"Júl. 3-án megkezdődött a Guzsalyas alkotótábor a Sepsiszentgyörgy melletti városi táborban, ahol a jelenlévő száz gyermekből közel harmincan a Romániai Magyar Szó Csodavár gyermekmellékletének küldöttei. A gyermek tanulják a kézműves mesterségeket. Amíg egyik csapat nemezel, a másik gyöngyöt fűz, a harmadik agyagozik, korongozik, a negyedik a bútorfestés csínját-bínját tanulja, az ötödik csipkét ver, a hatodik farag, a hetedik furulyál-zenél, a nyolcadik kosarat fon, és a kilencedik népi játékokat játszik. A tábor lelkei Benkő Éva és Tóth B. Tinka, a Guzsalyas Alapítvány vezetői. /(Éltes Enikő): GUZSALYASBAN a csodavárasok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ "

"A kisebbségek iránti sokrétű törődés, szülőföldjükön való megmaradásuk és boldogulásuk a kétoldalú kapcsolatokat és így térségünk stabilitását erősíti. Ez teljes mértékben egybevág a magyar-román alapszerződés szellemével és betűjével - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter az Adevarul című bukaresti lap júl. 6-i számának adott interjújában. A hasonló román és szlovák törvények után a miénk a harmadik ilyen előremutató kisebbségvédelmi jogszabály a térségben. Nekünk semmi problémánk nincs azzal, hogy például számos szlovák nemzetiségű magyar állampolgár rendelkezik szlovák igazolvánnyal és kap támogatást Szlovákiától. De arról sem hallottam, hogy a Romániában szlovák igazolvánnyal rendelkező szlovák nemzetiségűek kapcsán bármilyen politikai nyilatkozat hangzott volna el román részről. Szlovákia részéről egyébként higgadt álláspontot tapasztaltunk, és korábbi kérésük alapján hamarosan sor kerül a törvény végrehajtásával kapcsolatos konzultációra - mondta. Martonyi hangsúlyozta, hogy a magyar kormány közel két éve folyamatosan tájékoztatta a szomszédos országokat és más nemzetközi partnereit a törvény kidolgozásának minden részletéről, kész volt érdemi konzultációt és eszmecserét folytatni a partnerek konkrét észrevételeiről, felvetéseiről. A magyar külügyminiszter leszögezte, hogy a törvénynek területen kívüli hatálya nincs, magyar hivatalos szervek államigazgatási tevékenységet nem végeznek a szomszédos ország területén. Martonyi emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság megállapítása szerint a törvény teljes mértékben összhangban áll a Magyarország és az Európai Unió közötti társulási megállapodással. /Státustörvény: Összhangban a román-magyar alapszerződéssel Martonyi János magyar külügyminiszter interjúja az Adevarulnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

"Az RMDSZ az elmúlt időszakban a szövetség további eredményeket ért el - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ elsősorban arra törekedett, hogy ne álljanak le azok a pozitív folyamatok, amelyek az elmúlt időszakban beindultak. A közigazgatási törvény életbelépése az elmúlt három hónap egyik legjelentősebb eredménye. Gheorghe Funar polgármester nyíltan megtagadta a törvény alkalmazását, de Takács szerint ez ellen megvannak a megfelelő bírósági, politikai és közigazgatási eszközök. Szintén az eredmények közé sorolható a 2001. februárjában életbe lépett, az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatásáról szóló törvény, amely több tízezer erdélyi magyar tulajdonos kálváriáját rövidíti meg. Ami viszont az egyházi ingatlanokat illeti, nemhogy ezek visszaszolgáltatása terén nem történt semmilyen előrelépés, de még az érvényben levő rendelkezések alkalmazása is várat magára. Az RMDSZ javaslatai a kis- és középvállalkozók számára biztosítandó kedvezményekről bekerültek az idei költségvetésbe. Takács szerint az RMDSZ jó politikai érzékének köszönhető, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem kérdése is bekerült a megállapodásba. Az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezményben szerepel a földtörvény alkalmazásának felgyorsítására. Ehelyett Adrian Nastaseék hónapokig a jogszabály korlátozó módosításán fáradoztak. A jogszabály végül úgy módosult, hogy csak elenyésző mértékben csorbítja az erdélyi magyarok által visszaigényelt tulajdon nagyságát. Takác úgy véli: amennyiben sikerül maradéktalanul teljesíteni az egyezményben foglaltakat, amelyben még olyan fontos kérdések is szerepelnek, mint a 24 órás országos magyar rádióadás, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem kérdése, az RMDSZ meg lehet elégedve a kormánypárttal való együttműködéssel. A státustörvény miatt jelenleg felerősödtek a nacionalista hangok, az RMDSZ össztűz alá került, a szövetségen belül is folynak a minősítgetések. Látható volt azoknak a román politikusoknak a "barátsága", akikkel a tusnádfürdőihez hasonló rendezvényeken találkoztak évről évre: rögtön retorikát váltottak. Mélyreható mentalitásváltás nem történt sem a román politikában, sem a román közember szintjén, különösen Edélyben. Jó példa erre a tavalyi parlamenti és elnökválasztás, amely hatalmas fölényhez juttatta Erdélyben a nacionalista erőket. /Székely Kriszta: Mérlegen az SZDP-RMDSZ egyezmény. Takács: A politikai körülményekhez kell viszonyítani az eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

