"Júl. 6-án ünnepelték a Vasvári Pál Emléknapokat Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. Kőrösfőn a kultúrotthonban Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke köszöntötte a közönséget. Dr. Egyed Ákos történész-professzor vázolta Kalotaszeg helyzetét a szabadságharc idején, hangsúlyozottan kitérve Vasvárira és Kossuth Lajosra. A diákok Ki tud többet Vasvári Pálról? című hagyományos történelmi vetélkedőjén három csapat vett részt. Tóthpál Tamás Vasvári Pál a román források tükrében címmel beszélt. Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, Dr. Egyed Ákos, Kun Ferenc, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke, illetve a somoskőújfalusi Murányi Sándor szólt a jelenlévőkhöz, majd koszorúkat helyeztek el a Vasvári-kopjafánál. Júl. 7-én Kőrösfőn istentisztelettel vette kezdetét az ünnep második napja. Az idei Vasvári Pál-díjakat az alábbi öt személy kapta: Tóthpál Tamás, aki tavaly először szervezte meg a Vasvári-napokhoz szorosan kapcsolódó Vasvári-biciklitúrát, Major István, a zilahi Colorprint nyomda igazgatója, aki a Vasvárival és a magyar szabadságharccal kapcsolatos tájékoztató jellegű nyomtatványokat immár évek óta önzetlenül elkészíti, Szabó László magyar ifjúsági államtitkár-helyettes, aki jelentős támogatást nyújtott a tavalyi Vasvári-napok megszervezésére, Kator Tamás, a Forráshely Alapítvány által szervezett Csáfordjánosfai Nemzetközi Diáktábor főmunkatársa, valamint Murányi Sándor, aki már 1990 előtt is foglalkozott Vasvári sírjának felkutatásával. /K. E.: Nem hanyatlik a Vasvári-napok népszerűsége. A megmaradás ünnepe Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ "

"Marosvásárhelyen a magyarság immár kisebbségben van: a románok aránya 50,3 %, a magyaroké 46,6 %, a többi lakos más nemzetiségű. Tehát Marosvásárhelyen immár alig 70 ezer magyar él, az 1992-es csaknem 85 ezerrel szemben. Néhány Maros megyei adat a kisvárosokból, ami a magyarság részarányát illeti - zárójelben az 1992-es adattal: Szászrégen - 28,7% (31,8), Szováta - 89,1 (90,2), Marosludas - 25,2 (25,9), Segesvár - 18,3 (19,8), Dicsőszentmárton - 17,5 (19,9), Radnót - 15,1 (16,8). Ezek szerint Segesváron és Dicsőszentmártonban nem kötelező kiírni a városok magyar nevét, de azért a helyi tanácsok megtehetnék ezt a szép gesztust. Maros megyei szinten a magyarság részaránya szintén csökkent, 41,39 százalékról, 39,25 %-ra. Felekezeti megoszlás Maros megyében: ortodoxok - 53,1 %, reformátusok - 26,9 %, katolikusok - 9,5 %, unitáriusok - 2,5 %. /Máthé Éva: Megfogyva bár, de törve nem ! (?) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"A júl. 6-án megtartott RMDSZ Brassó Megyei Képviselők Tanácsának ülésén lemondott Nedeczky László, az Áprily Lajos Középiskola igazgatói tisztségéről. A megyei képviselők többsége megerősítette a megyei elnökség javaslatát Nedeczky László városi tanácsos, iskolaigazgató elvi szankciójára vonatkozóan, mert tárgyalásokat folytatott politikai pártokkal, s ennek eredményét nem közölte kellő időben az RMDSZ vezetőségével. Az elvi megrovás mellett pénzbeni kötelezettséget is kiróttak Nedeczkyre, mégpedig azt, hogy a Hőerőmű (CET) vezetőtanácsi tagságából eredő jövedelmének 20%- át havi rendszerességgel fizesse be az RMDSZ kasszájába. Nedeczky László a Megyei Képviselők Tanácsához intézett nyílt levelében ismertette, miért döntött a lemondás mellett. A nyílt levélben hangsúlyozta, hogy mindazok a vádak, amelyek elhangzottak, valótlanok. Valójában a cél a politikai meghurcoltatása volt. Nedeczky hangsúlyozta, hogy az RMDSZ megyei vezetősége el akar hallgattatni őt, mivel nem tudott beleegyezni azokba a hátrányos egyezségekbe, melyeket az Áprily-iskola helyzetével kapcsolatban kötött. A megegyezésben ugyanis nem szerepel: az iskola mindenképpen a hagyományos épületben marad, valamint a feljavításra kiutalt összeget lefaragják annyira, hogy a B épületet fel sem fogják javítani. Közben, a több mint 750 szülő és pedagógus által a helyi és országos hatóságokhoz küldött beadványra még most sem feleltek. /Tóásó Áron Zoltán: Személyeskedések eredménye. Lemondott az Áprily Lajos középiskola igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2001 júniusában nyitotta meg Budapesten a határon túli referensirodát. Az alapszabályzat szerint az iroda vezetői hathavonként cserélődnek, versenyvizsga alapján. Az iroda vezetését ideiglenesen, három hónapra a kolozsvári Sebestyén Katalin vette át, őt követte Szabó Ildikó Székelyudvarhelyről. Idén nov. 1-jéig az iroda tevékenységének irányítását a marosvásárhelyi Berekméri Sándor, a sáromberki Agromec volt főmérnöke, Maros megyei tanácsos, az RMGE Maros megyei szervezetének vezetőségi tagja vállalta, ugyancsak versenyvizsga alapján. Dr. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jún. 19-én fogadta az RMGE országos küldöttségét. A találkozón részt vett Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke, Bodó Géza országos gazdasági alelnök és Máthé László országos szervezési alelnök is. A miniszter támogatásáról biztosította az RMGE-t. A minisztérium a Magyarországon szervezett országos kiállításokon a romániai RMGE-tagsággal rendelkező gazdák, vállalkozók számára ingyenes standokat biztosít; Romániában szerveznék meg az elméleti oktatást, esetleg magyarországi tanárok közreműködésével. A gyakorlati oktatás a magyarországi cégeknél történne. Szó esett a jó minőségű, Erdélyben már kipróbált búzavetőmag behozataláról olyképpen, hogy az ára ne haladja meg a romániai árakat. /Kilyén Attila: Határon túli referensiroda Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./"

