"Simon Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója felbontotta Har Éva és László Róbert munkaszerződését munkahelyi mulasztás indoklásával. Har Évát 2001 májusában választották meg a Magyar Opera szakszervezeti elnökévé, László Róbert pedig alelnök lett. Az érintettek úgy ítélték meg, hogy az intézmény jogtalanul bánt el velük, az opera vezetőségét beperelték: kártérítést, valamint munkaviszonyuk visszaállítását kérik. Simon Gábor igazgató intézményellenes hibának tartja Har Éva és Róbert László szakszervezeti megválasztását. Elmondása szerint három hónapos ténykedésük végig hátráltatta az intézmény tevékenységét. Simon Gábor példával élt: az operán belül meghallgatást szerveztek, hogy ellenőrizzék, szakmailag ki milyen szinten áll. Rögtön megjelent az Alfa Cartel elnöke számonkérni, hogy milyen alapon mérlegelik az alkalmazottak képességeit. Ebből pattant ki az első vita, amit sorozatos ellenkezések követtek a két szakszervezeti elnök részéről. Az igazi nézeteltérés a nyírbátori vendégszerepléskor robbant ki: minden előzetes bejelentés nélkül leálltak a munkával. Kijelentették: mivel nem kaptak pénzt, nem mennek próbára. Har Éva alaptalannak érzi a kettőjüket ért vádakat. Szerinte az igazgató minden információt megtagadott tőlük, emiatt kezdődtek a nézeteltérések, hiszen a szakszervezetet semmibe vette. /Máté Erzsébet: Munkaügyi konfliktus a Magyar Operában. Évadeleji hangulatkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Harmadik alkalommal rendeztek falunapokat Szapáryfalván maroknyi fiatal erőfeszítése révén. A háromnapos rendezvény bővelkedett programokban. Gyerekek, fiatalok, idősebbek, sport-, zene-, vagy színházkedvelők egyaránt találtak maguknak kellemes időtöltést. Az igazfalvi presbitérium két színdarabbal, verssel és nótás-táncos összeállítással szórakoztatta a közönséget. Fellépett a Makói Zeneiskola több mint 40 tagú fúvós-zenekara is. /Király Zoltán: Szapáryfalvi Napok 2001. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./"

"Az Új Kezdet című református egyházi folyóirat a marosvásárhelyi vártemplomi gyülekezet kiadványa. Idei nyolcadik számában A Vásárhelyi Találkozó igaz története címmel közölte az 1937. október 2 - 4. között lezajlott esemény hivatalos jelentését. A jegyzőkönyv minden magyar számára érdekes és tanulságos lehet. "Teljes tudatában vagyunk annak - olvasható a Hitvallás címet viselő záró határozatban -, hogy kisebbségi sorsban élünk, érezzük a szükségét, hogy keressük a román és magyar nép építő együttélésének a feltételeit és útjait. Igazságunk tudatában állapítjuk meg, hogy a romániai magyarság, kisebbségi sorsba kerülése óta mindenkor tanújelét adta, hogy eleget tett állampolgári kötelességeinek. Ezzel szemben a román kormányzatok részéről súlyos támadások érték nemzeti és emberi életjogaiban és nem kapta meg magatartásáért a kellő méltánylást és elismerést." /Bölöni Domokos: Hitvallás 1937-ből. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./"

"Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök aug. 30-i sajtótájékoztatóján ismertette az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatait kidolgozó bizottság első munkaülésének következtetéseit, hangsúlyozva a magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok megoldatlan helyzetét. Pete István RMDSZ-szenátor, a szenátus mezőgazdasági bizottságának titkára bemutatta a szenátus által elfogadott törvénytervezetet az állattenyésztésről. Markó Béla kifejtette, hogy szükséges a parlament két háza hatáskörének megkülönböztetése, az államelnök hatáskörének leszűkítése, illetve a kormány és parlament kapcsolatának újraértelmezése. Az RMDSZ szerint indokolatlan az alkotmányban használt nemzetállam fogalma, viszont nem vonta kétségbe az egységes és oszthatatlan állam fogalmának létjogosultságát. Megoldatlan a kisebbségi nyelvhasználat az igazságügyben is, és ezt a helyzetet orvosolni kell az alkotmányban. /Markó: Nem történt előrelépés az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"

"Adrian Nastase miniszterelnök Pro Transilvania-ellenes kijelentéseit felháborodott sajtólavina követte. "Adrian Nastase regionizálódás, illetve Pro Transilvania-ellenes kirohanásainak elsődleges célja az, hogy - akárcsak a státustörvény esetében - nacionalista hisztériát keltsen - nyilatkozta Sabin Gherman. Nastase tudja, hogy elkerülhetetlen egy olyan párt színre lépése, amelyet a regionális eszmék éltetnek. Az Erdély-Bánság Liga bejegyzéséhez szükséges tízezer aláírást már régen sikerült összegyűjteni. Minden erdélyi megyében vannak szervezeteik. Szeptember 15-én tartják a szervezet első országos egyeztető értekezletét. Gherman szerint csak a tartományok, jól körvonalazott történelmi térségek közigazgatási autonómiájának megszerzésével lehet az országot Európába emelni. Háromtagú elnökség lesz: egy román, egy magyar és egy német nemzetiségű. A magyar elnöki posztra négy jelöltjük van. /Szabó Csaba: Bejegyzés előtt a Sabin Gherman pártja. Négy magyar elnökjelöltjük van. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"

"Szept. 5-7. között Bukarestbe várják Őry Csabát, a magyar miniszterelnöki hivatal államtitkárát, és Szabó Tibor HTMH-elnököt. Ezt követően szept. 10-13. között Tabajdi Csaba (MSZP) vesz részt a Bukarestben sorra kerülő roma-konferencián. Ezzel egyidőben Pintér Sándor magyar belügyminiszter is Bukarestbe érkezik szept. 12-13. között, ugyanekkor Balázs Péter magyar külügyi helyettes államtitkár gazdasági témákról, CEFTA-ügyekről tárgyal Bukarestben. Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárt szept. 10-11. között várják Budapesten, ahol Németh Zsolt és Szabó Tibor államtitkárokkal tárgyal. Végül szept. 18-án, Budapesten kerül sor a két külügyminiszter elnökletével a román-magyar kormányközi vegyes bizottság értekezletére. /Román-magyar őszi eseménynaptár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"

