Napvilágot látott a meghívó Alsócsernátonba, a fórumra, ezután megindult a nyilatkozatosdi. Az RMDSZ vezetése "úgy reagált, mint akit bolha csípett meg. Hogy jön ahhoz egy tiszteletbeli elnök", hogy a mellény újragombolására szólítson föl az RMDSZ-ben? "Markót megint Tőkésre uszította a politbüró, Tőkésnek is magyarázkodnia kellett, de Csernáton immár valósággá vált." /Dénes László: Kis magyar nyilatkozatháború. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./

Veres József hozzászólásában kifejtette, miért nem megy Csernátonba, a Székelyföldi Fórumra. Hangsúlyozta, hogy az utca embere hangját szólaltatta meg: azért nem megy el, mert nyugdíjasként erre nincs pénze, sok időt elvesz az utazás, kevesebb idő jut a tanácskozásra. Kérdésesnek tartja, hogy egy ilyen népgyűlés jogosult-e a romániai magyarság nevében beszélni. Szerinte a széthúzás jelei mutatkoznak, várható a jelenlegi vezetők lejáratása. Veres József szerint a feladat a széthúzás megakadályozása lenne, ezért sokan kételkedve várják ezt a fórumot. /Veres József: Nem megyek Csernátonba! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Varga Gábor államtitkár rangú vezérigazgató otthon járt, Nagyváradon. Ezt az alkalmat kihasználta a helyi lap, megkérdezte, mi a véleménye az alsócsernátoni meghívóról. Fájdalmas volt végigolvasni a nyilatkozatháborút, jelentette ki. Szerinte sokban került az agyagfalvi és a hasonló kezdeményezés. Varga Gábor az agyagfalvi kezdeményezés hatásának tudja, hogy az alkotmányba nem került be az, hogy a kisebbségiek használhatják anyanyelvüket az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Varga mindent meg fog tenni, hogy az egység megmaradjon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Kocsis István határozottan kiállt az Alsócsernátonban rendezendő fórum mellett. Ő írta 1990. jan. 4-én a Szabadságban az első felhívást az RMDSZ-be való belépésre. Kocsis István már annak idején szembekerült a megalkuvó vezetőkkel, akik hallani sem akartak az autonómiáról. Tőkés László püspök soha jobbkor nem kezdeményezhette volna az RMDSZ megújulásáért szervezendő országos fórumot. /Kocsis István: Soha jobbkor /Hozzászólás az alsócsernátoni vitához/. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

A parasztpárti Aureliu Sandulescu javaslatára 19 szavazattal mellette, 2-vel ellene /az RMDSZ képviselői/ és 2 tartózkodással /kisebbségi képviselők/ a bizottság által elfogadott változat szerint "az állami egyetemi felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek". A lap szerint Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a szakbizottság alelnöke ezt a változatot "katasztrofálisnak" minősítette, kijelentve, hogy az ülésen "egy abszurd dráma" résztvevője volt. Asztalos a Szabadságnak elmondta, hogy ez a forma a szenátus által jóváhagyott szövegváltozatnál is elfogadhatatlanabb, mert csupán részlegről szól, tehát még a három éves főiskolák működtetésének lehetőségét is kizárja, a vegyes felsőfokú tanintézmények mellett foglalva állást. Szerinte a koalíciós partnerek által előidézett helyzet "arra kényszerít bennünket", hogy "valóban jussunk el minél hamarabb oda, hogy olyan újabb politikai alternatívát tudjunk megfogalmazni, amelynek eredményeképpen nem maradunk továbbra is ilyen kiszolgáltatott és megalázó helyzetben" - mondotta Asztalos Ferenc. A National a képviselő azon nyilatkozatát idézte, mely szerint a szakbizottságban történtek "a román demokrácia arculcsapását jelentik". /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A Háromszék véleményeket közölt a tervezett székelyföldi fórumról Csernátonba kéne menni címmel. Sylvester Lajos szerint miközben nem "tudunk előrelépni jogteremtésben, nem mulasztunk el egyetlen alkalmat sem, hogy egymásnak essünk." "Az emberek elbizonytalanodtak és elkeseredettek." - Vajda Dénes, Bölön polgármestere szerint nagyon aktuális a csernátoni találkozó, reméli, hogy az RMDSZ csúcsvezetése is ott lesz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

