Önkéntesek Petrozsényban
Lelkesen, a szeretet jegyében
Idén a Gyulafehérvári Egyházmegye Caritas szervezete Petrozsényt választotta helyszínül önkéntes táborának megszervezéséhez. E hét elejétől 160 fiatal munkálkodik a város szépülésén, a helyi közösség épülésén.
Kedd reggel a Szent Borbála templomban szentmisével indult az Ausztriából, Németországból és Erdély egész területéről érkezett önkéntesek idei tábora. – Arról beszéltem a fiataloknak, hogy az önkéntesség mögött mindig ott a lelkesedés. És ez a görög eredetű kifejezés azt jelenti, hogy van bennünk valami Istenből és ezt örömmel fejezzük ki. Nyitottak vagyunk a reményre és a szeretet megélésével kívánjuk elérni a teljességet – mondta ft. Szász János plébános kanonok.
A szentmisén jelen volt Tiberiu Iacob Ridzi petrozsényi polgármester is, aki örömmel köszöntötte a fiatalokat, köztük közel 40 petrozsényi önkéntest is. – Büszkeséggel tölt el, hogy vendégül láthatunk benneteket. Előre is hálásan köszönöm mindazt, amit a városunkért, közösségünkért tesztek. Igaz, hogy minden jó kezdeményezés Istenben gyökerezik. És köszönöm, hogy ti időt szakítottak az életetekből arra, hogy eljöjjetek, segítsetek nekünk és példát mutassatok – fogalmazott Ridzi.
A tábort megnyitó szentmisén jelen volt egy 55 fős várpalotai küldöttség is, amely a két település közti testvérkapcsolat keretében látogatott Petrozsényba.
A Gyulafehérvári Egyházmegye területéről (Csíkból, Udvarhely környékéről, Marosvásárhelyről, Brassóból stb.), illetve az Ausztriából és Németországból érkezett fiatalok egy héten keresztül tevékenykednek a városban, illetve a környéken. – A fiatalok számos munkát bevállaltak. Például a piac melletti park bútorzatának újrafestését, a stadion padjainak, kerítésének felújítását, a kórház egyik részlegének kimeszelését, a 4-es iskola, illetve egy óvoda kerítésének, épületének szépítgetését. Külön csoport tevékenykedik a Páreng-hegység takarításán és néhány fiatal a kolónia negyedi szegény, idős embereknek segít kitakarítani, kimeszelni, rendbe szedni a házaikat – ismertette az egy hetes tevékenységet Szász János plébános.
A fiatalok a helybeli Caritas házban, illetve a 4-es iskola sporttermében vannak elszállásolva, étkeztetésüket az egyetemi kantinban oldották meg. A munkálatokhoz szükséges eszközöket a petrozsényi önkormányzat biztosítja.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

Külhoni kolonc
Nem tudjuk, hányan élnek román állampolgárként az ország határain kívül (mint ahogyan azt is csak saccra, hogy mennyien belül).
Nincs fogalmunk a vendégmunkás-populáció szakmai, szociális, nembeli és korfa szerinti tagozódásáról. Nincs értékelhető statisztika a szóban forgó népesség dinamikájáról, arról, hogy csökkenőfélben van-e a kivándorlás, felgyorsul vagy éppen stagnál, miként módosul a célországok rangsora, milyen a szétszakadt családok aránya, és egyáltalán... mi is történik azokkal, akik másutt boldogulnak, de (legalább) szavazati joguk révén hazájukhoz kötődnek. A határon túli románokért felelő kormányzati szervnek nincs átfogó, középtávú elképzelése: a(z amúgy jelképes) forrásokat eddig jórészt a Pruton túlra és a szerbiai Timoc völgyére irányította, kampányszerűen és enyhének mondható hatékonysággal.
Ez hát a rövidre fogott helyzetkép, amelyre átmenő jegyet csak akkor adhat a semleges tanári testület, ha fel szeretne zárkózni az épp lezajlott érettségi tunningolt sikersztorijához. Eközben pedig a bukaresti törvényhozás úgy ment el nyaralni, hogy nem tisztázta a külhoni román állampolgárok szavazati feltételeit. Az elektronikus voks esett, érthető módon (senki sem bízna holmi szoftverekben, amikor még az időjárást is lehet kormányzati és ellenzéki módon ismertetni – egyforma hitelességi hányadossal). A levélben leadott szavazat tűnik életszerűbbnek, meg a hozzáutalt előzetes bejelentkezés. A tervezet szerint a külhoniaknak ugyanúgy két szenátora és négy képviselője lenne, mint eddig, miközben számarányuk (és a nemzetgazdasághoz való hozzájárulásuk) változatlanul magas. De hát nem is tudjuk, hogy éppen mekkora..
Rostás-Péter István
Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés László korruptmentes RMDSZ-t akar
Az RMDSZ-től elvárható, hogy egyértelműen és határozottan a korrupcióellenes küzdelem oldalán álljon – jelentette ki közleményében Tőkés László európai parlamenti képviselő.
„Más szóval ne csak az alaptalanul vagy méltatlanul meghurcolt RMDSZ-es közszereplőket védelmezze, hanem saját korruptjaitól is próbáljon megszabadulni. Már csak európai néppárti tagsága is erre kötelezné legnagyobb érdekszövetségünket” – fogalmaz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Tőkés sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának legutóbbi ülésén – amely a romániai helyzetet tűzte napirendre –, Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő „az amúgy jogosan felvetett kisebbségi jogok fedezékéből szólva a korrupcióellenes harc jegyében folyó politikai leszámolásra helyezte a hangsúlyt ahelyett, hogy a nemzetiségre való tekintet nélküli, pártatlan eljárást sürgette volna”.
A közlemény rámutat: a román parlament nemcsak Victor Ponta kormányfőnek, hanem Borbély László RMDSZ-es képviselőnek is védelmet nyújtott az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) bűnvádi eljárásával szemben. „Amint az már annak idején is nyilvánvaló volt, a Kiss Sándor vezette bihari RMDSZ kétes gazdasági szerepet játszó nomenklatúra tagjai, nevezetesen Biró Rozália és Szabó Ödön is nem másért, mint a parlamenti mentelmi jog megszerzése céljából választatták meg magukat szenátornak, illetve képviselőnek” – olvasható továbbá Tőkés közleményében.
Emlékeztet: Kiss Sándor ellen júniusban többrendbeli pénzmosás, csúszópénz elfogadása, befolyással való üzérkedés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a DNA. „Erdélyi magyar közösségünk jól felfogott érdeke volna, hogy az RMDSZ elébe menjen a várható fejleményeknek, de legalábbis elhatárolódjon a feltételezhető vagy vélelmezhető – tényleges – korrupciós ügyektől” – írja Tőkés.
Az EP-képviselő szerint örvendetes, hogy „az igen gyakran kettős mércét alkalmazó” uniós intézmények ingerküszöbét is elérte végre a romániai korrupció. Emlékeztetett, Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke határozottan felszólította Romániát, hogy az igazságszolgáltatás munkáját ne akadályozza – amint azt a román törvényhozás Victor Ponta miniszterelnök korrupciós ügyében teszi.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Lovasíjászrekord az Óriáspince-tetőn
Világrekordot állított fel Pászka Lehel, aki kantár és nyereg nélkül ülte meg vágtázó lovát, és lovaglás közben 15 céltáblát talált el nyíllal a hét végi Székely Vágta helyszínén, a Maksa melletti Óriáspince-tetőn.
A hétfőn felállított rekordot rögzítették, a vágatlan felvételt a Guinness Világrekordok bizottsága számára is elküldik. A lovasíjász négyszáz méteres távon vágtázott, a pályán több mint huszonöt méter távolságra és másfél méter magasba kihelyezett céltáblákra lőtt, miközben a lovon semmilyen felszerelés – még patkó – nem volt – mindezt pedig 37,74 másodperc alatt.
Pászka a világrekord felállításával kapcsolatban elmondta, azért bizonyult nehéznek a megvalósítás, mert a pálya alakja miatt a centrifugális erő miatt könnyen lesodródhatott volna a ló hátáról. Az állatnak ugyanis csatatempóban kellett vágtáznia, az esést ilyenkor elkerülni pedig csak úgy lehet, ha teljes harmóniában van egymással ló és lovas.
A bravúrról videofelvétel is készült, ezt egy, a lovast követő terepjáróról rögzítették, vágatlan változatát a teljes dokumentációval együtt a Guinness Világrekordok bizottságának is elküldik.
Pászka Lehel az elmúlt évben már világrekordot döntött, az akkori és az idei közti különbség csupán annyi, hogy tavaly 15 céltábla helyett 14-re lőtt, ám teljesítményét nem hitelesítette a világrekordokat jóváhagyó bizottság. Akkor több hónapos felkészülés előzte meg a próbálkozást, ám az edzés azóta is folytatódott, hogy idén még jobb eredményt érhessen el.
A hétfőn megvalósított produkciót a lovasíjász a hétvégi Székely Vágta alkalmával megismétli. Huszonhét székelyföldi település lovasa áll rajthoz a vágtán a Maksa melletti Óriáspince-tetőn – közölték az esemény honlapján a szervezők. A versenyzők közül nyolcan a nem igazolt eredetű lovak és lovasaik számára szervezett Góbé futamra neveztek be.
A tavalyinál többen vesznek részt igazolt eredetű lovakkal a versenyen. Sztakics Éva Judit főszervező szerint az eltelt öt év azt bizonyítja, hogy a Székely Vágta megmozgatta a székelyföldi lovas társadalmat. A lóállományra is jó hatással van, hogy a székelyek beszerezték a megfelelő lovakat.
A lovak eredetigazolásának a kérdését az teszi fontossá, hogy a Nemzeti Vágta szabályzata szerint angol telivérrel nem lehet benevezni a versenyre. Az pedig, hogy egy ló nem angol telivér, csak az eredetére vonatkozó iratokkal igazolható. 2013-ban lova eredetigazolásának a hiányosságai miatt nem vehetett részt a Nemzeti Vágtán a Székely Vágta győztese.
Az idei résztvevők többsége is Kovászna megye településeiről érkezik, Hargita megyét hét, Maros megyét pedig egy lovas képviseli. A Székely vágta előfutamait szombaton tartják. Ekkor tartanak ugyanakkor egyes-, kettes- és négyesfogathajtó versenyt is, melyre 15-20 fogat benevezését várják.
Szombaton este a rendezvény keretében mutatják be a Mátyás az igazságos című rockoperát a Magyar Nemzeti Lovas Színház, a Háromszék Táncegyüttes és helyi lovasok közreműködésével. A Székely Vágta vasárnap délutáni döntője előtt a hagyományőrző huszárok tartanak lovas harcászati bemutatót az Óriáspince-tetőn. A Székely Vágtára egyébként felújították az Óriáspince-tetőn nyolc éve felállított Háromszéki magyarok emlékparkját. Az építmény eredetileg fenyőfából elkészített elemeit tölgyfa elemekre cserélték.
Bencze Melinda
Krónika (Kolozsvár)

