Fennállásának 160. évfordulóját ünnepelte a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) május 15-én Kolozsváron. A jubileumi küldöttülésen a szervezet mintegy 300 képviselője emlékezett az érdekképviseleti szervezet jogelődjének, az Erdélyi Gazdák Egyesületének létrehozására. Az esemény meghívottjaként jelen volt Markó Béla RMDSZ-elnök és Szabó Árpád unitárius püspök. Az ünnepi ülést Sebestyén Csaba, a szervezet elnöke és Csávossy György tiszteletbeli elnök nyitotta meg. Erdély 12 megyéjéből érkeztek résztvevők. A szervezet múltjáról Egyed Ákos, Somai József, Antal András, Gúzs Ferenc és Veress Zoltán tartott előadást. Medgyessy Péter miniszterelnök üdvözletét Benedek Fülöp államtitkár tolmácsolta. /Barazsuly Emil: 160 éves az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Együttműködési lehetőségekről tárgyaltak máj. 15-én Kolozsváron az RMDSZ, valamint a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetői. Takács Csaba, a szövetség ügyvezető elnöke fogadta Benedek Fülöpöt, a magyar földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkárát. /A mezőgazdasági együttműködés távlatai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Vita, olykor heves veszekedés jellemezte a Zágon Bóta közbirtokosság máj. 16-ra összehívott rendkívüli közgyűlését. A jelenlevők a 1038 hektáros erdő eladása mellett és ellen érveltek, ám határozatot nem hozhattak, mivel nem volt jelen a szavazatra jogosultak 50 százaléka plusz egy személy. Az RMDSZ háromszéki szervezete továbbra is ellenzi az eladást. /Farkas Réka: Pró és kontra a zágoni erdő ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület immár 15. alkalommal rendezte meg a Kőrösi Csoma Sándor emlékét ápoló napokat. Kovásznán a városi képtárban megnyílt a közel hetven erdélyi és anyaországi képzőművész munkáit bemutató képzőművészeti kiállítás. Május 15-én a helyi Pastorala Kulturális Egyesület szervezésében kórustalálkozóra került sor. A Kőrösi Csoma Sándor és kelet népei című tudományos konferencián bemutatták közel húsz Csoma-kutatással foglalkozó erdélyi, magyarországi és svájci tudós dolgozatát. A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület idén is emlékéremmel tüntette ki azokat, akik Kőrösi Csoma Sándor életműve kutatásában és ismertté tételében rendkívüli jelentőségű munkásságot fejtettek ki. A 2004. esztendei emlékérmet Futaki István göttingeni Kelet-kutató egyetemi tanárnak adományozzák, akinek majd később nyújtják át a kitüntetést. A rendezvény végén Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke megköszönte mindazok munkáját, akik a rendezvény sikerén fáradoztak. /Bodor János: Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./ Kovászna Kőrösi Csoma nevét viselő líceuma is megtartotta évi iskolanapjait. Idén is kiemelkedő eseménynek számított a tudományos ülésszak. Az előadásokon mongóliai, kínai, iráni, indiai népcsoportokról, vallási, nemzetiségi viszonyaikról esett szó. Néhány előadás a csángókérdést tárgyalta. Gaal György Brassai Sámuel szanszkrit nyelvtanári munkásságáról értekezett. Posztumusz emlékérmet adományoztak Debreczy Sándor (1907–1978) irodalomtörténész, Csoma-kutatónak és Kádár László (1908–1989) debreceni földrajztudósnak. /Gaal György: Kőrösi Csoma Sándor napok tizenötödszörre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

   Máj. 15-én a Baróti Szabó Dávid-iskolanapok keretében, mártírhalálának 34. évfordulóján a volt diáknak, Moyses Mártonnak állítottak emlékkopjafát a középiskola udvarán.  Az emlékezést Tatár Zsuzsanna magyar szakos tanár Magyari Lajos Rekviem című versével nyitotta meg. Benkő Levente újságíró, aki Moyses életútját Bűn volt a szó /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002/ című riportkötetében örökítette meg, hangsúlyozta, Moyses „harcolt a fasizmus édestestvére, a kommunista rendszer és az azt szolgalelkűen kiszolgálók basáskodása és kegyetlensége ellen, s vált önfeláldozó tettével nemzetünk mártírjává.”   Az iskolaudvaron leleplezték a József Gellért munkáját dicsérő kopjafát, majd a 30 éves véndiák-találkozóra összegyűltek is részt vettek a koszorúzásban. /(hecser): Az életnek is van ára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./ 1970. február 13-án Moyses Márton felgyújtotta magát Brassóban, a Román Kommunista Párt székháza előtt.