Az RMDSZ hatalomban lévő politikai elitje egyértelműen elhatárolódott az alsócsernátoni fórumtól. Annak ellenére, hogy az RMDSZ mindkét tábora tisztában van vele: végre tiszta vizet kell önteni a pohárba. Szét kellene nézni Székelyföldön, és ott megtudakolni, "mit gondolnak munkások, földművesek, tanárok, orvosok, lelkészek az RMDSZ-politizálásról, jövőnkről, a román politikusok ámításairól." Makkay szerint a tagság jelentős hányada egyértelműen kiábrándult az RMDSZ-ből. "A mai hatalomból sokan gondolják úgy, hogy a fő bűnbak Tőkés László. Ha ő nem lenne, vígan élhetnénk, míg meg nem halnánk. Nem zavarná a hivatalos politika vizeit senki és semmi. Nem volna, aki számon kérjen, és folyton kényelmetlen kérdéseket szegezzen a választottaknak. Az RMDSZ csúcsvezetőségének logikája szerint ugyanis a tagság csak arra jó, hogy a választófülke csendjében ráüsse a pecsétet egy csapat boldogulási cédulájára." "Hogy ez ne következzék be, ezért is szükség van az alsócsernátoni RMDSZ-fórumra!" /Makkay József: Miért kell elmenni Alsócsernátonba? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Pillich László az RMDSZ-pálya szélére sodródottan, az NGO-világból szól bele annak a szervezetnek a jövőalakításába, amelyért valamikor oly sokat igyekezett tenni. A polgári öntudat, a pozitív célok kijelölése helyett a közösségi veszteségtudat újratáplálása az sajnálatos programja, állapította meg Pillich. Az RMDSZ-ben két erővonal viaskodik egymással. Az egyik a szövetség erdélyi szerepét kívánja előtérbe helyezni, a szervezetet a magyar közösség kisebbségi parlamentjeként kívánja működtetni. Ők nevezik egységbontóknak. A másik a Bukarest-központúság híve, tagjai a többségi hatalom közelségét, majd az ebbe való beépülést szorgalmazták, ők az egységplatform képviselői. - Az RMDSZ a civil szervezetek számára csak formálisan biztosít kapcsolódási és együttműködési lehetőségeket. "Az RMDSZ-apparátus helyettük is dolgozik. Egy túlszervezett országos politikai apparátus - mintegy száz fő - már-már önjáró rendszerként, bürokratikusan hajtja végre az önmaga és a politikai elit által megszabott feladatokat." A szervezet "egyre vízfejűbbé válik". Az RMDSZ-gépezet anyagi függőségbe került a román kormánnyal és parlamenttel szemben. Az RMDSZ-vezetőség a civil-szférában elosztandó pénzek fölött is igyekszik teljes kontrollt fenntartani. - Mindezek miatt szükségesek az olyan tanácskozások, mint amilyet Csernátonban terveznek. /Pillich László: Csapdahelyzetben, avagy egy önbénító "párt-RMDSZ" végórái. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ szept. 5-6-án tartotta ülését Kolozsváron. Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában elemezte a kialakult helyzetet. 1996 novemberében az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem volt hibás döntés, hiszen ez a koalíció akkor egyértelműen az európai utat választotta. Az utóbbi időszak történései viszont azt bizonyítják, hogy a partnerek letértek erről az útról. Ez mind a kisebbségi kérdés kezelésében, mind pedig a gazdasági reform halogatásában egyértelműen kimutatható. Amennyiben ez a koalíció nem képes a szükséges korrekciókat végrehajtani, az RMDSZ nem tudja követni szövetségeseit. Megállapította, hogy a képviselőház oktatási szakbizottságának döntése része az utóbbi hetekben felerősödött kisebbségellenes, magyarellenes támadássorozatnak, és ez érthetetlen módon épp akkor történt, amikor a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az RMDSZ egy olyan alternatívát igyekezett kidolgozni, amely kivezet a válságból. Markó Béla beszámolt a Cotroceni-palotában szeptember 4-re összehívott koalíciós csúcsról: tekintettel arra, hogy nem született megnyugtató döntés a magyar egyetem ügyében, az RMDSZ nem szavazott bizalmat a Radu Vasile-kabinetnek. "Addig, amíg ebben a kormányban olyan miniszterek vannak, mint Andrei Marga, aki fő akadályozója volt a magyar egyetem ügyének, ebben a kormányban nem lehet bizalmunk" - szögezte le. A szövetségi elnök szerint a koalíciós pártvezérek a találkozó során elismerték azt, hogy egyetértettek az önálló magyar egyetem létrehozásában. Egyetértettek abban is, hogy képviselőház tanügyi szakbizottsága által javasolt szöveg elfogadhatatlan, de a multikulturális intézményeknél, egy esetleges magyar-német egyetem gondolatánál tovább nem lehetett jutni, Kolozsvár székhelyről pedig hallani sem akartak - jegyezte meg az elnök. Mint mondotta: a koalíciós vezetők újabb ülést terveznek keddre, amelynek egyetlen témája lesz: a magyar felsőoktatás sorsa. A meghívást el kell fogadni - vélte az elnök, aki viszont nem sok esélyt lát a továbblépésre. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke vitára bocsátotta az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból tervezett kilépésről szóló határozattervezetét, amelyet az SZKT bizonyos módosításokkal elfogadott. A Szabadságnak nyilatkozva Takács megerősítette: az SZKT lényegében az ügyvezető elnökség határozattervezetét fogadta el, azzal a kiegészítéssel, hogy a döntés érvénybelépésének időpontjául szeptember 30-át jelölte meg. Mindez nem befolyásolja a kilépés eldöntött tényét, az SZKT határozat lényegét, csupán "technikailag" lehetővé teszi a kilépéssel felmerülő gyakorlati problémák időbeni megoldását. "Tudjuk, hogy nehéz döntést javasoltunk az SZKT-nak, és felmértük azt is, hogy e döntést követően nagyon sok olyan intézkedésre is sor kerül, amely negatívan érinti közösségünket" - mondta az ügyvezető elnök. "Koalíciós partnereink egyértelműen bebizonyították, hogy nem hajlandók támogatni egy olyan fontos kérdésben, mint az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása. Itt nem csupán egyetemről, hanem sokkal súlyosabb kérdésről van szó: egy kétmilliós közösség nemzeti identitása megőrzését szavatoló teljes oktatási rendszer kiépítéséhez való alapvető jogának a megtagadásáról - mutatott rá Takács Csaba. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője beszámolójában kifejtette: a koalíciónak nem sikerült még a minimális konszenzust sem kialakítani a kisebbségi kérdésben. Véleménye szerint a koalíciós partnerek gyakorlatilag kitaszították az RMDSZ-t a koalícióból. A szövetségnek a kormányból való kiválása elsősorban a román partnerek döntése - hangsúlyozta. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke szerint a szeptember 30-i határidő megalapozott, körülbelül ennyi időre lenne szükség ahhoz, hogy a képviselőház olyan formában módosítsa a tanügyi törvényt, hogy ez összeegyezethető legyen a koalíció programjában leszögezettekkel, ez csakis a koalíciós partnerek akaratán múlik - szögezte le a szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: nem szabad elkövetni ugyanazt a hibát, mint 1996 novemberében, amikor "egy szóra beléptünk". Haladékot kért a kilépésre. Szerinte két hetet kell adni a kormánynak és megszabni azokat a feltételeket, amelyek az RMDSZ-t a koalícióban tarthatják. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./ Az SZKT az ülésről kiadott határozata szerint RMDSZ szeptember 30-i határidővel kilép a kormányból, amennyiben eddig az időpontig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában. Az elfogadott határozat értelmében szeptember 7-től kezdődően az RMDSZ nem tekinti a maga számára kötelezőnek a koalíciós egyezségeket, következésképp szenátorai, képviselői, valamint vezetői parlamenti, illetve politikai döntésekben az RMDSZ programját tartják önmaguk számára mérvadónak. A határozat kimondja: az RMDSZ a továbbiakban is aktív partnerséget vállal, saját törvénytervezeteket, módosító indítványokat fog előterjeszteni, illetve támogatni fogja a kormányzati többség minden olyan javaslatát, amely megegyezik a szövetség programjával. Az RMDSZ ugyanakkor továbbra is nyitott marad egy olyan koalíciós együttműködés előtt, amely pontosan kidolgozott új koalíciós megállapodáson alapul - áll az SZKT határozatában. /Határozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tokay György kisebbségvédelmi miniszter elmondta, ő volt az első, "akit a tiszteletbeli elnök úr gazembernek vagy baleknek nevezett", mert vállalta a kormányszereplést. Emlékeztetett rá, hogy az általa vezetett hivatal nemcsak a magyarság, hanem Románia 17 kisebbségének sorosával foglalkozik. A koalíciós partnerek rendszeresen megszegték az eredeti kormányprogramban rögzítetteket. Az SZKT ülésén megkérdezték azt, hogy az RMDSZ miért "cserélte el" az idegenforgalmi tárcát az egészségügyire. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter megjegyezte, a lényeget úgyis csak az emlékirataiban közli, ha valaha is megírja azokat. Az 1996-os kormánykoalícióban egyedül az RMDSZ vette komolyan a közös programot. A kabinet átszervezésekor Birtalan azt javasolta Markó Bélának, hogy az RMDSZ a gazdasági minisztériumot vegye át, nem az egészségügyit javasolta. