Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gușă, Ana Maria
57182 tétel
2002. augusztus 25.
"Jún. 21-23. között Csíksomlyón ülésezett a Ferences Világi Rend választókáptalanja. A káptalant P. Tímár Sándor Asztrik OFM, a Ferences Világi Rend regionális lelkivezetője hívta össze. A cél: a FVR megújulása. Jelenleg az erdélyi ferences világi rend 519 tagból áll, ebből 433 örök fogadalmas. A tagok 23 testvéri közösséget alkotnak. A tanácskozáson a képviselők beszámoltak az elmúlt három évről. /Bara Magda: FVR-választókáptalan. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 25./"
2002. augusztus 26.
"Aug. 24-én Széken a falu ünneplőbe öltözötten fogadta a hatalmas vendégsereget, amely Bertalan napján ünnepelni jött a Mezőség legnagyobb magyar közösségébe. Emlékezni a 285 évvel ezelőtti tatárjárás pusztításaira, de mindenekelőtt ünnepelni Szék ezeréves múltját. A szervezők szeretnék egyféle református zarándokhelynek megtenni Széket. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megbotránkozott a Reformátusok Világszövetségének Nagyváradon tartott tanácskozásán elhangzottakon. A nyugati liberális értékrendet valló református vezetők szerint az erdélyi reformátusoknak le kellene mondaniuk egyházi ingatlanjaik visszaszerzéséről, meg kellene alkudniuk sorsukkal. A kilencvenes években az egyház újból elkezdett építkezni, és kisajátított épületei helyett újabb kétszázötven épületet emelt - mondta a püspök. A vendégsereg Szék bejáratához vonult, ahol a Nagyváradról érkező Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt üdvözölték. A magyar politikussal együtt érkezett Tőkés László királyhágómelléki református püspök is. - Mi halt ki belőlünk, hogy tömegestől hagyjuk el Erdélyt? - kérdezte a püspök. Ennek az együttlétnek a szoboravatáson túl eredménye, hozadéka kell hogy legyen, hogy e negatív folyamatokat megállítani tudják. A püspök a Reformátusok Világszövetségének egyhetes nagyváradi történéseit ismertetve megdöbbenésének adott hangot, hogy a résztvevők nem voltak hajlandók közös nyilatkozatban elítélni a kommunizmus szörnyűségeit. A nyugatiak arra hivatkoztak, hogy a témát még tanulmányozniuk kell. Vajon mennyi időre van szükség ahhoz, hogy az emberiség megértse, a kommunizmus százmilliónyi áldozata a világ egyik legnagyobb szörnyűségét jelenti? Az RMDSZ-ről szólva, Tőkés László többek között elmondta: az érdekvédelmi szervezetnek vissza kell térnie a kilencvenes évek eleji hőskorszakába, ahhoz az eskühöz, amelyet 1992-ben a Szent Mihály-plébániatemplomban tettek le szenátoraink és képviselőink. A térre több ezres hallgatóság gyűlt össze, Orbán Viktort és feleségét, Lendvay Anikót, percekig tartó vastaps fogadta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke beszédében az ötvenkét országban élő magyarok üdvözletét tolmácsolta az egybegyűlteknek, majd világszövetségi zászlót adományozott a széki közösségnek. Szék Kolozs megye gyöngyszeme, amire mi mindannyian büszkék kell hogy legyünk - mondotta Vekov Károly parlamenti képviselő. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Szent István olyan nemzetet hagyott az utókor számára, amely állami keretekkel vagy anélkül, de mindig meg tudott maradni. Szék történelme ugyanaz, mint a magyar nemzet történelme. A község polgármestere, Sallai János a helyi tanács döntése nyomán átadta Orbán Viktornak Szék díszpolgári címét. A volt magyar miniszterelnök a kitüntetés átvétele után a hallgatóság hosszan tartó tapsa közepette beszédet mondott az ünnepségen résztvevők előtt. Miután visszaemlékezett azokra az évekre, amikor sok magyarországi népzenét, néptáncot kedvelő fiatal számára Szék búcsújáró hellyé vált, a széki népviselet egyedi szépségét és jelentőségét méltatta, amely sokfelé a legjobb munkahelyi ajánlásnak bizonyult. Orbán emlékeztetett rá: talán egyetlen nemzet sincs a világtörténelemben, amelynek ennyiszer kellett volna újrakezdenie, a semmiből új világot építenie. Azonban nem csak a kisebbségi sorban élőknek van szükségük a reménykedésre, hanem azoknak is, akik autópályán járnak, és sokkal jobban élnek, mint a mezőségiek. A múltra való emlékezés és közös reménység nélkül ők sem élhetnek. Orbán a keresztény értékrendet a Szent István-i államalapítás ránk testált legértékesebb hagyatékának nevezte. Mint fogalmazott, István király nem úgy akarta kibékíteni a szemben álló feleket, a nemzetet, hogy olcsó kompromisszumokat keresett. A magyar nemzet életét a keresztényi értékrend elvárásaihoz igyekezett igazítani. A Kárpát-medencében független és erős Magyarországot kell építenünk, amely a nemzethez tartozó minden magyar számára jó reményeket biztosít a jövőben. Olyan Magyarországra van szükségünk, amelyre a határoktól függetlenül minden magyar ember számíthat. Mindenkire szükségünk van, és ezt mindenkinek éreznie kell a Székelyföldtől Kolozsvárig, fogalmazott Orbán Viktor. A romokon azonban együtt, közös összefogással kell építkeznünk! Példaként a bonchidai Bánffy-kastélyt említette, ahol a "magyar kormány támogatásával és a román kormány beleegyezésével" történik az újjáépítés. Lassan megyünk előre, de megtettük az első lépéseket: van magyar igazolvány, van magyar egyetem, van már magyar tőke is ezen a vidéken - mondotta. A többször is hosszas tapssal megszakított beszédet Orbán Viktor a szokásos felkiáltással fejezte be: Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! Végül leleplezték a két világháború hősi halottaira és a Bertalan-napi tatárjárásra emlékeztető emlékművet. /Makkay József: Az ezeréves Szék ünnepe. Díszpolgárrá avatták Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"
2002. augusztus 26.