"Vekov Károly képviselő júl. 6-i kolozsvári sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) viszonyának alakulásában az elkövetkező időszakban döntő szerepe lesz annak, hogy mi határozza majd meg a továbbiakban a szövetség és a kormánypárt által megkötött együttműködési megállapodást. Az elkövetkező időszakban az erdélyi magyarság számára az egyházi ingatlanok kérdése és a kolozsvári magyar egyetem ügye jelenti a két kulcsfontosságú problémát. A képviselő elmondta: augusztusig mindkét esetben módosító jogszabályok kidolgozására kerül sor. Az RMDSZ-nek pedig egyértelműen meg kell fogalmaznia álláspontját. A státustörvénnyel kapcsolatban a képviselő leszögezte: fölösleges a hangulatkeltés, hiszen a jogszabály nem Románia területén érvényesül. Ugyanakkor kiemelte, hogy egyéni identitásvállalásról van szó, amit az illető magyar hatóságok egy testület közbenjárásával tudomásul vesznek. A román fél részéről a státustörvény ellenes megnyilvánulás eltúlzott kampány volt, amelynek során megpróbálták elvonni a lakosság figyelmét az országos gondokról. A politikus szerint úgy néz ki, hogy a magyar kormány mértéktartó álláspontja fog győzedelmeskedni, a kemény román állásfoglalások napról napra tompulnak, s lassan normális mederbe terelődik a román-magyar viszony. /Új politikai helyzetben az RMDSZ. Ingatlan- és egyetemügy - kulcsfontosságú prioritások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

"Kelemen Hunor parlamenti képviselő júl. 6-i sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy nem tartja megalapozottnak a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) indoklását, arra reagálva, hogy a több ifjúsági szervezetet tömörítő MIT kilépett az RMDSZ-ből. A képviselő megjegyezte, hogy nem ez az egyedüli hazai legitim ifjúsági szervezet. A féléves parlamenti tevékenységről elmondta, hogy több mint 400 törvénytervezet került a képviselőház elé, s ezek jelentős része sürgősségi kormányrendelet volt. Az RMDSZ szempontjából az államosított ingatlanokra vonatkozó törvényt, illetve a helyi közigazgatási törvényt tartja a legfontosabbaknak. A státustörvény kapcsán kibontakozott vitáról megállapította, hogy a hangulat csillapodni látszik, s ebben az RMDSZ-nek is nagy szerepe van, hiszen a híd szerepét töltötte be a román és a magyar kormány között. /Szüszer-Nagy Róbert: Kelemen Hunor sajtótájékoztatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./"

"A Sapientia Egyetem csíkszeredai székhelyén dr. Balázs Lajos, a román-angol szak megbízott előkészítője leszögezte, hogy reális szükségletből indultak ki a kar létrehozásakor. Megoldatlan Székelyföldön a román nyelv és irodalom célravezető tanítása. A tanterv, a tankönyv nem megfelelő, de a személyi feltétel sem biztosított. Valahányszor ellenőrzés jött, a végkonklúzió az volt: nem tudnak a magyar gyerekek románul. 1989 után az idehelyezett tanárok zöme hazament. Belőlük lettek az úgynevezett elüldözettek. A megüresedett román tanári állásokat érettségizettek foglalták el. 445 román nyelvtanári állás üres a három székely megyében. Ráadásul az elkövetkező hat esztendőben háromszáz, jelenleg működő tanító-tanár megy nyugdíjba. Ez indokolja a szak indítását. Balázs az oktató személyzet 80-85 százalékát a bukaresti egyetem bölcsész karáról hívta meg. Ugyanakkor a Székelyföldről származó fiatal, induló szakemberek közreműködésére is számítanak. Az egyetem módszertani központ is kíván lenni, mivel kutatni fogja e nyelv tanítását sajátosan a magyar iskolában. Ugyanazon a szinten fogják tanítani a magyar leíró nyelvtant. Bevezetik a román-magyar kontrasztív nyelvtan megnevezésű tantárgyat. Fordítástant is fognak tanítani. A tanszék létrehozásával párhuzamosan a könyvtár létrehozatalán is fáradoznak. Az angol nyelv tanulásához egy nyelvi laboratórium is szükséges, ehhez Magyarországról várnak támogatást. /Daczó Dénes: Minőségi oktatás és kutatási rendszer. Nem diplomagyárba hívjuk a diákokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése nyilatkozata szerint a nemrég lezajlott nyolcadik osztályosok képességfelmérő vizsgáján a nagyfokú elbukás oka a magyar gyermekek esetében a tanügyi törvény néhány diszkriminatív jellegű előírása: a román nyelvet nem sajátos módszertan alapján tanítják s kérik számon, Románia földrajzát és történelmét pedig a magyar gyermekek nem tanulhatják anyanyelvükön. Emiatt aztán sok magyar gyermek gyakran az ország elhagyására és magyarországi gimnáziumok igénybevételére kényszerül. Mindezt akár burkolt etnikai tisztogatásnak is lehet nevezni - így a nyilatkozat, mely határozottan tiltakozik a megkülönböztető helyzet ellen, s követeli az RMDSZ-től, hogy érje el a törvény kifogásolt rendelkezéseinek módosítását. Ugyanakkor az Egyházkerületi Közgyűlés követeli "az RMDSZ 1994-ben benyújtott, közel ötszázezer aláírással ellátott állampolgári tanügyi törvénykezdeményezés parlament elé terjesztését és elfogadását". - A közgyűlés arról is döntött, hogy a nyári vakáció idején kéthetes felkészítőt szervez az érintetteknek román nyelvből, illetve Románia földrajzából és történelméből. A felkészítés teljes költségét az egyházkerület biztosítja, beleértve a tanulók (esetleges) kollégiumi elhelyezését is. Az erre kijelölt helyek: Nagyvárad, Szatmárnémeti és Zilah. /Burkolt "nyelvvizsga" volt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"

