"Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, volt kisebbségügyi miniszter sajtóértekezletén elmondta, hogy nemrég megalakult az a 7 tagú bizottság, amely az RMDSZ módosító javaslatait dolgozza ki. A testület tagjai valamennyien jogászok. A bizottság elsősorban az alkotmány első fejezetében talált módosítani valót. Ezen kívül a jogi keretnek a magántulajdon szavatolására, a nép ügyvédjének működésére, az államhatalmak elkülönítésére, és egyebekre vonatkozó pontjait javasolják módosításra. Eckstein-Kov felháborodottan tette szóvá, hogy polgármesteri hivatal gyakorlatilag nem biztosított székhelyet a 8 szenátornak és képviselőnek, akik irodákat igényeltek. Az értekezleten sajnálatos incidens is történt: egy magyarul feltett kérdésre az egyik román újságíró felháborodottan tiltakozott a magyar szó elhangzása ellen - annak ellenére, hogy ilyen esetben a szenátor mindig lefordítja románra a kapott kérdést. A háborgó a többiekkel szembeni tiszteletlenségnek nevezte, hogy nem az állam nyelvén intéztek kérdést a szenátor úrhoz. /(Csomafáy Ferenc): Az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

"Sógor Csaba Hargita megyei RMDSZ-szenátor nyílt levelet írt Nastase miniszterelnöknek az Úz-völgyében történtek ügyében. Egy hibásan, torzítva megkapott információ felesleges állásfoglalásra késztetett több állami szervet. Óvatosan és tárgyilagosan kell kezelni minden olyan elemet, mely az interetnikus kapcsolatokat érint, mert nem kevesen vannak azok, akik a pontatlan információkat nem késlekednek kihasználni. A szenátor felkérte a miniszterelnököt, hasson oda, hogy az állami szervek ne váljanak hangulatkeltés eszközévé. A pontos tájékoztatás alapfeltétele az országon belüli stabilitásnak és a békés együttélésnek, melyért Nastasénak személyesen garanciát kell vállalnia. /Sógor Csaba Hargita megyei RMDSZ-szenátor: Tisztelt miniszterelnök úr! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 7./"

"A húsz éve működő nemzetközi táncház és zenésztábor résztvevőinek jubileumi koncertjével aug. 5-én véget ért a Csángó fesztivál háromnapos eseménysorozata Jászberényben. Az 1991 óta megrendezett szórakoztató látványosság célja ezúttal is az volt, hogy elsősorban a Kárpát-medencében élő kisebbségek, etnikai csoportok néphagyományait bemutassák, így híva fel a figyelmet ezek egyetemes kulturális értékeire. A fesztiválon részt vettek olyan távolabbi országok nemzetiségeit, népcsoportjait képviselő együttesek is, amelyek őrzik a hagyományos folklór sajátos jegyeit. Így a határon túli magyar kisebbségek együttesein kívül vendégül láttak Franciaországból, Görögországból, Oroszországból, Portugáliából érkező művészeti csoportokat. Legtöbben Erdélyből érkeztek; a gyimesi, moldvai csángók mellett csíkszentdomokosi, magyarszentbenedeki, mérai, mezőkölpényi, őrkői hagyományőrzők, valamint a szászcsávási cigány zenekar fellépése színesítette a programot. A hagyomány szerint ezúttal is megtartották a Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékét ápoló szentmisét. Az idős asszony egy korábbi Csángó fesztiválon Jászberényben hunyt el, és kérésére a városban helyezték örök nyugalomra. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

"A Hargita Megyei Kulturális Központ és a Heves Megyei Kulturális Központ képviselői öt évre szóló együttműködési keretmegállapodást írtak alá Csíkszeredában. A Heves Megyei Kulturális Központ vezető munkatársai háromnapos csíkszeredai munkalátogatásuk alatt intenzíven részt vettek a Hargita Megyei Kulturális Központ legújabb projektjének előkészítésében. A tervezet olyan közművelődési értékkataszter, illetve ehhez kapcsolódó számítógépes és internetes adatbázis kialakítását célozza meg, amely részletességében és átfogó jellegében példa nélküli Erdélyben. Az egri Megyei Művelődési Központ vállalja a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) által a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatok lebonyolítási feladatait is. /Simon Attila: Ötéves megállapodás. Együttműködnek a megyei kulturális központok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 7./"