"Aug. 23-án befejezte munkáját Nagyváradon a Reformátusok Világszövetségének Európa-területi nagygyűlése. A testület 12 tagú, új végrehajtó bizottságának elnökévé a svájci Gottfried Lochert, alelnökeivé Marek Izdebszkit és Karsai Esztert, titkárává pedig Ian Alexandert, a skót egyház képviselőjét választották. A mintegy 40 európai tagegyház képviseletében egybegyűlt küldöttek egyebek közt elhatározták, hogy a Református Világszövetség 2004-ben, Accrában megrendezendő közgyűlése elé terjesztik a kisebbségek ügyét, és tovább foglalkoznak a kommunista múlttal való szembenézéssel is. A nagygyűlésen résztvevő Tőkés László püspök szerint a magyar határon túli kisebbség jelentős pozíciókat vesztett a világszövetség európai vezető testületeiben. A püspök kijelentette: a kisebbségi kérdésben és a kommunista múlttal kapcsolatos kérdéskörben megmutatkozó halogatás és közvetett vagy közvetlen visszautasítás kivetült a választások eredményeire is. - Az előző hét évben három kelet-közép-európai kisebbségi képviselőnk volt, most a kisebbségi magyar református képviselet a nullára csökkent. Két magyarországi egyházi képviselőt választottak be a bizottságba - mondta Tőkés. /Megmarad a Református Világszövetség európai tanácsa. Kiszavazták a határon túli magyarokat a vezetésből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"
2002. augusztus 26.
"Ősztől magyar tannyelvű felsőfokú tanítói és óvónői képzés indul Nagyváradon, a helyi egyetemen. Az elviekről egyeztetett a Bihar megyei RMDSZ és az egyetem vezetősége. A napokban tárgyalt Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök és Pető Csilla, a megyei szervezet oktatási ügyvezető alelnöke az egyetemmel. Az egyeztetések eredményeképpen szeptemberben szerveznek felvételit az új főiskolai karra Váradon, amelynek jóváhagyását a minisztériumtól megkapta a felsőoktatási intézet. Hatályos törvények értelmében csak akkreditált egyetem indíthat tanítóképző főiskolai szakot. Az új karra 100 helyet biztosít az egyetem. Hároméves a képzés, külön tanítói és óvodapedagógusi szak indul. /Felsőfokú tanítóképzés indul Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"
2002. augusztus 26.
"Vekov Károly képviselő aug. 23-i sajtóértekezletén az országos RMDSZ-t, annak is a Kolozsváron székelő ügyvezető elnökségét vádolta azzal, hogy nem ellensúlyozza a szélsőséges polgármester szerepét a város életében, a megyei RMDSZ-fiókszervezet kezdeményezéseit pedig nem karolja föl. Az RMDSZ csúcsvezetés a megyei RMDSZ-t és a körzeteket a tettek hiányával vádolja, másrészt a kolozsvári magyar értelmiség jelenlétét hiányolja. A városi körzetek sok hangadó értelmiségi a kezdeti lelkes szerepvállalás után visszavonult a szervezeti életből, maradtak az elkötelezettek. A megyei RMDSZ eredményessége is felemás a kolozsvári magyarság boldogulását illetően. A saját népszámlálást a mai napig nem fejezték be. Kónya-Hamar Sándor jelenléte a megyei szervezet élén az igények megfogalmazásának a minőségében hozott előrelépést, magatartása következetes. /Balló Áron: Az RMDSZ és Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"
2002. augusztus 26.