"Két, a Reform Tömörüléssel kapcsolatos, jócskán feltűnést keltő írás (Új elit, veszélyes régi eszközökkel, valamint A Reform Tömörülés egyetlen célja: a politikai hatalom megszerzése) jelent meg az aug. 21-i Szabadság hasábjain. Mindkettő szerzője Tibori Szabó Zoltán. Félelmetes kép rajzolódik ki belőlük. A sötét terveket szövő, fondorlatos, megátalkodott Reform Tömörülés (RT) ugyanis "ki akarja csinálni Eckstein-Kovács Pétert", "egyházügyi komisszár bevetésén" mesterkedik, a "hatalom mindenáron való megszerzésére tör", s e téren annyira gátlástalan, hogy bizony gondolni sem jó arra, "mi lesz", ha ez valóban bekövetkezik, mert ebben az esetben "arra is számíthatunk, hogy napokon belül kifüggesztik az "akasztási sorrendet". TSZZ szerint "az RT ugyanazt az agresszív politikai stílust szeretné Erdélybe bevezetni, amelyet mentoraik, a Fidesz-politikusok honosítottak meg az utóbbi években Magyarországon". A két írás alapjául szolgáló "dokumentum ékes bizonyítéka annak, hogy a komoly felkészülés hiánya, csupán a pesti "politológiai" tánciskolákon szerzett diplomák hova vezetnek". "Ezek a fiatalok nem hisznek a demokráciában, számukra a demokrácia csupán elméleti keret, amelybe saját politikai és anyagi ambícióikat beleilleszthetik. A demokráciát szerintük másoktól kell elvenni." "Az erdélyi magyarság dögöljön meg. Csak mi szerezzük meg a politikai hatalmat, jussunk a "források", a húsos fazekak közelébe, a többi nem számít." És persze, "a nagy hatalommegszerzési, személyiségkicsinálási és egyházkomisszárkodási stratégiák megvalósításához az ITD Hungary, a Reform és a Participatio alapítvány útján Magyarországról átmosott állami pénzek szolgálnak forrásként". Kiderül, hogy a szerkesztőségben teljes terjedelmében meg lehet tekinteni "azt a dokumentumot, aminek a hitelességéhez és eredetiségéhez nem fér kétség". Csakhogy ma számítógéppel és nyomtatóval bárki írhat effélét, jegyezte meg cikkében Asztalos Lajos. Valójában még feltételezni sem lehet, hogy a Reform Tömörülés az RMDSZ vezetésének a megszerzésére tör, mert tudatában van annak, hogy a tisztújító kongresszusokonnincs lehetősége többséghez jutni. Ennek a hamisítványnak az RT lejáratása lehet a célja. Így semlegesíteni lehet az RT-nek a fiatalok, az értelmiség körében tapasztalható népszerűségét, továbbá az általuk minden évben megrendezett bálványosi szabadegyetem sikerét. Ez a szöveg nem az RT programtervezete vagy éppenséggel programja, aminek az erdélyi magyarság szülőföldjén való jövőjéről, boldogulásáról, a fennmaradását szavatoló jogainak kiharcolásáról kellene szólnia. De arról sem szól, amit TSZZ szeretne belemagyarázni, hogy "az erdélyi magyarság dögöljön meg", vagy hogy "kifüggesztik "az akasztási sorrendet". - TSZZ ugyanazt a módszert alkalmazta, mint az utóbbi időben nemegyszer. Amikor a magyar kormány kétmilliárd forintot ajánlott az erdélyi magyar egyetem létrehozására, TSZZ ezzel nem értett egyet, és arról akarta meggyőzni az olvasót, hogy micsoda panamázás lesz itt. Nos, az egyetem októberben megnyitja kapuit. A státustörvénnyel kapcsolatban, egy az egyben az SZDSZ korifeusaival azonos módon, TSZZ szerint az egész a magyarországi választási kampány céljait szolgálja; nem sokat ér, a kedvezmények java része törvény nélkül eddig is biztosítva volt; az igazolványok elkészítésére létesítendő irodák nem bírják majd szusszal; a törvény alkalmazása során etnokorrupció és etnobiznisz - az SZDSZ kedvenc címkéi - üti föl a fejét, magyarán mondva, lefizetésre fog menni a dolog, és így tovább. "Kár, hogy TSZZ-t nem hallottuk akkor, amikor a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ volt kormányon és a miniszterelnök Horn Gyula a határon túliaknak, így nekünk, magyaroknak is, időnként be akarta vezetni a vízumot, csökkenteni akarta a Kossuth rádió teljesítményét, föl akarta számolni a Duna tévét, nem hallottuk akkor, amikor a magyar-román alapszerződés előkészítésekor az MSZP-SZDSZ kormányszövetség lépésről lépésre meghátrált, nem hallottuk akkor, amikor 1997 januárjában az SZDSZ-es Törzsök Erika lényegében megtorpedózta a Bolyai Egyetem újralétesítését stb. Amióta viszont a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), a Független Kisgazdapárt (FKGP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) van kormányon, azóta, az MSZP és az SZDSZ véleményéhez igencsak hasonlóan, amint fönt említett cikkeihez hasonló tárgyú írásaiból értesülhetünk, az "Orbánék" hibát hibára halmoznak, "agresszív" politikát folytatnak. Nyilván azért, mert ez a kormány végre elszánta magát, és szép szavak helyett anyagilag támogatja például az erdélyi magyar magánegyetem létrehozását, a csángók körében a magyar nyelv oktatását, kidolgozta a státustörvényt, nemzetközi fórumokon fellép a határon túlra szakadt magyarság érdekeiért. Szemben a Magyar Szocialista Munkáspárt által évtizedekig folytatott, majd az MSZP és az SZDSZ által átvett elnemzetlenítő, a nemzeti érzést elszürkítő, majd az összetartás érzésével együtt a lelkekből kiölő, a határon túlra szakadt magyarságot lényegében leíró, a nagy nemzetköziség elvét hirdető politikával." /Asztalos Lajos: Belemagyarázás és igazság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"

