"A parlament mindkét háza elfogadta az egykor államosított egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényt. A történelmi egyházak vezetői attól tartanak, hogy, sok más román törvényhez hasonlóan, ez is csak kirakat törvénynek számít. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök szívből örül annak, hogy a parlament megszavazta ezt a rég várt törvényt. Azonban a törvényben vannak olyan kiskapuk, amelyek miatt még sok bosszúság és per is lehet. A kormány világgá kürtölte, hogy mindent visszaad. Arról nem beszéltek, hogy egy öttagú testületnek kell felülvizsgálnia azt, hogy a visszaadás milyen módon történik. Az öttagú testületben négy szakminisztérium és egy államtitkárság képviselője vesz részt. Vajon hány évig fog tartani több mint másfélezer ingatlan ügyének a tisztázása? /Elek György: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök az egyházi ingatlanok visszaadásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 3./"

"Tartalmas volt a diakonissza-avatás idén is Marosvásárhelyen. Dr. Nagy Attila orvos-igazgató aggódik, mert napvilágot látott az a hír, hogy az oktatási és egészségügyi minisztérium egyezsége alapján megszüntetik az egészségügyi posztliceális iskolákat, s végzettjeiket másodrangú asszisztenseknek nyilvánítják, akik csak a hároméves kollégium elvégzése után léphetnek elő elsőfokú asszisztensekké. Az elmúlt tíz év nem volt könnyű. Az elmúlt tíz év alatt végzett 246 általános és 19 laboratóriumi asszisztens közül a legtöbben sikeresen versenyvizsgáztak az egészségügyben meghirdetett helyekre. A kezdetekre dr. Nagy Attila igazgató emlékezett: a főiskola szervezése 1992 nyarán kezdődött, az Erdélyi Református Egyházkerület kérésére. Egy hónapig tartották az előadásokat a templom padjaiban, mert épületet nem akartak biztosítani. Később a sportiskolában Klósz Bálint igazgató befogta őket. Végül a 2001-2002-es iskolai évben jöttek át az időközben felépült impozáns épületbe. Az iskolában lelkesedéssel vállalták a tanítást a frissen nyugdíjazott és még aktív egyetemi tanárok, adjunktusok, tanársegédek, főorvosok és a gyakorlati oktatást végző asszisztensek. Egyetemi színvonalon adtak elő, s a szakmai ismereteken túl az volt a célunk, hogy a szép magyar nyelvre is megtanítsák a hallgatókat. Ősztől csak az orvosi egyetemek mellett működő kollégiumok képezhetnek egészségügyi középkádereket. Öt magyar tannyelvű posztliceális iskola működik Erdélyben: itt Marosvásárhelyen, továbbá Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Vajdahunyadon. Látszólag a marosvásárhelyiek helyzete lenne a legkönnyebb, hisz itt van az egyetem. Asztalos Ferenc, a Képviselőház Tanügyi Bizottságának alelnöke szerint azért született meg a szóban forgó oktatási formával kapcsolatos rendelkezés, mivel a parlament jóváhagyta a strasbourgi egyezményt, s az európai uniós szabályoknak megfelelően csak az egyetemek mellett működő kollégiumokban lehet egészségügyi középkádereket képezni. Az RMDSZ törvénymódosító indítványt nyújtott be, amelyet minden frakció és minden párt aláírt. Az indítvány célja a két oktatási forma párhuzamos fenntartása. A törvénytervezet zöld utat kapott a képviselőház egészségügyi bizottságában, s ha minden szinten elfogadják, akkor ősztől továbbra is működhetnek a szóban forgó iskolák. /Bodolai Gyöngyi: Egy lépés előre, kettő hátra? A megszűnés árnyékában az orvosi asszisztensképzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

"Vaskos könyv a nemrégiben megjelent Szilágysági magyarok című kötet. Nem történeti monográfia, a szerzők honismereti munka megírására törekedtek. A honismeretben jelen van történelem, néprajz, földrajz, művelődéstörténet, nyelvészet, irodalom, oktatás, zene, építészet, műemlékfeltárás. Egyed Ákos, a kötet előszó-írója szerint a Szilágyság eléggé elszigetelt tájegység volt és maradt is, ami nemcsak hátrányt, de előnyt is jelent, ugyanis "a Szilágyságban sok még a természet közeli kistáj, ahol a népi kultúra tovább megőrizhette értékeit, mint legtöbb más tájegységünkben". A szilágysági népi kultúra kapcsán képet ad a könyv a népdal- és népballada-hagyományokról, farsangi és karácsonyi szokásokról, népzenéről, néptáncról, népi mesterségekről és a népi építkezésről. Különböző fejezetek szólnak a szilágysági magyar nyelvű oktatás helyzetéről, a régió irodalmáról, sajtójáról és képzőművészetéről is. A kötet jelentős fejezetét alkotják a faluleírások és városbemutatások - 54 falu és 4 város múltjáról és jelenéről található ismertető. Egyed Ákos szerint a kötetnek óhatatlan hiányosságai is vannak: többek között kimaradt belőle - a felkért szerző korai elhalálozása miatt - a Szilágyság demográfiai helyzetének alakulásáról, a népesség nemzetiségi megoszlásának történeti változásairól tervezett tanulmány. 1901-1904 között jelent meg Petri Mór Szilágy vármegye monográphiája című műve, s az azóta eltelt egy évszázad alatt történt változások miatt szükség volt újabb összegzésre, "hogy a pusztuló-eltűnő magyar történeti örökséget, vagy annak legalább egy részét számba lehessen venni". A Szilágyság című közéleti, közművelődési hetilap júniusi híradása szerint a kötet példányszámát meghaladta az érdeklődők száma, ezért a Kriterion, a könyv kiadója annak utánnyomását határozta el. /Mezei Kinga: Szilágysági magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Marosvásárhelyen kiállították a vár területén a közelmúltban végzett ásatások anyagát. A marosvásárhelyiek számára talán a legérdekesebb egy 12. század elejéről származó lakóház nyomainak, egy kemencének, illetve nagy mennyiségű 12-13. századi kerámiának a bemutatása. Eddig ugyanis a székelyek betelepedését és a város kezdeteit az 1300-as évek elejére vezették vissza, ám a vásárhelyi ásatások folyamán az egykori kolostor kápolnája mellett megtalálták az említett tárgyakat. Az ásatások során előkerült az egykori kolostor könyvtárhelyisége, ahol több középkori könyv, könyvborító bronz díszítőelemére találtak. Szintén igen gazdag régészeti anyag látható a 16-17. századból is, melyek az egykori műhelyek létezését bizonyítják. /Antal Erika: Megtekinthető az ásatások leletanyaga. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./"

