Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke felhívta a szlovák kormány figyelmét arra, hogy állandó párbeszédet kell folytatnia az országban élő nemzeti kisebbségekkel. Azt követően nyilatkozott, hogy november 18-án Pozsonyban külön-külön találkozott Robert Fico kormányfővel és Dusan Caplovic kisebbségügyi kormányfő-helyettessel, akikkel a vitatott szlovákiai államnyelvtörvényről is tárgyalt. Fico és Caplovic egyaránt azt állította: a nyelvtörvény nem irányul a kisebbségek ellen, s célja az, hogy egyensúlyt teremtsen az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között. Az EP szempontjából a nyelvtörvény ügyében három dolog fontos: legyen párbeszéd a kormány és a kisebbségek között; ebbe a párbeszédbe az EBESZ és az Európa Tanács is bekapcsolódhasson; a törvényt helyesen alkalmazzák – húzta alá Buzek. Fico kormányfő korábban úgy fogalmazott, hogy a nyelvtörvény ügyét lezártnak tekinti. Az Európa Tanács (ET) azt javasolja Szlovákiának, hogy az iskolai oktatás minden szintjén javítsa a kisebbségi nyelvek tanítását és a tanárképzést, valamint a kisebbségi nyelvű média helyzetét. /Jerzy Buzek inti Pozsonyt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Saját zászlót szeretne Hargita megyének a megyei önkormányzat, az pedig nagyon hasonlítana a Székely Nemzeti Tanács számára kidolgozott és általa elfogadott Székelyföld-zászlóra. A kezdeményezés nyilatkozatháborúba torkollott Árus Zsolt megyei tanácsos és Borboly Csaba megyei tanácselnök között. A hasonlóság – de tulajdonképpen azonosság – miatt a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna és Hargita megyei képviselőcsoportjai közleményükben aggodalmukat fejezték ki, azt állítva, hogy a hasonlóság veszélyes lehet. Az MPP-s képviselők azt javasolják a Hargita megyei tanácselnöknek, vonja vissza az erre vonatkozó határozattervezetet. Borboly Csaba szintén közleményben reagált az őt ért vádakra, mondván, a legkevésbé azt várta, hogy a javaslat kapcsán az MPP tanácsosai személyeskedő támadást kezdenek. Borboly a javasolt zászló elfogadásával éppen a székely szimbólumok széles körű elterjedéséhez járulna hozzá. /Kinek áll a zászló? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

Már alakulnak a szakcsoportok, melyek a székely márka termékeinek bejegyeztetését végeznék – mondta el Antal István képviselő, iparjogász. „A bejegyzett Székelyföld márkanév – melyet Hargita és Kovászna megye közösen kezdeményezett – már le van téve a szabadalmi hivatalnál. Jelenleg térségenként hozzák létre azokat a szakcsoportokat, melyek feltérképezik, hogy konkrétan melyik székelyföldi termék alkalmas a név viselésére” – tájékoztatott Antal István. A két megye szintjén lesz egy tanács, mely ezt követően elbírálja, hogy mely áruféléket érdemes levédeni, és intézkedik erről, valamint a márkanév használatáról. /Totka László: „Csomagolják” a székely terméket. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Tavasszal elkezdődhet a bioetanolgyár építése Nagykárolyban. Az üzem évi 300 ezer tonna kukoricát használna fel a környezetkímélő benzin gyártásában. A beruházást szervező cég képviselője, Kerekes Ferenc szerint mindenképpen jól döntöttek, hogy éppen Nagykárolyt választották, mert ezen a vidéken könnyűszerrel megtermelik azt az évi háromszázezer tonna kukoricát. /Sike Lajos: Tenger(ny)i üzlet. Jövő tavasszal elkezdődhet a bioetanolgyár építése Nagykárolyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Egyhangúlag jóváhagyta a Hargita Megyei Tanács azt a határozattervezetet, amely Hargita és a magyarországi Hajdú-Bihar megye közti együttműködési szerződés aláírására vonatkozik. A szerződést november 20-án Balmazújvárosban írja alá Borboly Csaba, a Hargita és Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke. Az esemény a Hargita a Hajdúságban című rendezvénysorozat része. November 19-én Debrecenben a Székelyföldi Filharmónia vonósnégyese koncertezik, másnap a homoródszentmártoni művésztelep kiállítását nyitják meg Balmazújvárosban. Nádudvaron a korondi és dánfalvi fazekasságot bemutató tárlat nyílik, Nyíradonyban a gyergyószárhegyi művésztelep, Debrecenben a csíkszeredai Free Camp művésztelep kiállítása látható. Debrecenben bemutatják a csíkszeredai Székelyföld irodalmi folyóiratot, Hajdúböszörményben pedig a gyergyóalfalvi művésztelep munkáit. A rendezvénysorozat zárásaként Derecskén és Debrecenben fellép a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kapcsolatba lép Hargita és Hajdú-Bihar. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház november bemutatja Alina Nelega Zurinka című roma népmesék és népmondák alapján készült bábelőadást Rudy Moca rendezésében. /Roma népmese a temesvári magyar színpadon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

