Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hennicot-Schoepges, Erna
5212 tétel
1995. november 8.
Marosvásárhelyen nov. 3-án, a Bernády György Kultúrközpont felavatásának előestéjén megalapították a Duna Televízió Baráti Társaságot. Borbély László, a Bernády Kultúrközpont elnöke elmondta, hogy az utóbbi időben sokszor megkérdőjelezték a Duna Tv létjogosultságát, ezért született a baráti társaság ötlete /amiként már Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen megvalósult/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1995. november 11.
Tőkés László dél-tiroli modellt ajánló alternatív megbékélési javaslata hitleri és sztálinista nézetekre vall - állította Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök nevében Tőkés Lászlóhoz, az RMDSZ tiszteletbeli elnökéhez írt levelében. Tőkés László összetéveszti az állam- és etnikumközi kapcsolatokat, ha úgy véli, hogy egy ország beavatkozhat abba a viszonyba, amely egy másik állam és annak kisebbségi állampolgárai között van. Hitler ugyanígy járt el, amikor a csehszlovákiai németek jogainak védelme ürügyén megcsonkította az országot. A Románia szívében létrehozott magyar autonóm tartomány gondolata Sztálintól származott, és katasztrofális következményekkel járt a román-magyar kapcsolatokra. - Markó Béla ezt a levelet minősíthetetlen hangvételűnek nevezte. /Magyar Hírlap, nov. 11./
1995. november 13.
"A román megbékélési javaslat felhasználható a magyar-román alapszerződés halogatására, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 9-én a Reuternak. Az előterjesztett dokumentumokból kiviláglik, hogy a javaslat megkerüli az alapszerződés kérdéseit. "Addig nem jut közelebb a két fél az alapszerződéshez, amíg a romániai magyarok kisebbségi jogait nem biztosítják megfelelőképpen". A román kormánynak első lépésben a romániai magyarok képviselőivel kellene tárgyalniuk, jelentette ki Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "
1995. november 14.
Tőkés László alternatív javaslatára adott elutasító Iliescu-válasz nyilvánosságra hozatala után Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke azzal vádolta Iliescu elnököt, hogy előszeretettel levelezik a románság ellenségeivel, az igazi patrióták leveleit válasz nélkül hagyja. A legfőbb ügyészség figyelmébe ajánlja azt a titokban működő és illegális romániai magyar kormányt, amely főként Hargita és Kovászna megyékben kapott helyet. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, nov. 14./
1995. november 15.
"Tőkés László alternatív megbékélési javaslatát az elnöki hivatal válaszában "hitlerista és sztálinista kútfőből fakadónak" nevezte. Kérdés, írta Kinde Annamária, milyen alapon nevezhető sztálinistának és hitleristának egy fejlett gazdasági, politikai, közigazgatási rendszerben működő autonómiaforma. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./"
1995. november 15.
"Borbély Zsolt Attila írásában kifejtette, hogy a magyarországi pártok közül "az egyetlen párt, mely esetében a nemzetellenes indíttatás kitapintható, az a Szabad Demokraták Szövetsége." Borbély a kisebbségi politikát emeli ki. Az SZDSZ eddig hivatalosan támogatta a határon túli magyar szervezetek autonómiatörekvéseit, bár Magyar Bálint Szegeden arról beszélt, hogy "a kisebbségi magyarság autonómiatörekvései elszakadásképes állapotba kívánják hozni az egyes magyarlakta területeket, amivel csak ez egyes magyarországi politikai erők malmára hajtják a vizet", vagy Tamás Gáspár Miklós a Heti Világgazdaságban az autonomizmust "alkotmányos államaink elleni támadással" azonosította, az összmagyarság problémáját pedig Össz-Turkesztánhoz, Nagy-Szerbiához és "miegyébhez" hasonlította. Most az SZDSZ politikát választott: a Liberális Internacionálé nov. 3-5-i ülésére beterjesztett határozati javaslatában az SZDSZ föllép többek között az autonómia és a kollektív jogok ellen. Az SZDSZ tehát felvállal a határon túli magyarság érdekeivel ellentétes politikai vonalvezetést. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./"
1995. november 20.
