Az RMDSZ Maros megyei elnöksége 300 ezer lejes indulótőkével Bernády György Közművelődési Alapítvány létrehozását kezdeményezte, melynek célja a magyarság közművelődésének támogatása, valamint egy közművelődési központ építése. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Tőkés László püspök jún. 22-én Washingtonban a kongresszusi képviselők tanácsadói előtt tartott előadásában ismertette a jelenlegi romániai helyzetet. Nemzeti közellenségnek kiáltották ki a magyarokat és a zsidókat, mindennaposak a gyalázkodó támadások. Iliescu elnök pártfunkcionárius volt előzőleg, 1990 nyarán bányászokkal verette szét Bukarestben a forradalmárokat. Az 1989-es tömeggyilkosságok halála megtorlatlan, igazságtétel nem történt. Helyettük koholt vádak alapján kisebbségi állampolgárok, magyarok és cigányok bűnhődnek. A román fasizmus újjáéledt, a tömeggyilkos román diktátort, Antonescut rehabilitálták. Marosvásárhelyen központilag hallgatólagosan támogatott magyarellenes pogromra került sor 1990 márciusában. Jelenleg is féktelen magyarellenes uszítás folyik, elég a fajgyűlölő Vatra Romaneasca szervezetre, a Romania Mare Pártra, a Román Nemzeti Egységpártra gondolni, vagy a televízió uszító műsoraira. A nacionalista kurzus tényei: koncepciós perekben elítélték az oroszhegyi, zetelaki magyarokat, a marosvásárhelyi pogromnak ellenálló magyarokat és cigányokat, Moses Rosen főrabbit és Tőkés László püspököt halálos fenyegetések érték, Vulpescu szenátor a rebellis magyarok gyűjtőtáborba internálását kezdeményezte, a népszámlálás a kisebbségek valós lélekszámának meghamisítását célozta. A kisebbségi nyelvhasználatot az új alkotmány korlátozza. A kétnyelvű helységtáblákat eltüntették. A magyar nemzetiségű katonákat a román országrészekben állomásoztatják és nem egy esetben hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket. A magyar szobrokat meggyalázzák, Petőfi-emlékművet összetörtek. Megalázó házkutatásokat rendeztek református templomokban. A bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere valóságos magyarellenes terrorhangulatot vezetett be a városban. A kormány, az államelnök, a parlament hallgat ezekben a kérdésekben, sőt el akarja hitetni Európával, hogy a kisebbségi kérdésben minden a legnagyobb rendben van. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1. - 7. - folytatásokban/

"Bíró Béla a mérsékeltek egyik képviselője /individualistáknak nevezi csoportját/ írta, hogy máig emlegetik Tőkés László: Össztűz című vitacikkét, mely Cs. Gyimesi Éva, Bányai Péter, Szilágy N. Sándor álláspontját "tipikus politikai asszimiláns gondolkodásnak, /?/ másodrendű állampolgárok álbölcsességen alapuló életfilozófiájának" titulálta, és figyelmeztetéseit hajtóvadászatnak, lejáratókampánynak állította be. Az RMDSZ kongresszusán a mérsékeltek alternatívája nyert. Bíró Béla elismerte, hogy Katona Ádám, Borbély Imre, Tőkés László vagy Szőcs Géza gyakorta magános kezdeményezései nélkül az autonómiakérdés nem került volna be a román köztudatba, hozzátette, hogy a román ellenzékkel való együttműködés /Domokos Géza, Kolumbán György, Bányai Péter, Cs. Gyimesi Éva, Szilágy N. Sándor/ nélkül "nem tehettünk volna szert arra a közösségi hitelre, mely végül még az autonómia gondolatát is a racionálisan mérlegelhető lehetőségek szférájába emelte." /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: "Tipikus asszimiláns gondolkodás?" = Beszélő (Budapest), febr. 27./ A jelzett vitairat: Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15."

"Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, államtitkár a Beszélő hetilap kérdésére, hogy bizonyos pártok sok kifogást emelnek a Határon Túli Magyarok Hivatalával szemben, kifejezetten pénzügyi kifogásokat, elmondta, hogy a költségvetési vita során egy Magyar Szocialista Párt és egy Fidesz-javaslat alapján fölvetődött, hogy más intézményekkel együtt meg kell szüntetni a Határon Túli Magyarok Hivatalát, vagy legalábbis radikálisan csökkenteni kell a költségvetését. Entz Géza nem tudja, hogy ez pusztán fiskális elképzelés volt, vagy az illető pártoknak alternatív elképzelése van arról, hogyan kell a határon túli magyarok kérdésével kormányzati szinten foglalkozni. Ő még nem hallott alternatív elképzelésről. /Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, államtitkár: "...pénznyerés céljából meg kell szüntetni". = Beszélő, jan. 23./"

Megalapozottnak tartjuk az ellenzék bizalmatlansági indítványát, mert nem értünk egyet a kormány politikai és gazdasági alternatívájával ? jelentette ki Borbély László RMDSZ-képviselő a sajtókonferencián. Markó Béla és a többi RMDSZ-vezető jelezte: a kisebbségekre vonatkozó aspektusokat kihagyták a kormányprogramból. Markó Béla rámutatott azokra a problémákra, amelyeket a magyar kisebbség szerint meg kell oldani Romániának az Európa Tanácsba történő felvétele előtt: a kisebbségi törvény elfogadása, az oktatási törvény módosítása, bizonyos törvényhozói visszaélések felszámolása a helyi közigazgatásban. /RMDSZ-sajtókonferencia. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ismertette az Ügyvezető Elnökség feladatkörét. Az SZKT döntéshozó testület, politikai programokat fogalmaz meg, a romániai magyarság parlamentjeként működik. Az Ügyvezető Elnökség és az SZKT közötti viszony hasonló a parlament és kormány közötti viszonyhoz. Az Ügyvezető Elnökség végrehajtja a döntéseket, szakosított főosztályait alelnökök vezetik. A hat főosztály: politikai, gazdasági, önkormányzat-reformügyi, művelődési-egyházügyi, oktatási-ifjúsági és szervezési. Az egyes főosztályok vezetői /ügyvezető alelnökei/ a főosztály feladatkörét körvonalazták:Bodó Barna politikai ügyvezető alelnök: több hivataluk lesz, a stratégiai kérdések kidolgozását végzi az egyik, a taktikait a másik osztály, de a szövetségi elnöknek is lesz hivatala. György Béla Zsolt gazdasági ügyvezető alelnök: olyan gazdasági háttér működtetése, amely hasznosítaná azokat az energiákat, amelyeket eddig nem használtak, továbbá gazdasági alternatívák kidolgozása. Magyari László Nándor önkormányzat-reformügyi ügyvezető alelnök: tudományos szakértői feladataik vannak, struktúraváltás, információnyújtás önkormányzati tanácsosok és polgármesterek számára. Kötő József művelődési-egyházügyi ügyvezető alelnök: kulturális autonómia alapján a művelődési intézményrendszer szervezése, számolva az önszerveződési lehetőségekkel is. 1989 után elképzelhetetlen lett volna a magyar társadalom talpraállása, ha az egyház nem bocsátja rendelkezésre épületeit. Az egyházakat segíteni kell anyagi és szellemi javaik visszaszerzésében. Fischer Fülöp Ildikó oktatási-ifjúsági ügyvezető alelnök: szervezetek munkájának összehangolása, információáramlás biztosítása, önálló anyanyelvi oktatási hálózat kiépítése, az anyanyelvi szakoktatás és a gyógypedagógiai intézetek visszaállítása, tehetséggondozás. Somai József szervezési ügyvezető alelnök: a szervezet működtetése a feladata. Csiha Tamás az Állandó Bizottság elnöke elmondta, hogy a hozzá tartozó szervezet a házbizottságnak felel meg, a kéthavonta összeülő SZKT részére készítik elő a munkaanyagokat. /Simon Judit: Kísérlet az RMDSZ végrehajtó szerveinek kiépítésére. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

