" A Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ megyei turnéra indul Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című vígjátékával. Támogatást nyertek a budapesti Nemzeti Kulturális Alapnál a kiszállás fedezésére. Augusztusra és szeptember közepéig vannak már meghívásaik, szombat-vasárnapi kiszállásokat, fellépéseket is vállalnak, ha arra igény van. Van már meghívásunk más megyéből is. /(benedek): A nyári szünet alatt: Megyei turnéra készül a színház magyar társulata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./"

"Razvan Theodorescu művelődési és egyházügyi miniszter legutóbbi aradi látogatása alkalmával szóba került a Szabadság-emlékmű sorsa, amely az aradi tizenhárom tábornok kivégzésének 150. évfordulója alkalmából két éve került ki hosszú várfogságából, s azóta a minorita rendház udvarán, rács mögött, elemeire bontva várja, hogy ismét köztéri szoborként díszítse a szabadságharc vértanúinak városát. A miniszter úgy fogalmazott, hogy véget kell vetni a műemlékek üldözésének, rombolásának és megcsúfolásának. Hangsúlyozta: "ez a történelem, ez a szobor pedig a városé", amit nem kell máshova szállítani. Román részről ugyanis korábban többször elhangzott, hogy a Szabadság-emlékművet "a magyarok vigyék magukkal Magyarországra". A miniszter javasolta, hogy a Szabadság-szobor ellensúlyozására az 1918-as egyesülésre emlékező román szoborcsoportot emeljenek Aradon. Az 1999 júliusában Orbán Viktor magyar és Radu Vasile akkori román miniszterelnök marosvásárhelyi találkozóján született elvi egyetértés, hogy Aradon megbékélési emlékparkot létesítenek, s ide kerüljön az emlékmű, a mai napig nem valósult meg. - A szoborcsoport felújítási munkálatánál magyar támogatásra számítanak. /Véget kell vetni a műemlékek megcsúfolásának. Razvan Theodorescu a Szabadság-emlékműről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

" A közvélemény-kutatás szerint az RMDSZ a parlamenti választások után bő hat hónappal bizalomnak örvend választói körében. Ettől függetlenül vannak személyek, körök, amelyek nyíltan is azt állítják, hogy az RMDSZ vezetősége téves utakon jár. Erről kérdezte Gyarmath János Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Markó Béla a budapesti Balázs Ferenc Intézet áprilisban a Kárpát-medencei magyarság körében megejtett felmérését említette, amely szerint az RMDSZ-nek nagyon nagy, jóval több mint 90 százalékos a támogatottsága választói bázisában. Az elégedetlenség forrását nem nehéz megtalálni, kötődik Románia általános gazdasági és társadalmi helyzetéhez. Az emberek, magyarjaink elégedetlenek a bérekkel, a vészesen kis nyugdíjakkal, azzal, hogy esetleg munkához sem jutnak. A román-magyar viszony sem felhőtlen. A román kormánypárttal történő megbeszélés során megvonták a mérleget. Voltak fontos eredménye: a közigazgatási, majd az ingatlanok sorsát rendező törvény elfogadása, a földtörvény, a Sapientia magánegyetem alapítási lehetőségének megadása. Az RMDSZ felvetette, hogy a helyi közigazgatási törvény alkalmazása, elsősorban az anyanyelv-használat tekintetében akadozik, megkésett az ingatlan-visszaadási törvény alkalmazási normáinak közzététele. A földtörvény további korrekciókra, finomításokra vár. Egyedül Markó Béla harminc egyeztető tárgyaláson vett részt, szakemberekkel együtt. - A területi szervezetek között viszont sokszor nem volt jó a viszony: az RMDSZ több szakemberét elbocsátották. A kormánypárttal abban állapodtak meg, hogy marad minden a régiben: egyik fél sem mondja fel az egyezséget. Az RMDSZ támogatja a kormánypártot euroatlanti integrációs szándékában. /Gyarmath János: Kovásznán nem köteleztük el semmiben magunkat. Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"A hatvanéves dr. Péntek Jánossal, a kolozsvári Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetőjével készített interjút a Krónika munkatársa. Péntek János az egyetem elvégzése után a tanszékre került. Pályáját döntően befolyásolta Márton Gyula nyelvész. Közismert Péntek János fáradhatatlan munkabírása, mely az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségében (AESZ) és az Erdélyi Tankönyvtanácsban is megmutatkozik. Szinte lehetetlen a vállalkozásuk, mert miközben a nyelvben negatív folyamatok zajlanak le - egészen a nyelvvesztésig, a nyelvcseréig elmenően -, amelyek ellen majdnem reménytelen hatékonyan fellépni, mégis csinálni kell - vallja a professzor. A Tankönyvtanácsot 1993-ban azért találták ki Székely Győzővel, hogy legyen egy olyan intézmény, amely a szakmai igényeket képviseli, mert akkor már látható volt, hogy teljes anarchia van a tankönyvkiadásban, illetve -forgalmazásban, és egyre inkább mindent a pénz irányít. Az oktatási hatóság felelőtlensége következtében az oktatás kaotikussá vált. - A román nyelv és irodalom oktatásával valóban nagy gondok vannak. Törvény írja elő a román nyelv megtanulását, de a hatóság nem biztosítja ennek feltételeit. Nincs differenciálás, az egyenlőség a román nyelvi alapon valósul meg, ami teljes diszkriminációt jelent a nem