Nem minősül törvénysértésnek a tény, hogy Rétyi Ödön, a kormányzó Szociáldemokrata Párt sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje választási plakátjai többségén nem jelenik meg az őt futtató párt neve, sem jele – derült ki a megyei választási iroda elnökének szavaiból. Rétyi Ödön mint ,,sepsiszentgyörgyi magyar polgármester – mindannyiunkért” jelenik meg a reklámszövegen. Nem is jelölt, egyből polgármester! /Szekeres Attila: Hiány kampányban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Jún. 1-jén tartotta kampányzáró közgyűlését az RMDSZ helyi szervezete Nagyzerinden, az Olosz Lajos Művelődési Otthonban. A megyei szervezetet Király András elnökkel az élen a megyei tanácsosjelöltek küldöttsége képviselte. Ozsvár Zoltán leköszönő polgármester, polgármesterjelölt ismertette az eltelt mandátum alatt elért eredményeket. Arad megyében az RMDSZ, a tulipán színeiben 416 polgármester- és tanácsosjelölt várja a vasárnapi megmérettetést. Nagyzerind községben – ahol a magyarság számaránya 95% – a lakosságnak 7 párt listáin induló magyar jelöltek közül kell kiválasztania érdekeinek képviselőit. /Nagyzerinden 7 párt listáin magyarok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Összesen mintegy 130 ezer magyarul tanuló iskoláskorú gyermek esetében kérvényezték a szülők a 22 400 forintos támogatást. Ez tulajdonképpen az idei (2003-2004-es) tanévre szóló egyszeri ösztöndíj, és tartalmazza a 2400 forintos taneszköz-támogatást is. Az Iskola Alapítvány elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ képviselője közölte: az oktatási-nevelési támogatásra jogosultak mintegy kilencven százaléka élt a kedvezménytörvény által biztosított lehetőséggel. Az egyetemistáknak, főiskolásoknak járó, mindössze 2800 forintos hallgatói támogatást viszont a jogosultaknak még a fele sem kérte. /Megkezdték Romániában a kedvezménytörvény alapján megítélt oktatási-nevelési támogatás kiutalását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./

Közös turisztikai fejlesztésekről írt alá megállapodást jún. 2-án Gyulán, a Tessedik Sámuel Főiskolán tartott turisztikai konferencia kapcsán Pál Béla, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium turizmusért felelős politikai államtitkára és Nicu Radulescu, a román Országos Idegenforgalmi Ügynökség államtitkári rangú vezetője. /Magyar–román turisztikai megállapodás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Jún. 2-án útlevélosztályt avattak Székelykeresztúron. Eddig 80 km-t kellett utazni a megyeszékhelyre. Hadd mondják egyesek kampányakciónak azt, hogy épp most kerül sor az útlevélosztály átadására, de akkor is olyan tettnek számít, ami a lakosság érdekében történik – hangsúlyozta Verestóy Attila szenátor. Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke is jelen volt az ünnepségen. /Kristó Tibor: Útlevélosztályt avattak Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

Nagyobb nyilvánosság előtt kellene megrendezni a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) szervezésében Hagyomány és modernizáció témával nemrég megtartott tanácskozást. A vidék értelmisége ugyanis nem minden esetben érzi át az értékmentés fontosságát. Erre példa Tima Mária Magdolna kászonaltízi fiatal tanítónő esete, aki tanítványaiból verbuvált Bóbiska nevű néptáncegyüttesével Belgiumban aratott nagy sikert. A kászoniak székely, dél-dunátúli, szatmári, mezőségi táncaikkal annyira elvarázsolták a közönséget, hogy egy brüsszeli iskola is meghívta őket vendégségbe. Hírük egyre terjedt, Luxemburg fővárosában is sikeresek voltak. Mindezek után a tanítónő még az újságban sem adott hírt visszhangot keltő külföldi turnéjukról. /Kristó Tibor: Értékmentés és értelmiség. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