"Iliescu elnök szerint a státustörvény provokatív jellege szította föl Romániában a nacionalista indulatokat. Kiss János emlékeztetett: a múlt század hatvanas éveinek elején már beindult az országtisztogatásnak szánt nyomor-gőzhenger. Elsőnek a németek, zsidók szaladtak neki a határnak, anyaországuk busásan fizetett is értük a maga státustörvénye alapján. Akkor nem érte szó a német és zsidó államház elejét! A marosvásárhelyi események idején sem volt még szó státustörvényről. A kolozsvári polgármester ügyködéseit sem a státustörvény provokálta és provokálja ki. Nem a státustörvényben van a hiba, hanem a románság túlérzékenyítettségében. Nagyon túloz a román kormány, amikor azt próbálja elhitetni a világgal, hogy a nemzeti kérdés itt példásan megoldott. /Kiss János: Státustrauma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

"Bizonytalanná vált a lapterjesztés. A terjesztő, a Rodipet Rt. csődhelyzetbe került, hosszú ideje. A Romániai Magyar Szót kiadó Transil Rt-nek például már több, mint három hónapja nem fizet! Lassan csak a magyar lapnak több mint félmilliárd lejjel tartozik olyan körülmények között, hogy az előfizetésekért a pénzt a megrendelőktől hónapra, évnegyedre, félévre, sok esetben egész évre előre beszedte. Az 1990-ben a Román Postából kivált Rodipet egy évtized alatt sem tanulta meg a piacgazdaság legelemibb szabályait. Ma már azt nem engedheti meg magának, amit 1990-ben elfogult alkalmazottai még megtehettek, hogy az RMSZ-t egyszerűen kidobták a postavagonból, de az előfordul, hogy több megyében is elárusító pontjain csak akkor tették/teszik ki, és persze csak ideig-óráig a magyar lapot, ha a szerkesztőség közbejár, tiltakozik. Sokszor ahogy becsomagolják az RMSZ-t a "rendelést", úgy kerül a begyűjtőhöz mint remittenda. Ezzel magyarázható az, hogy Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér és más megyékben hónapokon át egyetlen szám sem kél el. A Rodipet mintegy 150 milliárd (!) lejjel tartozik a kiadóknak. /Gyarmath János: Csőddel csődbe? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"

"Szatmárnémetiben a tanácsosok megszavazták, hogy a város helységnévtábláin, illetve a szatmárnémeti önkormányzati hatáskörbe tartozó intézmények névtábláin háromnyelvű felirat legyen. Simon József tanácsos indoklásában elmondta, hogy az új közigazgatási törvény életbelépése óta eddig már eltelt 50 nap, tehát semmi szükség a további halogatásra, s bár a város német nemzetiségű lakossága 20 százalék alatti, az európai szellemiség térhódítására vallana a háromnyelvű felirat kitétele. /Ágopcsa Marianna: Háromnyelvű névtáblák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./"

"A 75 éves Bokor Sándor tíz esztendeje gondnoka a csermői református egyháznak.Kéthetente a pankotai pap, Kondor Endre tart Csermőn istentiszteletet, Bokor Sándor egyedül ül a szószékkel szembeni padsorban. Jelenleg 54 tagú a gyülekezet, egy-egy istentiszteletre 15 ember, ha eljár. Szépen rendbetették a templomot az utóbbi években, a Bokor házaspár gondnoksága alatt. /J. Gy.: Haranglábon szól a harang. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./"