Okt. 29-én avatták fel Tordán a temetőben az 1944-ben elhurcolt magyar áldozatok emlékművét, ahol Csetri Elek emlékezett a tragédiára. 1944. okt. 6-án jelentek meg Tordán a Maniu-gárdisták és a román rendőrök. Házról házra járva szedték össze a 16 és 60 év közötti férfiakat, köztük a papokat is. Nagyenyedig kísérték gyalog az elfogottakat, majd internálótáborba zárták őket. Voltak falvak, ahol gyilkoltak is, így Szentmihályon agyonlőttek hat magyar férfit. /Csetri Elek: A tordai halálmenet. = Helikon (Kolozsvár), nov. 20., 22. sz./
1995. november 30.
Iliescu államelnök amerikai látogatása nem volt sikeres, állapíthatta meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, felvetődött a legnagyobb kedvezmény kétségbevonása. Iliescutól megkérdezték amerikai sajtóértekezletén, hogy a fehér házbeli megbeszélésen szóba került-e a magyar kérdés. Az elnök ezt tagadta, holott a Fehér Ház egyik szóvivője kifejtette: a legnagyobb kedvezmény megadásának egyik feltétele a kétmilliós magyarság helyzetének javítása. Tőkés László amerikai útjáról elmondta, hogy egyik legfontosabb feladat a tájékoztatás és információcsere, mert még mindig sikeres a hivatalos román félrevezető politika. - A püspök alternatív megbékélési javaslatára kapott durva hangú válaszról elmondta: a levél arról tanúskodik, hogy a román hatalom részéről hiányzik a valódi megbékélés őszinte szándéka. Örömmel vette Markó Béla szövetségi elnök és az SZKT javaslatát támogató magatartását. - Alulról jövő kezdeményezés szép példáját látja a tanügyi törvény ellen tiltakozó ima- és böjtnapoknak. - A közelgő választással kapcsolatban a kifáradásra, a fásultságra figyelmeztetett. - Tőkés László javasolta az erdélyi, felvidéki és vajdasági magyarság érdekében az egész világ magyarságára kiterjedő aláírási akció megindítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1995. december 2.
Iliescu államelnök részvételével avatták fel dec. 1-jén a román televízió műholdas stúdióját, amely ezentúl egész Európában vehető lesz naponta három és fél órán át, 21,30 és hajnali 1 óra között. A TVR International főszerkesztője Felicia Melescanu, a külügyminiszter felesége. /Népszava, dec. 2./
1995. december 6.
A szept. 30-án Alsócsernátonban létrejött Erdélyi Magyar Népművészeti Szövetség dec. 2-án tartotta első elnökségi ülését Székelyudvarhelyen. Tankó Róbert elnök az 1996. évi munkatervet terjesztette elő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 6., 676. sz./
1995. december 9-10.
Az Unitárius Lelkészek III. Egyetemes Konferenciáját Brassóban tartották. Nyilatkozatukban elítélték a Tőkés László püspök alternatív megbékélési javaslatára adott ízléstelen hatalmi választ, kifejezték szolidaritásukat a tanügyi törvény ellen tiltakozó éhségsztrájkolókkal, követelték a kisebbségi törvény megalkotását. Elhatározták, hogy advent első vasárnapján a hívekkel együtt ima- és böjtnapot tartanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ Ennek szükségszerű előzménye volt az Erdélyi Unitárius Lelkészek Szövetségének újraalakulása 1991-ben. Ezzel csaknem százesztendős hagyományt ébresztettek fel, állapította meg Kedei Mózes székelyudvarhelyi unitárius lelkész. A lelkészek szövetsége a továbbképzés és a szolgálatban felmerülő problémák megoldásának belső műhelye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9-10./
1995. december 19.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az 1989 decemberi eseményekre való emlékezésen, dec. 15-én Temesváron a református templomban elmondott beszédében a magyar-román történelmi megbékélésről szólt. Iliescu elnök indítványa nyomán született meg Tőkés László alternatív indítványa, okt. 31-én. Traian Chebeleu elnöki szóvivő azonban Iliescu nevében elutasította ezt a javaslatot, egyben hihetetlen rágalomözönt zúdított a püspökre és az RMDSZ-re. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja /Centrul de Studii Internationale/ megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia-német modellel, továbbá "a román hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékokat illető nyilatkozatokkal." Doina Cornea egyenesen demagógnak ítéli Iliescu javaslatait. - A román elnök ajánlatában szereplő francia-német modell csupán egyike a lehetséges mintáknak. A budapesti finn nagykövet a finn-svéd modellről mondta, hogy széleskörű autonómián, önkormányzaton és államilag biztosított jogokon alapul. - Az RMDSZ már évek óta síkra száll a román-magyar kerekasztal-értekezlet mellett, amely biztos alapja lenne a román-magyar államközi megegyezésnek. /A beszéd szövege két folytatásban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19, 20./ "
1995. december 19.