"Néha tagadhatatlan hasonlóságot fedezhetünk fel a legfrissebb indulatkavaró megnyilatkozás - és a húsz-harminc év előtti között, bár azonosság nem teljes. Legutóbb például, a magyar státustörvény kapcsán mesterségesen támasztott hangulatkeltés juttatta Fodor Sándor eszébe a közel húsz év előttit, amikor országos műfelháborodás támadt a Budapesten kiadott Erdély története körül. Történt pedig ez annak ellenére, hogy a munka szerzői-szerkesztői eleve kijelentették: nem kívántak "utolsó szó"-t kimondani az Erdély történetéhez kapcsolódó kérdésekben. Román, esetleg szász, vagy bármilyen más nemzetiségű történészkollégák segítségével együtt szeretnék kiküszöbölni az esetleges egyoldalúságokat, megegyezésre jutni a vitatott pontokon. Ilyesmiről szó sem lehetett. Ilie Ceausescu történész-tábornok történelemszemlélete szerint Erdély története a dákok hősi helytállásával kezdődik, majd a vitéz Mihály Vajda hősi harcaival folytatódik ezerötszáz év múltán - és Horea, Closca, valamint Crisan felkelésével megy tovább Avram Iancuig, mígnem aztán Erdély "visszatér" Románia kebelére, 1918. december 1-jén. Méltán keltett fel tehát országos közfelháborodást a Budapesten megjelent történeti munka, amely - eléggé el nem ítélhető módon - nem annyira bizonyos népek hazafias képzelőerejére, mint inkább történelmi dokumentumokra alapozott. Elítélésére-megbélyegzésére külön gyűlést hívtak össze Bukarestben nagyszámú (hazai) magyar résztvevővel. Itt azonban hiba csúszott a számításba: a meghívott magyarok között ugyanis tisztességes, gerinces emberek is voltak, akik arra hivatkozva, hogy az inkriminált könyv nem is járt a kezükben - megtagadták a gyűlésen való részvételt, így az országosnak szánt botrány mindössze nagyobb méretű ricsajjá sikerült. A státustörvény? Ehhez is sokkal több közéleti személyiség, politikus szólt hozzá, mint amennyien ismerik a törvényt. A törvény kevesebbet tartalmaz, mint amennyit a szlovák nemzetiségűeknek biztosít a szlovák konzulátuson kiállított "szlovák" igazolvány, de ez egyetlen politikus, újságíró nagynemzeti önérzetét sem bántotta. Kétségtelen: a hajdani (Erdély történetét elítélő) és a mostani (státustörvény ellen indított), nacionalista érzelmeket felkorbácsoló kampány között különbség is van. Az előbbit - szinte kizárólag "belső" használatra szánták. Az utóbbival pedig lehetőleg Magyarország Euro-csatlakozásának kívántak keresztbe tenni. Még egy örvendetes különbség van a kurta negyedszázadon belül indított két hecckampány között: most, utóbb a romániai magyarokat nem vonták be a státustörvény elleni hangulatkeltésbe. /Fodor Sándor: Ismétlődések (Az időben) . = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"A Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány első nagyobb megpróbáltatása, az állandó zaklatások mellett, a vajdahunyadi Ferences Teológia felszámolása volt, mely 1949. nov. 30-án éjszaka történt. A teológia felszámolásával elvágtak, megszüntettek minden szerzetesi utánpótlás-lehetőséget. A szerzetesi életre készülő fiatalokat hazaküldték, újakat nem lehetett felvenni. Ez tartott 40 éven keresztül. A második és legsúlyosabb megpróbáltatás 1951. aug. 20-án történt: egyszerre minden rendházban megjelentek a karhatalom fegyveres emberei és a barátokat fedett autókba ültetve elhurcolták. Az elhurcoltatásuk célpontja a Máriaradna volt, ezt jelölték ki kényszertábornak. Ide zsúfoltak össze 122 testvért. A nagyszámban összezárt testvérek élelmezéséről nem gondoskodtak az állam emberei, abban a reményben, hogy a testvérek nem bírva az éhséget, a zsúfoltságot, önként elmennek, feloszlatják majd a rendtartományt. De a gondviselő Isten nem hagyta magukra a barátokat. A hívek Erdély minden megindultak, élelmet vittek a batároknak. A ferencesek aug. 11-én a Csíksomlyói hálaadó szentmise keretében ünneplik meg az erdélyi ferences család történelmi eseményét. /Damján testvér: Emlékezve és hálát adva. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./"

"Szentegyházán találhatnak otthonra azok a súlyos testi, illetve szellemi fogyatékos Hargita megyei gyermekek, akik nemrég még a Bákó megyei Gyimesbükkön voltak, de ezentúl Hargita megyében kell elhelyezni őket. A kiszemelt épület az országúthoz közel, a kultúrotthon és az általános iskola szomszédságában található, ahol jelenleg orvosi rendelő és napközi is működik. - Elsősorban azt szeretnénk, hogy csak Hargita megyei gyermekek kerüljenek ide, ugyanakkor a személyzetet Szentegyházáról alkalmazzák, hisz ez új munkahelyeket jelent - mondta a polgármester. /Kovács Attila: Szentegyházára kerülhetnek a fogyatékos gyermekek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./"

"Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli az idén a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület. A szeptemberi ünnepségre máris megkezdődött a felkészülés, a jeles napokat több sajtókiadvány előzi meg. A Nagyszalonta jeles szülöttei című kiadvány korlátozott példányszámban még kapható, és nemrég ismét megjelent az Arany János nyomdokain c. füzet, melyben a nagy költő Szalontán töltött éveinek állomásait követheti nyomon az olvasó. A harmadik kiadvány, az igazi meglepetés épp most készül, ebben az Arany János Emlékegyesület és jogutóda, a Művelődési Egyesület története olvasható majd. /Tizedik évforduló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

"Csaknem 1,4 millióan látogatták meg a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a Parlamentben az elmúlt másfél év alatt. 1999-ben, amikor a Szent Korona még nem volt az épületben, az Országházat 230 ezren látogatták meg, ám a következő évben ez a szám a négyszeresére nőtt. 2001 első hét hónapjában már több mint ötszázezren voltak kíváncsiak a Szent Koronára. A látogatók 77 százaléka magyar volt, a többiek külföldről érkeztek. Számítások szerint augusztusban legalább hetvenezren nézik meg a Szent Koronát, és így a millenniumi év lezárásakor a látogatók száma megközelíti majd a másfélmilliót. A Szent Koronát aug. 15-én, Szent István király halálának évfordulóján Esztergomba viszik, a Nagyboldogasszony-napi szentmisére, amit Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál. /Szent Korona a Parlamentben. Eddig egymillió négyszázezren látták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