"Szilágyi Puskás Albert református tiszteletes Szigetfalun, a bánsági református szórványközpont lelkészi hivatalában elmondta, hogy a település Gátalja község részét képezi, s a református nyilvántartásban 96 hívő szerepel. A kevés, de lelkes hívő áldozatkészségét példázza a tatarozott lelkészi hivatal, valamint a jó állapotban lévő csonkatornyú templom. Szilágyi Puskás Albert szórványlelkész árvaházat tervez az egykori református iskola kisajátított épületébe, ha sikerül visszaszerezniük az ingatlant. Ebben az árvaházban szeretné a felnövő gyerekeket reformátusnak, magyarnak nevelni.- A szigetfalui szórványközponthoz tartozik Gátalja, Vermes, Füzes /ahol eltűntek a kelyhek, eltűnt a vagyonleltár, lebontották a református templomot, valamint a parókiát/, továbbá Karámfüzes, Detta, Sztamora, Gyér és Csávos. Az utóbbi helyen polgármesteri hivatalban tájékoztatták: nem hogy reformátusok, magyarok sincsenek. A lelkész ennek ellenére elment, s talált 8 reformátust, akik sírva fakadtak, mert 40 éve nem láttak református lelkészt. Kiderült, hogy Csávoson templom is volt, amelyet az egyik árvíz ürügyén eltűntettek a föld színéről, a parókiával együtt. - A kilencvenes évek elején alakult meg a dettai református egyházközség azáltal, hogy az elköltözött német evangélikusok templomát az egyházkerület megvásárolta, megjavíttatta Tőkés László püspök úrnak köszönhetően. - Gátalja községben több mint 1200 magyar él. Össze kellene fogni a helybeli katolikus és református egyházközségnek az anyanyelvű oktatás megszervezése érdekében. - Január elsejéig a szórványlelkészhez tartozott Gyertyámos is. Ezen a településen 20 hívet talált, csakhogy szórványgyülekezet lévén nem foglalkoztak velük, ezért áttértek mindenféle vallásra, legtöbben az ortodoxra. Nem azt mondják, áttérnek ortodoxnak, hanem egyszerűen azt: "Tiszteletes úr, átállok románnak! Ne kérje az egyházi hozzájárulást." - A lelkész úgy látja, ha szerezni tudna egy mikrobuszt, beindíthatnák a szórvány mozgókönyvtárt. Egyházközségük ugyanis figyelemre méltó könyvadományt kapott a Magyar Tudományos Akadémiától. /Balta János: Szórvány-szolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./"

"A Szent Korona mellett magyarságunk legféltettebb ereklyéje a szent jobb, amelyet századokon át Bihar megye azonos nevű, előbb Berekis nevű településén őriztek. Ma Budapesten, a Bazilikában, külön erre a célra épült kápolnában őrzik. Szentjobbon bemutatták Csilik József monográfiáját /István király szent jobbja és Szentjobb község története, Partiumi Füzetek, Nagyvárad/, amely első szent királyunk, aki egyébként Európa első szentté avatott uralkodója, jobb kezének sorsát is végigköveti Székesfehérvártól Szentjobbon át Raguzáig, Bécsig, Czestochowáig, Pestig. Csilik József szólt a monográfia megírásának körülményeiről, ő is szentjobbi lévén, mennyit kellett küzdenie a bőség zavarával. Zatykó István polgármester bemutatta a kápolnát, amelynek falán tábla hirdeti: "E helyen őrizte Mercurius apát 1061-től a szent jobbot, családi monostorában, amelyet 1084-ben Szent László király megerősített, majd 1100 körül Álmos herceg kőből átépíttette, ahol évszázadokon át őrizték Szent István királyunk jobbját. Ennek emlékét őrzi máig Szentjobb község." /Tüzes Bálint: Monográfia a szent jobbról - Szentjobbról. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./"

"Romániának segítenie kell abban, hogy a Moldovai Köztársaságban élő honfitársai románnak vallhassák magukat - jelentette ki júl. 7-én Ion Iliescu államfő. Az elnök újságíróknak adott nyilatkozatában - a Moldovai Köztársaságra utalva - leszögezte: az a kísérlet, hogy elfogadtassák a romántól különböző moldovai nyelv létezésének elméletét, a románok "elnemzetietlenítését" szolgálja. Iliescu sztálinista elméletnek minősítette azt, hogy egy új, úgynevezett moldovai nemzet született volna. Kifejtette, hogy a Moldovai Köztársaságot "a második román államnak" lehet tekinteni, mivel az ott élők 65 százaléka román eredetű. Bukarest a világban élő románok nyelvi és kulturális egységét kívánja megőrizni. /Iliescu tiltakozik a határon túli románok "elnemzetietlenítése" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése nyilatkozatot adott ki az elkobzott egyházi ingatlanok tárgyában: ragaszkodnak az egykori nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium kormányrendelet által visszajuttatott épületének birtokbavételéhez, melyre az egyháznak a Nagyváradon működő tanintézetei miatt van szüksége. A közgyűlés szolidaritását fejezte ki az erdélyi magyar történelmi testvéregyházak iránt az elkobzott ingatlanaik visszaszerzéséért folytatott küzdelmükben. A közgyűlés értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója többségében támogatta a tíz-tíz egyházi ingatlant visszaítélő, 2000/94. számú sürgősségi kormányrendelet jogfosztó jellegű szövegmódosítását és írásbeli magyarázatot kért ez ügyben az RMDSZ képviselőházi frakciójától és a Vallásügyi Államtitkárságtól. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./"

