"Magyarózd ünnepelte fennállásának 775. évfordulóját, valamint hagyományossá vált találkozóját, amelyet Horváth István (1909-1977) költő, a falu szülöttének szellemiségében tartottak. A kétnapos esemény aug. 31-én kezdődött ökumenikus istentisztelettel, majd fórumra került sor A történelmi egyházak és az írástudók felelőssége az anyanyelvi kultúra megőrzésében címmel. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökének értékelése szerint a fórumon megfogalmazták, hogy nem véletlenül rendelik az egyház mellé a "történelmi" jelzőt, hiszen Erdélyben a nyelv, a nemzet és az egyház közé egyenlőségjelet lehet tenni. Erdélyben az egyházak mindenkor a nemzeti megmaradást szolgálták, és ezt a történelmi küldetést továbbra is teljesíteniük kell. Másnap Horváth Arany, a Horváth István Alapítvány elnöke vallott meleg szavakkal a faluról. Vincze Zoltán történész a falu történetét foglalta össze előadásában, Kötő József pedig az önszerveződés fontosságára hívta fel a figyelmet. A templomban leleplezték az első és második világháborúban elesett magyar hősöknek szentelt emléktáblát, majd sor került Horváth István szobrának megkoszorúzására. /Sándor Boglárka Ágnes: 775 éves a Maros megyei Magyarózd Horváth István költőről is megemlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Pálfy G. István emlékeztetett a tavalyi témára: akkor irodalom és nemzet összekapcsolódásáról, szerepéről a nemzet megmaradásában beszéltek a meghívottak, most szintén a megmaradás jegyében volt szó az egyház és a nemzet, az egyház és az írástudók felelősségéről a nemzet megmaradásában. Vetési László két helyi személyiség példáját emelte ki: a paraszti sorból fölemelkedő Horváth Istvánét, aki az irodalom, a egyetemesség felé indulva hordozta népének üzenetét, és az ugyancsak magyarózdi Nagy András teológiai tanárét. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános történelmi áttekintést nyújtott az egyházak, a római katolikus egyház nemzetmegtartó szerepéről. Pakó Benedek végül a szászrégeni cselekvő egyház munkáját ismertette /felkarolják a szórványgyermekek, az árvák, az öregek sorsát, kollégiumot építenek, amelyben művelődési otthon is lesz, színpaddal/. /Bölöni Domokos: Egyetlen lehetséges életmodell: az asszimiláció-mentes élet. Megtartani hitében és nyelvében a népet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./"

"Aradon a tanács még áprilisban pályázatot írt ki a szoborállítási részletterv kidolgozására. A beérkezett pályamunkákat augusztus utolsó napjaiban értékelték. A legjobb pályamunkát a Renovatio Nova Kft. nyújtotta be. A kft. igazgatója, Sándor István műépítész elmondta, a helyi tanács szakbizottságában három lehetséges helyszín urbanisztikai részlettervének kidolgozására kérték fel a pályázókat. Az aradi Szabadság-szobor nagyjából 15x15 méteres területet foglal el, amelyet egy kovácsoltvas-kerítés övez. Az első szinten, mintegy 2 m magasban található a 13 honvédtábornok bronzplakettje, mintegy 4,5 m magasban a szobor négy oldalán helyezkednek el az allegorikus bronzalakok, végül 7,20 m magasságú a jelképes nőalak. /Puskel Péter: Egy lépés a Szabadság-szobor újrafelállítása felé. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./"

"Szept. 1-jén zárult a marosvásárhelyi Vártemplomban megtartott II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia. A szervezésben oroszlánrészt vállaló Moldován Béla, a Maros-Mezőség Református Egyházmegye főgondnoka rámutatott: a konferencia célja az volt, hogy az értelmiségi bibliakörök egyéves tevékenységük után megint találkozzanak és megvitassák a legégetőbb kérdéseket. Mindig tele volt a 90 férőhelyes terem, sokszor pótszékekre is szükség volt. Vendégek érkeztek Kolozsvárról, a Székelyföldről, Budapestről az előadókkal együtt. Minden előadás után kerekasztal-beszélgetésre került sor. Sokat rontott az erdélyi magyarság lelkivilágán a kommunizmus, vagy akár a mostani neoliberalizmus és sorolni lehetne ezeket az áramlatokat, amelyek az embereket eltávolítják Istentől. A konferencián megállapították, hogy az elmúlt 50 év eredményeképpen az erdélyi értelmiség félreállt az egyháztól. /Véget ért a II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./"

