Többen kifogásolták, hogy Felsővisó római katolikus temploma mennyezetének eredeti magyar feliratát (Jöjjetek hozzám mindnyájan és én megnyugtatlak titeket), restaurálás közben latinra változtatták. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök kompromisszumos megoldásról beszélt: a templomban jól látható helyen külön táblát kell elhelyezni, mely pontosan idézve, tudatja a hívőkkel mi volt a mennyezeten az eredeti szöveg. A visói templomban hosszú ideje három nyelven (magyarul, németül és románul) hirdetik az igét. /(Sike Lajos): Kompromisszumos megoldás a visói templomfelirat ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Marosvásárhelyen a jövő iskolai évben hagyományteremtő szándékkal indulna egy 28 fős középiskolai magyar osztály /a Constantin Brancusi Építészeti Iskolaközpontban/, amely műépítész-technikus képzést biztosítana. Ipari iskolai (mesterségek és művészetek iskolája) építészeti szak indul a jövő tanévtől is román és magyar nyelven egyaránt nappali tagozaton. Az Építészeti Iskolaközpont jó testvériskolai viszonyokat ápol hazai és magyarországi, hasonló profilú iskolákkal. A kecskeméti Gáspár András Műszaki Szakközépiskolában és a pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskolában az idén 15 marosvásárhelyi diák gyakornokoskodott. /Mészely Réka: Műépítészképzés magyar nyelven. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

A rendszerváltás után eltelt tizenöt év alatt nem sikerült elérni, hogy színvonalas magyar tannyelvű mezőgazdasági, vidékfejlesztési, mezőgépészeti és erdészeti oktatás induljon magyar nyelven Maros megye egyik jó hírű középiskolájában. 1955-ben megszűnt a középfokú mezőgazdasági iskola. 1962-ben pártrendeletre felszámolták a tangazdaságot. Az elsorvasztott és felszámolt magyar iskolaszerkezetet nem sikerült felújítani. A 2003/2004-es iskolai évben volt ugyan egy próbálkozás, a Marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpontban beindítottak egy magyar osztályt. Az iskola már nem tudta biztosítani a megfelelő oktatószemélyzetet sem, ezért idén már nem is próbálkoznak, mindössze Mezőbándon indul egy növénytermesztési szakosztály magyar nyelven. Nánzán Jenő, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgató-helyettese szerint a középfokú végzetteknek csak kis százaléka helyezkedik el a termelésben. Az oktatást sürgősen meg kell reformálni. Csomóss Attila, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete megyei szervezetének elnöke sem derűlátó. /Bodolai Gyöngyi: Lekéstük ezt a vonatot is? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

A Mircea Eliade Általános Iskola közel 1300 tanulójával Szatmárnémeti legnagyobb I.–VIII. osztályos tanintézete. Az 59 osztályból 42 román és 17 magyar tagozatos. Az aligazgató magyar, Gyökös Ferenc. Az iskola diákjai országos és nemzetközi tantárgyversenyeken egyaránt eredményesen szerepeltek. Az iskolában szakkörök működnek, hétvégenként pedig a kiváló képességű gyerekek tehetséggondozása folyik. A gyermeklétszám–apadás ezt a tanintézményt sem kerüli el: idén tíz nyolcadikos osztály végez, ugyanakkor hat osztálynyi elsős fog kezdeni. Az iskola a Caritas szervezettel együttműködve ebédet biztosít a rászoruló gyerekeknek. /Elek Anikó: Mircea Eliade Általános Iskola. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10./

Kialakulóban egy székelyföldi (területi) televíziós hálózat, mutatott rá Hodgyai Géza, az Entel Kft. vezetője, a Kelet Info Media Group vezérigazgatója. Napi 24 órán át sugározhatnak tartalmas műsorokat. A helyi adók is szerepet kapnak, mert bejöhet a csíkszeredai, a marosvásárhelyi, az udvarhelyi, a gyergyószentmiklósi hírcsomag is. Egy esztendő áll rendelkezésre a hálózat kiépítésére. Minden városban lesz szerkesztőség. A koordinálást az Entel Kft. fogja végezni. Hodgyai Géza a Gyergyó Területi RMDSZ-szervezet egyik alelnöke, de ígérte, hogy a Kelet Info Group politikailag nem lesz elkötelezett. /Bajna György: Születőben a székelyföldi tévéhálózat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