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./ A lapok újabb "zsarolásként" (Transivania Jurnal), "ultimátumként" (Adevarul, Ziarul de Cluj, "példátlan radikalizálódásként" értékelik az RMDSZ lépését, figyelemre méltó viszont az, hogy a "kész helyzet" elé állított sajtó ez esetben a kilépés következményeire, a kormánykoalíció további sorsára is utal elemzéseiben. A Szabadság két teljes oldalon elemezte a helyzetet, közölte az RMDSZ-vezetők felszólalásait. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Péter Pál, ügyvezető alelnök, az RMDSZ gazdasági főosztálya vezetője kifejtette, hogy költségvetési hiány fedezését célzó adóilletékek, a behozatali adók növelése valójában nem járul hozzá az állami bevételek növekedéséhez. A kormány meggondolatlanul tette meg ezt a lépést. "Lehetetlenség egészséges gazdaságot teremteni csak a megszorító intézkedésekre támaszkodva. Ha a lakosság egy évig hibernálna, semmit sem fogyasztana, a pénzügyminisztérium is elégedett lenne, de a kemény spórolás bevezetése előtt arra kellene gondolnia, hogy az új adók számottevően visszafogják a termelést" - nyilatkozta Péter Pál. Szerinte az állami költségvetés egész megterhelését a kis- és középvállalkozók viselik a vállukon. Siettetni kell a privatizációt, az Állami Tulajdonalap átszervezését, valamint a társaságok eladását a Rasdaq értékpapírtőzsde felé kell irányítani. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Máthé Éva marosvásárhelyi újságíró rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban. Mostani cikkében felvázolta, hogyan látja ő az RMDSZ-en belüli vitát. Úgy, ahogyan a Magyar Hírlapban megjelenő értékeléseknél szokásos, amelyek mindig Tőkés Lászlót támadják. Máthé Éva véleménye bántó: "annak, ami most az RMDSZ-ben most történik, sokkal inkább hiúság - meg némi irigység - a fő mozgatórugója." 1990-ben úgy tűnt, hogy Tőkés László az erdélyi magyarság koronázatlan fejedelme. Azonban idővel elhalványult Tőkés László dicsősége. A hiúság vására nélküle is népes. A fő motívum adott: melyik csoportosulás lesz képes kicsikarni a hatalomtól az önálló állami magyar egyetemet. A román kormány egyik csoportosulással sem hajlandó kompromisszumot kötni, Máthé Éva szerint ez "alighanem megkérdőjelezi az RMDSZ-en belüli viszályok értelmét." Az újságírónő úgy látja, hogy a magyarországi kormányváltás olajat öntött a tűzre és szerinte a "hiúságra visszavezethető hatalmi harc állomásainak egyike lehet az Alsócsernátonban hamarosan sorra kerülő Székelyföldi Fórum is". A marosvásárhelyi publicista is elismeri a magyar egyetem rendkívüli fontosságát, azt is, hogy az csak Kolozsváron lehet. "Alsócsernátonban már arról is érdemes lesz eszmét cserélni, mi lesz azután, ha az RMDSZ kilép a kormányból." Sajnos "túl kevés azon erdélyi fiatal politikusok száma, akik képesek az újfajta politizálási mód kidolgozására". /Máthé Éva: Kolozsvár után, Alsócsernáton előtt. = Magyar Hírlap, szept. 9./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem fogadta el Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének véleményét, miszerint az Alsócsernátonban rendezendő fórum az RMDSZ szakadásához vezethet. Nem a szakadást akarják, hanem az RMDSZ megújulását, hangsúlyozta Tőkés László, hiszen meghívták az RMDSZ vezetőit is. A Magyar Fórum munkatársa idézte Németh Zsolt államtitkárt: a magyar kormány mindig az egész RMDSZ vezetőségének álláspontját tartja követendőnek. "Ez a kijelentés kétélű, hiszen megtörténhetik, mint a délvidéki magyarság esetben, hogy két- vagy hatfelé szakad a magyar politikai képviselet, és akkor melyik álláspontját tartja majd elfogadhatónak a magyar kormány?" Arra a kérdésre, hogy miért most hívják össze a fórumot, a püspök elmondta: "Annyira zárt volt a politikai mozgástér még egy fél évvel ezelőtt az RMDSZ számára a Bukarest-Budapest-Washington háromszögében, hogy lehetetlennek tűnt minden kimozdulás." Most ennek a mozgástérnek a korlátai kinyíltak. /Bágyi Bencze Jakab: Megújul az RMDSZ. = Magyar Fórum, szept. 10./

