Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. május 26.
Esztergomi nyilatkozat – A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek ünnepélyes nyilatkozata az Európai Unió bővítése alkalmából Mi, a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek üdvözöljük az Európai Uniónak a Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő jelentőségű kibővítését; megerősítjük elkötelezettségünket azon értékek, elvek, jogok és célok iránt, amelyek az Európai Unió alapját alkotják; alapvető fontosságúnak tartjuk az együtt csatlakozó és az Európai Unión kívül maradó magyar közösségek egymás iránti szolidaritását, és reményünket fejezzük ki, hogy állampolgárság szerinti állama Európai Unióhoz történő csatlakozása révén minden kárpát-medencei magyar közösség tagja mihamarább európai polgárrá válik; megállapítjuk, hogy a magyar nemzeti közösségeknek azonos nemzetpolitikai céljaik vannak, függetlenül attól, hogy az Európai Unió tagországaiban élnek, vagy azon kívül. Kinyilvánítjuk együttműködési készségünket ezeknek a céloknak az elérése, a magyar nemzeti közösségek egyesítése érdekében az Európai Unió keretében. Meggyőződésünk, hogy a tagállamok szerepét nem érintve az Európai Unió egyre inkább a közösségek közösségévé, így a nemzeti közösségek közösségévé válik; megállapítjuk, hogy a határokon átívelő magyar nemzeti érdekek és az európai érdekek egybeesnek, kölcsönösen feltételezik egymást; az uniós gyakorlattal összhangban szorgalmazzuk a regionális és határokon átnyúló együttműködések fejlesztését, azoknak a természetes régióknak az újraalakítását és megerősítését, melyek kedvező feltételeket teremtenek a magyar kisebbségi közösségek önazonosságának megőrzésére, nyelvének és kultúrájának továbbélésére és fejlesztésére, az őket ért gazdasági hátrányok kiegyenlítésére; szorgalmazzuk egy olyan európai közösségi jogszabály megalkotását, amely megkönnyíti az Európai Unión kívül rekedt magyar közösségek tagjainak az Unió külső határain történő átlépését; megállapítjuk, hogy a nemzeti kisebbségek iránt a felelősséget az állampolgárság szerinti államuk viseli. Határon túli nemzeti közösségeinek támogatása ugyanakkor az anyaország legitim célkitűzése. szorgalmazzuk olyan politikai és jogi intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik a magyar közösségek önálló döntéshozatalát az autonómia intézményeinek kiépítésével. E közösségek megmaradásának és gyarapodásának biztosítéka olyan alapelvek gyakorlati megvalósulása, mint a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. felszólítjuk a magyar kisebbségi közösségek állampolgárság szerinti államait, hogy a magyarok arányának megfelelően, az Európai Unióban szokásos gyakorlatot követve biztosítsa az anyanyelven történő oktatást az oktatási rendszer minden szintjén (az óvodától az egyetemig), és minden formájában; felszólítjuk az érintett államokat, hogy vállalt nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően haladéktalanul szolgáltassák vissza az elkobzott közösségi, egyházi és magán ingatlanokat a jogos tulajdonosoknak; felszólítjuk az érintett államokat, hogy a hátrányos megkülönböztetést jelentő, az Európai Unió jogával és joggyakorlatával ellentétes, a kollektív bűnösség elvén alapuló jogi aktusok jogkövetkezményeit haladéktalanul orvosolják; A szlovákiai magyar közösség esetében szorgalmazzuk, hogy a szubszidiaritás elve érvényesüljön mind a közigazgatásban, mind a szlovákiai magyar kisebbségi közösség jogérvényesítésében, így biztosítva a magyar közösség számára az autonóm döntési jogokat az őt érintő ügyekben. A romániai magyar közösség esetében, összhangban az Európai Unió irányában vállalt kötelezettségekkel (Koppenhágai Kritériumok, Európai Megállapodás) felszólítjuk a román államot, hogy hárítsa el a politikai és adminisztratív akadályokat a romániai magyar közösség demokratikus akaratképzése és akaratnyilvánítása útjából, és teremtse meg a lehetőséget az Európában több helyen kedvező tapasztalattal működő területi és kulturális autonómia tárgyalásos úton történő létrehozására a Székelyföldön, illetve Erdélyben; felszólítjuk a román államot, hogy biztosítsa