Erdély-archívum létrehozását tervezi Márton Zoltán kolozsvári fényképész, aki nemrég nyílt galériájában egyéni és csoportos tárlatokat is szervezne. Évekig Svédországban élt, ahol fényképészként tevékenykedett. Három hete nyitotta meg FOTOmART nevű, fényképekre szakosodott galériáját Kolozsvár központjában, jelenleg pedig alapítvány létrehozását tervezi. Az alapítvánnyal megpróbálják összegyűjteni és digitalizálni az egykori és még aktív erdélyi fényképészek anyagát. A digitalizált képeknek egy internetes adatbankot is létre szeretne hozni, mely folyamatosan bővülne az új „szerzeményekkel. A képeket ebből az adatbázisból bárki megvásárolhatná, és kinyomtathatná. /Varga László: Alapítványt és internetes archívumot hozna létre erdélyi fényképek számára Márton Zoltán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Negyvenedik születésnapját ünnepli november 23-tól a román közszolgálati televízió magyar adása, jelezte a TVR magyar szerkesztőségének vezetője, Kacsó Sándor főszerkesztő. 1969. november 23-án szólalt meg először a román nemzeti televízióban magyar bemondó. Kettős ünneplésről van szó – magyarázta Boros Zoltán, a magyar adás rendszerváltás utáni első főszerkesztője – a negyvenéves évforduló mellett decemberben az újraindított magyar adást is ünnepelik. A magyar adást 1985-ben egyetlen telefonutasítással megszüntették, filmanyagát a területi rádióstúdiók hang archívumával együtt egy bukaresti központi raktárban helyezték el, pusztulásukat felgyorsító körülmények között. Az 1990. január 8-án, hétfőn sugárzott ‘89 utáni első, háromórás magyar adás elkészítésére csupán három nap állt a szerkesztőség rendelkezésére. A kilencvenes évek második felétől a bukaresti magyar szerkesztőség romániai monopóliuma megszűnt, nemcsak a számos kábeltévé-hálózat által sugárzott magyarországi adó, hanem a román közszolgálati televízió területi stúdiói (Kolozsvár, Temesvár, később Marosvásárhely), és még inkább a helyi (aradi, brassói, csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmári, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi stb.) magántévé-társaságok jelentős számú néző figyelmét vonzzák. „Ennyi év után már kellene, hogy legyen egy saját, magyar nyelvű tévécsatornánk, hangsúlyozta Boros, Zoltán. /Negyven év a kilencediken. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Tizenöt éves évfordulóját tartottak Uzonban: a Jókai Mór Közművelődési Egyesületét és az ennek kebelében működő, ugyancsak másfél évtizedes múltra visszatekintő Szivárvány Női Kórusét. Ez alkalommal vendégül láttak több kórust. A 7. uzoni kórustalálkozó közösségeket megtartó, az összetartást erősítő kulturális eseménnyé vált. Az uzoni asszonykórus Magyarországon is sikerrel szerepelt. A Szivárvány Kórusban jelenleg tizenhatan énekelnek, tagja a Romániai Magyar Dalosszövetségnek, 1997-ben elnyerték a bodoki egyházzenei találkozó aranyfokozatát, 1999-ben Kiemelt Nívódíjat szereztek, Keresztes Enikő karmestert Seprődi János-díjjal tüntették ki. /Sylvester Lajos: Esett, de szép szivárvány ragyogta be az eget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