Marosvásárhelyen a Bernády Kultúrközpontban dec. 14-től Pedagógus Klub indult, hogy a tanároknak módjuk legyen szakmai beszélgetésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
1996. január 3.
Az RMDSZ vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A gazdasági szakemberek, a vállalkozók kivonulnak az RMDSZ-ből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Szabó Árpád Budapesten elvégezte a közgazdasági egyetemet, majd hazatért, azonban nem kapott munkát. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél alkalmazták, jelenleg gazdasági alelnök. Marosvásárhelyen létrehoztak a magyar vállalkozók számára alternatív kamarát, azonban nem működik. Felélesztése fontos lenne, hiszen Maros megyében a vállalkozók 85 %-a magyar. - Rácz Sándor, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ Kolozs megyei elnöke szerint az RMDSZ mezőgazdasági főosztályán az RMGE embereinek kellene dolgozni, mert nekik van tömegbázisuk, megszervezték a gazdaköröket. - Az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője Náznán Jenő agrármérnök, azonban tisztségében nem erősítették meg, mert már két SZKT-ülésen a küldöttek többsége hazament, mielőtt személyéről szavaztak volna. /Simon Judit: Gazdasági kisebbségben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./
1996. január 22.
A marosvásárhelyi Bernády György Művelődési Központban jan. 21-én a honfoglalás 1100. évfordulójára emlékező rendezvénysorozat keretében Szent István királyról és a magyar pénzverésről tartott előadást dr. Csihák György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke és dr. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1996. január 24.
Fáklyás menetben éltették az ukrán földek egységét a bukovinai nacionalista csoportok Csernovciban /Cernaut/. A felvonulók a román területi igények ellen tüntettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
1996. február 3-4.
Jan. 20-án Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ IV. közgyűlését, a megyei küldöttek részvételével. Értékelték az elmúlt évet, majd megszavazták az alapszabály kiegészítésére vonatkozó javaslatokat, döntöttek az oktatáspolitikai alelnöki státus létrehozásáról, az új tisztségviselő: Nagy. F. István. A megjelentek levélben kérték az oktatási minisztériumot a kisebbségek történelme és hagyományai tantárgy oktatásához szükséges tantervek és tankönyvek elkészítésének elrendelésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26., 75. sz./ A közgyűlésen hozzászóltak a meghívottként résztvevő intézmények (MMKM-HTMH, Collegium Transsylvanicum) és szervezetek (AESZ, EMT, MAKOSZ, EKE) is. /Az RMPSZ szovátai közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./ Az RMPSZ eredményesnek tartja az elmúlt esztendőt: beindított és eredményesen működtet négy oktatási központot /Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Szovátán/, sikeres volt a nyári Bolyai Akadémia, együttműködnek a Collegium Transsylvanicummal az alternatív könyvkiadás kapcsán. Nagy F. István felvázolta a szövetség fő céljait: az anyanyelvű iskolahálózat kiteljesítését, az oktatás minőségének javítását és az oktatási intézményrendszer kiépítését. Szeretnék a négy oktatási központot tizenkettőre növelni. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, hogy a tanügyi reformból is ki akarják zárni a magyarságot: a parlamenti tanügyi bizottságban 52 munkacsoportot akarnak megalakítani, ezekbe egyetlen magyar anyanyelvű szaktanárt sem vontak be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3-4./
1996. február 6.