Kolozs megye tanácsa a megye 81 községét belső számítógépes hálózati rendszerben összekötötte, jelentette be Kerekes Sándor, Kolozs megye tanácsának alelnöke. Mindez lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak hogy számítógépes nyilvántartást vezessenek tevékenységükről, másrészt biztosítja a központtal, tehát a megyével való állandó és folyamatos kapcsolattartást elektronikus posta, videotelefon, internet hozzáférés révén. Ebbe a hálózatba most már bekapcsolódott több vállalat, közhasznú társaság, kiépítették az összekapcsolást a prefektúrával, és következik a rendőrség, a helyi intézmények – iskolák, könyvtárak, múzeumok – hálózati bekötése is. /(i): Hálózatban Kolozs megye. Számítógépes kapcsolat az önkormányzatok között. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Tízéves a kolozsvári Német Kulturális Központ. Több ezer kötetes könyvtára, az Egyetem utcai székhelyén rendezett könyvbemutatók, irodalmi és zenei műsorok, rangos képzőművészeti kiállítások ismertté tették nevét a német kultúra és általában a művelődés iránt érdeklődők körében. /Tízéves a Német Kulturális Központ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Máj. 29-én véndiák-találkozót tartottak Resicabányán a református Templom és Iskola épületében egykor (1929 és 1948 között), tanultak, illetve mindazok számára, akik Resicabánya bármely magyar tannyelvű általános vagy inasiskolájában végeztek. Makay Botond tiszteletes az istentisztelet után mint tiszteletbeli osztályfőnök és házigazda köszöntötte a jelenlévőket. Az RMDSZ-székházban a szokásos vendéglátás egyben kampányrendezvény is volt. /Szakmáry Károly: Az ötödik véndiák-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Kisiratos cserkészcsapatának hamarosan lesz zászlaja. Varga Piroska, az Arad Megyei Gazdasszony Kör elnöke készíti a zászlót, ráhímezi: 124-es számú Godó Mihály Cserkészcsapat, Kisiratos. /(ni): Készül a cserkészcsapat zászlaja. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Jún. 3-án Kolozsváron a Sportcsarnokban zenés-vidám bállal zárta választási kampányát a Kolozs megyei RMDSZ. Fellépett a marosvásárhelyi Gruppen Hecc politikai kabaréja is. Kónya Hamar Sándor képviselő rámutatott: azért vannak ma együtt, hogy legyen újra a magyaroké is Kolozsvár. Markó Béla országos elnök hangsúlyozta: az Együtt szabadon jelszó soha nem volt olyan időszerű, mint most. Ioan Rus köszönetet mondott a magyarságnak a jelölésért, és bevallotta: a magyarokban egy másik világot fedezett fel. „Ne várjon tőlem a magyarság szimbolikus gesztusokat, én tettekkel fogom bizonyítani, hogy komolyan gondolom: együtt újra lehet építeni ezt a várost. Ígérem, hogy senki sem fogja kisebbséginek érezni magát többet Kolozsváron, és ehhez nem lesz szükség protokollumokra” – mondta. /Pap Annamária: Nótás kedvvel zárta választási kampányát az RMDSZ. Markó: hétfőn vége szakad a kolozsvári bíró országlásának. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Jún. 3-án Marosvásárhelyen több mint 15 ezren gyűltek össze az RMDSZ kampányzáró ünnepségén. A rendezvényen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, RMDSZ-képviselők és szenátorok, az RMDSZ polgármesterjelöltjei az ország minden sarkából, a marosvásárhelyi és a Maros megyei tanácsosjelöltek. – Kelemen Attila polgármesterjelölt szolgálatra jelentkezett a marosvásárhelyiek előtt. /Mózes Edith: Országos RMDSZ- kampányzáró a Ligetben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./ Mi nemcsak beszéltünk az autonómiáról, hanem tettünk is érte! Tudtunk autópályatervet megváltoztatni, tudtunk kétnyelvűséget bevezetni, erdőt, földet, házat visszaszerezni, magyar egyetemi oktatást kiküzdeni, magyar iskolát létesíteni, szobrokat visszaállítani, de ismétlem, ez még mind nem elég! – mondta többek között Markó Béla.

