"Gyermekprogrammal folytatódott aug. 3-án a Csíkszeredai Városnapok rendezvénysorozata. A Talentum Alapítvány szórakoztató tevékenységekkel vonzotta a gyermekeket. Megtartották a testvérvárosok küldöttségeinek találkozóját. 444 éve keltezték azt a dokumentumot, amely első alkalommal említi Csíkszereda mezővárost. A születésnap alkalmával rendezett városnapok kiemelkedő eseménye az ünnepi tanácsülés, amelyen átnyújtják a város kitüntetéseit. Azt, hogy ma Csíkszeredának egyeteme van, sokban köszönhető dr. György Antalnak, akinek díszpolgári címet adományozott a város. Pro Urbe-díjat kapott a Csíki Játékszín, továbbá a Márton Áron Gimnázium fiú kosárlabdacsapata, amely országos bajnoki címet szerzett. /Takács Éva: Változatos, hangulatos rendezvények. Csíkszeredai Városnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./"

"Még a koalíciós kormányzás idején hagyták jóvá a máramarosszigeti önálló magyar középiskola létrehozását, Kötő József akkori tanügyminisztériumi államtitkár idején. Azonban megfelelő épület hiányában beindítása azóta is húzódik. Végül az önkormányzat az erdészeti hivatal főtéri székházát vásárolta meg erre a célra, az épületegyüttes felújítása lassan halad. Medgyessy Péter kolozsvári látogatása és Markó Bélával való találkozása alkalmával is felvetődött a szigeti magyar líceum támogatásának szükségessége. Zahoránszky Mihály, a város alpolgármestere a Magyar Szó megkeresésére elmondta: ha rövid időn belül nem jön meg a beígért támogatás, akkor nem tudják befejezni az első kilenc tanterem kialakítását, és szeptemberben nem indulhat be a tanítás. Az iskolára nagy szükség lenne, mert fogy a máramarosi rész magyarsága, s igen jelentős a beolvadás. /(Sike Lajos): Veszélyben a máramarosszigeti magyar líceum őszi megnyitása! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"Megyei jogú város lett a szomszédos Maroshévíz, ugyanez nem sikerült kétszer a nagyobb, népesebb, gazdaságilag jelentősebb erőt képviselő Gyergyószentmiklósnak. Garda Dezső képviselő 1998-ban benyújtotta Gyergyószentmiklós megyei jogú várossá való emelésének törvénytervezetét. Nem kapta meg a megfelelő támogatottságot. Nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy Maroshévíz Hargita megye "legrománabb" városa. /B. K.: Szent Illés napján Maroshévíz municípiummá vált. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./"

"A 89 éves, Mezőség apostolaként emlegetett Kövesdi Kiss Ferenc nyugalmazott magyar nyelv és irodalom szakos tanárt az Egészségügyet, Tudományt és Oktatást Támogató Alapítvány, az Akadémia ETOT Kuratóriuma - "a magyar nép oktatásáért és neveléséért nyújtott kiemelt szintű szolgálatai elismeréseként" - a Doctor honoris causa címmel jutalmazta. Kövesdi Kiss Ferenc /Székelykövesd, 1913. jún. 29./ néptanító, költő. A Mezőség Orbán Balázsaként tisztelik mindazok, akik szívükön viselik a tájegység szórványmagyarságának sorsát. Hosszú élete során három verseskötetet is megjelentetett (Derengő tüzek, 1977; Reménységdajkáló, 1977; Beszélgetés a csönddel, 1995). Olvasói körökben a legnagyobb hatást mégis egy, a Mezőségről és annak jövőjéért szóló, kiáltó, monográfia-részleteket, verseket és veretes publicisztikákat tartalmazó Még szólnak a harangok! című, a Magyar Református Presbiteri Szövetség kiadásában 1995-ben napvilágot látott kötete révén érte el. A Reménység Dajkáló Kör szervezésében immár tizenhárom mezőségi szórványtalálkozót tartott, nem beszélve a számos ifjúsági találkozóról, s mindezt úgy, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezetén és a Vártemplomi gyülekezeten kívül senki anyagi támogatására nem számíthatott. Kövesdi Kiss Ferenc most próbál anyagi támogatást szerezni az Akié a gyermek, azé a jövendő című, a mezőségi szórványmagyarság problémáit megvilágító füzetecske kiadásához. Kövesdi Kiss Ferenc nem talált kiadót monumentális munkájához: Riadóra szól a harang a címe, s a Mezőség 147 településének monografikus leírását tartalmazza. A kötet 1300 gépelt oldalnyi terjedelmű, amihez 700 dokumentumértékű fénykép is tartozik. Szerinte csak akkor menthető meg a mezőségi magyarság, ha a fiatal magyar házaspárok minél több gyereket vállalnak. "Mindehhez hit és megfelelő anyagi háttér szükséges, de az első elengedhetetlen." A Mezőségen megszűnnek a magyar iskolák gyermekhiány miatt. Évente százszámra cserélnek gazdát az eddig magyar tulajdonos által birtokolt házak, gazdaságok. Ezek legalább egy részének az egyház általi felvásárlását s a gazdálkodást, ezáltal a helyben maradást és gyermekeket vállaló fiatal családoknak a későbbi tulajdonba helyezés reményében történő felajánlást tartja szükségesnek. /Szentgyörgyi László: A Mezőség apostola. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./"