A magyar pedagógusszövetség Kovászna megyei szervezetének közgyűlésének vitáját Pál Ferenc megyei elnök foglalta össze. Szükség van alternatív tankönyvek összeállítására, erre buzdítják a szakembereket. Sürgetik a nemzetiségi történelem oktatásának megindítását, erre vonatkozóan kérelemmel fordultak a tanfelügyelőséghez, de nem kaptak választ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1996. február 19.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 16-án Budapesten vendége volt a Fidesz-Magyar Polgári Párt külpolitikai klubjának, ahol "A román-magyar kapcsolatok 1996-ban" címmel volt szó a szomszédság-politikáról. Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően, javasolta Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ Orbán Viktor, Németh Zsolt, Szőcs Géza mellett Szőcs Ferenc bukaresti nagykövet és Borsi Kálmán Béla fejtette ki nézeteit. Radikális fordulat állt be 1994 után a magyar szomszédsági politikában, cáfolta Orbán Viktor a kormány által hangoztatott külpolitikai prioritások változatlanságát. A szlovák-magyar alapszerződés látszatszerződés politikai akarat nélkül, amely inkább növelte a feszültséget, állította Orbán Viktor. Hasonló kudarc fenyeget a magyar-román alapszerződéssel. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet a "megbékélési"-nek nevezett politika illuzórikus, a magyar külpolitikát tévutakra helyező veszélyeire. Szinte bajkeverőnek tűnnek a magyar kisebbségek. Szőcs Ferenc ismertette az alapszerződési tárgyalások legújabb fejleményeit, elmondva, hogy a pártalapítás és az anyanyelv használata a nehezen egyeztethető kérdések közé tartozik. /Új Magyarország, febr. 19./ Az est után Tőkés László megbeszélést tartott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Németh Zsolttal, a Fidesz külpolitikusával. A megbeszélés célja - Németh Zsolt szerint - az, hogy alternatíva alakuljon ki a kormány külpolitikájával szemben. A megbeszélés után Tőkés László püspök kijelentette: a magyar külpolitika 1994 óta kényszerpályán mozog a román-magyar kapcsolatok terén. A magyar kormány bár kikéri az RMDSZ véleményét, azonban azt nem veszi figyelembe. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a román-magyar megbékélésre tett javaslatát román részről lefasisztázták, Göncz Árpád köztársasági elnök pedig jókívánságokra méltatta, noha a javaslatot az RMDSZ testületileg elfogadta. Sajnálattal állapította meg, hogy a magyar kormány nem a két nemzet, hanem kizárólag a két állam közötti megbékélésről beszél. Kéri, hogy a magyar kormány külpolitikai álláspontja kialakítását megelőzően folytasson hatpárti megbeszéléseket, s ezekre hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit is. /Új Magyarország, febr. 17./ A találkozót követő sajtótájékoztatón Tőkés László hangsúlyozta, hogy a román-magyar megbékélésnek nem két állam, hanem két nemzet közeledésének kell lennie. Ezért nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Tőkés László sajnálatosnak mondta, hogy amikor a megbékéléssel kapcsolatos alternatív indítványát elküldte Göncz Árpádnak, a köztársasági elnök nem tett semmit, csupán jókívánságát kifejezve válaszolt. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy gyors fordulatra van szükség a magyar kormány kisebbségi politikájában. Nemzeti minimumot követel a Fidesz, mondotta Orbán Viktor a Tőkés László püspökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Orbán Viktor leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Véleménye szerint egyedül a magyar kormányon múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumok alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ A hatpárti konszenzus valóban elengedhetetlen, fejtette ki Tőkés László, hozzátéve: "jó volna, ha nem csupán a kormány képviselőivel, az egyébként irányunkban rendkívül pozitív Határon Túli Magyarok Hivatalával konzultálhatnánk, hanem egy hatpárti kerekasztal mellett." Orbán Viktor megállapította, hogy pártja és a püspök javaslata egyaránt kitörést kínál a mai magyar külpolitika defenzív helyzetéből. Kívülről úgy látszik, hogy a románok folyamatosan bombáznak bennünket javaslataikkal, a magyar kormány pedig kibúvókat keres, de nincs magyar nemzeti érdekeket képviselő ellenjavaslat, mutatott rá Orbán Viktor. A sajtótájékoztató lezárásaként megismételték közös javaslatukat egy olyan kerekasztalra, amely mellett a határon túli magyarokat képviselő szervezetek és a hat magyar parlamenti párt közösen alakítanák ki a nemzeti minimumot az autonómiakérdésben. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), febr. 19./ "
1996. február 21.