A Maros Művészegyüttes a gyereknézőkre is gondolt, bemutatta a Fehérlófia című, ősi elemeket ötvöző tündérmese táncjáték-változatát. /Járay Fekete Katalin: Táncos mesejáték évadvégen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

Jún. 8-án a liberalizmusról, annak romániai és erdélyi esélyeiről rendezett vitaestet az „A Hét” című hetilap Kolozsváron, a Sapientia Egyetemen. A vita apropóját Egyed Péter Szabadság és szubjektivizmus, illetve A szabadság a filozófiában címmel nemrég (a Korunk Baráti Társaság Ariadné sorozatában, illetve a Pallas-Akadémia kiadásában) megjelent kötetei adták, amelyekből kiindulva a szerző, Salat Levente és Szilágyi-Gál Mihály ütköztették véleményeiket. A moderátor Parászka Boróka, A Hét felelős szerkesztője volt. Elhangzott, hogy bár az erdélyi magyarság az 1989-es fordulat után főbb erővonalaiban kifelé liberális szemléletű politikai program mentén politizált (legyen szabad anyanyelven tanulni, az anyanyelvet szabadon használni, legyen szabad utazni, egyszóval legyen szabad a sajátságot kifejezni), belső viszonyait illetően a liberális gondolkodás nem tudott gyökeret ereszteni. /T. Sz. Z.: Liberalizmus az alagsorban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

A Művelődés folyóirat 5-ös száma a Sztánai-völgy földrajzi, néprajzi, természet-, illetve humánökonómiai és ökológiai értékeit felmérő súlypontos szám. /Lapszemle. Művelődés/5. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének kiadásában jelent meg az Emlékalbum – Album memorial. A szövetség vezetőségének egyetlen magyar tagja Hargita megye képviseletében Bara Lajos, a megyei szövetség elnöke. Constantin Ticu Dumitrescu, az országos szövetség elnöke, a nevezetes „Ticu törvény" megalkotója (a szekuritáté dossziéinak feltárása, megismertetése az egykori bebörtönzöttekkel), csalódottságának adott hangot, mivel a jócskán „kibelezett" törvény alkalmazói még mindig védik a tetteikért soha felelősségre nem vont szekus-bűnözőket. Még mindig azt állítják, hogy a szeku csak terroristát leplezett le, közben a jóvátételi 118/90-es törvény alkalmazása során a még élő több mint 100 ezer egykori politikai elítélt folyamodott kárpótlásért. A könyv a mintegy 130 börtön, internálótábor, munkatábor-börtön, a román Gulág fényképeit sorakoztatja fel, de közli a meghurcoltatások helyén állított emlékművek fényképeit is. /Puskás Attila, Sepsiszentgyörgy: Album a felejtés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Megjelent Balogh László /1946-2003/ Jeruzsálemben boldog lettem volna /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című novelláskötete. A könyvben az egyik látomásos novellasorozat lényegében egy családtörténet: egy székely család sorsa Trianontól napjainkig. Hogyan lesz egy magyar kisbíróból görögkeleti vallású tisztviselő, a fiából a munkásosztály rettegett élharcosa, az unokából magyar őseit kutató román őrnagy. /Molnár János: Test- és lélekgyakorlatok felnőtteknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Oroszország felkínálja Besszarábiát Romániának, ha Bukarest hajlandó elismerni a Dnyeszteren túli terület (Transnistria) függetlenségét – írta a jún. 10-i bukaresti sajtó. A napilapok a Ziua című újság és egy román-orosz alapítvány által szervezett és világpolitikai stratégiákat taglaló bukaresti tanácskozásról számoltak be. A nemzetközi eszmecserén több ismert politikus és elemző, valamint Bukarestben dolgozó amerikai, orosz, kínai és EU-diplomata mellett – részt vett Sztaniszlav Bjelkovszkij, az orosz nemzeti stratégiai intézet igazgatója, egy-egy moldovai és Dnyeszteren túli politikatudományi intézet vezetője is. Bjelkovszkij kifejtette, hogy Oroszország a térségbeli sorozatos geopolitikai- stratégiai válságok gócaként ismert Dnyeszteren túli „köztársaság" függetlenségének elismeréséért cserében felajánlaná Romániának, hogy egyesüljön Besszarábiával. A román sajtó szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió belegyezése nélkül szó sem lehet a terv kivitelezéséről. /Román-orosz vita a Dnyeszteren túli válság megoldásáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