a moldvai csángó-magyarok számára a kulturális, oktatási, nyelvi és vallási jogaik gyakorlását; A Szerbia-Montenegró-i magyar közösség tekintetében szorgalmazzuk a többnemzetiségű Vajdaság széles körű autonómiájának alkotmányos szavatolását és továbbfejlesztését. A tartomány autonómiájának keretében megnyugtató módon biztosítható lenne a vajdasági nemzeti közösségek egyenrangúsága, önazonosságának védelme, jogainak tiszteletben tartása és érvényre juttatása; felszólítjuk a szerbiai kormányzatot, politikai és jogi intézkedésekkel tegye lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Tanács mint a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzata rendelkezzen mindazokkal a hatáskörökkel és költségvetési eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a magyarság önálló döntéshozatalát különösen a közösség kultúráját, oktatását és tájékoztatását érintő kérdésekben. Az ukrajnai magyar közösség esetében felszólítjuk az ukrán államot, hogy tegyen lépéseket a kisebbségek képviseletének biztosítása érdekében mind az ukrán parlamentben, mind a helyhatóságokban; szorgalmazzuk, hogy az ukrán állam a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása érdekében tegye lehetővé Kárpátalján a tömbmagyarságot magába foglaló területi adminisztratív egység létrehozását és a kulturális autonómia intézményeinek kialakítását. A horvátországi magyarságra való tekintettel megkülönböztetett figyelmet fordítunk Horvátország uniós csatlakozásának elősegítésére. Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártja; Tőkés László, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; Szász Jenő, Magyar Polgári Szövetség; Józsa László, Vajdasági Magyar Szövetség Magyar Nemzeti Tanács; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Deák Ernő, Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetsége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Esztergom-Párkány, 2004. május 19-én” /HTMH Observer, 2004. máj. 26. – 21. sz./
2004. május 26.
Res nostra fiat publica! A latin nyelvű cím kifejezi: a mi ügyünk pedig légyen közösségi! A polgármesterjelöltséget illetően Kolozsvárott új helyzet adódott váratlanul. És ebben nem téveszthet meg semmilyen nemzeti közösségen kívüli libertinizmus. Kónya-Hamar Sándor azt kérte, hogy szavazzanak az RMDSZ tanácsosi jelöltlistáira és Ioan Rus polgármesterjelöltre. /Kónya-Hamar Sándor: Res nostra fiat publica! Felhívás Kolozsvár magyar választópolgáraihoz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Eckstein-Kovács Péter szenátor elismerte, hogy Kónya-Hamar Sándor képviselővel sok dologban másképp látják a világot. A szenátor hasznosnak látta saját polgármesterjelölt állítását, majd szabályzatellenesnek az erről szóló legitim, közösségi döntés megváltoztatását. Amennyiben Ioan Rus megválasztását tekinti az RMDSZ kizárólagos céljának, Gheorghe Funart besegítik a második fordulóba. Eckstein-Kovács Péter szerint nem létezik semminemű közösségi döntés a támogatandó polgármesterjelölt személyét illetően. Kónya-Hamar Sándor egyszerűen bejelentette, hogy ki a jelölt. Kónya baráti viszonyban van a belügyminiszterrel, egyedül tárgyalt a támogatás feltételeiről, bár erre nem volt felhatalmazása. Hogyan áll a "7 csoda" elfogadásával, elfogadtatásával Kónya? Eckstein-Kovács szerint Emil Boc televíziós nyilatkozatában nem a magyarokkal való együttműködés szándékát, hanem az RMDSZ-el a választási kampányban való közös fellépés tényét tagadta. Hozzátette, ideje volna az RMDSZ-jelöltek támogatására fektetni a hangsúlyt, a közvélemény-kutatás 13%-ban állapította meg támogatottságukat Kolozsváron, a négy évvel ezelőtti 20%-kal szemben. /Eckstein-Kovács Péter: A magyar közügy. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Kónya-Hamar Sándor reagált Eckstein-Kovács Péter szenátor írására. Hangsúlyozta, hogy nem barátja Ioan Rus miniszter. Legitim döntés volt a saját polgármester-jelölt állítása, ugyanúgy a visszahívása. /Kónya-Hamar Sándor: Utolsó válasz Eckstein-Kovács Péter szenátor úrnak! Kolozsvár magyar közvéleményének tájékoztatása végett. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2004. május 26.
A Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett felmérés szerint Emil Bocra a kolozsváriak 37,7 százaléka szavazna, Ioan Rusra 30,8 százaléka, Gheorghe Funarra pedig 22,6 százaléka. A további sorrend: Smaranda Enache 3,4 százalék, Sabin Gherman 1,6 százalék, Viorica Ilies 1,5 százalék, Nicolae Bocsa 1 százalék, stb. Ami a pártokat illeti: NLP–DP szövetség 31,4 százalék, SZDP 21,2 százalék, NRP 15,5 százalék, RMDSZ 11 százalék, RHP 3,9 százalék stb. Az adatok ellentmondanak a korábbi felmérésnek. /B. T., Sz. K.: Konszenzus: Funar a harmadik. A kolozsvári magyarok 70 százaléka szavazna Rusra? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2004. május 26.
Teleki Pál óta nincs nemzetstratégiája a magyar kormányoknak – jelentette ki máj. 25-én Pomogáts Béla irodalomtörténész Csíkszeredában. Az Erdélyi tetőn /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című tanulmánykötete bemutatóján Pomogáts kifejtette, hogy a magyar kultúrának van egy dunántúli és egy erdélyi hagyománya. Akkor járunk el helyesen, ha kultúránknak e két nagy tartományát együtt visszük magunkkal Európába – hangsúlyozta az irodalomtörténész. Pomogáts Béla 64 kötetet jegyzett szerzőként, 45-öt szerkesztőként. Erdélyi kiadóknál megjelent könyvei számát tízre becsülte. /Pomogáts a nemzetstratégiát hiányolja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2004. május 26.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere beperelte az Erdélyi Riportot, pontosabban Stanik Istvánt és Mihály Lászlót, hasonlóképpen a Székelyudvarhelyért Alapítvány is pert indított becsületsértésért. Stanik István elmondta, hogy az Erdélyi Riport 2003. szept. 4-i számában arról írt, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány gyanús körülmények között vásárolt meg 5,2 milliárd lejért egy ingatlant. 5,2 milliárdot kifizetni készpénzben törvénytelen, 30 millión felül a jogi személyeknél nincsen is készpénzes kifizetés. Ráadásul a házat igazából nem is lehetett volna eladni, az államosított lakásokra vonatkozó törvény lehetővé teszi, hogy a bérlő megvásárolja a házat, de tíz évig nem idegenítheti el. Máj. 25-én volt a negyedik idézés az ügyben, a sepsiszentgyörgyi bíróságon. Szász Jenő, a felperes nem jelent meg. A következő tárgyalás jún. 24-én lesz. /(Oláh István): Inog az ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2004. május 26.
Nagy Iván Zsoltnak a Magyar Hírlapban megjelent cikkét vette át a Romániai Magyar Szó. Az Európai Néppárt elnöksége a romániai demokrácia állapotát Orbán Viktorral vizsgáltatja meg. A cikkíró szerint szomorú, hogy Orbán Viktor elfogadta a felkérést, egész szerepvállalása kínosan kampánygyanús. /Nagy Iván Zsolt: A vizsgálat. – Átvéve a Magyar Hírlapból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2004. május 26.