Megjelent Kelemen Antal A hangosan szóló csend zenéje, 30 év a fúvószene szolgálatában /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2009/ című összegzése a rétyi zenei közművelődés három évtizedes múltjáról. Az album a kor sajtójából gyűjtött idézetekkel szemlélteti azt a munkát, melyet ez a faluközösség végzett hagyományos zenekultúra megtartása és fejlesztése érdekében. A rétyi zenekar Európa tizenkét országában fordult meg. A rétyi Kovács András Fúvós Egyesület és a Pro Musica Alapítvány magas szintre emelte az iskolai zeneoktatást, így biztosította az utánpótlást, a folytonosságot, sőt egész Erdélyre kiterjedően felvállalta a fúvószenei táborokat s nem utolsósorban a karnagyképzés feladatát. Felvállalták a Romániai Magyar Dalos Szövetség ilyen irányú teljes feladatkörét, nyilatkozta Bukur István, a Kovács András Fúvós Egyesület elnöke. /Három évtized szolgálat (Emlékkönyv Réty zenei életéről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

November 17-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén bemutatták Gáll Ernő: Levelek 1949–2000 /Korunk–Komp Press, Napvilág, Kolozsvár, Budapest, 2009/ című levelezéskötetét. Gáll Ernő özvegye, Gáll Éva Dávid Gyula irodalomtörténész segítségével rendezte sajtó alá a leveleket. A válogatást Horváth Andor, a Korunk főszerkesztő-helyettese végezte. A bevezető tanulmányt Salat Levente egyetemi docens írta. /Köllő Katalin: Levelek tükrében: Gáll Ernő, egy különleges szellemi képességű ember. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Visszautasította a bíróság a Pro Democratia keresetét, amelyben a civil szervezet kérte: függesszék fel a népszavazást. November 22-én, vasárnap, az elnökválasztásokkal egyidőben a román választókat arról is megkérdik: egyet értenek-e azzal, hogy a jelenlegi kétkamarás parlament egykamarássá alakuljon, illetve, hogy 471-ről 300-ra csökkenjen a parlamenti képviselők száma. Az RMDSZ álláspontja szerint minél nagyobb számban részt kell venni a referendumon, és nemmel szavazni mindkét kérdésre. Jelenleg az országban bizalmi válság van, ezért várhatóan alacsony lesz a részvétel. Traian Basescu és Mircea Geoana a két legesélyesebb államfő-jelölt. /Sz. K. : Elnökválasztás és referendum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