"Júl. 8-án Kőrösfőn a helyi Rákóczi Kultúregylet szervezésében emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősére, Vasvári Pálra. Az ünnepségsorozat júl. 6-án kezdődött Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, ahol a felszólalók Vasvári Pál születésének 175. évfordulóján a szabadságharcos életútját, halálának körülményeit idézték fel. A rendezvény júl. 7-én Kalotaszegen folytatódott. Essig Klára festőművész képkiállításának megnyitására került sor a kőrösfői Művelődési Házban. Bánffyhunyadon a Petőfi kopjafánál tartottak emlékünnepséget. Magyarvalkón ünnepi istentisztelet keretében és a kopjafánál tartott ünnepi beszédekben emlékeztek meg Vasvári Pálról, majd felállították a kétnyelvű helységnévtáblát. Júl. 8-án az ünnepség istentisztelelettel kezdődött a református templomban. Többek között jelen volt Szabó László, a magyarországi ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkára, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, a Vasvári Pál Társaság elnöke, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Antal János, Kőrösfő polgármestere. A templom bejáratánál a Rákóczi Szövetség jóvoltából millenniumi emléktáblát avattak fel. Beszédet mondott Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke, majd megkoszorúzták Vasvári Pál kopjafáját. A Művelődési Házban tartott emlékülésen Szabó László helyettes államtitkár a státustörvényről kifejtette: a magyar parlamentben egyhangúlag elfogadott jogszabály "a határok nélküli nemzetegyesítés első lépése". Ezt követően sor került a Vasvári-díjak kiosztására. Idén kitüntetésben részesült: Sásd város önkormányzata, a magyarországi sajtószakszervezet vezetősége, valamint Pécsi L. Dániel jelképtervező, Kőrösfő tiszteletbeli polgára. A délelőtti ünnepség a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a magyarországi Vasvári Pál Társaság együttműködési nyilatkozatának aláírásával ért véget. /Valkai Krisztina, Kiss Olivér: Nagyszabású Vasvári Pál-emlékünnepség. Kétnyelvű helységnévtáblát avattak Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./"

"1974-ben írta Szilágyi Domokos Magyarok című versét, Nánó Csaba úgy tudja, hogy csupán 1990 után jelent meg nyomtatásban. Szilágyi Domokos ebben az időben nagyot csalódhatott nemzetében, a magyarságban, főleg az erdélyiben. Akkoriban kezdődött az első kivándorlási hullám: a művészetek jeles személyiségei hagytak itt csapot-papot a diktatúra miatt, amely lassan, de biztosan megpróbálta beolvasztani a magyarságot. A költő nemzetféltésből írta versét. Félt, hogy "nyomunk a szél porral befújja". A cikkíró, Nánó Csaba szerint a vers alapjában megrengette volna a magunkról alkotott, olykor túlzottan optimista, szivárványszínű képet. "Az RMDSZ-vezetők hurrá-optimizmusa magukról és munkájukról még manapság is sok embert megtéveszt." Az RMDSZ és az egyház között mélyül az ellentét. Egyes egyházi személyiségek "néha lelkészhez méltatlan kirohanásokat intéznek olyan személyek ellen, akikkel együtt kellene működniük. Még nagyobbak a bajok ott, ahol belső viszályok bomlasztják a csöppnyi szórványmagyarságot. Nagyobb gondot okoznak az olyan publicisták, akik övön aluli ütésekkel járatják le nemzetüket. Az oktalan ember saját magát űzi ki a társadalom perifériájára. (Ez történt az öngólt lőtt Tamás Gáspár Miklóssal is)." /Nánó Csaba: Nyomunkban a szél... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./"

"Nemzeti Kisebbségi Színházak Kollokviuma megjelöléssel az idén életre keltenék azt a színházi fesztivált, amelynek 1979- 1980-ban - valamint a 90-es évek elején is egyetlen alkalommal - Sepsiszentgyörgy adott otthont. A megrendezési jogát az idén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyerte el. A 200 millió lejre rúgó támogatás mellett azonban a gyergyói önkormányzat közreműködésére is szükség lesz. Az idén szeptember 5. és 9. közé tervezett Kollokviumról Szabó Tibor társulatvezető elmondta, jelenleg a pályázatírásnál tartanak és társrendezőket keresnek. A színházak részéről már érkeztek visszajelzések. Jelen lesz a szatmárnémeti, a nagyváradi színház - közösen a Kiss Stúdióval -, a temesvári, a marosvásárhelyi, valamint a sepsiszentgyörgyi társulatok, a Csíki Játékszín és a székelyudvarhelyi színház. /Gergely Edit: Társat keres a Figura. Színházi Fesztivál Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./"

"A csíkszeredai Regionális Központ A Bíró A. Zoltán vezetésével a Csíki-medence jelenlegi társadalmi helyzetéről készített tanulmányt. A kutatási részeredményekről megoszlik a régió elöljáróinak véleménye. A kutatás részeredményei arra engednek következtetni, hogy a térség társadalmi krízishelyzetben található: a családok többsége egyik napról a másikra, előretekintés, tervezés nélkül él, az embereknek nincs jövőképük, ezért a kilátástalanság hangulata uralkodik a régióban. Papp Előd csíkszeredai alpolgármester egyáltalán nem látja olyan tragikusnak a helyzetet. Madéfalva polgármestere, Blága Béni megjegyezte, hogy a falusi ember az adózások miatti félelmében mindig kevesebbet vall be mindabból, amilye van. Madéfalván például 2800 hektár megművelt földterület található, de ebből csupán ezer hektár szerepel a gazdasági nyilvántartóban. A polgármester úgy látja, a madéfalviak évről évre jobban odafigyelnek terményeik minőségére, vegyszerezésükre, ápolásukra, szántóik pedig a környéken a legszebbek. Csíkszentmárton elöljárója ellenben igazat adott a regionális központ kutatóinak. Ábrahám Lajos szerint a lakosság mindössze tíz százalékát teszik ki azok, akik jó körülmények között élnek, 65 százalékuk az átlagosnál gyengébben, a többiek pedig annál rosszabbul. Kiutat is kellene javasolni a társadalom számára" - fejtette ki Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő. /Rédai Attila: Saját kézbe venni sorsunkat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./"