Vita Zsigmond emlékezett arra, hogy 1944 őszén 15-16 éves magyar fiúkat és lányokat is elvittek a Tirgu Jiu-i internálótáborba. DávidElekes Viktor Árpád 16 éves tanulót 30 diáktársával együtt vitték el Sok iskoláslányt szintén elhurcoltak. A Bethlen Gábor Kollégiumból /Nagyenyed/ a következő tanárokat internálták: Elekes Viktor, Horváth Zoltán, Jarosievitz Zoltán. Vass Albert, Vita Zsigmond, továbbá Kacsó Sándort és a magyar intézmények vezetőit, tisztviselőit. Az egyik túlélő lány elmondta, hogy egy barakkban 150 nőt helyeztek el, négysoros emeletes priccsen aludtak, hátul volt a mosdó, ahol a katonák szeme láttára hideg vízzel kellett mosakodniuk. A tanulókat 1945 júniusában engedték szabadon. /Vita Zsigmond: Tanulók a Tirgu Jiu-i lágerben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./

"Baden-Würtenbengben élő magyarok kiálltak Tőkés László püspök mellett, aki az etnikai tisztogatás ellen síkraszállt Erdélyben. Tőkés László igazát bizonyítja a román politika elmúlt években tapasztalt gyakorlata. Erre hoztak több példát. A román parlamentben 1991. okt. 28-án Kossuth Lajost bűnözőnek nevezték, a magyarok kultúrálatlan barbárok, az ország albérlői, hangzott el a parlamentben. A magyarok beszéde a kutya ugatásához hasonlít. Minden magyar emléket el kell távolítani Erdélyből. Marosvásárhelyen 1990. márciusában a békésen tüntető magyarokat láncokkal, botokkal, fejszékkel támadták meg a felbiztatott görgényi románok, Sütő András íróra is rátámadtak, elvesztette fél szemét, Kincses Elődöt száműzetésre kényszerítették. Az új alkotmányból kimaradt a kisebbségi jogok garantálása. Vulpescu szenátor nyilatkozata: "Kitoloncolni, internálni kell a magyarokat." /Parlamenti jegyzőkönyvi kivonat./ A Vatra Romaneasca szerint: "Be kell tiltani az etnikai alapokon szerveződött pártokat, amelyek nagy veszélyt jelentenek Romániára." /1992. márc. 8./ Büntetőjogi felelősségre-vonással fenyegették azokat, akik márc. 15-én eléneklik a magyar himnuszt. Tatu ortodox püspök a protestáns egyházak betiltására szólított fel. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke kijelentése: "A magyar kérdést Hargita és Kovászna megye militarizálásával kell megoldani." /1993. febr. 16., Magyar Nemzet/ Az RMDSZ harmadik kongresszusa előtt Funar polgármester követelte a kongresszus betiltását, az RMDSZ törvényen kívül helyezését és a magyar nyelvű rádió-és tévéadások felfüggesztését. Ez a néhány példa is igazolja, hogy körmönfont etnikai tisztogatás folyik. /"A magyarok Románia albérlői". = Magyar Nemzet, máj. 8./"

Szentivánlaborfalva hiába van közel a városhoz, mégis elszigetelt település. Az ugyancsak Uzonhoz tartozó Sepsimagyarós még elszigeteltebb, akár Lisznyó, Sepsibükszád, Újkász és így tovább. A frissen alakult Falufejlesztő Társaság hívására Sepsiszentgyörgyön összegyűltek értelmiségiek, hogy a bomló, elárvult falvak helyzetéről tanácskozzanak. Van egy siketes próbálkozás a megyében, a LAM Alapítvány. A szervezés szakaszában van a Székely Falusi Alapítvány és Csernátonban is történtek erőfeszítések. /Flóra Gábor: Törpefalvak magánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