"Augusztus 24-én Marosvásárhelyen a IV. Öregdiák Világtalálkozó részvevői ellátogattak a Bolyai Múzeumba, ahol Spielmann Mihály főkönyvtáros a Bolyai-kéziratok sorsáról beszélt. Az Öregdiákok Baráti Körének nevében Mátyás Zoltán számolt be arról, hogy gyémánt-, arany- és hűségfokozatú oklevéllel tüntetve ki azokat, akik jeles tettekkel, sikeres pályafutásukkal öregbítették az iskola hírnevét, vagy erkölcsileg illetve anyagilag támogatták az iskolát. A neves Bolyai-kutatók közül dr. Kozma Béla, dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor gyémánt Oláh Gál Róbert, Oláh Anna és T. Tóth Sándor, az iskola ma 90 éves egykori igazgatója aranyfokozatot kapott. A továbbiakban oklevéllel ismerték el mindazoknak a volt bolyais diákoknak a tevékenységét, akik tudományos illetve művészeti téren alkottak maradandót, akik kimagasló közéleti szerepet töltöttek, töltenek be. Gyémántfokozatú oklevelet nyújtottak át dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspöknek, dr. Sárpataki János nyugalmazott esperesnek és Tőkés Eleknek, akik elősegítették a Református Kollégium újraindulását. Az utolsó napon az emléktáblák leleplezése, a díszterem, sportpálya és tornacsarnok névadó ünnepsége, valamint koszorúzás után felolvasták a zárónyilatkozatot. Kiss József nyugalmazott tanár emlékezett az évtizedekig rejtegetett, megsemmisítésre ítélt emléktáblákról és a táblák méltó helyükre való visszahelyezéséről. Augusztus 25-től a Bolyai Farkas Líceum díszterme Bolyai János nevét viseli, a sportcsarnokot és a sportpályát a nagy hírű iskola két volt tanáráról, Horváth Andrásról illetve Fülöp Györgyről nevezték el. Horváth András (1911-1951) a "mozogj, sportolj, fejleszd magad harmonikusan!" életelvét tarisznyálta útravalónak minden tanítványa számára. Fülöp György tanár (1921-2001) életének több mint felét iskolája falai között töltötte el. A zárónyilatkozat szerint az oktatók és diákok sorából kiemelkednek a világhírű tudósok, Bolyai Farkas és fia, Bolyai János. Az iskola épületét, anyagi javait 1948-ban államosították, majd 1960-tól kezdődően fokozatosan egyre több román tannyelvű osztályt telepítettek az intézménybe, a magyar osztályok számának csökkentésével párhuzamosan. Felhívnak mindenkit, hogy az iskola magyar tannyelvű státusa visszaállításán és ennek a jellegnek megőrzésén munkálkodjon. A IV. Bolyai Világtalálkozó záróakkordjaként koszorúzási ünnepségekre került sor. /Antalfi Imola, Bodolai Gyöngyi, Korondi Kinga: Véget ért a IV. Öregdiák Világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./"
2002. augusztus 26.
"A Szilágy megyei Ipp községben magyar könyvtárat avattak aug. 22-én a testvérmegye Zala adományának köszönhetően. A szalagot a Zalaegerszegről érkezett Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója, Kálóczy Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium, Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának tanácsosa, valamint Salánki Sándor, Ipp polgármestere vágták el. Kálóczy Katalin elmondta, hogy a tárca főosztálya hét éve támogatja a határon túliakat magyar nyelvű könyvekkel. A gazdag ajándék sok-sok zalai diák, pedagógus egy éven át tartó gyűjtése után érkezett meg. /Fejér László: Ünnepélyes ippi könyvtáravató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"
2002. augusztus 26.
"Megjelent a Források, a Borszékért Alapítvány folyóiratának augusztusi száma, Szent István-napi összeállítással. /Megjelent a Források. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./"
2002. augusztus 26.
"Nincs más lehetőségünk, mint hogy nyilvánosságra hozzuk az állambiztonsági múlt tekintetében érintett egykori és jelenlegi kormánytagok névsorát - jelentette ki aug. 24-én Tóth Károly, a magyar kormánytagok múltját vizsgáló bizottság szocialista tagja. A képviselő ezt arra reagálva közölte, hogy a Magyar Hírlap aug. 24-i számában 11 nevet tett közzé. A napilap - megbízható forrásra hivatkozva - azt írta: Bogár László, az Orbán-kormány politikai államtitkára, Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős minisztere, Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal megbízott minisztere, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök, Nógrádi László, az Orbán-kormány közlekedési és vízügyi minisztere, néhai Rabár Ferenc, az Antall-kormány pénzügyminisztere, Raffay Ernő, az Antall-kormány politikai államtitkára és Sárossy László, szintén az Antall-kormány államtitkára szerepel azon a listán, amelyet a bizottság jelentésében közzétesz. Arra a kérdésre, hogy a lapban megnevezett személyek valóban szerepelnek-e a bizottság listáján, Tóth Károly nem kívánt válaszolni. Csáky András, az állambiztonsági múlttal foglalkozó testület MDF-es tagja elmondta: vannak megalapozott és megalapozatlan információk a Magyar Hírlap cikkében. Hozzátette: mivel az egyik fő vitapont az érintettség kérdése volt, és már az is érintettnek minősül, akinek felbukkan a neve a dokumentumok között, ezért vitatott az egész. /Ügynökbotrány Magyarországon. Az Orbán-kormány öt minisztere dolgozott az állambiztonságnak? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"
2002. augusztus 27.
"Hajdó Csaba, a kolozsvári Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium igazgatója beszélt a szakkollégiumok fontosságáról. Nincs életképes, jövőbe látó, menedzsment hajlamokkal megáldott utánpótlása az erdélyi magyar társadalomnak. Másrészt a felsőoktatás eltömegesedett, elgépiesedett, a diákok száma szinte megháromszorozódott. A szakkollégium olyan rendszer, amelybe az egyetemi oktatásban kiváló diákok bekerülhetnek. Társadalmi elitképzésről van szó, innen egy rendszer irányítására képes csapat kikerülhet. 2001-ben indult, az első tanév. A harminchét kollégista több mint fele közgazdász-, a többi pedig joghallgató. - A szakkollégium egy önálló, belső demokráciával rendelkező szervezési forma. Van közgyűlése, diákbizottsága. A tanárokat ők választják ki, az órákat is ők szervezik, és a kutatási programokat is ők kezdeményezik. Előttük léteztek más szakkollégiumok, így a szociológusok által Kolozsváron létrehozott Max Weber Szakkollégium, ami nagyon jól működik, továbbá a Láthatatlan Kollégium, ami a Cs. Gyimesi Éva nevéhez kötődik. Most kezdeményezik a történész szakkollégiumot. Román viszonylatban nem honosodott meg ez a szervezési forma, de ők is szeretnének szakkollégiumot létrehozni. - A szakkollégiumban életképes alternatívákat, javaslatokat fogalmaznak meg a különböző területek számára. /K. L.: Erdélyben is van igény a szakkollégiumokra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./"
2002. augusztus 27.