"Szept. 1-jén Szatmárnémetiben, a Partiumi Magyar Napok (PMN) keretén bárki kérdéseket tehetett föl a jelen levő politikusoknak. Elsősorban az alacsony életszínvonal miatt záporoztak a kérdések. Szóba került az RMDSZ belső politikai törésvonalának témakörére is, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Szárny tagjaként kifejtette: megújulásra és szemléletváltásra van szükség az RMDSZ-ben. Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke erre reagálva elmondta, az RMDSZ-t megújítani és abban új szemléletet meghonosítani csakis a tagság által lehetséges. Szóba került a Markó-Tőkés vita, volt aki sérelmezte, hogy míg a PMN első napján tartott konferencián jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, addig Tőkés László tiszteletbeli elnök nem jelent meg a rendezvénysorozaton. /Túrós Lóránd: Politikai talk-show a Partiumi Magyar Napokon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./"

"Bukarestben tartotta az Európai Néppárt elnöksége a VI. párbeszédet az ökumenikus patriarchátussal. Fő gondolat a tavaly szeptemberi amerikai terrortámadás gazdasági, politikai, szociális következményeinek a megtárgyalása volt. A háromnapos tanácskozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök, illetve Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke külön megbeszélést folytatott Wim van Welzennel, az Európai Néppárt (EPP) alelnökével, illetve Horst Langessel, a Robert Schuman Alapítvány elnökével. Markó Béla kijelentette, fontosnak tekinti az együttműködést az Európai Néppárttal. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az európai fórumok támogatását kérte olyan célkitűzések számára, mint az állami magyar egyetem létrehozása. Az EPP felkérte az RMDSZ-t és az RMKDM-et, hogy támogassák a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot. Az RMDSZ képviselői kijelentették, hogy ez tőlük függ, mert részükről történt az elhidegülés az utóbbi időben, és szeretnék, ha jobban megértenék az RMDSZ szerepét. /Mózes Edith: Szorosabb együttműködés várható az RMDSZ és az EPP között. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"A The Economist című angol gazdasági hetilap múlt heti száma azt vizsgálta, hogy a román kormányzat milyen intézkedéseket hozhat a nyomor visszaszorítására. Miközben a közép-európai országok 2004-ben csatlakozhatnak az unióhoz, Romániának erre a pillanatra legalább 2012-ig kell majd várnia. Ennek a késedelemnek a fő oka a korrupció és a lerobbant infrastruktúra, amelyet a közelmúlt árvizei még jobban megviseltek. Rothadtak az országutak és a bíróságok is - vélte a lap. Románia lakosságának egyharmada szegénységben él, s a szociáldemokratává avanzsált egykori kommunista kormányfő semmit sem tehet a szegényekért. Igaz ugyan, hogy a kormány 50 dollárra emelte a minimálbért, s ígéretet tett a nyugdíjak növelésére is, az egészségügyi ellátás és a szegények iskolázatásának minőségi javítására azonban nincs pénze. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank folyamatosan az állami szektorban az alkalmazottak számának csökkentését sürgeti. /Soha nem lábalunk ki a szegénységből? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"Dr. Vofkori László /Székelyudvarhely/ tanulmányában elemezte a népszámlálás előzetes adatait. A legnagyobb népességfogyatkozást a városok szenvedték el. Sürgősen el kellene készíteni egy átfogó demográfiai és szociológiai tanulmányt, ebben kijelölni a legfontosabb gazdasági és általános cselekvési programokat. Székelyudvarhely Csíkszeredával és Sepsiszentgyörggyel együtt a fogyó népességű városok sorába került, de népességmegtartó ereje nem sokkal rosszabbodott. /Oláh István: Házat, hazát, embert... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./"

"Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőfalujában a református templom 1998-ban rendkívül leromlott állapotban volt - erre figyelt fel a fehérgyarmati Kölcsey Társaság, és úgy döntöttek, hogy vállalják a templom felújításának összes költségét. Simonfy Irén festőművészt, az EMKE Szilágy megyei elnökét felkérték ennek lebonyolítására. A Zilahon élő Balajti Károly építész elkészítette a tervet, Csiszár Aladár építkezési vállalkozó végezte a kivitelezést. 1999. szept. 30-ára a felújítási munkálatok befejeződtek, s hivatalosan átvette a Kölcsey Társaság vezetősége, magyarországi szakemberek jelenlétében, nagy megelégedéssel. A templom rendbetételének összes költségét ez a magyarországi Kölcsey Társaság fizette ki. Erdélyből egyetlenegy civil szervezet, állami intézmény vagy magánszemély nem járult hozzá! Egyesek megpróbálják kisajátítani maguk részére az eredményt. /Simonfy Irén festőművész, Zilah: Bajok vannak az emberi fejekben, jellemekben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./ Simonfy Irén arra célzott, hogy az Erdélyi Naplóban közölt beszámoló /Bikfalvy György: Kölcsey-zarándoklat Sződemeteren. Meg kell állítani a romlást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./ szerint a Kölcsey-emlékünnepségen Muzsnay Árpád, az EMKE országos alelnöke elmondta: igyekeznek azon lenni, hogy minél nagyobb mértékben sikerüljön a politikus költő szülőfaluját zarándokhellyé változtatni. Civil szervezetek, intézmények és magánszemélyek összefogásával az elmúlt 12 évben a sződemeteri templomon kétszer is javítási munkálatokat lehetett végezni."

"Közeledik szeptember első szombatja, a volt szászrégeni tanítóképzősök hagyományos iskolatalálkozója. A szászrégeni tanítóképző (pedagógiai iskola) fontos szerepet töltött be a Maros megyei oktatásban és az erdélyi tanítóképzés történetében. 1934-ben a kézdivásárhelyi magyar tannyelvű tanítóképzőt áthelyezték a marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumba. 1940-ben állami magyar tannyelvű tanítóképző nyitotta meg kapuit Marosvásárhelyen, majd 1945-től újraindították a román nyelvű tanítóképzőt is Marosvásárhelyen. A megyei szervek a két iskolát Szászrégenbe költöztették, anélkül, hogy ott a működéshez szükséges feltételeket biztosították volna. Az 1948-1949-es tanévet már Szászrégenben nyitották meg az említett iskolák. Jó képességű, felkészült tanítók hagyták el évről évre az iskolát, melyre országos szinten is felfigyeltek. A minisztérium egyik napról a másikra megszüntette a szászrégeni magyar tannyelvű tanítóképzést. A megszüntetett szászrégeni magyar tannyelvű tanítóképző szellemét az évenként megtartott diáktalálkozók napjainkig fenntartották. /Fodor Sándor: A tanítóképzősök találkozója Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./"

"A nagykárolyi és környékbeli magyarságnak 1989 után lehetett csak ismét saját lapja, helyi értelmiségiek és az RMDSZ összefogásából. A Nagykároly és Vidéke című hetilap az évek során ismert, megbecsült intézményévé vált az itteni magyarságnak, a szerkesztők évente kiadták a hasonnevű évkönyvet is. A lapgazda, vagyis az RMDSZ fokozatos pártosodásával a Nagykároly és Vidéke is egyre vonalasabbá vált, Silimon Várday Zoltán főszerkesztő tavalyi váratlan halála is tetézte a gondokat. Az új nagykárolyi hetilap, az Impressum első száma augusztus 21-ei dátummal jött ki egy debreceni nyomdából. A 16 oldalas "független regionális közéleti hetilapot" polgári irányultságúnak szánják a szerkesztők, élükön Végh Balázs Béla főiskolai tanárral, íróval, kisebbségkutatóval. A lapot és azonos nevű, egyelőre kisebb terjedelmű román nyelvű társát a nagykárolyi NC Impressum Kft. adja ki.- Az új lap indulása mellett viszont nem jó hír a Szilágysági Vidéki Napló megjelenése szüneteltetése. Remélhetően a zilahi polgári hetilap kiadójának minél sikerül áthidalnia a nyomtatási gondokat. /Partiumi sajtóvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./"