Újabb szórólapokat osztogat a Bánffyhunyadi Magyar Polgári Szövetség, amelyben a magyar független városi tanácsosjelöltek támogatására kéri fel a kisváros és vonzáskörzetéhez tartozó vidék magyarságát, ugyanakkor román polgármesterjelölt támogatására szólítanak fel az általuk esélytelennek ítélt RMDSZ-jelölt ellenében. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében az RMDSZ bánffyhunyadi vezetősége felkérte a Polgári Szövetség vezetőségét, nyilvános vita keretében tisztázzák a helyzetet. A felkérést a Polgári Szövetség elutasította, és elkezdte szórólapjainak osztogatását. /Ki osztja meg a bánffyhunyadi magyarságot? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Párbeszédet javasolt Adrian Nastase miniszterelnök a Duna-deltában épülő Bisztroje csatorna ügyében Viktor Janukovics ukrán kormányfőhöz intézett levelében. Az ukrán csatornaépítés kedvezőtlenül befolyásolhatja az Európában egyedülálló Duna-delta ökológiai rendszerét. Sajnálattal állapította meg, hogy az ukrán fél mindeddig nem válaszolt az ezzel kapcsolatos román lépésekre. Az ukránok számára azonban azért lenne fontos ez a csatorna, mert jelenleg kizárólag román felségvizeken, a Duna-delta Sulina ágán hajózhatnak ki a Fekete-tengerre, s mindezért az elmúlt öt évben 600 millió dollárt kellett fizetniük. /Nastase párbeszédet sürget az ukránokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Pap Géza püspök az Erdélyi Református Egyházkerület híveihez intézett felhívásában arra kért minden szavazati joggal rendelkező református egyháztagot, hogy feltétlenül éljen állampolgári jogával, menjen el szavazni, és szavazzon azokra a jelöltekre, akik akár polgármesterként, akár helyi, vagy megyei tanácsosként méltóképpen képviselhetik a közösséget. /Felhívás az Erdélyi Református Egyházkerület híveihez. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Schönberger Jenő püspök mindenkit kért, menjen el szavazni. Mindenki a saját lelkiismeretére hallgatva, olyan párt képviselőire szavazzon, akikről meg van győződve, hogy „népünk, közösségünk vallási, nemzeti és társadalmi érdekeit szívvel–lélekkel a magukénak vallják”. /Püspöki üzenet a helyhatósági választásokra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

Albert Álmos 12 éve Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ támogatásával negyedszer kér bizalmat. Következetes kiállásáért sok támadás érte, méltatlan büntetéseket is zúdítottak rá. Polgármesteri elfoglaltsága mellett felvállalta a területi RMDSZ-elnöki megbízatással járó gondokat is. /Flóra Gábor: A tulipán színeiben. Albert Álmos negyedszer vállalja a megmérettetést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Brassó megyében eddig két településnek volt magyar polgármestere: Apácán és Alsórákoson. Idén reális esély van arra, hogy újabb két településen, Ürmösön és Tatrangon is legyen magyar polgármester. /Tóásó Áron Zoltán: Kettő helyett négy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

84 évvel ezelőtt írták alá a Párizs melletti Trianon-palotában azt a békediktátumot, amely Európa összes nemzetei közül a magyart sújtotta leginkább. A Trianon előtt önálló államként nem is létező Magyarország területének 71,4 százalékát, lakosságának 63,5 százalékát csatolták el. Vannak ugyan teoretikusok, ,,magyarszakértők”, akik a magyarság trianoni traumáját úgy vélik megoldani, hogy végre megszületett a magyar nemzetállam. Méghozzá olyan szerencsés módon, hogy etnikailag egységesebbé vált, mint az új szomszédai. Az első és második bécsi döntés, Kárpátalja magyar visszafoglalása némileg korrigálta a Trianonban elképesztő cinizmussal megszegett etnikai határokat. Ezeket a Magyarországot a háború után tovább csonkoló párizsi békediktátum semmisnek