Tokay György, Toró T. Tibor, Borbély Zsolt Attila, Murvai Miklós, Király András és Bognár Levente építő szellemben vitázott máj. 20-án Aradon, a Jelen Házban. A vitaestet az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezte. Az autonómia hirdetőit Toró T. Tibor temesvári parlamenti képviselő, Borbély Zsolt politológus képviselte Murvai mellett, a mérsékelt szárny elitjét pedig Tokay György aradi parlamenti képviselő, valamint Király András RMDSZ-elnök és Bognár Levente aradi alpolgármester. /(ks): Nem kaptak hajba a vitázók. Civilizáltan az autonómiáról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

A romániai magyarság és az Európai Unió tematikával tartott előadást Markó Béla szövetségi elnök máj. 18-án a bukaresti Kálvineumban. Hangsúlyozta: fontos, hogy a romániai magyar közösség minél hamarabb házon belül, azaz az Európai Unió tagja legyen. /Hogyan lehetünk az integráció nyertesei? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Párbeszéd a kampányért? címmel intézett nyílt levelet Markó Béla RMDSZ-elnökhöz a Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége. Az iratban visszautasították a szövetségi elnök meghívását "egy kampányízű találkozóra". Szerintük "a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az erdélyi fiatalok többsége számára már jó ideje megszűnt átfogó és kellő hitellel bíró érdekvédelmi szervezet lenni. A párbeszédből tehát nem kérnek, amíg: 1. nincs garancia arra, hogy a jövőben ifjúság politikai döntések meghozatala előtt velük is konzultálnak; 2. a kolozsvári polgármesteri tisztségért folyó harcban az RMDSZ Ioan Rus RSZDP-jelöltet, és nem Smaranda Enache polgárjogi harcost támogatja; 3. a szövetség országos vezetőségében nem érvényesül a civil és a politikai szférában betöltött tisztségek összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezés. " Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) nyílt levélben teszi közzé, hogy nem hajlandó politizálni. Ezért felkéri a Magyar Ifjúsági Tanács elnökségét, hogy politikai nyilatkozataiból, politikai szerepvállalásaiból a jövőben hagyja ki az Országos Magyar Diákszövetséget. /Párbeszéd a kampányért? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Tizenhárom magyar történelmi személyiségnek állít emléket az a szoborpark, amelyet Székelyudvarhely központjában máj. 22-én Magyarország volt miniszterelnöke, Orbán Viktor, illetve Szász Jenő polgármester avat fel. A többnyire magyarországi képzőművészek által alkotott mellszobrokat a Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építész által megálmodott, illetve az udvarhelyi Macops Kft. által kivitelezett fa térplasztika övezi. Az Emlékezés Parkjában Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, illetve a magyar történelem két allegorikus alakja, Csaba királyfi és a Vándor székely kap helyet. Orbán Viktor és Szász Jenő az ünnepség végső mozzanataként közösen elültetik a „megmaradás fáját”, egy fenyőt. /Z. I.: Orbán avatja az Emlékezés Parkját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