román anyanyelvűekkel szemben. Sajátos program, feltételrendszer szerint kellene, hogy megvalósuljon a román nyelv oktatása, nemcsak alsó tagozaton, hanem a továbbiakban is. A magyar iskolákban románt tanító pedagógusokat speciálisan fel kell készíteni erre a feladatra. - A felsőoktatásban is megcsappant a jelentkezők száma, gyengébb a felkészültségük. A színvonal csökkenése a felvételi vizsgákon jól lemérhető, és az elemi ismeretekkel van a legtöbbször gond. - 1990-ben Péntek János vezette be a néprajz oktatását a tanszéken. Életképes szaknak bizonyult, akár a magyarországi egyetemi tanszékekkel való összehasonlításban is megállja a helyét. /Demeter Éva: Úgy is élhetünk, hogy ne legyen látszata. Beszélgetés dr. Péntek Jánossal, a kolozsvári Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetőjével. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"A kis- és nagyérettségin jól szerepeltek a Temes megyei magyar iskolák végzős diákjai, teljesítményük felülmúlja a megyei átlagot. Ennek ellenére folyamatosan csökken a magyarul tanuló gyerekek létszáma a Bánságban. Ma már a bánsági gyerekek kevesebb, mint 1%-a tanul magyarul, ez a felnőtt magyar lakosság 10%-os számarányához viszonyítva rendkívül kevésnek tűnik. Kiss Ferenc tanfelügyelő elmondta, hogy tíz év óta évről évre csökken a gyermeklétszám a Temes megyei magyar iskolákban. Míg 1990-91-ben 1993 I-XII. osztályos tanult magyarul a megyében, a most befejeződött tanévben mindössze 1232 gyerek, ami 39%-os csökkenést jelent. Van egy olyan feltételezés, hogy a bánsági magyar gyerekek kétharmada román vagy más nyelvű iskolába jár és csak egyharmad tanul magyarul. Amikor azonban a tanítók bekopogtatnak az egyházak nyilvántartásai szerint magyar nemzetiségű szülők otthonába, a gyerekek többnyire románul köszönnek vissza. A vegyes házasságokban a gyerekek többsége már nem beszél magyarul. A bánsági magyarság rendkívül szétszórt, szinte valamennyi településen él néhány magyar család. Ezek a kisközösségek nem képesek óvodát-iskolát fenntartani. A fakultatív magyarnyelvoktatás reális lehetőség arra, hogy azok a gyerekek, akik különböző okokból román iskolába járnak, megtanuljanak magyarul. /Pataki Zoltán: A magyar iskolák színvonala az átlagosnál jobb. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"A romániai Magyar Ifjúsági Tanács nyilatkozatában támogatta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. Ez a törvény nyolcvan év igazságtalanságait hivatott részben kárpótolni, eszmei téren helyreállítja a magyar nemzet egységét, ugyanakkor elősegíti a számbelileg kisebbségben élő nemzetrészek szülőföldön való megmaradását és fejlődését. A törvény elleni nacionalista hangulatkeltés alaptalan és rosszindulatú. A MIT felkérte a Magyar Ifjúsági Konferencia - mint a magyarországi és határon túli magyar ifjúsági szervezetek fóruma - képviselőit, hogy a magyar történelmi egyházakkal, civil szervezetekkel és polgárokkal összefogva, nyíltan támogassák a magyar kormányt a törvény sikeres végrehajtásában. /Támogatják a státustörvényt. A romániai Magyar Ifjúsági Tanács nyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./"

"Egy 1998-99-ben elvégzett, Erdélyt átfogó empirikus kutatás alkalmából tapasztalta Szakáts Mara nagyváradi szociológus, hogy az erdélyi magyar közvélemény az emigrációt már nem utasította el olyan indulatosan, mint közvetlenül a romániai változást követő években, de a nemzetiségi közösséget elhagyók erkölcsi elítélésének hagyománya ugyanakkor továbbra is jelen van. Szakáts kutatása szerint Erdélyben egyre inkább egy új modus vivendi alakul ki az elmentek - de azóta gyakran hazajárók - és az itthon maradottak között. Arra vonatkozóan, hogy van-e Erdélyben olyan elvárás, hogy a hazalátogató kivándoroltak valamilyen módon segítsék az otthoni magyar közösséget, a válaszolók relatív többsége (40 %) úgy vélte, ez nem várható el. Harmincöt százalék viszont /főleg az értelmiségiek/ elvárná a folyamatos segítségadást. A többség (58 %) úgy véli, az eltávozottak leginkább azért segítenek időnként az otthoniaknak, hogy saját fontosságukat fitogtathassák. - A kivándoroltak hazalátogatásaik alkalmával gyakorta részt kívánnak venni az erdélyi magyar közéletben. A válaszolók többsége (59 %) ezt elfogadhatónak ítéli meg, ellenben 36 százalék szerint ez a jelenlét a közösség szempontjából elfogadhatatlan. Erdélyben majdnem egységesen (90 %) azon a véleményen vannak, hogy a kinti magyar szervezetekkel az erdélyi magyarok hivatalos intézményeinek kellene kapcsolatokat teremteni. Egységesek abban, hogy a hivatalos kapcsolatok kétirányúak legyenek. Székelyföldre inkább jellemző a patriarchális, szoros személyközi kapcsolatokban való élés. Ezt az egymásrautaltságot, a kölcsönösséget felismerik Erdélyben, számolnak is vele, mint lehetőséggel, de azt nem fogadják el, hogy az itthoni közösség problémáiról a kívülállók is teljes értékűnek szánt értelmezést fogalmaznak meg. /Szakáts Mara: Együtt vagyunk? = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"A Holt-Tisza és az alföldi tanyavilág által ihletett képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítás júl. 12-én a Lakitelki Népfőiskolán. A tárlaton a közönség olyan festményeket, rajzokat, grafikákat láthat, amelyek az elmúlt két hétben Lakitelken születtek, a Kárpát-medencében élő képzőművészek alkotótáborában. A budapesti székhelyű Művészetbarátok Egyesülete szervezésében immár hetedszer megrendezett művészeti műhely munkájában az idén hat magyarországi, négy kárpátaljai és egy vajdasági művész vett részt. A hagyományokhoz híven valamennyien egy-egy képet ajándékoznak az őket díjtalanul vendégül látó népfőiskolának, s a tábor zárásaként közös kiállításon mutatkoznak be. /Kárpát-medencei képzőművészek kiállítása Lakitelken. