A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1996 óta részesíti életműdíjban azokat a tanárokat, tanítókat, akik több évtizeden át szolgálták lelkiismeretesen a romániai magyar közoktatást, tájékoztatott Virág Erzsébet, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke. Az életműdíjat az ezredforduló táján nevezték el Ezüst Gyopár-díjnak. A kétévente megrendezett díjátadásra Szovátán kerül sor. Halmos Katalin, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum zenetanára felidézte, a líceum vegyeskara idén áprilisban ünnepelte fennállásának 30 éves évfordulóját. Nagyon örült az Ezüst Gyopár-díjnak. „Méltán érdemli meg az elismerés szavait Jánossy Sándor, a dési Andrei Muresanu Kollégium nyugalmazott oktatója, a természettudományok tanára” – hangzott el a méltatásban. „Számomra az RMPSZ által adományozott Ezüst Gyopár-díj legalább annyit jelent, mint a Kossuth-díj vagy a Corvin-lánc. Nívós díjnak érzem, és köszönöm azoknak, akik rám gondoltak, mert ez azt jelenti, hogy egyféleképpen gondolkozunk”, mondta Kallós Zoltán néprajztudós, a mezőségi szórvány nagy apostola. Magánvagyonából közvagyon lett: iskolát alapított szülőfalujában, saját házát alakította át bentlakássá, hogy a vidék falvaiban anyagi és lelki szórványban élő magyar gyerekek tanulni tudjanak, fejtette ki Balázs Bécsi Gyöngyvér laudációjában. Kerekiné Magyarósy Ildikó, tordai nyugdíjas tanító megkönnyeztette a laudáció. Szöllősi Ferenc, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum nyugalmazott igazgatója arra most is büszke, hogy ötéves küzdelem után 1970-ben, azaz igazgatása alatt kapta vissza az iskola Brassai nevét. Erdély-szerte először a Brassai rendezett Brassai Hetet, kiosztották a Brassai Nagydíjat és a Brassai Kupát. Váratlanul /Nagy-Hintós Diana: Oktatás – Öt Kolozs megyei pedagógust tüntetett ki idén az RMPSZ Ezüst Gyopár-díjjal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeumban november 18-án nyílik az Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Vigadó, a kovásznai Ignácz Rózsa Emlékház, a kolozsvári Reményik Sándor Galéria után itt is bemutatják az intézet munkatársa, Szebeni Zsuzsa kurátor által szervezett centenáriumi kiállítást. A kovásznai születésű Ignácz Rózsa író, színész, újságíró, meseíró, műfordító, ugyanakkor színpadi szerző is. /Ignácz Rózsa Centenáriumi vándorkiállítás az OSZMI-ban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Négynapos fesztivállal és tudományos ülésszakkal emlékezik Ruha István hegedűművészre a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia közössége, volt tanítványai és tisztelői. November 14-én tudományos konferencia nyitja a rendezvényt. Előadást tart többek között Angi István zeneakadémiai professzor, Visnyai Csaba nagykárolyi zenetanár és Bányainé Line Ildikó, a Budapesti Rádió zenekarának hangversenymestere. A következő napokon koncertekkel áldoznak Ruha István hegedűművész emlékének. /Nagy-Hintós Diana: Ruha István hegedűművészre emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Kuszálik Péter válaszolt Kincses Elődnek, aki felsorolta kifogásait, helyesbítéseit Purgatórium című kötetével kapcsolatban. Kincses Előd cáfolta Kuszálik állítását, hogy Sütő Andrást a román kommunista hatalom részéről semmilyen retorzió sem érte. Sütő telefonját is lehallgatták. Kuszálik szerint másokét is lehallgatták. A Sütő András Baráti Egyesület ötletgazdája Kuszálik szerint Székely Ferenc volt, nem Nagy Pál. Kincses Előd viszont szemtanúként emlékezett: „Az egyesület alapító okiratát én szerkesztettem, ott voltam az alakuló ülésen, egyáltalán nem volt vita arról, hogy ki legyen az elnök, mindnyájan az egyesület megalapításának ötletgazdáját, Sütő régi barátját és harcostársát, Nagy Pált kértük, hogy vállalja el e tisztséget, amit rövid szabódás után meg is tett. ” /Kuszálik Péter: Válasz Kincses Elődnek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./ Előzmény: Kincses Előd: Az ördög ügyvédje és a tények. = Népújság (Marosvásárhely), 2009. nov. 12./