"Az erdélyi magyar közvélemény megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy az Agache-perben nehéz börtönévekre ítélt, súlyosan beteg Héjja Dezsőt letartóztatták, majd a csíkszeredai börtönbe szállították. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívásában azt kérte, hogy gyakoroljanak nyomást a hatóságokra az ártatlanul börtönbe vetett Héjja Dezső szabadlábra helyezéséért, e kérdés legyen szakítópróba az RMDSZ számára a kormánypárttal való együttműködés tekintetében. Frunda György szenátor, Héjja védőügyvédje kifejtette: Héjja Dezső nem menekült el, mert ártatlannak vallotta magát, másrészt igen rossz az egészségi állapota. Annyira rossz, hogy nem tudja saját magát ellátni, tehát ápolásra, segítségre szorul. Frunda a letartóztatási döntést megtámadta a bíróságon, és kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását mindaddig, amíg a Héjja Dezső egészségi állapota megengedi azt, hogy letöltse a kirótt büntetést. Ezzel párhuzamosan Frunda megírta a kegyelmi kérvényt, továbbá készíti azt a beadványt, amelyet legkésőbb szept. 10-ig elküld Strasbourgba az Európai Emberjogi Bírósághoz. Frunda arról is tájékoztatott, miért volt a késlekedés, hiszen az ítéletet öt hónapja kimondták: a Legfelsőbb Bíróságnak négy hónap kellett ahhoz, hogy az ítéletet megfogalmazza. Valószínűleg meg akarták akadályozni, hogy Frunda azonnal az emberjogi bírósághoz forduljon. Frunda támadta Tőkés Lászlót, mondván, tíz éve folyik a per, de eddig Tőkés László egyetlen egyszer sem érdeklődött arról, hogy mi a helyzet ezekkel az emberekkel. Miközben Agache családja mellett ott állt Petre Turlea egységpárti, majd nagyromániás képviselő, addig ő Cseresznyés Pál, majd a kézdivásárhelyiek védelmében egyedül volt. Egyetlen alkalommal jött el a tárgyalásra Tamás Sándor képviselő. Ezzel szemben végig kiállt mellette a romániai magyar sajtó jó része, újságírók, közülük Béres Katalin és Szász Attila. Frunda nem tudja elfogadni, hogy amikor emberek sorsáról, szabadságáról van szó, akkor valaki az ügyet politikai eszközként, népszerűség-növelő eszközül felhasználja anélkül, hogy addig egyetlen egy lépést is tett volna érdekükben. Frunda nem hiszi, hogy Tőkés Lászlónak valamilyen alapja is lenne ahhoz, hogy megkérdőjelezze munkája minőségét. - Szeptember 20-án lesz a következő tárgyalás. Azért, hogy most védence börtönben van, erkölcsileg felelősök azok a kézdivásárhelyi orvosok, akik aláírták azt az orvosi jelentést, melynek alapján az ottani igazságügyi szervek leszögezhették: Héjja Dezső bírja a börtönviszonyokat, ami egyébként nem felel meg a valóságnak. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője kérdése tendenciózus: "milyen hatása volt, lehet a politikai nyomásgyakorlásnak, ami a püspök úr felhívásából kisugárzik?" Frunda azt felelte, hogy "az ilyen típusú nyomásgyakorlásnak csakis negatív hatása lehet." /Gyarmath János: Már megírtuk a kegyelmi kérést... Interjú Frunda Györgyszenátorral, az Agache-perben vádoltak védőügyvédjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"

"A Hargita Megyei és Városi Könyvtár /Csíkszereda/ mintegy fél évig tartó költözködés után aug. 6-án nyitotta meg újra kapuit. A megújult könyvtár olvasóteremmel és audiovizuális részleggel bővült. Szükséges számú számítógép hiányában egyelőre nincs mód a könyvtár állományában fellelhető CD-ROM-ok tanulmányozására. Tervezik az audiovizuális terem multimédiás teremmé alakítását. A könyvtárnak saját emblémája is van, és jól látható cégtábla hívja fel a figyelmet az új székhelyre. A beteg, mozgássérült, idős személyek részére házhoz szállítják a könyveket. /Kopacz Katalin: A könyvtár új arculata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./"

"Dr. Enyedi Sándor /sz. Dés, 1938. jan. 1./ iskoláit szülővárosában, Magyarországon és Szamosújváron végezte. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-történelem szakán 1960-ban szerzett oklevelet. 1960-tól a bukaresti Előre, majd a kolozsvári Igazság újságírója volt. 1963-76 között a dési, déscichegyi iskolákban tanárkodott. Az irodalomtudományok doktora. 1977-87 között a budapesti Magyar Színházi Intézet, majd a Magyarságkutató Intézet munkatársa, később ennek jogutódjának, a Közép-Európai Intézetnek tudományos főmunkatársa. Számos tanulmányt, cikket, színházzal kapcsolatos könyvet írt, a legutóbbit, a Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás lexikona címűt a múlt héten mutatta be Kézdivásárhelyen. Dr. Enyedi Sándor Budapesten él, Írói nevei: Dézsi Zoltán, Dézsi Sándor. Enyedi Sándor fedezte fel, hogy József Attila édesapja, József Áron a dési szappangyárban dolgozott 1926-31 között. Ezen időszakról írta a költő, hogy apja "kitántorgott Amerikába". Valójában nem Amerikába ment, hanem Jugoszlávián, Újvidéken keresztül Craiováról ment Désre. Ott kapott szappanfőző mesteri állást. Enyedi a színházi életet kívánta feldolgozni, elkezdte kutatását. Mostani könyvében sa Rivalda nélkül azt jelenti, hogy azokról van benne szó, akiket elfelejtettek, akik nem kerültek be semmilyen más lexikonba, s olyan hajdani magyar színházi városokról, melyek szintén kihulltak az emlékezet rostáján, s melyek ma már nem tartoznak Magyarországhoz. 82 ilyen város van, köztük pl. Alsókubin, de Kézdivásárhely is. Dr. Enyedi Sándor újabb munkája még egy lexikon lesz. Ideiglenes címe: Színészek, színházak, városok. A lexikon az utókor tisztelgése az elődök emléke előtt, megőrizzük azokat, akik előttünk jártak és valamit felmutattak, s tovább adjuk azoknak, akik majd utánunk jönnek, határozta meg a szerző. /Rózsa Mária: Emberközelben Dr. Enyedi Sándor. A színházról mindenkinek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 31./"