"Az RMDSZ vezetői szept. 2-án konzultációkat folytattak a Szociáldemokrata Párt (SZDP) képviselőivel. A találkozó napirendjén az idei évre kötött parlamenti együttműködési megállapodás teljesítésének áttekintése és az alkotmány módosításával kapcsolatos álláspontok megtárgyalása szerepelt. A megbeszélést követően Markó Béla szövetségi elnök elmondta: továbbra is véleménykülönbség van az RMDSZ és a kormánypárt között az alkotmánymódosítás kérdésében, de ezt a problémát a két szervezet parlamenti együttműködésétől külön kezelik. Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ rendkívül fontosnak tartja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény mihamarabbi alkalmazását. Ennek érdekében megteszi javaslatait a végrehajtási utasításokra. Számos konkrét javaslatot tartalmaz az az oktatási csomag, amelyet az RMDSZ képviselői hamarosan az oktatási miniszterrel vitatnak majd meg. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ-nek az alkotmánymódosítás során érintenie kell azokat a kulcsfontosságú kérdéseket, amelyek a programjában benne vannak. A kulturális autonómiához való jogot egyetlen jelenlegi RMDSZ-vezető sem képviselte a tárgyalásokon. Vannak olyan kérdések, amelyeket most lehetne napirendre tűzetni. Viorel Hrebeniuc, a kormánypárt alelnöke közölte, az SZDP nem módosította álláspontját az alkotmánymódosítás mikéntjét illetően, és ragaszkodik ahhoz, hogy az alaptörvény csak olyan előírásokat tartalmazzon, amelyeket a lakosság legalább 50 százalékos arányban támogat. /Nincs konszenzus az alkotmánymódosításról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Pankotán helyiséggondokkal küszködik a magyar nyelvű oktatás: az óvodai csoport egy magánházban működik, amelynek a tulajdonosa idős, beteg, a rokonság bármikor eladhatja az ingatlant, és utcára kerülhet a magyar óvoda. A magyar nyelvű, összevont elemi egy 5 négyzetméteres tanterembe zsúfolódva működik, mindkét oktatási forma számára létfontosságú lenne egy biztonságosabb helyre költözni. Ilyen helynek tűnt a református templom épületében lévő egykori iskola két terme, amelyeket jelenleg egy testépítő klub havi 25 euróért bérel, ám szeptember 14-én lejár a bérleti szerződés. Király András megyei RMDSZ-elnök, valamint Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő ígéretet tettek: a pankotai magyar óvoda, illetve elemi számára egy évre előre kifizetik az eddig alkalmazott bérleti díjat. Kondor Endre református lelkipásztor erőfeszítése ellenére a presbitérium 5:2 arányban a testépítő klubnak szavazott bizalmat. A helybeli ortodox pap felajánlotta két terem használati jogát. Úgy tűnik, Pankotán az ortodox pap jobban szívén viseli a magyar nyelvű oktatás sorsát, mint a református presbiterek. /(Balta): Pankotán a magyar nyelvű oktatás ellen szavaztak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./"

"Csernakeresztúr /Déva melletti község/ néptáncosai augusztus elején mutatkoztak be a bonyhádi (Magyarország) hagyományőrző fesztiválon. Harminc csernakeresztúri vendégeskedett Bonyhádon. Nemzetközi részvétellel zajlott a bonyhádi fesztivál. A közeli Kisdorogon sem volt kisebb a csernakeresztúriak sikere a másfél órás önálló műsorral. Viszonzásul a kisdorogiak is minden évben ellátogatnak Csernakeresztúrra, így erősítvén a határon túli kapcsolatokat. - Bonyhádon tizenharmadszor rendezik meg a világban szétszóródott bukovinai székelység hagyományos bemutatóját. A nemzetközi részvétellel zajlott folklórfesztivál főrendezője a magyarországi székhelyű Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége. Jövőre a délvidéki Hertelendyfalva látja vendégül a több országba szétszóródott bukovinai székelység hagyományőrzőit. /Völgyi Marcell: Bonyhádon táncoltak a csernakeresztúriak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./"

"Báró Bánffy Elek és neje, Györfi Mária grófnő emléktábláját leplezték le Szilágybagoson szeptember elsején, az első ízben megrendezett falunapokon. A Bagosi Bánffy Napok elnevezésű rendezvényt a helyi RMDSZ szervezet, a polgármesteri hivatal, a református és a baptista egyházak, valamint az RMDSZ tanácsosai szervezték meg kétnapos műsorral. A mintegy 800 éve létező Szilágybagos településnek alig 1200 lelket számoló magyarsága van, ugyancsak a fogyó népességű községekhez tartozik. Tavaly Lőrincz Lehel szobrászművész alkotásával monumentális emlékoszlopot emeltek a két világháború áldozatainak. A népes Bánffy-család története szorosan kapcsolódik a tájegységhez, többen viselték e családnevet, származtak belőlük erdélyi fejedelmek, püspökök, főispánok, kormányzók, történetírók, képviselők. A család történetét Simon György Bagoson tanító magyarszakos tanár írta meg és ismertette, különösen Bánffy Elek életét, aki 1867-ben iskolát építtetett, óvoda létesítését kezdeményezte. Leleplezték a templomfalra elhelyezett emléktáblát: "Örök hálával a szilágybagosi lakosok részéről báró Bánffy Elek és neje Györfi Mária grófnő emlékére, akik támogatták őseinket a templom építésében. 2002. szeptember 1." Párszáz tárgyi néprajzi darabból a falu múltbeli életére utaló kiállítást nyitottak meg. /Fejér László: Bagosi Bánffy Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ "

"Szept. 4-én Bukarestbe érkezett Kovács László külügyminiszter, aki román kollégáján kívül Nastase kormányfővel és Ion Iliescu államfővel tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseiről, majd szept. 5-én Moszkvába repül. A mostani tárgyalásokon a felek várhatóan érintik a státustörvény módosításának kérdését, illetve olyan fontos témákat, mint például a román fél által javasolt stratégiai partnerség, a még mindig nem véglegesített munka- vállalási megállapodás, a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok, illetve a vitatott Gozsdu-vagyon ügye. /Bukarestbe érkezett Kovács László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Mádl Ferenc köztársasági elnök októberi látogatását is előkészíti Kovács László külügyminiszter. Kovács László a Krónikának nyilatkozva rámutatott, Magyarország számára mind az integrációt, mind a határon túli magyarság érdekeit tekintve fontos a szomszédokhoz fűződő jó viszony. Mind Nastase kormányfővel, mind Geoana külügyminiszterrel egyetértettek abban, jó irányban haladnak a román-magyar kapcsolatok. A magyar diplomácia vezetője átadta Adrian Nastasenak Medgyessy Péter kormányfő levelét, melyben meghívja a román kabinet vezetőjét Budapestre. Nastase elfogadta a meghívást, és látogatása alkalmával a két miniszterelnök aláírja a két ország közötti stratégiai partnerségről szóló megállapodást. A külügyminiszter beszámolója szerint a megbeszélésein szó volt a gazdasági együttműködésről és az emberek közötti kapcsolattartás megkönnyítéséről. Kovács László felvetette a csíkszeredai konzulátus kérdését, valamint két határátkelőhely bővítését. A felek megegyeztek abban, hogy a gazdasági vegyes bizottság októberben, Bukarestben folytat megbeszéléseket. A gazdasági kérdések kapcsán hangsúlyt kapott a környezet- és árvízvédelmi együttműködés. A megbeszéléseken felmerült, hogy a két ország "esetleg közösen lépjen fel az orosz és a balkáni piacon". A kisebbségi kérdéskör keretében a román fél kifogásolta, hogy a magyarországi önkormányzati választások előtt különböző csoportosulások románoknak tüntetik fel magukat, hogy kormánytámogatáshoz jussanak. Kovács László megígérte partnereinek, a magyar kormány elejét veszi ezeknek az ügyeskedéseknek. A Bukarestben vendégeskedő külügyminiszter elismeréssel szólt a román kormánynak az egyházi vagyon visszaszolgáltatására tett lépéseiről, de elmondta azt is, ennek megvalósulása a végrehajtáson múlik. - Szept. 9-én Gyulán ül össze ismét az illetékes román-magyar vegyes bizottság. /Simon Judit: Kétoldalú stratégiai partnerség ősztől. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./"