A Központi Választási Iroda (KVI) ellenzéki tagjai elégedetlenek a pártjaik által benyújtott óvások sorozatos visszautasításával. /Elemzés nélkül utasították vissza az ellenzék óvásait a KVI-ben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter, a Szociáldemokrata Párt alelnöke szerint a D.A. Szövetség vádaskodásai, miszerint országszerte választási csalások voltak, nem több egyszerű hangulatkeltésnél. /Pascu: alaptalanok Basescu vádjai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Négy évvel ezelőtt még magyar térhódításról írhatott a sajtó a választásokat követően, most azonban a teljes visszaszorulás tényéről adhatott hírt Máramaros megyében. Az RMDSZ mindenütt veszített képviselőiből, a nagybányai magyar választók kétharmadát továbbra sem sikerült megszólítania. Máramaros megyében 6 magyar polgármesterjelölt indult az RMDSZ színeiben, egy pedig függetlenként, MPSZ támogatással. Közülük Koltó polgármesteri székét Incze Zoltán már első körben elnyerte, a többi máramarosi RMDSz-es polgármesterjelölt már az első körben kiesett a versenyből, Lemák Rudolf független jelöltnek pedig a Demokrata Párt román nemzetiségű jelöltjével kell újra versenybe szállnia a hosszúmezeiek voksaiért. /2000-ben az RMDSZ 13 településen indított polgármesterjelöltet, ebből négy került be a második fordulóba/. Máramaros megyében összesen 270 helyi tanácsosjelölt indult 17 településen az RMDSZ színeiben az első fordulóban, közülük 36 főnek sikerült elnyerni a tanácsosi mandátumot. /2000-ben 44 mandátumot sikerült szereznie. A megyei tanács 35 fős, ebből az RMDSZ 3 helyet nyert el: Szentgyörgyi Sándor (Nagybánya), Takács János Attila (Máramarossziget), Vicsai János (Szamosardó). /2000-ben az RMDSZ még 4 főt juttatott be a döntéshozó testületbe/. Nagybányán az RMDSz helyi önkormányzati képviselői Virág Árpád, Simori Sándor és Kovács Richárd lesznek a 2004-2008. közötti időszakban. Máramaros megyében szembetűnő az RMDSZ, s ezen belül nagybányai szavazótáborának folyamatos csökkenése. 1996-ban még 8462-en, 2000-ben 6754-en, 2004-ben pedig már csak 5929-en szavaztak az RMDSZ városi képviselőjelöltjeire. Ugyanez a számsor a polgármesterjelöltek esetében: 6024 (1996-ban), 5183 (2000-ben) és 4066 (2004-ben). /Dávid Lajos: Országos siker – máramarosi kudarc. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 11./