"A román kormánylap a minap beszámolót közölt arról, hogy "a görögországi sajtó új konfliktust lát a Balkánon". A célpont a kirobbanható konfliktusra Románia. Előidézője Magyarország. Amely "a görög politikai elemzők" szerint főként az Orbán-korszak óta revizionista politikát folytat, rá akarja tenni a kezét Erdély és a Vajdaság egy részére. A román közvéleményt riogató térképet is közöltek, melyen, például a régió - Kolozsvárt is beleértve - Magyarországhoz tartozik. Valójában nem a görög sajtó, hanem egy görög sajtótermék fantazmagóriája e hipotézis - az Expresé -, amely annyira jelentéktelen, hogy a romániai görögök parlamenti képviselője nem is hallott róla, pedig jól ismeri anyaországa sajtóját. Másodsorban: az inkriminált újságcikk abban a Görögországban jelent meg, amely NATO-tagsága ellenére nem mindig ért egyet a NATO politikájával (lásd a jugoszláviai bombázásokat), Ciprus miatt kofliktusban van Törökországgal, a Balkán térképén megjelent új Macedónia pedig fájdalmat okoz számára. Abban a Görögországban, mely Budapestet nem szereti, az ugyancsak ortodox Bukarestet viszont igen. A görög nemzetiségű képviselő aug. 8-án megjelent nyilatkozata szerint a romániai kisebbségvédelem modellje sehol sem található meg Európában, a kisebbségeknek nem szabadna pártot alakítani. Ez a képviselő egy kisebbségi törvényen dolgozik. /Kilin Sándor: Csepegtetett méreg. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./"

"Esztelneken aug. 7-én őrizetbe vették Reiner Antalt, akit az úgynevezett Agache-ügyben három évi börtönbüntetésre ítéltek. Reiner korábban Magyarországon tartózkodott és sok jel utal arra, hogy valaki gyorsan értesítette a rendőrséget hazaérkezéséről. Reinert Csíkszeredába szállították, büntetése letöltése végett. Úgyszólván a letartóztatással együtt terjedt el az az értesülés is, hogy a rendszerváltás zűrzavarában meglincselt milicista őrnagy fia, aki az édesapja ügyében hozott ítélettel elégedetlenkedve egyenesen Strasbourgban kíván fellebbezni. Most viszont álláspontját hirtelen megváltoztatva, egyszerre úgy vélekedik, hogy amennyiben az elítéltek elismerik bűnösségüket, kérni fogja, hogy megkegyelmezzenek nekik. /(Flóra Gábor): Valakik "súgtak"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Július-augusztusi összevont számával jelent meg a Filmtett /Kolozsvár/ mozgóképes folyóirat. A lap első témája Gulyás Gyula Fény hull arcodra édesem című filmje, amely Király László novellájából ihletődik, s amelynek az az érdekessége, hogy Erdélyben készült, magyarországi és hazai stábbal. /(balázs): Filmtett 13. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./"

" Fennállásának talán legsikeresebb előadását tartotta a Kulissza Színpad /Szatmárnémeti/ júl. 29-én Szilágypéren. A kabaré közönsége együtt énekelte a dalokat az előadókkal, kommentálta a jeleneteket. A csapat tiszteletére az újdonsült kultúrigazgató, Bódizs Levente ígérte, a következő előadásra alaposan rendbeteszi az a művelődési otthont. A fellépés bevételét az augusztusi szamoskrassói Ifjúsági Tábor szervezésére ajánlották fel. A Kulissza ebben a hónapban fellép még Adorjánon, Kaplonyban, Kőszegremetén és Szatmárhegyen. /(Dancs Artur): Kulissza-est Szilágypérben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Felsőcsernátonban aug. 5-én leleplezik Bod Péter szobrát - Bocskay Vince alkotását -, előtte az istentiszteleten Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke hirdet igét. - Angyalos is hazavárja szülötteit, aug. 4-én ünnepi istentisztelet, millenniumi zászlóátadás, majd millenniumi emlékmű leleplezése van műsoron. Kézdiszentléleken lesz a negyed évszázados Perkő Táncegyüttes nosztalgiaelőadása, majd koszorúzással tisztelegnek a hősök emléke előtt. /(Flóra Gábor): Emlékállító falunapok Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ Aug. 4-én Felsőcsernátonban millenniumi falutalálkozóra került sor. Az ünnepségsorozat tudományos ülésszakkal kezdődött, ahol Csernáton nagy szülöttének, Bod Péternek életéről, munkásságáról volt szó. A falunap csúcspontját aug. 5-én egy újabb Bod Péter-szobor leleplezése jelentette, a felsőcsernátoni református templom kertjében. Ezek után Csernátont joggal nevezhetjük a szobrok falujának, mert a szovátai Bocskai Vince szobrászművész által készített mellszobor immár a hatodik ilyen jellegű műalkotás a településen. A falutalálkozón megjelentek a Csernátonból elszármazottak, s a kétnapos ünnepségen részt vettek a Bod család Magyarországon, ill. Ausztráliában élő leszármazottai is. Csernátonban ez a második Bod Péter-szobor, az elsőt 1972-ben készítette Gergely István kolozsvári szobrászművész (ez a Haszmann Pál Múzeum kertjében található). A műalkotás leleplezése után ünnepi beszédek következtek. Tamás Sándor képviselő, Farkas Sándor egyházmegyei főgondnok, Németh Csaba szenátor, Szabó Vendel, Sármellék (Csernáton egyik testvértelepülése) polgármestere méltatta Bod Péter munkásságát. Gajdó Delinke színművésznő szavalata után Hegedűs Zsuzsanna budapesti református lelkipásztor verses-dalos előadása következett. /-bartos-: Falutalálkozó Felsőcsernátonban". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./"