"Marosvásárhelyen megnyílt az Unirea teremben a népi alkotók, hagyományőrző mesterek kiállítása. A tavalyi első ilyen jellegű seregszemlén kilenc alkotót tudtak felvonultatni a szervezők, mostani tárlaton negyvenkét alkotó jelent meg tizenkét helységből, a megye különböző néprajzi zónáit képviselve. A kendi Nagy Margit kukoricaháncsból készült "virágaival" New Yorkban képviselte Romániát, meghívták Németországba, a népi mesterségek vásárára is. A vajdaszentiványi Horváth Zsuzsanna száznál több ruhát készített megrendelőinek. Általában apáról fiúra, anyáról lányára hagyományozódik a népművészet, a szövés, fonás, varrás mestersége. Így láthatók Tordai Olga és lánya, Olga-Matild szőttesei, a Berecz családnál /Ferenc, Erzsébet és Zselyke/ a gyöngyvarrás öröklődik nemzedékről nemzedékre. /B.D.: Népi alkotók, hagyományos mesterségek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

"Immár tíz éve annak, hogy Sarlós Boldogasszony ünnepén, júl. 2-án évente nagyszámú, határon innen és túli római katolikus hívő jön el Futásfalvára, a kegytemplomba. Júl. 2-án megemlékeztek Futásfalva szülöttéről, Bardócz Mózes vértanú papról /a földvári fogolytáborban halt meg/. Az ő, valamint a gyónási titok megtartásának áldozatává vált Páll Gyula plébános emlékére Tifán Lajos plébános és hívei szobrot állítottak. A szobrokat a sepsiszentgyörgyi Vargha Mihály képzőművész készítette. A falu bejáratánál díszes falutáblát - István Sándor munkája - avattak. A plébánia mellett berendezett emlékszobában a Mária tisztelete Háromszéken című állandó kiállítás tekinthető meg. Megnyitották Futásfalván a tájházat. Eljöttek Futásfalvára a moldvai csángómagyarok Pusztináról és Lujzikalagorból, éjszakai szentségimádásra, virrasztásra. Júl. 2-án a Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszékről, Erdővidékről, a Barcaságból érkező keresztaljákat fogadták, a főpapi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta. A szentmise végén Tifán Lajos plébános az érseknek és Jáki Sándor Teodóz bencés tanárnak átnyújtotta István Anikó A futásfalvi búcsú története c. falumonográfiáját. Az érsek megáldotta a két futásfalvi vértanú pap emlékművét. Elöl tizenegy székely ruhás lovas haladt, majd a székely ruhás lányok, akik a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal. A Szent István-éneket a moldvai csángómagyarok adták elő. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./"