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Júl. 15 és 22 között immár negyedik alkalommal szervezi meg a Duna Televízió - a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziummal közösen - 14-17 év közötti anyaországi és határon túli magyarok számára anyanyelvi táborát a Mátraalján található faluban, Szurdokpüspökiben. A táborozás célja, hogy a diákok megismerkedhessenek a világ különböző tájain élő magyar fiatalokkal, bepillantást nyerjenek egymás életébe és szokásaiba. A 150 résztvevő többségét határon túli diákok adják. A legtöbben Erdélyből érkeznek, de számosan képviseltetik magukat Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, a nyugati országokból és az anyaországból is. Tíz csángó Moldvából érkezett az anyaországba. /Szentkirályi István: Anyanyelvápoló tábor Szurdokpüspökiben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Kilencedik alkalommal látja vendégül a Napsugár gyermeklap olvasóit Illyefalván. Akárcsak az előző években, a táborozás jutalom a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő első három helyezett csapatának. A brassói, a kolozsvári és a nagyenyedi kisdiákok mellett etédi, csíkmenasági, nagyváradi, marosvásárhelyi, bardoci és gyergyószentmiklósi gyerekek nyaralnak az illyefalvi vártemplom bástyáiban lévő táborban. A Napsugár olvasói a lapban meghirdetett pályázatokra érkezett feleletek alapján nyerték el a részvétel jogát. "Húszezer olvasóból nem könnyű kiválasztani azt a szerencsés harmincnyolcat, akik ebben az ajándéktáborozásban részt vesznek - mondta el Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője. A pihenés és játék mellett anyanyelvápolás, irodalmi nevelés, népművészeti foglalkozás szerepelt az egy hét kínálatában. "Illyefalva modell, amit a sokkal kevésbé sikeres falvakból jött gyerekek hazavihetnek. Példaértékű, hogyan lehet a szinte semmiből felvirágoztatni egy települést" - indokolta a helyszínválasztást Zsigmond Emese. /Farkas Réka: Napsugár tábor Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"Jún. 13-án a kaplonyi egyházközség búcsúnapját ülte a templom melletti szabad téren. A búcsús szentmisén megjelent tíz ferences, élükön fr. Páll Leó provinciálissal, aki köszönetet mondott Kaplony népének a ferenceseknek 1951-től 15 éven át nyújtott támogatásért. 1951. aug. 20-án, az erdélyi Szent István Rendtartomány védőszentjének napján az összes erdélyi ferencest Máriaradnára deportálták. A radnai tábor kilenc hónapig tartott, utána folytatódott a deportálás. A hatóságok három helységet: Dést, Esztelneket és Kőrösbányát jelölték meg a ferencesek kényszerlakhelyéül. Az 1951-es deportálásra a ferencesek három helyen emlékeztek: a Nagykároly melletti Kaplony községben, Máriaradnán és Csíksomlyón, azoknak az egyházmegyéknek a területén, ahol a ferencesek működnek. A ferencesek összeszedése rövid idő alatt ment végbe. Éppen a legszükségesebb ruhaneműt, ágyneműt csomagolhatták össze. Élelemről alig gondoskodhattak. 122 ember zsúfolódott össze Máriaradnán. Ekkor mozdultak meg a ferencesek ügyében az emberek. Gyűjtési akciókat szerveztek, a begyűlt élelmet elszállították Máriaradnára, majd később a másik három kényszerlakhelyül kijelölt helyre. A kaplonyi és szatmári hívek ebben a gyűjtési és szállítási akcióban külön is kitűntek. Csíksomlyón augusztus 11-én emlékeznek meg másodszor a ferencesek az elhurcoltatásról. Ide várják a rendtartomány minden tagját, hogy közösen köszönjék meg azt a nagy kegyelmet, hogy a provincia átvészelte a megpróbáltatások nehéz esztendeit. A harmadik megemlékezés Máriaradnán lesz, augusztus 20-án. Ötven év alatt megritkultak a sorok, a 122 ferencesből kevesen érték meg az 50. évi megemlékezést. /Fr. Pap Leonárd: A ferencesek deportálása 1951-ben. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 15./"