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület máj. 15-16-án Marosvásárhelyen rendezte a Tavaszi Fesztivált a népi hagyományok ápolására. A megye majd minden részéből érkeztek táncos lábú iskolások. Volt népdaléneklő-verseny is. /Mészely Réka: Hétvégi Tavaszi Fesztivál. Az EMKE a népi hagyományok megőrzéséért. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Az érmihályfalvi Nyíló Akác Napok idén is húszezer embert vonzott a határ menti településre. Torda Imre polgármester büszkén emlegette a településen működő 13 kulturális csoportot. Idén tizenkettedik alkalommal szervezték meg a Nyíló Akác Napokat. Érmihályfalva 11 ezer lakosú kisváros, a néhány száz román családot leszámítva magyar többségű, alig nyolc kilométerre Magyarországtól. Az ünnepség máj. 14-én kezdődött. Kirakodtak a vásárosok, zsúfolásig megtelt a Bartók Béla Művelődési Ház, amikor a Gaudeamus gyermekszínjátszó-társulat „A dzsungel könyvét” adta elő. A néptáncgálán a vajdaságiak és a nagyváradiak kapták a legtöbb tapsot. /Lukács János: Háromszorosára nőtt Érmihályfalva. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Szabó Dezső író születésének 125. évfordulója tiszteletére szervezett rendezvénysorozat második előadását tartották máj. 14-én a Református Kollégium Farkas utcai épületének dísztermében. Asztalos Lajos vetítettképes előadást tartott az ifjú Szabó Dezső korának Kolozsváráról, majd a Horváth Béla Stúdiószínpad két tagjának előadása következett, amelyben helyet kaptak Szabó Dezső életregényének reprezentatív momentumai. A Szabó Dezső Egyesület /Kolozsvár/ jún. 10-én, az író születésnapján egy utolsó előadással zárja a rendezvénysorozatot. Akkor fogják bemutatni az emlékkönyvet, amely többek között a Református Kollégium diákjainak Szabó Dezső alakját és a régi kollégiumi életet megidéző írásait tartalmazza. /(ke): 125 éve született Szabó Dezső. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A kolozsvári székhelyű Román Mozart Társaság évről évre megemlékezik néhai tiszteleti tagjáról, Végh Sándorról, a legendás hegedűművészről, aki Kolozsvárt született 1912-ben. Korán elkerült szülővárosából, 1945 után Magyarországról is, ahol mint a Magyar Vonósnégyes alapítója és a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára akkor már a zenei élet élvonalához tartozott. A Román Mozart Társaság elnöksége évente odaítél egy Végh Sándorra emlékeztető ösztöndíjat, amely az özvegy, Végh Alice asszony adománya. Idén ketten is megkapták: Mihaela Goje és Szabó Emese. /László V. Ferenc: Végh Sándor-ösztöndíjak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Egyéves munkával, holland testvérgyülekezetük és az önkormányzat segítségével kívül-belül teljesen felújították a 360 éves református templomot Vajdahunyadon. Pap Géza erdélyi református püspök a templomépítéshez erőt adó hitről, reménységről beszélt. /Gáspár-Barra Réka: 360 éves a vajdahunyadi református templom. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

A keresztény tanítás, a hitélet, valamint a modern kor és a piacgazdaság viszonyairól zajlott máj. 14-15-én kétnapos szakmai konferencia a Bihar megyei Fugyivásárhelyen. A hittudományi műhely előadás-sorozatán az ökuménia jegyében számos római katolikus, református és evangélikus egyházi vezető, teológus vett részt, de immár hagyományosan jelen voltak az RMDSZ vezető személyiségei is, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint a szövetség több szenátora és képviselője. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök is. /Az ökuménia jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./ Piacgazdaság és keresztény erkölcs címmel rendezte a fugyivásárhelyi központú Studium Academicum Alapítvány nemzetközi konferenciát, melynek vezetője Kállay László fugyivásárhelyi lelkész. /Balla Tünde: Piacgazdaság és keresztény erkölcs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./ A Tőkés László ellenzékét tömörítő Református Megújulási Közösség (Remek) szervezte a fugyivásárhelyi Református Egyházi Központban a konferenciát.