"Az ellenzéki pártokat összefogó Román Demokratikus Konvenció az "egyetlen valós kormányzati alternatívának" nevezte húszpontos kiáltványát, amelyet Szerződés Romániával címmel tett közzé. A DK kétszáz napos kormányzási programja megerősíti a parasztok tulajdonjogát, a fiataloknak házépítési kölcsönt biztosít, megemeli a nyugdíjakat, csökkenti az adókulcsot, megfelelő támogatásban részesíti a közoktatást, egészségügyet... A kérdés, hogy a DK miből fedezi a felsoroltakat, A DK programja jól hangzó, de teljesíthetetlen szociális ígéreteket tartalmaz. /Kétszáz nap kegyelem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 21./"
1996. március 5.
"A szlovákiai magyarság viszonylag liberális életvitelét rohamosan váltja fel a politikai katakombákba szorítottság. A nyelvtörvény, a szlovákiai alternatív oktatás bevezetése külön-külön is elveszejtenék az ottani magyarságot, erre jön az új területi beosztás, amely szétszabdalja a még egymással testközelben levő kistájak magyarságát. Meciar szlovák miniszterelnök legutóbb Belgrádban a szerbek, szlovákok, románok összefogását hirdette meg - a magyar nacionalizmus ellen. A legtragikusabb helyzetben a vajdasági magyarság van. Helyzetüket a szerbek betelepítése, a menekülési láz, a teljes elszegényedés mellett az egymás közti marakodás jellemzi, a szétvert etnikum maradékemberei pártjainak torzsalkodása. Romániában a kormánypártiak mellett az ellenzéki román pártok is ellenségesek a magyarsággal szemben, a választáson a magyar vírustól óvnak. "A román-magyar alapszerződés paraván, emögött végzik a honatyák és a hivatalnokok kisded játékaikat. A legmegátalkodottabb magyarellenesség jegyében." - írja Sylvester Lajos. "Erdély végleges elvesztéséhez pedig semmi sem szükséges, csak a vasfüggöny áttétele Nagylakhoz." /Sylvester Lajos: Kelet kapujában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./"
1996. március 6.
"Horn Gyula miniszterelnök egyértelműen megfogalmazta, hogy az euroatlanti integráció mindennél előbbre való. Ez a külpolitikai vonalvezetés elhibázott, nyilatkozta Németh Zsolt képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, a párt kisebbségi szakértője. "Az elmúlt két évben megrendült a határon túli magyarság anyaországba vetett bizalma." A szlovák-magyar alapszerződés "elhibázott koncepción alapult." Szlovákiában olyan nyelvtörvényt fogadtak el, "amely a legdiszkriminatívabb jogszabály a posztkommunista Közép-Kelet-Európában." Szent-Iványi István külügyi államtitkár bejelentette, hogy az RMDSZ-nek nincs egyetértési vagy vétójoga az alapszerződés ügyében. "Ez az álláspont szerintem elfogadhatatlan" - jelentette ki Németh Zsolt. Az alapszerződésben jelenjenek meg konkrét jogi intézmények és határidők az egyházi ingatlanok visszaadására, az oktatási törvény felülvizsgálatára, a magyar egyetem helyreállítására. Németh Zsolt elmondta, hogy a Liberális Internacionálé konferenciáján az SZDSZ beterjesztett egy dokumentumot, amelyben akadémikusnak minősítette a kollektív jogok és az autonómia követelését. A Fidesz ezzel szemben érvelt, végül elfogadták érvelésüket, majd ezt az álláspontot az SZDSZ is megszavazta. Mindezt sajtótájékoztatón elmondta, mire Eörsi Mátyás /SZDSZ/ azt állította, hogy Németh Zsolt nem mondott igazat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./ "
1996. március 27.