A Kolozs megyei RMDSZ hivatalosan is képviselteti magát a szept. 12-i alsócsernátoni rendezvényen. A Kolozs megyeieket népes küldöttség képviseli, köztük a szervezetnek mind jelenlegi, mind pedig volt elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A Brassó megyei RMDSZ elnöksége szept. 1-jei ülésén tárgyalta az Alsócsernátonba összehívott Székelyföldi Fórumon való részvételt. Megoszlottak a vélemények, többen azon voltak, hogy részt kell venni a fórumon, mások ellenezték. Madaras Lázár megyei tanácselnök-helyettes esetleg megfigyelőként venne részt a találkozón, mondván, Katona Ádám és társai szervezte rendezvény nem lehet szervezeti fórum. Végül megszületett a többségi döntés: megfigyelői státussal vesz részt a megyei RMDSZ képviseletében Bálint László református pap és Markó Gábor politikai alelnök. /Markó Gábor: Nem oda... Csernáton. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./

Gajdos Balogh Attila kritikusan írt az RMDSZ kormányba lépéséről: az RMDSZ-nek ehelyett "A reformok és nemzeti közösségünket érintő kérdések" megoldásával kellett volna foglalkoznia. A magyar nyelvű egyetem elleni tiltakozás élén Pruteanu szenátor "bukása" után "a Cs. Gyímesi Éva által európéernek kikiáltott Marga" miniszter áll, "aki a hírhedt multikulturális álarcot is levetve, most már nyíltan a nemzetállam nevében utasítja el" a magyar egyetem gondolatát. - Most készül valami Csernátonban, "ha Markó Béla az RMDSZ egységét félti, éppen emiatt kellene elmennie." /Gajdos Balogh Attila: Csernátonban valami készül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ kisebbségügyekkel foglalkozó főbiztosa szept. 10-én, Hágában nyilatkozatot tett közzé a romániai állami egyetemeken a kisebbségek anyanyelvén való oktatásról. "Értesültem azokról a sajtóbeszámolókról, amelyek azt állítják, hogy a kisebbségügyi főbiztos szerint a kisebbségi nyelveken történő felső fokú oktatást kizárólag a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem jellegének a fejlesztése révén kellene megoldani. Ez nem tükrözi híven az álláspontomat. Noha úgy érzem, hogy a multikulturalitás elve értékes lehet, az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatás alternatíváinak is nyitottaknak kell maradniuk az állami egyetemek szintjén. Pontosabban, 1998. március 3-i levelemben azt ajánlottam Románia kormányának, hogy egy olyan rendelkezést vegyen be a tanügyi törvénybe, amely lehetővé teszi ezt a megoldást." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy értékelte az EBESZ-főbiztos nyilatkozatát, hogy az "nyilvánvalóan erősíti az RMDSZ tárgyalási pozícióit" a hétfőn sorra kerülő újabb koalíciós tárgyalásokon. Markó szerint Max van der Stoel nyilatkozata "egyértelműen egy olyan törvényszöveg mellett teszi le a voksot, amely az RMDSZ igénye is", vagyis a koalíciós vita tárgyát képező tanügyi törvénycikkelynek lehetővé kell tennie a különböző típusú kisebbségi felsőoktatási intézményeket is, beleértve az önálló anyanyelvű állami egyetemet is. /Max van der Stoel a kisebbségi állami egyetemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Max van der Stoel az RMDSZ vezetőségének címzett levelében tiltakozott a múlt heti látogatását követő román sajtóhírek tartalma ellen. A főbiztos levelében kifejtette: megdöbbenve értesült arról, ahogyan a román lapok értelmezték az anyanyelvű oktatással kapcsolatos kijelentését. /Tiltakozik az EBESZ-főbiztos. Max van der Stoel szavait félreértelmezte a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

Szabó Károly szenátor szerint semmiféle határozat nem született a tiszteletbeli elnök személyével kapcsolatban és az RMDSZ kolozsvári kongresszusa nem nevezett ki tiszteletbeli elnököt. A szenátor veszélyesnek tartja a meghirdetett Székelyföldi Fórumot: "azok, akik ezt a népgyűlést szorgalmazzák, nem a magyarságnak dolgoznak, hanem azoknak, akik el akarják szigetelni, ki akarják rekeszteni a romániai magyarságot a romániai alkotmányos politikai színtérről." Szabó Károly szerint a fórumon készül egy olyan felhívás, "amelyik kényes helyzetbe hozza a jelenlegi magyar kormányt és megnehezíti Magyarország integrációját." Ezért ő nem megy el Alsócsernátonba. /Gui Angéla: Szabó Károly szenátor úgy gondolja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 12./