„Amikor a magyar közösség érdekeiről van szó, nincs elveszett szavazat” – üzente választóinak Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje. Sérelmezte, hogy nem kapott meghívót az elnökválasztási kampányt záró november 20-án tartott nyilvános tévévitára, amelyen Crin Antonescu liberális, Mircea Geoana szociáldemokrata jelölt, illetve Traian Basescu államfő méri össze erejét. – Otthonában, Csíkkarcfalván kezdődött, és ott is zárult november 19-én Kelemen Hunor négyhetes erdélyi kampánykörútja Az EMNT támogatja Kelemen Hunort a választásokon, az MPP nem. /Cs. P. T. : „Nincs elveszett magyar szavazat” Kampányzáró beszélgetés Kelemen Hunorral, az RMDSZ államelnökjelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Marosvásárhelyen Stefan Gusa tábornok, Scornicestiben pedig Nicolae Ceausescu márványból készült szobrát akarják elhelyezni köztéren. Ceausescu szobra a talapzattal együtt 3–4 méter magas. Scornicesti polgármestere, Constantin Nedelea szerint a néhai vezető megérdemli a szobrot. Ceausescu a városban született, és sokat tett érte. Az 1989-es temesvári felkelőkbe való lövetéssel vádolt Gusa tábornok szobrának marosvásárhelyi elhelyezéséről nemrég hozott határozatot a városi önkormányzat. Az RMDSZ frakciója a határozat visszavonására kérte a testületet, de a román többségű tanács elvetette ezt a javaslatot. /B. T. : Ceausescunak és Gusanak is szobrot emelnek húsz év után? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést a kézdivásárhelyi rendőrségen Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor, miután hat román fiatal megvert és megkéselt egy 22 éves fiatalembert a városban. Az esetre november 15-én került sor, az áldozat azonban elhallgatta az ügyet és nem kívánt rendőrséghez fordulni. A politikus azonban megkereste a kézdivásárhelyi fiatalembert, elkísérte a sepsiszentgyörgyi törvényszéki orvoshoz, majd a látlelet birtokában a kézdivásárhelyi rendőrségen feljelentést tettek. „Aggasztó, hogy egy javarészt magyarok lakta kisvárosban valakit azért verjenek meg, mert anyanyelvén beszél” – mondta a szenátor. Az elmúlt hetekben több alkalommal is lefújták Kézdivásárhely, illetve a hozzá tartozó települések helységnévtábláin a magyar feliratot. Nem ez az első magyarverés a környéken, júniusban két lemhényi lakost vertek meg az egyik berecki benzinkút étkezdéjében, mert magyarul beszéltek – az esetet az egység biztonsági kamerái is rögzítették. /Bíró Blanka: Kézdivásárhely: feljelentették a magyarverőket. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Ukrajna függetlenné válása óta a napokban fordult elő először, hogy az állami televízió egyes csatornája nyíltan magyarellenes műsort sugározzon, gyakorlatilag szeparatizmussal vádolva meg a kárpátaljai magyarságot és Budapestet. Az Ukrajnára leselkedő veszélyek: a magyar irány című adásban megszólalt a Szvoboda nacionalista szervezet vezetője, aki felrótta a kárpátaljai magyaroknak, hogy emlékműveket állítanak Ukrajna területén. Mint hangsúlyozta, a magyarokkal ellentétben az ukrajnai románok, szlovákok és más kisebbségek megértették, hogy nem célszerű emlékműveket állítaniuk, mivel szerinte azok, akik emlékműveket állítanak, azt jelzik, hogy ott vannak, s adandó alkalommal az emlékjeleknél húzzák meg az új határt. A műsor készítői, beregszászi magyar iskolákkal és a magyarországi oktatási-nevelési támogatással példálózva, azt állították, hogy a városban magyarosítás folyik. Szerintük a Beregszász központú nemzetiségi járás kialakításával kapcsolatos, úgymond Budapest által is felkarolt elképzelések célja az, hogy megvalósulásuk esetén a helyi magyarok referendumon kérhessék a terület Magyarországhoz csatolását. /Magyarellenes uszítás Ukrajnában. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