"A szamosújvári 51. számú Czetz János cserkészcsapat meghívására érkezett Erdélybe a lyoni "Szent Szív" plébánia 10 cserkésze, azzal a céllal, hogy megismerkedjenek Erdély jellegzetességeivel és együtt táborozzanak a magyar cserkészekkel. A mozgótábort 3 nagy rész alkotta: egy magashegyi cserkésztábor a Gutin hegységben, a Kakastarély alatt, egy régésztábor Bálványosváralján és egy kis körút Kolozsvár környékén. Élményt volt a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjainak. Egy alkalommal a nagybányai Teleki Magyar Ház vált otthonunkká, vendéglátóik pedig a 15. sz. Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai voltak. Bekapcsolódtak a III. Bálványosváraljai Cserkésztáborba, amelynek célja, immár harmadik éve, a vár romjainak felszínre hozása. /Kasza Tamás: Cserkésztestvériség-mozgótábor francia vendégekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"
2002. augusztus 27.
"Aug. 25-én Taktaszada 9 tagú küldöttsége érkezett Kaplonyba. A magyarországi vendégeket Kaplonyban svédasztallal fogadták, illetve Nagykárolyba, Adyfalvára, Sződemeterre és Erdődre, másnap délelőtt pedig a majtényi kuruc emlékműhöz is elkalauzolták őket. Két évvel ezelőtt a taktaszadaiak számítógépet ajándékoztak a kaplonyiaknak. Tavaly Kaplony küldöttsége ellátogatott Taktaszadára és ajándékba vittek egy szép bútort, amit a házigazdák a tanács esketőtermében helyeztek el. /boros: Taktaszadaiak Kaplonyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./"
2002. augusztus 27.
"Két éves Csíkszeredán az MIX FM rádió. 2000. aug. 28-án szólalt meg először. Megkedvelték a csíki hallgatók, mert kezdetben adásának több mint 90 százalékát magyar nyelven sugározta. A napi 24 órában sugárzó rádió a hírműsorok és szórakoztató jellegű adósok mellett, elsősorban zenével kecsegteti hallgatóságát. /(Daczó Dénes): Kétéves a csíkszeredai MIX FM. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"
2002. augusztus 27.
"Augusztus utolsó és szeptember első napján a kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság megrendezi A román nemzet kialakulása és a mai magyar és román közgondolkodás elnevezésű konferenciát. A házigazda szerepét Bejczi László, a kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság elnöke tölti be. Előadást tart többek között magyar részről dr. Bona Gábor, román részről dr. Alexandru Porteanu történész. Arad megyét Dimitrie Stoi és Berecz Gábor képviseli, előadásuk címe: A középkori nemzetek kialakulásának néhány aspektusa a Kárpát-medencében. /Magyar-román történésztalálkozó Kaposvárott. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 27./"
2002. augusztus 28.
"Markó lapja, a Népújság A Népszabadságban olvastuk címmel beszámolt a lap vádaskodásáról: Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyetlen rendezvényére nagyobb összegű támogatást kapott a leköszönt Orbán-kormánytól, mint amennyit az Illyés Közalapítvány az erdélyi magyarság idei egész éves támogatására utalt át. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a hét végén, Orbán Viktor erdélyi látogatása alkalmával újabb heves támadást intézett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői ellen, akiket azzal vádolt, hogy kisajátították a magyarországi támogatásokat. Tőkés felrótta a szövetség vezetőinek, hogy "monopolizálják" az erdélyi magyar közösség teljes anyagi erejét, s a támogatásképpen kapott összegeket "tetszés szerint használják fel". Tűrhetetlen, hogy az elosztást egy "RMDSZ-es klikk" sajátítsa ki. Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriuma útján idén összesen 221 millió forintnyi támogatást juttatott az erdélyi magyarságnak. Ebből mintegy 200 milliót a hét - oktatás, írott és elektronikus sajtó, önkormányzatok, ifjúság, egyházi és szociális, tudományos és gazdasági - szaktestület útján, nyilvános pályázati alapon osztottak el az illető területek szakmai képviselői. A fennmaradó összeg az alkuratóriumi iroda működését és a szaktestületek költségeit fedezte. Tőkés László az ötnapos nagyváradi református világtalálkozóval kapcsolatos költségekre a leköszönt Orbán-kormány 242 millió forintos támogatást utalt ki. Közvetlenül az Orbán- kormány leköszönése előtt, az Illyés Közalapítvány Budapesten elkülönített "stratégiai alapjaiból" 80 millió forintot juttatott a kolozsvári Easy Alapítvány útján Erdélybe. Az összegből a Krónika 60 millió forintot, az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége (Erdélyi Magyar Könyvklub) pedig 20 millió forintot kapott. Szintén az Orbán-kabinet leköszönése előtt, az Új Kézfogás Közalapítványtól a Krónika napilap 30 ezer dolláros támogatást nyert el. Ehhez adódik az a számtalan kisebb - de egészében véve sok tízmillió forintra rúgó - összeg, amelyeket a napilap a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és magyar állami cégek képviseletei útján, reklám- és kiadói szolgáltatásokért kapott. A Krónikát a Nagyváradon bejegyzett Krónika Kiadóház Rt. adja ki, amelynek jelenlegi főrészvényese - 82 százalékos arányban - Veres Lajos budapesti lakos, aki - a Népszabadság szerint - Orbán Viktor barátja. A Krónika - a Népszabadság szerint - egész évben látványosan a Fidesz mellett kampányolt. /A Népszabadságban olvastuk. Tőkés László volt az Orbán-kormány kedvezményezettje. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./"
2002. augusztus 28.