"Júl. 7-8-án első ízben tartottak falunapokat Felsősófalván. Színvonalas előadások tették tartalmassá a rendezvényt, Szőcs Lajos, Gub Jenő, dr. Vofkori László helytörténeti témákat érintett, Szekeres Sándor, a HTMH munkatársa a székely falu perspektíváiról beszélt, Nagy Pál és Barabás László néprajzi tárgyú könyveket ismertetett. A székelykeresztúri Pipacsok táncegyüttes és a helybeli táncosok, énekesek szolgáltatták az ünnepi műsort. /Borbély László: Falunapok Felsősófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./"

"Az európai kisebbségek identitásának védelmét szolgáló kedvezmények általános összehasonlító elemzésére vonatkozó magyar kezdeményezést fogadta júl. 8-án az Európa Tanács Velencei Bizottsága, szemben azzal a román javaslattal, amely csak a magyar státustörvény vizsgálatára irányult. A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - az Európa Tanács tagországainak neves jogi szaktekintélyeiből álló testület. /Státustörvény. Elfogadták a magyar kezdeményezést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./ Rodica Stanoiu igazságügyi miniszter szerint nem lehet arról beszélni, hogy a Velencei Bizottság elutasította volna a magyar státustörvénnyel kapcsolatban előterjesztett román kormányfői javaslatot. A miniszter, aki részt vett a bizottság munkájában kijelentette, hogy a bizottság úgy döntött: egy munkabizottság július végéig megvizsgálja azokat az érveket, amelyeket Adrian Nastase miniszterelnök, illetve Martonyi János magyar külügyminiszter terjesztett elő, s ennek alapján októberre elkészíti jelentését. Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő kiemelte: tény, hogy a Velencei Bizottság olyan javaslatot fogadott el, amely összeurópai kitekintésben vizsgálja majd meg a kisebbségek identitásának védelmét és ápolását célzó európai jogi szabályozást és gyakorlatot. A bizottság nem hozott olyan döntést, ami csak a magyar törvényt lett volna hivatott vizsgálni, fejtette ki Horváth Gábor. /Újabb román-magyar nézeteltérés forrása a Velencei Bizottság jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

"A kormány úgy döntött, hogy visszaállítja a magyar sertéshús, élősertés és a sertésből készül hústermékek kedvezményes CEFTA-vámját. Az intézkedés július végén, augusztus elején léphet hatályba - közölte Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A kormányülésen született döntés nem terjed ki a baromfihúsra, amelynek esetében a román fél azt a magyar javaslatot sem fogadta el, hogy kölcsönösen megállapított kvótára állítsák vissza a kedvezményes vámot. A román kormány 1999. július 1-én függesztette fel az említett termékek esetében a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében alkalmazott kedvezményes 25 százalékos vámot, amely helyett 45 százalékos vámot állapított meg. A belső piac és a hazai termelők védelmére hivatkozó döntés eredetileg egy évre szólt, de tavaly meghatározatlan időre meghosszabbították érvényességét. Magyar részről kezdettől fogva vitatták a döntés gazdasági megalapozottságát. A tárgyalások csak idén május végén vezettek eredményre, amikor a szakértői találkozón a román fél ígéretet tett arra, hogy július elsejétől a sertéshús esetében teljes mértékben, a baromfihús esetében pedig meghatározott mennyiségre állítják vissza a korábbi állapotot. /Visszaállították a kedvezményes CEFTA-vámot a magyar sertéshúsra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

"A Szlovák Köztársaság már három évvel ezelőtt kibocsátotta a szlovák igazolványt a nem Szlovákiában élő szlovák nemzetiségek számára, amely szinte állampolgári jogokat biztosít a külföldön élő szlovákok számára. Adrian Nastase miniszterelnök azt állította, hogy nem volt tudomása arról, hogy román állampolgárságú szlovákok ilyen igazolvánnyal rendelkeznének. Figyelmet érdemel, hogy a szlovák kormány heves reakciója a magyar státustörvény ratifikálásával kapcsolatban, amely végül is diplomáciai csatornákon keresztül veszített intenzitásából. Lehetséges, hogy Nastasénak a magyar státustörvénnyel kapcsolatos nyilatkozatai nem egyebek a román szélsőjobbnak, a nacionalista köröknek szánt nyilatkozatoknál. /(bódi): Csak a magyar igazolvány irritál? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./"