"Újabb etnikai feszültségek helyszíne lehet Maroskeresztúr. A helyi és központi román nyelvű sajtó híresztelései szerint a magyarok miatt nem épülhet ortodox templom a településen. Fülöp Lajos, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke vázolta a történteket. Az ortodox egyház, templomépítés céljára, telket igényelt a helyi tanácstól. Igaz, hogy a rendszerváltás után a római katolikus, valamint a református egyház is épített templomot, de egyik sem közterületre, hanem a saját telkére. Ezt hangsúlyozta akkoriban maga Ioan Sanpalean polgármester is. Az ortodox egyház a temető mellett kért helyet templomépítésre, amelyet a tanácsi határozat szerint 49 évre meg is kapott. Később a prefektúra átiratban közölte az önkormányzati testülettel, hogy a templomépítésre kijelölt telek "nem felel meg a célnak". Az ortodoxok most már a falu központjában akarják felépíteni a templomukat. A márciusi tanácsülésen a polgármester kérve a testület beleegyezését, hogy a központi területet bocsássák az ortodoxok rendelkezésére. Ezt a indítványt a tanács elutasította. Ezek után történt az ortodoxok pünkösdi engedély nélküli keresztállítása. Az RMDSZ helyi elnöke azzal vádolja a polgármestert, hogy elhanyagolja feladatait, személyi igazolványa ugyan Keresztúrra szól, de ő maga a városban lakik, 9-10 órakor érkezik a hivatalba, s 12-13 óra után már hiába keresik ott. Kifogásolta továbbá, hogy bár a lakosság fele magyar nemzetiségű, még sincs sem kétnyelvű helységnévtábla, sem kétnyelvű felirat egyetlen közintézményen sem. A helyi RMDSZ kész akár a nemzetközi fórumokig vinni az ügyet, mert a megyei RMDSZ is csak küldözgeti őket egyik helyről a másikra. /Sz. L.: Maroskeresztúr. Etnikai konfliktus van kialakulóban? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 9./"

"Háromszék megyében az iskoláknak csupán 63 százaléka kap egészségügyi engedélyt. Tizenkilenc falusi iskolában nincs semmilyen víz, közülük négy olyan településen működik, ahol nincs ivóvíz. Kovászna megyében az oktatás 60-65 százaléka falun zajlik, 70 elemi és 71 általános iskolában. 70 elemi és 61 általános iskolában csempekályhát fűtenek fával, két helyen gázzal, nyolc általános iskolában saját rendszert szereltek be, melyeket fával, gázzal, illetve folyékony fűtőanyaggal üzemeltetnek. 10 elemi és 19 általános iskola a falusi vízhálózatból kapja a vizet, 41, illetve 47 tanodában a gyermekek kútvizet isznak, öt helyen más megoldást találtak. Megdöbbentő az illemhelyek helyzete falun: egyetlen iskolában van vízzel öblíthető és csatornázott vécé, 34 helyen folyó víz van ugyan, de csatornázás nincs, 83 iskolában víz nélküli, kiszippantható latrina áll rendelkezésre, 23 tanodában pedig sem víz, sem szippantás. /(fekete): Tizenkilenc iskola víz nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./"