A Romániai Demokratikus Konvenció /RDK/ elnöke, Emil Constantinescu aláírásával kormányzati alternatívát kínáló politikai állásfoglalást tett közzé. Annak ellenére, hogy felszólították a kormányzó pártot, hogy határolják el magukat a kommunista restauráció és az idegengyűlölő, nacionalista szélsőségesektől, sem a párt, sem az államfő nem mondott le arról, hogy ezekkel a reformot ellenző erőkkel folytassák politikájukat. Az RDK szerint csak a reformot támogató erők kormányra kerülése vethet véget a válságnak. /Átrendeződik a román pártpaletta. = Népszabadság, jún. 28./

A nemrégiben született szociáldemokrata-újbaloldali platform az RMDSZ nyolcadik platformja, ennek egyik kezdeményezője, Bitay Ödön hangsúlyozta a szocialista eszmevilág jelentőségét, a szocialista eszmék Nyugaton ma is meghatározó szerepet játszanak. Bitay közölte, hogy a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete szervezői között van, az a tervük, hogy a magyar dolgozók érdekvédelmi szervezetét mindegyik erdélyi megyében létrehozzák. /Bíró Béla. A nyolcadik. = Brassói Lapok, júl. 2-8./ Fábián Ernő értékelte az újbaloldaliak platformját: miért új, amikor marxista-leninista fogalmak hemzsegnek benne. Hogyan kíván alternatívát, ha az RMDSZ programjáról lényeges kérdésekben nincs eltérő nézete? Nem léphetnek fel úgy, hogy egyedül ők képviselik a dolgozókat. Platformot alakítani azonban joguk van. /Fábián Ernő: Az újbaloldaliak platformjáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./Mikó Imre szintén elmarasztalta a szociáldemokrata-újbaloldali platformot. /Mikó Imre: Balra át? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Az Amnesty International Romániával foglalkozó jelentése konkrét esetek egész sorával bizonyítja, hogy a rendfenntartó erők nem riadnak vissza a kínzástól, a veréstől, olykor a gyilkosságtól sem. A rendőri önkény elsősorban a cigányság esetében súlyos. Rendőrök magánlakásokba hatoltak be és eszméletlenre verték lakóit. /Elmarasztaló Amnesty-jelentés Romániáról. = Magyar Hírlap, júl. 14./

Az ukrajnai románok Kereszténydemokrata Szövetsége román nyelvű egyetemet követel, a cernauti román egyetem visszaállítását. Memorandumukat eljuttatták a román sajtóhoz. /Botos László: Román egyetem Ukrajnában? = Új Magyarország, júl. 15./