"Mintegy száz érdeklődő jelent meg a Brassói Magyar Fórum (BMF) alakuló gyűlését megelőző megbeszélésen júl. 2-án a Reménység Házában. A BMF létrejöttét a Brassai Társaság, a Reménység Háza Alapítvány és a Brassói Lapok Alapítvány képviselői kezdeményezték. A BMF célkitűzései között a brassói magyar civil szféra megerősítése, a brassói magyarságot érintő kérdések felvetése, a brassói magyar művelődési élet szervezése szerepel. A célok megvalósítása érdekében havonta tematikus nyilvános viták, időszakonként rendkívüli viták megtartását, művelődési-információs iroda működtetését, saját kiadványok megjelentetését tervezik a szervezők. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a BMF egyik kezdeményezője leszögezte: "A brassói magyarság atomizálódó, veszélyben levő társadalom, amely igényli a megújulást. A brassói magyarságnak vannak intézményei, alapítványai, szervezetei, de ezen szerveződések között gyakorlatilag nem létezett párbeszéd, így a közös gondokra a mindenki számára elfogadható, árnyalt megoldások keresése is lehetetlen volt." /Petki Judit: Szervezkedik a helyi magyarság. Magyar Fórum létrehozását tervezik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Júl. 3-án dr. Faragó József akadémikus Balladaéneklés a moldvai csángóknál címmel tartott előadást Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Szerinte a csángó balladakincs "a magyar népzene azon dialektusa, amely a legjobban különbözik a többitől", a gyűjtő ugyanis különleges hangzásvilágú, régi epikus műfajjal találkozhat Moldvában. A kutató a balladarögtönzés elterjedt jelenségére figyelt fel csángóvidéki útjai során. Észrevette, hogy egy balladát előadója képtelen pontosan megismételni, valamit mindig átalakítanak benne, a régebbi szöveget egy-egy sorral vagy gondolattal mindig kiegészítik. Akár kérésre is rögtönöznek egy-egy újabb balladát, akár valamelyik falubelijük tragikus történetéről is. Alkalmanként sort ismételnek, hogy közben időt nyerjenek a következő gondolat tökéletes, nyolcas sorokba szedéséhez. Végül bemutatták dr. Faragó József Csángó népballadák című, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent gyűjteményét. /Kónya Klára: Balladaéneklés a moldvai csángóknál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"A népszámlálás szerint a romániai magyarság 1 434 377 lelket számlál, ami 185 623 fővel kevesebb, mint 1992-ben, ugyanakkor az ország lakosságának 6,6 százalékát adja, a tíz évvel ezelőtti 7,1 százalékhoz képest. A magukat magyar nemzetiségűnek vallóknál 13 167-tel nagyobb a magukat magyar anyanyelvűnek tartó személyek száma. A magyar ajkúak Románia összlakosságának 6,7 százalékát alkotják. A vallás szerinti megoszlás: az ország lakosságának 86,7 százaléka ortodox, míg a görög katolikus vallást a lakosság 0,9 százaléka követi. A római katolikusok 1 028 401 főt (4,7%) számlálnak, míg a református felekezetűek száma 698 550 (3,2%). Unitárius vallásúnak 66 846 személy vallotta magát. Kolozsváron 318 027 személy él, közülük 59 975 a magyar nemzetiségű. Kolozsvár magyarsága 1992-ben 22,78 százalékot tett ki, jelenleg a megyeszékhely lakosságának alig 18,86 százaléka magyar nemzetiségű. Kolozs megyében a magyarság részaránya az összlakosság 17,36 százaléka. A kincses város magyar lakossága ezek szerint mintegy húsz százalékkal csökkent. /Nem lesz többé táblaháború Kolozsváron? Húsz százalék alá süllyedt a magyarság részaránya Erdély fővárosában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"A népszámlálás előzetes adatai szerint Hargita megye lakossága 326 020 fő, amely a tíz évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva 22 315-tel kevesebb, ez 6,4 százalékos csökkenést jelent. A román ajkúak száma 3098-cal 45 850-re, a magyaroké 19 314-el 275 722-re csökkent. Növekedés mindössze a roma, illetve más nemzetiségek lélekszámánál tapasztalható. A megye lakosságának 84,6 százaléka magyar (az országban itt a legmagasabb a magyarok aránya), 14,1 százaléka román, 1,2 százalék roma és 0,1 százalék más nemzetiségű. A lakosság 44,1 százaléka városon, 55,9 százaléka pedig vidéken él. Tíz év alatt 27,7 százalékkal 7902-re csökkent a Balánbánya bányavárosban lakók száma. 12,2 százalékkal kevesebben laknak Gyergyóditróban és Tusnádfürdőn, 11,8 százalékkal kevesebben pedig Székelyderzsen. Csíkszeredában 1992-ben 46 029-en, mára már 4376-tal kevesebben, 41 653-an élnek a megyeszékhelyen. Növekedés tapasztalható viszont Újszékelyen (151 fő - 6%), Csíkpálfalván (55 fő - 3,3%), Csíkszentsimonban (40 fő - 1,2%). A felekezeti hovatartozás adatai szerint 212 734-en római katolikusnak, 43 275-en ortodoxnak, 41 264-en reformátusnak, 23 219-en unitáriusnak vallották magukat. /Szüszer-Nagy Róbert: Csökkent a megye lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./"

"Kovászna megye lakossága 222 274 személy, majdnem 11 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Arányaiban a magyar lakosság valamivel jobban fogyatkozott, mint a román. A magukat román nemzetiségűnek vallók száma 51 662, ami 5,4 százalékkal kevesebb, mint 1992-ben. A magyarok száma 6,5 százalékkal csökkent; jelenleg 163 991 magyart tartanak számon /a megye lakosságának 73,8 %-a/. 1992-ben 2641-en vallották romának magukat, most 6022-en tették ezt. 38-ról 64-re nőtt a magukat székelynek vallók száma. Tíz évvel ezelőtt 141-en mondták magukat csángó nemzetiségűnek, most csak 114-en. A megye lakosságának vallás szerinti megoszlása a következő: 80 272-en vallották magukat római katolikusnak, 74 294-en reformátusnak, 49 774-en ortodoxnak, 255-en görög katolikusnak és 9738-an unitáriusnak. A népszámláló biztosok olyan 103 személyt iktattak, aki nem nyilatkozott nemzetiségéről, 260-an pedig vallásukról nem adták meg a szükséges adatokat. /Kovászna megye. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Arad megye összlakossága 1992-ben még 487 617 volt, ma viszont csak 461 730. Arad város népessége is csökken, tíz éve még 190 114 volt, ma 172 824. Arad megyében jelen pillanatban 49 379 magyar él/a megye lakosságának 10,7 %-a/, tíz évvel ezelőtt viszont még 60 946-an voltak. Arad városnak 22 466 magyar lakosa van, 7331-gyel kevesebb, mint az előző népszámláláskor. A magyarok száma Kisjenőn 2021 (2075 volt), Kürtösön 295 (370), Kisiratoson 1568 (1781), Borossebesen 804 (1029). Az 1992-es népszámláláshoz hasonlóan, most is külön nyilvántartották a székelyeket. Akkor a megyében 65-en vallották magukat székelynek, most húszan, s ebből 11 Aradon él. A németek 50%-kal vannak kevesebben mint tíz éve. Egyedül a romák száma gyarapodott: 13 325-ről 17 824-re. /(Irházi János): A 2002-es népszámlálás részeredményei. Fogy a magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./"

"Az 2002. évi népszámlálás első adatai szerint Temes megye lakossága a tíz év előtti 700 033 főről 677 744 főre apadt. A legnagyobb veszteség a magyar kisebbséget érte, amely tíz évvel ezelőtt 62 788 lelket számlált, most csak 51 412 személy vallotta magát magyarnak /7,6 %/.. Az apadás 11 382 lélek, vagyis a megye népveszteségének csaknem a felét teszi ki. Emelkedőben van viszont a román, roma, ukrán, horvát, török, görög stb. nemzetiségűek száma. /(Sipos): A statisztika figyelmeztet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./"