A külügyminisztérium határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról és a magyar diplomácia legfontosabb feladatairól és céljairól beszélt Balázs Péter külügyminiszter november 19-én a határon túli magyarság vezetőivel folytatott megbeszélésén. „Nem tudunk nem foglalkozni a nemzetpolitikával” – jelentette ki Balázs Péter, hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik ezért „egyeztetve járnak el”. Megítélése szerint a térségbeli új államok létrejöttével „közelebb jöttek a szomszédok”, és specifikusabbá váltak a kapcsolatok. A külügyminiszter által kezdeményezett tanácskozáson a határon túli magyarság képviseletében részt vett Markó Béla, a RMDSZ elnöke, Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ), Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösség (HMDK) elnöke, Kocon József, a szlovéniai Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, valamint Deák Ernő, az ausztriai magyarság vezetője. /Határon túliak Balázs Péternél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet november 19-én Kolozsváron megkoszorúzta Dsida Jenő sírját és Márton Áron szobrát. A nagykövet az EME fennállásának 150 éves jubileuma alkalmából látogatott a kincses városba. A Dsida Jenő sír koszorúzása kapcsán kifejtette, mennyire fontos lenne a kolozsvári magyarságnak, hogy Dsida Jenő nevét utca viselje. /(J. J.): Koszorúzott Füzes Oszkár magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Ez nem a mi választásunk, itt mi legfeljebb szavazhatunk, ezt érzi B. Kovács András az államfőválasztás kapcsán. Az erdélyi magyarság kollektív igényei ugyanis szóba sem jönnek a programokban az egy RMDSZ-jelölt kivételével, akinek úgyszólván szolgálati kötelessége azokat képviselni. Lehet elmélkedni azon, hogy mennyire csupán jelszó az RMDSZ-jelölt egyik-másik célkitűzése, mert a szövetség nemegyszer az ún. reálpolitizálást választotta el az utóbbi évtizedben, s a kormányban, hatalomgyakorlásban való részvétel kedvéért több dologról lemondott. A többségi jelöltek szemében a magyar autonómiaigény ügyészségi kivizsgálás után kiált. Ezért meg kell teremteni azt az önrendelkezési formát, melyben „saját gondjaink végre kellő megfogalmazásban vethetők fel és oldhatók meg”. /B. Kovács András: Ez a tér nem a miénk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

A székelyudvarhelyi városházán telt ház előtt mutatkozott be a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a helyi diákoknak. A rendezvényen dr. Dávid László, az egyetem rektora elmondta: nem tavasszal kell elmenni a jövendőbeli egyetemistákhoz, mert a gyerekek nem érettségi előtt néhány hónappal döntik el, hol szeretnének továbbtanulni. „Bízunk abban, hogy az egyetemi hálózat bővítése döntő módon, hosszú távon és biztonságosan járul majd hozzá az erdélyi magyar értelmiség képzéséhez, a magyarlakta régiók gazdasági és kulturális felemelkedéséhez” – fogalmazott a rektor. /Csáki Emese: A székelyudvarhelyi diákokkal találkozott a Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Teljesen megújult a lisznyói református műemlék templom belseje. A munkálatokat építőanyaggal és munkaerővel segítette az uzoni önkormányzat is. /(kgy. z.): Megújult műemlék templom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

Gidófalva községháza felújított polgári épületének falára helyezett márványtáblán olvasható: Szállj versenyre, magyar/ S fog kelni körüled az élet. (Kölcsey Ferenc) Állíttatta Nagyvázsony önkormányzata a magyar millennium és Gidófalva községgel fennálló testvérkapcsolat tiszteletére 2000. október 23-án. /Sylvester Lajos: Szállj versenyre, magyar... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

Tízéves érettségi találkozó, csak novemberben sikerült időpontot találni a nagyon elfoglalt fiúknak-leányoknak. Változtak az idők. Annak idején, a tízéves találkozójukról mindössze ketten hiányoztak, emlékezett vissza Ujj János, most az osztálynak több mint nem jött el. Hárman már külföldön vannak. Legtöbbjük munkahelyi elfoglaltsága miatt hiányzott. Saját karrierjét mindenkinek építenie kell, különben jön a konkurencia. Társadalmi élet nincs. /Ujj János: Michelangelóval faragni. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

Mester János emléktáblát avatnak Magyarpécskán november 21-én. Mester János /Magyarpécska, 1879. szept. 15. – Budapest, 1954. júl. 1./ papnak készült, püspöke Rómába, a Gergely Egyetemre küldte tanulni. Teológiai tanulmányait 1906-ban fejezte be, hittudományi doktorátussal. Belépett a jezsuita rendbe, Belgiumba helyezték. 1914-ben tért vissza a Csanádi egyházmegyébe, amikor Glattfelder Gyula (1874-1943) püspök a Szent Imre Kollégiumban helyezte, prefektusnak. 1915-ben a budapesti egyetemen filozófiai doktorrá avatták. 1919-től a temesvári hittudományi főiskolán tanár, lelkiigazgató és székesegyházi szónok. Mester Jánosnak 1922-ben sikerült elérnie, hogy a románok engedélyezzék a lelkipásztorok folyóiratának, a magyar nyelvű Egyházi Szemlének megjelenését. 1921-től Budapesten főiskolai tanár lett, majd a szegedi egyetemen tanított, 1930-ban Klebelsberg Kunó miniszter a szegedi egyetemen nyilvános rendkívüli tanárává, a filozófiai tanszék vezetőjévé nevezte ki. Nagy gondot fordított hallgatói magyarságtudatának formálására. 1949-ben 70 éves korában ment nyugdíjba. /Nagy István: Mester János emléktábla-avatás Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

A Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet közgyűlésén újraválasztották Ilonczai Zsoltot. Elmondta, hogy általában havonta van valamilyen nagyobb rendezvényük 70-80-100 fős részvétellel, ugyanakkor hetente zajlott a filmklub, tánctanfolyam, vagy az activity és a kosárkör. Azonban a megszólított fiatalság számarányát nézve nem elégedett, akkor sem, ha Temesváron szórványban vannak. Jövőre a TEMISZ húszéves lesz, jubileumi ünnepséget rendeznek, legalább 3-4 napos fesztivállal. Erre az évfordulóra szeretnének majd egy rövid történeti áttekintő füzetecskét, esetleg egy kisebb terjedelmű könyvet összeállítani TEMISZ elmúlt húsz évéről. A TEMISZ-t elindító elnök Toró T. Tibor volt, aki létrehozta ezt a szervezetet, Kántor Zoltán egykori alelnök elindította a TEMISZ napilapját, a Vétót. /Pataki Zoltán: „Még több embert mozgósítani!” = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./ A Vétó a Temesvári Új Szó melléklete volt 1990-1992 között.

A Marosvásárhelyi Főiskolások Keresztyén Egyesülete idén ünnepli 6. születésnapját, és ebből az alkalomból november 18–22. között MIFIKE-napokat szerveznek. November 20-án hit, hivatás, szakma témában szerveznek vitaestet. /MIFIKE-napok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

Aradon a Kölcsey Diákszínpad színészpalántái felléptek a minorita kultúrházban őszi évadnyitó műsorukkal. A kiscsoportosok Pávai Gyula A részeges király c. mesejátékát vitték színpadra, a középiskolások a Jelenetek egy hősszerelmes életéből c. darabbal léptek fel. A diákokkal Faragó Zénó, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművésze foglalkozott, aki maga is a Kölcsey Diákszínpad tehetséges növendékei közül vált ki évekkel ezelőtt. Az immár tíz éve saját gyermekszínpadával is foglalkozó Ujj Ágnes tanárnő szívvel-lélekkel segített a rendezőnek. Korrepetált, díszletet, kosztümöket készített, sminkelt stb. Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke közölte, nagyszabású esemény megszervezésén fáradoznak. Jövőre ünneplik a Kölcsey Diákszínpad fennállásának 20. évfordulóját, erre szeretnék meghívni az összes Aradról indult színművészt. /Sólya R. Emília: Kölcsey Diákszínpad tovább fejlődik! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

Képzőművészeti szakokon tanuló középiskolás diákok hagyományos tárlatát szervezte meg a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum. A kiállítás most az iskola fennállásának 60. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat része. Az iskola 1949 október elsején alakult, első igazgatójának Izsák Márton szobrászművészt választották. Péter Mária aligazgató románul és magyarul ismertette az iskola történetét. /Nagy Botond: Munkák a Palotában. Reprezentatív tárlat a hatvanadik évfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

Esterházy Péter Rubens és a nemeuklideszi asszonyok három dramolettből álló, egyrészes, barokk komédiáját mutatták be november 19-én a bukaresti Carturesti könyvesboltban a főváros színművészeti egyetemének első éves hallgatói. /Fleischer Hilda: Magyar komédia Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

November 20-án mutatja be a szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata Tóth Ede A falu rossza című népszínművét. A csaknem 150 éves darabot Csurulya Csongor vitte színpadra, aki a partiumi társulat állandó rendezője, valamint a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője. /Végh Balázs: „Mesés” népszínművet mutatnak be a szatmárnémeti Északi Színházban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./