"A státusztörvény tervezete a teljes nyilvánosság előtt készült, akit érdekelt az, hogy mi zajlik, mit tervez a magyar kormány, az a folyamatot minden nehézség nélkül végigkövethette, hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Menet közben számos nyilatkozat hangzott el, a törvénytervezet kivonatosan, imitt-amott egészében is napvilágot látott. Az RMDSњ sem rejtette véka alá azt, hogy partnerként az egyeztetéseken jelen van. A MÁÉRT által létrehozott szakbizottságokban kinevezettek is beszámoltak a tevékenységükről. Végül a törvényelőkészítés egyetlen egy mozzanata sem maradt rejtve a nyilvánosság elől. - Hihetetlen a közvélemény-kutatás eredménye: a románság mintegy 80 százaléka ismeri, és ellenzi a státustörvényt. Markó Béla megjegyezte: nemcsak a románság, de az érdekelt és erdélyi magyarság sem ismeri ekkora arányban a státustörvényt. A törvényt kemény bíráló román politikusok döntő többsége sem ismeri átfogóan és mélyében.- Az RMDSZ üdvözölte a két kormányfő találkozóját, mert az üzengetések aligha vezethetnek eredményre, legyen bármiről is szó. Történt-e előrelépés? A magyar lapok szerint jelentős elmozdulás történt, a román lapok ennek épp az ellenkezőjét állítják. Markó szerint a kettő között kereshető az igazság. Igaz, érdemi elmozdulás nem következett be, azonban a marosvásárhelyi találkozón mégis közelebb került a két partner a megegyezéshez. A román fél is hajlandónak mutatkozott a törvény bizonyos paragrafusait fenntartás nélkül elfogadni. Markó megismételte korábbi véleményét: rossz lenne, ha a két fél párbeszéde csakis a státustörvényre korlátozódna. Ebből a körből ki lehet lépni, azt jelezte"

"Aug. 31-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban került sor az RMDSZ csúcsvezetősége és a magyar történelmi egyházfők közötti megbeszélésre, amelynek célja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet előkészítése volt. A megbeszélés eredményeiről Markó Béla és Tőkés László tájékoztatott. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: Nagyon fontos az egyházi ingatlanok kérdésének megoldásához szükséges jogi keretek megteremtése. Az egyházi ingatlanok területén gyakorlatilag, néhány szimbolikus jellegű sürgősségi kormányrendeleten kívül, eddig semmilyen előrelépést nem sikerült kikényszeríteni. Megegyeztek abban, hogy RMDSZ-szakértők segítenek abban, hogy az egyházak saját törvényjavaslatot dolgozzanak ki az ingatlan-visszajuttatás kérdésében. Tőkés László püspök a következőképpen véleményezte a találkozót: Az RMDSZ - az eddigiektől eltérően - messzemenően konzultálni akar minden, az egyházakat érintő kérdésben. A szövetség ingatlanügyben maradéktalanul magáévá teszi az egyházak álláspontját, és ennek megfelelően látja el az őket érintő ügyek képviseletét. Ez egy nagyon fontos eredménye a mai napnak. Az egyház önállóan lép fel a 94-es kormányhatározat ellen, akár demonstratív eszközöket is igénybe véve, és kéri az RMDSZ-t, hogy a szenátusban akadályozza meg ennek elfogadását. /Köllő Katalin: Egyetértenek a teljes visszaszolgáltatás elvében. RMDSZ-vezetők magyar egyházfőkkel találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"

"Aug. 31-én Ivácson József jogász, a szenátus emberi jogi bizottságának tanácsadója Románia elnöki hivatalánál iktattatta Héjja Dezső, Paizs Ottó és Reiner Antal egyéni kegyelmi kérését. A másik két elítélt - Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János - magyar állampolgár, ezért számukra nem kértek kegyelmet. Az Agache család tagjai, özvegye és a néhai őrnagy négy gyermeke - Agache Andrei Ovidiu, az ötödik gyermek nem óhajtott ebben részt venni - június 14-én iktattatták az elnöki hivatalnál a család Románia elnökéhez, a politikai osztályhoz és a civil társadalomhoz címzett nyílt levelét, amelyben az esetleges elnöki kegyelem ellen tiltakoznak. Tamás Sándor parlamenti képviselő közölte: az orvosszakértői intézet csak augusztus 30-án küldte el a Héjja Dezső egészségi állapotának felülvizsgálatához szükséges iratát a törvényszékhez, és az csak jövő héten kerülhet a csíkszeredai börtön parancsnokságához. Csíkszeredából Bukarestbe csak hetente egyszer, szerdai nap szállítanak rabokat, és nem biztos, hogy a következő tárgyalás időpontjáig, szept. 20-ig sikerül Héjja Dezsőt megvizsgálni. /Agache-ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./"

"Sepsiszentgyörgyön, a helyi tanács ülésén aug. 31-én használták először a tolmácsgépet, melyet a Ferencváros adományozott Sepsiszentgyörgynek. Azonban a román tanácstagok tüntetőleg elutasították a használatát. A román anyanyelvű képviselők nem voltak hajlandóak feltenni a fülhallgatót. A soros ülésvezető, Pirvan Rodica képviselő hajthatatlannak bizonyult, amikor a magyar tanácstagok határozottan kérték, hogy anyanyelvükön mondhassák el álláspontjukat. Így hát egyfajta ,,süketek párbeszédje" alakult ki a tanácsban. A legnagyobb vitát a tanácsülésen az egyházak támogatása váltotta ki. Fűtéstámogatásra templomonként tízmillió lejt kérnek a katolikus, ortodox, evangélikus, unitárius és református lelkészek. Az ülésen kiderült, hogy nem minden ortodox templom lelkipásztora kért pénzt a tanácstól, s a ,,kimaradtak" testületileg is megjelentek az ülésen. A román ülésvezető nacionalista irányba akarta eltolni a vitát. Végül a tíz templom megkapta az egyenként tízmilliós fűtéstámogatást, s a csalódott ortodox pópák a képviselői testületet megátkozva távoztak. /Sepsiszentgyörgy. Technika és hitvita. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./"