"A kolozsvári Teológiai Intézet, a Sulyok István Református Főiskola és a Partiumi Keresztyén Egyetem professzora, dr. Eszenyeiné dr. Széles Mária ötven esztendős tanári és lelkészi szolgálatát ünnepelték júl. 7-én a nagyváradolaszi református templomban. Nagyvárad köztiszteletben álló professzorát sokan köszöntötték. Tőkés László püspök köszöntötte az ünnepeltet, tanártársai közül pedig dr. Tőkés István, a magyarországiak nevében dr. Pásztor János. A professzorasszony Ige és történelem, azaz a prófétai igehirdetés teológiája c. könyvét dr. Geréb Zsolt kolozsvári teológustanár méltatta. /(Balla Tünde): Ötvenéves jubileum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Falutalálkozóra gyűltek össze júl. 7-én Somkeréken. A szórványban, kiöregedő falvakban ritka örömünnep, amikor hirtelen megtelik az ősi templom. Az új református lelkipásztor, Felszegi Imre felvetette a találkozó gondolatát. Az egyházközség a református műemléktemplomot bemutató hatdarabos színes képeslapalbumot adott ki erre az alkalomra. A Beszterce-Bethlen környéki szórványban ez az első ilyen album. Somkerék lakossága 1661-ig tisztán magyar volt, akkor a török és tatár e községet is teljesen elpusztította s rabságra hurcolta lakóit. Később újból magyarokkal benépesítették, lassanként románok érkezte, akik 1721-ben már meghaladták a magyarság számát. Somkeréknek az 1992-es népszámlálás adatai alapján: 738 román, 264 magyar lakója volt. A faluban a tucatnyi kisiskolásnak kiharcolták a magyar oktatást, működik az óvoda. /(Guther M. Ilona): Somkerékiek falutalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Az Illyés Közalapítványon belüli döntések az érintett országokban működő alkuratóriumoktól fokozatosan a budapesti kuratóriumhoz kerültek át a legutóbbi években. Így a határon túli testületek ma már csupán az össztámogatás ötöde felett rendelkeznek, a pénzek nagyobbik hányadát pedig sok esetben politikai szempontok alapján, Budapesten osztják el - jelentette ki a Népszabadságnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az elmúlt években a kisebbségi magyar közösségek támogatására szánt összeg örvendetes módon jelentősen növekedett. Ezt üdvözöljük. Ezzel egyidejűleg azonban nem növekedett ennek a rendszernek az átláthatósága és az összehangoltsága. Eljött az ideje, hogy ezt áttekintsük - mondta. Markó szerint nem vitás, és bizonyos fokig természetes is, hogy az alapelveket a politika határozza meg. Viszont úgy vélte, a pályázatok megítélését szaktestületekre kell bízni. /Tibori Szabó Zoltán: Markó Béla nehezményezi, hogy a támogatások zöméről Budapesten döntöttek. = Népszabadság, júl. 8./ Markó Béla ezt így nem mondta ki az erdélyi sajtóban."

"Medgyessy Péter miniszterelnök a romániai magyarság lélekszámának hangsúlyos csökkenésével és a szülőföldön maradás gazdasági feltételeinek hiányával kapcsolatban elmondta: a határon túli magyarság gazdasági támogatása a Corvinus Befektetési Alap és más intézmények révén már korábban elkezdődött, de ezt tovább kell fejleszteni. - Minél több magyar vállalkozónak kell lehetőséget teremtenünk arra, hogy a határon túli régiókban fejlesszen, beruházzon, hogy legyen itt magyar bank és olyan intézmények, amelyek a fejlesztést bátorítják - mondta. - A MÁÉRT véleménye meghatározó fontosságú, s ebben a kérdésben a határon túli magyarságot képviselő szervezetek meglátása nagyon fontos. Ezek alapján fogjuk megállapítani, hogy kell-e, illetve hogy milyen korrekciót kell végeznünk. A vezérlő szempont világos: a kedvezménytörvénynek működnie kell, és hatékonyan kell működnie - mutatott rá. Markó Béla RMDSZ-elnök a magyar kormányfővel folytatott megbeszélések után a Szabadságnak kijelentette: gazdasági biztonság, fejlődés és perspektíva nélkül lehetetlen a fiatalokat a szülőföldön tartani, és az erdélyi magyarság kivándorlása nem csökkenthető. Markó hozzátette: együtt kell gondolkozni arról is, hogy a magyar közösség kezébe nemrég visszakerült erdő- és földvagyont hogyan lehetne megtartani és kamatoztatni. /T. Sz. Z.: Román-magyar gazdasági kapcsolatok. Interjú Medgyessy Péterrel és Markó Bélával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ "

"A Dumitru Martinas Egyesület a moldvai római katolikusok nagy többségének a nyomására alakult. Azok nyomására, akik románoknak vallják magukat, akik a katolikusság 95 százalékát teszik ki, és akiknek korábban nem volt semmilyen képviseletük, jelentette ki Gheorghe Bejan, az egyesület elnöke a vele készült intejúban. - Amikor a többséget arra kötelezik, hogy egy más nyelvet beszéljen, mint amit szeretne, természetes, hogy megsértették az érdekeit - mondta Bejan, aki az Európa Tanács 1521-es ajánlásáról beszélt. Gazda Árpád közbevetette, hogy az ajánlás ezt nem tartalmazza, továbbá a szociológiai felmérés szerint a moldvai katolikusok közül minden negyedik beszéli a csángó nyelvet. Gazda emlékeztetett: Dimitrie Cantemirtől Nicolae Iorgáig valamennyi neves román történész egyetértett abban, hogy a moldvai katolikusok magyarok. Bejan szerint felületesen kezelték az eredetük kérdését. /Gazda Árpád: Magyar veszély? Interjú a Martinas Egyesület elnökével. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./"