Csernáton tájmúzeumában július elsején nyílt meg a faragótábor, tájékoztatott Haszmann József. Egymás után érkeznek az érdeklődők, Magyarországról is. /Flóra Gábor: Mi újság Csernáton tájmúzeumában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pontos sajtóhivatkozásokkal részletezte, mi is volt a titkos neptuni tárgyalás. Most azt mondják, nem volt titkos, holott a tárgyalásokról először beszámoló Washington Post ápr. 3-i számában David B. Ottoway titkos kerekasztal-találkozóról /secret round-table meeting/ írt. A titkos román-magyar találkozókról a Washinton Postban közzétett tájékoztatáson kívül hónapokon át semmi sem került nyilvánosságra. A New York Times jún. 20-i számában David Binder közölt újabb részleteket a találkozóról. Ezt követően, a Romániai Magyar Szó hasábjain, júl. 21-én, egy körinterjú keretében a tárgyalások résztvevői, Frunda György szenátor, Tokay György és Borbély László képviselők először beszéltek a történtekről. Az amerikai lapok és a részvevők nyilatkozatai alapján összegezhető, hogy a tárgyalások 1992 elején kezdődtek és négy megbeszélés volt. A netuni találkozón egyezmény született, Binder "neptuni megegyezésről" /Neptun acord/ írt, Frundáék azonban csupán "eredményekről" nyilatkoztak. Tőkés László áprilisban az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióihoz írt levelében magyarázatot kért a The Washington Postban megszellőztetett "titkos kerekasztal-találkozóval" kapcsolatban. Levelére nem kapott választ, ezért máj. 30-án Tokay György és Verestóy Attila frakcióvezetőkhöz írt levelében újból sürgette az ügy tisztázását. Legutóbb a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztett levelébe kért választ, követelve ugyanakkor, hogy az SZKT tisztázza a "titkos kerekasztal-találkozó" ügyét. Április eleje óta Tőkés László nem kapott választ leveleire. A mai napig nincs válasz arra, hogy a nevezett RMDSZ-képviselők milyen felhatalmazás alapján, milyen minőségben tárgyaltak, volt-e megbízásuk? Nem fogadható el az, hogy magánszemélyekként tárgyaltak a hatalommal. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ mértékadó képviselőit látták bennük. Hrebenciuc magánszemélyként tárgyalt? A hatalom két év óta visszautasítja az RMDSZ II: kongresszusának országis román-magyar kerekasztalra vonatkozó javaslatát. ? Romániának jelenleg szüksége van arra, hogy elfogadják, hogy az Európa Tanács tagja lehessen. Ezért állít fel Nemzetiségi Tanácsot és ezért tart titkos tárgyalásokat. Ez az igazi tétje a tárgyalásoknak. Ezt mutatja a The Washington Post ápr. 3-i cikkének címe is: Románia kezdeményező lépéseket tesz a magyar kisebbség felé. The New York Times, júl. 20-i cikkének címe: Románok és magyarok valamelyest erősítik egymás között a bizalmat. A cikket ismertető International Herald Tribune jún. 21-i írásának címe: Románia bővíti a magyar kisebbségi jogokat. ? Ahány cím, annyi valótlanság, állapította meg Tőkés László. A hiányzó legitimitást kívánták pótolni a találkozók szervezői és a sajtó beszervezői. Az RMDSZ hitelességének csorbítását célozta a The Washington Post áprilisi cikkének megállapítása. "Tőkés és más magyar nacionalista radikálisok Erdély autonómiáját szeretnék újra?" Ez a szövegrész támadás az RMDSZ autonómia-koncepciója ellen. A cikk szerint Tokay György Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésével kapcsolatban kifejtette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkozik, és néha apokaliptikus látomásai vannak. Hibázik." A cikkíró megállapította: "Tőkés vádjai, amiket mind budapesti, mid washingtoni látogatása alkalmával tett, megdöbbenést keltettek nem csupán a román hivatalosságok körében, hanem a mérsékelt magyar nacionalista vezetők között is." /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A Hatalom uszályában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

Az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői közös levelet intéztek Antall József miniszterelnökhöz a Duna Televízió ügyében. Örömmel üdvözölték az adás indítását, ugyanakkor megdöbbenéssel, felháborodva értesültek arról, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna TV megszüntetését, illetve annak anyagi támogatásának megvonását kívánják. /Pesti Hírlap, máj. 14./ Az SZDSZ vezetői válaszoltak erre, kérve az Erdélyi Naplót közölje levelüket: magyarázkodtak, ők mindig is fontosnak tartották a tévé létrehozását, csak a magyar kormány által kialakított megoldási mód ellen protestáltak, hogy nem terjesztettek elő alternatívákat. Jobbnak tartanák, ha a közszolgálati televízió műsorai jutnának el a határokon túlra is. /Mindkét levelet közreadta: Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

"A második világháborúban elpusztított Lidice falu neve eljutott mindenhová. Azonban azokról a haláltáborokról, melyeket a magyarok elpusztítására létesítettek Romániában, nem tudnak sehol. A leghírhedtebb haláltábor az 1944 őszén létesített földvári volt. Nem tudják, hány ezren haltak meg ezekben a haláltáborokban. Földváron a tömegsírokat, a temetőt eldózerolták, az egyikre tömbházakat építettek. Az Oltba lőttektől emlékezett a néhai költő, Holló Ernő Sepsiszentgyörgyön: "az Olt lefelé vérben buzogott." 1945. febr. 22-én megrázó riport jelent meg a marosvásárhelyi Szabad Szóban Hatezer magyar internált és hadifogoly sorsa a földvári táborban címmel "Azok között háromezer beteg. Éhség, vérhas és tífusz pusztít a táborban." ? olvasható a tudósításban. A hozzátartozók élelmet vittek a foglyoknak, ennek nagyobb részét nem kapták meg az éhezők, az őrök elkobozták az ennivalót. /Daróczi Ferenc: A földvári haláltábor. = Magyar Fórum (Budapest), aug. 26./"