"Aug. 29-én kezdődött Kolozsvárott, a Protestáns Teológián a Keresztyénség és magyarság elnevezésű háromnapos református értelmiségi konferencia, melyet az Imitatio Christi Kollokvium és a teológia közösen rendezett, az észak-amerikai Christian Reformed World Missions szövetség támogatásával. Több előadást hallgattak és vitattak meg, ismerkedtek a várossal, annak nevezetességeivel. Az előadók között volt dr. Dobai István, ismert neves kolozsvári nemzetközi jogász /értekezését felolvasták/, Balczó András olimpiai és 10-szeres világbajnok öttusázó, Gazda József kovásznai tanár, dr. Tövissi József kolozsvári egyetemi tanár előadása. Végül dr. Kovács László Attila, a teológia rektora adott fogadást a résztvevőknek. /László Ferenc: Befejeződött Kolozsvárott a Keresztyénség és magyarság értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"

"A Reform Tömörülés Elnöksége a maga részéről akár lezártnak is tekinthetné a kolozsvári Szabadság "emlékeztető" ügyét, mert a néhány oldalas, számítógépen szerkesztett, aláíratlan irományt próbál a szerző /Tibori Szabó Zoltán/ hitelesnek feltüntetni úgy, hogy közben a Népszabadságban arra hivatkozott, ezt "írták" az erdélyi lapok. Valójában ő írt "hiteles" forrásból. - Egy elektronikus levél hitelessége megmosolyogtató, azonban az erkölcsi kár, amit a Reform Tömörülésnek, a romániai magyar érdekképviseletnek igyekezett okozni, sajnos, adott. Ezért a Reform Tömörülés a MÚRE etikai bizottságához fordul. "A kérdést azonban nem lehet lezárni, mert a nyilvánvaló hamisítás tényét elegánsan figyelmen kívül hagyva, politikai állásfoglalások is születtek ez ügyben" - olvasható a Reform Tömörülés közleményében. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége "megbélyegzésben és vádaskodásban sikerrel körözte le még az elnököt is. Már csak az egyes területi RMDSZ-tisztségviselők és testületek elítélő-csatlakozó nyilatkozatai hiányoznak ahhoz, hogy az 50-es évek koncepciós pereinek hangulatát és módszertanát a bőrünkön is megtapasztaljuk." - Érthetetlen, hogy az RMDSZ megszavaztatott egy olyan jogszabályt, amely történelmi egyházak ingatlanjainak visszaadását ellehetetleníti. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Tibori Szabó Zoltán azonnal reagált a közleményre: azt várta, hogy a Reform Tömörülés elvégzi a szükséges önrevíziót, ehelyett vitatja a Tibori által ismertetett dokumentum hitelességét. Tibori csupán annyit állított, hogy "a dokumentum hitelességéről nincs kétségem, s hogy a forrásom körön belüli. Azt is állítottam, hogy az emlékeztetőt Kovács Csaba rögzítette, és azt július 4-én, három nappal az elnökségi ülés után juttatta el a megbeszélésen részt vevő hét elnökségi tagnak, illetve egy olyan személynek, aki a megbeszélésen nem vett részt." /Tibori Szabó Zoltán: Az igazság végül csak kiderül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"

"Augusztus 29-én Brassóban megnyílt a magyarországi FVM Agrármarketing Centrum Kht, a brassói Expo Center Kft, valamint a szegedi Mac Line, a sepsiszentgyörgyi International Turism & Trade, a brassói International Trade Center által szervezett két napos üzleti találkozó. Augusztus 30-án nyílt meg a Brassói Sportcsarnokban a már hagyományos Nemzetközi Vásár. Mindkét rendezvény szervezésében oroszlánrészt vállal a brassói Expo Center kft., amelynek igazgatója Gellérd Lajos, a Brassói Lapok volt főszerkesztője. /Magyar-román üzleti találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./"

"Idén - immár hatodik alkalommal - szervezte meg a budapesti Főpolgármesteri Hivatal Vendégségben Budapesten címmel a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóját. Tizenöt országból mintegy 600-an jöttek el, kisebb-nagyobb magyar közösségek népviseletében. Goldschmied József, a rendezvény fő szervezője, a Főpolgármesteri Hivatalban a határon túli kulturális kapcsolatok főreferense kifejtette: szeretnék, ha az ide érkezők mutatnák be egymásnak otthoni közösségük, szellemi értékeit. Az idén kiemelt helyet kapott a tíz napos, rendkívül gazdag programban Erdély magyar értékeinek bemutatása. A balánbányai Ördögborda és a mezőbándi Komlód néptáncegyüttes, valamint a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör mellett Erdélyből 120 tagú küldöttség érkezett. A Heltai Alapítvány szervezésében egy 20 pannós, gazdag történeti és tárgyi néprajzi anyagot bemutató kiállítást volt látható, s öt hagyományos népi mesterséget azok művelői mutattak be. Ott volt Kolozsvárról Orbán Erzsébet, az erdélyi népi hímzés szakértője, Suba László, a tordai kerámiakészítést, Kovács Pali Ferenc, a mákói bútorfestést, Pálfi Attila, a kalotaszegi fafaragást és Czakó Ferenc, a csizmakészítést mutatta be. A hagyományápolókat a szamosújvári Kaláka és kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes képviselte, a mezőségi és kalotaszegi népzene és néptánc értékeiből adva ízelítőt. A buzai banda és a Zurboló zenekara kísérte őket. Ott volt az Amaryllis Együttes, amely erdélyi reneszánsz zenét és táncokat mutatott be és a kolozsvári Visszhang Diákkórus, amely erdélyi kórusműveket, katonadalokat adott elő. Palkó Attila Erdély történetét mutatta be, Pillich László a régió demográfiai és önszerveződési kérdéseiről tartott előadást, Balázs Bécsi Attila pedig, a szamosújvári Kaláka Együttes vezetője a mezőségi néptánc gazdag világába nyújtott betekintést. - A közösségi együttlétek fő témája a párválasztás és a hozzá kapcsolódó lakodalmas szokások tájegységenkénti bemutatása volt. /Pillich László: Vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"