Az RMDSZ csúcsvezetésének "azon lépése, hogy egyértelműen a kormányból való kilépés megszavazására szólította fel az SZKT-t, bátor és helyzetteremtő lépés volt a sokévi sodródó, eseménykövető politika után. Ez azonban nem akadályoz meg abban, hogy jelezzem az elfogadott határozat néhány fogyatékosságát. Ezek közül első és legfontosabb a felelősség szétkenése." - írta Borbély Zsolt Attila. "Az SZKT által elfogadott nyilatkozat eltereli a figyelmet arról, ami a lényeg: az indokolatlan bizalom-megelőlegezés a politikában kudarcra van ítélve." Nem tartja tisztességesnek azt állítani, hogy nem lehetett előre látni mindazt, ami bekövetkezett, "hogy az RMDSZ helyesen lépett midőn kormánykoalíciót alkotott olyan erőkkel, melyeknek hozzánk való viszonyulását pontosan ismerhettük. Az 1996-ig eltelt 6 esztendő fényesen igazolta, hogy ezekkel az erőkkel mindaddig együtt lehet működni, amíg napirendre nem kerül a nemzeti kérdés. Mert abban a pillanatban az esetek túlnyomó többségében azok oldalára kerülnek, akiket egyébként legfőbb ellenfeleiknek tartanak." A belépéskor kellett volna világosan megszabnia a feltételeket. Borbély Zsolt Attila kifejtette, hogy az SZKT immár 3 éve illegitim (a brassói RMDSZ-kongresszus határozata szerint belső választások eredményeként kellett volna összeállnia az SZKT-nak. "Mi lenne, ha a csúcsvezetést a nemzet érdeke mozgatná? Mindenekelőtt lemondana, anélkül, hogy tagjai újra jelöltetnék magukat, hisz testületileg alkalmatlannak bizonyultak a rájuk bízott feladat végrehajtására. De hagyjuk számításon kívül a teljességgel kizárt lehetőségeket." - írta Borbély Zsolt Attila. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és a Reform Tömörülés SZKT elé terjesztett állásfoglalása javasolta a felelősség megállapítását, a továbblépés lehetséges irányainak elemzését, valamint a rendkívüli kongresszus összehívását. Az SZKT-határozat tétovaságának dacára Borbély Zsolt Attila úgy látja, "esély van arra, amit Markó Béla ismételten hangsúlyoz: az egységes cselekvésre. A "program s az alapszabályzat be nem tartása idézte elő a mai kritikus helyzetet s tette nélkülözhetetlenné a tagságot megszólító Csernáton-típusú népgyűlések szervezését." /Borbély Zsolt Attila: Kormányon kívül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa szeptember 10-én, Hágában nyilatkozatot tett közzé a romániai állami egyetemeken a kisebbségek anyanyelvén való oktatásról. "Értesültem azokról a sajtóbeszámolókról, amelyek azt állítják, hogy a kisebbségügyi főbiztos szerint a kisebbségi nyelveken történő felső fokú oktatást kizárólag a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem multikulturális jellegének a fejlesztése révén kellene megoldani. Ez nem tükrözi híven az álláspontomat. Noha úgy érzem, hogy a multikulturalitás elve értékes lehet, az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatás alternatíváinak is nyitottaknak kell maradniuk az állami egyetemek szintjén. Pontosabban, 1998. március 3-i levelemben azt ajánlottam Románia kormányának, hogy egy olyan rendelkezést vegyen be a tanügyi törvénybe, amely lehetővé teszi ezt a megoldást." /Max van der Stoel a kisebbségi állami egyetemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Az alsócsernátoni Székely Fórumnak nincs akkora jelentősége, mint amekkorát annak kezdeményezői, szervezői és nyomukban a román lapok előzetesen tulajdonítottak - jelentette ki szept. 13-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Sokkal kevesebben vettek részt rajta, mint a kezdeményezők várták. /Markó: Alsócsernáton nem kínált alternatívát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke az alsócsernátoni fórummal kapcsolatosan kijelentette: ha a magyarok tovább hangoztatják szecessziós követeléseiket és "további bolondságaikat, amiket (...) a csernátoni fórumon el fognak hadarni", akkor azonnal egy fegyveres Nemzetőrség szervezésébe kezd - írta a National. A Cronica Romana "példátlanul súlyos"-nak, míg a Ziarul de Cluj "rendkívül durvá"-nak minősítette Vadim gondolatait. A katonai szervezet - mely a haza egységét hivatott őrizni -, finanszírozásához szükséges alapot a szenátor háza, autója, könyvtára, ritka kéziratos gyűjteménye és "a nyakában hordott aranykereszt" eladásával biztosítaná. A Jurnalul National idézte a szélsőséges politikus ama kijelentését, mely szerint Emil Constantinescu legfélelmetesebb hibája az volt, mikor az RMDSZ-t elfogadta kormánypartnernek. Ugyanakkor a szenátor az önálló magyar egyetemmel kapcsolatosan elmondta: azok a magyarok, kiknek anyanyelvű felsőoktatás kell, "építsenek magánegyetemeket vagy menjenek Magyarországra tanulni" - írja a lap. / RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 14. – 897. sz./