Húsz év távlatából néznek vissza önmagukra a Túlélő képek. Harmincnégy erdélyi íróember arca, két évtizeddel 1989 után, Kolozsvár, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy internetes összekapcsolódásának szüleménye. Kántor László: Túlélő képek. Erdélyi írók, 1989–2009. Kiadója a székelyföldi Alutus és a budapesti Noran Libri Kiadó. Kántor László most már örül, hogy belevágott ebbe, hogy apja, Kántor Lajos biztatására hallgatott. Arra kérte fotóalanyait, hogy szabadon fogalmazzák meg emlékeiket esszében, novellában, nyílt levélben, versben. /Nagy Székely Ildikó: Arcok, szavak, szelek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Számos erdélyi és magyarországi könyvkiadó mutatta be új kiadványait a múlt hét végén, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó a marosvásárhelyi Bernády Házban több szerző friss kiadványát ismertette. A könyvekről Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője, beszélt, majd íróikat kérte fel szólásra. Böjthe-Beyer Barna az Erdély hegyei című sorozatban megjelent Görgényi-havasok északi és középső része című kötete kapcsán felhívta a figyelmet a www.gorgenyi.ro című honlapra. Sarány István Toronyiránt Európában című kötete útikönyv, a szerző utazásélményei ihlették megírását, illetve a kérdés: mi az, ami összeköti a Székelyföldön élőket Európával. Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai című kötetét már bemutatták Vásárhelyen. Ez az a könyv, amelyet nem szerzője írt, hanem róla írták a szekus lehallgatótisztek. Váli Éva Házimúzeum című kötetét az összegyűjtött tárgyak emlékére írta. Jánossy Alíz Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetében a Gyergyószárhegyen szervezett alkotótáborokban részt vevő művészekkel készített interjúk olvashatók. Balázs Lajos Amikor az ember nincs es ezen a világon című könyvének alcíme: Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson. Ismertették még Balás Árpád Maros megye – Barangolás a Székelyföldön, illetve Albert Ildikó Léleképítés című frissen megjelent köteteit, majd kiállításmegnyitó következett, amelynek keretében a Műterem sorozat 29. és 26. kötetét is megismerhette a közönség. Előbbi Jakobovits Márta művészetét mutatja be (Németh Júlia előszavával), utóbbi Vinczeffy László munkásságát (előszó: Kántor Lajos). Bemutatták Nagy Pál festőművész Cserkész tábori naplóját is. /Nagy Botond: Pénteki Pallas. Könyvbemutató-sorozat és tárlatnyitó a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Czegő Zoltán ismertette Paizs Tibor Erdélyi prikulicsok c. könyvét Hogyan írjunk emlékiratot címmel a Látó folyóirat 2009. októberi számában. Paizs Tibor emlékiratában a nemzetpolitikára is kitért. Az erdélyi tolerancia bizonyságaként emlékeztetett arra, hogy 1648-ban Rákóczi György erdélyi fejedelem, a maga költségén nyomtatott ki Bibliát román nyelven. Paizs Tibor a kolozsvári, Házsongárdi temetőt is felhozza, mivé válnak egykori magyar nagyságok síremlékei, kriptái, mivé válik a Mezőség, hogy válnak idegenné tartományok, vidékek. Ez a könyv birkózás a magyar történelemmel. És mindig az igaz, az igazság győz. Megküzdött a Házsongárdi temetővel Lászlóffy Aladár költő is még 1989-ben, most a másik költő, Paizs Tibor veszi számba élete s életünk elmaradozott másik részét-felét, méltatta Czegő Zoltán a könyvet. /b. d. : Birkózás a