Aug. 8-án Alsócsernátonban emlékszobrot állítottak Zámbler János kanonok-plébánosnak, a falu jótevőjének, aki 1840-ben az iskolát, 1844-ben pedig a templomot építtette. /Vasárnap (Kolozsvár), aug. 29./

"A Romania Libera bukaresti napilap júl. 27-i száma egyetértően idézett a pozsonyi Zmenából: "A Magyarországgal szomszédos országok kialakíthatnának egy kollektív biztonsági rendszert Kisantant néven. Ez a század elején hatékonynak bizonyult " A Zmena javaslata reális alternatíva lehet a szomszédos államok diplomáciája számára, írta az ellenzéki napilap. /Cikkek a nemzetközi sajtóból (Budapest), szept. 2./"

A Collegium Transsylvanicum Alapítvány fő tevékenysége az elitképzés mellett a Tankönyvtanács létrehozása volt. Az első, szept. 24-i munkatalálkozóra eljöttek az összes erdélyi magyar kulturális, tudományos, pedagógus szervezetek, az RMDSZ Oktatási Főosztálya és a budapesti Tankönyvkiadó küldöttei. A minisztérium még nem engedélyezi az alternatív tankönyvek használatát, de fel kell készülni az esetleges későbbi lehetőségekre. Pályázatot hirdettek tankönyvek írására. A Tankönyvtanács vállalkozik az erdélyi magyar oktatás teljes adatbázisának rendelkezésre bocsátására /magyar nyelvű osztályok, anyanyelvi oktatás stb./. Elsősorban az anyanyelv oktatásának tanterveit kellene megírni egészen a 12. osztályos irodalomkönyvig, továbbá az erdélyi magyarság története és az ének-zenei tantervet. /Balló Áron: A Tankönyvtanács első munkaülése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Nemrég az EMKE és a Megyei Könyvtár rendezésében Illyefalván hatvan könyvtáros számára tartottak egyhetes szakmai továbbképzőt, Magyarországról is érkeztek előadók. /(Csernátoni): A műveltség fája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

"A Román Nemzeti Egységpártot jellemzi az ellenzéki napilapban, a Romania Liberaban Olga Micu: "Egyetlen ismertető jele a hipernacionalizmus", ideológiája ismeretlen, platformja nincs. "Legfőbb fegyvere a politikai zsarolás." Most be akar hatolni a kormányba, tárgyalni kezdett a Szocialista Munkapárttal és a Nagy-Románia Párttal. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

Az emberek hamar napirendre tértek a Hadréven történt összecsapás után, amikor a rendőrök tétlenül nézték a tüzet, nem engedték oda a tűzoltókat, nem akadályozták meg a gyilkosságokat. A cigányok leégett házainak újjáépítéséhez megígért kormánysegítség várat magára. A román sajtó egy része felháborodottan írt arról, hogy az Amnesty International beavatkozott ebbe az ügybe, mert azzal vádolta a rendőrséget, hogy segédkezett a cigányellenes pogromban. /Gál Mária: Emeberk vagyunk mi is! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Kolozsváron The History of International Relations in East-Central Europe /A nemzetközi kapcsolatok története Kelet- és Közép-Európában/ címmel nemzetközi kollokviumot tartottak. A konferenciát a Soros Alapítvány segítségével szervezték. Tudományosan elemezték a második világháború utáni nemzetközi viszonyokat. /Csomafáy Ferenc: Nemzetközi kollokvium Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./