"Dézsi Zoltán, Hargita megye alprefektusa a vele készült interjúban kiemelte, hogy földtörvény kivitelezése a legfontosabb. A birtokérvényesítést a megyében 3-5 település számára nem sikerült elkészíteni, ezek ugyanis nem tették le igényeiket. A megye több közbirtokosságának a megyei bizottság megítélte területeiket. Takács Csaba ügyvezető elnök kezdeményezésére épp erről tartottak megbeszélést Csíkszeredában. A megyei bizottság a visszaigényelt területeket érvényesítette, tehát 10 ha fölött közbirtokosságok esetében. - Elkészítettük a Hargita megyei kormányprogramot, az egyes települések fölmérték, költségvetésükben mi az, amit központi alapokból kapnak, s mennyi a saját bevétel. Hetente elemzik a helyzetet, tartják a kapcsolatot a településekkel. Végre megkapják a földgáz bevezetéséhez szükséges kormánygaranciát. Fontos az úthálózat korszerűsítése, a megyei tanács rendelkezésére álló összeg a tavalyinak háromszorosa, s az országutaknál is lényegesen jobb. Megindultak a tanulmánykészítés és -tervezés első lépései a Sepsiszentgyörgyről Besztercére tartó útvonal modernizálására, a másik pedig a Gyimesek felől Csíkszeredán keresztül Székelyudvarhely felé tartó útvonal. Két ilyen fontos nyomvonal kiépítése enyhítene a megye közlekedési gondjain. Júliustól kezdődik a megyei Konzultatív Tanács működése. Egyelőre jó az együttműködés a megyei tanács és a prefektúra között. /Gál Éva Emese: Beszélgetés Dézsi Zoltánnal, Hargita megye alprefektusával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

"Gyergyószentmiklóson négy héttel ezelőtt négy független tanácsos kilépett a gazdasági-költségvetési bizottságból. Árus Zsolt, Bencze Attila, Weil Gyula és Köllő Dávid, azaz két vállalkozó és két közgazdász úgy látta, hogy ezzel a lépéssel szolgálják a várost leginkább. - Részemről a legdöntőbb indok az volt - magyarázta Árus -, hogy felvetődött, a Figura Stúdió Színház megrendezné a kisebbségi színházak kollokviumát. Mindenki támogatásáról biztosította őket, ám a forráselosztásnál egyetlenegy tételt faragtak le, éppen ezt. A hét független tanácsos úgy látta, hogy az egységesen szavazó RMDSZ-esek aszerint voksolnak igennel vagy nemmel, hogy az RMDSZ vagy a függetlenek által előterjesztett határozattervezetről van-e szó. A kilépők hangsúlyozták, hogy a polgármester számtalan képviselő-testületi döntést nem hajt végre, többnyire azokat, amiket a függetlenek harcoltak ki. /B. K. : Gyergyószentmiklós. Magyart üldöz a magyar? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./"

"Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő a státustörvény fogadtatásáról leszögezte: Szlovákia fél szájjal tiltakozik, Románia azonban teljes hangerővel. A státustörvényről ki kellene végre mondani, hogy feszültségoldó, és a politikai stabilitást is növeli a térségben. Konzultáció folyt a törvény elfogadása előtt. Románia elfeledkezik arról, hogy ez nem precedenst teremtő törvény, hiszen ezt már megelőzte jó néhány hasonló európai jogszabály. A magyar kormány törekvését végül üdvözölte az ukrán vezetés, a horvát kormány és parlament, legutóbb ugyanilyen szerb álláspont alakult ki, mindez megerősíti a státustörvény kidolgozásának helyességét. Románia ezeket a lépéseket pénzügyi, szociális vonalon már régen megtette. Elég, ha csak az 1998/150-es törvényre utalunk, amely pénzügyi keretet és alapot teremt a határokon túli románok támogatására. - Románia nem törődik azzal, hogy a moldovai kormány európai szinten tiltakozik a kettős állampolgárság ellen, sokszor még a személyazonosságit sem kérik, amikor megadják a besszarábiaiaknak a román állampolgárságot. Ez a helyzet az észak-bukovinaiak esetében is, mondván: ők a "szent román földön élnek". A vitás kérdéseket a két országnak tárgyalásokon kell tisztáznia és megoldania, persze kikérve az RMDSZ véleményét is. "Nem lehetünk tétlen szemlélői, csendes meghallgatói annak, ami a román hivatalosságok részéről történik" - hangsúlyozta a képviselő. A Nagy-Románia Párt már beterjesztett egy olyan törvénytervezetet, amelynek az esetleges elfogadása után a romániai magyarokat külföldi állampolgárokként kezelnék. Innen már csak egy lépés az internálótáborok létrehozása, kiutasítás, vagyonelkobzás stb. A kormánypárti Paunescu szenátor egyenesen lenácizta a státustörvényt. /Román Győző: Két mérce egy országban. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./"