"Szeptember közepétől állandó járőr teljesít szolgálatot a Főtéren, a Mátyás-szoborcsoport környékén annak érdekében, hogy megakadályozzák a különféle vandál cselekedeteket, tájékoztatott Boros János alpolgármester. Az RMDSZ-es alpolgármester a Pro Vobis önkéntes szövetség fiataljainak segítségét kéri majd a talapzat megtisztítására. Boros, aki az ünnepségeket szervező akcióbizottság tagja, bejelentette: az októberi ünnepségre a román és a magyar miniszterelnököt is meghívták. Gheorghe Funar közlemény adott ki: tudomására jutott, hogy "októberben az augusztus 18-án zajlott Szent István-napi Néptáncfesztiválhoz hasonló újabb románellenes akció készül a központban. Akárcsak akkor, most is Nagy-Magyarország zászlaját akarják lengetni anélkül, hogy a Román Hírszerző Szolgálat vagy az ügyészség közbelépne. (...) Ilyen körülmények között a polgármester otthonmaradásra szólítja fel a román és a magyar kormány képviselőit, mivel nem hagyja jóvá a románellenes akciók szervezését Kolozsváron. Két hónappal az esemény előtt a polgármester felhívja a szervezők figyelmét arra, amennyiben újból Nagy-Magyarország szimbólumát kívánják használni, az ünnepséget betiltja. /Kiss Olivér: Megtisztul Mátyás király. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Bírósági úton tiltakozik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium vezetősége az ellen, hogy a megyei földosztó bizottság a Református Kollégiummal közösen nevezte meg a visszakapott szántóföldek és erdőségek tulajdonosaként. A polgármester szerint a viszály árt a magyar közösségnek. A júliusi telekkönyvezés után megszületett az egyház és az iskola fenntartásáért felelős polgármesteri hivatal közötti megállapodás. Ez kimondja, hogy a két önálló intézmény, a Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium a 2003-2004-es tanév végéig ugyanúgy működik tovább, mint eddig. Mindkét fél kifejezte tárgyalókészségét, ám a Székely Mikó Kollégium vezetősége bírósági úton tiltakozott, hogy a földosztó bizottság mindkét intézményt megjelenítette a 30 hektár erdő és 20 hektár szántóföld visszaszolgáltatását jóváhagyó dokumentumon. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője szégyenletesnek találja a peres eljárás elindítását. "Elkezdődött egy per, és ki fog derülni, hogy egyik iskola sem lehet a tulajdonos, ez a föld ugyanis a református egyházé." Ugyanis az Erdélyi Református Egyházkerület a törvényes jogutód. Hasonlóan vélekedett Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ területi elnöke is. A református egyház egyébként igen jelentős, 2, 5 milliárd lejes beruházással elkezdte az iskola felújítását, amelynek Bíró Béla igazgató is örül. /Farkas Réka: Igazgatóváltás szükséges? Egyházi földért perel a Székely Mikó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./"

"Letörölték a magyar nyelvű feliratot a Beszterce-Naszód megyei Magyarnemegye kétnyelvű táblájáról. Annak idején a kétnyelvű felirat a helyi tanács ellenállásába ütközött. Nem értettek egyet a Magyarnemegye elnevezéssel, kérve a román elnevezés tükörfordítását, amiből Alsónemegye származott volna. Végül kénytelenek voltak a hivatalos közlönyben megjelent helységnevet elfogadni. /Letörölték a magyar nyelvű feliratot... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

"Életének 75. évét töltötte ez év augusztus 3-án Beke György író. A szülőfalu, Uzon, s annak Jókai Mór Közművelődési Egyesülete elhatározta, hogy meghívják a szülőfaluba, és születésnapja alkalmával ünnepélyesen köszöntik az írót. A találkozót szept. 29-ére rögzítették, s arra meghívják majd az erdélyi és háromszéki írói nemzedék néhány jeles tagját is. /Beke György újra itthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

"Dr. Szakály Sándor történész, a Duna Televízió alelnöke rendkívül fontos kezdeményezésnek tartja a Partiumi Magyar Napokat. Ha ezt rendszeressé tudják tenni, akkor az emberek identitása is erősödhet, és megmutatja a többségi nemzetnek, hogy a magyar kisebbség milyen formában és minőségben járul hozzá az ország kulturális, művészeti életéhez. Dr. Szakály Sándor a konferencián a határon túli magyarok helyzetéről tartott előadást. Az integrálódás nem egyenlő az asszimilációval. A Duna TV alapvető célja, feladata és küldetése, hogy a határon túl élő magyarságot összekösse a Magyarországon élőkkel, ugyanakkor egymás gondjairól, vagy éppen eredményeiről tudósítsa őket. Hogy hogyan alakítják sorsukat azok, akik kisebbségben élnek, azt rájuk kell bízni. "Nekünk Magyarországon egyetlenegy feladatunk és kötelességünk az, hogy minden erővel támogassuk azokat a törekvéseket, amelyeket megfogalmaznak." - szögezte le a történész. /Benedek Ildikó: A Duna Televízió megőrzi semlegességét, miközben a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./"