Jún. 10-én Kolozsváron a polgármesteri hivatalban beiktatták a jún. 6-án városi tanácsosi tisztségbe megválasztott személyeknek. Az RMDSZ hattagú frakciója: Molnos Lajos, Somogyi Gyula, Pálffy Károly, László Attila, Máté András Levente és Boros János. /Beiktatták az új városi tanácsosokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Erdélyi látogatása során Szent-Iványi István és Csőzik László, az SZDSZ két politikusa, egyértelműen Orbán Viktort hibáztatta a romániai magyarság jelenlegi megosztottságáért. Azonban volt egy korábbi megosztottság is. Meglehet, hogy azt éppenséggel az SZDSZ okozta, kéz a kézben hűséges szövetségesével, a Magyar Szocialista Párttal. Előző kormányzásuk idején a magyar–román alapszerződésből kigyomlálták az Európa Tanács által ajánlott 1201-es határozatban előírt kisebbségi közösségi jogokat, ugyanígy az elorzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Vagy azzal, hogy 1997 januárjában – amikor az erdélyi magyarság képviselői is beléptek a frissen megalakult kormányba, s amikor a Bolyai Egyetem újralétesítése minden addiginál valósabbnak látszott –, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori helyettes vezetője azt írta a Magyar Hírlapban, majd a kolozsvári Szabadságban, hogy "önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan", "...nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak?", "A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek...", ami aztán fölöttébb sikeresen kisiklatta a Bolyai kérdését. Vagy azzal járultak hozzá az egység helyreállításához, hogy amikor 1998 tavaszán fölmerült a kettős állampolgárság kérdése, hallani sem akartak róla. Amikor 2001 végén Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta az e törvénnyel kapcsolatos egyezményt, azzal rémisztették a jámbor adófizetőt, 23 millió román özönli el Magyarországot! Nagy egységen élt a romániai magyarság, írta Asztalos Lajos ironikusan, amikor Orbán Viktor kifundálta a státustörvényt, amely anyagi támogatást nyújtott a magyar nyelven tanuló gyermekek számára. Ugyanez az Orbán, a magyarigazolványra, rábiggyesztette a koronás címert. Továbbá alávaló módon, évi kétmilliárd forintot ajánlott föl a magánegyetemre. Nyilván egységóvó szándékkal a mostani magyar kormány csökkenti azt a bizonyos két milliárdot. /Asztalos Lajos: Volt egyszer… Egy nagy egység… = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Marosvásárhely főterén egy nappal kampányzárás előtt gyakorlatilag nem léteztek RMDSZ-plakátok, nem lehetett látni Kelemen Attila polgármesterjelölt arcát. Székelyudvarhely főterén viszont egy nappal kampányzárás előtt RMDSZ-plakátok zöldelltek mindenhol. Látszott, az RMDSZ győzni akar Hargita megye második városában (is). Megbuktak és talán érdemes lenne nagyon komolyan körbejárni, hogy miért is buknak meg mindig Udvarhelyen az RMDSZ jelöltei – ám tagadhatatlan, hogy mindent megtettek a győzelemért, írta Szondy Zoltán, Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke. Az RMDSZ vezérei megsiratták Udvarhelyt és elvesztették Vásárhelyt, állapította meg. Kolozsváron egy szélsőségesen nacionalista, magyarellenes román polgármester helyére két másik szélsőségesen nacionalista, magyarellenes román politikus pályázott. Kolozsváron a magyar polgármesterjelölt visszalépett. Nem a magyarok mellett mindig kiálló Smaranda Enache javára, hanem egy olyan politikus javára, aki gyilkosnak nevezte Hungáriát. Ezt a politikust akarta az RMDSZ. /Szondy Zoltán (újságíró, a Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke): Főtéri séták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

Jún. 10-én kezdődött Kolozsváron az MTM 2004 Nemzetközi Mechanizmus és Hajtás Konferenciája. A rendezvény egyik szervezője, dr. Csibi Vencel József professzor, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnökhelyettese elmondta, komoly szakmai tekintély elismerését jelenti, hogy a kilencedik ilyen eseményt, 1988 után, most másodszorra rendezik meg Kolozsváron (a sorozat kezdeményezője a Temesvári Műegyetem). A konferenciára több országból érkeztek részvevők. /Ördög I. Béla: Nemzetközi műszaki konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Románia megnyerte a pálinkaháborút – olvasható a névhasználattal kapcsolatos külföldi tudósításokban. A pálinka elnevezés levédéséhez és magyarországi használatához az EU már hozzájárult. Úgy tűnik, a magyar kormány nem tiltakozott az ellen, hogy Románia a bizonyos régióiban előállított párlatok esetében használhassa ezt az elnevezést – írta a Magyar Nemzet. /Románia a pálinkacsata győztese. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Nagyszeben és környéke RMDSZ-szervezete, Szombatfalvi Török Ferenc elnök javaslatára, kapcsolatba lépett a Világhírnév című internetes újság főszerkesztőjével, Szabó Csabával, a Szabadság munkatársával, szórványtengelyek létrehozása céljából. Nagyszeben, Bethlen és Nagyenyed közötti kapcsolat kiépítésével beindítják azt a folyamatot, amelyet első fázisban a Szórványtengely I-nek neveztek el, amely idővel egész Erdély szórványvidékét felöleli. Nagyszebenben az RMDSZ és a Magyar Polgári Művelődési Egyesület tevékeny. Szabó Csaba riportfilmet készített a Nagyszeben környéki helységekben élő szórványmagyarságról, melyet most, a Szórványtengely I. megalakulása alkalmával levetítettek. Így elevenedett meg Vízakna, Mihályfalva, Bólya, Hidegvíz, Nagydisznód, Szentágota, Bürkös, Oltszakadát, Talmács és Vöröstorony a nézők előtt. /Kalmár Zoltán: Szórványtengelyek I. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Legfőbb feladatának az anyanyelvi oktatás megőrzését tartotta, vallja Dali Zsigmond, a vetési iskola igazgatója. Pedagógusok és diákok köszöntötték a 60 éves Dali Zsigmond iskolaigazgatót. Dali Zsigmond /sz. Magyargéres, 1944/ a kolozsvári egyetem matematika szakán végzett. 1969–től a vetési általános iskolában tanít, ez idő alatt 23 évig volt iskolaigazgató, tíz évig kultúrotthon–igazgató. A 23 fős tanári karban nincs egyetlen szakképzetlen sem. Jelenleg az iskolának 197 tanulója van, az óvodába 66 gyerek jár. Az óvodában az utóbbi években egyre kevesebben iratkoznak magyar csoportba, jelenleg 1 magyar és 2 román csoport működik. Dali Zsigmond egyben az RMDSZ helyi szervezetének elnöke. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 11./