Csángóföld Európában – Európa Csángóföldön címmel nyílt kiállítás Budapesten a hét végén; a tárlaton a csángók ünnepeihez, hétköznapjaihoz tartozó tárgyak láthatók. A Moldvahon Kulturális Egyesület szervezésében létrejött kiállítás célja, hogy az európai közvélemény figyelmét felhívja a csángókra, ezért a külföldön működő kulturális intézetekbe is szeretnék eljuttatni a tárlat anyagát. Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutatónak a kilencvenes években végzett felmérése alapján 240 ezerre tehető a moldvai csángók száma, közülük 60 ezren beszélik a magyar nyelvet. /Csángóföld Európában – Európa Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

A kanadai Gabriel Resources Ltd. (GR), a verespataki bányaprojektet menedzselő Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) főrészvényese a napokban bejelentette, hogy egy évvel késik a nemzetközi szinten is vitatott terv végrehajtása. A halasztás a belpolitikával függ össze. A választási évben a szociáldemokrata kormány nem hajlandó olyan döntéseket hozni, amelyek a választások kimenetelét esetleg befolyásolják. A bányaprojektet nem csupán a Verespatakról elköltözni nem akaró lakosság jelentős része, hanem a Román Akadémia, valamennyi romániai történelmi egyház, nemzetközi zöld szervezetek egész sora és 1200 nemzetközi hírnévnek örvendő tudós ellenezte. A magyar kormány már egy éve kéri a román féltől a helyszíni kiszálláshoz a hozzájárulást. – Nem tartotta megnyugtatónak a verespataki aranykitermelés beruházói által adott környezetvédelmi garanciákat az Országgyűlés két MDF-es képviselője, Lezsák Sándor és Balogh László, akik máj. 15-én személyesen tájékozódtak a kitermelés helyszínén. Kezdeményezni fogják, hogy az Európai Parlament szakbizottsága tárgyalja meg ezt a kérdést. /Elhalasztják a verespataki bánya megnyitását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Diplomáciai botrány fenyeget Bukarest és Kijev között annak következtében, hogy az ukránok a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő hajózható csatornát építenek a Duna-deltában. A gátépítést gazdasági tényezők indokolják, ugyanis az ukránok jelenleg kizárólag román felségvizeken, a Duna Sulina ágán tudnak hajózni a folyamon keresztül a Fekete-tengerre. A román külügyminisztérium a napokban nemzetközi fórumoknál jelentette fel Kijevet, azzal a váddal, hogy a csatorna megépítésével súlyosan veszélyezteti a Duna-delta élővilágát. /Rostás Szabolcs: Ukrán–román viszály van kialakulóban a Duna-delta miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Ajánlást fogalmazott meg tagjai számára a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete: az újságíróknak politikai szerepvállalásuk idejére fel kellene függeszteniük újságírói munkájukat. A MÚRE-ajánlás dacára több újságíró is szerepel a különböző tanácsosi listákon. A jelöltek között – igaz, nem befutó helyen – két főszerkesztő is található, Veres István (Szatmári Friss Újság) és Graur János (temesvári Heti Új Szó), ezzel szemben Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője írásban adott ultimátumot a szerkesztőség tagjainak: válasszanak a kétfajta szerepvállalás között. A befutó helyekre Elek György (Szatmári Friss Újság, nagykolcsi helyi tanács), Magyari Lajos (Háromszék, sepsiszentgyörgyi városi tanács), Balta János (Nyugati Jelen, Arad megyei tanács), Dérer Ferenc (Bihari Napló, Bihar megyei tanács) és Fülöp D. Dénes (székelyudvarhelyi Polgári Válasz, udvarhelyi városi tanács) kerültek. Dérer Ferenc a tanács tanácsadójaként határozta meg önmaga helyét az önkormányzati testületben. Fülöp D. Dénes, aki a Népi Akció színeiben indul a választásokon. – A marosvásárhelyi RMDSZ-kampánystáb vezetője (Vajda György, Népújság) és egyik