történelemmel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Az utóbbi időben Bölöni Domokos évenként előáll egy új kötettel. Legújabb gyűjteménye /Elindult a hagymalé, Impress Kiadó, Marosvásárhely/ szintén rövidpróza, de elüt az előzőtől, nem novellák és karcolatok ezek az újabb írások, inkább vallomások, visszaemlékezések, szociográfia és történelem együtt. Mindegyikben ott van a szerző féltő aggodalma a közösség iránt, melyből vétetett: a család, a szülőfalu, a tágabb szülőföld, Erdély. Szépírói igénnyel megírt valóságirodalom, minősítette a könyvet Gábor Attila. Bölöni Domokos gondjainak „fészke” a küszködő szülőfalu: a földművelés nem kifizetődő, a falu népe kiöregedett. Jönnek az idegen vevők a földre. Fél évszázad alatt másodszor húzzák ki a falu népének lába alól a földet! A megoldás a szerző szerint: kitartani, kivárni: „Erdély azoké is lesz s marad, akik nyomorúságát is vállalják, talán. Hát nem adom el a földet, urak. ” A szerző szóvá teszi, hogy bizony rosszul sáfárkodunk a ránk hagyott örökséggel. A Hangya Szövetkezetnek nemcsak a történetét kellene megírni, hanem tevékenysége sok tekintetben követendő példa lehetne ma is. /Gábor Attila: Vallomás a szülőföldről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Bogdán László új verseskötetében /Felröppenő flamingó/ az átiratok múzeumának újabb termei nyílnak, újra sok a szerepvers. A kötetben a Másvilág ciklus a magyar ötvenhat hőseinek állít emléket, az Ottó és a csipkeverőnő ciklusban pedig egy jelenkori magyar költő, Tolnai Ottó életművének. /Felröppenő flamingó (Bogdán László új könyveit ajánlja az olvasónak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Bogdán László Ricardo Reis Tahitin című könyve egyfajta átírás, ,,beépülés” a huszadik század egyik legjelentősebb, páratlan költői univerzumot teremtő költőjének, Fernando Pessoának a világába. /Bogdán László: Ricardo Reis Tahitin (Összegezés, de nem búcsú). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Volt idő, amikor a jobb megélhetésért tömegesen vándoroltak el Székelyföldről, manapság inkább bevándorlási hullámról beszélhetünk. A külföldi szerencsepróba után sokan hazaköltöztek, egyre többen vannak olyanok is, akik szülőföldjük helyett választották Székelyföldet. „Elemezgettük, hogy gyereknevelés szempontjából hol lenne jobb. Hát Csíkszereda győzött Budapesttel ellentétben. A kisvárosi hangulat sokkal nyugodtabb, itt jobb, biztonságosabb a környezet, egészségesebb, úgy a levegő, mint az ételek. ” – vallja Veres Nándor fényképész, aki budapesti lakhelyét cserélte székelyföldire. Itt talált új otthonra Sipos Betti, a Csíki Televízió jelenlegi főszerkesztője: „Ami miatt én Székelyföldet nagyon szeretem az, hogy más az emberi kapcsolatoknak a működtetési formája, mint Magyarországon, én úgy érzem, sokkal melegebbek az emberi kapcsolatok. ” /Egyre többen települnek át Magyarországról Székelyföldre. = Erdély. Ma, nov. 15./

Traian Basescu államfő sajnálja, ha a területi autonómiát elutasító kijelentésével csalódást okozott az erdélyi magyarok körében, de ma is fenntartja: nem tehet engedményeket az alkotmánnyal kapcsolatban. Leszögezte: továbbra is úgy véli, Sólyom László köztársasági elnök diplomáciai hibát követett el, amikor március 15-i erdélyi látogatását megelőzően „nemlétező közigazgatási egységben” kért leszállási engedélyt. Basescu nagyon jó kapcsolatot ápol a Fidesz elnökével, ez nem jelenti, hogy minden tekintetben meg kell egyezzen a véleménye a Székelyföld területi önrendelkezését támogató Orbán Viktorral. Basescu mandátuma végén az elmúlt öt év legfontosabb személyes megvalósításai közé sorolja, hogy 2005 áprilisában Luxemburgban aláírták Románia uniós csatlakozásáról szóló