"Veress Valér szociológus a Korunk demográfiai számában megjelent tanulmányában előre jelezte: 1 530 000 magyar nemzetiségű személy él Romániában. A közzétett hivatalos népszámlálási adatokban csupán 1 430 000 magyar nemzetiségű román állampolgár szerepel. Veress jelezte, a most közölt adat előzetes, ami azt jelenti, hogy mintegy 10-20 ezerrel növekedhet még a magyarok száma. Az ország össznépessége mintegy 700 000 személlyel kevesebb, mint amit a statisztikai hivatal előre jelzett. 2000. január elsejétől feltehetően még évi 20-22 ezer személlyel csökkent a magyarok száma, a természetes fogyás és a kivándorlás együttes hatásaként. A Nyugat-Európába irányuló magyar migráció 1992-2002 között nagyobb mértékű lehetett, mint ahogy feltételezték. /S. M. L.: Veress Valér: sokkal súlyosabb a helyzet, mint előre láttuk Egyed Ákos: egymillió körül stabilizálódhat az erdélyi magyarság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Egyenruhás tiszt kereste fel nemrég a csíkszeredai József Attila Általános Iskolát, ahol az évek folyamán beiskolázott csángómagyar diákokról szóló dokumentumokat vette szemügyre. A megyében nem ez az első hasonló eset, ám a megyei rendőrparancsnoknak egyetlen ilyen akcióról sincs tudomása. Veress Emőke igazgató elmondta, az udvariasan, de határozottan fellépő férfi dokumentumok tömkelegét kérte ki az iskola archívumából, majd ezeket megvizsgálva továbbállt, közölve, hogy minden rendben van. A tiszt fénymásolatokat kért a megvizsgált dokumentumokról, amelyekért aztán utólag nem jött el. Az akciónak köze lehet a Bákó megyei Desteptarea című megyei napilap által elindított sajtókampányhoz: azzal vádolják a csángómagyar szövetséget, hogy tanulmányaikat be nem fejezett oktatókat foglalkoztat. Néhány, Moldvából Csíkszeredába átiratkozott diák esetében ugyanis szülőfalujuk iskolájának anyakönyvi kivonatába "iskolai cserbenhagyást" jegyeztek be. A bákói napilap azt állítja, legkevesebb húsz hasonló "cserbenhagyásról" tud, akik mind a diószéni iskola volt tanulói. Az iskola igazgatója, Eugenia Baciu a napilap egyik, ez év eleji cikkében közölte, hogy a gyerekek "valószínűleg egy Hargita megyei iskolában fejezték be a nyolc általánost". Említést sem tesz azonban arról a számtalan hivatalos átiratról, amelyek a József Attila Iskolából, mindegyik tanuló esetében külön, névre szólóan érkezett Diószénre, kérve az anyakönyvi kivonatok átküldését. Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai iskola egykori igazgatója kifejtette, hogy vezetése idején 171 csángómagyar gyerek fordult meg az iskolában. Közülük 164-en tudták folytatni tanulmányaikat a székelyföldi középiskolákban, huszonhatan pedig valamely felsőfokú oktatási intézményben. Borbáth Erzsébet hangsúlyozta, egyedül a diószéni iskola nem reagált átirataikra, hiszen Pusztinából és Rekecsinből végül megérkeztek az anyakönyvi kivonatok. Ezért két diószéni diáklány, Füstös Gabriella és Farkas Mónika anyakönyvét, akik a tanítóképzőbe felvételiztek, hiányosan küldték át a középiskolába. A dokumentumok csak a hatodik, illetve a hetedik osztálytól, a József Attilába való átigazolásuktól volt kitöltve, hiszen az I-V., valamint az I-VI. osztályra vonatkozó adatok, a többszöri felkérés ellenére, nem érkeztek meg. Az iskolába látogató rendőrtiszt Borbáth Erzsébet véleménye szerint arra volt kíváncsi, hogy Csíkszeredában kitöltötték-e a hiányzó rubrikákat az anyakönyvben a diószéni adatok hiányában, mert amennyiben ezt megtették volna, okirat-hamisítást követtek volna el. Látván azonban, hogy erről szó sincs, távozott, és ezért nem tért vissza a fénymásolatokért sem. Ioan Negrusa dandártábornok, Hargita megye rendőrparancsnoka közölte: "a rendőrségnek nincs joga semmiféle etnikai érintettségű vizsgálatot végezni. Gazdasági ellenőrzéseket tarthatunk, de jelen esetben nem tudok ilyesmiről, amely a József Attila Iskolában zajlott volna". Bartha Csaba, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke nem tartja kizártnak, hogy valójában a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytat nyomozást az ügyben. /Rédai Attila: Bartha a SRI-re is gyanakszik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Az Aurel Agache milicista őrnagy 1989. decemberi 22-i meglincselésének vádjával elítélt kézdivásárhelyiek közül eddig csak Héjja Dezső Gyula kapott elnöki kegyelmet, Reiner Antal jelenleg hároméves börtönbüntetését tölti Csíkszeredában. A háromszéki kisvárosban kegyetlenkedéseiről hírhedt Agachéval a népharag végzett, az elkövetők esetében is alkalmazni kellett volna az amnesztiarendeletet. Ennek ellenére a tömegből kiragadtak hat személyt és vád alá helyezték őket (időközben Kanabé Sándor István autóbalesetben életét vesztette, így ellene megszüntették az eljárást). A koncepciós kirakatperekre emlékeztető eljárás során 1999 novemberében, egy hónappal az elévülési határidő előtt hoztak ítéletet ügyükben, amelyet tavaly márciusban emelt jogerőre a Legfelsőbb Bíróság. Frunda György ügyvéd, RMDSZ-es szenátor, aki az érdemi perben képviselte a kézdiszékieket, törvényellenesnek minősítette az ítéletet s az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, 2001. augusztus 31-én pedig kegyelmi kérést nyújtott be Ion Iliescu államfőhöz. A három évre ítélt Reiner Antal szívproblémáira hivatkozva kérte az ítéletvégrehajtás felfüggesztését, de tavaly decemberben visszavonta ezt az ebben a keresetben őt képviselő Hajdú Dezső csíkszeredai ügyvéd tanácsára. "A gyógyszereit a börtönben is megkaphatja, így felesleges lett volna a huzavona. Mivel büntetlen előéletű, a büntetését harmadolni fogják, így valószínűleg jövő ilyenkor helyezik szabadlábra, hacsak közben nem kap elnöki kegyelmet" - nyilatkozta az ügyvéd. Arra, hogy eddig miért csak Héjja kegyelmi kérvényét bírálták el pozitívan, Frunda György szolgált magyarázattal: az amnesztiatörvény nem kollektív, hanem személyes jog, mondta az ügyvéd-szenátor. /P. L. Zs.: Reiner Antal kegyelmi kérvénye az államfő előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./"