tekintette. Viszont a milliókat földönfutóvá tevő és ezreket elpusztító Benes-dekrétumok ma is érvényesek. Trianonnak és a párizsi békediktátumnak a magyarság számára soha el nem fogadható traumáját csak az érintett térségek uniós csatlakozása oldhatja fel, írta Sylvester Lajos. Szerinte a kettős állampolgárság elnyerésére azért is szükség van, hogy „itthon, Erdélyben, Vajdaságban, Felvidéken is otthon, nemzeti biztonságban, az együvé tartozás tudatával élhessünk”. Emellett a területi vagy kulturális autonómia kiküzdése, a régiófejlesztések testhez szabása, a ,,merjünk magyarok maradni” mentheti meg lelkeinket, tette hozzá. /Sylvester Lajos: Merjünk magyarok maradni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) a Kisvállalkozókat Támogató Kölcsön (KTK) program keretében pénzügyi támogatást biztosít az anyaországon kívül élő és dolgozó magyar kisvállalkozóknak. A pályázat részleteiről tanácskoztak nemrég a Bihar megyei Borson, melyen Bodnár László, az ÚKKA képviselője, a hitelprogramot Romániában működtető székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma, valamint az ÚKKA erdélyi területi megbízotti minőségében tevékenykedő tizenhét vállalkozásfejlesztési központ küldöttei vettek részt. A KTK program a kisvállalkozások beruházását maximum 70%-ban támogatja. A pályázati adatlapok a www.ukka.hu honlapról tölthetők le vagy a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége irodájában vehetők át. /Ördög I. Béla: Pályázati újdonság: Kisvállalkozásokat Támogató Kölcsön. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Dinamikusan fejlődnek Magyarország és Románia idegenforgalmi kapcsolatai; az elmúlt évben Romániából 6 millió látogató érkezett Magyarországra, ami 5,6 százalékkal több, mint 2002-ben – hangzott el a két ország turizmusért felelős államtitkárának gyulai sajtótájékoztatóján. Pál Béla, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium turizmusért felelős politikai államtitkára – miután román kollégájával aláírta a két ország idegenforgalmi együttműködéséről szóló egyezményt. Az elmúlt évben, az előző esztendőhöz viszonyítva 33,3 százalékkal növekedett a Romániába látogató magyarok száma, sőt, az idei esztendő első negyedéves adatai robbanásszerű emelkedést mutatnak, hiszen további 44 százalékkal többen látogattak el Romániába. /Fejlődő magyar–román idegenforgalmi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Tőkés László püspök megorrolt Tempfli József megyéspüspökre, amiért a nagyváradi római katolikus egyházfő az Ady Endre Kulturális és Szabadidőközpont avatóünnepségén közölte: szerinte inkább érdemes volt Nagyváradon felépíteni a centrumot mintsem Érmindszenten, ahol kihasználatlanul maradt volna egy hatalmas intézmény. Tőkés László szerint a posztkommunista magyar kormány a Mecénás Alapítvánnyal karöltve megosztotta a két egyházat, de reméli, hogy a két gyülekezeti közösségre nem fog kihatni ez az incidens. A püspök állásfoglalása szerint „... fordított helyzetben én, Tőkés László református püspök a magyar kormánnyal, valamint az RMDSZ-Mecénással, a római katolikus egyház és Érmindszent kárára nem lettem volna hajlandó kollaborálni... kijelenthetem, hogy én magam, illetve Egyházkerületem semmilyen haszon fejében nem lettünk volna képesek a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyével, illetve annak püspökével fennálló viszonyunkat kockára tenni." Az állásfoglalás a megyei napilapokban sorra megjelent, az érdeklődő újságíróknak a katolikus egyházfő nem kommentálta az ellene szóló vádakat. /(Balla Tünde): Tempfli József megyéspüspököt bírálta Tőkés László. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Glatz Ferenc akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének előadása nyitotta meg az Érmelléki Bocskai Napokat Székelyhídon jún. 2-án. Felvázolta, hogy a 16-17 századi erdélyi és európai történelmi miliőben a reformáció és anyanyelvűség kialakulásával mint jutott emberközelivé a kultúra. Bocskai Istvánnak, (1557-1606) tulajdonképpen egy szerencsés történelmi fordulat révén ölébe hullott Erdély és a magyarországi fejedelemség is, állapította meg Glatz Ferenc. Erdély mindig is sokszínű hely volt, ahol sokféle nemzet megtalálta helyét, homogenizálni sohasem lehetett. Bocskait 1605-ben választották Magyarország fejedelmévé, 1606-ban II. Rudolf elismerte a rendi jogokat és a vallásszabadságot, ami a bécsi békében öltött testet. Ezzel Erdély független fejedelemséggé vált. Az elavult nemzetállami értékrendet el kell felejteni, nyugalmat teremteni, fejtegette a Történettudományi Intézet vezetője. /Balla Tünde: Bocskai fejedelemtől bölcsességet tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium. A helyi katolikus plébános, Berszán Lajos vetette fel egy középiskola létesítésének gondolatát a völgy lakói, illetve a moldvai csángó-magyarok számára. Segítséget kapott: a debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kezdeményezésére közösségi ház épült Sziklára épített ház néven. Alapkövét 1993 májusában tették le, egy év múlva már állt az épület. Közösségi házként azonban többnyire nyáron szolgál az épület, hasznosítási módot kellett találni, így született meg a középfokú oktatási intézmény létesítésének gondolata. Egy évvel később egy IX. osztállyal megindult az új gimnázium, azóta évente bővült az osztályok száma. Ma már óvoda, elemi és általános iskolai tagozat működik az intézményben. A tizedik tanév végén az óvodások száma 54, az elemistáké 68, az V-VIII. osztályosoké 83, a gimnazistáké pedig 153. A ház szűknek bizonyult az intézmény céljaira. Magyarországi közalapítványok, a Mocsáry, az Illyés, az Apáczai Közalapítvány, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével új iskolaépületet emeltek. Gyimesfelsőlokon a ballagás az egész közösség ünnepévé vált. Egyedivé teszi a ballagást az is, hogy az igazgató minden végzős számára beszerzi az adakozó kedvű emberek jóvoltából az egy rend ruhára való szövetet. Teszi ezt annak emlékére, hogy a legendás hírű erdélyi püspök, Márton Áron is a végzős papnövendékeknek egy-egy reverendával kedveskedett. /Tízéves fennállását ünnepli a gyimesfelsőloki katolikus gimnázium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Jún. 1-jén ünnepélyes keretek között került sor két szomszédos nagybányai középiskola, a Németh László és a Nenitescu Líceum új tornatermeinek közös felavatására. /Farkas E. Zoltán: Új tornatermeket avattak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Sikeresen szerepelt a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház az első alkalommal megrendezett marosvásárhelyi TOPFEST (Thalia Open Festival) színházi seregszemlén. A május 20–30. között sorra került fesztiválon a társulat Forgách András Vásott kölykök című stúdió-előadását vitte színre, melyet a legjobb rendezésért járó díjjal jutalmazott a zsűri. Szabó K. István rendező, az udvarhelyi társulat megbízott igazgatója vette át a díjat. A 2003/2004-es évadban ezennel harmadik alkalommal díjazták a székelyudvarhelyi színház munkáját. A XI. Nemzetközi Látványszínház Fesztiválon, Marosvásárhelyen Csehov Sirály című drámája rendezéséért kapott díjat Sorin Militaru rendező; a társulat fiatal színművészét, Szalma Hajnalkát pedig UNITER-díjjal jutalmazták Bukarestben – szintén a Sirályban nyújtott alakításáért. /Szász Emese: Díjazták az udvarhelyi színházat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