"Augusztus első szombatján, 3-án idén is összegyűltek emlékezni a bözödújfalusiak. A falurombolás áldozatául esett település lakói ezen a napon visszatérnek a vízzel elárasztott falu feletti domboldalban állított emlékműhöz. Az ökomenikus istentisztelet vezérmotívuma a hűség volt. Az idei találkozón jelen volt dr. Jancsik Jenő, nyugalmazott kolozsvári egyetemi professzor, aki könyvet állít össze a bözödi történelmi-, család- és helynevekről. E munka megjelenése jövő márciusra várható. /(Bögözi Attila): A hűség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"Égig érő fa címmel a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a magyarországi Történelemtanárok Egyletének szegedi csoportja az elmúlt héten Szegeden továbbképző programot szervezett romániai (bánsági), vajdasági és dél-magyarországi pedagógusok számára. A program öt napon át tartott, a részvétel ingyenes volt, az anyagi hátteret az Apáczai Csere János Közalapítvány, valamint a szegedi és a Csongrád megyei önkormányzat biztosította. Az előadók között volt dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Bodó Barna temesvári egyetemi tanár, dr. Papp György kanizsai nyelvész, egyetemi tanár és dr. Gabrity Molnár Irén szabadkai egyetemi tanár. Károlyi Attila, a program moderátora fontosnak tartja azt, hogy hamarosan elkészüljön és felkerüljön a világhálóra a régiótörténeti kronológia és a testvértelepülési kronológia. A régión belül partnerkapcsolat szükséges a tanintézetek között. Egyben erősíteni kell a népfőiskolai hálózatot és a teleházak rendszerét. /Máthé Éva: Regionális pedagógus- továbbképzés - Szegeden. Magyarazonosság és a szülőföld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"Az Erdélyi Könyv Egylet kiötlője és értelmi szerzője a stockholmi Veress Zoltán. Az Erdélyi Könyv Egylet eddig tizenkét kötetet adott ki, valamennyi erdélyi szerzők műveit tartalmazza. A legújabb kötet /Évek az ezerszázból/ betekintést nyújt az erdélyi magyar történészek műhelyébe. Húsz történész és művelődéstörténész munkáit fogja egybe ez a kötet. Jó lenne, ha erdélyi könyvesboltokba is eljutna ez a fontos könyv, melynek szelleme beépülhetne a történelmi oktatásba. Az EKE könyvei nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, de az egyik könyvkiadó vállalhatná az újrakiadást. /Bereczki Károly: Igaz könyv históriánkról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./"

"Mintegy 250 nemzeti színű, koronás címerrel ékesített zászlót indít útjára a határon túli magyarok számára a Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) augusztus 20-ig; a lobogókat augusztus 4-én ünnepélyes keretek között áldották meg Budapesten. Petheő Attila, a Jobbik elnökségi tagja a rendezvényen elmondta: a szervezet június 4-én hirdette meg az "Öltöztessük nemzeti színbe a világot" elnevezésű zászlógyűjtési mozgalmát. A kezdeményezés célja az volt, hogy a világ lehető legtöbb magyar családjához és szervezetéhez juttassák el a nemzeti lobogót. /Nemzeti színű lobogók megáldása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"

"Idén is augusztus első vasárnapján rendezték meg Hadadon a Hazatérés Napját. Az innen elszármazottak és erre az egy napra hazalátogatók megtöltötték a tágas iskolaudvart: Hadad falunak úgy ötven éve még 3316 lakosa volt. Most a község négy falujában összesen nincs ennyi. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Bakk Ferenc tanár az iskolaudvaron ismertette a helység sok száz éves történetét, majd vidám műsor következett. Este a bogdándi Rozsmalint néptáncegyüttes fergeteges sikert aratott. /Báthory Éva: Hadad Napja, másképpen: a Hazatérés Napja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./"