"Adrian Nastase kormányfő úgy értékelte: Kovács László magyar külügyminiszter romániai látogatása "nagyon sikeres volt", szerinte "pozitív hangulat" uralta a megbeszéléseket, amelyek során kiderült, hogy a felek "tágabb kérdésekre" kívánnak összpontosítani, nem csupán a napirenden régóta szereplő kényes problémákra, vagy a státustörvénnyel kapcsolatos kérdésekre. A találkozón Nastase és Kovács arról is tárgyalt, hogy a román kormánynak szándékában áll nagyobb mértékben támogatni a magyarországi románokat, és bátorítani kívánja a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat is. A kormányfő reméli, hogy az ősz folyamán sorra kerülő magyarországi látogatása alkalmával újabb együttműködési lehetőségeket is találnak. A miniszterelnök reményét fejezte ki az iránt, hogy látogatásáig Budapest módosítja a státustörvényt. /Nastase elégedett Kovács látogatásával. A kormányfő bízik a státustörvény módosításában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"Szept. 6-án Aradon, a minorita kultúrházban megkezdte munkálatait a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMRB/ VIII. Honismereti konferenciája. Megvásárlásra kínálták a Bizottság lapjait és kiadványait, helyi kutatók könyveit. Eredeti látványosság volt a Szabadság-szobor kicsinyített mása, amelyet váradi és kolozsvári alkotók hoztak el a konferenciára. A hazai és anyaországi történészeket, muzeológusokat, helytörténeti kutatással foglalkozó tanárokat, mérnököket, újságírókat Dukrét Géza, a Bizottság nagyváradi elnöke, a házigazdák részéről Matekovits Mária aradi EMKE-elnök üdvözölte. A tavalyi kaplonyi konferencián ítélték oda először ebben a Fényes Elek-díjat. Akkor dr. Kovách Géza volt az első aradi, aki ebben a díjban részesült. Most egy másik aradi, Pávai Gyula tanár kapta meg az oklevelet és a díszes plakettet. Temes megyéből Pálkovács István, míg Szatmárból Fazakas Loránd tanárt illette meg a díj. A konferencia témája: A XX. század öröksége. Ujj János /Arad/ előadásban Arad történelmét foglalta össze, Puskel Péter a XX. századi neves aradi építőművészekről, a város modern arculatának kialakítóiról, Matekovits Mihály a város magyar oktatásának történetéről értekezett. Ugyancsak Matekovits Mihály mutatta be a helyszínen, a minoriták udvarán a Szabadság-szobrot. További érdekes előadást hangzottak el. Bemutatták a PBMRB bizottság gondozásában napvilágot látott új kiadványokat: Pálkovács István Schlauch Lőrinc bíboros, Juhász Viktor Rév, Major Miklós Szilágynagyfalu és Jancsó Árpád Útijegyzetek c. könyvét. /Puskel Péter: VIII. Honismereti konferencia Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./"

"A Látó 8-9., augusztus-szeptemberi száma közölte az Erdélyi Magyar Drámapályázat a Millennium jegyében (ERDRAMIL) díjazott munkáit, Hatházi András: A dilis Resner, Kiss Csaba: Hazatérés, Láng Zsolt: Játék a kriptában, Kincses Elemér: Csatorna című színműveit, valamint Balási András tanulmányát (Don Juan imája). A pályázatról Ungvári Zrínyi Ildikó közölt értékelést (Ki legyen az erdélyi magyar drámaíró? - ERDRAMIL-csoportkép indiánnal). /b.d. [Bölöni Domokos]: Kortárs drámák. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./"

"Augusztus végén került ki a nyomdából a Gavrucza Tibor által szerkesztett és Deák Árpád plakettjeivel ékesített havi beosztású akasztós falinaptár a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtóosztályának kiadásában. A naptárban közzétett plakettek egy-egy személyiséget vagy egy-egy évfordulót jeleznek a református egyház, a Partium vagy az egyetemes magyarság történelméből. /Makay Botond: Református naptár az Úr 2003. esztendejére. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./"

"Jegenyén a falu fiataljai Jesus Nazarenus rex Judaeorum címmel kalotaszegi passiót bemutatására készültek, jelezte Mátyás Károly jegenyei plébános. A zeneakadémista Kondrát Csaba elképzelése szerint, pantomim formájában a Szent István-napi rendezvények keretében, augusztus 25-én mutatták be a darabot. Kondrát Csaba a zenetanítást 2000 őszén kezdte Jegenye faluban, jelenleg már 33-an járnak az "iskolájukba". Elmondta, hogy a zenével gazdagodik a gyermekek lelkivilága. /Schuller Mária: Lenyűgöző előadás egy kis faluban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 8./"