"Ősszel találkozóra kerül sor a magyar, illetve a román közlekedési, valamint a környezetvédelmi miniszterek között. Egyebek között erről volt szó a két ország infrastrukturális, közlekedési, vízügyi és környezetvédelmi szakbizottságának júl. 12-i budapesti ülésén. A delegációk szükségesnek tartották az 1986-os kétoldalú határvízi egyezmény felülvizsgálatát s a megújításáról megkezdett tárgyalások őszi folytatását. Az árvízvédelmi együttműködés érdekében mindkét fél nagy hangsúlyt helyez a közös programok kidolgozására, megvalósítására. Magyar kezdeményezésre Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia részvételével július 19-e és 20-a között Debrecenben tekintik át a program megvalósításának helyzetét. /Magyar-román egyeztetés közlekedési és környezetvédelmi kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői 2000 februárjában, Kolozsváron létrehozták a Sapientia Alapítványt, amelynek feladataként szabták meg az erdélyi magyar magánegyetem megteremtését. Az eltelt másfél év megvalósításairól adott számot dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az egyetem rektora. A magyar kormánynak, az országgyűlésnek az a döntése, hogy 2 milliárd forinttal támogatja az erdélyi magyar egyetem létrehozását, kimozdította az ügyet a holtpontról. Az EMTE az erdélyi magyarság demográfiai, gazdasági és kulturális tagoltságához igazodva, egységes szervezetben, de több lábon álló, rugalmas intézményrendszerben fog működni. A Sapientia Alapítvány 11 szak beindításához szükséges akkreditációs csomagot terjesztett elő, ebből 7-et hagytak jóvá. Az egyetem több helyszínen, Nagyváradon, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működne. A Sapientia Alapítvány felvállalta a Nagyváradon a Partium Keresztény Egyetem néven működő felsőfokú oktatási intézmény fenntartását és fejlesztését. A Partium Keresztény Egyetem hosszabb távon integrálódni fog az EMTE-be. A másik oktatási helyszín Csíkszereda, mert Székelyföldnek szüksége van egy olyan oktatási központra, amely a székely társadalom szellemi felemelkedését biztosítja. Úgy döntöttek, hogy a meglévő távoktatási rendszereket ide letelepítik. Marosvásárhely esete más: régi egyetemi város, itt működik az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Színművészeti Akadémia és a Petru Maior Egyetem, valamint a Dimitrie Cantemir magánegyetem. Az első kettőn magyar nyelvű oktatás is folyik. Marosvásárhelyen a magyar nyelvű műszaki oktatást kívánják kiépíteni. Emellett be szeretnék indítani a szociálpedagógiai szakot, amely jó alapot teremthet arra, hogy a későbbiek során létrehozzák a különböző pedagógiai fakultásokat is. Kolozsváron egyelőre nem szorgalmazták a szakok indulását. Egyike ezeknek a környezettudományi szak, amelynek akkreditációs iratcsomója már elkészült. Folyamatban van egy média és kommunikáció szak, valamint egy operaénekes és énektanári szak beindítása. Kolozsváron szeretnék létrehozni azokat a háttérintézményeket, amelyek nem csak a magyar, hanem az egész magyar nyelvű egyetemi oktatást szolgálják. Tervezik egy egyetemi könyvtár, valamint egy kollégium létrehozását. - Kolozsvárnak továbbra is meg kell maradnia az erdélyi magyarság szellemi központjának, és ezt a jellegét állandóan erősíteni kell. - Az eddig engedélyezett hét szakra 325 hallgatót vesznek fel, előzőleg ingyenes felkészítő tanfolyamokat indítanak. - Az erdélyi magyar társadalom hosszú évek óta tanárhiánnyal küszködik. Az EMTE társult- és vendégtanárokkal fog kezdeni. Hosszabb távon azonban doktori ösztöndíjprogram beindításával segítik a tanárok képzését. Ösztöndíjat azok a román állampolgárságú doktorandusok kaphatnak, akik szerződésben vállalják, hogy részt vesznek az EMTE keretében zajló oktatási tevékenységben. Jelenleg ötven doktori ösztöndíjasuk van. Az EMTE-n és általában a romániai magyar felsőoktatásban és kutatási intézetekben zajló tudományos, kutatói tevékenység színvonalának emelését szolgálja a kutatási ösztöndíjprogram is. Nem kell szembehelyezni egymással a BBTE-t, az önálló magyar állami és az egyházi magyar magánegyetemi oktatást. Tonk hangsúlyozta, hogy számára nem létezik külön állami és külön magán felsőfokú oktatás magyar nyelven. Számára egy magyar nyelvű egyetemi oktatás létezik, ezért egymást kiegészítve kell működniük. Dr. Tonk Sándor jelenleg a BBTE-n és a Protestáns Teológiai Intézetben tanít, kijelentette, hogy nem hagyja abba eddigi munkáját, továbbra is tanítani fog ezen a két helyen. /Papp Annamária: Megmarad az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvár-központúsága. Interjú dr. Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"Júl. 15-én ünnepélyes felavatták Ördöngösfüzesen az egyházi múzeum-szórványközpontot. Az istentiszteleten dr. Bustya Dezső nyugalmazott református püspök-helyettes hirdetett igét. Lapohos András nyugalmazott tanár, az ördöngösfüzesi iskola hajdani igazgatója, a közösségi ház megálmodója és jövőbeni gondozója románul és magyarul elmondta, a református egyházkerülettől származik a száz négyzetméteres telek, amelyre a Daróczi Júlia tervei alapján emelt kis múzeum-közösségi ház felépült. A különféle engedélyek beszerzése három évet vett igénybe. 