"Júl. 3-án nyílt meg Homoródfürdőn a hagyományos nemzetiségi folklórtábor, amely ezúttal is az ország több megyéjéből fogad résztvevőket. A Hargita Megyei Táborgondnokság több mint tíz éve szervezi különböző nemzetiségű gyermekek táborát Homoródfürdőn. A tatárok, törökök, lengyelek, szerbek, németek, románok, magyarok, lipovánok saját táncaikat, népviseletüket hozzák el ide, és igyekeznek tanulni is valamit a többiektől. /Folklórtábor Homoródfürdőn. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./"

"Júliusban a Puck&Co. bábszínház /Temesvár/ részt vesz a Szárnyas Sárkány elnevezésű nemzetközi fesztiválon, melyre tizedik alkalommal kerül sor Magyarországon, Nyírbátorban. Lábadi-Megyes Éva csapata eddig minden egyes alkalommal jelen volt a több ország színitehetségeit összegyűjtő fesztiválon. Újdonságként augusztusban a Puck&Co. bábszínház bohóctanfolyamot szervez gyermekek számára. /Laslavic Tímea: A temesvári Puck&Co. bábszínház Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök kolozsvári látogatása jó alkalom lehet arra, hogy valamiképpen nyugvópontra kerüljön végre a kedvezménytörvény és ennek romániai alkalmazását lehetővé tevő Orbán-Nastase egyezmény sorsa körüli magyar-román vita. A Magyar Szocialista Párt akkor azzal vádolta Orbán Viktort, hogy maga is presztízskérdésként kezelte a státustörvényt, és csak azért kötötte meg a - szocialisták szerint - magyar érdekeket sértő egyezményt Nastaséval, hogy januártól mindenképpen érvénybe léphessen a jogszabály. A magyar választási kampány hevében az MSZP azzal riogatott, hogy a "paktumnak" köszönhetően az olcsó román munkaerő megszállja az ottani munkaerőpiacot, és az Orbán-Nastase egyezmény újratárgyalását helyezte kilátásba szocialista győzelem esetén. Az MSZP-nek ezzel annyit sikerült elérnie, hogy négy-öt százalékot lefaragott a Fidesz népszerűségi hányadosaiból. A jelek szerint azonban a magyar munkaerőpiac elárasztása elmaradt, most tehát az MSZP-nek vannak presztízs-gondjai, ami az egyezmény módosítására tett ígéretek betartását illeti. Arról nem is beszélve, hogy mind a román fél, mind pedig az RMDSZ határozottan ellenzi az Orbán-Nastase egyezményben foglaltak módosítását, az előbbi ehelyett a jogszabály felülbírálását sürgeti. Időközben kiderült, a Fidesznek is volt egy tervezete a törvény "technikai jellegű" módosítására is, amely a jogszabály lényegét nem érintené. Ennek értelmében esetenként el lehet tekinteni majd a hozzátartozói igazolvány alkalmazásától, és - többek között - változhat a határon túli ajánló szervezetek törvényben megfogalmazott működési rendje is. Reménykedhetünk, írta Székely Kriszta, hogy a kedvezménytörvény módosításával lezárul a jogszabály körüli, gyakran mesterségesen keltett vita, s a kolozsvári találkozó alkalmával sikerül további, a határon túli magyarok szempontjából fajsúlyos kérdéseket feltérképezni. /Székely Kriszta: Presztízs-ügyek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Lamperth Mónika belügyminiszter közölte: a kormány úgy döntött, hogy mintegy 1,5 milliárd forintot biztosít pótlólagosan a magyarigazolványok előállításának pénzügyi fedezetére. Elmondta, hogy a magyarigazolványok iránt a vártnál lényegesen nagyobb érdeklődés mutatkozott. Kifejtette, hogy a törvényelőkészítők havi 17 ezer kérelemmel számoltak az idei év első hat hónapjára, ezzel szemben eddig mintegy 440 ezren nyújtottak be kérelmet saját jogú, illetve hozzátartozói igazolványra, ami havonta 74 ezer kérelmet jelent. Az igazolványokra szánt keret június 30-ával elfogyott, ezt kívánja pótolni a kormány. Közölte, hogy a közigazgatási hivataloknál is növelni kívánják a személyi kapacitást. A fővárosi közigazgatási hivatalnál pedig - ahol a legnagyobb a sorban állás - júl. 3-tól kétszeresére emelték a nyitvatartási időt, és az ügyintézés minden nap addig tart, amíg a sorszámok el nem fogynak. /Felgyorsul a magyar igazolványok kiadása? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./"

