Lelkészszentelés és díjátadó
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) rendes közgyűlésére került sor december 7-én pénteken, amely keretében lelkészszentelést tartottak és átadták a Pro Ecclesia, a Pro Partium és az M. Nagy Ottó Díjakat.
A KRE rendes közgyűlése reggel 10 órától kezdődött ünnepi istentisztelettel a Nagyvárad-Olaszi Református Templomban. A közgyűlést Varga Attila főgondnok nyitotta meg. Az igehirdetés szolgálatát Csűry István püspök végezte, aki a Lukács evangéliumából (Lukács 14, 25-27) felolvasott igerész alapján elhangzott prédikációjában az elhivatott szolgálatról beszélt, aláhúzva, hogy a lelkipásztoroknak, akire Isten sok embert és feladatot bíz, szüksége van lelkének megerősítésére, és Jézus Krisztus feltétel nélküli követésére. „Mikor Krisztus követői leszünk, megoldást találunk azokra a problémákra, amelyeket addig egyedül hordoztunk. Krisztussal találkozó embernek minden gondja megoldódik. Egy tapodtat sem fogunk tudni haladni, ha nem Krisztussal végezzük vállalt feladatunkat”- tette hozzá Csűry István.
Lelkészszentelés
Az igehirdetés végeztével került sor a lelkipásztorok felszentelésére. A nyolc felszentelendő lelkipásztor – Elek Arnold Zoltán, Máthé Loránd Árpád, Józsa Ferencz, Tolnai János-Bálint, Orbán István Dániel, Demeter Csenge, Zsákai Norbert, Ráksi Lajos István – a lelkipásztori eskü letétele után letérdelve fogadták az esperesek áldását, akik egy-egy bibliai idézettel kértek áldást és szentséget a lelkészek szolgálatára. Ugyancsak a közgyűlés keretében kerültek kiosztásra a Pro Ecclesia, a Pro Partium és a M. Nagy Ottó Díjak. Vinczéné Pálfi Judit missziói előadótanácsos ismertette a díjazottak neveit és felolvasta a laudációkat. A díjakat Csűry István püspök és Varga Attila főgondnok adták át. Pro Ecclesia díjat kapott a Szilágyborzási Református Gyülekezet (Somlyói Református Egyházmegye), az Erdőhegy-Kisjenői Református Gyülekezet (Aradi Református Egyházmegye) és a Borsi Református Gyülekezet (Bihari Református Egyházmegye). A Pro Partium Díjat dr. Vajda Sándor, borosjenői gyülekezet tagja (Aradi Egyházmegye) kapta meg. Az M. Nagy Ottó Díjat, amit idén először adtak át, Bara Erzsébet, a zilahi református Wesselényi Kollégium vallástanárnője vehette át. Az ünnepélyes istentiszteletet követően a közgyűlés a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében folytatódott.
Nagy Noémi
erdon.ro

Kormányzásra készül az RMDSZ
Biztosan ott lesz az RMDSZ a következő parlamentben, mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban – nyilatkozta tegnap este az exit poll-mérések alapján Kelemen Hunor elnök, aki úgy értékelte: az utóbbi 23 év legnehezebb kampányán van túl az RMDSZ.
Az urnazárást követően közzétett, tegnap esti exit poll-felmérések alapján a szövetség megszerezte a törvényhozásban való részvételt biztosító ötszázalékos eredményt. Az RMDSZ az ország mind a 452 választókerületében, míg az EMNP hetvenhét, főleg erdélyi választókerületben állított jelöltet.
A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben három órával az urnazárás előtt az országos átlag alatti volt a részvétel. A 21 órás helyzetet összegző kimutatás szerint ezek közül Hargita megyében volt a legmagasabb a részvétel, közel 45 százalékos. Bihar megyében 43,44, Szilágy megyében 41,77, Fehér megyében 41,66, Maros megyében 41,02, Szatmár megyében pedig 38,19 százalékos részvételi arányt jegyeztek.
Háromszékhez hasonlóan, Hargita megyében is érvényes mandátumokat szerzett az RMDSZ, lapzártakor biztos befutónak tűnt Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila és Moldován József képviselőjelölt, illetve Verestóy Attila és Tánczos Barna szenátorjelölt. Szintén a párhuzamos számlálások alapján Maros megyében Borbély László, Kerekes Károly, illetve Kelemen Attila képviselőjelölt, Markó Béla és Frunda György szenátorjelölt juthat mandátumhoz. Bihar megyében Cseke Attila képviselői, illetve Biró Rozália szenátori mandátuma is valószínűnek tűnt lapzártakor.
Az RMDSZ nem egy „ötszázalékos” párt, amint azt a közvélemény-kutatások mutatják, hanem az erdélyi magyar közösség képviselője – hangsúlyozta tegnap este Kelemen Hunor. „A felelősségünk százszázalékos minden olyan magyar ember iránt, aki ránk szavazott, de azok iránt is, akik nem bennünket választottak, vagy nem jutottak el ma az urnákhoz” – jelentette ki. Úgy értékelte: szükség van arra, hogy a megszerzett jogokat a szövetség megerősítse, újabb jogok megszerzését tűzze ki célul, és hogy a nehéz gazdasági helyzetben a munkahelyteremtésre, a gazdasági reformra és az adópolitika megváltoztatására fordítsa a figyelmet.