"A református egyház egyet sem ismer el abból a 14 tanári kinevezésből, amelyeket a zilahi református kollégium szabad állásaira hirdetett versenyvizsgákon nyertek a jelöltek. Tolnay István, az egyházkerület illetékes tanácsosa szerint, amíg a kollégium körüli helyzet nem rendeződik, egyetlen tanári kinevezést sem hagy jóvá az egyházkerület. A minisztérium és az egyházak megállapodása szerint a kinevezésekhez az egyház előzetes beleegyezése szükséges, ezt azonban Zilahon elmulasztották kikérni. A Wesselényi Kollégium egyházi intézmény, s az Oktatásügyi Minisztérium és az egyházak megállapodása szerint senki nem nevezhető ki véglegesen a kollégium katedrájára az illetékes egyházkerület jóváhagyása nélkül. Ezt Alexandru Pocol, a Szilágy megyei tanfelügyelőség személyzeti felügyelője is megerősítette. Tolnay István elmondta, mindeddig csupán egyetlen személy fordult hozzájuk jóváhagyásért. Tolnay szerint Seres Magdolna igazgatónő leváltását, és az iskola egyházi jellegének visszaállítását szeretnék elérni. A kollégium azonban nem marad tanárok nélkül, a véglegesen kinevezett (tituláris) tanárok helyettesítő jelleggel fognak tanítani a kollégiumban. A zilahi Református Kollégium ügye immár évek óta szembeállítja a református egyházat és az RMDSZ Szilágy megyei vezetését. Tőkés László püspök többször is lemondásra szólította fel a gimnázium igazgatóját, Seres Magdolnát, mert úgy véli, az igazgatónő az intézmény visszaállamosításán munkálkodik. Seres Magdolna viszont - aki Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök és szenátor felesége - arra hivatkozik, hogy a versenyvizsgával megszerzett tisztségéből az egyház nem mozdíthatja el. /Deák Zoltán, Lukács János: Bajos kinevezések a zilahi kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./ / Seres Dénes szenátor felháborodottan reagált a református álláspontra. Seres szerint a református egyház illetékese, Tolnay István "képzetlen", sohasem tett semmit a kollégium érdekében. Seres kifejtette: "A kollégium állami intézet, melyet az állam finanszíroz és ugyancsak az állam fizeti a tanárokat is. Az ebbe a helyzetbe került tanároknak joguk van megfellebbezni az egyházkerület igazgatótanácsának határozatát." /Pengő Zoltán: Seres: Tolnay István képzetlen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./"

"A Háló, teljes nevén a Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben alakult meg Budapesten a katolikus közösségek közötti kapcsolat javítására, a kölcsönös tájékoztatás elősegítésére. 2001-re öt országban (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia) csaknem 800 magyar közösség talált egymásra a Háló szálain. A Háló egyesülete, a Háló Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület az önszerveződő kisközösségeket támogatja Magyarországon és a határokon túl, kisebbségi sorban élő magyarság körében. Szeretné a sokféle, sokszínű, általában 8-15 fős kisközösségeket összekapcsolni, egymással megismertetni. A Háló rendszeresen szervez találkozókat is, mégpedig helyi (regionális), országos és Kárpát-medencei szinteken. Jelenleg, aug. 5-11-e között 1500 fős Kárpát-medencei Nagytábort szerveznek Zánkán. A Háló szervez tematikus táborokat és tanfolyamokat is. Ilyenek a hagyományőrző táborok, az ifjúsági irodalmi tábor, vagy a pedagógus munkacsoport találkozói és lelkigyakorlatai. /Bemutatkozik a HÁLÓ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"

"Évről évre újabb épületek jelennek meg a Csíkszereda-Székelyudvarhely országút mentén létesült keresztény táborban, a Hargitán. A táborban egymást váltják a csoportok egész nyáron. A Hargita Keresztény Tábort a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége hozta létre, jelenleg 120 személy befogadására alkalmas. A beruházások kizárólag külföldi adományoknak köszönhetően valósultak meg. A táborba bármilyen felekezetű csoportokat szívesen fogadnak, egyetlen feltétel a keresztényi magatartás. A tavaly átadott, konferenciateremmel rendelkező új épület mellett már készen állnak a sportpályák, a jövőben pedig egy szerényebb méretű öregotthont és egy úszómedencét is terveznek. A közeljövőben saját kút fúrásához kezdenek hozzá. /Kovács Attila: Gyarapodik a Keresztény Tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./"