"Brassóban tanácskoztak a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és az RMDSZ képviselői. A találkozón jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Gáspárik Attila, az Audiovizuális tanács tagja, valamint Csép Sándor, a MÚRE elnöke, Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök, Ambrus Attila és Vincze Loránt alelnökök. Az RMDSZ és a MÚRE vezetőinek ilyen tanácskozására eddig nem volt példa, a két szervezet viszonya az elmúlt években nem volt mentes az ellentétektől. Markó Béla szövetségi elnök a negyedévenkénti találkozók megtartását javasolta, amit a jelenlevők elfogadtak. Karácsonyi Zsigmond a támogatási rendszer átláthatóságát, a MÚRE jelenlétét szorgalmazta a sajtó-szaktestületben. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi sajtószaktestületében a MÚRE és az RMDSZ paritásos alapon képviseltesse magát, eltérően az utóbbi három év gyakorlatától, amikor a MÚRE alulreprezentált volt. A MÚRE kérte, hogy RMDSZ az írott kultúra támogatásáról szóló törvénytervezet vitája során igényelje: a kedvezményeket terjesszék ki a kisebbségek nyelvén megjelenő sajtóra, valamint a művelődési jellegű tv- és rádióműsorokra is. /MÚRE-RMDSZ találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./"

"Ősztől hét szakon 325 elsőéves diákkal kezdi a tanévet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszíne. Az akkori másodévesekkel 500 fölé emelkedik a csíki sapientiás diákok száma. - Bővül az egyetem - adta hírül Lányi Szabolcs professzor, a csíkszeredai karok dékánja, a legújabb az általános közgazdász - gazdasági jog szakirány. A dékán szerint a műszaki tudományok, a mérnökképzés lesz az egyetem erőssége. Lányi Szabolcs elmondta, hogy a gazdasági és a műszaki képzést kombináló mérnök-közgazdász képzést szeretnék meghonosítani, az alkalmazott szociológia területén pedig a vidékfejlesztés mellett a gazdasági szociológiát és a szociál-politikát. A gazdasági szakon két alapozó év után három szakirányba szeretnék bővíteni a képzést: gazdasági jog, ipari közgazdaság és a közigazgatás gazdaságtana. Ősszel tehát hét szakra lehet Csíkszeredában felvételizni: agrár- és élelmiszeripari gazdaság; általános közgazdaság; könyvelés és gazdasági informatika; román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom; szociológia szak - vidékfejlesztés szakirány; élelmiszeripari mérnöki szak és környezetmérnöki szak. /Sarány István: Új szakok a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./"

"2002 márciusában Fehér megyének 382 999 lakosa volt, az 1992-es népszámláláshoz képest 30 920 fővel (7,5 %) csökkent a megye állandó lakossága. Etnikai összetétel szempontjából nem történt lényeges változás Fehér megyében: jelenleg 90,4% román, 5,4% magyar, 3,8% roma és 0,3% német nemzetiségű. A legdrámaibb csökkenés, az 1992-es adatokhoz képest, a német és a magyar lakosság számában történt: a németek 61,5%-kal (!), a magyarok 16,5%-kal vannak kevesebben. A roma lakosság viszont 14,5%-al növekedett. A népszámláláskor Hunyad megyének 487 115 lakosa volt, ez 11,1%-kal kevesebb, mint 1992-ben. Nemzetiség szerinti megoszlásban Hunyad megyében 451 623 román, 25 305 magyar (5,2 %), 4898 roma és 1909 német él. Hunyad megyében 16 "székely nemzetiségű" állampolgárra is akadtak a számlálóbiztosok. Vallások szerint: 416 951 személy ortodox, 21 431 római katolikus, 4868 unitus (görög katolikus), 11 505 református, 16 863 pünkösdista. A sor végén 301 ateista áll. /(Völgyi): Kevesebb lakos, kevesebb magyar. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./"

"A statisztikai igazgatóság előzetes adatai szerint Szilágy megye állandó lakossága 248 407 lélek. A tíz évvel ezelőtti 266 308 lakoshoz képest ez 6,9%-os csökkenést jelent. Ebből megyei szinten magyar nemzetiségűnek vallotta magát 57 312 személy, a megye lakosságának 23,1 %-a (1992-ben 63 147 magyar volt. Nem egyezik a magyar anyanyelvűek és a magyar nemzetiségűek száma. Magyar anyanyelvét 57 552 személy jelezte. A megyében a román lakosság létszámcsökkenése tíz év alatt 8,1%-os, a magyar lakosságé viszont 9,2%-os. Zilahon a tíz évvel ezelőtti 13 636 magyarral szemben most 11 085-öt számoltak. Zilah lakosságának száma 68 404-ről 63 305-re csökkent. Zilahon 1992 a magyarság számaránya 19,93% volt, a mostani adatok mindössze 17,51%-ot jelentenek. /Józsa László: Húsz százalék alatt Zilah magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) júl. 17-21. között a Maros megyei Nyárádszentmártonban lévő Lovasfogadóban szervezi meg első Nyári Akadémiáját. A román kormány részéről a meghívottak között szerepel Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Georgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Vasile Dancu információs miniszter, Vasile Puscas, Románia EU tárgyalási bizottságának vezetője, a szociáldemokratákat pedig Cosmin Gusa főtitkár képviseli. A magyarországi meghívottai között szerepel Magyar Bálint oktatási miniszter, Jánosi György ifjúsági és sportminiszter, Szabó Vilmos politikai államtitkár stb. Az RMDSZ országos vezetősége mellett meghívást kapott az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója, jelen lesznek még hazai és határon túli ifjúsági szervezetek vezetői. Nem Tusványos ellenpontja mindez? /(anikó): A Tusványos ellenpontja? A MIÉRT Nyárádszentmártonban rendezi meg az I. Nyári Akadémiát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./"