"A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház 2002-2003-as évadterve elkészült. Szabó K. István rendező elmondta: mindig pénzhiánnyal küszködnek, ennek ellenére reménykednek abban, hogy kivitelezhetőek lesznek az előadások. Új színésszel, Szabó Jenővel gyarapodott a társulat, aki Nagyváradról szerződött az udvarhelyi színházhoz. Megpróbálnak együttműködési rendszert kialakítani a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházzal, kölcsönösen játszanának egy bérletes nagyszínpadi előadást, valamint egy gyermekelőadást. /Nagyálmos Ildikó: Hosszú távra érdemes színházat tervezni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./"
2002. augusztus 28.
"Dr. Blazsovszky Károly, Németországba áttelepedett orvos felajánlotta teljes orvosi berendezését a székely nép egészségügyi megsegítésére. Annak idején a kolozsvári egyetemen végezte tanulmányait. Az ajándékozási szerződés létrejött a szárhegyi Kájoni Akadémia Alapítvány közvetítésével. A szállítmány megérkezett rendeltetési helyére, a gyergyószárhegyi Kájoni Akadémia Alapítványhoz, ahonnan azonnal - a használati jog átadásával - átment a helyi körorvosi rendelőhöz. A szárhegyi betegeknek sok esetben nem kell majd a távolabbi klinikákra menniük orvosi szakvizsgálatokra, mert helyben is lehetőség lesz sok ilyen vizsgálat elvégzésére és a betegség megállapítására. /P. Ferencz Ervin OFM, Gyergyószárhegy: Értékes adomány Szárhegynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./"
2002. augusztus 28.
"A haláltábor utóéletéből. A ma 88 esztendős Czumbil István 1944 őszén magyar katonaként megsebesült a fronton. Mire a szovjet-román csapatok bevonultak szülőfalujába, Mezőteremre, ő már befejezte a háborút, és odahaza gazdálkodott. Néhány nap múlva a román csendőrőrmester kidoboltatta, hogy a magyar seregből lemaradtak jelentkezzenek az őrsön, ahol érvényes papírokat kapnak. Jelentkeztek, de nem igazolványt kaptak, hanem menetoszlopba rendelték őket a román csendőrök, és vitték őket a földvári haláltáborba. Csirák János nevű sorstársa emlékezett: 1944 novemberében a mi vidékünkről több emberszállítmányt irányítottak Földvárra, az övéké volt az utolsó. Az előző transzportokból a magyarok közül a fiatalabbakat, erősebbeket kiválogatták és továbbvitték Oroszországba, kényszermunkára. Mire ők utolsókként odaérkeztünk, az oroszok rájöttek, hogy a románok becsapják őket: a románok Erdélyből el akarják távolítani a magyarokat, és a valóságban az összeterelt magyarok nem partizánok, ahogy a románok állították. Az egész földvári tábor csak azért volt, hogy a magyar pusztuljon. És Földváron tényleg nagyon sokan meghaltak. Földváron földbe ásott, náddal fedett viskókban, ugyancsak földből készített ágyakon feküdtek, és nagyon fáztak, mesélte Kún Ferenc börvelyi túlélő. Enni alig kaptak, a tífusz is pusztított. Az idő múlásával egyre sűrűbben kellett temetni. Az 1944. szept. 12-én Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezményben ez állt: "A szövetséges kormányok a bécsi döntésnek Erdélyre vonatkozó határozatát semmisnek tekintik, és egyetértenek azzal, hogy a békeszerződésben történő jóváhagyástól feltételezetten Erdély (vagy annak nagyobb része) adassék vissza Romániának." A szovjetek tehát nem kötelezték el magukat egész Erdély visszaadása mellett, de nem is zárták ki ennek a lehetőségét. Az 1944. szeptember 11-16. között megtartott második quebeci konferencián Franklin Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok elnöke a következő javaslatot terjesztette elő: Magyarország kapja meg Észak-Erdélyből az Arad-Szatmár határsávot, amely 14 500 négyzetkilométer és 1 millió 98 ezren lakják, Észak-Erdély többi része pedig kerüljön Romániához. - A román kormány azonban mindenáron egész Erdélyt akarta, ezért elhatározta: lépéseket tesz az ügy előmozdítása érdekében. Kezdődött az etnikai tisztogatás, a földvári haláltábor ezt szolgálta. Azután, hogy a román csendőrök sok magyart Földvárra juttattak, 1945 januárjában a szovjetek több ezer férfit és nőt Ukrajnába deportáltak, ahol többségüket évekig a dombászi szénmedencében dolgoztatták. A 89-es fordulat után a volt ukrajnai deportáltak előbb Magyarországról kaptak kárpótlást, majd Romániában is olyan törvény született, amelynek értelmében havi juttatásban részesülnek. A földvári haláltábor túlélői nem kapnak kárpótlást. Czumbil bácsi kérdése előbb a megyei munkaügyi igazgatósághoz, majd a Volt Politikai Foglyok. A Földvárra elhurcolt személyeket román csendőrök gyűjtötték össze, román katonák őrizték egy, a második világháború idején is végig Romániához tartozott Dél-Erdély területén fenntartott lágerben. A Földváron történteket tehát nem lehet a szovjetek nyakába varrni, be kell(ene) ismerni: mindenért, ami itt megesett, az akkori román hatóságokat terheli a felelősség. /A haláltábor utóéletéből. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./"
2002. augusztus 29.