"Egy hónap telt el azóta, hogy a Szabadság közzétette az első osztályok csökkenésével kapcsolatos számításait, eszerint ősszel 9-12 magyar osztállyal lesz szegényebb a Kolozs megyei magyar közoktatási hálózat. Kónya Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke leszögezte: nem kerültek volna ilyen helyzetbe, ha a magyar pedagógusok elkészítik mindazokat a kimutatásokat, amelyekről megegyeztek a Megyei Küldöttek Tanácsán. Ezek hiányában csak tapogatózni tudnak. Az RMDSZ komoly lépéseket fontolgat annak érdekében, hogy legfeljebb 5-re rúgjon ősszel a megszűnt első osztályok száma Kolozsváron. Sürgetni kell, hogy a román első osztályok indításához szükséges minimum 3-as létszámot a magyar tagozatra is terjessze ki az állam, mert igazságtalan az, hogy a román anyanyelvűek számára már 3, a magyarnál viszont csak 12 diákkal lehet osztályt indítani. A megyei RMDSZ az Iskola Alapítványnál megpályázott egy kisbuszt, amellyel az osztály nélkül maradt elsősöket fogják majd a legközelebbi magyar tagozatos iskolákba ingáztatni. Amennyiben nem érkezik meg szeptemberig a pénz, akkor- átmenetileg - a képviselői autókat fogják az elemisták szállítására felhasználni. /Szabó Csaba: Magyar elemisták a képviselői autókban. Lépések a első osztályok tömeges megszűnése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

"A Duna Televízió és a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium immár ötödik alkalommal lát vendégül 150 magyar anyanyelvű diákot Szurdokpüspökiben. Júl. 7. és 14. között erdélyi, moldvai csángó, kárpátaljai, délvidéki, felvidéki, magyarországi, németországi, ausztriai, svédországi, finnországi, szlovéniai, horvátországi diákok táboroznak együtt. A fiatalok magyar irodalom és történelem, néptánc, népdal, fotó, film, rajz, újságírás, rádiózás foglalkozásokon, kitűnő előadók és csoportvezetők segítségével bővíthetik ismereteiket. Az idei tábor a Magyarok a világban - híres magyarok tematika köré épül. Az előadók között van dr. Szakály Sándor hadtörténész és Csoóri Sándor író. /Tüzes Éva PR menedzser: Magyarok a világban - híres magyarok. Anyanyelvi tábor Szurdokpüspökiben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

"A napokban tértek haza székelyföldi turnéjukról a szatmárnémeti Északi Színház színészei - meghívást kaptak a Csíkszeredai Nyár című kulturális rendezvénysorozatra. A társulat tagjaira most egy rövid pihenő vár, augusztus 20-án kezdődik az újabb évad. /C. L.: Visszaérkezett székelyföldi turnéjáról a Harag György Társulat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./"

"Az előzetes népszámlálási adatok szerint Beszterce-Naszód megye összlakossága 312 325 fő, a megye lakosságának 5,9 százaléka magyar, 3,6 százaléka roma nemzetiségű. Ezzel szemben magyar anyanyelvű 5,55, roma anyanyelvű 1,3%. A lakosság 1,2%-a római katolikus, 4,6 százaléka református. Fehér megye összlakossága 382 999 fő, a megye lakosságának 5,4 százaléka magyar, 3,8 százaléka roma nemzetiségű. Magyar anyanyelvűnek vallotta magát a lakosság 5,2%-a, roma anyanyelvűnek a lakosság 1,1%-a. A lakosság 1,3 százaléka római katolikus, 3,8 %-a református, 0,5%-a unitárius. /Fehér és Beszterce-Naszód megyei népszámlálási adatok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./ Beszterce-Naszód megyében 18500 magyar él, 1992-ben még 21093-an (székely 5) voltak. /(Kresz Béla): A szórvány súlyos vesztesége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"Bihar megyében 155 ezer magyar él az idei népszámlálás legfrissebb adatai szerint. Ez 26 ezerrel kevesebb, mint a korábbi, 1992-es számbavételkor volt. Bihar megyében 600 ezren élnek, 8000-rel kevesebben, mint tíz éve. 404 ezret számlált a román lakosság a korábbi 425 ezerrel szemben, fogyatkoztak a németek, másfélezerről alig több mint ezer személyre, és mintegy félezerrel vannak kevesebben a korábban 7700 főt számláló szlovákok. Egyedül a Bihar megyei cigányság gyarapodott, 21 ezerről 30 ezerre emelkedett a magukat romának vallók száma. /(Balla Tünde): Kevesebben 26 000-rel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"A Smarande Enache vezette Pro Europa Liga szervezésében júl. 10-én az illyefalvi KIDA-központban kezdte meg munkálatait a Transzszilvánia Nyári Egyetem. A tanácskozáson előadások hangzanak el a következő témákról: regionalizmus Európában, illetve Romániában; Erdély gazdasága, Erdély politikája, erdélyi identitás. Többek között előadást tart Máttis Jenő, Kolumbán Gábor, Ioan Avram Muresan, Csutak István, Toró Tibor, Sabin Gherman, Bakk Miklós, Molnár Gusztáv, Gabriel Andreescu, a vitavezetők között találjuk Smaranda Enachet, Sarkán-Kiss Endrét, Szokoly Eleket. /Transzszilvánia Nyári Egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./"