A Magyar Unitárius Egyház főtanácsi üléséről
A Magyar Unitárius Egyház legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága, a Főtanács július 3-án Kolozsváron ülésezett, tudtuk meg sajtóközleményükből.
Az összesen 119 tagú, világi és lelkészi képviselőkből álló Főtanács ülése a Kolozsvár-belvárosi unitárius templomban istentisztelettel kezdődött, ezután a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében folytatta munkálatait. A határozatképesség megállapítása és a tárgysorozat elfogadása után a Főtanács megemlékezett a közelmúltban elhunytakról, majd tiszteletbeli címek odaítéléséről döntött.
Az ülés gerincét az elmúlt év egyházkormányzati munkáját összegző jelentések értékelése képezte.
Ünnepi gála keretében a Főtanács elismerő oklevélben részesítette és méltatta a kiemelkedő teljesítményű egyházközségek, intézmények, lelkészek és világi vezetők egyházszolgálatát, köztük az Árkosi Unitárius Egyházközséget és Bíró Attila lelkészt. Elismerő okleveleket adtak át az egyházköri találkozók (Tordai-Hasadéki Találkozó, Marosi Egyházköri Találkozó, Küküllői Egyházköri Találkozó, Firtosi Találkozó, Szejkefürdői Unitárius Találkozó, Olt menti Találkozó, Vadasi Találkozó) mindenkori szervezőinek, köztük a Háromszék-Felsőfehéri Unitárius Egyházkörnek.
Szintén a gálán került sor Az én egyházközségem küldetése című esszépályázat és az egyházi beszédpályázat eredményhirdetésére, valamint az Unitárius–Univerzalista Nemzetközi Tanács (ICUU) megalakulása 20. évfordulójának méltatására.
A főtanácsi vacsorán a Berde-serleggel tartott hagyományos pohárköszöntőt ez alkalommal Farkas Emőd főgondnok mondta.
Márkó László, a Magyar Unitárius Egyház médiareferense
Közlemény
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Egyesek épp ott haltak meg
Nagyvárad alpolgármestere bunkó
Amióta hozzáláttak a nagyváradi Szent László-téren végzett felújítási munkálatokhoz, sorra kerülnek elő a múlthoz fűződő régészeti leletek. A polgárok jó része örül a múlt feltárásának, ám vannak olyanok, akiket ez egyértelműen zavar.
Találtak itt már két titokzatos kutat, több mint háromszáz éves csontvázmaradványokat, kerámia-töredékeket, bonyolult csatornahálózatot és tizenhetedik vagy tizennyolcadik századi útburkolatot egyaránt. Közismert tény, hogy a Várad szívében található Szent László-templom alatt a 2007-es tatarozási munkálatok végzése közben felhalmozott csontokat találtak – ezek feltárása a római katolikus püspökség közlése szerint folyamatban van.
A mostani munkálatok során a környék megbolygatásával újabb csontok kerültek elő. Mircea Mălan, Nagyvárad alpolgármestere az újabb régészeti leletek felbukkanásának apropóján tartott keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy mindig aggódik, amikor régészeti feltárásokat végeznek a téren, mert ezek akadályozzák a felújítási munkálatokat.
„Az nyilvánvaló, hogy egyméteres mélységben nem találni semmit, de amint mélyebbre ásunk, azonnal előkerülnek mindenféle csontok. Egyeseknek nem volt más dolguk, mint itt meghalni.” – nyilatkozta az Erdon.ro beszámolója szerint a városi alpolgármester. Hozzáállását ismerve joggal merülhet fel a kérdés, hogy a nagyváradi magyarság számára jelképes régészeti leletek közül mennyit tártak fel valójában, és mennyit hagytak a sürgető határidők miatt végleg betemetni.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Megalapozott-e a Ráduly Róbert elleni Sapientia-vád?
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai épületének felújítása körüli vélt törvénytelenségek képezik a Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármester ellen indított bűnvádi eljárás fő vádpontját. A korrupcióellenes ügyosztály (DNA) által megfogalmazott vádirat szerint Csíkszereda polgármestere megfelelő dokumentáció hiányában írta alá a Sapientia csíkszeredai épületének felújításához szükséges engedélyt. A másik vádpont szerint az időközben lemondott polgármester 270 lejjel károsította meg a polgármesteri hivatalt, amikor szolgálati kocsiját magáncélra használta. Jogászok szerint a második vádpont légből kapott – ilyen alapon az ország legtöbb polgármesterét el lehetne ítélni –, ezért a DNA minden bizonnyal az első vádpont bizonyítását szorgalmazza.
Maszkosok és iratok
Az 1977-ben szállodának épült csíkszeredai, belvárosi épületet a Sapientia kuratóriuma 15 évvel ezelőtt vásárolta meg oktatási célra, de csak jóval később, 2014 augusztusában kezdődhettek el a felújítási munkálatok. A mintegy kétmillió euróba kerülő átalakítások során új arculatot kapott az épület homlokzata, elvégezték a hőszigetelési munkálatokat, új tantermeket és laboratóriumokat alakítottak ki, illetve felújították a kollégiumi szobákat. Dávid László, az EMTE rektora a felújítási munkálatokról, illetve az azt megelőző engedélyeztetési eljárásról beszélt az Erdélyi Naplónak.
„Nem volt annyi pénzünk, hogy az épületet teljesen átépítsük. Végül az a döntés született, hogy a létező keretből fentről lefelé haladva kell elvégezni az átalakítási munkálatokat, hogy az épület az oktatás és a bentlakások szempontjából egyaránt maximálisan ki legyen használva. Az ingatlan szerkezeti felépítésén annyit változtattunk, hogy a felújítási munkálatokat tervező cég javaslatára az épület régebben felépített részét kiegyenesítettük” – sorolta a rektor. Állítása szerint az engedélyeztetési eljáráshoz szükséges dokumentáció benyújtása az építtetővel szerződéses viszonyban levő tervező cég feladata volt. Ezt a céget versenypályázat nyomán választotta ki a Sapientia, amelynek vezetősége minden szempontból elégedett az építészek munkájával.
A DNA a polgármesteri hivatal által kibocsátott építkezési engedélyben talált kifogásolni valót. A felújítási munkálatok már befejeződtek, az épületet átadták, a Sapientia vezetősége pedig semmit nem tudott arról, hogy az építkezési engedély körül valami nincs rendben. Csak akkor értesültek róla, amikor egy júniusi reggelen maszkos csendőrök kértek bebocsátást az épületbe, kilátásba helyezve, hogy ha nem engedik be őket, erőszakkal hatolnak be. A helyszínre érkező csíkszeredai dékánokkal végül abban egyeztek ki, hogy a kért dokumentumokat a rendelkezésükre bocsátja az egyetem. A DNA megbízásából a rendőrök minden olyan iratot magukkal vittek, ami a felújítást lehetővé tevő építkezési engedélyhez kapcsolódott.
Hivatalnoki kekeckedések
A rektor szerint az oktatási minisztériummal való kapcsolattartás döcög, de Romániában minden így működik, ezért szakmai ügyintézés szempontjából nem tartja az EMTE-t hátrányosabb helyzetű intézménynek a többi romániai egyetemnél. Dávid László a nagy gondot abban látja, hogy alapvető kérdésekben nem sikerült előbbre jutni. Nem érti például, miért kell egy magyar állami finanszírozású egyetemet magánegyetemként besorolni, kizárva ezzel a román állami támogatás lehetőségét. Az előző román–magyar kormányülések napirendjén szereplő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román–magyar vegyes finanszírozásának lehetősége az utóbbi években teljesen feledésbe merült, nincs semmilyen előrelépés. A Sapientiának már volt peres ügye is az állammal, miután a Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy akkreditáció előtt az EMTE-nek nem lett volna joga pályázni. Az egyetem viszont csak úgy nyerhetett akkreditációt, ha érvényes kutatási pályázatai vannak, amire az Országos Kutatási Ügynökség adott lehetőséget és engedélyt. A számvevőszék elleni pert végül is a kutatási ügynökséggel közösen nyerték meg, ma pedig az EMTE minden szinten akkreditáltan, törvényesen működik. A rektor szerint ilyen és ehhez hasonló pótcselekvéseket tapasztaltak a román hivatalosságok részéről, az egyetem azonban törvénytisztelő módon minden, a törvényes működéshez szükséges feltételt teljesít.
Mondvacsinált ürügyek
Az építkezési engedélyek kibocsátása országszerte vontatottan halad, nincs ez másként Csíkszeredában sem. A rektor szerint a tervező cég minden szükséges dokumentációt benyújtott a polgármesteri hivatalhoz, az engedélyeztetési folyamat azonban húzódott. Közeledett a téli időszak, a diákoknak lakást kellett biztosítani, a tulajdonost pedig szorította az idő. Megkérték a polgármestert, sürgesse meg a folyamatot. „Ráduly Róbert semmi törvénytelenséget nem követett el ezzel: az illetékes ügyosztály aláírásával végül is kibocsátották az építési engedélyt, amit a törvényes előírások szerint ő is ellenjegyzett” – foglalja össze a történteket a rektor. Az ügyészség szerint azonban a polgármester hiányos iratcsomó alapján írta alá az épület felújítását lehetővé tevő engedélyt. A rektor ezt eleve kizártnak tartja, mert a városháza építkezéseket jóváhagyó és felügyelő szakemberei folyamatos kapcsolatban álltak a tervező cég építészével. Ha bármilyen okirat hiányzott volna, a több hónapos várakozási idő alatt csak szólnak a tervezőnek, aki azonnal pótolja a hiányzó dokumentációt.
A DNA ügyészei a meggyanúsított polgármester tudomására hozott vádak szerint azt kifogásolták, hogy az épület eredeti tervezőjének jóváhagyására is szükség lett volna az átalakítási munkálatok engedélyeztetéséhez. Ezt Dávid László abszurdnak tartja, miután a hetvenes évek derekán, azaz a negyven évvel ezelőtt tervezett szálloda tervező cége már a rendszerváltás után megszűnt. „Erről soha senki nem beszélt nekünk, az ügyészek találták ki, hogy valamilyen fogást találjanak a polgármesteren” – méltatlankodik az egyetem rektora.
Érdekes jelenség, amint a Sapientia kapcsán megfogalmazott vádakat újabb és újabb köntösbe öltöztették. Valószínűleg az ügyészek is rájöhettek, hogy nehéz lesz bíróság előtt egy tendenciózusan félremagyarázott törvénycikkely alapján vádat emelni a polgármester ellen: arra hivatkozni, hogy nem kérte ki egy rég nyugdíjba vonult építész beleegyezését az épület négy évtizeddel későbbi felújításához. A perirat annyiban változott, hogy az ügyészek kiderítették: a Sapientia csíkszeredai karának a szomszédságában lévő, 1930-ban épült ortodox templom műemléképület, aminek környékén kultuszminisztériumi engedélyre van szükség az építkezési, felújítási munkálatokhoz, amivel az építtető nem rendelkezett.
A főépítész a felelős
A romániai építkezéseket szabályozó törvényi keret kimondja, hogy valamennyi épület felújításához az épület egykori tervezőjének jóváhagyása, annak hiányában pedig részletes szakértői véleményezés szükséges az épület állagáról és szerkezeti állapotáról – jelentette ki lapunknak Andrej Štefančič kolozsvári építész, számos romániai egyházi építmény tervezője, illetve felújítója. Szerinte a több évtizeddel ezelőtt emelt épületek esetében szóba sem jöhet az egykori tervező jóváhagyása, ezért minden ilyen esetben a felújítás engedélyeztetését igénylő tervező cégnek részletes szakértői véleményt kell csatolnia az ügyiratcsomóhoz. Az építési engedélyek kibocsátásáért a városi polgármesteri hivatalok főépítésze és urbanisztikai vezetője felel. Ha egy építési engedéllyel utólag bármilyen gond adódik, elsősorban ők tehetők felelőssé a hibás vagy hiányos dokumentáció miatt, és csak ezt követően vizsgálják a felettes szerv, a polgármester felelősségét.
De ez a vádpont is vakvágányra futhat, hiszen Andrei Făgărăşanu, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke nyílt állásfoglalásban jelentette be, hogy az ortodox egyház nem kíván részt venni a visszaéléssel vádolt csíkszeredai polgármester, Ráduly Róbert bűnvádi perében, és erről nemcsak a polgármesteri hivatalt, hanem a Hargita Megyei Törvényszéket is értesíti. „A csíkszeredai ortodox parókia nem tekinti magát sértett vagy károsított félnek. A parókia lelkésze elmondta, örül az egyetemi épület felújításának, sem a tervezéssel, sem a munkálatokkal kapcsolatban nincs ellenvetése” – fogalmazott Dávid László.
Tisztázásra vár az egyetem
„Egyértelmű, hogy a Sapientiával kapcsolatban felmerülő vádpontok nem állják meg a helyüket, mi semmiféle törvénytelenséget nem követtünk el” – foglalja össze az egyetem vezetőségének álláspontját a rektor. Érthetetlennek tartja azt is, amit Ráduly Róbert oktatói munkájával kapcsolatban fogalmaznak meg az ügyészek: úgy próbálják felépíteni a vádat, mintha Ráduly elsősorban azért lenne hibás, mert a Sapientián tanított. Amikor az oktatói állásra pályázott, még nem volt polgármester, miután pedig elöljáró lett, az EMTE éppúgy fenntartotta törvényesen állását, mint szerte az országban az egyetemek az éppen parlamenti képviselők oktatói munkaszerződését.
Dávid szerint jogilag nem róható fel Rádulynak, hogy bedolgozóként – polgármestersége ideje alatt is – megtartott néhány órát az egyetemen. „Mi azt várjuk, hogy végre tisztázódjon, mi a vádpont az építkezési engedélyek kibocsátása ügyében. Egyelőre ezzel kapcsolatban nem lehet tudni semmi bizonyosat” – mondta a a Sapientia EMTE rektora
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Politikai elszámolás
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának zsúfolásig megtelt rendezvénytermében bemutatták Toró. T. Tibor „Két pogány közt egy hazáért” című könyvét.
A moderátor szerepét Bakk Miklós politológus, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem docense töltötte be. Bakk Miklós szerint Toró T. Tibor ezzel a cselekedetével lezár egy politikai időszakot. Ellenben maga a szerző sem döntötte el, hogy a politikai végakaratát írta meg, vagy új kiindulópontot jelent. A szerző ezzel a munkájával politikai elszámolásra vállalkozott, amelyet legalább két dimenzióban vizsgálhatunk. El kell számolni a tettekkel, illetve a történeti „lábnyomokkal”. El kell számolni a tettekkel a politikus társak és a közvélemény előtt, másrészt a politikai lábnyomokkal. A szerző szerint az RMDSZ etnikai alapon szerveződött. Ez a politika képviselet beépíthető a román politikai pártrendszerbe. Másrészt létezik egy autonómiai iránt elkötelezett politikai képviselet. Ez az Erdélyi Magyar Néppárt. Mind az RMDSZ mind az EMNP célja a román nemzetállam lebontása. A kuruc- labanc felújítási kísérletével nem a kuruc- labanc régi szimbólumokat használja. Nem lehet a kísérletet elvetni. Ez a szembeállítás több mint a kulturális javak sorába sorolható valami. Létezik egy párttörténeti viselkedési elmélet, mely szerint bizonyos viselkedési formák túlélnek történelmi fordulatokat. Ma már 25 év távlatából látható, hogy a „csákányoláshoz” az eszközöket a román nemzetállam adta. A román nemzetállam is fejlesztette stratégiáját. A könyvről elmondta: túlságosan heterogén. Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kiemelte, hogy ez a kötet tranzitológiai szempontból látlelet. Különböző idősíkokra történő percepció. Érdemes megvizsgálni, hogyan gondolkodott a szerző. Érdekes elemezni, hogyan tudja feloldani ezeket a szemléletváltozásokat. Vizsgálható, az értelmiségi habitus miként egyeztethető a politikai léttel. Érdekes a szerzőnek a civil társadalomra vonatkozó eszmefuttatása. A kuruc- labanc paradigma végigkíséri a könyvet, amely politikai marketing szempontjából jó.
Toró T. Tibor szerint a könyv legfőbb erénye a külalakja. A mi világunkban annak a könyvnek van túlélési esélye, amely szemnek tetszetős. Ez a felvidéki Méry Ratio Kiadó érdeme. A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A borítót Fodor Tamás tervezte. A borítókép Jordánszky Elek A Magyar Országban s’ ahhoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem’ képeinek rövid leírása (Pozsony, 1836) című könyvéből származik. A legtöbb írás a Magyar Kisebbség folyóiratban jelent meg. Olyan szövegeket tartalmaz, melyek vízválasztó eseményekhez, kötődtek. Toró elismerte szemlélete, gondolkodása változott, azonban értékeit nem adta fel. Az értelmiségi és politikai habitus látszólag ellentmondásban van. „Azok a politikusok viszik előre a társadalmi fejlődést, akikben megmaradt annyi értelmiségi habitus, hogy erkölcsi korlátokat szabjanak a hatalomnak.”
A kuruc-labanc attitűdre vonatkozóan azt mondta, hogy a kuruc attitűd azt jelenti, hogy minél messzebb a centrumtól építsük saját világunkat Erdélyben. Másrészt össz- magyar kontextusban gondolja el, melynek központja Budapest. Lényegében erdélyi regionális újraszerveződés formában képzeli el. A labanc attitűd azt jelenti, hogy be akar épülni a főhatalomba, mert így tudja a magyar közösség érdekeit képviselni. Bukarest célja a homogenizálás, az asszimiláció.
A könyvről
A könyv a Pro Minoritate Könyvek sorozatában jelent meg. Tanulmányok, politikai publicisztikák, dokumentumok gyűjteménye. A két évtizednyi válogatás egy interjúval egészül ki. A szerző az erdélyi magyarság „kuruc” irányzatának képviselője. A könyv címét egy kuruc nótából kölcsönözte. A dokumentumok a szerző által vezetett szakpolitikai műhelyekben születtek, amelyeket csapatmunka eredményének tekint. Értékesek az ezen írásokhoz kapcsolódó lábjegyzetek. A 302 oldalas könyv bevezetőjében Németh Zsolt többek között a következőket írja: „A határon túli embert magyarnak maradásában támogatni akaró anyaországi politikának fontos támaszt jelentenek azok a határon túli magyar szervezetek és politikusok, akik igyekeznek napirenden tartani a megmaradáshoz szükséges igények teljes vertikumát…”
Toró T. Tibor egy interjúban elmondja: „Egyre világosabb számomra, hogy jelenleg két különböző közösségi jövőkép és annak megfelelő politikai szemlélet törésvonala metszi ketté az erdélyi magyar politikai elitet. Az egyik irányzat beépülni akar a bukaresti főhatalomba, hogy onnan intézhesse a saját és jó esetben közössége dolgait, ahogyan megengedi neki az egységes és homogén nemzetállami rezon. A másik pedig autonómiát akar, Bukaresttől csak ennek törvényi keretét kéri…. Azért dolgozom, hogy a két politikai tábor támogatottsága kiegyenlítődjön.”
A politika mesteri, hozzáértő használata hazánkban élő kisebbségiek életét megkönnyíthetné, ha tudnánk megfelelő biztonsággal használni. Toró. T. Tibor tapasztalatait csokorba kötötte azzal a szándékkal, hogy az itt élők ismerjék meg azokat a lehetőségeket, melyek a 1989-es események következtében, felhasználhatók egy biztonságos, nyugodtabb életvitelre.
„E kötet szerzője az elmúlt 24 évet az erdélyi politikai csaták első vonalában, a magyar képviselet országos vezető testületeiben vagy a román parlamentben töltötte. Cselekvő részese volt azoknak a vitáknak és küzdelmeknek, amelyek az erdélyi magyar politikai képviselet reformjáról, a „kuruc” és a „labanc” típusú magyar érdekérvényesítés dilemmáiról szólnak.”
Csomafáy Ferenc
erdon.ro