1999. július 15-én, két esztendővel ezelőtt került sor az alapkőletételre, amelyet most az épület átadása követett. A múzeumterem közepén látható a hajdani, ma már nem létező haranglábnak Pál András által fából elkészített makettje, de a régi görög katolikus fatemplomot is megfestették. A házat magukénak érzők festményekkel, könyvekkel, fotókkal, írógéppel, bútorzattal, munkával, pénzbeli segítséggel járultak hozzá a Mezőség elhalóban lévő értékeinek megőrzését, továbbadását vállaló kis ház berendezéséhez. Könyvtár és negyven férőhelyes kis helyiség várja a mezőségi fiatalokat, idősebbeket előadásokra, vetítésekre, népdalok tanulására, kiállításokra. A szórványközpont elsősorban a község közel 1600 lakosának egyharmadát kitevő magyarok közösségi háza kíván lenni. /K. E.: Egyházi múzeum-szórványközpontot avattak Ördöngösfüzesen. Példás mezőségi összefogás a szórványmagyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"Júl. 14-én Szatmárnémetiben, a hagyományos Véndiák-találkozón a Bocskai Szövetség immár hetedik alkalommal adta át erkölcsi elismerését azon személyiségeknek és intézményeknek, akik tevékenységükkel kiemelkedően szolgálják a magyarság érdekeit. Dr. Kreczinger István, Bocskai Szövetség elnöke hangsúlyozta, ez a díj a szolgálat és az önzetlenség elismerése, és olyan erdélyi, magyarországi és Nyugaton élő személyiségek részesülnek benne, akik Bocskai István végrendelete és a Bocskai Szövetség programja szerint a magyar nemzet egységéért és oszthatatlanságáért munkálkodnak. Az újonnan kitüntetettek: dr. Egyed Ákos /Kolozsvár/ akadémikust, Kató Béla református püspök-helyettest /Illyefalva/, Dr. Lovas István /Budapest/ újságírót, politológust, valamint az Erdélyi Napló hetilapot. A szólásszabadság egy másik őre, az erdélyi sajtó egyik jeles képviselője, az Erdélyi Napló hetilap képviseletében Dénes László főszerkesztő vehette át az elismerés oklevelét. /Szilágyi Gabriella: A szólásszabadság rehabilitálása. Szatmárnémetiben osztották ki az idei Bocskai-díjakat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./"

"Napvilágot látott Kisgyörgy Zoltán és Dukrét Lajos: Baróti-hegység és Bodoki-havasok című könyve. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ Erdély hegyei sorozatának 16. kötete a történelmi Háromszék két hegyvonulatát írja le. A táj turisztikai objektumai - mint a világhírű fürdőhelyek (Málnás-, Bálványos-, Sugás-, Uzonkafürdő, Előpatak), a történelmi nevezetességű Szárazajta, a barcaszentpéteri növényrezerváció, az árkosi Szentkereszti-kastélyt övező dendrológiai park, a Rétyi-nyír, az illyefalvi gyermekfalu stb. - a hegyekbe vezető turistaösvények mellett is sok látványosságot ígérnek az idelátogatóknak. /Új Könyv. Kisgyörgy Zoltán és Dukrét Lajos: Baróti-hegység és Bodoki-havasok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

"Éles hangú közleményben "fejezte ki csodálkozását" a román külügyminisztérium amiatt, hogy az amerikai külügyminisztérium az emberkereskedelemről készített jelentésében Romániát azok közé az országok közé sorolta, amelyek nem tesznek lényeges erőfeszítéseket a jelenség megakadályozására. A júl. 16-án megjelent közlemény szerint a román külügyminisztérium úgy véli: az amerikai külügyminisztérium jelentését készítő szakértők nyilvánvaló tájékozatlanságról tettek tanúbizonyságot, és nem vették figyelembe a Románia által az elmúlt hónapokban elért jelentős haladást. A román külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte, hogy az amerikai külügyminisztérium szakértői nem tájékozódtak a kérdésről. Az amerikai külügyminisztérium múlt héten közzétett jelentése egyebek között megállapította: Románia az elsőszámú ország, ahonnét nőket visznek Törökországba, Olaszországba, Görögországba és a Balkánra szexuális kizsákmányolásra. Görögországba férfiakat "szállítanak" mezőgazdasági feketemunkára Romániából. /Román-amerikai vita az emberkereskedelemről Bukarest szerint nem méltányolják erőfeszítéseit. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"Háromnapos hivatalos látogatásra Izraelbe utazott Adrian Nastase miniszterelnök a külügyminiszter kíséretében. Románia kész közreműködni a térségbeli konfliktus enyhítésében, ha erre felkérik - jelentette ki Jeruzsálemben Nastase júl. 16-án, miután tanácskozott izraeli kollégájával, Ariel Saronnal. A háromnapos hivatalos látogatása során Nastase egyébként találkozik Jasszer Arafat palesztin vezetővel is. A júl. 16-i megbeszélésen - amelyen részt vett Mircea Geoana külügyminiszter is - a román és az izraeli miniszterelnök a kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítése mellett foglalt állást, annál is inkább, mert a kereskedelmi forgalom az elmúlt öt évben számottevően csökkent. A találkozó utáni sajtóértekezleten a Romániában tapasztalt rasszista megnyilvánulásokra utaló kérdésre Nastase leszögezte, hogy az ország demokratikus állam, ahol elfogadhatatlan az ilyesmi, és a hatóságok megtették és megteszik a szükséges jogi lépéseket minden ilyen esetben. /A román kormányfő Izraelben. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./ Ariel Saron miniszterelnök szerint a demokratikus Románia mindig barátként viszonyult a zsidó államhoz, és elismerően beszélt Nastaséról, amiért "fáradtságot nem ismerően vezeti népét a függetlenség, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása felé". Saron megemlítette azt is, hogy a második világháború idején a romániai zsidóság fele koncentrációs táborokban vesztette életét. - Romániának szándékában áll fellendíteni az Izraellel kiépített gazdasági kapcsolatokat, tárt karokkal várjuk az izraeli befektetőket, különösen a számítástechnikai iparba - fejtette ki Nastase. Romániában mintegy 1700 román-izraeli vegyes érdekeltségű vagy teljesen izraeli tőkével rendelkező céget jegyeztek be, amelyek 35 millió dollárt fektettek be. /Moldován Árpád Zsolt: Segítik a NATO-integrációt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"