"Aldoboly református lelkipásztora, Győrbíró Sándor elmondta, hogy a földterületet még nem kapta vissza a 450 lelkes gyülekezet. A gyülekezet megemlékezett a magyarság történelmi eseményeiről. Az aldobolyi emlékek, emlékkövek a templom cintermében sorakoznak. A két első emlékmű egy klasszicista kőobeliszk és egy faragott emlékkopja. Utóbbit Akácsos Pál Botond Bölönben élő pedagógus, népi faragómester készítette 1996-ban. Az emlékművek a magyar honfoglalás 1100. évfordulójára, a kuruc és az 1848-as magyar szabadságharcra, a két világháborúra, és a romániai rendszerváltás esztendejére, 1989-re emlékeztetik a szemlélőt. Új emlékművel gazdagodott az aldobolyi református panteon. Ez egy csonka, andezitből faragott kőobeliszk, rajta a Trianoni Társaság lángos-tüzes jelvénye látható, alatta a felirat: Nemzetünk fájdalma. Ezt áldotta meg az emlékállító lelkész istentisztelet keretében az évfordulót, június 4-ét követő vasárnapon. A templom két nemzeti zászlóval is gazdagodott. A két zászló a műemlék templomban kapott otthont. /(kisgyörgy): Emlékállító Aldoboly. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./"

"Minden alapot nélkülöz az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökének azon állítása, amely szerint 1998 után az UMDSZ és tagszervezetei elvesztették döntéshozó pozíciójukat az Illyés Közalapítvány kárpátaljai alkuratóriumában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) javára - közölte Brenzovics László, az alkuratórium elnöke arra a nyilatkozatra reagálva, amelyet a múlt hét végénTóth Mihály, az UMDSZ elnöke adott az MTI-nek. Brenzovics, aki egyben a KMKSZ alelnöke, az MTI ungvári tudósítójának nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ mindössze három fővel képviselteti magát az alkuratóriumban, a többi tagot az UMDSZ két tagszervezete: a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma, illetve a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Cserkész Szövetség és a történelmi egyházak - a Kárpátaljai Református Egyház, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház és a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház - delegálják. Vagyis rágalom az UMDSZ elnökének a kijelentése, hogy kilenc-kettő lenne az alkuratóriumi helyek aránya a KMKSZ javára - tette hozzá. /Cáfol az Illyés Közalapítvány vezető tisztségviselője. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./"

"Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa júl. 10-én Bukarestben üdvözölte a kedvezménytörvényről kezdett román-magyar párbeszédet. A főbiztos Mircea Geoana külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után elmondta: értékeli a két ország között megindult párbeszédet erről a kérdésről. Bukaresti tárgyalásai során a főbiztos a Romániával szomszédos országokban élő román közösségek helyzetéről is tájékoztatást kapott. /Rolf Ekeus Bukarestben a státustörvényről tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Nastase kormányfő, Geoana külügyminiszter és Rolf Ekeus kisebbségügyi főbiztos ugyanazt a nyelvet beszélik: a stabilitás nyelvét, szögezte le kommentárjában Bakk Miklós. A stabilitás globális érték, amely lokálisan nem mond semmit. Ebből a globális nyelvből még az RMDSZ-nek is nehéz kilépnie. Csakhogy az erdélyi magyaroknak sok-sok lokális megoldásra van szükségük. E napokban például az erdélyi magyarság számának megismert apadása az a kérdés, amelyre nincs globális válasz. Csak lokális: egy új intézményépítési stratégia kidolgozása. De mindez itt Erdélyben sért hiteket, kérdőjelez meg hatalmi pozíciókat. /Bakk Miklós: Stabilitásnyelv. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./ Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója támadta Bakk Miklóst gondolatmenetéért, de nem írta ki Bakk Miklós nevét: "Az egyik magyar nyelvű újságban olvasom, hogy a stabilitás érték ugyan, de "globális érték, amely lokálisan nem mond semmit", mivel "a megoldás, lokálisan, mindig érdeket sért, egyensúlyt borít, hatalmakat kérdőjelez meg". E fejtegetés szerint "ebből a globális nyelvbol még az RMDSZ-nek is nehéz kilépnie"...". Tiborinak erről a véres etnikai konfliktus, Marosvásárhely 1990-es "fekete márciusa" jut eszében továbbá a többi balkáni vérengzés, amely Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát és később Koszovót és Macedóniát is rettenetes történések színhelyévé tette. Tibori szerint ez a konfrontációs opció, amelyből nagyrészt "az RMDSZ belső problémái" is fakadnak. Tibori kijelentette: ez magyarra lefordítva körülbelül ekképpen összegezhető: a románokkal békésen semmiben nem tudunk megegyezni, s ha valamiben netán mégis egyezségre jutnánk, azt amúgy sem tartják be, mindig kijátsszák; nem ártana tehát, ha kirobbanna egy olyan éles konfliktus, mint például a volt Jugoszláviában. /Tibori Szabó Zoltán: Milyen érték a stabilitás? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

"Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke annak a meggyőződésének adott hangot a magyar Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága ülésén, hogy a belpolitikai feszültségek ellenére a határon túli magyarsággal kapcsolatos nemzeti konszenzus töretlen. Emlékeztetett arra, hogy ezen a területen voltak az elmúlt 12 évben a legkevésbé érezhetőek a kormányváltások. A folyamatosság fontosságát kiemelve az általa vezetett hivatal legfőbb feladatai között említette a határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányzati tevékenység koordinálását, a magyar-magyar kapcsolattartás elősegítését, a kétoldalú államközi kapcsolatokban a szomszédos országok illetékes kormányszerveivel való együttműködést és a határon túli magyarság problémáinak nemzetközi megjelenítését. Változtatási szándékait kifejtve tett említést arról, hogy a bel- és pártpolitikai szempontoktól mentesíteni kell a magyar-magyar kapcsolatokat, "egyenlő közelséget tartva" minden legitim szervezettel. Szólt arról is: fontos, hogy a határon túli magyar tömörüléseket ne magyarországi kormányzati szervek, hanem az adott országban meglévő súlyuk, támogatottságuk legitimálja. Lényeges feladatnak nevezte, hogy a mainál hatékonyabb, átláthatóbb támogatási, pályázati rendszer alakuljon ki. /A HTMH elnöke a nemzeti konszenzusról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./"

"Bálint-Pataki József /sz. Bonchida, 1953. máj. 8./ édesapja református lelkész. 1976-ban végezte el a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakát. 1976 és 1988 között történelemtanár volt Kolozs megyei általános és középiskolákban. 1988-ban - Magyarországra való áttelepülési szándéka miatt - a Ceausescu-rendszer gyakorlatának megfelelően állásától megfosztották, egy évig munkanélküli volt. Áttelepülését követően 1989 őszén a szegedi József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárának munkatársa lett. 1990-ben, az első szabadon választott kormány által a Miniszterelnöki Hivatal keretében létrehozott Határon Túli Magyarok Titkárságán kormányfőtanácsosként a romániai magyarsággal összefüggő kérdésekkel foglalkozott. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) 1992-es megalakulása után ezt a tevékenységet folytatta főosztályvezetőként, az I. Területi Főosztály élén. 2002. június másodikán nevezték ki a HTMH elnökének. Bálint-Pataki József, az erdélyi magyarság helyzetére vonatkozó szakmai publikációk mellett két történeti kiadvány közreadója (Kőváry László: Tájképek utazási rajzokban, Kriterion, Bukarest 1984; Kolozsvári emlékírók, Kriterion, Bukarest, 1990). Nős, felesége dr. Bálint-Pataki Klára a fővárosi Szent-István Kórház Központi Laboratóriumának főorvosa. Zsófia lánya egyetemi hallgató a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán, Máté gimnáziumi tanuló. Bálibt-Pataki József jól beszél románul, ért angolul. Szakvizsgázott köztisztviselő, eddigi munkáját a HTMH előző vezetése 1999. március 15-én a "Határon túli magyarság szolgálatában" oklevéllel ismerte el. Bálint-Pataki József a Szatmári Friss Újság munkatársának adott interjúban leszögezte: a magyar igazolvány átvételére azért kell olyan sokat várni Budapesten, mert az igénylőknek a fele a fővárosi átvételt jelölte meg kérelmében. A budapesti hivatal vezetősége az elmúlt héten változtatott eddigi munkarendjén, s most már reggel hét órától a hét minden napján az igénylők rendelkezésére állnak. Bálint-Pataki József kinevezése utáni első hivatalos útja Erdélybe, Pusztakamarásra vezetett, ahol a falu Sütő András születésnapját ünnepelte, és ő vihette Medgyessy miniszterelnök köszöntő levelét a Kossuth-díjas írónak. Még ebben a hónapban újra Erdélybe látogat, tervei szerint a bálványosi Nyári Egyetemen vesz részt, egy olyan kerekasztal-beszélgetésen, amelyre a HTMH valamennyi eddigi elnökét meghívták. A HTMH elnöke a folyamatosságot hangsúlyozza. A határ menti együttműködés és az otthonmaradást biztosító vállalkozások segítésében lát olyan lényeges elmozdulási lehetőséget, amelyet az előző 12 évben elődeinek nem sikerült megvalósítaniuk. Fontos továbbá, hogy ne Budapest mondja meg egy bizonyos határon túli szervezetről, legitim-e avagy sem, hanem az a közeg, amelyikben az illető szervezet tevékenykedik. - Bálint-Pataki József hiszi, hogy a jövőben sem fogja befolyásolni az aktuálpolitika a hivatal működését. Az RMDSZ belső vitáival kapcsolatban megjegyezte: Az RMDSZ legnagyobb értéke, hogy a különböző ideológiák egy ilyen ernyőszervezetben együtt tudtak maradni, és az erdélyi összmagyarság létfontosságú kérdéseiben - a nyilvánvaló véleménykülönbségek ellenére - a különböző szemléletű emberek együtt tudtak dolgozni. Szerinte az RMDSZ erejét ez a sokszínűség adja, és a belső viták sohasem jelentették az egység megkérdőjelezését, és a jövőben sem fogják jelenteni. Nem tartja szerencsésnek azokat a címkézéseket, melynek során egyesek a "radikálisok", mások pedig a "mérsékeltek" minősítést kapták. /Princz Csaba: Bálint-Pataki József, a magyarországi Határon Túli Magyarok Hivatalának frissen kinevezett elnöke: Az erdélyi magyarság marad a HTMH legfontosabb partnere. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./"