"A megvalósult szabadság és demokrácia tekintetében a kelet- és közép-európai, illetve a nem balti volt szovjet államok között éles választóvonalat mutat ki a washingtoni székhelyű, Freedom House nevű amerikai szabadságkutató intézet legutóbbi közzétett tanulmánya. Az átalakuló országokról szóló (Nations in Transit című), 434 oldalas jelentés az 1999. július 1. és 2000. október 31. közötti időszak mérvadó fejleményeit tekinti át. A 15 kelet- és közép-európai államból 10-ben megszilárdult a demokrácia, a többiben ez nem mondható el. Ezen utóbbi országcsoportból mindössze 4 állam - Oroszország, Ukrajna, Grúzia és Moldova - teljesítette a választások demokratikus lebonyolításának minimális feltételeit, és egy sem minősíthető stabil piacgazdaságnak. A szovjet tagköztársaságok jelentős részében ugyanakkor a kommunista nómenklatúra volt a függetlenné válás legfőbb szorgalmazó ereje. /Kárpáti János (MTI): Éles választóvonal a volt kommunista országok között - derül ki a Freedom House amerikai szabadságkutató intézet tanulmányából. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Néhány nappal ezelőtt Londonban román cigányok vonultak a román nagykövetség elé, hogy tiltakozzanak a romák Romániában történő megkülönböztetése ellen, követeljék egyéni és kollektív jogaik tiszteletben tartását. Petíciójuk szerint a megkülönböztetési politika 89 után felerősödött, tíz év alatt a többségi lakosság 380 házat gyújtott fel és számosat megrongált. E hírt a román sajtó nem tartotta közlésre érdemesnek, mert a lapok többsége cigányellenes, sőt: nemzetiségellenes. Nemzet egy van: a többségi. Kultúra egy van: a többségi, amit legjobb esetben, jóakarattal szólva is, csak gazdagíthatnak a nemzetiségi tradíciók. És van államnyelv, államvallás, állampolitika, természetesen egységes, szuverén és oszthatatlan, mint maga az állam. - Bizonyára kevesen tudják, hogy aug. 25-én Segesváron négynapos rendezvényt tartanak a Tájékoztatási Minisztérium és az Ifjúsági Etnikumközi Nevelési Központ (ilyen is van már!) szervezésében, melynek címe "A romániai kisebbségek napjai - Proetnica 2001". A rendezvény hivatalosan megfogalmazott célja: a nemzeti kisebbségek védelme és továbbfejlődése, a nemzetiségi kultúrák közötti dialógus ösztönzése. Segesvárra hívták a Romániában élő tizennégy elismert nemzeti kisebbség, valamint a bulgáriai és jugoszláviai román kisebbség képviselőit. Segesvár e fesztiválra mintegy 20 000 résztvevőt vár, közöttük a kisebbségkutatókat, a nemzetiségek és a kormány küldötteit, akik egy kerekasztal-megbeszélésen is részt vehetnek, melynek témája "A kisebbségek iránti előítéletek és sztereotípiák leküzdése". Félő azonban, hogy az ilyen rendezvények nem többek Ceausescu (és Adrian Paunescu) édes-nacionalista "Megéneklünk Romániájának" utóvisszhangjánál. /Kilin Sándor: ,,Megéneklünk, nemzetiség". = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./"

"A Temesvári Újságírók Egyesületének nyilatkozatban tiltakozott a sorozatos agresszió ellen, amely a helybeli írott és beszélt sajtó munkatársait éri tevékenységük végzése közben. A legújabb eset áldozata Szász István fotós, az Agenda Sajtótröszt munkatársa, akit feladata teljesítése közben bántalmazott Virgil Stancu, a Temesvári Sörgyár vezetőtanácsának elnöke, tönkretéve munkaeszközét is. Történt ez azt követően, hogy a Media Pro, Antena 1, a Rompres Hírügynökség munkatársait is érték hasonló atrocitások. Az agresszív magatartás részben annak következménye, hogy a 2000-ben módosított sajtótörvény nem biztosít védelmet a közvélemény tájékoztatásáért dolgozó újságíróknak. Az egyesület felkéri az illetékes szerveket, hogy határozottan járjanak el a Szász István fotóriportert ért sérelem kivizsgálásában, a sajtószabadság védelme érdekében. /A Temesvári Újságírók Egyesületének nyilatkozata. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./"

"Örvössy István tövisi református lelkipásztor immár fél éve szolgálja a sajátja mellett Abrudbánya, valamint Verespatak kicsinyke gyülekezeteit. Abrudbányán a parókián frissen kimeszelt szobák, ízlésesen berendezett fogadóhelyiségek, tisztaság várja a tiszteletest. Van hova jönnie szeptemberben a frissen végzett református teológusnak, akit tárt karokkal várnak a helybeli reformátusok. A református templomban felújítás folyik. A helyi unitárius, valamint a katolikus templom állapota viszont siralmas. A kétszáznyi magyar lélek saját magát is csak nehezen tudja fenntartani, nemhogy még a köznek is szánni tudjon minimális jövedelméből. Verespatak református egyházközsége mindössze három hetvenéves hívőt számlál. "Mi a szórványban vagyunk a szórvány" - mondják. Verespatakon Pálffy Árpád helybeli unitárius lelkipásztor negyedszázada istápolja a mintegy három tucatnyi unitáriust. A katolikus templomban negyedszázad leforgása alatt kilencedszer változott a plébános személye. - Sárdon a helybeli 12 magyar által már hasznavehetetlen református templom falai omladoznak, Magyarigenben pedig a néhai Bod Péter ezer férőhelyes templomában napjainkban alig tucatnyi magyar református jár imára és igehallgatásra. /Győrfi Dénes: Szórvány a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./"