„Már azt beszéltük, vajon melyikünk következhet”
A jelenlegi romániai „neodemokrácia” jobban hasonlít a harmincas évek világára, hiszen idővel egyre erősebbek lettek a beépített ügynökök, beszervezték a besúgókat, az önkormányzatok munkamorálját pedig leépítették. Erről beszélt csütörtökön Ráduly Róbert az EU Táborban. „Ha a DNA-ügynek mást nem köszönhetek, azt igen, hogy végre méltónak ítélték az EU Táborba való meghívásra” – indított Ráduly Róbert, a tábor meghívottja csütörtökön, aki a politikában való részvételéről számolt be a fiataloknak a Marosfőn tartott elődásában. Csíkszereda volt polgármestere felidézte: a kilencvenes évek közepén döntenie kellett, hogy az egyetemen dolgozik, vagy a politikát választja. "1996 volt az utolsó év, amikor egy huszonéves, tejfölösszájú, ambíciós fiatalember jó esélyekkel próbálkozhatott a képviselői mandátum megszerzésére" – mondta. A politikát választotta, ez az egyetemi teljesítményére is kihatott, de végül sikerült letennie a vizsgáit. A parlamentben szerencsés volt, Antal István Hargita megyei képviselő kollégája hagyta kibontakozni. Az első napokban már a kerékpár-sávok ügyét rábízták, az új KRESZ-be be is kerültek a javaslatai. Az 1996-os kormányra lépéskor az SZKT-ülésen jelezte, hogy ez már egy másik RMDSZ, amelyiktől fél. Azt pedig ma is vallja, hogy "a román állam jó katonája lett" a szövetség.
Ráduly elmondta: idővel rájött arra, hogy nem akarja azt a sziszifuszi munkát végezni, mint a többi képviselő – erre a 2002-es focibajnokság idején jött rá, amikor két hónapig maga is csak a fontosabb szavazásokra járt be (bár igaz, a bajnokság egy része a szünidőben zajlott). Birtalan Ákos képviselő halála késztette arra, hogy szembenézzen a helyzettel, és látva azt, hogy Csíkszeredának szüksége volna egy társaságra, amelyik vezetni tudja, megpróbálkozott a feladattal.
Melyikünk következik?
Kifejtette, a jelenlegi romániai „neodemokrácia” jobban hasonlít a harmincas évek világára, hiszen idővel egyre erősebbek lettek a beépített ügynökök, beszervezték a besúgókat, az önkormányzatok munkamorálját pedig leépítették. Saját ügyéről elmondta, a háttérben hónapok óta zajlott a megfigyelés, amely során egy „elég érdekes csomagot” raktak össze, a Sapientiába pedig be akartak hatolni, hogy így rúgjanak bele a magyar államba.
„Az ügyészek olyan szinten vannak, hogy nem tudták elolvasni az adótörvénykönyvet” – mondta Ráduly, akit azzal vádolták meg: abban segítette a Sapientiát, hogy idejében befejezze a felújítási munkálatokat. Mezei János gyergyószentmiklósi ügyéről azt mondta, azért csaptak le rá, mert Lisszabonba készült az autonómiaügyet képviselni. Amikor az ügy zajlott, Mezei, Ráduly és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester találkoztak, és arról beszélgettek, hogy melyikük következhet – osztotta meg a hallgatósággal.
Háziőrizetéről elmondta, ezidő alatt annyit ivott a folyamatosan érkező vendégek miatt, amennyit egy mandátum alatt nem szokott. Persze nem az asztal alól keltek fel, de beszélgetések-borozgatások alakultak ki az 53 nap alatt – tette hozzá.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Könyvet mutatnak be két fontos székelyföldi intézményről
Július 13-án, hétfőn délután 6 órától a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Képtárában mutatják be Dani Erzsébet: SZÉKELYFÖLDI INTÉZMÉNYI SORS - két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében című könyvét. A kötetet bemutatja, a szerzővel beszélget: Róth András Lajos történész/könyvtárőr.
A kiadvány két nagy múltú, emblematikus intézmény története révén mutatja meg a székelyföldi kisebbségi kultúra sorsát. A két intézmény közül az egyik a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a másik a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum tudományos könyvtára. A Tudományos Könyvtár esetében a szerző többek között Jakó Zsigmond kutatásaira támaszkodva a Református Kollégium és a könyvtár egybefonódó történetét vizsgálja. Külön hangsúlyt kap a műben a gyűjtemény elhelyezésének a története, az ehhez kapcsolódó kálvária ismertetése. A feldolgozás módszerét tekintve a szerző következetesen az anyag által kínált tanulságokból vonta le következtetéseit. Műve részletesen adatoló jellegű, ezért további kutatások alapjául is szolgálhat. Tudományos szempontból igényt tarthat a könyvtártörténeti, erdélyi intézménytörténeti, általános könyvtártudományi, gyűjteménytörténeti, és a kisebbségtörténeti kutatók figyelmére. De haszonnal forgathatja mindenki, akinek érdeklődése a két intézmény sorsa és Erdély magyar kultúrtörténete felé fordul. A kötet a bemutató alkalmával megvásárolható.
maszol.ro

Tizennégy református lelkészt szenteltek fel Székelyudvarhelyen
Tizennégy fiatal lelkészt bocsátottak önálló szolgálati útra szerdán délután a Székelyudvarhelyi Belvárosi Református Templomban, az Erdélyi Református Egyházkerület kihelyezett közgyűlése során. A lélekemelő esemény Udvarhely történetében mérföldkőnek számít, hiszen a helyi egyházi vezetők ismeretei szerint először szenteltek fel itt református lelkipásztorokat.
Nem ismert, hogy Udvarhelyen ezelőtt bármikor tartottak volna református lelkészszentelést – tudtuk meg a székelyudvarhelyi Bethlen-negyedi református egyházközség lelkipásztorától, Bekő István Mártontól. Az ünnepélyes eseményt ugyanis korábban hagyományosan a kolozsvári Farkas utcai református templomban tartották meg, tavaly azonban az esperesi kar már Sepsiszentgyörgyön áldotta meg az önálló szolgálatot kezdő lelkésztestvéreket. Az idei lelkipásztor-szentelést szerdán délután öt órakor tartották a Székelyudvarhelyi Belvárosi Református Templomban, ez nagy megtiszteltetés volt Székelyudvarhely református gyülekezeteinek – fejtette ki ünnepi beszédében Gede Ildikó, a belvárosi református gyülekezet lelki vezetője.
Az eseményen az Erdélyi Református Egyházkerület tizennégy fiatal lelkészét – köztük a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye négy lelkipásztorát, Soós Tímea Zsuzsanna bikafalvi lelkipásztort, Gilyénné Bóné Katalin Mária kőrispataki lelkipásztort, Ferkő Andor székelyudvarhelyi-belvárosi beosztott lelkipásztort és Bíró István csíkszeredai segédlelkészt – bocsátotta szolgálatra Kató Béla püspök az esperesi kar, a kihelyezett közgyűlés közel száz, az egyházkerület minden szegletéből érkezett egyházi és világi küldöttje, illetve az udvarhelyi belvárosi gyülekezet tagjai körében. A jelenlévők zsoltárok és imák révén áldást kértek a most megkezdődő hivatásokra, Kató Béla pedig prédikációjában kitartást kívánt nekik szolgálatukban.
Isten igéjeként a Királyok 2. könyvének 13. részéből a 14–19. verset olvasta – ennek vezérgondolataként kiemelte, a Bibliában az egyik legmegrendítőbb szó: abbahagyni. Rávilágított: tipikus emberi magatartás, hogy elkezdünk valamit, és ha az kezd komollyá vagy nehézzé válni, lemondunk róla.
A prédikáció és zsoltárok éneklése, a felszentelendők eskütétele után következett a lelkészszentelés megható mozzanata: a tizennégy fiatal térdepelve fogadta az esperesi kar tagjainak áldását. A magas rangú lelkészek a fiatalok fejére helyezték kezeiket, és Isten egy kiválasztott igéjét adták nekik útravalóul, hogy életpéldájukkal, szolgálatukkal azt adják tovább, hirdessék hitelesen híveik körében. A szolgálatra bocsátott fiatal lelki vezetők (Bartha Aladár, Bíró István, Dezső László Levente, Dénes Lajos Levente, Ferkő Andor, Gilyén Katalin Mária, Hajdó Tímea Andrea, Hideg István, Kötő Ferenc Barna, Márton Zoltán Barna, Simon-Kató Barna, Soós Tímea Zsuzsanna, Székely Róbert, Téglás Tibor Miklós) köszönetét Ferkő Andor tolmácsolta a tanároknak, nevelőknek. Kifejtette: a mai világnak egyre kevesebb a törvénye, nincs ma már fiú, lány, férfi, asszony, csak az egyén, a szabadosság, de hiszik, hogy az Ószövetség Istenére lehet támaszkodni.
Az Erdélyi Református Egyházkerület értékes könyvekkel, a székelyudvarhelyi református gyülekezetek igényesen kivitelezett térdeplőpárnákkal ajándékozták meg a frissen felszentelt lelkészeket. A párnákba a „Teljesítsétek be az én örömömet” igét hímezték – ennek kapcsán Gede Ildikó helyi református lelkipásztor örömmel végzendő szolgálatot kívánt ifjú lelkésztestvéreinek. Az egyházkerület zászlajának ünnepélyes átadása, valamint a magyar himnusz eléneklése után az egybegyűltek a templom előtti kis térre vonultak, ahol leleplezték és megáldották a lelkészszentelés emlékére állított kopjafát. A közgyűlést délutánra felfüggesztették – az ifjú lelkészek mentoraikkal és hozzátartozóikkal ünnepeltek –, ám csütörtök reggel a városháza Szent István Termében folytatódott.
Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro

Sapientia: „felnőtté váló” egyetem
A budapesti Corvinus Egyetemmel írt alá együttműködési szerződést a Sapientia EMTE, amely értelmében közgazdaságtan mesterképző szak indul, a sikeres végzősök pedig mindkét egyetemtől oklevelet kapnak – mondta Dávid László rektor.
A legnagyobb változás az idén, hogy sikerült felújítani egy régi épületet és jól felszerelni a sepsiszentgyörgyi agrármérnöki kar számára. Az új szakra 30 helyet hirdetett meg az egyetem. Ezen kívül 490 hely várja a diákokat Marosvásárhelyen a 11 alapképzésben és 105 a négy mesterképzőn.
Csíkszeredában alapképzések felvételeinél, a gazdasági szakok esetében július 13-23. között (szombaton is) naponta 9-15 óra között várják a jelentkezőket, az eredményhirdetést július 24-én tartják. A humán szakokra július 12-22. között (szombaton is) ugyancsak naponta 9-15 óra között várják a jelentkezőket, eredményhirdetés szintén július 24-én lesz. A mesteri képzéseken változó a beiratkozások időpontja, ezekről a Sapientia weboldalán lehet tájékozódni. Bővül a csíkszeredai helyszín képzési kínálata is: a következő tanévtől indítják az alkalmazott közgazdaságtan és pénzügy mesterképzést. Újdonság az is, hogy a vezetés és szervezés mesterképzésre idén felvételizők a képzés végén két oklevelet kapnak, egyet a Sapientiától, egy másikat pedig a Budapesti Corvinus Egyetemtől.
Csíkszeredában továbbá összevonják a karokat, azaz visszatérnek a kezdeti, 2001-ben kitalált szervezési formára. A tulajdonképpeni változtatás mögött mégsem csak ez, hanem sokkal inkább gazdasági és oktatásszervezési érvek álltak – tájékoztatott Makó Zoltán, a Gazdasági és Humántudományok Kar dékánja. A csíki Sapientiát ősztől valószínűleg Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának fogják nevezni.
A Sapientia sepsiszentgyörgyi tagozata évfolyamonként harminc diák taníttatását tudja biztosítani, ez azt jelenti, hogy a nyári felvételi időszakban jelentkezők számára 25 tandíjmentes és öt tandíj hozzájárulásos helyet hirdetnek meg. A felvételi időszakot július 13. és 18. között hirdetik meg agrármérnöki, kertészmérnöki és tájépítés mérnöki szakokra, a bejutási jegy megállapításakor az érettségi átlagot veszik figyelembe. Mivel a háromszéki tagozat adminisztrációs szempontból a marosvásárhelyi kar alá van rendelve, így a Sepsiszentgyörgyi Oktatási Központnál a marosvásárhelyi szakokra is lehet majd iratkozni.
Dávid László elégedetten számolt be az idei tanévről, amikor több olyan tevékenységnek is helyet adott az egyetem, amely a „felnőtté válást” tükrözi. Az egyik legfontosabb ezek közül a tehetséggondozás, amely már hagyománya a Sapientiának, hiszen, ahogy a rektor fogalmazott, egyetemet csak úgy lehet építeni, ha folyamatosan figyelnek a fiatal tehetségekre és nem hagyják azokat elkallódni. Ennek értelmében értettségi felkészítőket tartanak, arra biztatva a középiskolás, érettségi előtt álló tanulókat, hogy a sikeres vizsgák után válasszák a Sapientiát, a tizenegy alapképzés valamelyikét, mert nem járnak rosszul. Az itt megszerzett diplomával itthon is jól boldogulhatnak. Ugyanis a műszaki szakokon végzettek iránt nagy a kereslet, a cégek jelzik, hogy igényt tartanak a jó szakemberekre, ahogyan a humántudományok kar végzősei is jó eséllyel indulnak az életben. Az oktatás minőségét az is jól tükrözi, hogy a hallgatók számos világversenyen vettek részt, rangos díjakat hoztak haza. Az egyetem maga is szervezett tudományos konferenciákat, programozási versenyeket, tájépítészeti kiállítást, bekapcsolódott az erdélyi tudományos diákköri tevékenységek szervezésébe, felkarolta a Vágyi Gyula Társaság és kör működését, tutori feladatokat vállalt gimnáziumokban.
A tandíjakkal kapcsolatosan Dávid László kifejtette, a legtöbb szakon tulajdonképpen tandíj-hozzájárulásról beszélhetünk, hiszen a 250-400-500 euró között változó összegek szimbolikusak, nem fedezik az oktatás teljes költségeit. Vannak szakok, ahol felmegy egészen 750 euróig a díj, ez valóban tandíjas. Aki viszont jól teljesít, eredményes a tanulásban, ösztöndíjban részesül – hívta fel a figyelmet a rektor.
Iratkozni a felvételire július 13–18. között lehet, bővebben a sapientia.ro honlapon lehet tájékozódni.
Székelyhon.ro

Lakat alatt marad Lázár-kastély
Megszületett a döntés: nem adnak helyet Lipthay kérésének, nem végezheti el az állagmegőrző munkálatokat és nem nyithatja ki a nagyközönség előtt a Lázár-kastélyt. Van, aki a döntés negatív következményeitől tart, van, aki helyénvalónak érzi, a tulajdonjog tiszteletben tartását látva mögötte.
A törvényszéki döntés, amely továbbra is megpecsételi a szárhegyi Lázár-kastély sorsát július 8-án került nyilvánosságra. Ezzel egy márciustól zajló folyamat zárult le. Márciusban ugyanis a kastély többségi tulajdonosa, Lipthay Antal úgy gondolta, lépnie kell annak érdekében, hogy a kurrens javításokra mihamarabb sor kerülhessen, és hogy a nemzetközi hírnevű műemlék újra látogatható legyen. Ezért fordult bírósághoz, elindítva a vagyonközösség megszüntetését célzó eljárást, a döntés megszületéséig pedig kérve, bírósági elnöki rendelettel adjanak engedélyt, hogy többségi tulajdonosként az ingatlan ügyintézését kézbe vegye. Az indítványhoz társult Hargita Megye Tanácsa és Szárhegy község is, támogatva a kastélynyitást. A Gyergyószentmiklósi Bíróságon meghozott elnöki rendeletet megfellebbezte a másik két tulajdonosi ág, a Berczelyek és Vormair István, majd a per áthelyezését kérték. Marosvásárhelyen született meg tehát a döntés: elutasítják Lipthay kérését, nem lehet kinyitni a kastélykaput.
A döntés indoklása még nem nyilvános, csak a tény ismert: egyhamar nem lesz kastélynyitás. Az ügyhöz legközelebb állóktól mi is érdeklődtünk: mit szólnak, mit lépnek a továbbiakban.
Lipthay Antal többségi tulajdonos megkeresésünkre közölte, érdemben választ csak azután tudna adni, ha a bíróság döntését, illetve az indoklását és ügyvédje tanácsát megkapta. Ennek hiányában röviden fogalmazott: „Csak azt tudom még egyszer hangsúlyozni, hogy én csak és kizárólag a kastély megnyitásáért indítottam a pert és hoztam komoly anyagi áldozatot, kérve a jogi hatalomtól, hogy engedje ezt meg a többségi tulajdonosnak a szárhegyi nép kedvéért. Ezt most nem tették lehetővé. Ez tény, amit el kell fogadnom. Mélyen sajnálom a szárhegyi népet, mert tulajdonképpen övék a nagyobb veszteség. A kastély mások akarata réven marad még zárva, de nagyon remélem, nem sokáig. A szárhegyi Lázár-kastély Székelyföld fő történelmi kincsének egyike, a közjó fontos eleme, nem lenne szabad, hogy zárva maradjon, hátat fordítva a saját népének. Biztos vagyok benne, hogy a megoldás meg fog születni.”
Apor Csabát is megkerestük, a Berczely-örökösök képviselőjét. Kijelentette: a döntéshez semmit nem szeretne hozzáfűzni.
„A törvénynek megfelelően hoztak döntést. Mert birtokháborítást akartak, kisemmizni minket minden eszközzel” – fogalmazott Vormair István kastélytulajdonos. Amint részletezte, a kastély korábbi ügykezelőjére, Hargita Megye Tanácsának alárendelt intézményére céloz. Szerinte a jelenlegi állapot neki tulajdonítható, hisz elmulasztotta elvégezni a kurrens javításokat. „Most ugyanazok akarnak oda visszamenni?” – tette fel a kérdést Vormair. Szárhegy önkormányzatával sincs megbékélve, a községvezetés – állítása szerint – a községlakókat mozgósította ellenük, azt a látszatot keltve, mintha a kastély az övék volna. „Gyakorlatilag ez egy magántulajdon. Közérdekben lehet használni, de csak a mi felügyeletünk alatt. És csak azután, hogy a tulajdonosok között megtörténik a vagyonmegosztás. Szeptember 24-én lesz a tárgyalás” – szögezte le a kastélytulajdonos.
„Sajnos, a vagyonközösség megszüntetése akár évekig is eltarthat, és ez a szerdán született döntés azt támasztja alá, hogy addig zárva marad a kastély. Nem jó ez senkinek. A község, a térség kárára van, ha a műemlék nem látogatható. A tulajdonosok sem fognak nyerni belőle. És az ingatlan felosztására is kíváncsi vagyok, ember legyen a talpán, aki olyan megoldást talál, hogy az mind a három tulajdonosi csoportnak megfeleljen” – fogalmazott Szárhegy polgármestere, Gábor László.
Az ügyben a megyei tanács elnöke, Borboly Csaba is megszólalt: „A törvényszék döntését nem kommentálom. Ez van, tudomásul kell venni, és alkalmazni kell. Sajnálom, hogy nem nyílik ki belátható időn belül a kastély, csak bízni tudok abban, hogy ez a döntés is arrafelé viszi a kisebbségi tulajdonosakat, hogy együtt a többségivel nyissák meg a kastélyt. Mert a műemléket nem lehet hagyni lepusztulni. Felelősségük van.” Borboly azt is leszögezte, hogy „Hargita Megye Tanácsa részéről mindent megtettünk a kinyitásért, továbbra is ezért fogunk dolgozni, ahogy és ahol lehet. Megvárjuk az indoklást, azután megkeressük mindhárom tulajdonost, hisz elsősorban az ők, de a szárhegyi emberek, a térség és Székelyföd érdeke, hogy ez a kastély megnyíljon, az alkotótáborokat ott lehessen megszervezni, netalán Erdély Történelmi Múzeumát létrehozni.”
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Kerekasztal a székely eredetről – Szabadegyetem Baróton
Baróton javában zajlik a II. Erdővidéki Honismereti Szabadegyetem és Tábor, amelyen neves előadók a székelység őstörténetének kulcskérdéseit taglalják, ezzel is közelebb juttatva az érdeklődő hallgatóságot a tisztánlátáshoz, eredetünk még sokak számára homályos részleteinek a feltárásához. A tábor második napján Demeter László múzeumigazgató-történész moderálásával az előadók közül többen kerekasztal-beszélgetésen vettek részt, az alábbiakban az ott elhangzottakból szemelgetünk.
A beszélgetést Sántha Attila kézdivásárhelyi költő, kutató indította, elmondva érdekes nézetét, miszerint Attila halála után a hunok egy Campo Chigla nevű, védhető helyre húzódtak vissza, ahol már nem hunoknak, székelyeknek nevezik őket a krónikák. A névváltozás a korabeli bizánci íróknál is megjelenik, ők még egy szklavin nevű népről tesznek említést, akik mindegyre betörnek a bizánci birodalomba, majd aztán 800 körül a szklavin elnevezés helyét a szkíta váltja fel.
– Maguk a székelyek is szkítáknak nevezték magukat a középkorban, ezért meggyőződésem, hogy a szklavin nép maga a székely nép volt, akik Attila halála után a mai Havasalföld és Moldva területén éltek egészen 1000–1150-ig, amikor aztán átjöttek a Kárpátokon és elfoglalták a mai Székelyföldet.
Elméletét dr. Obrusánszky Borbála történész, orientalista is elfogadja. Mint mondta, Attila halála után a hun birodalom részekre szakadt, egyik lehetséges hely, ahova menekülhettek a hunok, lehetett a Sántha által említett Moldva és Havasalföld is. Másrészt meggyőződése, hogy a mai Erdély területe 450 után sem került idegen uralom alá, az is tény, hogy a hunok egy része itt maradt. Bizonyítékok erre az Attiláról fennmaradt legendák, történetek, a hun hagyományok.
Dr. Darkó Jenő történész a történetíró Jordanes szemléletéről beszélt, mely más megvilágításba helyezi egy másik ókori nép, a dákok történetét is, míg Czeglédi Katalin nyelvész azt foglalta össze, milyen nyelvi bizonyítékok igazolják, hogy a magyar nyelv nem az uráli nyelvcsaládhoz tartozik, hanem a szkíták és hunok által beszélt egykori nyelvvel van kapcsolatban, mely kapcsolat láncszemei itt Erdélyben lelhetők fel a legnagyobb számban.
Dr. Kovács J. Attila biológus szintén más szemszögből közelítette meg a történelmi tényeket. A fennmaradt dűlőnevekből, vagy növények, fák elnevezéseiből is sok mindenre lehet következtetni szerinte: mint ilyent, megemlítette a napos, száraz élőhelyet kedvelő cserefát, azzal a párhuzammal, hogy elődeink sokáig élhettek egy olyan helyen, ahol ez a fa tömegesen előfordult, ezt bizonyítja „csere” előtagú szavaink gyakorisága is.
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Ez nehezíti a székely autonómia elérését
Az előző kormányzati ciklus nagy erejű lépéseihez képest kevésbé látványos intézkedésekkel folytatódik Magyarország határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája.
A Fidesz–KDNP 2010-es választási győzelmétől kezdődő első kormányzati ciklusában olyan nagy horderejű, szimbolikus lépések történtek, mint a kettős állampolgárság megszerzésének megkönnyítése a határon túli magyarok számára, valamint az ezzel járó szavazati jog megadása, a jobboldal második ciklusában inkább a már megkezdett programok folytatása és erősítése lehet a cél. Az MNO-nak nemzetpolitikával foglalkozó szakemberek ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy nincs szó a terület leépítéséről, inkább – a korábban a kormányoldal részéről is hangoztatott – kontinuitás, folyamatosság figyelhető meg. Az általunk megkérdezett, név nélkül nyilatkozó szakemberek egyébként annak a reményüknek is hangot adtak, hogy a csúcsminisztériumként szolgáló Miniszterelnökség alá való betagozódással arra is van esély, hogy kiemelt szerepet kapjon a nemzetpolitika. Folytatódó programok a szórványmagyarság támogatására
Tovább működik a szórványmagyarság megtartására szolgáló Petőfi-program, valamint a diaszpóra erősítését szolgáló Kőrösi Csoma-program, csakúgy mint a határon túli emlékhelyek számbavételéért felelős Julianus-program, illetve a Mikes Kelemen-program, melynek célja a diaszpóra magyarsága által összegyűjtött könyvtári és levéltári örökség összegyűjtése és Magyarországra szállítása. A szakképzés évével folytatódnak a 2012-ben elkezdődött tematikus évek, amelyek egy-egy oktatási ciklusra fókuszálnak – 2012-ben az óvodásokra, 2013-ban a kisiskolásokra, 2014-ben pedig a felsősökre összpontosított a nemzetpolitikai államtitkárság.
„A május 20-ai kormányülésen eldőlt, hogy a következő évek nemzetpolitikájának fő pillérei: a gazdaságépítés, a külhoni magyarok népesedésének növelése, valamint magyar oktatási intézmények biztosítása a határon túli magyar gyerekek számára annak érdekében, hogy minél több gyermek járjon magyar iskolába” – közölte portálunkkal Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) igazgatója. Közösségépítés kell
Kántor Zoltán arról is szót ejtett, hogy összpontosítani kell a határon túli magyar társadalmak megerősítésére, a közösségépítésre. Ebben is kulcsfontosságú a magyar nyelvű iskolák támogatása, megerősítése, s ugyanez a helyzet a határon túli civil szervezetekkel is, bizonyos dolgokat ugyanis csak ők tudnak megvalósítani az ottani magyarok számára. Ezek mellett természetesen kiemelt szerepet játszanak a külhon magyar pártok.
A székelyek számára például rövid távon ha nem is a teljes autonómia – mellyel szemben a román politika nagyon komoly ellenállást mutat –, de az autonómia bizonyos elemeinek megvalósítása igenis cél lehet, ezek a törekvések pedig elérhetők, ebből a szempontból fontos a társadalom megerősítése. „Így kerülünk lépésről lépésre közelebb a tényleges célhoz, az autonómiához” – véli az NPKI igazgatója. Szerinte térségünkben többségi és kisebbségi nemzetépítés áll egymással szemben. Ha kemény nem is, de puha asszimilizációs politika ma is tapasztalható. A külhoni magyar nyelvű egyetemek segítik a kisebbségi elit újratermelődését, éppen ezért van hatalmas vita az állami finanszírozásukról.
Nincs jogi kényszer az autonómia megadására
A székelyföldi autonómia esélyeit csökkenti, hogy nincs európai szintű kötelező érvényű dokumentum, amely kötelezne egy országot az autonómiára, csak ajánlás van, amely pozitív példának állítja be. „Gondolatok vannak ennek az elvnek a magasabb szintre emeléséről, de ez idáig komoly előrelépés nem tapasztalható. A magyar nemzetpolitika egyik célja és tevékenységi területe is egyben ennek ösztönzése” – tette hozzá Kántor Zoltán.
Az NPKI igazgatója mindazonáltal úgy látja, hogy az autonómia témájának fenntartására akkor is szükség van, ha román részről erre nincsen fogadókészség, egy román párt sincs, mely támogatná.
Ruzsbaczky Zoltán
mno.hu
Erdély.ma