Cseke Gábor közölte elmarasztaló véleményét a csernátoni Székelyföldi Fórumról. Szerinte a felszólalók közül hiányzott az "istenadta Nép". "Akit úgymond az RMDSZ nómenklatúra kizárt a vezetésből. Akitől elszakadt." Cseke Gábor szerkesztőségi főtitkár szerint azok voltak ott Csernátonban, akik "úgy érezték, hogy hangjuk nem eléggé erős az RMDSZ-kórusban". A cikkíró szerint a kettős állampolgárság követelésének felvállalásával a fórum "annyi olajat öntött a tűzre, hogy kormány legyen a talpán a magyarországi, hogy eloltsa." Ehhez a kérdéshez csak úgy szabad közelíteni, ahogyan Kovács Péter tette a Magyar Napló szeptemberi számában Schengen és a határon túli magyarság című tanulmányában, aki leszögezte: a kettős állampolgárság tömegessé tétele nem járható út. /Cseke Gábor: Csernáton - hétköznapi fényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Szatmárnémetiben a Református Líceum tanévnyitója immár hagyományosan a Láncos templomban volt, Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepség után a püspök nyilatkozott a Romániai Magyar Szónak Alsócsernátonnal kapcsolatban: "Az összejövetel elérte célját. Nagyon csalódtak azok, akik az RMDSZ egységének szétrobbantását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám, a keresztényi értékekhez." Arra a kérdésre, hogy egyetért-e Markó Béla RMDSZ-elnökkel, hogy a magyar egyetemmel kapcsolatos konfliktusban nem is az egyetemről van szó, hanem arról, hogy a magyarság képviselőit kiszorítsák a kormányból, Tőkés László így válaszolt: Szó szerint! Markó Bélának tökéletesen igaza van." /Tőkés László a szatmári tanévnyitón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Markó Béla kudarcnak minősítette az Alsócsernátonban lezajlott székelyföldi fórumot. Tény, hogy úgy tűnik, a rendezvénynek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, állapította meg cikkében Makkai János. Akkor is, ha - mint várható volt - a román nyelvű médiák gyakorlottan találtak rá azokra a félmondatokra, tétova hangsúlyokra, amelyekkel Tőkés László "szélsőségességét" vélték igazolhatónak. Makkai arra volt kíváncsi, hogy a fórum milyen új gondolatokkal tágítja a magyar közösségen belüli közgondolkozás horizontját. Szerinte ezt meg sem kísérelték. A visszafogottság magyarázata talán az, hogy a fórum megszervezéséből és lebonyolításából Tőkés László mellett vezető szerepet vállalók mondhatni egytől-egyig ott voltak vagy vannak a politika élvonalában. Dr. Csapó József szenátor és a fórumon aktív képviselők sem álltak elő eredeti gondolattal a szervezet belső megújulása vagy a politikai vonalvezetés dolgában. Katona Ádám ingerült türelmetlenséggel tett egy megállapítást: a "radikálisok" mindig tapsot aratnak föllépésükkel, s aztán mégsem történik semmi. Makkai szerint a rendezvény céltévesztését a szerepzavarok is tetézték. Egyesek a területi, vagy egyenesen a megyei RMDSZ szervezetek nevében szólaltak fel, noha Tőkés László jelezte: Alsócsernátonban mindenki a maga nevében és nem valamely testület által hitelesített mandátum birtokában nyilatkozik meg. /Makkai János: A megújulás elmarad. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentést nyújtott be az ügyészségnek a csernátoni fórum szervezői és résztvevői ellen, azzal az indoklással, hogy a fórum az alkotmányos rend elleni cselekedetnek minősül, olvasható a Transilvania Jurnal és a Ziarul de Cluj lapokban. Valeriu Tabara, a RNEP-elnöke Tőkés László püspök "és a többi szélsőséges" polgári és büntetőjogi felelősségre vonását követelte amiatt, hogy "illegális követeléseikkel durván megsértik Románia alkotmányát és az ország törvényeit. Az egységpárti vezető ugyanakkor Orbán Viktor magyar miniszterelnök "nem kívánatos személlyé" történő minősítését, valamint a "magyar eredetű irredenta Eva Maria Barki az országból való kitoloncolását" is indítványozta abban a nyilatkozatban, melyben Tabara felszólította a kormányt: haladéktalanul zárja ki soraiból az RMDSZ-t, amely "tudatosan megszegi Románia alkotmányát". Amennyiben pedig nem tesznek eleget ennek a kérésnek, a RNEP megteszi a szükséges lépéseket Radu Vasile kormányfő, illetve Emil Constantinescu államelnök leváltásához - fenyegetőzött a pártelnök. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 16./