szerződést, 2007. január elsejétől pedig az ország az Európai Unió tagja lett. Erős adócsökkentést hajtottak végre, sikerült bevezetni a 16 százalékos egységes adókulcsot. Elődeivel ellentétben ő elítélte a kommunizmus rémtetteit, ezzel kiváltotta számos párt és politikai személyiség ellenszenvét. Volt bátorsága átadni a volt Szekuritáté kétmillió dossziéját a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak. Mandátuma során részesült először az oktatásügy a hazai össztermék hat százalékából, megkezdődött a kormányügynökségek átszervezése, 112 ilyen intézmény megszűnik, a bruttó átlagbér 835 lejről 2009 augusztusára 1880 lejre emelkedett, 2004-ben még 231 lej volt az átlagnyugdíj, idén augusztusban elérte a 730 lejt. Életbe lépett a 350 lejes garantált minimálnyugdíj. /Rostás Szabolcs: Exkluzív – Traian Basescu: az alkotmány nem alku tárgya. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Traian Basescu államfő és Crin Antonescu államelnök-jelölt első televíziós vitáját november 14-én Kolozsváron rendezték meg. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke a Basescut támogató demokrata párti politikusok táborában foglalt helyet, amint az televízióadók által élőben közvetített képeken többször is látható volt. László Attila azt mondja: őt RMDSZ-elnökként és alpolgármesterként is meghívták a vitára, és a szervezőket hibáztatta amiatt, hogy a demokraták táborába ültették. Hozzátette: szó sincs arról, hogy ő Basescut támogatná, továbbra is Kelemen Hunort támogatja. Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselő László Attila lemondását kérte az RMDSZ megyei elnöki tisztségéről. Az ügy éles vitát váltott ki az RMDSZ megyei elnökeinek november 15-én tartott marosvásárhelyi tanácskozásán is. A területi elnökök közül többen is bírálták Marosvásárhelyen László Attilát. /Borbély Tamás: Basescu mellett kampányolt a hétvégén László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

„Elegünk volt abból, amit magunk körül látunk mostanában, abból, hogy a vezető román politikusok nem tudnak semmit felkínálni a népnek, hogy tönkretették a Székelyföldet, Erdélyt, elegünk van abból, hogy mások mondják meg mi legyen a Székelyföldön, mi legyen Erdélyben” – mondta Markó Béla szövetségi elnök Kelemen Hunor államfőjelölt november 15-én tartott marosvásárhelyi országos kampányrendezvényén. Kelemen Hunor Székelyföldön folytatta kampánykörútját. „Itt most nem magyar küzd magyarral, RMDSZ-es az SZNT-sel, itt most egyetlen magyar üzenet, egyetlen magyar érdek létezik, az, hogy ott legyünk, ahol a rólunk szóló döntéseket meghozzák” – jelentette ki a Székelykeresztúron megszervezett lakossági fórumon. Budapesten a jelenlegi román államelnök határozottan kijelentette, soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön, emlékeztetett Kelemen. Székelyföldön szórólapok terjednek Orbán Viktorról és Traian Basescuról az idei tusványosi tábor alkalmával készült fotóval, rajta az Orbántól származó kijelentés: „A második fordulóban én Basescura szavaznék!”. Az RMDSZ munkatársai felvették a kapcsolatot a Fidesszel, és kiderült, Orbán Viktor nem tud erről az akcióról. /Egyetlen magyar érdek létezik” Országos kampányrendezvényt tartott Marosvásárhelyen az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Demjén Ferenc sztárvendéggel országos kampányrendezvényt tartott november 15-én Marosvásárhelyen a sportcsarnokban az RMDSZ. Az eseményen jelen voltak a szövetség vezető tisztségviselői, képviselők, szenátorok, önkormányzati képviselők. A romániai társadalomnak új közös célra van szüksége, ez lehetne az alkotmány és az állam korszerűsítése, mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje besztercei látogatása során. Kelemen Hunor a Nyárádmenti Kistérség Turisztikai Vásárán vett részt, a nyárádszentlászlói szabadidőközpontban, majd a Kerelőszentpál községhez tartozó Buzásbesenyőre is ellátogatott, ahol parkavatón vett részt. /Kelemen: Adót emel a költségvetés. Kampányolás Marosvásárhelyen, Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