A 33 éves Nagy Zsolt az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője 1995-ben Kolozsváron, a Műszaki Egyetem Automatizálás Karán szerezte diplomáját. Főszervezője volt az Erdélyi Diáktalálkozónak. Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Ifjúsági Főosztály vezetője, 1996-ban a parlamenti választásokat előkészítő Országos Kampánystáb helyettes vezetője. Főszervezője az RMDSZ V. VI. és VII. kongresszusának és ugyanakkor kongresszusi biztos. 1998 áprilisától az RMDSZ képviselője az Európai Demokrata Unió Vezető Tanácsában. Továbbképezte magát, 1996-ban a Young Political Lider School tanfolyamát végezte el, majd az Egyesült Államokban vett részt kampánymenedzser-képzésen. /Csomafáy Ferenc: Most sokkal nagyobb a verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete nyilvánosságra hozta április végén végeztetett közvélemény-kutatása részleges adatait. A városi felmérést külső független cég, a Ponder Poll Piac és Közvélemény-kutató Kft. végezte. Az adatokból kiderül: a megkérdezettek 80,6 százaléka ismeri az MPSZ-t. A szervezet szükségességének indoklására megadott válaszlehetőségek közül a legtöbben abban értettek egyet, hogy azért van létjogosultsága az új szervezetnek, mert a magyarságnak meg kell adni a választás lehetőségét. Nagy volt az egyetértők aránya (92 százalék) abban a kérdésben is, hogy az új szervezet szükségességét az RMDSZ 14 év alatti kevés magvalósítása magyarázza, 91 százalék szerint azért van szükség az MPSZ-re, mert felvállalja az autonómiatörekvéseket. A megkérdezettek alig 19 százaléka nem értett egyet azzal, hogy az MPSZ jelölteket indítson a helyhatósági választásokon. Sokatmondóak a támogató aláírásokra vonatkozó adatok is. A megkérdezettek 11,2 százaléka aláírta az íveket, 47 százalék megtette volna, de nem keresték fel, 25,9 százalék pedig nem támogatná a szövetséget. Tulit Attila összegzése szerint a közvélemény-kutatás megerősítette őket abban, hogy eséllyel indulhattak volna a választásokon. /Farkas Réka: Esélyes volna az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Az egyházak képviselőinek véleményét hallgatták meg az RMDSZ Temes megyei szervezetének vezetői: Halász Ferenc megyei elnök, Szász Enikő megyei alelnök, Marossy Zoltán, a TKT (Területi Képviselők Tanácsa) elnöke és Fórika Éva városi tanácsos, a jogügyi bizottság tagja. Megjelent a római katolikus, a református, az evangélikus és a baptista egyház több képviselője. A meghívottak az egyházi vagyonok visszaadásával kapcsolatos gáncsoskodást tették szóvá. A huzavona egyértelműen a magyar történelmi egyházakkal szemben tapasztalható. /(Sipos): Eredményes kapcsolatépítés. Találkozó az egyházak képviselőivel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Máj. 20-án Aradon megkezdődött a Román és a Magyar Tudományos Akadémia mellett működő román–magyar történész vegyes bizottság háromnapos ülésszaka. A köszöntőkben román részről Camil Muresanu akadémikus azt emelte ki, hogy a történészbizottság munkája csak akkor lehet sikeres, ha az kizárólagosan a tudományra összpontosít, s nincsenek politikai mellékzöngéi. Magyar részről Szász Zoltán hangsúlyozta: ha munkájukat illúziómentesen végzik, akkor eredményesek lehetnek. /(Kiss): Román–magyar történésztalálkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Immáron a hetedik tanévre, felvételi időszakra készül Székelyudvarhely felsőfokú oktatási intézménye, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája. Geréb László, a MÜTF ügyvezető igazgatója büszke arra, hogy elsőként Romániában intézményükben folyt magyar nyelvű nappali tagozatos gazdasági oktatás. Végzőseik csak TELC (angol nyelvvizsga) és ECDL (európai számítógép-kezelői jogosítvány) vizsga letétele után kapják meg a diplomát. Marad az eddigi szakirány, nappali tagozatos közgazdászképzés magyar nyelven, emellett szeretnék bevezetni ennek a távoktatásos formáját is. A főiskolán újdonság az euromenedzseri másoddiplomás képzés, távoktatás formájában. A székelyudvarhelyi képzési központ a magyarországi Akkreditációs Bizottság által akkreditált oktatási intézmény. Ugyanakkor képzési központjuk akkreditált ECDL és TELC oktatási és vizsgaközpont is. /Szakmaiság és bővülő oktatási kínálat. Beszélgetés Geréb Lászlóval, a MÜTF ügyvezető igazgatójával. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 21./