"A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen megalakult az a három tagú bizottság, amely megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy helyet tudnak-e biztosítani a Kolozsvári Református Kollégium számára egykori épületében, azaz a jelenlegi Gheorghe Sincai Elméleti Líceumban. A Református Kollégium vezetősége korábban szóvá tette, hogy tanteremhiánnyal küszködnek, és arra kérték a tanfelügyelőséget, próbáljon megoldást találni gondjaikra. Javasolták, hogy a bizottságban az egyház egy képviselője is kapjon helyet, de a kérést nem teljesítették. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a 88/1999-es sürgősségi kormányrendelettel visszaadták a református egyháznak, amely még 1999-ben telekkönyvezte az ingatlant, ennek ellenére azóta sem vehette birtokába. Az Erdélyi Református Egyházkerület pert indított a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum, a kolozsvári városi tanács és a megyei tanfelügyelőség ellen. A bíróságtól azt kérték, hogy az alpereseket az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírására kötelezzék. Ugyanakkor kérték, hogy nyilvánítsák semmisnek a kollégium átadását a helyi önkormányzatnak. A református egyház nemrég alapfokon megnyerte a pert, de tekintettel arra, hogy az ítélet nem jogerős, az alperesek fellebbezhetnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: a Református Kollégium visszaszolgáltatás tárgyát képezi a kormánypárttal megkötendő helyi együttműködési megállapodásnak, akárcsak a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan vagy a hóstáti földek visszaszolgáltatása. /P. A. M.: Helybentopogás a kollégium ügyében. Egyházi részvétel nélkül alakult bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"
2002. augusztus 29.
"Nagybányán aug. 23-án megünnepelték a helyi magyar nyelvű rádiózás tizedik évét a Teleki Magyar Ház dísztermében. 1993 nyarán szólalt meg először Nagybányán, az akkori Cinemar Rádió hullámain, heti egy órás sugárzásban, a helyi magyar nyelvű adás. Simori Sándor, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány vezetője volt a mostani ünneplés moderátora. Hét éve a Darnay Árpád-vezette Galaxia rádió ajánlotta fel stúdióját az adásnak, 2001. december 1-től áttértek a mindennapos sugárzásra. Dávid Lajos, a nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke, az első szerkesztőgárda egyik lelkes tagja emlékezett a kezdet nehézségeire. Ludescher István, a helyi RMDSZ elnöke elmondotta: megbecsülést érdemelnek a mindenkori szerkesztők, akik közül a legtöbben bérezés nélkül, saját szabadidejüket feláldozva dolgoznak vagy dolgoztak a Nagybánya és közvetlen környéke magyar hallgatóságának örömére. /(Farkas E. Zoltán): Tíz év az éterben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"
2002. augusztus 30.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület valóban kapott 242 millió forintnyi támogatást a Református Világszövetség európai területi nagygyűlésének megszervezésére - ismerte el Tőkés László református püspök. A püspök szerint a pénzt az egyházkerület nem a világtalálkozó protokollköltségeire fordította, hanem abból a nagygyűléssel kapcsolatos építkezések, beruházások, kiadványok költségeit fedezte. Hozzátette: a támogatás megítélése kormányhatározat alapján történt, és az erről szóló értesítés a Hivatalos Közlönyben is megjelent. Semmi rendkívüli nincs ebben a támogatásban, ha figyelembe vesszük, hogy a mindenkori magyar kormány, az Orbán-kormánnyal bezárólag, különleges és kiemelt támogatásban részesítette a hasonló nemzetközi jelentőségű közéleti megnyilvánulásokat - fejtette ki Tőkés László a Transindex című kolozsvári internetes újságnak. A Népszabadságot bírálva közölte: a magyar református egyház joggal várhatná el, hogy a kormányhoz közelálló lap együttérzéssel és ne kárörvendően viszonyuljon ahhoz a botrányos körülményhez, hogy a református világtalálkozón nagyfokú visszautasítás mutatkozott a nyugati egyházak részéről a kisebbség és a kommunizmus kérdésében. (Tibori Szabó Zoltán tudósítása nyomán) /Tőkés nem kíván hadakozni. A püspök elismerte, hogy 242 milliót kapott a Fidesz- kabinettől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"
2002. augusztus 30.
