Medgyessy Péter miniszterelnök jókívánságait fejezte ki az erdélyi magyarságnak és az erdélyi magyar politikusoknak abból az alkalomból, hogy a romániai helyhatósági választáson a magyar jelöltek sikeresen szerepeltek. /Jókívánságait fejezte ki. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Maros megyében a Pro Europa Liga független megfigyelőket delegált a szavazókörzetekbe. Haller István, az emberjogi iroda vezetője elmondta: több választáson részt vettek megfigyelői minőségben, de ennyi szabálytalanságot még nem érzékeltek. Nagyon sok Maros megyei választókörzetben olyan szavazólapokat találtak, amelyeken nem volt meg a külső biztonsági pecsét, és ha ezek az urnába kerülnek, akkor érvénytelenek. Az egyik körzetben több mint ezer ilyen lapra bukkantak, és azokat megsemmisítették, de voltak olyan körzetek, ahol bekerültek az urnába, és érvénytelennek minősültek. Sok esetben a megyei tanácsi listákat tartalmazó füzetek lapokra hulltak szét, és így nem lehetett megállapítani érvényességüket. Két választókörzetben pecsétek tűntek el, ezekkel kapcsolatban a rendőrség nyomozást indított. Az egyik körzetben megengedték, hogy szavazókártyával voksoljanak az emberek, nem kérték tőlük a személyazonossági igazolványt. A szavazóirodákban kizárólag románul voltak kifüggesztve a közhasznú információk. /(Máthé Éva): A Pro Europa Liga. Sok szabálytalanságot tapasztalt= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Szatmárnémetiben az RMDSZ kampányemberei úgy gondolták, levelet küldenek azoknak a személyeknek is, akik Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, az MPSZ Szatmár megyei elnöke, volt független polgármesterjelölt támogatását nevükkel és aláírásukkal támogatták. A fiatalok nyakukba vették a várost, hogy a megcímzett borítékokat átadják, vagy a postaládába tegyék. Kérdezősködtek a CM-2-es,CM-4-es és H30-as blokkok felől, de senki nem tudott róluk. Kiderült nincsenek is ilyen számozású tömbházak, így a bennük lakó – ha úgy tetszik polgár párti – hatvan személy neve is kitaláció. Úgy látszik egyes „polgároknak" a hatalomért semmi sem drága, jegyezte meg Sike Lajos újságíró. (Sike Lajos): Nem létező tömbházak, fiktív személyek a listán! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Kolozsváron újabb házaspár járult sikertelenül a házasságkötő elé, mivel három nyelven – magyarul, románul és franciául – mondta ki a boldogító igent. Az esküvőt jún. 6-án, vasárnap, a helyhatósági választások napján tartották, amikor a kolozsvári születésű román és francia állampolgársággal rendelkező Dombi András Diana Toma román nemzetiségű ügyvédnőt akarta elvenni. Vasile Gherman, a kolozsvári városháza anyakönyvi hivatalvezetője erre összecsapja össze a szertartás szövegét tartalmazó könyvet, és kirohant a teremből. Kolozsváron évekre visszanyúló története van a sikertelen házasságkötéseknek. 1998-ban az akkoriban még RMDSZ képviselő Mátis Jenő szerette volna feleségül venni szíve választottját, amit n szintén Vasile Gherman akadályozott meg, mivel a pár "da-igen"–nel válaszolt a házasságkötő előtt. Herédi Zsolt és Füsy Katalin a kétnyelvű "igenükért" megakadályozott házassági kísérletük miatt perre vitték az ügyet, és 40 millió lej kártérítést kaptak. Dombi András elmondta: az Európai Unió felé tartó Romániában megengedhetetlen, hogy így bánjanak az emberekkel, ezért pert indítanak a kolozsvári törvényszéken. A jegyzőt szolgálati visszaélés mellett rágalommal is vádolják, mivel Gherman azt állította, hogy a magyar és francia igennel "besározták" a román nyelvet. Romániában a törvények csak azokon a településeken teszik lehetővé a romántól eltérő nyelvű házasságok megkötését, ahol az illető kisebbség részaránya meghaladja a 20 százalékot. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Kolozsváron a magyarok száma alig 19 százalékra tehető. Diana Toma – aki szakmája szerint ügyvéd – elmondta: az említett rendelkezés ellenére a törvények nem tiltják, hogy más nyelven is szóljanak egymáshoz a házaspárok. /Borbély Tamás: Da – Igen – Oui. Újabb sikertelen házassági kísérlet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Jún. 8-án a Hargita Megyei Kulturális Központban Föld és ember a Székelyföldön témával tartottak munkamegbeszélést, amelyen az Arany János Közalapítvány támogatásával munkálkodó kutatócsoport beszámolt eddigi eredményeiről. A munkacsoport – Gagyi József, Oláh Sándor, Ferencz Angéla, Mihály János – nyolc székelyföldi településen (Fiatfalva, Székelyzsombor, Lövéte, Csíkkozmás, Csíkborzsova, Csíkdelne, Máréfalva, Kisbacon) vizsgálta meg az 1989 után átalakuló földhasználatot, gazdálkodást, ennek társadalmi hatásait. /Ferencz Imre: Munkamegbeszélés a Hargita Megyei Kulturális Központban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő a székelyföldi erdőirtások veszélyes következményeire hívta fel a figyelmet. Hatalmas katasztrófát jelentett az 1995-ös, majd az 1998-as széltörés a székelyföldi erdőkben, ami lehetőséget adott a kitermelésre. A képviselőnek adatai vannak arról, hogy 1999 és 2003 között a Gyergyói-medencében 30 évre előre kitermelték az erdőket. Nem tartják be az ütemterveket, s ez újabb széltörésekhez vezet, mint ahogy Szárhegy esetében is történt, s fiktív erdőültetéseket végeznek, amelyekért fölveszik az emberektől a pénzt. Ezeket az erdészeket nem vonja senki felelősségre. A legnagyobb veszélyben a Gyilkos-tó van, mert a 90-es évek széltöréseit követő kitermelések nyomán megkezdődött a tó feltöltődése. Nagy kárt okozott a tónak az ezelőtt másfél évvel felépített gát is, amit lebontattak ugyan, de felépítőit nem vonta felelősségre senki, s ez szintén azt bizonyítja, hogy folytatódhat a környezetrombolás. Bebizonyosodott, hogy ahol az állami erdészet gazdálkodik, hatalmas az erdőirtás. /Gál Éva Emese: Erdőirtás, széltörések, feltöltődő Gyilkos- tó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A magyar kiállítók első ízben léptek fel a bukaresti nemzetközi vásáron /TIBCO/, és első helyet értek el. A díjat a standok kialakításáért, sokszínűségéért és eredetiségéért kapták. /Béres Katalin: TIBCO 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A csíkszeredai Riehen Egyesület több mint 10 éve végzi karitatív és szociális tevékenységét. Az egyesület célkitűzései továbbra is ugyanazok, mint az előző években – hangzott el az egyesület nemrég tartott közgyűlésén. Tevékenységük: pótnyugdíjak biztosítása rászorult nyugdíjasoknak, középiskolások számára ösztöndíjak, ingyenes ebédeltetés, karácsonyi és húsvéti ünnepség szervezése, részvállalás az otthoni beteggondozó szolgálat működési költségeiből. Az idei évre új projekt beindítását tervezi a Riehen Egyesület: szükség van egy öregotthonszerű intézményre. /Takács Éva: A Riehen Egyesület közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Deáky András Gyimesbükkön él. Kérték a községnek Hargita megyéhez való visszacsatolását, ezzel kapcsolatban Deáky a parlamentben is mondott beszédet, akkor még a község lakóinak hetven százaléka magyar volt. A legutóbbi népszámláláskor ez arány 52 százalékra csökkent. A magyarságtudat gyengül. Gyimesbükköt ötven éve Bákó megyéhez csatolták, a magyar oktatás hosszú évtizedekre megszűnt, a vegyes házasságok is befolyásolták, hogy az ittélő csángómagyarokban a hovatartozás nagyon meggyengült. Deáky András a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán végzett, majd hazajött tanítani Gyimesbükkre. Később, 1966-ban, kinevezték iskolaigazgatónak. Akkor román nyelven folyt az oktatás. Megpróbálkozott azzal, hogy újraindítsa a magyar nyelvű oktatást. Aláírást gyűjtött, és beindította a fakultatív magyar nyelvű oktatást heti három órában. Ő maga tanította mindig reggel héttől nyolcig. Egy alkalommal Beke György interjút készített Deákyval, őszintén elmondta, hogyan állnak, az interjú megjelent az A Hét című lapban. Később megjelent Beke György „Magunk keresése" című kötetében is. Ez nagy port kavart fel, ősztől leváltották az igazgatóságból, csak helyettes tanárként működhetett. Deáky beiratkozott a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemre, és elvégezte a magyar-német szakot. A templom volt a magyar nyelvnek az őrzője, ápolója. Olyan papjaik voltak, mint Dani Gergely, aki hittanórákon beszélt a gyermekeknek a magyar történelemről. 