November 14-én tartották meg az RMDSZ Kolozs megyei küldöttgyűlését. László Attila megyei elnöki beszámolója szerinte életképes szervezet benyomását keltő csapatmunka zajlott, melynek látványos „termékei” a Márton Áron-szobor és az 1956-os forradalmi emlékmű felállítása, a tordai magyar középiskola és az aranyosgyéresi magyar településjelző tábla kiharcolása. Kötő József az elhatalmasodó közönyt tette szóvá, azt, hogy szerinte az RMDSZ mára túlságosan párttá alakult, és hiányzik a konzultáció a szervezeten belül. Mátis Jenő a 2007 óta elveszített vezető tisztségek visszaszerzését sürgette. Palkó József nehezményezte, hogy az RMDSZ nem lépett fel a kolozsvári főtér megcsúfolása ellen. /Ö. I. B. : Kerüljük a kakasviadalt és zászlólengetést! Váltakozó hangulatú RMDSZ küldöttgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Balázs Péter magyar külügyminiszter a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) hétvégi bukaresti találkozóján képviselte Budapestet, és a külügyminiszteri szintű találkozón is részt vett. Elmondta, hogy nem kerültek szóba az olyan kétoldalú kérdések, mint például a szlovák–magyar viszony. Két konfliktusos terület volt a nyáron a magyar és a szlovák fél között: az egyik a Sólyom Lászlóval köztársasági elnököt érintő, augusztus 4-én, Révkomáromban történt incidens, amikor nem engedték be Sólyom Lászlót. Emiatt Magyarország az EU-nál panaszt tett, aminek révén jogi és erkölcsi elégtételt nyerhettek. A másik kérdés a nyelvtörvényé – ez egy hosszabb folyamat, hiszen törvény van, de végrehajtási utasítás nincs. Balázs Péter szerint nincs jele annak, hogy a román-magyar közös kormányülés elmaradásának politikai okai lennének. /Salamon Márton László: Ki kapja a tornaórát? Bukaresti beszélgetés Balázs Péterrel, Magyarország külügyminiszterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Az évek óta elhidegült román–moldovai kapcsolatok normalizálódása jegyében telt Vlad Filat, a Moldovai Köztársaság kormányfőjének a hét végén Bukarestben tett látogatása. A miniszterelnöki tisztséget szeptember óta betöltő Vlad Filat annak a moldovai Liberális Demokrata Pártnak az elnöke (PLDM), amely a júliusban megismételt parlamenti választások nyomán három másik Nyugat-barát alakulattal koalícióra lépve átvette a hatalmat a Vladimir Voronin volt államfő vezette kommunistáktól. A Chisinau és Bukarest közötti viszony rendezésének első jele már abban is megmutatkozott, hogy a legmagasabb román közjogi méltóságokkal folytatott tárgyalások hivatalos nyelve a román volt. A kommunista Vladimir Voronin előzőleg a moldovait nyilvánította hivatalos államnyelvnek. A két ország hamarosan rendezi a diplomáciai téren hónapok óta húzódó nézeteltérést is, a napokban kinevezik Románia chisinaui, illetve Moldova bukaresti nagykövetét. Emil Boc ügyvezető kormányfő bejelentette: 2010-től önálló kormányügynökség foglalkozik Bukarestben a román állampolgárságot igénylők kérésének elbírálásával, a jogosultak pedig öt hónapon belül személyi igazolványhoz jutnak. A könnyített eljárás keretében a Pruton túli igénylők esetében immár nem rendeznek meghallgatást, és nem vizsgálják a nyelvtudást vagy a kulturális ismeretek meglétét sem. A napokban hatályba lépett az állampolgárság odaítélését jelentősen megkönnyítő román jogszabály, amelynek legfontosabb eleme: a román állam abban az esetben is elismeri egy külföldi személy román állampolgárságát, ha annak csak a harmadfokú felmenőjéről bizonyítható, hogy román volt. A jogszabály kimondja, hogy az egykor Romániában élő személyeket „újrahonosítják”, visszaadják állampolgárságukat, amit önhibájukon kívül veszítettek el a határon túli románok. A könnyítés elsősorban a Moldovai Köztársaságban élő románokat érinti, akik közül csak idén közel egymillióan nyújtották be igénylésüket. Az elmúlt időszakban futószalagon ontották az állampolgárságot a moldovaiaknak. /Rostás Szabolcs: Románia futószalagon ad állampolgárságot a Moldovai Köztársaság polgárainak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Kevesebb magyar képviselője lesz a nyolc szlovákiai megyei önkormányzati testületnek, mint eddig volt. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) 40, míg a közelmúltban alapított Híd 3 mandátumot szerzett az október 14-én tartott megyei önkormányzati választás első fordulóján a magyarok lakta régiókban. Az előző, 2005-ös megyei választásokon az MKP 58 mandátumhoz jutott, míg 2001-ben 83 megyei képviselője volt a pártnak. A nyolc megyei önkormányzatnak jelenleg összesen 408 képviselője van. Az eredmény ugyanakkor azt mutatja, hogy az első hivatalos megmérettetés az MKP és a pártból kivált parlamenti képviselők által a közelmúltban alapított Híd között az MKP javára dőlt el. /Gyengén szerepelt a Híd. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Székelyudvarhelyen november 13-án rendezték meg az Orion Expo konferenciát a turisztikai kiállítás keretében, melyen székelyföldi és magyarországi meghívottak szólaltak fel. /Csáki Emese: Nemzetközi turisztikai konferencia zajlott a hétvégén Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Árpád-sávval díszített dzsekibe öltözött fiatalok toboroztak november 15-én Csíkszeredában tagokat az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalomba, a hasonló nevű, Magyarországon betiltott szervezet utódszervezetébe. A toborzó egyik szervezője, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) csíkszeredai szervezetének elnöke, Szőcs Csongor elzárkózott a válaszadástól, mondván, az Új Magyar Szó „többször bemocskolta a HVIM-et”. /Gárdatoborzó Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A Történetek Magyarországról című sorozat újabb rendezvényének adott otthont Marosvásárhelyen a Bernády Ház. A sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ és az Erdély Televízió szervezte kerekasztal-beszélgetés meghívottai, Sógor Csaba, Tabajdi Csaba, Schöpflin György és Bauer Edit a magyar képviseletnek az Európai Parlamentben betöltött szerepéről értekeztek. Valamennyi meghívott második mandátumát tölti az Európai Parlamentben. Bár más-más politikai pártok és országok képviselői, a magyar kisebbségek védelmét érintő kérdésekben valamennyien egyetértenek. Bauer Edit, a szlovákiai magyarság európai uniós képviselője elmondta, a nemzetközi visszhangot keltő nyelvtörvénnyel a szlovák kormány az asszimilációt akarja gyorsítani, illetve tudtára akarja adni a magyaroknak, „ki az úr a házban. ” Schöflin György, a Fidesz képviselője a december 1-jétől érvénybe lépő uniós alapjogi chartától vár változásokat, bár konkrétan még nem lehet tudni, milyen pozitív eredményei lesznek. Tabajdi Csaba MSZP-s politikus arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió a kisebbségi ügyek kezelésére nincs felkészülve. Az őshonos és bevándorló kisebbség között nehezen tudnak különbséget tenni az unió régebbi tagjai. /Antal Erika: Jogi charta kisebbségek nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A Fidesz szerint azért nem nevezte meg eddig az MSZP