"Nagy Pál köszöntötte a nyolcvanadik évében is munkálkodó Jánosházy Györgyöt, több műfordításkötet, verseskötet és esszégyűjtemény szerzőjét. Legújabb kötete újabb szonettkötet, az Úszó sziget /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Évekkel ezelőtt napvilágot látott már szonettkötete. Jánosházy György sokoldalú, rangos műfordító, a spanyol, a francia, az olasz, a román a portugál, a katalán, az angol, a német irodalom értékeit tolmácsolta- tolmácsolja. Hatalmas vállalkozásával: Shakespeare-fordításaival a klasszikus magyar irodalom nemes hagyományait folytatja. Emellett színikritikus, irodalomtörténész, a képzőművészet és a zene kiváló értője /Nagy Pál: Szemtől szembe az évekkel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./"

"Minden esztendőben megtartja nyári táborát a kolozsvári Napsugár című gyermeklap. Idén Illyefalván negyven olvasó, rejtvényfejtő töltött egy hetet a jutalomtáborban. Kilenc évvel ezelőtt Erdőcsinádon találkoztak első ízben a Napsugár-táborozók, majd a második tábort Sepsiillyefalván szervezték, és azóta évente visszajárnak ide. Júl. 1-jén kezdődött a tábor, a nyaraló gyermekek képviselik a Napsugár-olvasók közel húszezres táborát. Volt általános műveltségi vetélkedő, ügyességi verseny, környezetismereti foglalkozás, falu-, városnéző program Illyefalván, illetve Sepsiszentgyörgyön. A gyermekek drámajátékokban próbálhatták ki leleményességüket, népi játékokat és dalokat tanultak. Zsigmond Emese a lap főszerkesztője volt a táborvezető. /(fekete): IX. Napsugár-Tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./"

"Csíksomlyón, a ferences kolostorban tartották június 22-23-án a Ferences Világi Rend erdélyi káptalanját. Az erdélyi ferences harmadik rendet 1948-ban, a szerzetesrendek működését korlátozó, kolostorokat feloszlató intézkedések betiltották és csak 1990-ben, a rendszerváltozás után szerveződhetett újra. A világi rend a Szent Istvánról elnevezett erdélyi provincia területén jelenleg 515 taggal, 23 közösség keretében működik. A csíksomlyói káptalanra 55-en, a csoportok megbízottjai és elöljárói érkeztek. A kegytemplomban Tamás József segédpüspök celebrálta a szentmisét. Tímár Asztrik ferences atya, az Erdélyi Ferences Világi Rend lelkivezetője jelenlétében megbeszélték a közösségekben felmerülő problémákat. Új tagok manapság kevesen jelentkeznek. Megválasztották az új elöljárókat. Miniszteri tisztséggel a vajdahunyadi Jancsó Elemért bízták meg, helyettese a szintén vajdahunyadi Osváth Mária, titkár Penu Szilárd és tanácsos Bartalis Mária - mindketten Csíksomlyóról, képzési felelős a vajdahunyadi Jancsó Terézia, gazdasági felelős Lászlóffy Árpád Désről, ifjúsági felelős Molnár Gabriella lett. /Csúcs Mária: A megújulás reményében. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 7./"