1990-től sikerült a község három iskolájában elindítani a magyar nyelvű oktatást. Deáky létrehozta az RMDSZ helyi szervezetét, akkor ezer tagja volt. Egyike volt a legerősebb, legaktívabb szervezeteknek a gyimesbükki. Deáky hangsúlyozta, hogy saját intézményrendszert kell kiépíteni, csak ez menti meg a magyarságot. Felépített egy házat, melyet bővített, majd jöttek a szállóvendégek. Most befejezés előtt van az új kilencszobás ház. Gyalogosan elviszi a vendégsereget az ezeréves határhoz, ahol Deáky rendhagyó történelemórát tart. /Krebsz János: Egy sikeres vállalkozó: Deáky András. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A Hét hetilap tizenhat oldalasra bővült és már a világhálón is követhető. Jún. 8-án a szerkesztők Kolozsváron, a Sapientián köszöntötték az ötvenéves Egyed Pétert, akinek két kötetéről: Szabadság és szubjektivitás és Szabadság a Filozófiában, a liberalizmus erdélyi esélyeiről és esélytelenségeiről vitatkoztak. /Bővült a Hét. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Jún. 8-án Aradon a Jelen Házban az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében dr. Raffay Ernő magyarországi történész, egyetemi tanár – a házigazda szerepét betöltő Borbély Zsolt Attila bevezetője szerint a téma első számú ismerője – tartott előadást Trianonról és következményeiről. A meghívott vendég könyvet írt Trianon titkai címmel és több más művében is foglalkozott az első világháború után a térségben kialakult helyzettel. Az 1920. június 4-én Magyarországra rákényszerített békediktátum következményei, hangsúlyozta az előadó, máig hatóak, és nemcsak Aradon, Pozsonyban vagy Fiuméban érezhetők, hanem Budapesten is. Beszélt a Trianont lehetővé tevő külpolitikai, de még inkább (a magyar államiság mélypontját jelentő) belpolitikai helyzetről és tényezőkről, a Horthy-korszakról, a Trianon következményeként megjelent terület-visszaszerzési lépésekről, a bécsi döntésekről, majd előadását azzal zárta: amíg Trianont meg nem vitatják Magyarország és a szomszéd államok, a Trianon-pszichózis nem oldódik fel. /J. Gy.: Trianon és következményei. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatában értetlenségét fejezi, amiért – sajtóértesülések szerint – a Magyar Televízió határon túli műsorainak megszüntetését fontolgatja. A KMKSZ nem ért egyet azzal, hogy az MTV és a Duna Televízió határon túli műsorai fedik egymást, és ezért valamiféle, tévesen értelmezett, "munkamegosztás" ürügyén a Magyar Televízióból száműzni kívánják a határon túli magyarságról szóló műsorokat. A KMKSZ elnöksége arra kérte az MTV Rt. vezetését, találjon időt és műsorsávot a határon túli műsorok számára. /KMKSZ ellenzi az MTV határon túli műsorainak megszüntetését. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Az Ariel Bábszínház /Marosvásárhely/ művészei a hét végén Csángóföldön turnéznak. Kisebb könyvtárra valóval indulnak a színészek Csángóföldre, mondta Barabás Olga rendező. A klézsei székhelyű Csángóföldi Oktatási Program vezetője, Hegyeli Attila hívta meg a társulatot. A Ludas Matyit adják elő. A csángóknál nagy az igény a magyar nyelvű gyerekkönyvekre, ezért három hónapig tartó gyűjtési akciót szerveztek, nagy könyvadomány gyűlt össze. Előadást fognak tartani Pusztinán, Somoskán, Külsőrekecsinen és Magyarfalun. /Nagy Botond: Könyves Matyi délre megy. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Cseke Péter közíró, szerkesztő, egyetemi tanár május végén Budapesten vehette át a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozatának Pro Literatura-díját. Pécsi Györgyi budapesti irodalomkritikus és irodalomtörténész laudációja szerint "Sokszálú munkásságának fő kutatási területe a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom- és kisebbségi létértelmezés eszmetörténete. ... Az erdélyi magyarság múltjára, sorsára vonatkozó józan mérlegelései szociológiailag is megalapozottak, hitelesek." Cseke Péter elmondta, hogy három könyvére figyeltek fel, mindhárom gyakorlatilag ugyanazt a témakört járja körül: a kisebbségi lét problémáit. Cseke fontosnak tartja a forrásfeltárást. Az első erdélyi írónemzedék indulásának nyolcvanadik évfordulóján ezért szorgalmazta a Tizenegyek antológiájának reprintkiadását, illetve összeállította a nemzedék fogadtatásának történetét. A másik két kötet forrásértelmezés: az utóbbi húsz esztendőben írt tanulmányainak válogatott gyűjteménye, amely Paradigmaváltó erdélyi törekvések címmel jelent meg, a harmadik pedig ugyanazokra a kérdésekre reflektáló esszéket is tartalmaz. Előbbi kettő a Kriterionnál, utóbbi a Széphalom Könyvműhelynél, Budapesten jelent meg. Cseke Péternek eddig tizennyolc önálló kötete látott napvilágot, társszerzőkkel együtt pedig közel negyven. A szociográfiai riport műfajával indult, ezekből szerkesztett reprezentatív kötete 1993-ban a Püski Kiadónál látott napvilágot Hazatérő szavak címmel. /Farkas Imola: Hagyomány és jövőstratégia. Beszélgetés Cseke Péterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Több tudományos előadás hangzik el Hadadon, a Teleki László Alapítvány jún. 8–10. között több helyszínen sorra kerülő Megújuló örökség című konferenciáján. A résztvevők Hadadon megtekintik a Wesselényi- és Degenfeld-kastélyt, majd este a szászcsávási zenekar és a szilágybogdándi táncosok előadását. Szilágycsehben a nagybányai Jakab Rita és a budapesti Káldi Gyula tart ismertető előadást a szilágycsehi templom helyreállításáról. Hadadon értekezések hangzanak el a hadadi templomról, az erdélyi műemlékek dokumentálásáról és az örökségvédelmi feladatokról, majd bemutatják Káldi Gyula–Várallyay Réka Útmutató épített és tárgyi örökségünk megóvásához című kötetet. /Hadad. Megújuló örökség – konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

A romániai magyarság esetében az acsargó belső ellenségeskedés végzetes lehet, mert a parlamentből való kiesést eredményezheti. Fodor Sándor ezért ajánlja a vitatkozó honatyáknak, hogy tisztázzák egymás között álláspontjukat, ne a sajtóban fejtsék ki ellentétes nézeteiket. /Fodor Sándor: Megmaradásunk a tét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Pécs-Baranyai Művészek/2004-06-08 címmel nyílt kortárs képzőművészeti tárlat Kolozsváron, a Tranzit Házban. A kiállító művészek a legkülönfélébb anyagfeldolgozást és társítást művelik. Boros János alpolgármester és Eckstein-Kovács Péter szenátor is a két város között 1990 óta fennálló, de valójában nem működő hivatalos testvéri kapcsolatnak a civil szférában való konkretizálódását emelte ki. /Ördög I. Béla: Pécs-Baranyai Művészek/2004-06-08. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Megjelent Kolozsvár legrégebbi tanintézetének évkönyve /Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve a 2002–2003-as tanévre. Szerkesztette: dr. Gaal György. Kolozsvár, 2004/, amely a 2002/2003-as tanév adatait öleli fel. A háromnyelvű iskolatörténeti összefoglalást követően a tanári kar tagjainak dolgozatai következnek. Köztük van Ujvárosi Tamás fényképekkel illusztrált beszámolója: Magyarság, egyház és templomok a Szamos-hátságon. A dolgozat a jelzett terület 16 községében a magyarság kihalását és műemlék-templomainak szomorú sorsát mutatja be. Az Iskolai eseménynaptár a tanév folyamán történtekről nyújt képet. Több mint huszonöt oldalon olvashatók az iskola osztályonkénti diáknévsorai az év végi általános osztályzatokkal, a végzősöknél érettségi eredménnyel. Tavaly a nappali tagozaton 35 osztályban 855, az estin pedig 19 osztályban 441 diák tanult (az utóbbiakból 330-an román tannyelven). Az iskolának összesen 1296 tanulója volt. A könyvtár 28 ezer kötetes. /Gergely Gyula: A Brassai legújabb évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Tompa Gábor Lidércbánya című verseskötetét mutatták be jún. 7-én, Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Kör ülésén. Karácsonyi Zsolt szerint Tompa Gábor legújabb, ötödik verseskötete, valahol az avantgarde és a Házsongárd közötti térben helyezkedik el. /F. I.: Lidércbánya – Tompa Gábor új verseskötete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Több mint másfél évszázad telt el Kriza János tájszótárának megjelenése óta, és azóta sem született egy újabb összefoglaló munka, mely a székelység egyik legnagyobb kincsét, a nyelvet térképezné fel. A költőként is jól ismert szerző, Sántha Attila ezt a mulasztást próbálta pótolni a Székely Szótár szerkesztésével. Munkája egyaránt alapos filológiai és irodalmi teljesítmény: úgy rögzíti a székelység mai, az egyediségét érdekes módon megtartó nyelvállapotát, hogy találó irodalmi (és nemcsak irodalmi) példamondatokat keres a szavakhoz. Sántha Attila /sz. Kézdivásárhely, 1968/ tanulmányait a kolozsvári tudományegyetem bölcsészkarán végezte, ahol 1996-ban magiszteri diplomát szerzett szocio-etno-lingvisztikából. Verskötetei: Münchhausen báró csodálatos versei (1995), Az ír úr (1999), Kemál és Amál (2004). Sántha Attila az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke. /Sántha Attila Székely szótárának bemutatója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Ismét a magyarokkal riogatja két szlovák ellenzéki párt az Európai Parlament képviselőinek megválasztása előtt a szlovák választókat, mondván: ha kevesen mennek el szavazni, akkor a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) öt-hat képviselője lesz a brüsszeli testületben. Jóllehet a korábbi felmérések alapján az MKP két, esetleg három EP-mandátum megszerzését tartotta reálisnak. Szlovákiának 14 mandátuma lesz Brüsszelben, és ebből a három jelöltet indító MKP egyet, jobb esetben kettőt szerezhet meg. /A szlovák ellenzék ismét a magyarokkal riogat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

A szlovákiai magyar tudományos műhelyek munkatársaival tanácskozott jún. 7-én a Pozsonyhoz közeli Somorján a Magyar Tudományos Akadémia elnöki bizottsága. A bemutatkozó műhelyek, így a házigazda, a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda, a révkomáromi Selye Egyetemi Központ és a nyitrai Konstantin Egyetemen működő Közép-európai Tanulmányok Kara, a közelmúltban megalakult Selye János Egyetem, a pozsonyi Komensky Egyetem magyar tanszéke, és más felvidéki magyar tudományos társaságok fontos szerepet töltenek be a felvidéki magyar kisebbség életének alakításában. Az intézményeket ebben az igyekezetükben az MTA hosszú évek óta segíti. A tanácskozás első munkanapján az MTA Arany János Emlékérmet adományozott a somorjai tudományos kutatókönyvtár, a Bibliotheca Hungarica vezetőjének, Végh Lászlónak és – posztumusz – a közelmúltban elhunyt, Somorján élt Zalabai Zsigmond író-irodalomtörténésznek. Az MTA kihelyezett ülése jún. 8-án Révkomáromban folytatódott. /Az MTA elnöki bizottsága Szlovákiában tart kihelyezett ülést. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Iliescu elnök részt vesz jún. 11-én Washingtonban Ronald Reagan amerikai exelnök temetésén. /Iliescu a temetésen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Országos szinten a helyi tanácsi mandátumok 37,4 százalékát a kormánypárt, az SZDP, 17,6 százalékát a liberálisok /NLP/, 15 százalékát pedig a demokraták /DP/ szerezték meg – közölte a Központi Választási Iroda, amely az ország 3137 választókerülete közül 3109 adatait összesítette jún. 9-ig. A listán soron következő párt a Nagy-Románia Párt (7,1 százalék), az RMDSZ (6,3) és az Román Humanista Párt (6,1). A mandátumok megosztása a következő: SZDP – 31,8 százalék, NLP – 16,6, DP – 13,9, NRP – 7,7, RHP – 6,5, RMDSZ – 5,4. A polgármesteri mandátumok 69,5 százalékát, 891-et az SZDP nyert el, következik az RMDSZ 148 mandátummal (11,54 százalék), az NLP 105 (8,19), a DP 72 (5,62), a függetlenek 31 (2,42) és az RHP 12 mandátummal (0,94). Az SZDP a mandá­tumok 32,68 százalékát szerezte meg, de a liberálisok és a demokraták, valamint az általuk alkotott szövetség összesen több mint egy százalékponttal több mandátumot szerzett. Külön-külön az SZDP után az NLP következik 15,93 százalékkal, majd a DP 12,79, az NRP 8,08, az RHP 6,03, az RMDSZ 5,72 és az NLP–DP szövetség 5,13 százalékkal. /Pártok rangsora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