"A Heltai Alapítvány az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Az alapítvány munkáját , a Heltai Alapítvány elnöke ismertette. Az alapítvány a könyvtári tevékenységen keresztül próbálta meg egy autonóm intézmény modellképét igazolni. 1992-től dolgoztak azon, hogy a hagyományápoló intézményesülés megerősödjön. Szerepet vállaltak a kalotaszegi, sófalvi, válaszúti táborok szervezésében. Miután létrejöttek a szervezetei ezeknek a tevékenységeknek, úgy érezték, hogy tovább kell lépni. Felvették a kapcsolatot Felvidékkel, Kárpátaljával, Vajdasággal és más európai kisebbségekkel, mivel ezek a kisebbségek kapcsolnak az európai nagykultúrához. Tíz év alatt 1200 fiatalt tudtak eljuttatni Európa több országába. - Három éve megszervezik a Szent István-napi rendezvényt. /Máté Erzsébet: "Nem az a dolgunk, hogy az emberek helyett gondolkozzunk, hanem az, hogy állandóan, újra és újra esélyt teremtsünk a számukra." = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"

"Augusztus 25-én ünnepélyes keretek között avatták fel Gyergyószentmiklóson azt az új, korszerű gyernekotthont, melyet a német Ora International segélyszervezet épített a gyergyói árva gyermekeknek. Dr. Jeszenszky Géza kórházigazgató, a gyergyószentmiklósi Ora International segélyszervezet vezetője beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a gyermekotthon megvalósításához. Dr. Jeszenszky Géza leszögezte, hogy az állami árvaházakban felnövő gyermekek nem részesülnek megfelelő bánásmódban és nevelésben. Az árvaház 30 gyermeket fogad be, az elképzelések szerint 10 csecsemőt, 10 hét év alatti kisgyermeket és 10 iskolás korút. A tervek szerint református johannita nővérek gondozzák majd a gyermekeket. /Gál Éva Emese: Gyermekotthon Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./"