"Az Evenimentul Zilei márc. 26-i száma - forrás megjelölése nélkül - magyar érdekeltségű vállalatok Romániában kifejtett, a lap szerint a nemzetbiztonságot fenyegető tevékenységéről közölt összeállítást. A cikk azután jelent meg, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója találkozott a Funar vezette RNEP küldöttségével, amely az RMDSZ és Magyarország részéről "a nemzetbiztonságot fenyegető veszély" kapcsán kívánta meghallgatni a titkosszolgálat vezetőjét. A magyarországi cégek információkat és hatalmas összegeket préselnek ki Romániából, ahogy a lap már a címben is jelzi. Az SRI szakértői szerint személyes adatokat gyűjtenek, ezek egy budapesti adatbankba kerülnek. "Ezek fontosságát könnyű felmérni, ha figyelembe vesszük, hogy minden inváziós vagy megszállási terv fontos eleme a szóban forgó területen élő személyek adatainak ismerete" - olvasható a lapban. Ugyancsak adatokat gyűjt az Amway Corporation International /ACI/ magyarországi leányvállalata, az Amway Hungaria Marketing Kft. romániai működése során. A lap név szerint fölsorolja az Amway vállalkozásának romániai megyei vezetőit, köztük számos magyart. /Népszava, márc. 26./ Nincs romániai leányvállalata az Amway Corporation Internationalnek, mondta el dr. Szebeni Szabolcs, a cég magyarországi képviseletének igazgatója, reagálva az Evenimentul Zileiben megjelent cikkre. Az Amwaynek 60 országban van képviselete, tevékenységük lényege a közvetlen értékesítés. Romániában egyetlen vállalattal sem kötöttek szerződést. A román lapban szereplő másik cég a Safe-Invest. Ez a társaság Magyarországon illegális tevékenységével szerzett kétes hírnevet, lényegében már nincs jelen a hazai piacon. /Népszava, márc. 27./"
1996. március 27.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez írt levelében az újságírói etikával való visszaélés minősíthetetlen esetének nevezte, hogy Markó Béla elnök válaszlevelét közölték, anélkül, hogy a válasz alapjául szolgáló levelét nyilvánosságra hozták volna. "Személyemet és az RMDSZ-ben betöltött tisztségemet lejáratni szándékozó magatartásuk újabb esete semmi kétséget nem hagy a Szerkesztőség pártállását és szelektív rosszindulatát illetően." Gyarmath János főszerkesztő mindezt visszautasította, mondván, Tőkés László Markó Bélához írt levelét már mások közzétették, ők pedig azt nem kapták meg. Gyarmath szerint az RMDSZ Tiszteletbeli Hivatala az RMDSZ intézményrendszerében nem létezik. Ezen bevezetővel tette közzé a lap Tőkés Lászlónak Markó Bélához intézett két levelét. Az első 1995. okt. 31-én kelt, ebben a püspök kifejti, hogy azért nem osztotta meg vele alternatív megbékélési indítványát, mert Markó Béla a Neptun-ügy idején elhallgatta, hogy tud a dologról, hasonlóképpen etikátlanul járt el Nagy Benedek ügyében. Folyik Tőkés László kiszorítása az RMDSZ vezetéséből. Mindezek miatt nem bízik Markó Bélában. A másik levél 1996. febr. 28-i, ebben megrökönyödését fejezte ki amiatt, hogy Markó Béla szövetségi elnök Borbély Lászlót nevezte ki a kampánystáb és a román politikai pártok közötti kapcsolattartás biztosítására, annak ellenére, hogy korábban Markó Béla is elítélte a neptuni tárgyalásokat. Tőkés László felszólította Markó Bélát, hogy vonja vissza Borbély László megbízását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"
1996. április 18.
A román-kanadai gazdasági együttműködésről tárgyalt ápr.17-én Ion Iliescu államfő, Nicolae Vacaroiu miniszterelnök és Jean Chrétien kanadai kormányfő, aki vendéglátóival együtt részt vett Cernavodában a kanadai és olasz közreműködéssel felépített atomerőmű 1-es számú egységének átadásán. Románia ezzel belép az atomenergia-termelő országok klubjába. A három államférfi Bukaresten, a repülőtéren jelen volt a George Paunescu román üzletember légitársasága, a Dac Air által vásárolt első Dash 8-300 típusú gép bemutatásán. Paunescu 24 ilyen gépből álló légiflottát rendelt a kanadai Bombardier cégtől. /Jean Chrétien kanadai kormányfő bukaresti megbeszélései. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ Az első, nyugati technológiával épült kelet-európai atomerőmű, a Duna menti cernavodai komplexum a jövőben a román áramtermelés mintegy 8-9 százalékát fogja biztosítani. A 2,2 milliárd dolláros beruházás 1978-tól számos késedelmet szenvedett, a Ceausescu-korszakban finanszírozási nehézségek akadályozták 1985-re előirányzott befejezését, de az 1991-ben az AECL kanadai és az Ansaldo olasz céggel kötött új szerződésben 1994 decemberére kitűzött új határidőt sem sikerült tartani. Az öt egységből álló komplexum valamennyi egységének bizonyos részei elkészültek, de egyelőre még az anyagi fedezet biztosításától függ, hogy a sorban következő második beléphet-e a tervezett időpontban, 2000-ben. Az építkezés folytatásához idén szükséges 50 milliárd lejből eddig csak 10 milliárd lej biztosított. /Felavatták a cernavodai atomerőművet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1996. április 19.
