. Mi azoknak a szavazatára számítunk, akik hisznek az egyetértés szükségességében és nem kételkednek a mi jóhiszeműségünkben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 1159. sz., nov. 21., 1160. sz./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, a Katona Ádám nevével fémjelzett keresztény-nemzeti csoport marosvásárhelyi tagjai nov. 22-én zárt ajtók mögött rendeztek tanácskozást, mintegy 40 fő részvételével. A meghívottak közül távol maradt Tőkés László, Király Károly, Szőcs Géza, Csapó József – és Jakabffy Attila szervező szerint a "baráti alapon" összehívott tanácskozásra, amelyre az alternatívakeresés jegyében került sor, nem is hívták meg Markó Béla szövetségi elnököt és Frunda Györgyöt, az RMDSZ két marosvásárhelyi szenátorát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ Az Adevarul szerint a megvitatott témák között szerepelt egy autonóm erdélyi magyar oktatási rendszer, a székelyföldi közigazgatási autonómia kérdése, a kettős - román és magyar - állampolgárság a romániai magyarok számára. A résztvevők továbbá bírálták azt, hogy az RMDSZ vezetése "kész engedményeket tenni a kormányban maradásért". /MTI/

Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban december végéig tekinthető meg Lestyán Ferenc katolikus pap, vikárius fotókiállítása. Fülöp Lajos múzeumigazgató a kiállítás megnyitásakor elmondta, hogy ezek a több száz templomot bemutató felvételek Erdély ezeréves múltját elevenítik fel, egyszersmind tisztelgést jelentenek templomépítő őseink előtt. Lestyán Ferenc 40 éven át gyűjtött adatokat, készített felvételeket, hogy közreadhassa Megszentelt kövek című unkáját. Ehhez a kötethez készültek a fényképek. Lestyán Ferenc 1913-ban született Csíkszentkirályon. Egy évre internálták, 1955-ben fogott hozzá Marosvásárhelyen az egyházközség szervezéséhez. Idén ment nyugdíjba, 84 éves korában. /Megszentelt kövek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 25./

Horn Gyula miniszterelnök rábólintott arra, olvasható az Erdélyi Naplóban, hogy Kolozsváron nincs helye magyar állami egyetemnek. "Horn Gyula hithű internacionalistaként helyeselte Victor Ciorbea miniszterelnök Victor Ciorbea multikulturális blabláját." A "militánsan balliberális" Bíró Béla kifejtette a Brassói Lapokban: "Ha ma a Bolyairól lemondunk, egykor talán a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozata is visszanyerheti egykori súlyát és szerepét." A budapesti kormánykörökhöz közel álló publicista írása azt látszik igazolni, hogy a magyar miniszterelnök lemondó beleegyezése korántsem volt elszólás. Az Erdélyi Napló főszerkesztője ugyanígy elítéli Horváth Alpárt, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő főszerkesztőjét, aki szerint nem kell magyar egyetem Kolozsvárra, inkább Székelyföldön kellene megindítani azt. /D. L [Dénes László]: Gyanús csönd. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./ Bíró Béla cikke: Brassói Lapok, okt. 31.