"Aug. 7-én megkezdte működését a kormánynak alárendelt Országos Diszkriminációellenes Tanács, amelynek közel harminc felügyelője ellenőrizni és bírságolni fogja a diszkriminációs eseteket. Az új intézményt egy hattagú igazgatótanács vezeti, elnöke Cristian Jura emberi jogi szakértő. Az RMDSZ eredetileg igényt tartott az intézmény vezető tisztségére, amelyet Markó Attila töltött volna be, de a kormánypárt végül ezt nem engedte át a szövetségnek. Ehelyett egy tisztséget ajánlott fel a tanács héttagú vezetőségében. /Megalakult a diszkriminációellenes kormányzati tanács. Az RMDSZ nem kapta meg az elnöki tisztet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./ Magyar szakértők nélkül alakult meg Bukarestben az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása szerint februárban kellett volna felállítani a testületet, továbbá a tanácsban vezető tisztség illeti meg az RMDSZ által javasolt magyar szakértőt. Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László ügyvezető alelnök többször is elmondta, hogy magyar elnöke lesz a testületnek. "A kormánypárt nem tartotta be a protokollum egyik kitételét - sommázta a történteket Borbély László, a szövetség kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Cristian Jura elnök - aki egyúttal államtitkári rangot is kapott - elmondta, a hivatalnak még nincs székháza. A hivatal harminc alkalmazottal kezdi el a munkát. Bármely - újságírók által feltárt - esetben az ellenőrző testület vizsgálatot indít. /Gazda Árpád: Kihagyták a magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"Azok a tanárok, akik ötös alatti jegyet kaptak a versenyvizsgán, nem dolgozhatnak a tanügyben, jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. Arra is felkérte a tanfelügyelőségeket, bocsássák el a szakképzetlen pedagógusokat. Szerinte az így fellépő tanárhiányt úgy lehetne pótolni, hogy a jelenlegi kinevezett pedagógusok órabér ellenében vállalnák el a fennmaradó tanórákat. A versenyvizsgán megbukott szakképzett jelentkezőknek eddig lehetőségük nyílt évente helyettesítő tanárként dolgozni. Most azonban a miniszteri rendelet értelmében semmiféle funkciót nem kaphatnak a tanügyben. A versenyvizsgázók 36 százaléka kapott 5-ösnél alacsonyabb osztályzatot Kovászna megyében. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint addig nem teszik ki állásaikból a megbukott tanárokat, míg a szaktárca erre írásban nem utasítja az intézményt. Az üres állásokra való kinevezéskor az idei személyzeti leépítés nyomán állás nélkül maradt 140 óvónő és tanító élvez elsőbbséget. A megyében 283 állás maradt betöltetlenül. Kolozs megyében mintegy háromszáz helyet írtak ki a versenyvizsgára, ezeket még nem sikerült betölteni. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a miniszter "butaságokat beszél, aki ilyesmiket állít, a törvény nem engedélyez ilyesmit". Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a megyében annyi a betöltetlen pedagógusi állás, hogy kénytelenek lesznek nyugdíjasokat is alkalmazni. A gyengén felkészült pedagógusok a Temes megyei tanfelügyelőknek fejtörést okoztak. Az 1 043 jelölt közül 274-en még az átmenőjegynek elkönyvelt ötösig sem tudták magukat feltornászni. A tanfelügyelőség a magánegyetemek keretében működő főiskolákra hárítja a felelősséget, hiszen a megbukott pedagógusok zöme ezen intézményekből került ki. - Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elítélte a miniszteri nyilatkozatot és a tanári állások betöltését célzó vizsgarendszert. Szerinte alkalmasabb lenne a tanárok felvételére egy szemtől szembeni interjú, hiszen a pályázók tudásszintjéről egyetemi oklevelük tanúskodik, legfeljebb ott lenne értelme írásos versenyvizsgát tartani, ahol több jelentkező van egy helyre. /Drákói intézkedések a tanügyben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"Szalacs falut Zoloch néven már 1067-ben említik. A szalacsi falubejáratnál 1997. aug. 1-jén felállított lármafa évről évre minden augusztus elején lángra lobban, hogy jelezze: megfogyatkozott a magyar, de helyén marad és élni akar. A szalacsiak lármafájának szava a Székelyföldön is párra talált. Esztendők óta megszervezik a lármafa-találkozókat, amelyekre a szalacsiak is eljárnak. Június végén találkoztak a Kárpát-medencéből mindazok, akiknél kimutatható Szent László tudata, élő legendája, és esetleg freskója is megtalálható a településen. Idén Szalacs első díszpolgárait köszöntötték. Balaskó Nándor szobrászművészt posztumusz fogadta díszpolgárává a falu. A Szalacsi Falunapoknak elmaradhatatlan része a hagyományos római katolikus templombúcsú. /Balla Tünde: Szalacs község lármafája óva inti egész Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