Kolozsváron a Városi Tanácshoz idén közel 30 magyar civil szervezet nyújtott be támogatási kérést. Ezeknek több mint hárommilliárd lejt hagyott jóvá a helyi tanács. Máj. 25-én a Heltai Alapítvány székhelyén Pillich László városi tanácsos 18 civil szervezet képviselőjével találkozott, akik már kaptak pénzt, illetve most bírálják el kérésüket. Megjelentek többek között a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), Schola Alapítvány, a Civitas, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) és a Kalandos Társaság képviselői. Pillich elmondta: a helyi tanács az idei költségvetésben megközelítőleg 20 milliárd lejt különített el kolozsvári civil szervezetek támogatására. A magyar szervezetek kb. 4 milliárd lejre jogosultak: az összeg hátralevő részéről, kb. egy milliárd lejről máj. 27-én döntenek a tanácsosok. Pillich nem értett egyet a magyar tanácsosok kérésével, miszerint a magyar lakosság számarányához mérten minimális összeget követeljenek, hiszen tapasztalatok szerint Kolozsváron jóval több magyar érdekeltségű civil szervezet van, mint román. Pillich fontosnak nevezte, hogy a tanácsban folytatódjék a civil szervezetek most elkezdett támogatási rendszere. /(m.j.): Helyi támogatás civil szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2004. május 26.
Máj. 21-23-a között harmadik alkalommal szervezte meg az EMTE marosvásárhelyi karainak hallgatói önkormányzata a Tudományos Diákköri konferenciát. Az idei rendezvény annyiban tér el az előzőtől, hogy a műszaki szakosztályok mellett ettől az évtől humán tárgyakból is lehetett dolgozatot írni. Dr. Hollanda Dénes dékán elmondta, nagy örömére szolgál, hogy az egyetem fennállásának két és fél éve ellenére ez a TDK immár a harmadik. 250 millió forint hiányzik még az egyetem épületének befejezéséhez, ezért máj. 25-re a Magyar Tudományos Akadémia dísztermébe meghívták Magyarország kétszázötven legsikeresebb vállalkozóját, illetve 28-án, újabb jótékonysági estet szerveznek, ahol fellép több együttes, a fővédnök Mádl Ferenc. A konferencia iránt érdeklődők száma évről évre nő, a dolgozatok írói nem csak a Sapientia, hanem a Petru Maior, az Orvostudományi és Gyógyszerészeti, a Kolozsvári Műszaki, a Babes-Bolyai Tudományegyetem diákjai, de Egerből is érkeztek. /Mészely Réka: Tudományos törekvések harmadik éve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 26.
A Szászrégen melletti Kisfülpösön járt máj. 23-án Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, abból az alkalomból, hogy a templomot teljesen felújították. Az istentiszteleten mintegy négyszáz lélek vett részt. /b. d.: Templomszentelés Kisfülpösön. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 26.
Máj. 22-23-án Vidékfejlesztési stratégiák az Ecsedi-láp térségében, címmel kétnapos konferencia zajlott Nagykárolyban, melyet a B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület szervezett az Apáczai Közalapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány, valamint Nagykároly Város Önkormányzatának a támogatásával. A konferenciára meghívott előadók, vendégek közül többen érkeztek Kolozsvárról, a Babes – Bolyai Tudományegyetemről, Magyarországról, eljött Szabó Károly szenátor is. /tőtős: Nagykároly: Kétnapos vidékfejlesztési konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./
2004. május 26.