Az aradi határőrség szerint egyre több magyar állampolgár jön Romániába bevásárolni, miután Magyarország EU-integrációját követően nőttek az élelmiszerárak. A romániai kereskedők örülnek a forgalomnak, hiszen a magyar turisták átlagosan száz eurót költenek el egy bevásárlás alkalmával. /Bevásárlásra érkező turisták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Jún. 9-én Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban harmadik alkalommal osztották ki a színház magyar részlege, a Tompa Miklós Társulat művészeinek, munkatársainak a Hunyadi László díjakat. A csaknem három éve tragikus hirtelenséggel, ötvenéves korában elhunyt színművész emléke ápolására létrejött Hunyadi László Baráti Köre Társaság azóta minden évben különböző kategóriákban kiosztja a Hunyadi László emlékplaketteket. Ezeket az azonos nevű, kiváló marosvásárhelyi szobrászművész, Hunyadi László készíti. Ebben az évben egy úgynevezett meglepetés-díjat is átnyújtottak Hunyadi László lányának, Hunyadi Zsuzsinak, aki elsőéves a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakán. A színház műszaki munkatársai közül ezúttal Nagy Levente díszítő részesült plakettben. A fiatal színész kategóriában Darabont Mikoldra és Ördög Miklós Leventére szavaztak a munkatársak. Az életmű díjat Nagy József színművész vehette át. /(Máthé Éva): Kiosztották a Hunyadi László díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

A Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ elődje, a Figura kísérleti színjátszócsoport, amelyet Bocsárdi László alapított Gyergyószentmiklóson, idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Az évfordulós színházi napokat augusztus végére halasztották. A nyári fesztivált helyettesítő rendezvénysorozat vendége lesz a Bozsik Yvette Társulat Budapestről, a szintén budapesti M. É. Z. zenekar, fellép a sepsiszentgyörgyi színtársulat egy Bocsárdi László rendezésében készült darabbal, s a vendéglátó Figura Stúdió Színház is. Jún. 14-én Blénessy Enikő újra előadja Wass Albert A funtineli boszorkány című regénye nyomán készült monodrámát. – A Kisvárdai Színházi Fesztiválon a Figura Stúdió Színház jún. 19-én lép fel a Malom című darabbal. /Figura hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Jún. 10-én Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban Gyarmati Zsolt múzeumigazgató bemutatta a városi önkormányzat támogatásával megjelent két kiadványt, a Múzeumi séták levelezőlap-kollekciót, valamint az intézmény gyűjteményeit ismertető szép kivitelezésű kötetet. Ezt követően Szőcs János muzeológus-történész Pro Urbe-díjban részesült. A csíki Kelemen Lajosként emlegetett történész-kutató munkásságát laudációjában Gergely András méltatta. /Kristó Tibor: Pro Urbe-díj Szőcs János történésznek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