Szenátusi felszólalásában Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a parlamentből való eltávolítását, Tőkés László kitoloncolását, Csapó József parlamenti immunitásának felfüggesztését követelte, valamint azt, hogy vezessenek be szükségállapotot Hargita és Kovászna megyében. Tudor szerint ami Alsócsernátonban történt, az valóságos hadüzenet az egységes nemzetállam ellen. Különösen dr. Csapó József szenátort ítélte el, aki Csernátonban a székelyföldi autonómiáról beszélt. Ezért követelte Tudor szenátor Csapó József és az Alsócsernátonban megjelent képviselők mentelmi jogának felfüggesztését. Csapó szenátor élni kívánt a replika jogával, de ezt a házszabály nem teszi lehetővé. Csapó ezért a jövő héten szintén politikai nyilatkozattal fog válaszolni. Csapó József a Brassói Lapoknak kifejtette, hogy Corneliu Vadim Tudor állításainak mindegyike szemenszedett rágalom, hiszen a csernátoni határozatok nemzetközi egyezményekre épülnek. Tudor állásfoglalása jelzi, hogy Romániában továbbra sem lehet arról szó, hogy a kisebbségeket egyenlő állampolgárnak tekintsék. /Béres Katalin: "Rendet" teremtve. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

A szept. 14-i koalíciós tárgyaláson abban egyeztek meg, hogy a felsőoktatásról szóló cikkely megengedő jellegű legyen, erről beszéljen ki-ki a saját pártjának oktatási bizottsági tagjaival. Előzőleg ugyanis a bizottság kiiktatta a szövegből a magyar felsőoktatási intézményt megengedő szöveget. Ennek ellenére Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban elmondta: nem beszélhet áttörésről, hiszen szövegekben eddig is meg tudtak egyezni. Ez már a harmadik szöveg, amiben megegyeztek. Zsehránszky István kérdésére, hogy hatással volt-e a csernátoni fórum a koalíciós vezetőkkel folytatott tárgyalásra, Markó kifejtette, hogy az ilyen rendezvények azt a látszatot keltik, hogy nincs egység. Az Alsócsernátonban elfogadott javaslatok "egy része nyitott kapukat dönget." Az autonómia-kérdés is szerepel az RMDSZ programjában. Akik meghirdették Csernátonban a kettős állampolgárságot, "becsapják a magyar közvéleményt". Ez nem játék! Azért Markó kéri a magyar kormányt, hogy nyilatkozzék erről a kérdésről. Az "az intoleráns föllépés, amely az utóbbi időben egyre határozottabban jelentkezik az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megnyilvánulásaiban, állásfoglalásaiban, nem segít a szervezet egységének megtartásában." "Gyakorlatilag mindenki elítél, mindenkit minősít." /Zsehránszky István: A törvény engedje meg! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., folyt.: Ez nem játék! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

A román közvélemény a Székelyföldi Fórumot egyhangúlag szélsőségesnek minősítette, állapította meg Bíró Béla, de hozzátette, hogy ott nem hangzott el semmi olyasmi, ami az RMDSZ programjaiban már korábban ne lett volna benne. "A csernátoni fórumon sok minden elhangzott, csak éppen olyan szélsőségesnek nevezhető", uszító szövegek nem hangzott el, amilyeneket a Romania Mare, az Adevarul vagy a Cotidianul megírt. Bíró Béla ítélkezése a következő: "Csernátonban nem szélsőségesek találkoztak, hanem jobbára olyan személyiségek, akik nem hajlandók szembenézni a tényekkel. Ez azonban nem megkülönbözteti őket a román többségtől, csupán hasonlóvá teszi hozzájuk. Sajnos." /Bíró Béla: Radikális vagy szélsőséges? = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

A Szabadság két véleményt közölt a Székelyföldi Fórumról: az egyik elítélte a fórumot /Veres József: Partium?/, a másik kiállt a csernátoni találkozó fontossága mellett /Vekov Károly: Vajon miért?/. Utóbbi föltette a kérdést: "miért bűn, ha szóvá tesszük jogaink korlátozását és kiállunk a helyzet orvoslásáért?" /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./