"A Háló a Kárpát-medencei, magyar katolikus kisközösségeket összekötő szervezet. A Háló Pedagógiai Munkacsoportjának szervezésében Bélfenyéren megtartott konferencia központi gondolata: a keresztény pedagógus szerepe a jövő társadalmában. Elekes András, a csíksomlyói Jakab Antal tanulmányi központ rektora a fogyasztói társadalom meghatározásával indította előadását. Jelenits István budapesti piarista volt tartományfőnök kifejtette, hogy a pogány világ nem csupán a missziós területeken lakókra értendő. A ma embere elszakadóban van a kereszténységtől. Feledésbe merült, hogy már az írásbeliség előtt imádkozott az ember. Diaszpóra-helyzetben van az egyház, nem elzárkózni kell, hanem szigeteket teremteni, hidat verni, szót érteni a közösségen kívüliekkel. Huszonhat erdélyi, magyarországi, vajdasági pedagógus találkozott Bélfenyéren. /Tüzes Bálint: Konferencia Bélfenyéren. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 7./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 6-án Kolozsvárra érkezett. A kormányfő programja a házsongárdi temetőben kezdődött, ahol szűk rokoni körben felkereste nagyszüleinek sírját. Én ide hazajöttem, én itt itthon érzem magam - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ képviselőivel folytatott tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában. A kormányfő a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, figyelembe véve, hogy mennyire kettészakadt a magyar társadalom, Medgyessy Péter azon meggyőződésének adott hangot, hogy célja Magyarország újraegyesítése, egy békés, nyugodt és jókedvű ország megteremtése. - Ugyanakkor nagyon fontos számomra, hogy az erdélyi magyarság is egységes legyen, az RMDSZ erős, egységes szervezetként működjön, és jól szolgálja az itt élő magyarság ügyét - mondotta Medgyessy Péter. Rendkívül lényegesnek tartja azt is - fűzte hozzá -, hogy ne Magyarországon találják ki, mi jó az erdélyi magyarságnak, hanem a határon túli magyarság maga döntse el, mit szeretne. "Nekem egy dolgom van: segíteni, hogy ti itt jól érezzétek magatokat, és a magyarságtudatotokat ápolni tudjátok" - mutatott rá a magyar kormányfő. "Az az érdekünk, hogy prosperáljon ez az ország, mert ezáltal Erdély is prosperál, és ez itt tartja majd az embereket. Az én feladatom tehát az - és ebben nem állunk távol az RMDSZ vezetőségének álláspontjától -, hogy a magyar kormány elősegítse: a magyarság valóban jól érezze magát Erdélyben" - hangsúlyozta Medgyessy Péter. Medgyessy Péter jónak tartja az Illyés Közalapítvány működését, azt szeretné, ha az elkövetkező időszakban a határon túli magyarságnak szánt anyagi támogatást tisztán és átláthatóan osztanák el, és a pénzforrásokat valóban olyan területekre koncentrálnák, amelyek a legtöbb eredményt hozhatják. Fontosnak tartja, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megmaradjanak, fejlődjenek és felvirágozzanak. Medgyessy Péter az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetére is kitért, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte azt minél működőképesebbé kell tenni. Bejelentette, hogy júl. 17-re összehívja Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a magyar kabinet tagjai és a határon túli magyarság képviselői egyeztethetik elképzeléseiket. A magyar miniszterelnök a határokon túlívelő európai régiók közötti együttműködés felerősítését javasolta, azaz olyan kis térségek létrehozását, amelyeken keresztül felgyorsítható az európai integráció. Az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélések után Medgyessy Péter a sajtónak elmondta: ezen több olyan konkrét kérdés vetődött fel, mint például a romániai magyar nyelvű oktatás támogatása, a máramarosszigeti magyar iskola feljavítása, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának támogatása, továbbá az aradi Szabadság-szobor helyreállításának kérdése és a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíróknak kifejtette: a tárgyaláson számos oktatási, művelődési és gazdasági kérdés is hangsúlyosan szóba került. Medgyessy Péter románul üdvözölte román kollégáját Ezt követően került sor a magyar-román miniszterelnöki találkozóra, amelyet a két kormányfő közös sajtótájékoztatója követett. Medgyessy Péter tájékoztatása szerint Nastaséval sikerült megegyezniük abban, hogy mindkét országot a jövőben együtt lehessen látni a nagy Európában és az Európai Unióban. A magyar kormány a jövőben minden segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy Románia is mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Medgyessy Péter kifejtette: nagyra értékeli a román kormánynak azt a magatartását, amellyel segíteni kívánja a magyar kisebbség életét Romániában, ez a román parlament által elfogadott törvényekben is megnyilvánul. A magyar státustörvény konkrét kérdéseiről nem tárgyaltak a román kormányfővel, ennek megvitatását a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó román-magyar vegyes bizottság keretébe utalták. Medgyessy Péter ismertette Nastaséval azt a négy alapelvet, amelyet a magyar kormány alakított ki a státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök végül magyarországi látogatásra hívta meg Adrian Nastasét, és egy, a stratégiai partnerségi kapcsolatokat szentesítő dokumentum aláírását helyezte kilátásba. Adrian Nastase: A státustörvény a "huszadik század fennmaradt szimbóluma". A magyar és a román félnek közösen kell áttekintenie azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jogszabály idomítható a jelenkor követelményeihez. Az országon belül élő nemzeti kisebbségek problémái elsősorban az illető országra tartoznak - szögezte le Nastase. Adrian Nastase Román-magyar stratégiai partnerség Európában a 21. században címmel emlékeztetőt adott át Medgyessy Péternek azzal a kéréssel, hogy azt majd a magyar miniszterelnök saját javaslataival egészítse ki. A megbeszélésen szóba került még a bukaresti magyar katonasírok rendbetételének, valamint a Gozsdu Alapítványnak a kérdése is. Nastase a magyarság számának csökkenésével kapcsolatban elmondta, szerinte ebben szerepe van annak, hogy Magyarország és az ott kínálkozó lehetőségek sokak számára meglehetősen csábítóvá váltak. Az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel tavaly Marosvásárhelyen megállapodott ötpontos gazdasági csomagtervről Nastase kifejtette: ezek a szempontok megegyeznek a magyar kormánnyal aláírandó dokumentum tartalmával. Adrian Nastase személyes és kormánya teljes támogatásáról és segítségéről biztosította Medgyessy Pétert. Ezután a magyar kormányfő Nagyváradra ment, ahol politikai és egyházpolitikai kérdésekről, valamint a romániai magyar közösség helyzetéről folytatott megbeszélést Tempfli József katolikus püspökkel. Medgyessy elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A magyar kormányfőnek vasárnap magánprogramja volt Nagyváradon, júl. 8-án pedig jelen lesz a helyi RMDSZ új székházának avatásán. /Papp Annamária: Nastase támogatja Medgyessyt. A magyar kormányfő szerint Erdélyben döntsenek Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ Medgyessy Péter elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Máramaros, Szatmár, Bihar és Arad megyei képviselői vettek részt. Elsősorban az úthálózat és a mezőgazdaság területén adódó együttműködési lehetőségeket vázolták fel a magyar miniszterelnöknek. Az érintett romániai megyék képviselői arra hívták fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megtervezték és kiépítették a Temesvár-Arad-Nagyvárad- Szatmárnémeti-Nagybánya útvonalat. Ha mindkét ország az Európai Unió tagja lesz, akkor ez az útvonal az érintett magyarországi térség közlekedési, közúti szállítási gondjait is megoldhatja. A találkozón szó volt új határátkelők megnyitásának szükségességéről. Emellett támogatást kértek arra, hogy bővíteni tudják a térségben az egyetemi kollégiumi kapacitást. A magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy valamennyi felvetést alaposan megvizsgálják az érintett magyar szaktárcák. /Politikai és egyházpolitikai kérdések a nagyváradi megbeszélésen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./"