"Júl. 15-én megkezdődött a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medence több mint ezer pedagógusa számára. Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban megtartott ünnepi megnyitón Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke után Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója beszélt a továbbképzés fontosságáról. A magyar oktatók számára rendezett továbbképző nem részesül költségvetési támogatásból. Ez évben a résztvevők 21 szekcióban hallgathatják a 154 szakember előadását. /(Daczó Dénes): Megnyílt a Bolyai Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Dr. Murvai László, a tanügyminisztérium anyanyelvi oktatási főosztályának vezérigazgatója rámutatott arra, hogy a Bolyai Nyári Akadémia nagyban járult hozzá a képzési színvonal emeléséhez. Kilenc tanfolyamot Hargita megyében tartanak. Tusnádfürdőn zajlik a tanítók nyári akadémiája, míg Csíkszeredában a magyar nyelv és irodalom tanítása, a médiainformatika és multimédia az oktatásban, a neveléslélektan és a testnevelés szakok, míg a romániai magyar szakoktatásról Szentegyházán tartanak tanácskozást. A művész-tanárok alkotótábora Székelyudvarhelyen, az osztályfőnöki szakosztály Székelykeresztúron, a pasztorálpszichológia és neveléslélektan pedig Gyergyószentmiklóson kezdődött meg. Csíkszeredából egyenesen Tusnádfürdőre ment a Bolyai Nyári Akadémia vezetősége, hogy megnyissák a tanítók továbbképzőjét. A megnyitó pillanatáig 154 tanító érkezett meg, akiknek 9 magyarországi és 4 hazai előadó beszél a neveléstudomány oktatásban betöltött szerepéről. /Szüszer-Nagy Róbert: Megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"450 versenyvizsgával betölthető pedagógusi állásra 246-an jelentkeztek Hargita megyében a tanfelügyelőségen - tájékoztatott Vízi István tanfelügyelő. Túljelentkezést a román tannyelvű óvónői és tanítói állásoknál jegyeztek, a magyar tanítók körében minimális a túljelentkezés. Legkeresettebbnek a román szakos tanárok számítanak, százhúsz helyre csupán két személy jelentkezett, hasonlóképp kevesen, szintén két személy jelentkezett az angoltanári állásokra. /Orbán Ferenc: Vizsgáztak a pedagógusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Bognár Levente egy éve Arad alpolgármestere. Ebből az alkalomból készült vele a beszélgetés. Mindig szem előtt tartotta, hogy az RMDSZ választói juttatták ebbe a tisztségbe. Feladatai között van a költségvetés-összeállítás, a gazdasági kérdések, a szociális ellátás biztosítása, az oktatási és a kulturális intézmények fenntartása. Szeretne a kerületekben külön befizető központokat létrehozni, hogy ne kelljen mindig a központba bejönni. Jelenleg még az adóhivatal és a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatósága között sincs informatizált összeköttetés. Az idei költségvetés összeállításánál három prioritást tartotta szem előtt: működtetni az oktatási, a kulturális és a szociális intézményeket. Sikerült a Csiky Gergely bentlakására 750 milliót kiutalni. A törvény megköti a kezüket, szociális segélyként fejenként 166 ezer lejt oszthatnak ki, ez nevetséges összeg. Sikerült beindítani a hajléktalanok éjszakai menhelyét, működik az utcai szolgálat, amelyet a társadalomba visszavezethető utcagyerekek begyűjtésére hoztak létre. /Gujdár Gabriella: Egyéves mérleg a városvezető szemével. Interjú Bognár Levente aradi alpolgármesterrel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./"

"Kolumbán Gábor megyei tanácsos benyújtotta lemondását tisztségéről, nem kívánt nyilatkozni a lemondás okáról. Kolumbán Gábor négy évig alelnöke, majd 1996-2000 között elnöke volt a megyei tanácsnak, tavaly szoros verseny után, egy szavazattal vesztette el az elnöki tisztséget Zsombori Vilmossal szemben. Kolumbán Gábor megürült helyét Ábrahám István Csíkszeredában lakó erdőmérnök foglalja el. /Változás a megyei tanácsban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke nyílt levélben kérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy haladéktalanul járjon közbe a néhány napja letartóztatott, közúti baleset következtében ágyhoz kötött, mozgásképtelen Héjja Dezső ügyében. Köztudomású, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó társaival együtt Héjja Dezsőt is jogerősen börtönbüntetésre ítélték, noha Aurel Agache hírhedt kézdivásárhelyi milicista őrnagyot Kézdivásárhely lakosai 1989. december 22. napján lincselték meg, és így ez a népítélet