Tőkés László Londonban elmondott beszédében visszatekintett az 1989-es fordulat utáni időkre. A létrejött kisebbségi szervezetek nevében szerepelt a demokratikus jelző, mert a kisebbségek fennmaradásuk egyetlen alternatíváját a demokráciában látják. Az 1990-es választások az RMDSZ Románia második legnagyobb pártjaként végzett. Az RMDSZ egyik alapító tagja az ellenzéki pártokat összefogó Demokratikus Konvenciónak. AZ ET Romániát felvette tagjai sorába, azonban kilenc kiegészítő követelményt is belefoglalt a felvételi határozatba. A követelmények teljesítését illetően kételyek merülnek fel. Ennek egyik friss példája az, hogy az okt. 6-i szenátusi ülésen az egyik magyar szenátor indítványozta, emlékezzenek meg az 1848-49-es szabadságharc tizenhárom kivégzett tábornokáról. A javaslatot tucatnyi szélsőséges román szenátor magyarellenes kirohanása követte. /Tőkés László: Demokrácia és kisebbségek Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Papp László nagyenyedi plébános elkezdte a szervezési munkát. Levelek százait küldte el a történelmi családok tagjainak, majd 1993 októberére meghirdette az első, lelkigyakorlattal összekötött találkozót Nagyenyedre. A meghívottak listáján közel kétszáz név szerepel, történelemkönyvekből ismert nevek. A kommunista diktatúra alatt elhurcolták, kitelepítették, internálták az erdélyi történelmi családok tagjait. Szétszóródtak. Őket szeretné összegyűjteni Papp László. /Csutak István: Nagyenyed. Történelmi családok találkozója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./

Amennyiben csak a visegrádi országok kerülnek be a NATO-ba, akkor a kívülmaradtak az Oroszország uralta FÁK-hoz csatlakoznak - írta Ion Ratiu képviselőházi alelnök az International Herald Tribunban. Dr. Jonathan Eyal, a londoni Királyi Biztonságtudományi Intézet igazgatója úgy vélekedett a Meridian című bukaresti lap nov. 4-i számában, hogy Romániában fennáll a kommunista restauráció megkísérlésének a veszélye. /Bogdán Tibor: Románia Moszkvával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, nov. 5./

Négy évvel az 1989-es fordulat után az iskolák zömében még mindig a régi, a diktatúra idején készült tankönyvekből tanulnak. Székely Győző, a kolozsvári Collegium Transsylvanicum Alapítvány képviselője utánanézett: amíg az anyaországi gyermekek ötezer tankönyv között válogathatnak, addig a romániai magyar tanulók mindössze nyolcvan magyar nyelvű tankönyvből, de ennek is a nagyobb része fordítás és csak tizennyolc íródott eredetileg is magyarul. A Collegium Transsylvanicum Alapítvány pályázatot írt ki magyar nyelvű tankönyvek írására. Azért csak most, mert a tankönyvkiadás állami monopólium volt, idén tűntek fel az első jelek, hogy a román oktatáspolitika engedélyezi az alternatív tankönyvek megírását. /B. Kovács András: Legyen vége a szellemi diétának! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Gyulafehérváron tartotta III. országos konferenciáját a Polgári Szövetség /PSZ/, ahol megfogalmazták a Demokratikus Konvencióval kapcsolatos ajánlásaikat, /PSZ-alternatíva. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14./ egyben dec. 16-ra nagygyűléseket szervez az ország városaiban a tiraszpoli elítéltek érdekében, a PSZ támogatja a Bukaresti Egyetemisták Konvenciójának aláírásgyűjtési akcióját az 1989-es események kivizsgálása ügyében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./

Dec. 5-9-e között Markó Béla RMDSZ-elnök és Bodó Barna ügyvezető politikai alelnök Svájcban tett látogatást az ottani Helsinki Egyesület meghívására. Előadást tartottak a magyar kisebbség helyzetéről, majd Bernben találkoztak külügyminisztériumi tisztségviselőkkel, Genfben az Amnesty International képviselőivel. Mindenütt kifejtették, hogy az Európa Tanács Romániával szemben támasztott követelményeivel szemben nem tapasztalható előrelépés. /Az RMDSZ-vezetők svájci útjáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./