"Aug. 29-én Tonk Sándor, a Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora cáfoló levelet juttatott el a Népszabadság szerkesztőségéhez, melyben a budapesti lap aug. 27-i számában megjelent, Tőkés László volt az Orbán-kormány kedvezményezettje című cikkének egyik állítását cáfolja. A Népszabadság idézett cikke szerint a Krónika az Orbán-kabinet leköszönésekor több nagy összegű támogatást kapott. Ehhez adódik az a "számtalan kisebb, de egészében véve sok tízmillió forintra rúgó összeg", amelyeket a napilap a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és magyar állami cégek képviseletei útján, reklám- és kiadói szolgáltatásokért kapott. Ezzel az állítással ellentétben, Tonk Sándor levele szerint az EMTE a Krónikának 57 417 343 lejt, azaz 434980 forintot fizetett ki felvételi tájékoztatói, nyilvános pályázati kiírásai, valamint álláshirdetései közzétételéért. Leveléhez Tonk Sándor egy táblázatot is csatolt, amelyből kiderül, hogy más erdélyi lapok is jutottak hasonló vagy ezzel arányos reklámbevételhez. A Népszabadság cikke egyébként több, a Krónikának megítélt nagy összegű juttatásról beszél. A lap júl. 31-i számának Alternatív posta című cikkében beszámolt arról, hogy a Krónika kiadója az Illyés Közalapítvány támogatásával többfunkcióssá fejleszti saját terjesztési hálózatát. A kiadó, mint írtuk, a kolozsvári Easy Alapítvánnyal - figyelembe véve az Erdélyi Magyar Könyvklub könyvküldő szolgáltatásának bővítésére vonatkozó terveit is - mintegy 330 ezer dolláros támogatást nyert el az Illyés Közalapítványtól. E támogatással a lap terjesztési hálózata egy alternatív csomagküldő szolgálattá bővül, amely bármilyen sajtóterméket házhoz szállít (nemcsak a Krónikát), és emellett könyvek, csomagok és kiadványok továbbítására is alkalmassá válik. /Más lapoknak is jutott. Tonk Sándor helyesbítést kér a Népszabadságtól. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./"
2002. augusztus 30.
"A Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház életében elkezdődött a 4. évad. A színház a városé, gazdaságilag a Művelődési Házhoz tartozik, annak égisze alatt működik. Szabó K. István rendező elmondta, hogy a próbákat már augusztus első napjaiban elkezdték. A teljes évadra kész repertoárral rendelkezik a színház, de az anyagi gondok megmaradtak. - Gyergyószentmiklóson a második évtizedét taposó Figura Stúdió Színház sikeres évadot zárt, nyári magyarországi körútja pedig állandó budapesti fellépések lehetőségét is felvillantotta. Aug. 3-11. között Várpalotán, Nagyvázsonyban, Zsámbékon és Budapesten fel a társulat. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./"
2002. augusztus 31.
"Zselyken, a 113 lelket számláló faluban aug. 24-25-én falutalálkozót szervezett a Pro Zselyk Egyesület és a Zselyki Művelődési Egyesület, melyre eljöttek az elszármazottak családjaikkal. Sok az üres ház a faluban, idegen családok is költöznek Zselykre új szokásokat, új mentalitásokat hozva. Fúvószenekaruk még mindig működik. Az elszármazottak tevékeny részvételével 1992 őszén megalakult a Zselyki Művelődési Egyesület, és ennek keretében 1993-ban a Józsa Márton Könyvtár, 2000-ben pedig - falufejlesztési célkitűzéssel - a Pro Zselyk Egyesület. Az aug. 25-én felavatott emléktábla hirdeti: Zselyk VOLT, VAN és LESZ. /Guther M. Ilona: Zselyk anyagi és szellemi örökségéért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ A Besztercén és környékén élő zselykiek tagjai maradtak szülőfalujuk evangélikus egyházának, és nagy részük rendszeresen kijár gazdálkodni a 24 km-re lévő településre. Ezért Zselyk aktív közösségi életéről beszélve közel 300 lélekkel kell számolni. Aug. 24-én a templomban közel félezren voltak. Az istentiszteletet követően népviseletbe öltözött lányok és menyecskék "lapas"- és "farmabeli" kaláccsal, teával és kávéval kínálták az összegyűlteket. Zselyk múltjáról és jelenéről hangzottak el előadások és beszámolók. Wass György ny. tanító Zselyk falumonográfiája 1994-ben jelent meg a debreceni Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára sorozatban. Józsa Péter kántortanító kézzel írt falumonográfiája a II. világháborúig megvolt és közkézen forgott, azóta elveszett. Szakmai dokumentációs anyag is létezik a faluban Zselyk hagyományos építkezéséről, melyet az Ybl Miklós Építészeti Főiskola diákjai készítettek az 1990-es évek elején. Tervezik a Zselyki Hírlap néven negyedévenként megjelenő újság és weblap indítását. /Guther M. Ilona: Zselykiek, ha találkoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"
2002. augusztus 31.