"Józsa András szovátai tanár szorgos történésze szűkebb hazájának. Legújabb munkája A Sóvidék és fürdői - Korond, Parajd, Szováta /Hazanéző Könyvek, 2002/ című kötet, amely tankönyvként is használható a vidék iskoláiban. A könyv minden fontos tudnivalót tartalmaz a Sóvidékről. /b.d.: Újabb könyv a Sóvidékről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./"

"Az oktatási miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy kiutasítják a tanügyből azokat, akik a tanügyi véglegesítő vizsgán ötösnél gyengébb osztályzatot értek el, illetve a szakképzetlen pedagógusokat. A kinevezett tanárok magasabb bérhez jutnak, amennyiben felvállalják a fenti okokból eltávolított tanerők óráit, nyilatkozta Ecaterina Andronescu miniszter. Úgy vélte, a gyenge teljesítményt nyújtó tanárok szégyent hoztak a román oktatási rendszerre és a miniszter asszonyra egyaránt. A 28 054 vizsgázó hetven százaléka nem érte el a sikerhez szükséges hetes osztályzatot, ugyanakkor a közel húszezer sikertelen vizsgázó közül közel kilencezer még ötös átlagot sem kapott. Közülük senki sem taníthat a következő tanévben. Amennyiben jövő évi vizsgájuk sikerül, visszafogadják őket a tanügybe. /Nagyobb fizetés a túlórázó tanároknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./"

"A tanügyi törvény szerint a 2003-2004-es tanévtől át kell térni a kilencosztályos kötelező oktatásra, A négyéves általános iskolai oktatás egy évvel történő meghosszabbítása helyett a minisztérium azzal az ötlettel állt elő, hogy az óvodák iskolára előkészítő nagycsoportját átviszik az iskolákba, ahol tanítónők foglalkoznak majd a hatéves gyermekekkel. A kísérleti programot egyelőre 12 megyében vezetik be (köztük Maros megyében is), majd a 2003-04-es tanévtől kiterjesztik az egész országra. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő törvénytelennek tartja a kísérlet bevezetését, annál is inkább mivel előzőleg nem kérték ki a parlamenti szakbizottságok véleményét. Kovács Júlia, Maros megyében az óvónőkért felelős tanfelügyelő elfogadhatatlannak minősítette, mivel ezelőtt két hónappal az ország hat megyéjében, köztük Maros megyében is beindítottak egy kísérleti programot, amelynek az a célja, hogy minden öt-hét év közötti óvodás korú gyereket bevonjanak a kötelező foglalkozásba. Eddig ugyanis a 12.057 óvodás korú gyerek 10 százaléka nem járt óvodába. Az óvoda egy jól működő rendszer, amit felborítani több, mint vétek. Az óvónők körében óriási a felháborodás, mivel, ha valóban kötelezővé teszik az előkészítő osztályt, sokan állás nélkül maradnak. A gyermekeknek az óvodában van a helyük, ahol játékosan, a koruknak megfelelő környezetben annyi mindenre meg lehet tanítani őket. /(bodolai): Hatévesen az iskolába. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./ Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter asszony bombasztikus kijelentései nagy visszhangot váltanak ki az ország közvéleményében. Megdöbbentő volt az a kijelentése, hogy a címzetes (tituláris) tanári állások betöltésére szervezett versenyvizsgán ötös alatti minősítést elért szakképzett pedagógusoknak nincs helyük a tanügyben, a következő tanévre nem kaphatnak katedrát. A miniszter asszony egy szót sem ejtett arról, hogy a vizsgatételek összeállítása körül sem volt minden rendben, hisz olyan módszertani kérdésekre kellett feleletet adni, amire a tudományegyetemeket, főiskolákat frissen végzett fiatalok nincsenek felkészítve. A legújabb elméleti ismeretekből elégtelenre vizsgázó tanárok között akadnak olyanok is, akik többéves pedagógusi pályafutásuk során bebizonyították, hogy eredményesen tudnak tanítani. Emellett a tanügyben nagyfokú a hiány szakképzett pedagógusokban. /(bodolai): Bombasztikus kijelentések. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./"