"Iasi-ban nemzetközi szemináriumot tartottak a csángókérdésben. Nem szakmai vita volt, politikai disputa lett belőle. Asztalos Ferenc képviselő, aki jelen volt, összefoglalta a szeminárium lényegét. Valer Dorneanu szerint Romániában nincs kisebbségi kérdés, úgyhogy a csángókérdés is álkérdés, amit külföldről erőltetnek. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Iasi-ban hasonló rendezvényre kerüljön sor, ahova, ha kis számban is, de meghívják a magyar tudományosság képviselőit és RMDSZ-politikusokat. A romániai magyar tudományosságot Demény Lajos akadémikus professzor és Tánczos Vilmos, a Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára képviselte. Akadt néhány tudós román részről, akik elismerték, hogy a csángók eredete, nyelve, kultúrája esetleg még vita tárgya is lehet, s tény, hogy vannak román és magyar csángók. Ez volt a maximum. - 1992-ben, és újabban 2002-ben a csángók egy része magyarnak mondta magát. Petre Gherghel iasi-i római katolikus püspök leszögezte: amíg a csángók tudnak románul, addig nincs szükségük magyar misére. /Oláh István: A moldvai csángókról Moldvában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke júl. 11-i kolozsvári sajtótájékoztatóján sérelmezte, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) vezetői nem hajlandók együttműködni az általa vezetett szervezettel. "Májusban határozottan felmerült a kérdés, hogy kívánunk-e együttműködni velük, amire mi azt válaszoltuk, hogy akarunk, ám ők határozottan visszautasították ezt" - közölte Kovács, aki szerint a MIT képviselői már csak azért sem kellene fenyegetve érezzék magukat a MIÉRT által, mivel ők saját kezdeményezésükre vonultak vissza tavaly a politikából, kijelentve, hogy meg kívánják szakítani kapcsolatukat az RMDSZ-szel. /Fiataljaink (is) civakodnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./"

"Kísértet járja be a magyarországi közéletet: az ügynökmúlt kísértete, állapította meg Sylvester Lajos. Eörsi Mátyás államtitkár bevallotta, hogy apja is ügynök volt, egyetemi tanár-, majd rektorként, de senkinek sem ártott, szemben Pokorni apjával, aki feljelentéseket írt. Ez gusztustalan csúsztatás, egyféleképpen viselkedik valaki tizenkét év politikai börtönbüntetéssel a nyakában, három évtizeden át zsarolva, és másféleképpen, ha mondjuk, egyetemi tanár. Ugyancsak Eörsire jellemző, hogy Pokorni lemondását álságosnak találja, szerinte csak azért tette, hogy piedesztált építsen belőle a maga és pártja számára, amelyről Medgyessyt elmarasztalhatja. Világos: Eörsi nem álságos, ő nem mond le. Eörsi Mátyás ügyvédi irodát nyitott azzal a Bauer Miklóssal, akit "körmös" Bauerként emlegetnek. Fia, Tamás az előző ciklusban országgyűlési képviselő volt. A legtöbbet beszélő. A kormánypárt, hogy a restauráció számára kedvező feltételeket teremtsen, politikai tisztogatást végez, leleplez, ellenőriz, feltár... Így tették ezt ötven évvel ezelőtt is. Egy apró mozzanat, cseppben a tenger: az oktatásügyi minisztériumban is nagy hibákra bukkannak. Egy hölgy tüsténkedő új ügynökként betelefonál a tévéhez: az Országimázs Központ március 20-án postáztatott igényes kivitelezésű, igen drága, a magyar millenniummal kapcsolatos anyagokat. CD-t, kottát, kazettát, könyvet. Március 15. már "lejárt". Világos: meg kell büntetni. Magyarországon a rendőrök már az olasz turistákat vagy sportolókat is megrégulázzák a zöld-fehér-piros zászlóért. /Sylvester Lajos: Közélet: bűzlő posvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök júl. 10-én a szövetség bukaresti székházában megbeszélést folytatott Rolf Ekeusszal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosával a román kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás végrehajtásáról, valamint a magyar státustörvényről. Az RMDSZ elnöke ismertette az EBESZ főbiztosával az elmúlt parlamenti ülésszakban a tulajdonkérdés kapcsán hozott két fontos jogszabályt (a földtörvényt és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt). A tárgyaláson szóba kerültek az oktatással kapcsolatos kérdések is, amely téren még mulasztások vannak. Nem valósultak meg például a kormánypárttal kötött protokollumban foglalt előírások a magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatban, szögezte le Markó Béla. Az RMDSZ elnökének tájékoztatása szerint az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával folytatott megbeszélés másik témája a státustörvény volt. Markó Béla rámutatott: ebben a tekintetben rendkívül eredményesnek bizonyult Medgyessy Péter magyar kormányfő és Adrian Nastase román miniszterelnök kolozsvári találkozója, amelyen a felek megállapodtak abban, hogy a román-magyar vegyes bizottság őszig elkészíti a státustörvényt módosító javaslatait. Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa jelentősnek nevezte, hogy megismerhette az RMDSZ vezetőinek álláspontját a státustörvénnyel kapcsolatban. /Rolf Ekeus az RMDSZ vezetőivel tárgyalt. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa elégedett. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ "

"Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ "

"Az RMDSZ kongresszusai után az RMDSZ alapszabályzata újra törvénybe iktatja a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT-nek) a létét, szabályozza működését és megválasztásának mikéntjét, hogy a szabályzat végére mégis kiderüljön: még sincs SZKT. Pedig az minden évben többször is ülésezik SZKT néven. Belső parlament, amelyben nem igazi képviselők, hanem kinevezett küldöttek ülnek. Ámbár Markó Béla szerint valahol, valahova mégiscsak megválasztották őket. Gajdos Balogh Attila szerint minden elkövetett hibának, közel tíz éve, a még mindig KOT-ként - Küldöttek Országos Tanácsaként - működő, torz SZKT a fő forrása, amelyben a végrehajtók önmagukat ellenőrizhetik. Az emlékezetes kolozsvári SZKT-n többnyire csak a választott képviselők jó része, meg a fiatalok szavaztak a kormányból való kilépés mellett. Hogy mára kiderüljön: kormányon kívül, a kormányt támogatva, jobb eredményeket lehet elérni. 1996 őszén és után pontosan ezt ajánlotta az akkor "radikálisnak" mondott mai belső ellenzék. Talán jobb lett volna rájuk is hallgatni, s az "egység" nevében nem elszigetelni őket. Így valójában négy-öt ember megvalósult egységéről van szó csupán, akik örökös "kis lépéseikkel" nagy léptekkel keltették a reménytelenség érzését. Ezzel is fokozva a kivándorlás ütemét, amely a megkérdezettek válaszaiból kivehetően korántsem csak gazdasági jellegű, fogalmazott a cikkíró. /Gajdos Balogh Attila: Az érem egyoldalúsítása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ "

"Az egyetemi felvételik újrabevezetése az egyetemi autonómia csorbítását jelenti, mondotta júl. 11-i sajtótájékoztatóján Andrei Marga volt oktatásügyi miniszter. Marga szerint Romániát elszigeteli az európai oktatási rendszertől az, hogy 2003-tól ismét kötelező jellegűvé akarják tenni a felsőfokú oktatási intézményekbe való bejutásnál a felvételi vizsgát. Marga szerint valamennyi európai ország az egyetemi autonómia kiszélesítésén fáradozik, a továbbtanulni kívánó fiataloknak egyenlő esélyt kell biztosítani, és nem korlátozni a lehetőségeiket. Elmondta: az európai színvonal eléréséhez a romániai egyetemi hallgatók számának legkevesebb 40 százalékkal kellene növekednie, jelenleg ez az arány mindössze 32 százalék. /Marga ellenzi a felvételi újrabevezetését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ "

"Közel 7,9 százalékkal csökkent Szatmár megye lakosságának száma az 1992-es népszámláláshoz képest, vagyis több mint 31 ezer lakossal van kevesebb. A megye 369 096 lakosából 143 597 fő (38,9%) magyar anyanyelvű, közülük közel 13 600 nem vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségűek száma a megyében 2002-ben 129 998, ami 35,2%-ot jelent. Az 1992-es népszámlálás 140 391magyart jegyzett, ami a megye akkori összlakosságának 35 százaléka volt. Az 1977-es népszámláláskor 152 738 magyar volt, akkor ez a létszám 38,8 százalékot jelentett az összlakossághoz viszonyítva. Jelenleg a megye lakosságának 58,8 százaléka /217 100 fő/ román, 3,7 %-a /13517 fő/ roma nemzetiségű. Közülük 2530-an beszélik - nyilatkozataik szerint - a roma nyelvet. A magyar lakosság száma legmagasabb Kaplonyban (83,3%), Királydarócon (81,9%), Lázáriban (80,2%) Csanáloson (68,2%), Hadadon (68,0%), Börvelyben (62,4%), Sárközújlakon (60,6%). További 34 helységben a magyar lakosság aránya 20-60 % között van. Nem éri el a magyar lakosság száma a 20 százalékot Erdődön, Szamosdobon, Aranyosmeggyesen, Apában. Szatmárnémetiben a magyar lakosság számaránya 39,3%, Nagykárolyban 54,4 %, Tasnádon 38,0%. /(benedek): Népszámlálás 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./"