tagja (Farczádi Attila, Népújság) szerkesztőként keresi kenyerét. A tanácsosi listák „vonal alatti”, nem befutó helyein inkább azért vállalták a szereplést az újságírók, hogy nevük ismertségével segítsék a biztos befutókat. Pataki Zoltán, a Heti Új Szó munkatársa például a Temes megyei tanácsosi lista 35. helyén szerepel, holott az önkormányzatba legfennebb 3-4 embert juttathat az RMDSZ. Túrós Loránd és Bódi Sándor (Szatmári Friss Újság) szintén az esélytelenek nyugalmával várják a választásokat, míg Barazsuly Emil (kolozsvári Szabadság) úgy gondolja, jelölése már csak azért sem összeférhetetlen a szakmaisággal, mert a Kolozs megyei tanácsosi lista 13. helye amúgy sem befutó. Szondy Zoltán (Hargita Népe) a Német Demokrata Fórum csíkszeredai listáján akart szerencsét próbálni, akárcsak Becze Zoltán televíziós riporter. /Politikus újságírók miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint lehetséges, hogy a választások után párttá szerveződik a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az RMDSZ kezdeményezésére történt az óvások lebonyolítása. A németek ügyvédjét az RMDSZ funkcionáriusai a státusiroda autójával hordozták bíróságról bíróságra, jegyezte meg Szász Jenő. Az RMDSZ-t nem zavarja, hogy a Nagy-Románia Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt magyar jelölteket indít. Csak az érdekli, hogy ne legyen magyar versenytárs. /Gazda Árpád: Pártként folytathatja az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Levélben tiltakozott Szilágyi Zsolt képviselő amiatt, hogy a román közszolgálati televízió magyar adásának vezetősége letiltotta egy olyan műsor sugárzását, amelyikben az autonómiáról beszélt. Az adás sugárzását arra hivatkozva tiltották le, hogy a másik meghívott, Székely Ervin képviselő az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, az RMDSZ vezetői rendszerint ellenvélemény nélkül fejthetik ki nézeteiket az adásban. A képviselő a letűnt rendszer módszereit idéző eljárásnak tekintette, hogy a magyar adás vezetői megszakították az együttműködést Gazda Árpáddal, a Krónika vezető szerkesztőjével, aki A Hétnek adott interjúban politikai cenzúrának tekintette az adás letiltását. „Reménykedem abban, hogy Gazda Árpád eltávolítása, és a szovátai autonómiakonferenciáról szóló műsor letiltása nem annak a jele, hogy a szerkesztőség politikai ellenőrzés alá került” – áll a tiltakozásban. A magyar szerkesztőség vezetőségének eljárása ellen Gazda Árpád a Magyar Újságírók Romániai Egyesületénél (MÚRE) és több szólásszabadságot felügyelő szervezetnél tett panaszt. /L. J.: Tiltakozik a letiltott alany. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Ismét törvénytelenségre készül Funar, Kolozsvár polgármestere: közpénzből utalna ki több ezer eurót azoknak a tervezőknek, akik a Stefan cel Mare szobor megvalósítására nyújtottak be pályázatot. A magyarellenességéről ismert "kolozsvári bíró" büszkén dicsekedte az újságíróknak: 12 éves polgármesterkedése alatt több mint 15 emlékmű az ő szellemi ihletésére és javaslatára valósult meg Kolozsváron. Stefan cel Mare halálának ötszázadik évfordulója alkalmából törvénytelenül szobrot akar állítani az 1500-as években uralkodott moldovai fejedelemnek. Annak ellenére, hogy a városi tanács hét alkalommal elvetette a szoborállítás ötletét, a polgármester önhatalmúlag zsűrit állított össze, és ötletbörzét hirdetett, amelyre több mint tíz szobrász jelentkezett. A testület elnöke maga Gheorghe Funar. /Kiss Olivér: Közpénzből törvénytelenül. Szobor a magyar főkonzulátus előtt? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány közös kiadásában megjelent dr. Kelemen Atilla képviselő Mezőgazdasági támogatások című összeállítása. A kiadványnak célja, hogy tájékoztató információkkal szolgáljon az EU-csatlakozás előkészítésében. /Dr. Kelemen Atilla útmutatója a mezőgazdasági támogatások elnyeréséhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Két és fél évünk van arra, hogy megoldjuk a romániai kisfarmerek gondjait – mondta dr. Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Romániában öt és hat millió közé becsülhető a kisfarmerek száma. Döntő többségük egy vagy legfennebb két tehenet tart a gazdaságában, sokan abból élnek, hogy a tejet eladják egy feldolgozó üzemnek. Az ország 2007-re tervezett EU-s csatlakozását követően azonban a kézzel fejt tej már nem felel meg a szabványnak, ezért sokan e nélkül a bevételi forrás nélkül maradnak. A változásra időben fel kell készülni: aki tejtermelésből akar megélni 2007 után is, annak kötelező módon fejleszteni kell – mondta Kelemen Atilla. Maros megyében ez különösen nagy gond, hiszen a szarvasmarha-állomány tekintetében országos szinten a térség a második helyen áll, Suceava mögött. Románia lakosságának 52%-a falun él, másik 20%-a pedig még mindig falura megy haza. Dr. Kelemen Atilla beszámolt továbbá arról, hogy felvették a kapcsolatot az Új Kézfogás Alapítvánnyal, és kezdeményezték, hogy aki megvett 50 ha földet, az kapjon erőgépet a megmunkálására – ennek lehetőségét egyelőre még vizsgálják. /Mindent a tejtermelő gazdákért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Székelyföldön gyakorlatilag ellenfél nélkül maradt az RMDSZ, hosszas utánajárással sikerült elérni, hogy megmaradjon a párt egyeduralma, írta Szondy Zoltán újságíró, a Magyar Polgári Szövetség Csík területi elnöke. Az MPSZ 54 000 álírást gyűjtött a helyhatósági választásokra Erdélyben, ám Bukarestben – az RMDSZ képviselője közbenjárására – a választási iroda megtagadta a szervezet bejegyzését. Ezt követően Hargita megyében a Német Demokrata Fórum szervezete ajánlotta fel a listáin való indulás lehetőségét. Az RMDSZ vezetői a Német Demokrata Fórum országos vezetőire gyakoroltak nyomást és listákat megóvták. Az RMDSZ vezetői azt állították, hogy az 54 000 aláírót az MPSZ félrevezette. Ennyire bolondnak néznek több mint ötvenezer erdélyi magyart, az RMDSZ álláspontja szerint ennyi ember nem tudja, mit ír alá, tette hozzá Szondy. Az RMDSZ állította, nem ők óvtak, hanem a Német Demokrata Fórum. A valóság: Csíkszeredában az egyik óvó Hajdú Áron volt, a városi RMDSZ elnöke. A listákat érintő perekben az egyik oldalon – az MPSZ mellett – Nagy Mária, született Göther, a Német Demokrata Fórum udvarhelyi titkára állt. A másik oldalon: ifjabb Hajdu Gábor, az RMDSZ csíkszeredai tanácsosjelöltje; mellette Bíró Enikő, az RMDSZ székelyudvarhelyi listáján tanácsosjelölt. Az RMDSZ félt megméretkezni a választásokon, ezt a diktatúrát a gyávaság szülte, fejezte be sorait az újságíró. /Szondy Zoltán újságíró, a Magyar Polgári Szövetség Csík területi elnök: Gyávaság szülte diktatúra. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./

Máj. 14-én a nagyszebeni RMDSZ-székházban a Szabadság szerkesztői olvasóikkal találkoztak. Ettől a héttől Szeben az ötödik olyan erdélyi megye Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér megye után, ahol a Szabadság megvásárolható. A találkozóra a Szórványtengelyek nevet viselő szórványfórum keretében került sor, amelyet a nagyszebeni RMDSZ a Világhírnév című internetes újsággal közösen szervezett. A rendezvényen nagyszebeni, nagydisznódi, talmácsi, vöröstoronyi, feleki, vízaknai, mihályfalvi és bólyai magyarok vettek részt a szórványvidékekről. Balló Áron főszerkesztő és Makkay József főszerkesztő-helyettes a szórványban élő magyarság iránti fokozottabb érdeklődés tényével is magyarázta, hogy a romániai magyar lapok közül a Szabadság internetes változatát olvassák