Dáné Károly tanár, az RMDSZ Maros megyei oktatási alelnöke elmondta: szinte fejvesztve nevezik el az iskolákat Marosvásárhelyen a román igazgatók, a többségi román tantestületek, miközben a helyhatósági törvény értelmében a városi tanács hatáskörébe tartozik a közintézmények, utcák, terek nevének a módosítása, a névadás. A marosvásárhelyi 10-es általános iskola a napokban a Dacia nevet vette fel, de erről mit sem tudott például Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. A 13-as általános iskolát hamarosan N. Balcescuról nevezik el, és a magyar tantestület hiába kérte, hogy Balcescu-Petőfi legyen a név. A 17-es általános iskola Liviu Rebreanu nevét fogja felvenni, ott is hiába kérték a magyar tanárok, hogy Prietenie-Bartáság legyen az intézmény neve. Ugyanakkor a tanfelügyelőség megakadályozta, hogy a német tannyelvű osztályokat is működtető iskola a Friedrich Schiller nevét vegye fel. Dáné Károly azt is elmondta: Marosvásárhelyen utoljára 1957-ben neveztek el magyar nemzetiségű közéleti személyiségről iskolát! Dáné Károly diszkriminációnak tartja a beiskolázási lehetőségeket. Maros megyében az idén 5400 nyolcadik osztályos román tanuló végez, és 3108 hely van számukra a kilencedik osztályokban, ami 61,7%-os arány. A magyar végzősök száma 2333, nekik csak 1120 hely jut a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban, ami 48 %-ot jelent. /(Máthé Éva): Florea szellemképei öntötték el a várost. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Nagyszalontán az iskolák számára gondot okoz, hogy a szülők közül sokan taníttatják tovább Magyarországon gyermekeiket. Nyolcvanan is lehetnek azok a különböző korcsoporthoz tartozó gyermekek és fiatalok, akik Magyarországon tanulnak. Az eminens tanulók ösztöndíjjal tanulhatnak Magyarországon. Ösztöndíj mellett is havonta 5-6 millió lejbe kerül a gyermek külföldi taníttatása, többen mégis megpróbálkoznak ezzel a lehetőséggel. Sok család a Magyarországon sikeresen tanuló gyermeke után maga is áttelepül a határ túlodalára. Az is előfordult, hogy szalontai tanulót szalontai tanár tanít egy magyarországi román tannyelvű középiskolában. /(Balla Tünde): Szalontai tinik magyarországi középiskolákban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Beszterce-Naszód megyében Sajószentandráson eltüntették a magyar feliratot. /Sajószentandráson is lefestették. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Máj. 20–23-a között Petrozsényban, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Bányászati–kohászati–földtani Szakosztályának szervezésében zajlik a Bányászati, kohászati, földtani konferencia. Máj. 22-én kerül sor a plenáris ülésre, majd a szekcióelőadásokra. A szekcióelőadások témakörei: bányászat, kohászat, földtan, tudománytörténet. /Bányászati, kohászati, földtani konferencia – 2004. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

1992-ben Fehér megyében 24 765 magyar élt, tíz évre rá, a 2002-es népszámlálás szerint 20 684-an (mínusz 4081 lélek); Beszterce-Naszódban 21 098 volt 1992-ben, most 18 349-en vannak (mínusz 2749); Szeben megyében a csökkenés 3965 lélek. Más a számok, és más a közösség nyelve, állapította meg Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeki RMDSZ-elnök. Elmagyarázta: X településen hiába jelzik a számok, hogy 50 magyar van, ha egymáshoz öten-hatan szólnak magyarul, akkor is csak abban az esetben, ha más nemzetiségű nincs a közelben. Hiába van 50 magyar a faluban, ha évtizedek óta nem járt magyar újság, a magyar iskola már csak emlék. – Egyszer majd el kellene készíteni Erdély "közösségnyelvi" térképét is, írta Szabó Csaba. /Szabó Csaba: Számok és közösségek nyelve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) május 21-i nyilvános ülésén a Hargita megyei Entelmédia kft-t részesítették előnyben a tévéfrekvencia odaítélésénél. A döntés értelmében Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson, a Hodgyai Géza vezette Entelmédia kft nyerte el földi tévésugárzás jogát, ezzel jelentősen javulni fog az említett térség információ-hozzáférése. Hodgyai Géza elmondta, a tévéadók többségében magyar nyelvű adásokat fognak sugározni. A csíkszeredai és gyergyószentmiklósi stúdiókat szeretné összekötni a már meglevő udvarhelyi csatornával. és ezáltal egyfajta kistérségi / regionális tévéadót hozna létre. /Regionális tévéadó Hargita megyében? = RMDSZ Tájékoztató, máj. 21., 2725 sz./