Mert megérdemlik...
Románia választott és kinevezett vezetői nem hazudtolták meg a mondást, miszerint minden szentnek maga felé hajlik a keze. Miután a honatyák nagyvonalú nyugdíjat biztosítottak idős korukra, a kormány is igyekezett és megsokszorozta a legfőbb állami méltóságok (köztük saját maguk) bérét. Nem 10–20 százalékkal növelték havi juttatásukat, hanem megháromszorozták. Akinek jár, annak jár...
Vitathatatlan, megérdemlik. Reggeltől estig értünk, az ország felvirágoztatásáért törik magukat, nagy felelősséggel járó munkát végeznek. No meg most már lopni sem lehet úgy, mint egykoron, árgus szemekkel figyel a korrupcióellenes ügyészség. Valamiért csak meg kell érnie magas rangú elöljárónak lenni, ha már befolyásukat nem kamatoztathatják. Az eddigi méltánytalanság rendezését a nemzeti érdek fő védelmezője, Gabriel Oprea ideiglenes kormányfő jelentette be, az eladhatóság kedvéért kapcsolta hozzá az év slágerét, a korrupcióellenes harcot is. Meg kell fizetni a felelős beosztásban lévőket, hogy ne essenek kísértésbe – fordíthatjuk le szavait. Kérdés azonban, hogy a márkás öltönyökben, luxusautókkal flangáló, drága ékszerekkel feldíszített, nyilatkozataik alapján busás vagyonnal rendelkező elöljárók helyzetén mennyit lendít, ha a kávépénznek elegendő rongyos 1000–1500 euró helyett egy-két bevásárlásukat is fedező 4000–5000 eurót kapnak. Mindez akkor, amikor a mostani botrányokban emlegetett kenőpénzek sok százezer, olykor millió euróra rúgnak.
Lényeg a lényeg: immár jól megfizetett s éppen ezért kitűnően munkálkodó vezetőgárdája lesz Romániának. Sürgősen gondoskodtak magukról, a pórnép még várhat. Új bérezési rendszert ígérnek, de legjobb esetben is csak késő ősztől, valószínűsíthetően legfennebb pár százalékkal kúszik majd feljebb a közalkalmazottak, orvosok, tanárok fizetése. Az ő munkájuk közel sem annyira fontos, mint a kormánytagok, a titkosszolgálatok vezetői, vagy a magas rangú állami hivatalnokok tevékenysége. Ez utóbbiak bérét igazítani kell nyugati kollégáikéhoz, az előbbiek érjék be a vadkeleti aprópénzzel. Sokan vannak, többre nem telik – vonogatják vállukat a felelős, immár jól megfizetett vezetők –, járni talán járna nekik is, de nem jut.
Maradnak hát a reménnyel, hogy legfőbb irányítóinknak nemcsak fizetésük, hanem immár teljesítményük is megháromszorozódik. És akkor Romániába beköszönt a földi Kánaán.
Farkas Réka
Erdély.ma

Kilenc milliárd eurót kap Románia az uniótól
Jóváhagyta a romániai nagy infrastruktúra operatív program (POIM) több mint 9 milliárd euró értékű támogatását az Európai Bizottság: erről megállapodást írt alá Corina Crețu regionális politikáért felelős uniós biztos és Victor Ponta miniszterelnök pénteken Bukarestben.
Crețu szerint ez Románia legnagyobb és ugyanakkor az Európai Unió második legnagyobb keretösszegű operatív programja, amelyet Románia a közlekedési hálózat, a környezetvédelem és az energetikai rendszer fejlesztésére fordíthat.
Ezeket a beruházásokat az unió 9,41 milliárd euróval támogatja a 2014-2020-as költségvetési ciklusban, amit a román költségvetés 2,4 milliárd eurós önrésszel egészít ki. Ponta a megállapodás ünnepélyes aláírása alkalmával rámutatott, hogy ebből a pénzből folytatják Románia autópálya-építési programját
Hozzátette, hogy Brüsszel a sokat vitatott román közlekedésfejlesztési tervet is elfogadta. A kormány európai alapokat kezelő minisztériuma közölte, hogy a nagy infrastruktúra operatív programból 6,8 milliárd eurót (ebből 5,1 milliárd uniós támogatás) fordítanak a közlekedési hálózat fejlesztésére, 4,47 milliárd eurót (ebből 3,8 milliárd uniós támogatás) környezetvédelmi programokra, és 0,6 milliárd eurót (ebből 0,52 milliárd uniós támogatás) a megújuló energiaforrások elterjesztésére.
MTI
Erdély.ma

Elkezdődött a Régizene Fesztivál Csíkszeredában
Július 9-én megnyitotta kapuit a 2015-ös Csíkszeredai Régizene Fesztivál! Szerencsére a szervezőket nem ijesztette el az enyhe eső, és minden a korábban kigondolt terv szerint alakult.
Miután szép a számú közönség elfoglalta helyét a múzeumudvar padjain és székein, a Nyári Egyetem dákjaiból alakult együttes, tanáraikkal kiegészülve, Follia-variációkkal hangoltak rá a Fesztiválnyitásra. Az ünnepélyes megnyitó után, amelyen felszólalt dr. Filip Ignác Csaba, a Fesztivál művészeti vezetője, Burus-Siklódi Botond, Hargita Megye Tanácsának képviselője, illetve Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója, két, középkori dallamokat játszó együttest hallgathattunk meg.
A hallgatóságnak nehéz, mai füllel intellektuálisnak vélt zenék jól megszemlélhető, világos képét adták a késő középkor zenei nyelvezetének.
A németországi Santenay együttes három fő egységre bontotta műsorát: a három egységből a két szélső francia, míg a közbelső rész itáliai késő középkori darabokat tartalmazott. Ez az osztás szerencsés volt, a figyelmes hallgató különbséget tehetett, hogy már az ars nova és ars subtilior stílusaiban (késő 14.-kora 15. sz.) különbség figyelhető meg a két nemzet zenéi között: az itáliai mesterek művei már akkor inkább dallamosak, éneklőbbek voltak, mint a franciák tudományos felhangot megütő kompozíciói. Előadásuk szép, kidogozott volt, az énekes, Julla von Landsberg végig uralta hangját.
Az olasz La fonte musica, hasonlóan késő középkori műsorával már könnyedebb hangot ütött meg. Az ars subtilior egyik jelentős alakjának, Antonio Zachara da Teramo-nak (1360 k.-1413) dalaira támaszkodó műsort lendületes előadás jellemezte. Énekeseik virtuózok voltak: széles dinamikai és érzelmi skálát bejáró hangjukkal azt csináltak, amit akartak. Gyönyörű, finom indításoknak lehettünk fültanúi. Zachara da Teramo két dala, az Ad ogne vento come foglia és a legutolsó, Ciaramella, me dolçe Ciaramella volt talán a legbonyolultabb ritmikájú két dal, melyek ugyanolyan könnyedséggel és pontossággal szólaltak meg, mint a többi elhangzott ének. Játékukban a bizonytalanságnak nyoma sem volt.
A koncert végén a közönség felvonult a Bástyaterembe, a későesti hangversenyre. Az immár harmadjára megszervezett esti muzsikálások első napján a nagyszámú hallgatóságnak Ványolós András és Kónya István tartott jó hangulatú, a nap fáradalmait feledtető előadást, amelyet a Nyári Egyetem néhány diákja vezetett be. Műsorukkal az európai udvarokban énekelt dallamok széles palettáját vonultatták fel, egészséges rendbe állítva azokat. Keretként magyar énekek csendültek fel, előbb népénekek, majd pedig zárásként Balassi- és Tinódi-szövegek, illetve Bakfark Bálint 9. lantfantáziája. Közben pedig főként olasz, de német és angol énekek adtak képet a 15-16. századi Európa dalköltészetéről.
A két előadó összjátéka végig plasztikus volt, Ványolós András énekét egészen szép, könnyed hangképzés jellemezte, amely mindenkor a szöveget helyezte előtérbe. Kónya István lantjátéka pedig, amint a műsorfüzetben is áll, improvizált jellegénél fogva mindenkor alátámasztotta, segítette, értelmezte az énekszöveget.
Közlemény
Erdély.ma