Dicsőszentmártonban két magyar ház van. És maroknyi magyarság. Ők is fogynak. Az úgynevezett régi magyar ház, a három történelmi magyar egyház által működtetett Sipos Domokos Művelődési Egyesület bérháza, próbaterem a Népszínháznak, a gondnok-könyvtáros Rencz András. Nincs érdeklődés, a kultúra már szinte senkit sem érdekel. A művelődési egyesület jelenleg már csak egy szakkörrel működik, a kórust, Vargancsik Wolf Katalin vezényli és Pálffi Gyula igazgatja. A váratlanul elhunyt Puskás György vezetése idején volt néprajzkör, történelem-, irodalom-, fotókör. Mind megszűntek. Nincs olyan ember, aki összefogná az érdeklődőket. A 34 éve működő népszínháznak nyolc tagja van. Most színjátszócsoport-szerűen működnek. Az Árva Bethlen Kata könyvtár húszezres állománnyal rendelkezik, 820 beiratkozott olvasójuk van, rendszeresen 100-120-an látogatják. Kiállításuk tavaly volt utoljára. A másik, az "új magyar ház" a volt zsinagóga. A szépen felújított épület most a Kis-Küküllő Alapítvány Közművelődési Központ nevet viseli, igazgatója Kakassy Sándor. Elmondása szerint van közönség. Stúdióelőadásokat, hangversenyeket, kiállításokat szerveznek. Pünkösd első napján jön a Háromszék Állami Népi Táncegyüttes. Az emeleti galériában Sz. Kovács Géza, segesvári képzőművész tárlata látható. Kóródi István klarinétmester vezetésével klarinét-mesterkurzus is lesz. Két magyar ház van Dicsőben. Az első szerint nincs érdeklődés, a második szerint van. A két ház közötti szakítás okairól nem akartak beszélni. /Nagy Botond: Két út áll előttem... Megállítható a szellemi élet hanyatlása? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 26.
A dicsőszentmártoni Constantin Brancusi Szakközépiskola diákjainak közel negyven százaléka magyar anyanyelvű. Ennek ellenére csak a tavalyi tanévben indult el az anyanyelvi szakoktatás. A jelenlegi elsőévesek az autószerelő szakmát sajátíthatják el, a jövő tanévtől pedig asztalosokat is képeznek magyarul. /Jövő tanévtől bővül a magyar szakoktatás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 26.
Máj. 23-án Marosvásárhelyen, a Dr. Juhász András Gyülekezeti Központban kiosztották a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei díjait, eljött a kuratórium elnöke, dr. Verrasztó Zoltán is Budapestről. A szolgálatot vállalók részesülnek elismerésben, idén makfalvi Fülöp Irén tanárnő, a székelykeresztúri ifj. Ipó László, Szepsiszentgyörgyről Kónya Ádám muzeológus /aki most nem volt jelen/ és a marosvásárhelyi Szász Margit Júlia. /Járay F. Katalin: Kiosztották a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei díjait. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 26.
Szőttesekből és varrottasokból, festett ládikákból, szalmából készült dísztárgyakból nyílt kiállítás Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség tanácstermében, az EMKE Maros megyei szervezetének rendezésében. Az alkotások a Kis-Küküllő mente, a Balavásártól Szovátáig terjedő térség gazdag hagyománykincsét mutatják be az érdeklődőknek. /(m. r.): Szalmába font tehetségek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 26.
A Parasztopera című produkcióval vendégszerepel a budapesti Pintér Béla és Társulata máj. 27-én Kolozsváron, a Tranzit Házban. Az előadás szerzői: Darvas Bence és Pintér Béla, zeneszerző: Darvas Benedek, rendező: Pintér Béla. /A budapesti Parasztopera a kolozsvári Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2004. május 26.
Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban Kónya Mária történelemszakos tanárnő az iskolamúzeum "őre". 2001 májusában alakult meg az Iskolatörténeti Múzeum. A múzeum az épületegyüttes legrégibb, 1775-ben épült Kis-kollégiumának egyik bolthajtásos termében található. A begyűjtött anyagnak egy része már megvolt a Bethlen Gábor Kollégium tulajdonában, másik részét pedig az áldozatkész véndiákok és hozzátartozóik adományozták. Helyszűke miatt a begyűjtött anyagnak alig felét állították ki. Iratok, egykori kiadványok fényképek, régi tanfelszerelések, felbecsülhetetlen értékű könyvek /például az 1746-ban nyomtatott Szent Irás Értelmére Vezérlő Magyar Lekszikon, amelyet Bod Péter írt vagy az Ékesszolástan, amelyet Pesten nyomtattak 1863-ban/. /Dvorácsek Ágoston: A nagyenyedi iskolamúzeum jelene. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2004. május 26.
Nyujtód jelenleg Kézdivásárhely északkeleti peremfaluja, rendezett katolikus székelymagyar település. 1500 lakosa van, már 1332-ben szerepelt a pápai tizedjegyzéskben. Műemlék templomának faragott kövei a XV. századi gótika formavilágát őrzik. Régi keresztelőmedencéjén az 1553-as évszám olvasható. Nyujtódról nem készült monográfia. A faluban született Jakabos Ödön, a Kőrösi Csoma Sándor sírját felkeresők egyike. A falu nem kapta vissza erdővagyonát, mert a közbirtokosság névsorát nem találták meg. Művelődési otthon nincs, a helybeli iskola furulya-fuvola csoportja legtöbbször a templomban lép fel. 69 iskolásuk van és 48 óvodásuk. Iskola épülete jó állapotban van. /Kisgyörgy Zoltán: A város peremén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./
2004. május 26.
A napokban újabb mellszobrot avattak Gyulafehérváron, Ion Lancranjan, a közeli Marosváradja szülötte, a hírhedt regényíró mellszobrát, Rebreanu, Caragiale, Eminescu, Cosbuc, Goga közvetlen szomszédságában. A városban van még a Nagy-Románia megvalósításában döntő szerepet játszó személyek igen nagyszámú mellszobor-csoportja. Azonban az egykori magyar város fényes történelmi múltját távolról sem jelképezi semmiféle emlékmű a város terein, parkjain. Bethlen Gábor, a Báthoriak, a Rákócziak, továbbá Batthyány Ignác, és nem utolsósorban Márton Áron mindenképpen maradandóbban járultak hozzá a város hírnevének öregbítéséhez, mint egyesek a fent említettek közül. /Újabb szobor Gyulafehérváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./ Ion Lancranjan hírhedt magyarellenes könyve, a Cuvint despre Transilvania /=Vallomás Erdélyről/ 1982-ben jelent meg. Az Ellenpontok erdélyi szamizdat 3-as száma reagált rá, elítélve a könyvet. Magyarországon Köteles Pál utasította vissza a Tiszatáj /Szeged/ 1982/9-es számában, majd Száraz György a Valóság /Budapest/ 1982/10-es számában. Száraz György tanulmánya kibővítve megjelent Egy furcsa könyvről /Magvető Kiadó, Budapest, 1983, Gyorsuló Idő sorozat/ címen.
2004. május 26.
Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) rendezésében, valamint az Erdélyi Hagyományokért Egyesület (EHE) és a DKMT Eurorégiós Ifjúsági Szervezet társszervezésében került sor Aradon egy történelmi jelentőségű ifjúsági találkozóra. A Jelen Házban zajlott eseményre negyven fiatal érkezett három régió ifjúsági szervezet képviseletében a Bánságból, Délvidékről és a Délalföldről. A találkozón a szórványban élő magyarság helyzetéről beszélgettek a fiatalok, s egy nyílt rendszerű koordinációs együttműködés született, amelyet a Kistérségi és települési Ifjúsági Hálózat (KITTI HÁLÓ) keretében valósítanak meg. A résztvevők kidolgoztak egy működési alapszabályzatot, s mindhárom régióban háromfős Ifjúsági Koordinációs Tanácsok alakultak. Délvidéket Kurucz József, Lázár Tímea és Kazinczi Zoltán képviseli, Délalföldet Marton Attila, Magdali Csaba és Sándor Enikő, Aradot pedig Derzsi Tünde. Temesvár és Déva képviselőit a napokban nevezik meg. Főtanácsos Bajkó Károly, az EHE elnöke lett. A KITTI HÁLÓ fő célja összefogni a DKMT Eurorégióban működő magyar ifjúsági szervezeteket, közösségeket és a szervezeteken kívüli fiatalokat. Célul tűzte ki az anyanyelv- és hagyományok ápolását, a magyar oktatás megszűnése elleni harcot. /KITTI HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./
2004. május 26.