Máj. 19-én rendkívüli közgyűlésen, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség élére az eddigi alelnököt, Pantilimon Rikhárd Árpádot választották meg elnöknek. A gyűlés előzménye, hogy máj. 4-én a KMDSZ felfüggesztette funkciójából Lokodi Csaba elnököt, aki egyébként e hét elején le is mondott. /Új KMDSZ elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Máj. 20-án tudományos diákköri konferenciát tartottak a Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmári Tanítóképző Főiskoláján, a Szatmári Magyar Diákszövetség pedagógiai szaktestületének szervezésében. A konferencia témája: tanítás és tanulás, különböző nézőpontokból. /(anikó): Tudományos diákköri konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./

Máj. 20-án Szatmárnémetiben, a székesegyházban ünnepi szentmisével vette kezdetét az idei Hám János Napok rendezvénysorozat. A nyolcadik alkalommal megrendezett Hám János Napok a 200 éves szatmári egyházmegye jubileumi ünnepségének részét képezi, jelezte Ádámkó István iskolaigazgató. /Hám János szatmári püspök (1827-1857) volt./ Az ünneplőket Schönberger Jenő megyés püspök köszöntötte, majd előadást tartott dr. Jelenits István piarista atya, atya, végül bemutatták Ozsváth Judit Erdélyi iskola című oktatási antológiáját. /(anikó): Hám János Napok 2004. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./

A napokban ért véget Veresegyházán az Anyám fekete rózsa elnevezésű nemzetközi szavalóverseny. A Magyar Versmondásért Alapítvány nagydíját a Kalotaszeget és Erdélyt képviselő László Lilla nyerte el. /Anyám fekete rózsa – vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Megjelent P. Buzogány Árpád Az igazság árnyékai /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című elbeszéléskötete. Az írásokban P. a szereplő, aki mindent megfigyel és elmond. /(bb): P. és a többiek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 21./

Az igazságügyben dolgozó bírák mintegy nyolcvan százaléka nyilatkozta azt, hogy politikai nyomás alatt fejtik ki tevékenységüket. A lakosság mindössze 38 százaléka elégedett az igazságügyi szervek munkájával, s 50 százalékuk bízik abban, hogy valóban igazságot szolgáltatnak számára a bíróságokon, törvényszékeken és táblabíróságokon. /Bodolai Gyöngyi: Elvesztett bizalom. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Markó Béla RMDSZ-elnök máj. 21-én Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján sürgette a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Több mint 1700 elkobzott egyházi ingatlan közül eddig 314-et szolgáltattak vissza. „Kérjük, hogy a visszaszolgáltatási határozatot követő bürokratikus mozzanat a lehető leggyorsabban történjen" – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Kifejtette, a 314 visszaszolgáltatott ingatlannak csak egy része került vissza ténylegesen az egyházak tulajdonába, a dokumentumok összeállításának lassú üteme miatt. /Markó ismét az egyházi ingatlanokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