a legtöbben. /K. Zs.: Öt megye napilapja vagyunk. Nagyszebeni szórványtalálkozó olvasóinkkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ A Szórvány tengelyek címmel Nagyszebenben rendezett szórványtalálkozó célja az volt, hogy kapcsolatokat hozzanak létre erdélyi magyar szórvány-kisvárosok iskolái és intézményei között. Az újszerű szórványstratégia első alapköveit a bethleni Bethlen Egyesület, a Bethlen Gábor Alapítvány, valamint a nagyszebeni Octavian Goga Líceum képviselői tették le: ők a tagjai az első szórványtengelynek. A három tanintézmény – a bethleni Grigore Silasi Iskola, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a nagyszebeni Octavian Goga Líceum – magyar tagozatának küldöttei külön teremben tárgyalták meg iskoláik együttműködésének lehetőségeit. Szegő József, a Világhírnév internetes névsorolvasó igazgatója leszögezte: a Szórványtengelyek-ötlet lassan tervvé, sőt mozgalom-csírává nőtte ki magát. Ilyen találkozókra szükség van a szórványban, hiszen a szétszórtan élő magyar közösségek alig tudnak egymásról, és alig-alig van részük magyar kollektív élményekben. Szegő József igazgató az internetes "kiadvány", a Világhírnév (www.vilaghirnev.net) hőskorát elevenítette fel. A megjelentek elfogadták a Szórványtengelyek-kiáltványt. /Schneider Tamás: Új szórványstratégia alapjait tették le Nagyszebenben. Médiahonfoglalás – hírmondók között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Kénytelenek leszünk felfedezni egymást és egymásban a szigetet – azaz szórványaországot.” Ez egy új szórványstratégia alapjainak lerakása lehet. /Szabó Csaba, Világhírnév (www.vilaghirnev.net): Szórványtengelyek-kiáltvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a helyi Fogarassy Mihály Általános Iskola máj. 14–16. között Gyergyószentmiklóson szervezte meg a Magyar Nyelv Napjai anyanyelvi találkozót, amelyen egész Erdélyből részt vettek diákok és tanáraik. A rendezvénysorozatot az Anyanyelvápolók Szövetsége nevében Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora nyitotta meg. Ő nyújtotta át Komoróczy György újságírónak nyelvművelő tevékenysége elismeréseként a Nyelvőrzés-díját; a díjazott munkásságát Murádin László méltatta. Az esemény vendége volt dr. Balázs Géza nyelvész Budapestről, a Duna Televízió nyelvművelő műsorának vezetője, aki előadásában elmondta: az anyanyelv ivódik a legmélyebben az emberi tudatba, és meghatározza a gondolkodásmódot. a beszélők száma szerint a magyar nyelv az Európai Unióban a 10., világviszonylatban pedig a 40. helyen áll. /Gál Éva Emese: A magyar nyelv ünnepe Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban Balassi Bálintra emlékeztek a költő születése 450. évfordulóján. A kollégium diákjai Balassi legszebb verseiből válogattak egy csokorra valót, majd a kollégium Gabrielense régizene- és táncegyüttes tagjai gyönyörű táncokkal elevenítették fel a reneszánsz korszakot. /D. P.: Balassi Bálint emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

Idén Gyergyóalfalu adott otthont a hagyományos Domokos Pál Péter Gyermekkórus-találkozónak, amelyet Domokos Pál Péter indított el az 1930-as években, majd 1992-től újraélesztették a gyergyói zenetanárok. Először volt a vándor kórustalálkozónak magyarországi vendége is, a szegedi Rókus Zeneiskola énekkara. A névadója nyomán Édes Hazámnak szolgáltam mottót viselő találkozó igen színvonalas volt. /Gyermekkórus-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Gálaműsorral zárult az EMKE tavaszi fesztiválja máj. 16-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Nagy sikerrel léptek fel a népdalvetélkedő díjazottjai. A gálát a Füzesi Albert vezette Napsugár együttes parádés műsora zárta. Híres a csávási dalárda: a falu népe 157 éve dalol kórusban. Nemrég elveszítették karnagyukat, Dézsi Ferenc zenetanárt. Úgy tűnt, az énekkari tevékenység a mélypontra süllyed. Az EMKE próbált segítséget nyújtani a csávásiaknak: fellépési lehetőséget kínált a vegyes karnak. A csávási iskola nemrég vette föl Belle József egykori tanító nevét, akinek a híres csávási dalárda köszönhető. Csávásnak állandó karmesterre van szüksége. /B. D.: Ismét színpadon a csávási dalárda. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Marosszentkirályon az iskola udvarán zajlott a Tiszta forrásból címet viselő táncostalálkozó máj. 16-án. A szokásos felvonulást ezúttal is a mezőcsávási fúvósok vezették. Augusztusban Marosszentkirályon tartják a Szentkirály Szövetség idei találkozóját, sorrendben a kilencediket, amelyre a Szentkirály és Szentlászló nevű települések képviselői jönnek el. /Bölöni Domokos: Tiszta a forrás és buzog. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Május 16-án első alkalommal tartottak falu napokat Szilágyperecsenben emlékmű avatóval és Tiszavárkonnyal való testvértelepülési szerződés megkötésével. A református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően avatták fel a Sepsi József tervezte turulmadaras oszlopot a két világháborúban elesett, ismeretlen helyen porladó falusfeleik emlékére. Szentpéteri István magyar konzul arra figyelmeztetett, hogy azok az elesettek, akikről megemlékeznek, nem akartak háborút, kötelességből lettek hősök. Mészáros Zoltán, Tiszavárkony polgármestere elmondta, településükön 2000-ben kopjafát állítottak az elesett erdélyiekre emlékeztetve. /(Fejér László): Szilágyperecseni napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

A magyarság és a Kelet címmel rendezik meg a Magyarok VI. Világkongresszusát máj. 31-től Budapesten és három településen – közölte Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Az egyhetes eseményre a világ 52 országából 600 küldöttet várnak, de jelen lesz számos ázsiai nép képviselője is. Az első világkongresszust 1929-ben, a másodikat 1938-ban tartották, az utóbbin alapították meg az MVSZ-t. A harmadik világtalálkozót 1992-ben, a továbbiakat pedig négyévenként rendezték meg – tájékoztatott. A világkongresszus keretében őstörténeti, nemzetstratégiai, orvosi és kulturális konferenciát is rendeznek. /Magyarok VI. Világkongresszusa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

SZDSZ- küldöttség látogatott Marosvásárhelyre. A delegáció vezetője, Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnöke rámutatott, hogy az SZDSZ mindig fontosnak tartotta a kapcsolattartást a határon túli magyarsággal. Mózes Edith újságíró kérdésére, hogy az erdélyi magyarság körében a párttagolódás aktív Fidesz-segédlettel alakult ki, a Fidesz mit remél ettől, Szent-Iványi István, kifejtette: akiket a Fidesz „megsegít, azok vissza szokták őket segíteni. Azok az emberek azt szokták nyilatkozni, hogy ne szavazzanak bolsevikokra, liberálisokra a magyar választópolgárok, s ezért konkrét támogatásokat kapnak. Tehát ez az egyik. A másik pedig az, hogy a Fidesznek kezdettől fogva az volt a filozófiája, hogy nem egyenrangú partnernek tekintette a határon túli magyar szervezetek vezetőit, hanem alárendelt csatlósokat szeretett volna látni. Olyanokat, akiket közvetlenül lehet irányítani Budapestről” „Az RMDSZ vezetése, vagy Délvidéken a Kasza József vezette VMSZ egy csomó kérdésben szemben állt velük, más álláspontot képviselt. Ezt nehezen tudták elfogadni, mert ők egy közvetlen irányításban voltak érdekeltek. Ezenkívül bizonyára az általuk támogatottak magyarországi hozzátartozóinak szavazataira is számítanak.” /Mózes Edith: Az SZDSZ elutasítja a feszültséget szító törekvéseket. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./