"Augusztus első napjaiban hagyományosan népünnepélyt rendeznek Szilágygoroszló mellett a Mihai Viteazul-emlékműnél. A többségi nyelven megjelenő lapok egymásnak adják a stafétabotot, ha magyarokat kell gyanúsítani, szidni s nem ritkán határon túlra küldeni. Most azt írták, hogy az emlékműre nevüket vésők legalább fele Pishto, Joji, Zolly, Enni stb. Cikkíró szerint "Attila ujjlenyomatai" láthatók a domborművön. Nem így írják a magyar neveket, ennek ellenére a román cikkíró utolsó figyelmeztetést adott: hagyják békén a román emlékműveket, mehetnek anyjukba írni, Pannóniába. Az egész országban folyik a szobrokra firkálás. Magyar emlékműveket is meggyaláztak, nemcsak monogramok felkarcolásával. /Fejér László: Pamflet helyett bujtogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"A magyar kormány szerint az Illyés Közalapítvány kuratóriumának tagjai "veszélyeztetik a közalapítvány célját", azaz a határon túli magyarság támogatását, ezért júl. 18-án bíróságon kezdeményezte a kuratórium felmentését. A kuratórium tagjai az elmúlt napokban kaptak értesítést a lépésről. A levélben Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekben illetékes politikai államtitkára megköszönte a kurátorok munkáját, és tapasztalataik átadására bíztatta őket. A IKA kuratóriuma visszautasította a felmentési kereset indokait, és azt várja a kormánytól, hogy pontosan jelölje meg a veszélyeztetés mibenlétét. A kuratórium képviselői azt kérik a kormányzattól, hogy a jogszabályoknak megfelelően kitölthessék mandátumukat, mely október elsején jár le. Veress László, az IKA igazgatója szerint a kuratórium tagjai a rendelkezésükre álló valamennyi jogi eszközzel megvédik szakmai és emberi tisztességüket. /Lukács Csaba: Veszélyeztetik a támogatást? = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./"

"Nagyváradon ünnepélyes keretek között került sor a frissen végzett lelkészek kinevezéseinek átadására. Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Esperesi Kollégiumának elnöke közölte, hogy a Szatmári Egyházmegye keretén belül négy új lelkészt nevezett ki a püspök. A zsinat legutóbbi döntése alapján azok a lelkészek, akik betöltik a hatvanötödik életévüket, nyugalomba kell hogy vonuljanak. Ettől függetlenül vállalhatnak szolgálatokat ott, ahová meghívják őket. /Elek György: Négy fiatal lelkész a Szatmári Református Egyházmegyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./"

"A Habsburgok óta a kelet-közép-európai térségben a stratégia fő eleme a divide et impera elve... Azaz meg kell osztani a térség népeit, nemzetiségeit, érdekcsoportjait, hogy uralhatóak legyenek. Nincs ez másképpen a mai román politikában sem. A kormánypárt egyre gátlástalanabbul alkalmazza az RMDSZ-szel szembeni politikájában a jól bejáratott elvet, szögezte le Bogdán László. Először jön a miniszterelnök, az egekig dicséri, és az integrációs politika fő feltételének nevezi az RMDSZ-szel való együttműködést. Néhány nap múlva egy erdélyi tanácskozáson Dancu miniszter elkényeztetett gyermekhez hasonlítja a magyar kisebbséget, amely állandóan zsarolja a többséget. Jön Tusnádfürdő, Tőkés László kitálal, Nastase ingerülten reagál, s követeli a tiszteletbeli elnök azonnali leváltását, ami már egy kissé a szövetségi elnöknek is sok, leszögezi: az RMDSZ-t nem kívülről irányítják. Megalakul a Diszkriminációellenes Országos Tanács, amelynek vezetőségéből (a héttagú vezetőtestületből) kihagyják a magyarokat, jelesen azt a Markó Attilát, a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkárát, akit az RMDSZ elnöknek javasolt. A Toró vezette radikálisok vagy az egyre agilisabb tiszteletbeli elnök most joggal mondhatja: na ugye, mi megmondtuk. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető elnöke ingerült kommentárja szerint az SZDP ismét "nem tartotta be az egyezmény egyik kitételét". Miért? - eddig hányat és hogyan tartottak be, kérdezte Bogdán írásában. /Bogdán László: Oszd meg és uralkodj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ "

"Az RMDSZ vezetőségének kártérítést kellene követelnie a kommunizmus alatt elkobzott egyházi ingatlanokért ahelyett, hogy a kormánypárt szövetségeseként viselkedne, és támogassa a romániai elnyomó rendszert - jelentette ki Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Budapesten, ahol részt vett a Magyar Reformátusok Világszövetsége augusztus 6-án tartott rendes évi választmányi ülésén. Tőkés László kijelentésére reagálva Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Rompresnek adott nyilatkozatában leszögezte: Tőkés László vádjait alaptalannak tartja figyelembe véve, hogy a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás értelmében konkrét lépések történtek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozóan. Az ügyvezető elnök szerint a kormánypárttal folytatott együttműködés során sikerült megteremteni a tulajdon-visszaszolgáltatás jogi alapját. /Megkérdőjelezhetők Tőkés vádjai. Takács Csaba a tiszteletbeli elnök kijelentéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke közleménye leszögezte: tekintettel arra, hogy olyan intézmény elnöke, amely az Illyés Közalapítvány (IKA) részéről rendszeres támogatásban részesül, természetes jogának tekinti, hogy figyelemmel kövesse az Alapítvány helyzetének alakulását. Megállapítja: a Kuratórium megújulását, összetételét megfelelő előírások szabályozzák. Fontos, hogy egy olyan személyiség álljon az intézmény élén, aki jól ismeri a támogatások alanyait, azok gondjait, céljait, létfeltételeit. "Pomogáts Béla évtizedek óta nemcsak "rajta tartja a szemét" a határon túli magyarokon, hanem közöttük él, állandó jelenlétével hozzájárul eme közösségek integrációjához, "utazó nagykövetként" a keleti és nyugati, északi és déli végek között egyetlen együttérző és együttgondolkodó közösséggé alakítja a szétszórtakat. Amilyen örömmel fogadtam, hogy ő lesz a megújuló Kuratórium elnöke, olyan aggodalommal értesültem arról, hogy mégsem vállalja ezt a megbízatást. A határon túliak többségének kívánságát és érzelmeit fejezem ki, amikor azt mondom, hogy szeretném, szeretnénk, ha az alapítvány képviselője olyan feltételeket teremtene számára eme fontos feladatkör betöltése során, amely biztosítaná az ő erkölcsi-szakmai elveinek az érvényesülését valamennyiünk boldogulására" - áll a közleményben. /A MÚRE támogatásáról biztosítja Pomogáts Bélát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Aug. 11-én zárja kapuit az Erdélyi Kárpát Egyesület által szervezett "Együtt a Túrért" elnevezésű egyhetes tábor, melynek helyszíne a Túrterebes Szőlőhegyen található iskola és kultúrotthon. A magyar, román, sváb és roma nemzetiségű túrterebesi gyerekek kézműves-foglalkozások, csapatjátékok és kirándulások alkalmával sajátíthatták el az általános természet- és környezetvédelmi módszereket. /czinzel: Környezetvédelmi tábor. "Együtt a Túrért". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 10./"

"Készül egy címtár minden évben: A külföldön élő marosvásárhelyiek telefon- és információs könyve. Az idén immár a hatodik, bővített kiadását vehették kézbe az érdeklődők. Évről évre figyelem, növekszik lassan, gyarapodik az anyaga. A 2002-es könyv már több mint 90 oldalon hozzávetőleg 2200 nevet és címet tartalmaz. Szerkesztője Tőkés Béla, a budapesti Magyar Nyelvi Intézet munkatársa. Támogatója a Marosvásárhelyi Baráti Társaság, melynek honlapja évek óta a hálón is látogatható: http://www.marosbarat.hu. A gyergyóiak hasonló kiadványa most készül. És készül az összes elszármazott erdélyit felölelő kiadvány is. - A marosvásárhelyi címtárban levő személyek közt feltűnően magas a felsőfokú végzettségűek aránya: ők teszik ki a címtár körülbelül 80 százalékát. /Balázs Ildikó: Elvándorolt egy város. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./"