Országos szinten hiánypótló: agrármérnök-képzés magyar nyelven a Sapientián
A nemrég lezárult tanév jelentősebb megvalósításairól, valamint a Sapientiára felvételiző diákokra váró kínálatról számolt be szerdai sajtótájékoztatóján a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának a vezetősége. Újdonság, hogy ősztől magyar nyelvű agrármérnökképzést indít az egyetem Sepsiszentgyörgyön, ami országos szinten hiányszaknak számít.
Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora az idei év legnagyobb megvalósításának nevezte, hogy sikerült megszerezni az agrármérnök szak indításának a jogát, illetve az ideiglenes működési engedélyt. Szintén említésre méltó újdonság, hogy együttműködést írtak alá a budapesti Corvinus Egyetemmel, aminek köszönhetően közös közgazdász-mesterképzés fog zajlani Csíkszeredában. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók végzéskor két oklevelet kapnak, egyiket a Sapientia, a másikat a Corvinus részéről. Ezt az együttműködést a többi mesterképzés esetében is szeretnék megvalósítani. Dr. Kelemen András dékán beszámolójából kiderült, hogy a Sapientia diákjai az elmúlt tanév során nemcsak hazai, hanem számos világversenyen is kiválóan szerepeltek.
Az újonnan induló agrármérnök- képzés kapcsán dr. Székely Gyula rektorhelyettes kifejtette, Sepsiszentgyörgyön az egykori Gámán János szakközépiskola épületét a helyi önkormányzat tíz évre bérmentesen az egyetem rendelkezésére bocsátotta, a területtel együtt. A felújítási munkálatokat hamarosan befejezik, felszerelték a szaklaboratóriumokat, megvásárolták a mezőgazdasági gépeket és bérbe vettek egy területet, ahol tangazdaságot alakítanak ki, ott zajlik majd a hallgatók gyakorlati képzése. Ezt mintegy első lépésként, ugyanis azt tervezik, hogy egy jóval nagyobb területet vásárolnak erre a célra. Az új szak a marosvásárhelyi karhoz tartozik, a kertészmérnöki tanszék koordinálja. Harminc hely várja a jelentkezőket, ebből 25 tandíjmentes, öt tandíj-hozzájárulásos.
Erdélyben is el tudnak helyezkedni a végzettek
A sajtótájékoztatón a hallgatók elhelyezkedési lehetőségeiről is szó esett. A villamosmérnöki tanszék vezetője, dr. Domokos József szerint a végzőseik szinte mind a szakterületükön dolgoznak, és egyre több Marosvásárhely környéki cég jelez vissza, hogy hasznos munkaerőnek bizonyulnak az itt képzett szakemberek. Mint mondta, több kolozsvári, szebeni cégről tudnak, amelyek a környéken nyitnak munkapontot, és villamosmérnökökre van szükségük, tehát a hallgatók számára Erdélyben is biztosított a munka.
Dr. Pásztor Judit adjunktus, a gépészmérnöki tanszék képviselője elégedetten nyugtázta: az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy végzőseik nagy része az egyetem elvégzése után azonnal munkába áll, és a szakmában talál állást.
Dr. Nyárádi Imre István, a kertészmérnöki tanszék adjunktusa elmondta, a kertészmérnöki és tájépítészeti szak után az agrármérnöki szakkal egyre jobban kiteljesedik az egyetem által kínált agrárképzési paletta, ugyanakkor az erre szakosodó diákoknak növény-orvosi mesteri képzést is biztosítanak. A hallgatók gyakorlati képzését illetően óriási előny, hogy a marosvásárhelyi campus területén egy közel húszhektáros tangazdaság áll rendelkezésre, ahol a kertészmérnöki szakmát választók zöldségeket, szőlőt, gyógynövényeket termesztenek, különböző technikákkal kísérletezhetnek.
Évről évre nagyobb az érdeklődés az informatika szak iránt, hiszen minden jel arra utal, hogy ez a szakma biztos megélhetést szavatol a végzősöknek – hangsúlyozta dr. Kátai Zoltán, a matematika- informatika tanszék vezetője.
– 2014 szeptemberétől Angliában első osztálytól programozást tanítanak a gyermekeknek. Ez a jövő. Nemcsak külföldön, hanem Romániában és Erdélyben is nagyon sok programozót keresnek a cégek, óriási igény van erre – mutatott rá a tanszékvezető, aki szerint a lányok sem kellene idegenkedjenek ettől a szakmától, mi több, aki érdeklődik az informatika iránt, annak már kilencedik osztályban ajánlott ilyen típusú középiskolai képzést választani. Hozzátette, az egyetemen folyamatosan próbálják frissíteni a tantervet, mivel köztudott, hogy ezen a területen lépést kell tartani az újdonságokkal.
Jövő héten rajtol a beiratkozás
A beiratkozás július 13-18. között zajlik a marosvásárhelyi campusban, hétköznapokon 9-16, szombaton 9-14 óra között várják a jelentkezőket. Az újonnan induló agrármérnöki, illetve a kertészmérnöki és tájépítészeti szakra Sepsiszentgyörgyön is be lehet iratkozni a Csíki utca 50. szám alatti munkaponton a fent említett program szerint. A tandíj a tavalyhoz képest nem változott. A felvételivel kapcsolatos részletek a www.ms.sapientia.ro honlapon olvashatók.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

A TTIP felgyorsíthatja a közép- és kelet-európai országok integrációs folyamatát
Egy tartalmas és minden európai polgár számára kedvező feltételekre épített transzatlanti megállapodás felgyorsíthatja a közép- és kelet-európai államok, közöttük Románia esetében is az EU- integrációs folyamatot, annak ellenére, hogy első hangzásra talán paradoxonnak tűnhet ez a kijelentés – véli Winkler Gyula EP- képviselő, az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) alelnöke.
– A TTIP kereskedelmi és befektetési megállapodás konkrétumokra vonatkozó előírásai rendkívül fontosak, ezek tárgyalása maximális odafigyelést igényel. Az egyezmény keret-előírásai és technikai részletei egyaránt fontosak. Még ha Románia nem is bajnoka az Egyesült Államokkal való kétoldalú kereskedelmi kapcsolatnak, a közvetlen mellett közvetett előnyei is származhatnak a TTIP-megállapodás ratifikálásából. Tehát, a legfontosabb kereskedelmi és gazdasági partnereink, az EU alapító államai révén, a TTIP megállapodásnak közvetve is kedvezményezettjei lehetünk – hangsúlyozta Winkler a parlamenti indoklásában, annak kapcsán, hogy ismét az Európai Parlament napirendjére került a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodásról (TTIP) szóló jelentés, azt követően, hogy a júniusi plenárison elhalasztották az erről szóló vitát és szavazást. A parlament a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) által előkészített és további 13 szakbizottság véleményét tartalmazó jelentésről szavazott szerdán Strasbourgban.
Az RMDSZ EP-képviselője rámutatott: Romániának egy viszonylag szerény, mindössze kétmilliárd dollár értékű kétoldalú kereskedelmi kapcsolata van az Egyesült Államokkal, viszont a közvetett előnyök egyértelművé válnak, ha figyelembe vesszük, hogy Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, és a kétoldalú kereskedelem értéke meghaladja a 21 milliárd eurót.
– Ez az egyik érvem, amiért támogatom a TTIP megkötését, és támogattam ma szavazatommal a tárgyalásokra vonatkozó jelentés elfogadását – fogalmazott indoklásában Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője.
Szerinte egy másik érv, amely a TTIP-megállapodás mellett szól, és ez kiemelten szerepel az EP-vitához benyújtott írásos nyilatkozatában, arra utal, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az EU világpiaci viszonya kettős: versenytársak és szövetségesek egyaránt.
– A megoldásokra váró, többszörös válság ellenére az EU középtávon érdekelt a fenntartható gazdasági növekedés megerősítésében, valamint új munkahelyek teremtésében, különösen a fiatalok számára. Az EU következetesen arra törekszik, hogy alapvető értékeit közvetítse. A célok elérése érdekében pedig szükségünk van szövetségesekre. A különbségek és nézeteltérések, valamint az EU és az EÁ közötti verseny ellenére, a gyakorlat mindeddig azt bizonyítja, hogy Európa természetes szövetségese a globális versenyben" – hangsúlyozta az INTA alelnöke.
Továbbá, Winkler nyilatkozatában utalt a rendkívül feszült és bonyolult nemzetközi helyzetre is, amelyben Ázsia feltörekvő gazdaságai túlértékelődtek.
– A gazdasági elemzők dicsérik az ázsiai országok látványos gazdasági növekedését, de ez vajon fenntartható-e? A partnerség ezekkel a gazdaságokkal fontos Európa számára. De értékeink összeegyeztethetők- e? – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője.
Winkler szerint a TTIP-megállapodás szükséges eszköz egy olyan Európa számára, amely jövőjét tervezi. Ugyanakkor az EU és EÁ közötti kapocs sokkal fontosabb, mint a különbségek.
– Úgy vélem, hogy az Atlanti-óceán túlsó partján lévő elemzők, akik nap mint nap ellátnak bennünket tanácsokkal – most éppen a görög válság és a grexit kapcsán – tulajdonképpen amerikai érdekeket képviselnek, és ezek nincsenek feltétlenül összhangban saját céljainkkal. De ugyanakkor meggyőződésem, hogy a közöttünk lévő különbségek kevésbé fontosak, mint az, ami összeköt bennünket – mutatott rá nyilatkozatában az INTA alelnöke.
Winkler kitért arra is, hogy az Európai Bizottság tárgyalóinak figyelembe kell venniük az EP álláspontját, hiszen csupán ez jelent garanciát arra, hogy a TTIP-megállapodás végleges szövegét az európai képviselők megszavazzák.
Szerdán Strasbourgban a plenáris ülés elfogadta a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodásról szóló jelentést.
Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája
Népújság (Marosvásárhely)