161 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Magyargyerőmonostoron Hary Etelka, Kalotaszeg Nagyasszonya, aki Gyarmathy Zsigáné néven vált híressé, mint néprajzkutató és író. Születésnapja tiszteletére az idén a Körösfői Rákóczi Kultúregylet szervezett koszorúzási ünnepséget Bánffyhunyadon, ahol Gyarmathyné élt. Péter Mónika tanárnő, a Gyarmathy Zsigáné Irodalmi Kör vezetője ismertette a Nagyasszony életútját. Lakatos András megyei tanácsosjelölt beszédében rámutatott: A 19. század végén a kalotaszegi magyarság nagyon nehéz gazdasági helyzetbe került. A vasút megépítésével az emberek elestek legfőbb jövedelmi forrásuktól, a fuvarozás lehetőségétől, emiatt a lakosság válaszút elé került: vagy elvándorolnak, vagy más munkalehetőség után néznek. Ekkor kezdte hatalmas munkáját a Gyarmathy-házaspár: fellendítették a háziipart, világhírűvé tették a kalotaszegi népi hímzést. /Péntek László: Bánffyhunyad. Kalotaszeg Nagyasszonyára emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Jún. 3-án Marosvásárhelyen a régi városi kórház melletti parkban felállították a romániai kommunista diktatúrával szembeszálló politikai foglyok emlékművét, Ioan Vasile Grama szobrász alkotását. Az eseményen a Volt Politikai Foglyok Egyesülete marosvásárhelyi szervezetének tagjai, hozzátartozóik, valamint közintézmények vezetői vettek részt. Rosca Ioan görög katolikus kanonok a bebörtönzöttekre, Duna-csatornaépítőkre, lágerekben sínylődöttekre, kényszermunkahelyekre hurcoltakra, indokolatlanul elmegyógyintézetbe utaltakra emlékezett. A szövetség felkérésére szólt az egybegyűltekhez Nagy Géza nyugalmazott református lelkész azoknak a magyar nemzetiségű meghurcoltaknak a nevében, akiket Pitesti-en és Szamosújváron tartottak fogva. A felszólalók között volt Mihai Timaru, aki 15 évet ült börtönben, s aki a vranceai hegyekben vezette az ellenállást, továbbá Dumitru Cormos és Nistor Man, az egyesület tagjai. /(mezey): Marosvásárhelyen felavatták a volt politikai foglyok emlékművét. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Barkácsolni vágyókat várnak a marosvásárhelyi Elektromaros Iskolaközpont újonnan induló magyar nyelvű mechatronika osztályába. A tanintézményben ősztől négy anyanyelvű osztályban folyik majd magyar oktatás: három szaklíceumi és egy ipari iskolai osztályban. A magyar osztályok számát tekintve az Elektromaros Maros megyénkben a Bolyai Farkas Líceum után a második helyen áll. Újdonságnak számít a mechatronika szakképzés, ez Maros megyében az első ilyen próbálkozás magyar nyelven. A mechatronika egyfajta ötvözet a mechanika, elektronika, robottechnika és informatika között. A budapesti Bolyai János Szakközépiskola támogatást nyújt diákcsere-kapcsolatokkal. /Mészely Réka: Bővülő magyar nyelvű oktatás az Elektromaros Iskolaközpontban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Tovább romlik Nagyváradon a vár: összedőlt az egyik több mint a háromszáz éves épület, melyet nem sokkal a vár 1692-es, a török uralom alóli felszabadítása után emeltek. 2002 óta a vár romlása felgyorsult, minden évben leomlott egy-egy épületrész. Bíró Rozália alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje elismerte, hogy nem tettek eleget a várért. Az önkormányzat a közelmúltban 700 ezer eurós pályázatot nyújtott be egy olasz alapítványhoz, mely várak restaurációját támogatja. A helyhatóság szeretné Nagyváradot várvárossá nyilvánítani, a várat pedig a világörökség részévé tenni. A rendszerváltástól 2000-ig az önkormányzat szinte egyáltalán nem költött a várra, azóta pedig körülbelül 22 milliárd lejt fordítottak a műemlékre. Idén hétmilliárd lej áll rendelkezésre állagmegóvó munkálatok elvégzésére, de eddig hozzá sem kezdtek ezekhez. /Pengő Zoltán: Tovább omlik a váradi vár. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./