"Szovátán, a Teleki Oktatási Központban, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ egyetlen országos dokumentációs, módszertani és továbbképző központjában tartották a Bolyai Nyári Akadémia fizika és biológia továbbképző tanfolyamát. Márton Zoltán, a TOK igazgatója elmondta, hogy az RMPSZ által 1994-ben alapított, és az Illyés Közalapítvány, valamint más támogatók segítségével létrehozott és 1995 óta működtetett oktatási központ egyre nagyobb hírnévnek örvend. A TOK részt vállal konferenciák, tudományos és közművelődési rendezvények, különféle képzések, tanfolyamok, táborok, vetélkedők, képzőművészeti kiállítások és más hasonló rendezvények lebonyolításában. Mindezt lehetővé teszi a 80 fős szállás, 80 fős konferenciaterem, 40 fős tárgyalóterem, tízezer kötetet számláló könyvtár, továbbá a rendelkezésre álló számítástechnikai és audiovizuális eszközök. A Központ megálmodójának és létrehozójának, az 1995 januárjában tragikusan elhunyt Bíró Istvánnak intézményteremtő munkáját folytatják. Megvalósuló félben vannak a Bíró István által beindított infrastrukturális bővítések és korszerűsítések is. Az épülőfélben lévő szárny befejezésével nemzetközi konferenciák megtartására is alkalmassá válik az intézmény. A már hagyománnyá vált Szovátai Téli Játékok ötlete is tőle származik, mellyel a szovátai téli turizmus fellendítését kívánta szolgálni. Közösségépítő munkájának elismeréseként emlékére kopjafát állítottak a központ bejáratához, melynek felirata: "Nélküled, de veled". /Guther M. Ilona: Képekben a Teleki Oktatási Központról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./"

"Horváth Arany Magyarózdon született Horváth István, a közismert író leányaként. Egy ideig a Színiakadémia hallgatója volt, de tanulmányait abba kellett hagynia, mert Panek Zoltánnal kötött házasságából 1957-ben megszületett lánya, Panek Katalin Arany színművésznő. 1963-tól szabadúszó újságíróként tevékenykedett. Harminc évig, nyugdíjba vonulásáig a Művelődésnél dolgozott szerkesztőként, rovatvezetőként, később főszerkesztő-helyettesként. 1997-ig az Erdélyi Gazda főszerkesztője, jelen pillanatban a Transsylvania című folyóirat (Az Amerikai Erdélyi Szövetség Negyedévi Tájékoztatója) európai főmunkatársa. Újságírói tevékenysége mellett tévéjátékot, életrajzi elbeszélést és riportkönyveket írt. Horváth Arany minden évben Kézdivásárhelyre "költözik" egy hónapra, fogalmazása szerint hazajön, mert a céhes várost tartja második otthonának. " Elmondta, hogy annak idején kolozsvári otthonukban rengeteg író fordult meg. Kós Károly arra figyelmeztette a fiatalabb írókat, hogy minden nap lépni kell: senki és semmi másért, csak a magyarságért. Sütő Andrást 14 évesen ismerte meg, ő meghatározója volt életének. Édesapám után ő volt az az ember, akiben annyi szeretetet, tisztaságot és jóságot talált, mint senki másban. - Köztudott, hogy édesapját a belügyesek gázolták el. Horváth Arany egészen az igazságügyi minisztériumig elment az ügyével. Az egyik szekustiszt - aki most Izraelben kiképzőtiszt - azt mondta: "Vigyázz, mert te is a kerék alá kerülsz." Horváth Arany hívő református. - A mai irodalomról elmondta: jelenleg sok magyar tollforgató számára nevetséges, ha azt mondja: nép-, nemzeti irodalom. A globalizált irodalomra az jellemző, hogy mindegy mit ír, milyen nyelven írja a szerző. Ugyanez a tünet megtalálható a színházi rendezők törekvéseiben is. Fő céljuk: értse meg a holland, a svéd, az angol. Az nem baj, ha a mieink nem értik. Véleménye szerint nem lehet egy nemzetrészt megtartani egy olyan irodalommal amely tartalmában érthetetlen. - Horváth Aranyt szoros kapcsolatok fűzik Csernátonhoz, az ottani múzeumhoz, emellett nagyon szereti Kézdivásárhelyet. /Bartos Lóránt: Emberközelben Horváth Arany. "Szeretem szeretni az embereket". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./"

"A Bod Péter Tanítóképző /Kézdivásárhely/ küldöttsége, Bajcsi Ildikó igazgatónő vezetésével részt vett a csernátoni falunapokon, megkoszorúzták az újonnan avatott Bod Péter-szobrot. Aug. 14-én indul Szentendrére egy autóbusznyi diák két tanár vezetésével, hétnapos honismereti táborba. A Bod Péter diákjai évek óta meghívást kapnak a szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesülettől. - A látogatásnélküli tanító-óvodapedagógus szakon az őszi felvételire van még 22 hely. /Iskolai hírek. Bod Péter Tanítóképző". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./"