15 nagybányai képzőművész munkáiból nyílt kiállítás Gyergyóalfaluban. A vándorkiállítás Csíkszeredából érkezett Alfaluba a megyei kulturális központnak köszönhetően, amely kapcsolatot ápol a nagybányai Teleki-házzal. A tárlat rövidesen megtekinthető lesz Gyergyószentmiklóson is. /Nagybányai képzőművészek Alfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2004. május 26.
Ruha István a hazai és külföldi zenei élet kiemelkedő személyisége, a kortárs nemzetközi hegedűművészet élvonalához tartozik. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián végzett, 1958-ban a Kolozsvári Állami Filharmónia koncertező szólistája lett, 1962-1988 között a Filharmónia híres Transilvania Kvartettjét vezette. Pályafutása során több ezer hazai és külföldi koncert és szólóest középpontjában állt. Professzorként a fiatal hegedűs nemzedék előadói képzését segíti. István fia karmester, Svájcban él 25 éve. Ruha István hegedűművészt sokszor hívták külföldre, hatalmas összegekért, de itthon maradt. /Farkas Imola: "Így volt jó minden, ahogy volt" – vallja Ruha István, a hegedűsök prófétája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2004. május 26.
Sütő András: Fülesek és fejszések között /Neptun Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003/ című naplójegyzetet minden korosztálynak el kellene olvasnia, írta Sándor Boglárka Ágnes. Az ő korosztályának azért, mert gyerekfejjel csak keveset értettek abból, hogy mi történt 89 decemberében országszerte, és a következő év márciusában Marosvásárhelyen. Az idősebb generációnak pedig azért, hogy első kézből értesüljön a szemtanú, sőt, a szenvedő alany elbeszélése alapján arról, mi is történt akkoriban. A Száműzött könyvek sorozatban megjelent kötetnek a sorozatcíme is beszédes. Voltak időszakok Sütő András életében, amikor egyetlen sora sem jelenhetett meg az országban. Ezért a betiltott kéziratokat Magyarországon adták ki. Most a Neptun Kiadó jóvoltából ezek a könyvek is hazatérhetnek. /Sándor Boglárka Ágnes: Rejtett titkok, fájó valóságok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2004. május 26.
Megjelent Indig Ottó irodalomtörténész Emlék ma már… /Literátor Kiadó, Nagyvárad, 2004/ című könyve. Összegyűjtötte emlékeit, találkozásait, életútja fontosabb állomásait, vallja a szerző, aki elszakíthatatlanul kötődik városához. Nagyváradhoz. /Gurzó K. Enikő: Emlék ma már… /Reggeli Újság (Bihar megyei napilap, Nagyvárad, főszerkesztő: Dénes László), máj. 26./
2004. május 26.
Megjelent a Szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Iskolaközpont 2004–es évi Emlékkönyve. A kiadvány ajánlását Schönberger Jenő püspök írta, a bevezetőt Ádámkó István iskolaigazgató. Az iskola jelenlegi tanári karának és diákjainak osztályonkénti bemutatása mellett a tanintézményben végzett maturandusok névsora is olvasható. /(anikó): Megjelent a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont évkönyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./
2004. május 27.