„Nincs olyan pillanat a kisebbségvédelemben, amikor azt mondhatnánk, hogy minden rendben van”
Csütörtökön folytatódtak a Nemzeti kisebbségek Európában – kihívások és perspektívák című temesvári kisebbségügyi konferencia munkálatai. Az európai etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, a sajtó kizárásával lezajlott vita bevezetőjében Vincze Lóránt FUEN-alelnök mutatta be az általa képviselt szervezetet, ismertetve ugyanakkor az erdélyi magyar kisebbség problémáit is a konferencia résztvevőivel.
– Bemutattam a konferencia résztvevőinek a FUEN-t (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Vincze Loránt –, amelyre nagyon sok utalás volt ezen a konferencián, hiszen itt van a német kormány kisebbségügyi megbízottja, Hartmut Koschyk, akivel nagyon jó viszonya van a FUEN-nek, és ő egy erős támogatója a Minority Safe Pack európai polgári kezdeményezésnek. Természetesen kihasználtam az alkalmat arra, hogy beszéljek az erdélyi magyarság problémáiról, hiszen itt egy nagyon szép képet festett a külügyminiszter a tegnap arról, hogy mennyire jó a többség-kisebbség viszony, mennyire modellértékű Románia a kisebbségvédelemben. Vannak olyan eredmények, amelyeket mi is elismerünk, de ugyanakkor felsoroljuk a problémáinkat, hiszen szeretnénk előre lépni. Soha nincsen egy olyan pillanat a kisebbségvédelemben, amikor azt mondhatnánk, hogy minden rendben van, és már nincs szükség a továbblépésre. A román kormány úgy tűnik, nem tud túllépni azon a meggyőződésén, hogy csupán egyéni jogokra van szükségük a kisebbségeknek, és nem hajlandóak a közösségi jogokról beszélni.
– A külügyminiszter következetesen „kisebbséghez tartozó személyek”-ről beszélt.
– Számomra ez érthetetlen, és azt gondolom, amit Kelemen Hunor szövetségi elnök is javasolt Klaus Iohannis államfőnek, hogy a kisebbségi együttélési keretből kellene kiindulni, egy román–magyar együttélési keretet teremteni, amely az európai jó példákon alapulhatna. Ez alapozhatná meg, hogy Románia túllépjen az egyéni jogokon, és továbblépjen a közösségi jogok felé. Mit jelentene ez? A kisebb közösségekben élő magyarok számára a kulturális autonómiát, a tömbben élő magyarok számára a személyi elvű, illetve a területi autonómiát. A másik téma, amiről szó volt az előadásomban az a FUEN-nek és az alkotó szervezeteknek a szándéka, hogy egy európai kisebbségvédelmi keretrendszer jöjjön létre. Ennek az elején vagyunk nagyon, és egyik eszközünket, a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést elutasította az Európai Bizottság, de a jövőben nekünk ezt a munkát folytatnunk kell, hiszen nem lehet csupán egy üres szlogen a „sokszínűség Európában”. Ezt a sokszínűséget védeni is kellene. Azt gondolom, hogyha Románia alaposan megfontolja az érdekeit, akkor maga áll az élére egy ilyen európai kezdeményezésnek, amely a kisebbségvédelem kidolgozását szeretné az Európai Unióban. Nemcsak a 20 romániai kisebbség miatt, hanem a határokon kívül élő őshonos román közösségek érdekében is. Ez a felvetés meglepő lehet egy ilyen keretben is, ahol kisebbségi témáról beszélünk leginkább a német kisebbségek részvételével, de azt gondolom, hogy ez lehetne a jövő. Egyre több EU-tagállam gondolja úgy, hogy a kisebbségvédelemmel foglalkozni kellene. Miért ne állhatna Románia is ezek közé a tagállamok közé?”
– Hogyan viszonyulnak a konferencia külföldi résztvevői, például a németországiak a kisebbségvédelem kérdéséhez?
– A német kormány nagyon támogatja azt, hogy az Európai Unió is foglalkozzon a kisebbségvédelemmel, hiszen érzik és tudják, hogy az európai keret egyfajta biztonságot jelentene minden kisebbség számára, így a német kisebbségek számára is, bárhol éljenek Európában.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Nemzeti kisebbségek Európában – kihívások és perspektívák
Július 8–10. között a temesvári Adam Müller-Guttenbrunn-házban zajlik a Nemzeti kisebbségek Európában – kihívások és perspektívák című nemzetközi konferencia. A külügyminisztérium, a Romániai Német Demokrata Fórum, valamint a németországi Konrad Adenauer Alapítvány és a Kelet-Európai Német Kultúra Alapítványa által közösen szervezett temesvári konferencia megnyitóján részt vett Bogdan Aurescu román külügyminiszter, valamint a július 7–8-án Temesváron ülésezett román–német kormányközi vegyes bizottság társelnökei: George Ciamba román külügyi államtitkár és Hartmut Koschyk Bundestag-képviselő, a német szövetségi kormány kivándorlás- és nemzeti kisebbségügyi megbízottja.
Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye elfogadásának 20. évfordulóján megszervezett temesvári konferencia bevezetőjeként dr. Paul Jürgen Porr, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke az Adam Müller-Guttenbrunn előcsarnokában megnyitotta a Romániai német kisebbség múltja és jelene az egyesült Európábancímű vándorkiállítást, amely bemutatja az erdélyi szászok, a bánsági és szatmári svábok, a cipszerek, landlerek, a bánsági hegyvidék német közösségei, a bukovinai és a dobrudzsai németek több évszázados történetét. „A romániai német kisebbség 800 000 főről 40 000 főre zsugorodott – mondta dr. Porr –, így már csak a katalizátor szerepét töltheti be a román társadalomban, amit fel is vállal mind a hazai politikai életben, mind a Románia és Németország közötti kapcsolatok területén.” A kiállítás-megnyitón mondott köszöntőjében Bogdan Aurescu román külügyminiszter hangsúlyozta: az ország sokat köszönhet a német kisebbségnek, amelytől rengeteget tanulhatott a történelem során, ugyanakkor nagyra értékeli, hogy a németek mindig lojális állampolgárai voltak az országnak. A romániai német kisebbséget bemutató vándorkiállítást előzőleg már Nagyszebenben és Szatmárnémetiben, valamint három német nagyvárosban (Wiesbaden, München és Berlin) is láthatta a közönség.
A kisebbségi konferencia résztvevőit Sven-Ioachim Irmer, a Konrad Adenauer Alapítvány romániai képviseletének igazgatója köszöntötte. Bogdan Aurescu román külügyminiszter megnyitó beszédében kiemelte, hogy 20 évvel ezelőtt Románia elsőként fogadta el és ratifikálta az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményét. A külügyminiszter szerint Románia modellértékű kisebbségvédelmi politikát folytat, amely felülmúlja a nemzetközi szabályozásokat. A külügyminiszter ismételten a „romániai kisebbségekhez tartozó személyek” etnikai, nyelvi, kulturális és vallási identitásának a megőrzéséről beszélt, amit a román interkulturális modell biztosít a kisebbségek számára. Ez a modell szerinte túlmutat a multikulturális megközelítésen, ami a különböző etnikai identitások békés együttéléséről szól, lehetőséget adva a kisebbségeknek a közéletben és a velük kapcsolatos döntések meghozatalában való részvételre. Aurescu ugyanakkor azt is elismerte, hogy a kisebbségek védelmét biztosító jogszabályokat folyamatosan javítani kell, és meg kell feleltetni a változó valóságnak. A miniszter szerint Románia megértette, hogy a kulturális sokszínűség a demokrácia, valamint a kölcsönös tiszteleten és békés együttélésen alapuló társadalom alapvető értéke.
Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottja megnyitó beszédében kiemelte, hogy szükség lenne az Európai Unióban élő nemzeti kisebbségek védelmi koncepciójának megerősítésére. Koschyk azt is hozzátette: vannak az Európai Unióban követendő példák a kisebbségek pozitív diszkriminációjára, mint például Dél-Tirolban vagy a Belgiumban élő német kisebbség esetében.
A temesvári kisebbségi konferencián a romániai magyarságot Vincze Loránt FUEN-alelnök, az RMDSZ külügyi titkára, Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő és dr. Székely István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója képviseli.
A konferencia szerdán este az európai kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló vitával folytatódott. Csütörtökön délelőtt A kisebbségek jövője a fiatalok kezében van című előadás nyitotta meg a konferencia munkálatait, majd a Közép- és Kelet Európában élő német kisebbségek helyzetéről számoltak be romániai, a magyarországi és a szerbiai német közösségek képviselői.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Régi-új szélsőség
Várható volt, hogy az új, megengedőbb párttörvénynek nem csupán pozitív hozadékai lesznek.
Persze annak továbbra is örülhetünk, hogy az eddigi, durva korlátozáshoz képest, amely 25 ezer, az ország 18 megyéjében és Bukarestben összegyűjtött támogató aláíráshoz kötötte a pártalapítást, most már három fő is elegendő, és lehetővé válik például egy olyan, regionális párt megalapítása, amely mondjuk az erdélyi identitást és a regionalizmust zászlajára tűzve próbál politizálni.
Csakhogy emellett ugyanennyire megkönnyíti a szélsőséges, gyűlölködő eszmék hirdetőinek politikai szerveződését is – mint például most, amikor az Új Jobboldal nevű, fasisztoid, magyargyűlölő szervezet készül pártot bejegyeztetni.
Ez nemcsak azért rossz, mert ártana az országimázsnak, miután a kormány illetékesei immár nem tudnák azzal döngetni a mellüket a külföld előtt, hogy lám, Románia mennyire toleráns, hiszen itt nem sikerült szélsőjobb pártnak a parlamentbe jutnia. Ez ugyanis – bár tényszerűen igaz, hiszen hivatalosan „mélyromán”, kisebbségellenes doktrínájú párt valóban nincs a parlamentben – csak részben tudható be a nagy-románia párti szélsőségesek kiöregedésének és hitelvesztésének.
A legfőbb ok az, hogy a fősodratú pártok mindegyike előszeretettel lovagolja meg a soviniszta érzelmeket. Emlékezetes a kormányzó PSD egykori külügyminisztere, Titus Corlăţean Trianon-ajnározása, illetve hogy Mircea Duşa védelmi miniszter – megmutatandó, ki az „úr” a házban – óriási román zászlót állíttatott Csíkszeredában.
De nem jobb a helyzet a legfőbb ellenzéki párttal, a PNL-lel sem. Arról a pártról van szó, amelynek társelnöknője félig viccesen, félig komolyan szerelmet vallott az RMDSZ-nek a szövetség legutóbbi kongresszusán, de amelynek olyan politikusai vannak, akik mindent megtesznek a kommunizmus idején elrabolt ingatlantulajdonok visszaszolgáltatása ellen csak azért, mert a tulajdonosok magyarok.
Márpedig ebben a közegben egy új szélsőjobbos román párt megalakulása még inkább arra kényszerítheti a soviniszta gesztusok iránt amúgy is fogékony „közép” pártokat, hogy a szélsőséges érzelmű szavazók megtartása érdekében versenybe szálljanak magyarellenesség terén az új alakulattal.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Pályázásra buzdított székely gazdák – Agrárkonferencia Gyergyóújfaluban
Az olykor rendkívül bonyolultnak tűnő, bürokratikus pályázási procedúrák ellenére a gazdáknak érdemes kihasználniuk a támogatási lehetőségeket, mert a lehívott összegek komoly segítséget nyújtanak munkájukban – hangzott el többek közt a Gyergyóújfaluban megrendezett mezőgazdasági konferencián.
Az optimista hangvételű rendezvény keretében Tánczos Barna szenátor – volt mezőgazdasági államtitkár –, Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője és Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke tartott előadást a támogatási lehetőségekről és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról.
Elhangzott, a 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakra megnyíló pályázati lehetőségek kedvezőbb feltételeket biztosítanak a gazdák számára, mint a korábbiak. „Nagy esélyt nyújt a gazdaságok fejlesztésére például az a gépbeszerzési pályázat, amelynek köszönhetően a negyven évnél fiatalabb, hegyvidéki területeken dolgozó gazdák kilencvenszázalékos támogatással vásárolhatnak meg traktorokat vagy más gépeket" – magyarázta Tánczos Barna.
Rámutatott, előnyt jelent még, hogy könnyebb a folyamat is, hiszen eddig nemcsak az önrészt kellett előteremtenie a gazdának, hanem a gép teljes árát ki kellett fizesse, és csak hónapok múlva kapta vissza a támogatási összeget. „Most elég kifizetni az önrészt egy gépforgalmazónak, és meg is kapja a gépet a gazda. A többit akkor kell kifizetni, amikor a támogatás megérkezik. Ez komoly segítség, hiszen korábban sok traktorvásárlási próbálkozás azért lett sikertelen, mert a gazdának nem volt honnan előteremtenie a gép teljes árát, s kölcsönt sem nagyon kapott arra a pár hónapra, míg a támogatás megérkezett" – mutatott rá a volt államtitkár.
Elmondta még, újdonságnak számít, hogy hamarosan megnyílnak olyan pályázati lehetőségek, amelyek vidéki, de nem mezőgazdasági jellegű tevékenységekre igényelhetők. 15 ezer euróig lehet kérni támogatást például vidéki turizmusra, panziófejlesztésre, kézműves tevékenységekre.
A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a támogatások lehívása és a hitelek felvétele továbbra is bonyolult és bürokratikus – az egyik felszólaló szerint 127 aláírás kell egy traktor megvásárlásához –, ezeket a lehetőségeket azonban érdemes kihasználni még akkor is, ha rengeteg utánajárással járnak, időt és türelmet igényelnek.
A rendezvényen utolsóként felszólaló Gáll József helyi szakember arra biztatta a fiatalokat, hogy maradjanak itthon, próbálkozzanak a termeléssel, tudatosítsák magukban: Gyergyóban is meg lehet élni a mezőgazdaságból. „A kis családi gazdaságok megélhetést tudnak biztosítani ma is az itteni embereknek. Nem akarjuk itthon is azt látni, amit a televízióban látunk mindennap, hogy milliók hagyják el a szülőföldjüket jobb életet keresve" – fogalmazott Gáll József.
Gergely Imre
Krónika (Kolozsvár)

Hétfőtől beiratkozások a PKE-s felvételikre
Hétfőn, azaz július 13-án kezdődnek meg a felvételire való beiratkozások a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. A részletekről tegnap érdeklődtünk az egyetem PR-irodáján Szakács Zsuzsa ifjúsági referenstől.
Kiderült, hogy PKE eddig sem volt tétlen, számtalan népszerűsítő program keretében igyekezett még az őszi tanévkezdet óta megszólítani nemcsak a Partiumban, de egész Erdélyben az érettségi előtt álló, pályaválasztásra készülő diákokat, hogy a nagyváradi PKE-n zajló magyar nyelvű szakmai felsőoktatást felkínálják nekik életképes alternatívaként a továbbtanuláshoz. Legutóbb a nagyváradi Szent László Napokon bontottak tájékoztató sátrat, legközelebb pedig az e hétvégi margittai Szabadság Feszten, majd két hét múlva Tusványoson folytatják ez irányú munkájukat.
A PKE-re a beiratkozások július 13–22. között zajlanak az alapképzésekre, míg 13-24. között a mesterképzésekre lehet jelentkezni, a felvételikre július 23-25. között kerül sor.
Alapszakon 590, mesteri szakon pedig 212 hely áll a hallgatók rendelkezésére, előbbiből 279, utóbbiból pedig 95 tandíjmentes.
A beiratkozási alapdíjakat 50 lejben állapították meg, de ezzel kapcsolatban az egyetem indított egy igen kedves versenyt is, mely „szelfizz a PKE-vel” címen fut, s bármelyik beiratkozó részt vehet rajta, aki a PKE-vel kapcsolatos valamilyen motívummal, tárggyal, pólóval, golyóstollal, akár PKE-s diákkal vagy oktatóval, magával az épülettel lefotózza saját magát, s a képet e hét péntekéig beküldi az egyetemre. A jelentkezők közül 10 alapszakos és 5 mesteri szakos beiratkozót sorsolnak majd ki, akik mentesülnek a díj kifizetése alól.
Újdonság, hogy a PKE-re távolabbi tájakról beiratkozók idéntől nem kell feltétlenül személyesen jelentkezzenek az egyetemen, hanem az efelveteli.partium.ro oldalra elektronikusan, azaz „szkennelve” is feltölthetik dokumentumaikat, jelentkezési lapjukat.
Mivel a két éve elindított nyelv- és irodalom szakpárok igen népszerűnek bizonyultak, idén is választani lehet összesen öt szakpár közül: magyar, német, angol és román nyelvszakot párosíthatnak majd a leendő jelentkezők.
Angol szakon 22 és 24, magyar szakon 22 és 28, míg német szakon 15 és 25 hely van (az első szám a tandíjmentes, a második a tandíjas helyeket jelöli). Az itt elvégzett szakok után a többnyelvűség és multikulturalitás mesterképzés nyújt továbbtanulási lehetőséget.
A társadalomtudományi szakok közül filozófián 15, szociológián, illetve szociális munkán egyaránt 15-20, teológia és szociális munka/diakónia szakon 10-20, az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon 20-15 a tandíjmentes/tandíjas helyek száma. Az alapszakokat itt három mesterképzés egészíti ki: európai szociálpolitikák, vallástudományok, illetve a filozófia és művészet a nyilvános térben.
A Közgazdaságtudományi Kar menedzsment és turisztika szakjain 30-45 a költségtérítéses/tandíjas helyek aránya, ugyanez 25-25 a bank és pénzügyek szakon. Itt az elméleti tárgyak mellett komoly szakmai gyakorlatra is lehetőséget biztosítanak a képzés idején. Az itt végzettek mesteri képzésre jelentkezhetnek a vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje, illetve az idegenforgalmi gazdálkodás szakokra.
Művészeti karon két szak kínál alap- és mesterképzést: a képzőművészet (23-12), illetve a zenepedagógia (10-15). Mesterképzésben vizuális kommunikáció, valamint zeneművészet az audiovizuális kultúrában szakokon lehet tovább tanulni.
A beiratkozások tehát hétfőtől kezdődnek, hétköznapokon 9-13 óra között várják a jelentkezőket. A részletekről a www.partium.ro honlapon találnak tájékoztatást.
Tóth Gábor
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Ponta lefújta az állami vezetők béremelését
Egyelőre lefújta a hivatalába visszatérő Victor Ponta kormányfő csütörtökön a magas rangú állami vezetők fizetésemelését. Csütörtök este közölte, hogy nem ért egyet az intézkedéssel. A juttatások növelését korábban Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnök jelentette be. A politikus összeget nem említett, csak azt, hogy az intézkedés az ország 48 vezető tisztségviselőjét érinti. A román média úgy tudja, hogy a szerdán elfogadott kormányrendelet szerint a köztársasági elnök az eddigi nettó 6700 lej helyett 15 ezer lej (21 500 lej bruttó) juttatást kap majd. A miniszterek nettó fizetése a mostani 5300 lejről 13 ezer lejre emelkedne.
Victor Ponta csütörtökön elmondta, nem ért egyet az emeléssel, de tudja, hogy Klaus Johannis államfő üdvözölte Oprea bejelentését. A miniszterelnök azt követően nyilatkozott az ügyről, hogy Dan Michalache, az államelnöki hivatal vezetője kijelentette, nem Klaus Johannis kérte meg az ideiglenes kormányfőt, hogy emelje a magas rangú állami döntéshozók, többek között az államfő bérét. Ponta elmondta, a kormány jövő héten újabb rendelettel elhalasztja a juttatások emelését, egészen addig, amíg az közalkalmazottak új, egységes bérezési törvényét nem fogadják el. A jogszabálycsomag leghamarabb ez év végén léphet hatályba.
maszol.ro