is a Nemzeti Megmentési Front 1990. január 4-i 3. számú törvényerejű rendeletével a közkegyelemben részesített, ún. politikai bűncselekmények sorába tartozik. Jellemző a romániai közéletre, hogy az ország jelenlegi elnöke, Ion Iliescu ezt a Ceausescu-rendőrtisztet "mártírhőssé" nyilvánította. Nem néhány perbe fogott székelyföldi magyar személy magánügye, hanem az RMDSZ ügye, "sőt összmagyar közügy is az oroszhegyi, zetelaki meg kézdivásárhelyi milicista-lincselések ürügyén kibontakoztatott román igazságszolgáltatási anomália-sorozat, melyet az anyaországi és a nemzetközi közvélemény elé tárnunk szövetségünk kötelessége!" /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnökének nyílt levele Markó Béla úrhoz, az RMDSZ elnökéhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"A Millenniumi sokadalmon zajlott júl. 14-én és 15-én Kolozsváron, a Báthory István Gimnáziumban. Az erdélyi magyar néptáncfesztiválon fellépett a széki Szalmakalap hagyományőrző néptánccsoport, a szamosújvári Kenderkóc néptáncegyüttes, a kolozsvári Morzsa Bogáncs, Apró Bogáncs, Kis Bogáncs és Bogáncs néptáncegyüttes, a szamosújvári Kiskaláka néptáncegyüttes, a magyarlapádi hagyományőrző gyerektánccsoport, a bánffyhunyadi gyerektánccsoport, a kalotaszentkirályi hagyományőrző gyerektánccsoport, az érmihályfalvi Nyíló Akác népténcegyüttes, a mérai hagyományőrző gyerektánccsoport, az újszentesi Tulipán néphagyományőrző csoport, valamint a györgyfalvi hagyományőrző gyereknéptánccsoport. A Millenniumi sokadalom zárómozzanata a gálaműsor volt, amelyen dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke kijelentette: "Tiltják vagy nem tiltják, itt, mi, ma kiállítottuk a magunk magyar igazolványát. Ez az igazolvány eltéphetetlen és elkobozhatatlan, bennünk él." /Lőrincz Emese: Millenniumi Sokadalom: a magyar igazolvány bennünk él! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"A honfoglaló magyarság Kárpát-medencei letelepedésével nem értek véget keleti katonai, stratégiai és gazdasági érdekei. A településterületet széles határsáv övezte, az úgynevezett gyepű, ahol őrhelyeket állítottak fel. A nyugati gyepű már a X. század elejétől magába foglalta a Bécsi-medencét és Morvaország jelentős részét. A délkeleti gyepű vonala lenyúlt egészen az Al-Duna vidékéig. A romániai Orsováról kerültek elő nagyon korai honfoglalás kori leletek. Vitatott dolog, hogy Moldva és Havasalföld is hozzátartoznak-e a magyar szállásterülethez. Északkeleten pedig, a gyepű áthúzódott Lengyelország délnyugati részére. A mai Lengyelország területén az első honfoglalás kori sírt 1935-ben Jan Paster lembergi régész fedezte fel a Dnyeszter jobb partja közelében, Krylosz falu határában. Később a Visnya mellett, Szudova Visnya nevű falucska határában gazdag női temetkezést mentettek meg az ukrán régészek. A legfontosabb leletegyüttest a premysli temető képezi. Jelentősége e temetőnek óriási, hiszen ez az egyetlen feltárt honfoglalás kori magyar temető a Kárpát-medencén kívül, amelyet leletanyaga alapján a X. századra, annak is a második felére datálhatunk. 992 után (Bátor Boleszló trónra jutása) megszűnt a magyar fennhatóság a Kárpátoktól északra fekvő területsáv fölött. - Majdnem lehetetlen besorolni időrendi szempontból a grozesti-i, probotai (Iasi megye), frumusicai (Moldva Köztársaság) sírokat. Valószínűleg a X. századi temetkezési emlékek közé szükséges sorolnunk a Bucuresti-Tei tó melletti sírt is. Az utóbbit a leletet közlő román kutatók X. századi magyar harcosként határozták meg. /Gáll Ervin: IX-X. századi magyar jellegű sírok a Kárpátoktól keletre. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Közművelődési és közösségformáló civil szervezetek - alapítványok, egyesületek, társaságok, egyletek - bemutatását kezdi el rövidesen a nyugati magyarság körében jól ismert kolozsvári székhelyű Világhírnév című internetes kulturális jellegű hetilap. A Világhírnév világhálós névsorolvasó mintegy két hónappal ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy a Kolozsvár művelődési vonzáskörében működő kulturális intézményeket - könyvkiadókat, írókat, képzőművészeket, operaénekeseket - a nyugati magyarság körében hatékonyan népszerűsítse. A civil szervezetek névsorolvasásának ötletét a hetilaphoz érkezett nagyszámú, különböző egyesületek-alapítványok tevékenysége iránt érdeklődő nyugati levél, illetve kérés adta. A Világhírnév elérhetősége: ww.vilaghirnev.ro. /A Világhírnév felhívása a civil szervezetekhez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"Torontálkeresztes az impériumváltás előtt Torontál megyéhez tartozott, amelyiknek a székhelye Nagybecskerek volt. A trianoni döntés Keresztest elvágta a megyeszékhelytől, a település alapítására, az 1914 előtti időszakra vonatkozó dokumentumok is Szerbiában maradtak. Ekkor elkezdték a helybeli katolikus templom építését. 1948-ig színmagyar falu volt. Most a helybeli magyar óvodában elmúlt tanévben a 25 kisgyermek közül csupán 15 volt magyar vagy félig az. Az oktatás ezért mind magyarul, mind pedig románul zajlik. 