"Szept. 7-én Marosvásárhelyen, a megyei RMDSZ szervezet székházában ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, melynek napirendjén a szövetségi elnök politikai tájékoztatója, a területi elnökök tájékoztatója, a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről szóló beszámolók, valamint a tulajdon visszaszolgáltatások megyénkénti helyzetének elemzése és a hónap vége felé esedékes SZKT soros ülésének előkészítése szerepelt. A TKT-t követő sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök elmondotta: a szövetség prioritásai között szerepel a föld- és erdőtörvény alkalmazásának folytatása és felgyorsítása, az egyházi javak visszaszolgáltatásával kapcsolatosan a törvény alkalmazásának mielőbbi elkezdése. Az RMDSZ már elkészítette, és továbbította saját tervezetét. Az RMDSZ szempontjából kiemelt fontosságú az a nemrég elfogadott sürgősségi kormányhatározat, mely a helyi intézmények, a települések utcáinak elnevezését szabályozza. Az RMDSZ már régóta sürgette ennek a jogszabálynak az elfogadását, mely a helyi tanácsok hatáskörébe utalja az elnevezések jogkörét. Igaz, hogy továbbra is létezni fog egy, a prefektus által kinevezett szakbizottság, de ennek csupán konzultatív hatásköre lesz. A helyi protokollumokkal kapcsolatosan egyes megyékben a megállapodások jól működnek, mint például Fehér meg Arad megyében, de Beszterce megyében például a felek között konfliktushelyzet alakult ki. /(Bögözi Attila): TEKT ülés Marosvásárhelyen. Helyzetelemzés, szeptember elején. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"

"Szept. 8-án megnyílt Bukarestben a kisebbségi színházfesztivál. I. L. Caragiale Zűrzavaros éjszakáját játszották fesztiválindítóként a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei. A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásában Salom Aléchem: Hegedűs a háztetőn, illetve a Kolozsvári Állami Magyar Színház Marie Jones: Kövekkel a zsebében darabját mutatja be. Szept. 9-én Egressy Zoltán: Kék, kék, kék című darabját játsszák a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színház szakos diákjai. Este a Marosvásárhelyi Ariel Színház lép fel Daniel Defoe: Példás történet (Moll Flanders) színművével, egyidőben más helyen a Csíki Játékszín Moliere Az úrhatnám polgárjával. Szept. 10-én Petőfi Sándor: A helység kalapácsát eleveníti meg a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Hattól Madách Az ember tragédiáját mutatja be a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház. Szept. 11-én Tamási Áron: A csoda című darabját látható a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház előadásában. Szept. 12-én következik Vajda Katalin Anconai szerelmesek a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata bemutatásában, 18 órákor Ben Johnson: Volpone című darabját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata adja elő, este a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház közös produkciójaként jelenik meg a John Gay: Filléres komédiája. Szept. 13-án Németh Ákos: Müller táncosaiként lejtenek a Váradi Állami Színház Szigligeti Társulat színészei, ugyanitt délután A. P. Csehov: Mi lett a nővel? című előadást mutatja be a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata. Az utolsó napon Stanislaw Wyspianski: Menyegző című darabját a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház játssza. /(Bíró Hajnal): Klasszikus darabok a kisebbségi színházak színpadán. Színházi fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"

"Jubileumi ünnepségei alkalmából a temesvári Csiky Gergely Színház repertoárjába iktatta Shakespeare Hamletjét. Szeptember 17-én Temesváron is felgördülnek a függönyök. Szigligeti Ede Liliomfi című darabját a kolozsvári Keresztes Attila állítja színpadra. Díszlet- és jelmeztervezőként Varga J. Ilona, mutatkozik majd be. Újraindul az alkotómunka a Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhelyben is. Az új évadban is folytatódik A Repedt Gonghoz című kabarésorozat. Illyés Gyula előtt a társulat bábjátékkal tiszteleg. A Tündérszép Ilona és Árgirus királyfi bemutatója novemberben lesz. /Gurzó K. Enikő: Szigligeti Liliomfijával indul az évad. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./"

"Szept. 7-én Gyertyámoson Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, megyei tanácsos átnyújtotta az első ötven kérelmező rég várt magyar igazolványát. A gyertyámosi maroknyi telepes magyarság az 1989. decemberi eseményeket követően is csak hosszú idő múltán talált magára. Gyertyámoson a legutóbbi népszámláláskor mindössze százötvenen vallották magukat magyarnak, és közülük hatvannégyen igényelték a magyar igazolványt. Az arány egyike a legjobbaknak a megyében. /Sipos János: A gyertyámosi közösség ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./"