"Megjelent a Tordaszentmihályon született, s immár hatvanadik évét is betöltött egykori kolozsvári író, Köntös Szabó Zoltán családi krónikájának negyedik kötete. Vaskos kötet, majdnem 500 oldalas. A nagyapa, K. tiszteletes úr diáriumába az író elég gyakran belefűzi saját élményeit, s az 1970 utáni Ceausescu-korszak történeteit is. Köntös Szabó Zoltán családi krónikájának fő címe: Trianon gyermekei vagyunk. Nagyon sok az unoka feljegyzése ebben a kötetben. Mégpedig ma is körünkben élő személyekről, akiket kikészített a Ceausescu nacionalista-marxista korszak, s azokról is, akik csak éppen megütötték a bokájukat, vagy - mint egyes írók - lelkendezve írtak e korszak nagy-nagy vívmányairól, vagy egyszerűen csak 1989 után köpönyeget fordítottak, és beálltak a nagy demokraták közé. /Kovács Ferenc: Köntös Szabó Zoltán: Torda felől hírt hoz a szél. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"A Bolyai-évfordulóra és az öregdiákok világtalálkozójára készülve, az ünnepségek szervezői különböző hiánypótló kiadványokkal is előrukkolnak. A napokban Vivat Academia... címmel gyűjtötték egybe a volt Református Kollégium, a mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum hírneves tanárainak és diákjainak arcképét, névsorát. Néhány név: Aranka György (1737-1817), az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság alapítója, Bernády György (1864-1938) gyógyszerész, jogász, közíró, Marosvásárhely polgármestere, Bolyai Farkas (1775-1856), Bolyai János (1802- 1860), Dósa Elek (1803- 1867) jogtudós, a szabadságharc alatt kormánybiztos, Farczády Elek (1890-1974) történész, Koncz József (1829-1906) könyvtáros, a kollégium történetének megírója, Koós Ferenc (1828-1905) pap, pedagógus, a bukaresti református egyházközség megszervezője, Laskai Csókás Péter (1550?-1587) iskolamester, hitvitázó, a tíznyelvű Calepinus szótár magyar részének megírója, Pápai Páriz Ferenc (1649- 1716) orvos, szótáríró, a Pax corporis szerzője. /Vivat Academia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./"

"Kovács András Ferenc új verseskönyve /Aranyos vitézi órák.Versek 1998-2001, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002/ a tavalyi Téli prézli című könyv folytatásának tekinthető. Az új könyv egy Babits Mihályhoz című szonettel indul, s a kötetben ajánlott versek, átiratok, parafrázisok váltogatják egymást, Babits és Ady, Zrínyi és Berzsenyi, továbbá Illyés Gyula Nem volt elég című költeményének átirata. "És nem lesz hazának elég / A kínos klapanciagyártás, / S naponta váltott cél meg áldás, / Mely szentesíti pispekét... / Mert nem lesz hazának elég,/ Ha sanda honfibús zsolozsmád / Siratja Kassát, dús Kolozsvárt, / S a Hargitának hűs legét! / És nem lesz hazának elég, / Hogy annyi tökfej tör tökélyre, / Néz küldetéses köldökére, / s nyalatja bölcsebb alfelét, / Ki folyvást fellép, majd lelép, / s az össztörténelem nevében / Törtet, szolgál, miként tevékeny / Főnépszakértő, népcseléd..." etc. Bogdán László szerint ez a vers "a magyarságtudat villámló erejű megvallása is, szarkazmus, gúny, tragikum és igazi szenvedély játszik itt egybe..." A könyvet Csakcsöndzöng Csánráng-gjacó félszáz dala zárja. /Bogdán László: "Aranyszázad, be megfakult a fényed!" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./ Nem tetszik a tehetséges KAF /Kovács András Ferenc/ Illyés-átirata. Ez nem villámerejű megvallás, hanem a nemzeti érzést gúnyoló divat szolgai átvétele."

"Aug. 11-re virradó éjszaka komoly indok nélkül gumibottal verték meg a korondi fazekasvásár hangosítását biztosító cég tulajdonosát és lemezlovasát, Dézsy Károlyt a csendőrök. Jére Ágoston elmondta: látta, hogy a csendőrök durván bánnak valakivel, így a mikrofonban kérte a közönséget, tiltakozzon hangosan az ilyen eljárás ellen. Ezután őt is igazoltatatta egy csendőrt, majd ütni-verni kezdték őt is. Szekeres Lajos, a fazekasvásár egyik szervezője megerősítette: szemtanúja volt mindennek. Roman Ioan ezredes, Hargita megyei csendőrparancsnok úgy tudta, a Csíkszeredából kiküldött csendőrkülönítmény egyik tagja Szekeres Lajost igazoltatta. Jére és Dézsy esetéről még nem értesült, azonban ígéretet tett arra, hogy haladéktalanul vizsgálatot indít. Dézsy orvosnál járt, az orvos megvizsgálta a nyakán látható, fojtogatásra utaló kék foltokat. Dézsynek szándékában áll feljelentést tenni, ezzel szemben Jére nem kíván élni ezzel a jogával, de határozottan kijelentette: "megengedhetetlen, hogy magyar embereket még mindig veréssel próbálnak megfélemlíteni a hatalom emberei." /Zilahi Imre: Csendőri erőfitogtatás Korondon? = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"