"A washingtoni Newseum nevet viselő sajtómúzeumban a Freedom House társadalmi szervezet A világ ezen a héten című rendezvénysorozatának keretében Magyarországnak és sajtójának szenteltek egy egész napot augusztus utolsó hetében. Az esemény során Jeszenszky Géza magyar nagykövet és Purger Tibor, az Újvidéki Magyar Szó és a Duna Tv tudósítója az Egyesült Államok fővárosa sajtójának képviselői és az érdeklődő közönség kérdéseire válaszolt a C-Span televízióadó egyenes adásában. A Szabadság a magyar határokon kívül rekedt magyar nemzetrészek megjelenítése felől érdeklődött a magyararországi sajtóban. Jeszenszky Géza exkluzív interjút adott a lapnak. Elmondta, hogy állandóan tájékoztatja az amerikai közvéleményt a magyar kisebbségek létéről, gondjairól. Az amerikai társadalom nem nagyon érti az etnikai kérdést. Tud ugyan a balkáni fegyveres konfliktusokról, látja tévén a borzalmakat, de annak okait már kevésbé ismeri. A balkáni vagy más problémák olykor alkalmasak a határon túli magyarok helyzetének a bemutatására. Az utóbbi két-három évben a nemzetközi közvélemény figyelmének előterébe kerülhetett, hogy a határokon túl élő magyarok erőszakmentesen küzdenek céljaikért. Az erdélyi magyarság már hosszú évek óta küzd az erdélyi magyar állami egyetemért. Közben a macedóniai Tetovóban is az állami albán nyelvű egyetem rejlik a feszültségek kirobbantásának fő okai között. Amikor a világ pénzügyileg is támogatja félmillió macedóniai albán egyetemét, akkor mennyire járna ugyanilyen támogatás a kétmillió erdélyi magyarnak. /Balló Áron: Magyar minta a Balkánnak, macedóniai érvek Erdélynek. Nemzetközi támogatást a kisebbségek békés küzdelméért. Exkluzív interjú Jeszenszky Gézával, a Magyar Köztársaság washingtoni nagykövetével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"Szept. 1-jén Nemzeti sors és irodalom címen írótalálkozóra került sor Magyarózdon. A Horváth István-emlékmű felavatásával egybekötött ünnepségen sok anyaországi és határon túli magyar irodalmi személyiség vett részt. Erdélyből jelen volt Kötő József EMKE-elnök, Cseke Péter, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Nagy Pál, Sütő András, valamint Czirják Árpád érseki helynök és Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi vártemplom lelkésze. Magyarországról Csoóri Sándor, Pálfy G. István és Pomogáts Béla a Magyar Írószövetség elnöke jöttek el. Kárpátalját Vári Fábián László képviselte. Horváth Arany, az 1977-ben elhunyt költő lánya és a Horváth István Alapítvány elnöke és alapítója nyitotta meg a megemlékezést. Kötő József vette át a szót. "Horváth István tornyában megkonduló harang szavára összegyűltek a Kárpát-medencei magyarság próféta lelkű alkotói, akiknek fülük van a harangszóból kicsengő üzenet meghallására. Itt Erdélyben, Magyarózdon a transzszilván szellem jegyében összesereglettek azok, akik hisznek történelmi küldetésükben. Az összegyűlteknek pedig együtt kell hinniük a költővel: "...Amit nem kezdhetsz el újra, csak azt szabad megsiratni!"" - mondotta. Horváth István költő a diktatúra áldozata volt. Életének utolsó évtizedében állandó megfigyelés alatt tartották, halála nem egyszerű baleset volt, szándékosan gázolták el a szekuritáté emberei. A beszédek a templomkertben felállított szobornál folytatódtak. A Hunyadi László készítette emlékműre felavatása után koszorúkat helyeztek el. A sírkőre emlékeztető fehér kőtáblán domborműplakett őrzi a költő képmását és nevét. A találkozás végén összeállított zárónyilatkozatban a következők állnak: "...nem az emlékezés, hanem a sorsunk által kikényszerített, de eddig igazában meg nem talált utak keresése volt tanácskozásunk fő célja." A marosvécsi találkozó óta" erősen lefokozódott az irodalom és általában a szellem jelentősége. Az 1989 és 1990 óta történő változások többnyire immár a szabadság jelszavával folytatták a lefokozást, az évszázadok által megmért esztétikai és erkölcsi értékrendek megbontását. Szavunkat épp azért emeljük fel, hogy a különböző, magyarságunk léte által érintett országok rendszerváltoztató folyamatai a továbbiakban ne csupán a politika sokszor kényszerűen álságos követelményei, hanem a kultúra, az irodalom időket összefogó igényei szerint is alakulhassanak." /Valkai Krisztina: Utak keresése - Írótalálkozó Magyarózdon. Horváth István-emlékművet avattak fel a költő szülőfalujában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Sütő András abból indult ki, hogy a közelmúlt irodalomtörténetében van egy korszak, harminc-negyven esztendő, amelyet csak úgy elintéznek, teljesen üres foltként kezelnek, esztétikailag meg nem történt irodalmi szakasznak nyilvánítanak. - Horváth István (...) az értékteremtés évei után jutott egy olyan hosszadalmas periódusba, amely őt egyrészt költői mivoltában majdnem hogy porba tiporta, másrészt pedig olyan önvád korszakába sodorta, amely élete végéig tartott. A Horváth István-i önvizsgálat, amelyet ettől a nemzedéktől oly sokan kértek, valójában minden kérelem nélkül az ő verseiben és az ő 1960 utáni köteteiben tapasztalható, hangoztatta Sütő András. Csoóri Sándor esszéjét sokan és sokszor fogják majd idézni. - Évtizedeken át készültünk rá lélekben, hogy majd egyszer eljön a demokrácia, de sosem gondoltuk azt, hogy valójában egy absztrakciót várunk, hiszen annyi demokrácia van, ahány ország, ahány külön sorsú nép. A demokrácia az első pillanatoktól szembekerült az irodalom belső törvényeivel és hagyományával. Mire buzdított minket ez a hagyomány? Azt kalapálta belénk, hogy minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen. Olyan szorító, amelyben az író körmérkőzést játszik a társadalom minden szimbolikus szereplőjével, politikával, hatalommal, halállal, szerelemmel, a gyöngédség angyalával... Hogy a láthatóvá vált küzdelem végén a katarzis élményével ajándékozzon meg sokakat. Irodalom és társadalom természetesnek mondható feszült viszonyát a demokrácia megváltoztatta. Leginkább azzal, hogy a nagyrészt gyötrelmes kérdések megoldására sokkal tetszetősebb ajánlattal jelentkezett. A négyévenkénti szavazás ígéretével. A lélek forradalma helyett a szavazófülkék forradalmára hivatkozott. Ha a magyar irodalom századokon át nem vállalt volna olyan történelmi és politikai föladatokat, mint amilyeneket - kényszerűségből - vállalt, sose zuhant volna bele a demokrácia csapdáiba. Már csak azért sem, mert mindegyik megmaradt volna a maga külön pályáján, és nem próbál összevegyülni a másikkal. Tíz év után világosan látjuk, hogy ez a vegyülés lehetetlen. Ugyanis tűzről és vízről van szó. Az irodalom nem élhet meg például a nagyság szándéka és a hajlíthatatlanság feltételei nélkül. Vagyis: ábrázolhatja, de nem fogadhatja el az alkukat. A demokrácia viszont a kompromisszumokra épít. Az igenek és a nemek kidekázott darabjaira. Igazmondásra ösztönöz, lázít, miközben a mértékletesség mondatain töri a fejét. /Bölöni Domokos: Horváth Istvánra emlékeztek. Tűzről és vízről van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"Árkoson, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által szervezett újságírótáborban Boros Zoltán, az RTV magyar adásának főszerkesztője, a rádiótársaság kuratóriumának tagja vázolta az egész napos magyar nyelvű rádió- és tévéadás kérdéskörét, hangsúlyozva, hogy két irányzat érvényesül: adófizető állampolgárként jogunk van számarányunkhoz viszonyított adásidőhöz - ez jelenleg 2% alatti a közszolgálati televízióban -, illetve egy Sapientia Alapítvány típusú konstrukció. Gáspárik Attila, az audiovizuális tanács tagja szerint a szakmán belül nincs kellő elszántság ennek megvalósítására. Az árkosi táborban megvitatott témák között szerepelt a lapprivatizáció és a külföldi tőke összefüggésének kérdésköre is. A MÚRE életműdíjat adományozott Muzsnay Magda kolozsvári rádiósnak. /Sarány István: Egész napos magyar műsor. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./"

"Megjelent a Dukrét Géza szerkesztette Partiumi Füzetek 17. kötete, mely Emődi János Erdélyi barlangfeliratok a 16-20. századból című munkáját tartalmazza. Emődi János, a nagyváradi Filharmónia Zenekar első csellistája muzsikált hétről hétre a váradi zenekedvelőknek, de ha kellett, Szatmár (vagy más város) zenekarát segítette ki, vagy különböző együttesekkel a világ zenepódiumait járta. Érdeklődése a barlangi ősleletek, a régészet felé terelték. Az idők folyamán felgyűlt óriási leletanyagát (lakása egyszerűen múzeummá vált) fel kellett dolgozni. Megszerezte a kellő egyetemi diplomát. Így lett Emődi János kitűnő régész, akinek több tucat tudományos dolgozata látott napvilágot az erdélyi bronzkorról, vaskorról vagy a közép- és újkori építőművészetről és iparművészetről. Legutóbb két kötetben (Történeti adatok Nagyvárad múltjából, Literátor Könyvkiadó, Nagyvárad, 1998-1999) adta közre az általa feltárt váradi régészeti leleteket, levéltári adatokat és azok történelmi értékelését. /Wanek Ferenc: Egy különös monográfia margójára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"Egeressy László temesvári jogász szerint a temesvári Magyar Ház államosítása során még a kommunista törvényeket sem tartották tiszteletben, tehát a román állam soha sem birtokolta az ingatlant jogszerűen. Okfejtését írásban az RMDSZ országos vezetőségének is eljuttatta. A tartományi néptanács 1967-ben egy átiratban közölte, hogy az épületet államosították és ezt az átiratot telekkönyvezték. Így vált az ingatlan az állam tulajdonává. 1990 után pedig golyóstollal módosították az eredeti telekkönyvi bejegyzést. Az utólagos betoldás olyan adatokat sorolt fel, amelyeket 1930-ban nem írhattak le: az épület az Augusztus 23 sugárút 8. sz alatt van (ki hallott augusztus 23-ról 1930-ban?), továbbá hozzáírták az udvarban évtizedekkel később emelt épületet is. Egressy szerint bírósági úton kérni kell az átirat törlését, a telekkönyvi bejegyzés utólagos módosítását is megállapítva. Így a temesvári Magyar Ház újból a bánsági magyarságé lesz. Egressy azt kérte, hogy az ügy képviseletét országos szinten Frunda György vagy Tokay György vállalja fel. /Pataki Zoltán: Szabálytalanul államosították a temesvári Magyar Házat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"