"Aug. 29-én kezdődtek Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia rendezvényei Kereszténység feladatai a XXI. században címmel. A nyitó istentiszteleten igét Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett. A püspök hangsúlyozta a romániai magyar értelmiség szülőföldön maradásának, értékrendünk helyreállításának szükségességét. Az istentiszteletet követően a magyarországi támogatások kapcsán Tőkés László elmondta: "Való igaz, hogy nagyon komoly támogatást kapott egyházkerületünk az Orbán- kormánytól. Kikezdtek a Népszabadságban emiatt, nem is tagadtuk, meg is jelent a magyarországi Hivatalos Közlönyben is a támogatás. A történet másról szól, arról, hogy most megint össztüzet indítanak ellenem. Abból a támogatásból nyomtattuk ki a híres Váradi Bibliát, amely a Károli-féle bibliának egyik legjelesebb kiadása. Egy támadássorozat célpontja vagyok. Pimaszul azt mondták, hogy Tőkés Lászlót kedvezményezték bizonyos összegekkel. Ez távolról sincs így. Az egyházamat kedvezményezték. Antall Józseftől Orbán Viktorig minden kormány támogatta a pápalátogatást, a református világtalálkozót, a hasonló rendezvényeket, és nyilvánvaló, hogy ezek rendkívüli elbírálásban részesülnek. A kapott pénz természetesen nem hívságokra ment, nem protokollra, hanem például ezt a tízmillió forintnyi végösszegű bibliát ebből adtuk ki közel ezer példányban, de ebből a támogatásból jutott rengeteg beruházásra, kiadványra, építkezésre, templomépítésre, infrastruktúrára". Az előadók között volt Erdős Bartha István (Svédország), dr. Horváth István (Budapest) , dr. Dávid László egyetemi tanár (Marosvásárhely) és dr. Weszely Tibor egyetemi előadótanár, dr. Toró Tibor akadémikus (Temesvár). /II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"
2002. augusztus 31.
"Aug. 29-én megkezdődött a Magyarországról elszármazott tudósok nemzetközi találkozója Debrecenben. A korábbi négy alkalommal a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában rendezték a magyar származású orvosok találkozóját. A mostani eseményre a világ tizenegy országából érkezett mintegy száz meghívott összesen 82 előadás keretében ismerheti meg egymás legújabb kutatási eredményeit. /Magyar származású tudósok találkozója Debrecenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"
2002. szeptember 1.
"Bukarestben aug. 31-én gyermekjogvédelmi tanácskozást tartottak, melyen Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: a létező 400 gyermekvédelmi intézményből 2002 végére legalább 40-et átszerveznek. A cél az, hogy a következő években jelentősen csökkenjen az intézetekben lakó gyerekek száma. A kormányfő szerint a jelenlegi mintegy 56 000 helyett ez év végéig 10 000-rel, 2004 végéig pedig 25 000-rel kevesebb lesz az állami gondozott. A kormány tervei szerint 2005-ig az intézetben nevelt gyermekek száma felére csökken majd, és 30%-kal kevesebb intézmény lesz. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy teljes erővel azon lesznek, hogy az állami gondozottak számára megfelelő életkörülményeket biztosítsanak a civil társadalom és az egyházak segítségével, és nem tűrik tovább a nemzetközi örökbefogadások körüli korrupciót. - Bár az utóbbi harminc évben állandóan csökkent, Európai viszonylatban még mindig Romániában a legmagasabb a gyermekhalandóság - derült ki egy gyermekvédelmi intézet jelentéséből. Az 1970-ben jegyzett 49,4 ezrelékről 1999-ben a 18,6 ezrelékre csökkent, de ezzel még mindig magasabb, mint Moldovában, Oroszországban és Albániában. A jelentés szerint nem a társadalmi és egészségügyi körülmények javulásáról van szó, hanem egyszerűen kevesebb gyermek születik. Az utóbbi tíz évben 700 000 fővel csökkent Románia népessége, ami a korcsoportok közötti arányokat is megváltoztatta. Az átlagéletkor továbbra is 70 év, de a 14 év alattiak részaránya az 1980-beli 26,7%-ról 18,8%-ra csökkent (1999-ben). A jelentés szerint ugyanakkor jelentősen megnőtt a gyerekek sorában észlelt szifiliszes, tébécés, hepatitisz B és HIV-vírusos fertőzések száma, és ijesztő a gyermekek megfelelő élelmezésének hiánya is. /Gyermekjogvédelmi konferencia Bukarestben. Átszervezik a gyermekotthonokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2002. szeptember 2.
"A Csíkszeredai Nyár rendezvénysorozata keretében augusztus 16-án a Role zenekar és az Árvácska gyermek-énekegyüttes előadásában modern zenei feldolgozásban hangzott el Kájoni János miserendje. Az előadás összeállítója Papp Kincses Emese. /Kájoni - modern zenével. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 2./"
2002. szeptember 2.
"Ion Iliescu államfő aug. 31-én Johannesburgba indult, ahol a Föld-csúcson vesz részt. Iliescu közölte, hogy "saját problémáinkról", "saját szegénységünkről" fogja tájékoztatni az értekezlet résztvevőit. A tanácskozás alatt Iliescu államfő találkozni fog Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, valamint több ország miniszterelnökével. /Ion Iliescu Johannesburgba utazott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"
2002. szeptember 2.
"Az ukrajnai Kraszna településen szept. 1-jén átadták a román kormány anyagi támogatásával épült nemzetiségi gimnáziumot. A krasznai középiskola az első olyan tanintézet, amely Románia anyagi segítségével épült a határon túl élő románok számára. Az iskolaavatón megjelent Vasile Doru Ionescu, a határon túli románokért felelős román államtitkár, aki bejelentette, hogy az eddigi beruházásokon túl Románia könyvtárral és számítástechnikai laboratóriummal is felszereli a krasznai gimnáziumot. Az ukrajnai Krasznán mintegy 10 ezer román nemzetiségű ember él. Az iskolában 700 nemzetiségi diák tanulhat majd anyanyelvén. /Nemzetiségi középiskola. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./"