"67. évében, kovásznai otthonában váratlanul elhunyt Fábián Ernő /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./ nyugalmazott tanár, író, filozófus. Példaértékű munkás élete, nemzetét féltő szeretetének örök lángolása feledhetetlen emlék, példamutató útjelző marad számunkra, állapította meg a lap munkatársa. Az erdélyi gondolkodás elkötelezett híveként könyvei, elemzései, kritikája maradandó érték az erdélyi magyar közélet számára. Fábián Ernőt aug. 11-én szombaton helyezik örök nyugalomra a kovásznai ravatalozó házból. /(Flóra Gábor): Elhunyt Fábián Ernő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ A temetésen az elhunyt hozzátartozói, tanítványai, tisztelői és barátai mellett részt vett Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ Akik eljöttek, hogy elkísérjék utolsó útjára Fábián Ernőt, tisztában voltak azzal, hogy olyan kivételes személyiségű nemzettársuktól búcsúznak, aki életútját nemzete-nemzetisége szolgálatába állította. A temetésre Kovásznára érkező Németh Zsolt államtitkár búcsúzott elsőként Fábián Ernőtől, testamentumként jelölve meg Fábián Ernő életfilozófiáját összefoglaló, néhány éve kiadott könyvét, a Megmaradásunk parancsait. Műve - emelte ki a politikus - "üzenet a mának és a jövőnek". A külügyi államtitkár kiemelte: Fábián Ernő tanár volt, a nemzet tanára. Alkotó munkája forrás volt a Fidesz-nemzedék számára a nemzeti megújuláshoz. Befejezésként a magyar kormány és a tanítványok nevében búcsúzott Fábián Ernőtől. A bejelentett programtól eltérve, másodikként Katona Ádám szólt a szertartáson résztvevőkhöz, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés alapító tagjaként említve Fábián Ernőt, aki hatékonyan támogatta a tömörülést az úgynevezett "három szintű autonómia koncepció" kimunkálásában, amely bár most az érdekvédelmi szervezet programjának eleme, az RMDSZ vezetés, vétkes mulasztása nyomán, nem küzd alkalmazásukért. Keményen bírálva az RMDSZ csúcsvezetését, szót emelt a zetelaki ártatlanul elítéltek rehabilitálásáért, a kézdivásárhelyi bebörtönzöttek szabadlábra helyezéséért, s a "nemzeti és keresztény alapú" politizálást sürgetve fölvetette a kettős állampolgárság fontosságát is. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója a közös diákévek emlékeit idézte. Gazda József, a barát és a harcostárs Fábián Ernő tervezett könyvéről /Panasz az utókorhoz/ szólt. /(Flóra Gábor): Akik az útban bíznak, szárnyakra lelnek... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Fábián Ernő /Kovászna, 1934. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./ kötetei: Apáczai Csere János /Dacia, Kolozsvár, 1975/, Az ember szabad lehet (Eötvös József eszmevilága, Dacia, Kolozsvár, 1980/ Egy polgártárs a kuckóból - esszék, pamfletek /H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997- Kaláka Könyvek/ Balogh Artúr: Jogállam és kisebbség /Téka, Kriterion, Bukarest, Kolozsvár, 1997/ Összeállította, bevezetőt írta: Fábián Ernő."

"31 feltételt kell teljesítenie Romániának ahhoz, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz - jelentette be aug. 10-i sajtótájékoztatóján Vasile Puscas, Románia miniszteri rangú európai integrációs főtárgyalója, ebből nyolcat már lezártak, és 15-ön folyamatosan dolgoznak. Románia elfogadta azt az egyezményt, amely szerint román állampolgárként fogadja vissza mindazokat, akik innen származnak, de más országokból kiutasítottak. /Köllő Katalin: 31 csatlakozási feltételből Románia 8-at teljesített. Vasile Puscas szept. 27-re vár választ vízummentesség-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"Nem bizonyult sikeresnek a romák helyzetének javítására indított 1,1 millió eurós PHARE-program, amelyet Romániában országos romastratégia kidolgozására folyósított az Európai Unió. A stratégia nem készült el, az összeg jelentős része pedig elment napidíjakra. A pénzügyi tárca képviselői 2000 márciusában szerződést kötöttek a holland MEDE céggel a kétmilliós program vezetésére. A szerződés értelmében a program vezetői felvállalták a romákat érintő kormánystratégia kidolgozását az akkori kisebbségvédelmi hivatallal együttműködve. A munka lassan indult be: előbb irodát kellett találni az alkalmazottaknak, majd felszerelést kellett vásárolni. Tavaly nyáron összeállt a PHARE-program vezetőinek csapata, s döntés született: 2000 decemberéig elkészítik a stratégiát. Múlt év végén azonban csupán egy memorandum került a kormány asztalára - s azt sem a PHARE-program vezetői dolgozták ki, hanem Eckstein-Kovács Péter akkori kisebbségvédelmi miniszter, a roma szervezetek közreműködésével. Januárban a MEDE munkatársai újabb határidőt szabtak maguknak: augusztusban vagy legkésőbb októberben bemutatják a romák életkörülményeinek javítását célzó tervet. Azonban a Nastase-kormány megelőzte a PHARE-munkacsoportot, április 25-i ülésén a kabinet stratégiát fogadott el a romák helyzetének javításáról. A kormánystratégiát a kabinet a roma szervezetekkel konzultálva dolgozta ki, a MEDE nem járult hozzá a munkához. Az időközben több tíz fősre szaporodott PHARE-munkacsoport tehát látszólag munka nélkül maradt. Csak látszólag, mert egy holland szakértő által májusban készített mérleg szerint a programvezetők igencsak aktívak. A külföldi szakértők díja naponta 715 euró (18,6 millió lej), a MEDE pedig több külföldi szakértőt alkalmazott. 2001. május elsejéig - tehát a program indításától számított egy év alatt - a MEDE közel háromszázezer eurót (megközelítőleg 7,8 milliárd lejt) költött munkatársai bérére, valamint a napidíjakra. A tulajdonképpeni munkára, vagyis szemináriumok szervezésére, kutatásra, kiadványokra és az irodák felszerelése a béreknél alig nagyobb összeget költöttek egy év alatt. Néhány héttel ezelőtt munkatervet készítettek - eszerint október végéig kidogozzák a roma stratégia monitorizálásának módszereit. A PHARE-program vezetői ugyanakkor a jövőre is gondolnak. Szerintük a programvezető csapatnak további hat hónapig - azaz jövő év áprilisáig - kellene tevékenykednie. /E. Ferencz Judit: Sok pénz - semmiért. Bérekre költik a PHARE-pénz felét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"