"A Kárpát-medencei magyar történelemtanárok részvételével augusztus 12-18. között konferenciát rendeznek Pannonhalmán, melynek keretében a szakmai kérdések mellett megvitatják a határon túli magyarság helyzetét is. A konferenciát immár negyedik alkalommal rendezte meg a Rákóczi Szövetség és a Pro Iuventute - A Jövőért Alapítvány. Az előadások színvonalasak voltak. Tőkéczki László történész, politológus, egyetemi docens határozottan állította, hogy a történelem pártos, mert a szellemi otthonosság, komfortérzés kifejezője és megőrzője. A legnagyobb érdeklődéssel várt előadást Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartotta ... volna A státustörvény hatásai a Kárpát-medencei magyarságra címmel. Ez az előadás azonban elmaradt. Az "előadó nem tartotta szükségesnek távolmaradása okait" közölni. /Kupán Árpád: A történelemtanítás útjai a Kárpát-medencében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

"Az Apáczai Közalapítvány Beiskolázási program 2001 névvel hirdetett pályázatot, melyen a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség 36,5 millió forintnak megfelelő lejt nyert - tájékoztatott Lászlófy Pál, a RMPSZ elnöke. Ebből az összegből tanszercsomagokat állítottak össze, melyeket azon első osztályba induló kisiskolások kapnak meg, akik tanulmányaikat magyar nyelvű iskolában kezdik. Országos szinten mintegy 14 és fél ezer magyar elsősre számít a szövetség. A tanszercsomagok szétosztását a pedagógusszövetség helyi és területi szervezetein keresztül oldják meg. Ez az ajándék nem tévesztendő össze a román kormány által a rászoruló iskolásoknak felajánlott támogatással - hangsúlyozta Lászlófy Pál. /Erős Katalin: Tanszercsomag első osztályosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./"

"Az Unitárius Nők Országos Szövetsége (UNOSZ) a hétvégén tartotta évi közgyűlését Torockón. Szabó Árpád unitárius püspök üdvözölte a konferencia részvevőit. A Torockói Nőszövetség zászlójának felavatása után Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zeneiskola diákjai zenés műsort tartottak. Szabó Árpád konferenciazáró beszédében elmondta, hogy az unitárius egyház részt kíván vállalni a tizennyolcadik életévüket betöltött állami gondozottak sorsában. Olyan családokkal tervezik felvenni a kapcsolatot, akik vakációk alatt árva gyerekeket vennének magukhoz, és a későbbiekben felvállalnák azok nevelését. Szabó Árpád szerint így meg lehetne akadályozni falvak teljes kiöregedését és felkérte a nőszövetségek segítségét. Az UNOSZ fennállása óta széleskörű szociális tevékenységet fejt ki. Rendszeresen látogatják a Lokodi Öregotthont, többgyerekes családoknak, idős embereknek anyagi támogatást nyújtanak, fiatalokat segítenek a továbbtanulásban. Az UNOSZ-hoz jelenleg hetven helyi nőszövetség tartozik. /Máté Erzsébet: Unitárius nők országos találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"A szegedi Értelmiség Szabadegyetem a rendszerváltást követő esztendőkben minden nyáron megszervezte egy hetes rendezvényét. A megnyitón dr. Besenyi Sándor, az egyetem igazgatója elmondta: az utóbbi 11 évben a határon túlról érkező mintegy ezer magyar ajkú ösztöndíjas értelmiségi hallgatta végig az előadásokat, és részt vettek az azokat követő vitákban. Idén ez a szabadegyetem összekapcsolódott egy BANNET (Banat Network for Intercultural Citizenship Education) nevű programmal, melynek keretében mintegy 60-70 szerb, román, szlovák, magyarországi fiatal több helyszínen tanulta azt, hogy mit jelent a másság elfogadása, a tolerancia. A BANNET program a Dél-kelet-európai Stabilitási Egyezmény keretében valósul meg, és azt az Amerikai Egyesült Államok finanszírozza. Az elődók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Ágh Attila politológus, Lengyel László politológus, Szabó Gábor helyettes államtitkár, Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója, Réz András budapesti esztéta és sokan mások. /(Máthé Éva): Értelmiség 2001 Szabadegyetem. Nemzedékek párbeszéde Nyugat-Európa kapujában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"

" Régi hagyományt, az egykori Szent István Napokat elevenítette fel a nagybányai magyarság augusztusban, emlékezve meg Szent István királyról, aki az egykori szabad királyi bányaváros védőszentje. A rendezvénysorozat aug. 14-22. között zajlott a helyi plébánia, az evangélikus egyház, valamint a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület szervezésében. Augusztus 17-én délután vers- és prózamondó versenyt szerveztek, amelyen a koltói fiatalok vitték el a babért. Az evangélikus templomban Magyar éremművészek és Anyaság az éremművészetben témákban éremkiállítás nyílt. Aug. 18-án Énekeljetek az úrnak új éneket! címmel énekversenyt tartottak a fiatalok részére, amit Bura László szatmárnémeti tanár Értelmiségiek helye és szerepe az egyházban című előadása követett. A szabadtéri színpadon népi táncműsort volt. Aug. 22-én a nagykárolyi Collegium régizene-együttes lépett fel. /Szika Levente Zoltán: Szent István Napok Nagybányán. A védőszent ünnepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./"