1968-ban 32 gyermek járt az óvodába, mind magyarok voltak. Azóta sokan elvándoroltak, a helyükbe románok telepedtek, akiknek 3-4 gyermekük van. - A 250 magyar nyelvű kötetet tartalmazó könyvtár csendjét aligha háborgatta valaki az eltelt tanévben. Az óvoda épülete siralmas. Az óvoda termében a padlón lavór, vödör, feltörlőrongy, ha esik, akkor becsorog és fel kell törülni. - 1980 után meg akarták szüntetni a magyar elemit, de a falu vezetősége közbenjárt a fennmaradás érdekében. A településen 2000-ben megszűnt a magyar elemi. Azt mondják, gyerekhiány miatt, pedig ez nem igaz, volt 6 jelentkező a magyar elemibe. A megszűnt magyar nyelvű elemi újraindításhoz különleges jóváhagyás, beiskolázási terv szükséges. A magyar iskola még magyar tankönyveket sem kapott, amikor még működött. A Nyugati Jelen szerkesztősége a tanszerek bevásárlásához 100-100 ezer lejt ajánl fel minden helybeli magyar tannyelvű iskolás számára. Amennyiben szeptemberig valaki Kereszetesen össze tud gyűjteni 4 jelentkezőt a magyar elemibe és kérvényezi az oktatás beindítását, akkor megindulhat. Mindez egy magyar többségű faluban történt, ahol magyar a polgármester és az általános iskola igazgatója is magyar. /Balta János: Mindannyiunk felelőssége. Keresztesen újra kell indítani a magyar nyelvű elemit! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./"

"Stephan Lang (holland nyelven közlő) hollandiai író beszélt életéről: Kálmándon született 1945. augusztus 16-án. Negyedik osztályos koráig ott járt, aztán hetedikig Börvelyben. Az inasiskola következett Nagykárolyban, ahol kiváló tanáraik. A kálmándi-börvelyi-nagykárolyi múltról az idén januárban megjelent De mollenjager (A vakondokvadász) című második regényében írtam. A három egymás mellett lévő falu, a református Börvely, az ortodox, román Lucaceni, valamint a katolikus-svábos Kálmánd elsősorban bécsi döntés utáni történetét írta meg benne. A Hollandiában megjelent kritikák szerint a könyv hiteles, és nem csak Erdélyre, de egész Közép-Európára általánosítva nagyon reprezentatív. Az író Nagykárolyból elkerült Nagybányára, az ércbányában dolgozott, majd elvitték katonának. Politikai okok miatt börtönbe zárták. Végül 1973-ban feliratkozott egy háromnapos budapesti kirándulásra, ahonnan nem tért vissza. Magyarországról Jugoszláviába szökött, onnan a holland nagykövetség segítségével Hollandiába jutottam, ahol élt egy nagynénje. Első De Transsylvanische bruiloft (Az erdélyi menyegző) című, önéletrajzi jellegű könyve életének erről a fejezetéről szól. A könyvben beszámolt arról a csalódásról, hogy Hollandiában 1974-ben, különösen az értelmiségiek, nem hitték el, hogy Romániában létezik politikai üldöztetés. A berlini fal ledöntéséig Hollandiában, de egész Nyugaton, az értelmiség baloldali volt. /Boros Ernő: Két holland könyv - rólunk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./"

"Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete lakossági fórumot rendezett a státustörvényről. A státustörvény szentesíti Antall József kormányfő akaratát, aki 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát - vélte Ráduly Róbert parlamenti képviselő. A törvényből jó néhányat már élveznek a határon túli magyarok, így az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány nyújtotta támogatási lehetőségeket, a magyar pedagógusok továbbképzési lehetőségét az anyaországban, ezek azonban nem támasztottak problémákat a hatóságok részéről - mondta a képviselő. Leginkább az a 20.000 forintnyi támogatás borzolta fel a kedélyeket, melyben a gyerekeiket magyar iskolába írató magyar családok részesülnek. Arra kell törekednünk, hogy a státustörvényt minél előbb alkalmazzák - mondta Kelemen Hunor parlamenti képviselő. Több felszólaló kifogásolta az RMDSZ vezetőségének hozzáállását a státustörvény elleni támadásokhoz. /(kovács kinga): Mindent meg kell tenni, hogy a státustörvényt minél előbb alkalmazzák - vélik a csíkszeredai lakosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Júl. 16-án tisztújító gyűlést tartott Nagyvárad tanácsának RMDSZ-es frakciója. A kilenc tagból heten jelentek meg, meghívottként részt vett Kapy István, Nagyvárad alpolgármestere. A tanácskozás kezdetén meghatározták a Szövetség tanácsi csoportjának közeljövőbeli prioritásait. A legfontosabb teendőnek a helyi közigazgatási törvény kisebbségekre vonatkozó előírásainak alkalmazása számít. Tavaly nyáron egy évre választották meg az Orbán Mihály elnök, Modok Gusztáv elnökhelyettes és Kis Gábor titkár összetételű frakcióvezetőséget, amelynek most járt le a megbízatása. Orbán Mihály bejelentette, hogy a következő mandátum ideje alatt nem kíván tagja lenni a frakció vezetőségének. Azzal indokolta, hogy az utóbbi öt évben végzett frakcióvezetői munkája után szüksége van az erőgyűjtésre. Elnöknek Kis Gábort elnökhelyettesnek és Zegoicea Gabriellát titkárnak választották meg. /I. Zs.: Nagyváradi önkormányzat. Új vezetők az RMDSZ- frakcióban. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 18./"