A munkálatok megkezdése után az erdélyi autópálya nyomvonalán húzódó földek értéke több százszorosára növekszik, amennyiben azonban a tulajdonosokkal nem sikerül megállapodni, az állam kisajátítja a területeket – jelentette ki Valentin Cuibus, Kolozs megye alprefektusa. A Brassó–Bors autópálya 13 községen és két városon halad át Kolozs megyében. /K. O.: Felértékelték az autósztráda menti telkeket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2004. május 27.
Máj. 26-án kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a pedagógusok. Kolozs megyében egyes román tannyelvű líceumok nem csatlakoztak a sztrájkhoz. /Sz. Cs.: Zökkenőmentesvolt a tanügyi figyelmeztető sztrájk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2004. május 27.
Az Európai Unió bővítésének várható következményeiről, a nyugat-balkáni térség stabilizálásának és demokratizálásának a lehetőségeiről tanácskozik máj. 27-28-án tizenhat közép-európai ország államfője Mamaián. Ion Iliescu államfő lesz a vendéglátó. Külön témaként szerepel a külföldi befektetések ösztönzése, a regionális szállítási infrastruktúra fejlesztése. A közép-európai országok államfői immár tizenegyedik alkalommal gyűlnek össze, hogy megvitassák a térség gondjait. /Mamaián találkoznak a közép-európai államfők. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./
2004. május 27.
Három magyar polgármesterjelölt van Pécskán, Nagy István az RMDSZ jelöltje, Boldizsár István Árpád a kormánypárt (SZDP) jelöltje, független jelölt pedig Mester József. Pécska 10 400 szavazójából a magyarok lélekszáma 3 ezer alatt van. /Irházi János: Három magyar polgármesterjelölt Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
2004. május 27.
Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Oktatási és Egyházügyi Főosztály vezetője kiemelte: lényeges, hogy beindult a magánoktatás, a Sapientia. Az elv az, hogy azt oktatnak, amit nem oktatnak anyanyelven az állami egyetemen. A marosvásárhelyi műszaki karon olyan szakok létesültek, mint az automatizálás, informatika, számítástechnika, mechatronika. Azonban a Sapientián olykor megduplázták a meglévő szakokat. A végső cél az önálló magyar egyetem létrehozása. Ehhez lett volna átmeneti szakasz a két önálló magyar kar létrehozása a Kolozsvári Egyetemen /bölcsészkar és a természettudományi kar/. Elkészültek a hatástanulmányok, amelyek felmérték e a két kar létrehozásának és működésének feltételrendszerét. Közben mások kerültek az egyetem vezetőségébe, akik új emberek lévén az oktatásban, időt kértek arra, hogy a hatástanulmányokat újból elvégezzék. A Babes-Bolyai magyar oktatási vonalának vezetői megígérték, hogy júniusig kidolgozzák azokat az elképzeléseket, amelyek a magyar oktatási vonal önállóságát biztosítják. Az elképzelésbe be kell építeni a Bolognai Egyezménybe foglalt követelményeket, hogy Európa-szerte használható képzést és okleveleket nyújthasson majd a magyar oktatási vonal. /Zsehránszky István: Önállóan – minden szinten (3.) Beszélgetés Kötő Józseffel, az RMDSZ ügyvezető alelnökével, az Oktatási és Egyházügyi Főosztály vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2004. május 27.
Az Európai Néppárt (EPP) elnöke felkérte az RMDSZ-t, hogy vegyen részt a romániai helyhatósági választásokat megfigyelő bizottságában. Markó Bélának írt levelében Wilfried Martens beszámolt arról, hogy az EPP elnökségének dublini döntése értelmében felkérték Orbán Viktort, a pártszövetség Közép-Kelet Európáért felelős alelnökét, hozzon létre egy "kis független bizottságot", amely megfigyeli a romániai választásokat. /RMDSZ-képviselő az Orbán vezette EPP-bizottságban? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./