Az RMDSZ döntése, miszerint a helyhatósági választásokon Ioan Rust, a Szociáldemokrata Párt polgármesterjelöltjét támogatja Kolozsváron, világos, fejtette ki Markó Béla máj. 21-i kolozsvári sajtóértekezletén. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a megyei RMDSZ elnöke korábban nem értett egyet Máté András polgármesterjelölt visszaléptetésével, valamint a kormánypárti jelölt kizárólagos támogatásával. Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ kiemelt céljai között szerepel Kolozsvár jelenlegi polgármesterének leváltása. Markó Béla találkozott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével is. /Köllő Katalin, Borbély Tamás: Az RMDSZ egyértelműen Ioan Rust támogatja. Markó Béla a mai polgármestertől mentes várost kíván minden kolozsvárinak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Máj. 19-én rendezték a Magyar közösségek Európája című nemzetközi konferenciát Esztergomban, amelyen politikusok, közéleti személyiségek vettek részt – A határon túli magyarok, éppen izoláltságuk folytán, az elmúlt évtizedekben meg tudták őrizni a kulturális, nyelvi egységet – mondta Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke előadásában. Hozzátette: most az a feladat, hogy meginduljon az a természetes vérkeringés, amely 85 évvel ezelőtt ezen a területen fennállt. Ehhez szükség van egy új nemzetstratégia kidolgozására is. – Az EU-csatlakozással megjelentek Magyarországon az európai demokráciák olyan eszközei, amelyek eddig nem voltak ismeretesek, de nélkülük a rendszerváltozás után kiépült demokráciánk sem tud egyenrangú részévé válni az Európai Unió közösségeinek – mutatott rá felszólalásában Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Magyarországon a Fidesz által indított nemzeti petíció példátlan összefogást eredményezett, több mint egymillió ember akaratát volt képes egyesíteni. "Márpedig az európai demokráciák lényege, hogy nem lehet a népakarattal szemben haladni" – jelentette ki Orbán Viktor. Az egyre inkább uralkodó fogyasztói mellé egy másik európai értékrendet is fel kell állítani, amely a családot, a közösségeket, a nemzeti és európai összetartozást, a kultúra és a nyelv ápolását éppoly fontosnak tartja, mint a piacok hatékony működését – mondta Orbán Viktor. A nemzetközi tanácskozás befejezéseként a résztvevők közös nyilatkozatot fogalmaztak meg. Ebben leszögezték: a Magyarországgal szomszédos országban élő magyar közösségek alapvető fontosságúnak tartják az együtt csatlakozó és az Európai Unión kívül maradó magyar közösségek egymás iránti szolidaritását, és reményüket fejezik ki, hogy az EU-hoz történő csatlakozása révén minden kárpát-medencei magyar közösség tagja mihamarább európai polgárrá válik. Az aláírók a nyilatkozatban szorgalmazzák a regionális és a határokon átnyúló együttműködések fejlesztését, azoknak a természetes régióknak az újraalakítását és megerősítését, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a magyar kisebbségi közösségek önazonosságának megőrzésére, az őket ért gazdasági hátrányok kiegyenlítésére. Az aláírók szorgalmazzák egy olyan európai közösségi jogszabály megalkotását, amely megkönnyíti az EU-n kívül rekedt magyar közösségek tagjainak az unió külső határain az átlépést. A nyilatkozat aláírói felszólítják a magyar kisebbségi közösségek állampolgárság szerinti államait, hogy a magyarok arányának megfelelően, az EU-ban szokásos gyakorlatot követve, biztosítsák az anyanyelvi oktatást. Felszólítják az érintett államokat, hogy nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően haladéktalanul szolgáltassák vissza az elkobzott közösségi-, egyházi- és magáningatlanokat a jogos tulajdonosoknak. Ugyancsak felszólítják az érintett államokat, hogy a hátrányos megkülönböztetést jelentő, az EU jogával és joggyakorlatával ellentétes, a kollektív bűnösség elvén alapuló jogi aktusok jogkövetkezményeit haladéktalanul orvosolják. /Magyar közösségek Európája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, a képviselőház oktatási bizottsága elfogadta az RMDSZ módosító javaslatait. Ennek értelmében, azokban az iskolákban, melyek nem önálló kisebbségi nyelvű tanintézmények (csak kisebbségi nyelven működő osztály vagy csoportok működnek benne) – azok vezetőtanácsában kötelező jelleggel az illető kisebbségi oktatást képviselő tanároknak is benne kell lenniük. Minden olyan településen, ahol egynél több iskola működik, iskolatanácsot kell létrehozni – melyekben jelen lesznek az illető kisebbséget képviselő közösségek is –, feladatuk az lesz, hogy az illető település oktatáspolitikáját kidolgozzák. /Szász Emese: Változások a tanügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