A Fehér megyei tanácsnak nincs RMDSZ-es tagja. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke elmondta: a megye magyar lakossága 5,4 százalék, a bejutási küszöb pedig 5 százalék volt, tehát még akkor is kérdéses lett volna a megyei lista sikere, ha a magyarok kiemelkedően magas számban mentek volna el szavazni, és valamennyien az RMDSZ-re voksoltak volna. /Nincs Fehér megyei RMDSZ-es tanácsos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

A Magyar Polgári Szövetség Csíki Területi Szervezete fenyegetőzéssel és zsarolással vádolja Ráduly Róbert RMDSZ-képviselőt, a csíkszeredai polgármester-választás győztesét. Szondy Zoltán, a Csíki MPSZ elnöke jún. 9-i sajtótájékoztatóján azt állította: Ráduly Róbert azzal fenyegette meg őt és több, MPSZ-tag városi tanácsost, hogy “ha rosszat tesznek, az RMDSZ sajtótájékoztatón leplezi le mindazt, amit az utóbbi négy évben tettek a városban”. /Magyar civakodás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

A csíkszeredai önkormányzati választásokon a precedens nélküli alacsony részvételi arány egyértelműen a választás tétnélkülisége és a Magyar Polgári Szövetségnek a választási küzdelemből való kiszorításának eredménye – hangsúlyozta Szikszai László leköszönő önkormányzati képviselő az MPSZ csíki szervezet jún. 9-i sajtótájékoztatóján. Ugyanott elhangzott, hogy a szövetség függetlenként induló 5 jelöltje Csíkpálfalván a leadott szavazatok 74%-át szerezte meg, Csíkszentdomokoson szintén 5 független jelöltjük a voksok 52,7%-át kapta. /A polgári szövetség véleménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

Kézdivásárhelyen Török Sándor RMDSZ-es jelöltet választották polgármesternek. A kézdivásárhelyi városi tanács tagjai mind az RMDSZ jelöltjei. Az egyetlen város az országban, ahol csak RMDSZ-jelöltek kaptak mandátumot. /(Gyergyai Csaba): Kézdivásárhely egyedi eset az országban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

A Magyar Polgári Szövetség összesen négy polgármestert juttatott mandátumhoz az idei helyhatósági választások első fordulójában, további heten pedig a második fordulóra készülnek. Székelyudvarhelyen és a közeli Kányádon, a Bihar megyei Érszalacson, valamint Gyergyócsomafalván jutott polgármesteri tisztséghez az MPSZ által támogatott független jelölt, a többi hét településen pedig többnyire az RMDSZ jelöltjeivel kell június 20-án megmérkőzniük. /Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

Ingatlanokat kapott vissza a nagyszebeni magyarság. Negyven év után ismét közösségi házat szeretnének működtetni Nagyszeben. Nagyszeben 3500 lelkes magyar közösségnek 2000-ben, de az újonnan megválasztott városi önkormányzatban sincs egyetlen képviselője sem. Sikerült visszaszerezni a Nagypiac téren egy háromszintes ingatlant, amelyet az egykori Magyar Polgári Kör vásárolt 1895-ben. 1956-ban az épület előtti téren meggyújtották a régi, értékes magyar könyveket, amelyeknek egy része szerencsére megmenekült, és a nyugdíjasok egyesületéhez került, mondta el Szombatfalvi Török Ferenc, az RMDSZ szebeni elnöke. Miután az épületben lévő nyolc család, valamint a bélyeggyűjtők egyesülete kiköltözik, az épületet az uniós alapokból történő központ-rehabilitációs program keretében szeretnék tataroztatni. Szórványbentlakást terveznek a diákoknak. Az emeleteken rendeznék be a polgári egyesület meg az RMDSZ irodáját. A település szász polgármesterének hozzájárulásával néhány hónappal ezelőtt az Nagyszebenben, az alsóvárosban sikerült parkot elnevezni Petőfiről, a tervek között szoborállítás is szerepel. A római katolikus egyház további három jelentős ingatlant szerzett vissza: az orvosi egyetem egyik épületét, a Hegy utcai Ferenc-rendi zárdát és az Orsolya-rendi nővérek zárdáját. Az utóbbi kettőben iskola működik. Szombatfalvi Török Ferenc RMDSZ-elnök szerint esély mutatkozik annak az épületnek a megszerzésére is, amelyben Kós Károly élt gyermekkorában. /Képviselet nélkül, hatékonyan. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./