Markó: az etnikai kérdés kikerülhetetlen az EU-ban
Az etnikai szempontokat is figyelembe kell venni az Európai Unió problémáinak megoldásakor – véli Markó Béla szenátor. Az RMDSZ volt elnöke péntek reggel Európa az ukrán válság után címmel tartott előadást az EU tábor résztvevőinek.
Az RMDSZ korábbi vezetője felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy az Európai Unió problémáira nem létezhet kizárólag gazdasági szemléletű megoldás, az etnikai szempontokat mindenképpen figyelembe kell venni, különben az unió olyanná válik, mint a görög mitológiában Prokrusztész, aki áldozatait az ágyába fektette, és amelyik testrészük lelógott, azt levágta. „Az ukrajnai helyzet sem értelmezhető, ha kihagyjuk a számításból a majdnem magyarországnyi orosz lakosságot” – jelentette ki a politikus.
Markó elmondta, maga is nagyon fontosnak tartja térségünkkel kapcsolatban a világ számára elsődleges szempontot, hogy stabilitás legyen, hiszen nekünk is nehéz hozzászokni a gondolathoz, hogy a közvetlen szomszédunkban háború dúl. Ugyanakkor rámutatott, az etnikai kérdések rendezése, az autonómia különböző formáinak felmutatása nélkül ez is megbomolhat, és a nyugati típusú demokráciákhoz való felzárkózás helyett katonai szempontok kerülnek előtérbe.
A politikus szerint ezek a folyamatok Romániára nézve sincsenek kedvező hatással, hiszen a kilencvenes évek kezdeti lelkesedéséhez képest visszalépés érzékelhető, a parlament kompromittálta magát, ahelyett, hogy betöltené a szerepét, az igazságszolgáltatás határozza meg, milyen törvényeket lehet, vagy nem lehet elfogadni.
Markó kitért a görög válságra is. Azt mondta: a népszavazást ebben a helyzetben nem tartotta megfelelő megoldásnak, hiszen az emberek természetesen nem fognak soha olyan intézkedést megszavazni, ami a saját fizetéseiket, nyugdíjukat csökkenti. „Ilyen esetben a politikusoknak magukra kell vállalniuk a döntés felelősségét, a populizmus sohasem lehet jó megoldás, hiszen vagy rövid vagy hosszú távon, de csődhöz vezet” – jelentette ki.
Tasnádi Sáhy Péter
maszol.ro

Washingtonban mondták el a problémákat az RMDSZ vezetői
Az Egyesült Államokban tett látogatást nemrégiben az RMDSZ csúcsvezetése. Washingtonban politikusokkal találkoztak, és lehetőségük volt ismertetni az erdélyi magyarság problémáit, illetve válaszolni a felmerült kérdésekre. Erről számolt be Kelemen Hunor az EU-táborban.
Tájékoztatták az USA kongresszusi képviselőit, szenátorait arról, hogy a NATO- és EU-csatlakozás óta Románia „lazábban” kezeli azokat az ígéreteit, amelyek teljesítését a csatlakozás feltételeként vállalta. Ennek oka, hogy még ma is csak ötven százalékban valósult meg az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, sőt a Mikó Kollégiumnál egyenesen visszaállamosítás történt. Így az egyik alapvető emberi jog, a tulajdonhoz való jog sérül.
Megdöbbentette az amerikai honatyákat, hogy Romániában a törvényeket nem tartják be, amikor kisebbségi jogokról lenne szó, így lehetséges hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetem szenátusa meg tudja akadályozni a magyar nyelvű szakok létrehozását – vázolta Kelemen Hunor.
Igyekeztek megértetni az amerikaiakkal, hogy a kisebbségiek helyzete biztonsági kérdés, azaz ha a kisebbségek jogai csorbulnak, az feszültséget szül, potenciális biztonsági veszélyforrásnak tekinthető. A biztonság kérdése pedig igencsak fontos az USA számára, főként most, hogy Romániára az amerikai rakétavédelmi pajzs elemeinek a befogadása után komolyan figyelnek. Kelemen elmondta, jelezték, hogy hosszú távon a biztonságot nem lehet garantálni, ha az alapvető jogok sérülnek az országban. Megjegyezte, ezzel is magyarázható, hogy az USA külügyminisztériumának idei jelentése már kitér a romániai kisebbségekre vonatkozó kérdésekre is.
Kelemen hozzátette, Bukarestben 25 évvel a diktatúra bukása után szintén veszélyforrásként tekintenek a magyarság autonómia-törekvéseire, ami elfogadhatatlan.
Az RMDSZ elnöke kitért a DNA akcióira is, kifejtve, hogy a szövetség támogatja a korrupcióellenes harcot, de nem szabad elfogadni, hogy ennek ürügyén olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek nem tartoznak a tárgyhoz. „Ma ott tartunk, hogy az önkormányzati tisztségviselők félnek aláírni szerződéseket, a beruházások leállnak” – mondta. Megállapította, a hatalmi ágak közötti egyensúly felborult, az igazságszolgáltatás rátért a politika mezsgyéjére. Erről is tájékoztatta az amerikaiakat.
Megjegyezte: az, hogy az Egyesült Államokban érdeklődnek a magyar kisebbségek helyzete iránt, semmiképpen nem azt jelenti, hogy csodát várhatunk a jövőben a problémák megoldása terén.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Forró László lett a KREK új főjegyzője
Lukács József nyugdíjazása után Forró László személyében július 4-én új főjegyzőt választott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) közgyűlése. Az új tisztségével kapcsolatos tudnivalókról nyilatkozott a Bihari Naplónak az egyházi elöljáró.
– Kérem mondja el, hogyan zajlott a főjegyző-választás?
– Mivel Lukács József főjegyző nyugdíjba ment, ezért volt szükség új főjegyző megválasztására. Ez tulajdonképpen időközi választás volt, mert mint minden egyházkerületi tisztség esetében, a főjegyzői mandátum is hat évre szól, és a választási ciklus jövőre ér véget. Gyakorlatilag a ciklus hátralevő idejét töltötte be a közgyűlés. Maga a választás két fordulós: első körben a gyülekezetek választanak, illetve jelölnek; minden gyülekezet presbitériuma egy jelöltet nevez meg. Ez megyénként összesítésre kerül, majd az egyházkerületi választóbizottság kerületi szinten összesíti mind a kilenc egyházmegyéből beérkező jelölteket. Természetesen a jelöltek száma ilyenkor elég magas, de a szabály az, hogy az első három legtöbb jelölést kapott kerül szavazócédulára, és az egyházkerület közgyűlése választ. A tisztújító közgyűlés július 4-én zajlott le.
– Készült egy előzetes programmal e tisztség megpályázásakor, vagy tekintettel volt arra, hogy ez egy ún. csonka mandátum lesz?
– A főjegyző az erdélyi szóhasználat szerint nem más, mint a püspökhelyettes, és az én véleményem szerint a püspökhelyettesnek nem lehet önálló programja, hiszen a püspököt helyettesíti, illetve azon kívül amit a kánon előír számára. Az a feladata, amennyit rábíznak. A választási bizottság kért ugyan programot, de én kikötöttem, hogy programról nem beszélhetünk, mert abban a pillanatban kétfejűvé válik az intézmény.
– Jövőre ismét megpályázza a főjegyzői tisztséget?
– Persze, természetesen.
– Az egyházkerületben betöltött új tisztsége befolyásolja a Bihar megyei tanácsban betöltött tanácsosi mandátumát?
– Az egyházkerület nyilván együttműködik a közéleti szereplőkkel, de elköteleződni egy pillanatig sem kíván, ezért tekintettel arra, hogy megválasztottak főjegyzőnek, leköszönök Bihar megyei tanácsosi mandátumomról. Egyházi törvény ugyan nincs erre, de a királyhágómelléki református egyházkerület felső vezetése részére erkölcsi követelmény kell legyen, hogy ne köteleződjön el egyik irányba sem.
– Azt lehet tudni, hogy ki kerül az ön helyére a tanácsba?
– A törvény értelmében a választási listán szereplő következő személy kerül be a testületbe. Ha az RMDSZ jövőre is fenntart egy helyet egyházkerületünk számára a megyei választási listán, akkor fogunk küldeni valakit, csak akkor már nem én fogok menni. Itt kell megemlíteni azt is, hogy Csűry István püspök meghirdette a pártoktól való egyenlő távolság elvét. Ezt követően az RMDSZ tett egy ajánlatot a püspökségnek, hogy javasoljon valakit az RMDSZ megyei választási listájára, és Csűry püspök engem javasolt. Ezt követően Csűry püspök éppen az egyenlő távolság elve mentén a Erdélyi Magyar Néppártnak is felajánlotta azt, hogy az egyházkerület javasolna valakit az EMNP megyei tanácsi választási listájára. Akkor azonban Toró T. Tibor, a párt elnöke azt válaszolta, hogy Csűry István püspök ne szóljon bele a párt dolgaiba. Innentől kezdve sérült az egyenlő távolság elve, mert az RMDSZ-ben ott vagyunk, és képviseljük a magunk érdekét, az EMNP-ben viszont nem vagyunk ott.
– Milyen célkitűzésekkel kezdi el új hivatalát?
– Igazán fontos, hogy az egyházmegyék között megteremtsük azt az egyensúlyt, aminek köszönhetően ezek a maguk sajátosságainál fogva fej-fej mellett tudjanak haladni, és ne történjen meg az egyházmegyék között egyfajta szétfejlődés.
– Most ez tapasztalható?
– Jelenleg éppen ez a tendencia kezd normalizálódni, korábban ugyanis volt egy olyan időszak, amikor egy erős bihari egyházmegye gyülekezetei teljesen másképpen fejlődtek, mint például egy aradi szórványgyülekezet.
– Hogyan tud az egyházkerület és a főjegyzői hivatal abban segíteni, hogy az egyházmegyék objektív adottságaiból származó különbségeket kiegyenlítse?
– Érdekes, hogy az állami programokra milyen szépen tudnak pályázni azok a gyülekezetek, amelyek egyébként az önkormányzati támogatástól elesnének. A bukaresti alapok lehívásához – nagyon helyesen egyébként – az egyházkerület ajánlása is szükséges, és így már lehet egyfajta egyensúlyt teremteni.
– Melyek a legfontosabb konkrét feladatok, amikkel foglalkozni fog ebben a mandátumban? – A közeljövőben befejeződik az egyházkerület püspöki székháznak a megépítése. Ez első körben néhány embernek még a nemtetszését is kiváltotta, de egy ilyen, Trianon után leszakadt egyháztestből önállósult egyházkerületnek ennyi esztendő után illendő eljutnia oda, hogy ne bérben, hanem saját adminisztrációs központjában legyen. De most mindennél fontosabb kérdés számunkra a református kórház megvalósítása.
Pap István
erdon.ro

Megnyitották az első autópálya-határátkelőt
Megnyitották az első autópálya-határátkelőt Románia és Magyarország között: a román oldalon a dél-erdélyi sztrádához tartozó, Nagylak és Pécska közötti 16 kilométeres szakaszt szombat délben adták át.
A Csanádpalota–Nagylak-határátkelőhely a román oldalon épült meg. Mindkét irányban négy-négy sávot alakítottak ki a személygépjárműveknek, illetve a teherforgalomnak, valamint két sávot az autóbuszoknak. Két-két mérleget is építettek, és kialakítottak egy több mint száz férőhelyes kamionparkolót is. A húszsávos Nagylak–Csanádpalota autópálya-határátkelő megnyitása nyomán Arad és Temesvár lett Románia első két nagyvárosa, amelyet bekapcsolnak az európai gyorsforgalmi úthálózatba.
Marius Nica, a román kormány európai alapokért felelős minisztere történelmi mérföldkőnek nevezte a magyar–román kapcsolatokban a két ország autópálya-összeköttetésének megteremtését. „Az autópályák és a határátkelőhely megépítése kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a két kormány képes együttműködni a két ország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében” – mondta.
Bár a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) Arad megyei szervezete korábban arról tájékoztatott, hogy a sztrádaavatón Victor Ponta román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz, az eseményen végül csak Ponta jelent meg. A kormányfő mankón támaszkodva, Marius Nicával és Semjén Zsolttal, Magyarország miniszterelnök-helyettesével közösen vágta át a szalagot.
Semjén Zsolt avatóbeszédében hangsúlyozta: Magyarország számára kiemelt fontosságú a határon átnyúló fejlesztések megvalósítása. „A kormány célul tűzte ki, hogy minden autópályát kiépít a határig, és ebben a magyar–román autópálya-kapcsolat megteremtése jelentős mérföldkő” – tette hozzá.
Semjén kifejtette: Magyarország számára alapvető fontosságú a szomszédos országokkal fenntartott jó viszony, ezért arra törekszenek, hogy Romániával is minél több olyan projektet valósítsanak meg, amely előbbre viszi a közös fejlődést. A kereszténydemokrata politikus különösen fontosnak tartja a közlekedési, a kommunikációs és az energetikai hálózatok összekapcsolását. Semjén Zsolt ugyanakkor közölte: várja az észak-erdélyi autópálya megépülését is, annak érdekében, hogy Erdély magyarok által is nagy számban lakott területein is áthaladjon egy gyorsforgalmi út.
„Az uniós integrációnak köszönhetően az elmúlt években kezdett kibontakozni a határok nélküli Európa. Bár az utóbbi hónapok eseményei rámutattak az uniót érő kihívásokra, az illegális migráció problémája és kezelése nem tántoríthat el minket az akadálymentes kapcsolattartás elősegítésétől” – fogalmazott a magyarországi politikus.
Székelyhon.ro