"Aurel Dionisie Agache, az 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen meglincselt milicista őrnagy fia hajlandó "egyénileg" megkegyelmezni édesapja "gyilkosainak", ha azok teljesítik az általa megszabott feltételeket. Az Agache család megkegyelmezne az 1989-es események során meglincselt kézdivásárhelyi milicista őrnagy "gyilkosainak", ha az elítéltek jelentkeznek a román rendőrségen, hogy bebörtönzésük után "elintézzék" a kegyelemadás formaságait. Aurel Agache második feltétele, hogy Pajzs Ottóék ismerjék el bűnösségüket, és írott vallomásban, részletesen számoljanak be mindarról, amit a végzetes napon tettek, emellett válaszoljanak összes, az üggyel kapcsolatos kérdéseire. "Az Agache család külön-külön valamennyi gyilkosnak megkegyelmez, aki teljesíti a felsorolt feltételeket" - áll a milicista fiának közleményében. Az elhunyt rendőrtiszt fia továbbá felhívja az elítéltek figyelmét arra, hogy alaposan gondolják meg ajánlatát, mert "ez az utolsó lehetőségük, hogy megszabaduljanak az elkövetett gyilkosság következményeitől". "Amint tapasztalhatták, az RMDSZ összes intrikája fölösleges volt. Azok a politikusok, akik melléjük álltak, választási jelképként használták fel ügyüket, most kényelmes társadalmi helyzetben vannak, és pompában, luxuskörülmények között töltik szabadságukat. Közben a két gyilkos börtönben ül, és a másik három körül is szorul a hurok" - állapította meg az Agache fiú, aki leszögezte azt is, újabb alternatívaként "felkínálja" a büntetések felének letöltését is. Az Agache család június közepén levélben fordult az államelnökhöz, amelyben felhívták Ion Iliescu figyelmét: ha kegyelemben részesíti az elítélteket, szembe kell néznie a család átkainak következményeivel. Ivácsonyi József, Frunda György ügyvéd-szenátor segédje elmondta, az elnöki kegyelem megadásában nem sokat számít az Agache család közbenjárása. Ivácsonyi kifejtette, tervük szerint jövő héten terjesztik elő azt az iratcsomót, amelyben az elítéltek elnöki amnesztiában való részesítését kérik. Várhatóan még ebben a hónapban a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé is eljuttatják az Agache-ügyet. Napirendre került az is, hogy Aurel Agache fia 1999. decemberében Románia legfelsőbb ügyészénél jelentette fel Luppinger Attila nyugalmazott főügyészt és Fábián Károly ügyészt, akikről úgy véli, visszaéltek hatalmukkal a vád összeállításakor, emellett a vádlottak érdekeit képviselték. Luppinger főügyész 1992. július 14-i átiratában közölte a családdal, hogy az ügyészség vizsgálatai nem igazolták egyértelműen a vádlottak bűnösségét, ám az iratcsomó alapján a fővárosi bíróság elítélte a vádlottakat. /Farkas Réka: Agache ultimátuma. Kegyelmet hirdet a milicista fia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"

"Sok mindenünk azért nincs, mert egyszerűen igénytelenek vagyunk, szögezte le Balló Áron, a lap főszerkesztője. Azok a közösségek, amelyek kellőképpen kifejezésre tudták juttatni igényüket, előbb-utóbb biztosan célt értek. Az EBESZ volt kisebbségügyi főbiztosa határozottan kiállt a macedóniai Tetovo városában felállítandó albán nyelvű egyetemért már évekkel ezelőtt, ugyanakkor elegendőnek tartotta a kolozsvári egybeolvasztott egyetemmodellt. - Biztosabb talajon álló jogrendszert építettek ki maguknak kifejezetten békés úton a finnországi svédek, a spanyolországi galegók vagy a dél-tiroli németek. Közösségi céljaikért küzdés közben nem jellemezte őket az igénytelenség. Igénytelenséggel azt is elveszíthetjük, amink van, figyelmeztetett Balló. /Balló Áron: Igénytelenség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"Környezet és nevelés címmel tartották meg július 6-16. között Illyefalván, a budapesti Sándor-kör (ökumenikus pedagógus szervezet) és a Kárpát- medencei Háló szervezésében azt a pedagógus-továbbképző tábort, amelynek célja a nevelők nevelése és a kölcsönös felelősség tudatosítása volt. A tábor előadói és résztvevői, erdélyi, magyarországi, felvidéki és vajdasági pedagógusok, illetve jövendőbeli pedagógusok voltak. A művészeti környezetről tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan, a Pécsi Tudományegyetem néprajztanára hangsúlyozta, hogy a művészeti nevelés mellőzése a csupán száraz tudományosságra és elméletre beállítódott iskolai oktatásban káros hatással lehet a gyermeki lélekre. Mezey Katalin költő és Oláh János író-szerkesztő az irodalmi környezetről szólva szomorúan állapították meg, hogy az utóbbi évtizedekben az irodalom mint érték háttérbe szorítódott, és valóban értékes művek, fontos szerzők maradnak ki az iskolai oktatásból, a színházakban mellőzik a színvonalas magyar drámát, a könyvesboltokból kiszorulnak a magyar verseskötetek, hiszen többnyire csak a divatos külföldi regényekre van igény. A tábor témái között a magyar történelem is helyet kapott: Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék szerkesztője előadása és Molnár Imre budapesti értekezése révén. A nyelvi környezetről, a hagyományok átörökítésének fontosságáról beszéltek Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyelvészprofesszora, Mucsányi János, a Duna TV szerkesztője és Tánczos Vilmos, a BBTE néprajztanára. Elek István magyarországi író és politikus a politika ismeretének mint a világban való eligazodás eszközének fontosságát emelte ki. /Deák Tünde Klaudia: Pedagógustábor környezetünk érdekében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 12./"

""Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezt a zászlót, itt és ma átadhatom a magyar kormány nevében. Ennek szívében a Szent Korona áll, az a Szent Korona, amely mindannyiunk szívében ott él, minden magyar szívében, összetartozásunk jeleként. Ezzel az édes teherrel, az egymás iránt viselt felelősség terhével nyújtom át a zászlót." - Ezekkel a szavakkal nyújtotta át a millenniumi zászlót Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter a zászlóanyának, Barkó Etelka tanárnőnek, s jelképesen Hétfalu népének aug. 11-én Hosszúfalu evangélikus templomában. A hétfalusi őseire büszke miniszter asszony jelenlétében sor került a Boldog Apor Vilmos báró, vértanú püspök tiszteletére épülő templom plakettjének leleplezésére is. /(Tóásó Áron Zoltán): Millenniumi zászlóátadás Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Aug. 12-én érkezett meg a magyarországi küldöttség Hétfaluba, a Hosszúfalusi evangélikus plébániára. Dávid Ibolya miniszter asszony átadta a millenniumi emlékzászlót. A miniszter asszony kifejtette: "Örülök annak, hogy Isten házában adhatom át ezt a zászlót, mert nekünk, magyaroknak a templom sokkal többet jelent, mint másoknak. István királyunk, aki igen bölcs uralkodó volt, a Szent Koronát Máriának ajánlotta fel. Így lett a Szűzanya Magyarok Nagyasszonya. Fölajánlhatta volna a német-római császárnak, a bizánci császárnak, vagy Isten földi helytartójának, a pápának is, de az örökkévalóságnak ajánlotta fel. Én hiszem azt, hogy ezzel a tettével üzenetet küldött a világnak, de üzenetet küldött a Jóistennek is. A mi népünk nem vazallus életre hivatott nép. Nekünk magyaroknak a millenniumi év egyszerre jelenti Jézus Krisztus születését, államalapításunkat és a keresztény hitünk felvételét. (...) Nagyon hiszem azt, hogy amit a huszadik század elvett tőlünk, a huszonegyedik visszaadja. Az egyedüli történelmi realitása annak, hogy magyarságunk újból egymásra találjon, az az Európai Unió, ahol újból megfoghatjuk egymás kezét.(...) Mi elértük azt, hogy az első olyan törvényt meghozzuk, amely a határokon túli magyarok nemzeti identitásának megőrzését támogatja." A római katolikus templomban leleplezték "E templom a vértanú püspök báró Apor Vilmos tiszteletére épült a Millennium évében" - feliratú plakettet. A fúvószenekar köszöntötte a születésnapját ülő Dávid Ibolyát. A miniszter asszony a Romániai Magyar Szónak nyilatkozta: "Minden egyes millenniumi emlékzászló-átadásnak megvolt a maga szépsége és különlegessége. A másfél év alatt én adtam át a magyar kormány nevében a legtöbb emlékzászlót. Igazi élmény volt megválasztott országgyűlési képviselőként, a kormány nevében elvinni a millenniumi zászlót szülővárosomba, Tamásiba, de talán annál is nagyobb élmény volt elhozni ide, a zászlót, az elszakított ország- és nemzetrészre, a Kárpát-medence legkeletibb részére, a Barcaságba. Pürkerechez és Zajzonhoz családi szálak is fűznek, nagyapám révén. Mondhatom azt, hogy őseim földjére hoztam el ezt a millenniumi emléket. Itt a falvakban, ha végigmegyek, nem egy Dávid, nem egy Rab vagy Rabb nevű emberrel találkozom, akik szintén szegről-végről rokonaim. Ha a temetőben végigmegyek, minden második, harmadik sírfeliraton is láthatom: igen kiterjedt család volt a nagyapámé. Gyerekkoromban is gyakran jártam szüleimmel erre a vidékre, de soha nem gondoltam arra, hogy valaha is ekkora megtiszteltetés érhet, éppen születésnapomkor eljöhetek ide..." /Tóásó Áron Zoltán: Születésnapján Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter millenniumi emlékzászlót adott át Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./"

"Aug. 14-én Adrian Nastase kormányfő Bulgáriába látogat. A kétoldalú kapcsolatok alakulásáról tárgyal a nemrég lezajlott választások nyomán bolgár miniszterelnökké kinevezett Simeon de Saxa-Coburg-Gotha, azaz I. Simeon ex-cárral. Adrian Nastase a volt cár meghívására tesz egynapos munkalátogatást a szomszéd országba, ahol az új bolgár kormányfővel a Szófiától 80 kilométernyire fekvő Bolovácon találkozik. A román miniszterelnököt fogadja Petar Sztojanov bolgár államfő is. Nastasét elkíséri útjára Mircea Geoana külügyminiszter. Románia és Bulgária között meglehetősen feszült a viszony. A legnagyobb vitákat a román-bolgár határhoz közeli Kozlodui Atomerőmű veszélyessége, illetve a Turnu-Magurele vegyi kombinát által menetrendszerűen okozott ammóniaszennyezések ügye okozza. De nézeteltérés támadt két évvel ezelőtt a Calafat-Vidin Duna-híd terve körül is, amelyet a román fél keletebbre szeretett volna megépíteni. Az új bolgár vezetés rendezni szeretné viszonyát északi szomszédjával. /Adrian Nastase Bulgáriába látogat Az ex-cár rendezné viszonyát északi szomszédjával. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Ion Iliescu átvette Miron Cozma kegyelmi kérvényét, és tanulmányozás végett átadta a Legfelsőbb Jogügyi Tanácsnak. Az államfő azután nyilatkozik a kegyelmi kérvényről, miután a testülettől megkapta annak javaslatait. Iliescu elárulta: van saját véleménye ez ügyben, de azt nem kívánja nyilvánosságra hozni. Markó Béla RMDSZ-elnök ellenezte a 18 évre ítélt bányászvezér szabadon bocsátását. Szerinte a bányászjárások szervezőit mindenképpen meg kellett büntetni. /Iliescu gondolkozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"