Mesterházy Attilát a párt miniszterelnök-jelöltjének, mert megvárják jövő heti, tanúkénti kihallgatását a Zuschlag-ügyben. Répássy Róbert Fidesz-frakcióigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy Mesterházy Attilára nézve súlyosan terhelő állításokat tett az Ifjúsági és Sportminisztérium több korábbi alkalmazottja, elsősorban Ocsovai Tamás és Topolánszky Ákos egykori helyettes államtitkárok. Topolánszky Ákos azt állította, hogy őt leggyakrabban Mesterházy Attila, a tárca akkori politikai államtitkára utasította. Répássy Róbert szerint Mesterházy Attila személyével „újra támad a Gyurcsány-Bajnai-korszak”. (MTI) /Fidesz: van miről beszélnie Mesterházynak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Kolozsvár főterére most szerelik a jégpályát. A fiatalok elsősorban Apostut bíráló tüntetései („Miénk a tér”) kétségtelenül jogosak. Kántor Lajos azonban a „Mindent elveszítettünk” sirámaival szemben a Szabadság-szerkesztő Székely Krisztának ad igazat, a tér négy oldalát uraló házak szerencsére még a Ceausescu-, majd a Funar-érát is átvészelték, a „lecsupaszított” középső részen a Szent Mihály-templom pedig az eddiginél monumentálisabban emelkedik ki. – Egyesek aláírásokat gyűjtenek a kolozsvári magyar színház (vezetése) ellen, miközben a Bukarestben megrendezett országos színházi fesztiválon látott Csehov-előadásukat, a Három nővért a fővárosiak az egekbe emelik. Kántor kiállt a modern színház mellett. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. november. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Székelyföld múltját feltáró kutatásaik ismertetését tartották a történészek november 14-én Szovátán a magyar tudomány napja és az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulásának 150. évfordulója alkalmából. Pál-Antal Sándor az EME 150 éves múltját ismertette, majd Sipos Gábor értekezett az EME könyvtáráról, levéltáráról, érem- és régiség-, valamint természettudományi gyűjteményéről. A székelység múltjából a fejedelemség korabeli vásárokról értekezett Rüsz-Fogarasi Enikő, Soós Zoltán pedig a nyárádszentlászlói unitárius templomban végzett régészeti ásatások jelentőségét ismertette. Mihály János a hadi zászlókról, Zepeczáner Jenő a címerekről, Garda Dezső a székely határőrezredekről, Cserey Zoltán a huszárkatonai életmódról tartott előadást. Szováta múltjáról Józsa András és Szolláth Hunor beszélt, Tüdős S. Kinga Mikes Mihályné Bethlen Fruzsina végrendeleteit és a korabeli főúri hétköznapokat ismertette, Csáky Árpád és Tamási Zsolt pedig a katolicizmus helyzetét a 18–19. századokban. A 20. század történelméhez fűződik Boér Hunor kutatása, aki Marosvásárhely szerepét tárta fel a magyar skanzenépítésben, Spielmann Mihály pedig Bernády György közéleti szereplésének utolsó periódusát dokumentálta. /Antal Erika: Történelmi mozaik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Javult az RMDSZ teljesítménye, a Hunyad megyei magyarság megvalósításai, helyzete jobb, mint bármikor az utóbbi 20 évben, a szövetség választási eredményei mégis jelentősen romlottak az utóbbi években, összegezte Winkler Gyula megyei elnök az utóbbi évek paradoxonját november 14-én Vajdahunyadon, a megyei küldöttek tanácsán. Egy héttel korábban a dévai szervezet elutasította a tisztújítást, amelyet a megyei szervezet döntése értelmében meg kellett volna tartani. Megoldatlan a csernakeresztúri szervezet helyzete: Hunyad megye legnagyobb magyar lakosságú faluja közigazgatásilag Dévához tartozik, külön RMDSZ szervezet sincs, noha a megyeszékhelytől eltérő speciális helyzete indokolttá tenné. A legnagyobb probléma: a magyarság nincs településenként feltérképezve, s politikai tevékenység csupán 4-5 nagyobb helyi szervezetben van a 15 közül, míg a többiek kis létszámukból kifolyólag inkább a kulturális tevékenység felé orientálódnak. /Chirmiciu András: RMDSZ MKT gyűlés Vajdahunyadon. Újjáéleszteni a közösségépítést. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Változatos programja volt a Zsil völgyi Kulturális Napoknak. A rendezvénysorozat Lupény és a Zsil völgye magyarországi testvérvárosi-testvértérségi kapcsolata égisze jelében zajlott. Nyár óta a Bács-Kiskun megyei Kecel Lupény testvérvárosa, a Kiskőrösi kistérség pedig egyre szorosabb együttműködési kapcsolatot épített ki az Aninósza-Vulkán-Lupény-Urikány nyugat-zsilvölgyi térséggel. A rendezvénysorozat Lupényban szüreti bállal kezdődött, amelyen a szomszédos Vulkán, Urikány és Petrozsény magyarjai is részt vettek. A Mátyus Enikő tanárnő által felkészített lupényi magyar iskolások a Görög Ilona színdarabot adták elő, majd néptáncokat mutattak be. Másnap, november 14-én Urikányban folytatódott a program, ahol a lupényi, dévai, vajdahunyadi, kolozsvári és keceli focisták mérkőztek meg. /Chirmiciu András: Zsil-völgyi magyar kulturális napok. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Pezsgő kulturális élet volt a hét végén a Hunyad megyei magyarság körében: Déván Tamás Gábor koncertezett, Marosillyén a Zsil völgyében magyar kulturális napok zajlottak, Vajdahunyadon reneszánsz-fesztiválra került sor. A kétnapos rendezvénysorozat november 13-án kezdődött a Hunyadiak kastélyában, ahol a Huniadi Cantores korabeli zenés előadása után a hunyadi lovagok léptek fel, a lovagok kardjai, a bemutatott csatajelenetek a gyerekeket kápráztatták el. Másnap a Magyar Ház szűknek bizonyult a gyerekeknek szervezett programra. Mátyás király apródjai – vagyis a vajdahunyadi magyar iskola diákjai – előadásokat, színdarabokat mutattak be. Mátyás Király udvara címen Kiss Mihály tanító és a helyi magyar civilszervezetek szervezésében gazdag programot ajánlottak a vajdahunyadi és csernakeresztúri gyerekeknek. /Chirmiciu András: Reneszánsz-fesztivál Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

November 17-én Bodosban nyitják meg az idei Erdővidéki Közművelődéi Napokat, ugyanis a falu szülöttét, Egyed Ákos történészt köszöntik 80. születésnapján. A november 22-ig, vasárnapig tartó közművelődési napok keretében Erdővidék tizennégy településén, köztük a Brassó megyei Ürmösön is lesznek rendezvények. Bemutatják Magyari Hunor Az erdővidéki egyházmegye református templomai című albumát. /Szekeres Attila: Egyed Ákost köszöntik (Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

Benedek Elek születésének 150., halálának 80. évfordulója alkalmából a Duna Televízió mesemondó versenyt hirdetett kisiskolások számára. A versenyre hét országból: Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból, Horvátországból, Szlovéniából és Burgenlandból érkeznek magyar iskolások. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Mesevetélkedő a Dunán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Kilencedik alkalommal szervezték meg a néptáncfesztivált Désen, régen tapasztalt összefogással. Idén öt magyar és egy román csoport mutatta meg, hogy azon a vidéken hogyan táncoltak az ősök, milyen ruhát hordtak és milyen alkalmakkor perdültek táncra. Dezső Attila, a dési Aranyeső tánccsoport vezetője, lelke, és a rendezvény szervezője (a Dési Civil Műhellyel együtt) elmondta: rég nem tapasztalt összefogásban és támogatásban volt része. Az előadást a szamosújvári Harmadik Zenekar kísérte élőzenével és ők biztosították a talpalávalót is az esti táncházban. /Kovrig Annamária: IX. néptáncfesztivál Désen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./