Ladányi László, az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje nyitotta meg azt a konferenciát, amely a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásnak köszönhetően jött létre. A máj. 21-én, az Expowood 2004 – Faipari kiállítás és szakvásár keretében megrendezett, "Az EU házhoz jön" elnevezésű konferenciasorozat témájául, a faipart választották. A konferencián neves előadók tartottak szakmai felkészítőket az érdeklődőknek. /Az EU házhoz jött Székelyudvarhelyen is. = RMDSZ Tájékoztató, máj. 22., 2726 sz./

Házsongárdon egy sírt egy magyar házaspár a nevére akart íratni, mert egy néni azt rájuk hagyta. Közölték velük, hogy az iratok érvénytelenek, mert a föld (a sírkert) az államé, és mivel nem ők vérbeli leszármazottak, nem igényelhetik a sírt. Akkor megveszik, mondták. A főnök román ember volt, megmondta érthetően, mivel magyarok, semmi esélyünk sincs a sírra, mert a rendelkezések szerint minden felszabadult magyar sírt románnak kell adni. /Balogh Zoltán: Megfosztanak a sírhelyektől. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Máj. 19-én volt a Brassó megyei RMDSZ gazdasági osztálya portáljának a www.gazdasag.ro honlapjának avatása. Az avatót Kovács Attila megyei elnök, Brassó város polgármester-jelöltje nyitotta meg. Sánta Nándor, a Brassó megyei RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke ismertette a portál szerkezetét, célkitűzéseit. A gazdasag.ro célja egy bizonyos vállalkozói közösség érdekeinek a támogatása, a brassói magyar cégek felkutatása és bemutatása, a cégek közötti kapcsolatok elősegítése, továbbképzések szervezése és pályázatok ismertetése. /Tóásó Áron Zoltán: Honlapavató Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új összetételű vezetősége: Béres András rektor, Mihai Sin, a román és Kovács Levente, a magyar tanszék vezetője, valamint Cristian Stamatoiu egyetemi kancellár találkozott a sajtóval. Bővül az egyetem kínálata. Ősztől zenepedagógiai szakot indítanak. Nagy a valószínűsége annak, hogy az audiovizuális kommunikáció szakterületén elkezdődhetnek a magiszteri tanulmányok. Az első esztendőben a román nyelvű mesterkurzusok jönnének létre, magyarul pedig a zenepedagógiai oktatás zajlik majd. 2005-től magyarul is bevezetik a magiszteri képzést, románul pedig a zeneit. Idén a teatrológia szakon is tartanak felvételi vizsgát. /N. M. K.: Bővülő kínálat a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Dr. Dombay István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kara kihelyezett főiskolájának igazgatója 83 végzőst búcsúztatott máj. 21-én Gyergyószentmiklóson. Jelen volt Pál Árpád polgármester is, aki a főiskola végleges akkreditálását és újabb szak létrehozását tartotta a legfontosabb jövőbeni lépésnek. A 83 végzős közül 33 diák az idegenforgalom földrajza, 25 a földmérő, térképész szakon magyar nyelven tanulhatott. (A román tagozatokon végzettek mintegy 80%-a szintén magyar anyanyelvű diák volt.) A főiskola idén is fenntartotta kapcsolatait a székesfehérvári Kodolányi János Egyetemi Jogú Főiskolával, az I. félévben két, a második félévben egy diák tanulhatott a magyarországi főiskolán. Onnan 14 diák vett részt a diákcsere keretében itteni oktatáson. Székesfehérvárról három tanár tanított Gyergyószentmiklóson, innen egy tanár tartott előadásokat a székesfehérvári főiskolán. /Kicsengetés a gyergyószentmiklósi főiskolán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./