"Az önálló Szatmári Római Katolikus Egyházmegye közel kétszáz éves. Reizer Pál püspök felvázolta a szatmári püspökség történetét, amelyet 1804-ben alapítottak meg, Sokszor változott a területe, a trianoni békeszerződés például négy részre szakította. Az egyik maradt Romániában, szatmárnémeti székhellyel és székesegyházzal, összesen 54 plébániával. Egy másik rész, 44 egyházközség 65 ezer hívővel Kárpátaljára került. Még ma is van körülbelül ennyi katolikus, ott ugyanis nagyon aktív a hitélet, sőt most már a kárpátaljai püspökség apostoli kormányzósággá lépett elő. Magyarországon 27 egyházközség maradt, hét pedig a Felvidékre került. A kommunizmusban a püspökségeket esperesi rangra fokozták le. Scheffler János szatmári püspököt 1952-ben letartóztatták, s még abban az évben meghalt a hírhedt zsilávai börtönben. Boldoggá avatása folyamatban van. 1990-ben a pápa visszaállította az egyházmegyéket Nagyvárad, Szatmárnémeti, Temesvár, Jászvásár és Bukarest központokkal. 1990-ben Peire püspök visszatért a volt püspöki palotába. A szatmárnémeti apácák építettek maguknak egy új rendházat. - Az elmúlt tíz évben sokat tettek a püspökség tevékeny volt: megalapították a Hám János Római Katolikus Szemináriumi Líceumot, van egy 120 férőhelyes internátus is, amelyben a vidéki diákok laknak. A líceumban kilencediktől tizenkettedik osztályig minden évfolyamon van egy-egy párhuzamos osztály összesen több mint kétszáz diákkal. Nagykárolyban működik a Kalazanczi Szent József Római Katolikus Líceum, annak körülbelül 160 tanítványa van. Vásároltak két házat, amelyekben óvodát indítottak. /Pataky Lehel Zsolt: Helyrehozni negyven év hibáit. Interjú Reizer Pál szatmári római katolikus megyés püspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./"

"Június 24-e és július 7-e között Székelyudvarhelyen zajlott az Erdélyi Népfőiskola 2001 elnevezésű kisebbségügyi rendezvény, amelynek szervezője a nemzetközi Népfőiskolákért Egyesület. Huszonkét országból több mint ötven ifjúsági szervezet képviselői érkeztek Székelyudvarhelyre. Illyés Ágota, az egyik fő szervező elmondta, a Népfőiskolákért Egyesület székhelye Dániában van, és nyitott minden kezdeményezésre a témában. Elfogadták a pályázatukat az Európai Unió és Európa Tanács, tehát ők támogatták a rendezvényt. A szervezet célja egy közös európai párbeszéd megteremtése, ilyen elv alapján segít mindenütt szervezéssel, kiadványaival, nyitott a tagság felé, minél több embert próbál bevonni. Az udvarhelyi rendezvényről 35 perces film készült, CD-t is adtak ki, jelen volt néhány nyugati újságíró is, akik tudósítottak az eseményekről. A dokumentumokat bemutatják az európai intézményeknek. /F. D. D.: Kisebbségügyi konferencia Székelyudvarhelyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./"

"Simonfy Irén festőművész, 1991-től Szilágy megyei EMKE-elnök bejelentette tisztségéről való lemondását, a jelenlegi vezetőségi tagokkal együtt. Simonfy Irén indoklásában kifejtette, hogy tíz esztendőn át szilágysomlyói székhellyel, anyagi támogatás nélkül szolgálta Szilágy megyében az EMKE célkitűzését: a magyarság közművelődésének szervezését, irányítását. Elindította az Oxford International Language School Pitman angolnyelv-tanfolyamát. Összesen közel nyolcszázan végezték el alap- és középfokon a tanfolyamokat, megszerezve az ezzel járó nemzetközileg elismert oklevelet. Simonfy Irén létrehozta Szilágysomlyón az EMKE-székházat, melynek teljes berendezése az ő erőfeszítésének köszönhető. Az ingatlan karbantartásának költségét saját maga fedezte. Az EMKE-székház öröm helyett keserűséget okozott az utóbbi három-négy évben a Szilágysomlyón tapasztalt irigység, gáncsoskodás, akadályoztatás miatt, mivel mind a helyi RMDSZ-szervezet, mind a Báthory Alapítvány elnöke, dr. Szémann Péter, valamint az utóbbi időben Erdei János tanár igyekeznek kisajátítani az ingatlant. Simonfy Irén bejelentette, hogy az EMKE-székház ingóságait kizárólag a pusztinai csángómagyar Szent István Szervezetnek adományozza. /Simonfy Irén festőművész, Szilágy megyei EMKE-elnök: Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./"

" Harmadik alkalommal szervezte meg a Szovátai Magyar Ifjúsági Találkozót Szovátán az Sz-MADISZ. A júl. 5-től 8-ig tartó táborban több mint száz résztvevő és előadó, politikus fordult meg. Több településről érkeztek a táborozók. Több előadás hangzott el, megbeszélést tartottak az Itthon, fiatalon mozgalom területi vezetői, majd több RMDSZ-politikus (Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők, dr. Verestóy Attila szenátor és Sófalvi László megyei önkormányzati képviselő) látogatott a táborba. Külön téma volt a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ szakítása az RMDSZ-szel. Dr. Verestóy Attila szenátor a magyarországi támogatásokkal kapcsolatosan megjegyezte, hogy ezek a pénzek nem könyöradománynak számítanak a magyar adófizetők részéről, mivel alkotmányban rögzített tény, hogy az anyaországnak kötelessége támogatni a határon túli magyarságot, ezen belül az ifjúságot. A gond csak ott van, hogy a pályázati összegek nagyrészét legtöbbször olyan, magukat ifjúsági vezetőknek tartó egyének kapják, akik az erdélyi magyar fiatalság csak igen kis hányadát képviselik. /Katona Zoltán: Ifjúságpolitikai szerepvállalás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./"