"Szász Enikő színésznő kezdeményezésére márciusban megalakult a Temesvári Magyar Nőszövetség. Szándéknyilatkozatuk szerint olyan bánsági magyar nőknek akarnak fórumot teremteni, akik tenni szeretnének valamit "felgyorsult ütemű beolvadásunk ellen", továbbá a sokgyermekesek megsegítésére. Alternatív oktatási programot kidolgoznak azon gyermekeknek, akik román iskolába járnak /a bánsági magyar gyermekek 70 %-a ilyen!/. Arra is gondoltak, hogy az árvaházi, a magyarság számára elveszett magyar gyermekekkel is foglalkoznak. Állástalan nők számára gyermekőrző, beteggondozó stb. munkát keresnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ "
1996. április 24.
Ápr. 14-20-a között a brüsszeli székhelyű Pax Christi International /az ENSZ-ben konzultatív státussal rendelkező keresztény békemozgalom/ Ifjúsági Fórumának rendezésében Kisebbségi jogok és az önrendelkezéshez való jog címmel nemzetközi szemináriumot tartottak Antwerpenben. A résztvevők betekintést nyerhettek a belga föderatív rendszer működésébe. A szemináriumon elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyet külön delegáció juttatott el a brüsszeli román nagykövetségre. A nyilatkozat szerint Romániában visszalépés tapasztalható a kisebbségeket érintő törvénykezésben, felkérik a román kormányt, hasson oda, hogy a kisebbségek igényeit figyelembe véve módosítsák a tanügyi törvényt, tárgyalja a parlament az egyházakról szóló törvénytervezetet, tegye lehetővé az egyházi javak visszaszolgáltatását, biztosítsa a kétnyelvű feliratokat, illetve a kisebbségek anyanyelvének használatát a közigazgatásban. A rendezvényen az RMDSZ-t Nemes Antal külpolitikai tanácsos képviselte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1996. április 24.
Az RMDSZ Oktatási Főosztálya, valamint Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében az ország minden részéről mintegy ötven történész gyűlt össze Kolozsváron, az EME székházában hogy a magyarság története tanításának jövőbeli lehetőségét megtárgyalják. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető azzal foglalkozott, hogy mit jelent a kisebbségek történelmének tükröződése az egyetemes és a román történelem keretei között. Az új tanügyi törvény csak az V-VIII. osztályban engedélyezi a kisebbségek nyelvén oktatni a kisebbségek történelmét, hagyományát. Egy munkacsoport dolgozik azon, hogy év végére elkészüljön az egykötetes munka, az erdélyi magyarság történelme. A budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó munkatársai ismertették a magyarországi történelemoktatás irányzatait és a legújabb alternatív tankönyveket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1996. április 29.
Csernakeresztúrt a megmaradás szigetének szokták emlegetni, különösen amióta 1994-ben a Hagyományőrző Egyesületüket bejegyezték. Berendezték az idetelepült bukovinai székelyek emlékeit tartalmazó tájházat, amelyet mind többen látogatnak. Ápr. 24-én mesemondó versenyt rendeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1996. május 8.
Máj. 3-án ért véget Genfben az ENSZ Kisebbségvédelmi Albizottsága által szervezett Kisebbségi Munkacsoport második ülésszaka. Niculescu Antal, az RMDSZ képviselője is felszólalt. Beszédében több nemzetközi nem kormányzati szervezet, többek között a Kisebbségjogi Csoport (Minority Rights Group), az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete (UNPO), illetve az ENSZ Munkaügyi Bizottsága (International Labour Organization) által benyújtott tervezetet támogatta, amelyben azt tanácsolják a Kisebbségi Munkacsoportnak, hogy a különböző kisebbségek, a kormányok és az emberjogi szakértők által benyújtott információk alapján dolgozzon ki konkrét mechanizmusokat az ENSZ 1992. évi Kisebbségi Nyilatkozatában megfogalmazott jogok életbe léptetésére. Az ENSZ 50 éves történetében először szólalhattak fel közvetlenül a nemzeti kisebbségek képviselői. /Először szólalhattak fel a nemzeti kisebbségek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./