Megjelent egy négy nyelvű kiadvány Maros megyéről. Több mint 500 város, község és falu leírása szerepel a jó minőségű, térképekkel, fényképekkel bőven teletűzdelt kalauzban. A kiadvány 1500 példányban jelent meg. Pop T. Simion, a helyi 24 Ore Muresene napilap főszerkesztője, és Pop Ágnes a szerzőpáros. A kötet hemzseg a magyartalan mondatoktól, a helyesírási hibáktól és a tévesen fordított szövegektől. /a Teleki Téka neve a könyvben: teleki Könyvtár, a Toldalagi-ház: Toldalgi gáz stb./ Kocsis Francisk elmondta, hogy ő csak a nyers fordítást készítette. Nem árulta el, hogy milyen végzettséggel rendelkezik, csak annyit, hogy újságíró és a marosvásárhelyi Vatra irodalmi folyóirat munkatársa. /(Máthé Éva): Díszes kiadvány Maros megyéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Jún. 9-én Kolozsváron irodalmi gálaest vendége volt az "Odüsszeusz-házaspár", a Makkai Ádám–Arany Ágnes író-költő-műfordító házaspár. Első ízben jártak Erdélyben, miután már bejárták szinte az egész világot. A két világutazó 1985-ben Szingapúrban ismerkedett meg. Makkai Ádám kisgyermekként megtanult németül és magyarul, majd rokonaitól elsajátította az angolt és franciát, az iskolában a latint, olaszt, oroszt. Amerikába kikerülve érdekelni kezdték az idiómák, össze is gyűjtött belőlük egy szótárra valót, amelyet mai napig alap tankönyvként használnak. Arany Ágnes Budapest után élt a Szovjetunióban, Nyugat-Németországban, Szingapúrban, Chicagóban, Hong Kongban, mindenhol különböző nyelveket tanított. Mindenütt az emberek közötti alapvető hasonlóságokat kutatta, megállapítva, hogy az igazi vallásos érzés szinte minden kultúrában ugyanolyan. A házaspár nevéhez kapcsolódik a magyar költészet angol nyelvű antológiájának összeállítása két kötetben, amely több mint negyven év munkája. /Sándor Boglárka Ágnes: Erdélyben járt az Odüsszeusz-házaspár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Megjelent a Kútfő, a csíkszeredai Székely Károly Alapítvány és a Nagybükki Néprajzi Társaság folyóiratának első száma. /A csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola diákjai Burus János tanár vezetésével hozták létre a Nagybükki Néprajzi Társaságot./ A folyóirat – kis magyar néprajz diákoknak alcímmel – a székelyföldi húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokat ismerteti. A jövőben szeretnék a lapban más vidékek, néprajzi tájegységek hagyományait, szokásait is bemutatni. /Kútfő diákoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Huszonhárom erdélyi magyar értelmiségi nyilatkozata jelent meg jún. 9-én a Transindex internetes portálon. A nyilatkozat „felhívja a figyelmet A Hét című hetilap körül kialakult felemás viszonyokra”, de nem részletezi, hogy tulajdonképpen mi rejlik e viszonyok hátterében. Az aláírók – köztük Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Balázs Imre József –, úgy fogalmaznak: támogatják A Hét jelenlegi szerkesztési koncepcióját, és Parászka Boróka felelős szerkesztő személyében megfelelő garanciát látnak ennek érvényesítésére. A lapnak vannak komoly ellenzői. /Botházi Mária, Papp Attila Zsolt: Felemás viszonyok A Hétnél? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Az aláírók: Balázs Imre József, Bartha József, Berszán István, Bodó Á. Ottó, Demény Péter, Egyed Emese, Gálfalvi György, Hadházy Zsuzsa, Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Kovács Ildikó, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Szegő Katalin, Szilágyi Júlia, Szilágyi-Gál Mihály, Tordai S. Attila, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Vallasek Júlia, Vida Gábor, Visky András. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

Jún. 11-én Verespatakon tartott terepszemlét Persányi Miklós magyar és Speranta Maria Ianculescu román környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A román fél azt kívánta bizonyítani, hogy a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányavállalat egyelőre nem látott hozzá az érckitermeléshez, s hogy ilyen tevékenységet Verespatakon jelenleg kizárólag a régi állami bányaüzem folytat. Persányi a sajtónak elmondta: az RMGC-projekt elsősorban a romániai környezetre jelent veszélyt, de a szennyezés – katasztrófa esetén – folyóvizeken keresztül, 400 kilométer megtétele után a magyar határig eljutna. Hangsúlyozta, hogy a magyar fél óvatosságát a nagybányai ciánszennyezés tapasztalatai teszik indokolttá. A magyar miniszter rámutatott: egy éve várja, hogy Verespatakra ellátogathasson, s mióta a tárca élén áll, a jelenlegi a harmadik román kollégája, akivel a kérdésről tárgyal. – A magyar kormány annak örülne, ha a verespataki aranybánya-beruházás egyáltalán nem valósulna meg. Ha mégis megvalósul, ki kell zárni a lehetséges környezeti kockázatokat – mondta. A ciántalanítási technológia hatásfoka a műszaki biztonsághoz nem elégséges. Speranta Maria Ianculescu kijelentette: tárcája semmilyen kapcsolatban nem áll az RMGC-vel, amit az is bizonyít, hogy ő a céget látogatása során fel sem kereste. A miniszter asszony úgy vélte, Verespatak jelenleg szennyezésmentes övezet, ahol különleges környezetvédelmi problémák nincsenek. /T. Sz. Z.: Miniszterek Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./