„A gazdasági reformért, a kisebbségi jogokért és a régióátszervezésért tárgyalásokat kezdünk azokkal, akik a kormányzásra felhatalmazást kaptak” – jelentette ki az elnök. Egy esetleges koalícióban való részvételre vonatkozó újságírói kérdésre Kelemen Hunor megjegyezte: az RMDSZ a programja alapján kész párbeszédet folytatni, ezt soha nem utasította el. Mint mondta: szombatra összehívja a Szövetségi Képviselők Tanácsát, hogy megvitassák a választási eredményeket, és keressék a válaszokat a következő időszak kihívásaira.
Posztkommunista visszarendeződést jeleznek – vélekedett tegnap az exit poll-eredmények kapcsán Tőkés László. Az EMNT elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke elmondta: a budapesti rendszerváltó politikai vonallal ellentétben Bukarestben a restaurációs politikai vonal látszik győzedelmeskedni. Sajnálatosnak tartotta, hogy az RMDSZ máris bejelentette a tárgyalási készségét a posztkommunista visszarendeződés képviselőivel. Az európai parlamenti képviselő pozitívumnak tekintette, hogy az EMNP növelte támogatottságát a nyári önkormányzati választások óta. Fontosnak tartotta, hogy a párt olyan témákat jelenített meg nagypolitikai szinten, mint az autonómia és a föderalizmus. „Ezek után nem tudja megkerülni az autonómiát az RMDSZ” – vélte az EMNP védnöke. Tőkés László úgy vélte, hogy az EMNP-nek rendelkezésére áll a következő négy év ahhoz, hogy olyan győzelmet érjen el, amilyet a Fidesz ért el a két évvel ezelőtti parlamenti választáson. Demeter Virág Katalin
Háromszék
Erdély.ma

Szakértők: instabil belpolitikai helyzet várható
Instabillá válhat a belpolitikai helyzet Romániában a vasárnapi parlamenti választások következtében, a legjobb eredményt elérő Szociál-Liberális Szövetségen (USL) belül is konfliktusokra lehet számítani – hangzott el a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) és a Magyar Külügyi Intézet (MKI) által rendezett beszélgetésen, hétfőn.
Pászkán Zsolt politikai elemző azt mondta, Románia „permanens kampányban él" már csaknem tíz éve, sok választást tartottak az elmúlt években, ami kimerítette az anyagi és a szellemi forrásokat, továbbá az emberek türelmét is. Már a korábbi, helyhatósági választások alkalmával is az látszott, az USL a győzelmét úgy élte meg, hogy az emberek elkötelezetten támogatják, pedig csak kevésbé büntették őket, mint a jobboldali pártokat – fogalmazott. Hozzátette: most ugyanez a helyzet állt elő. Emlékeztetett, a jobboldal a kampányban elfáradt, és nem látta be, hogy pozitív kampánnyal nem nyerhet. Úgy vélte, a kampányban az USL semmi újat nem tudott mondani a választóknak. A várható következményeket illetően úgy fogalmazott, a pártok között és a pártokon belül is várhatók konfliktusok, az USL-ben például már most is felmerültek feszültségek. A vita, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) esetleges kormánykoalícióba vonása miatt alakult ki, valószínűleg már az USL-en belüli konfliktus első fordulója volt: Victor Ponta kormányfő, az USL társelnöke „beintett" párttársainak – közölte. Hozzáfűzte, elképzelhető, hogy Victor Ponta nem tölti ki a négyéves mandátumát.
A szakértő arról is beszélt, hogy Románia és Szlovákia informálisan egyeztethet kisebbségi kérdésekről, a két ország kormányzó pártjai egy politikai családhoz tartoznak, és a magyar külpolitikának jobban oda kell figyelnie a magyar kisebbségek helyzetére ezekben az országokban.
Zákonyi Botond, az MKI igazgatója úgy látja, nem kell előrehozott választásokra számítani Romániában. A magyarellenes kijelentések az USL egyes képviselőitől sem állnak távol, ami nem lehet jó hatással a magyar-román kapcsolatokra, és várhatóan a következő négy évben is lesznek olyan ügyek, amelyek nehezítetik a két ország együttműködését – mondta. Kitért arra is, hogy a két ország tíz éve stratégiai partnerségi megállapodást kötött, és sok területen – például uniós kérdésekben – hatékonyan együttműködhetnek, kooperációjuk már eddig is több eredményt hozott, és ezt immár Bukarestben is felismerték.
Románia uniós kapcsolatairól azt mondta, folyamatosan húzódik az ország schengeni csatlakozása, valamint nem tudni, mikor lesz esélye az euróövezet tagjává válni, és ez a helyzet a közeljövőben sem változik. Egyre inkább körvonalazódik a többsebességes Európa, és ennek Románia a külső részén áll – mutatott rá. Megjegyezte, Brüsszelben „nincs túl jó imázsa" a román kormánynak, az igazságügyi rendszer, a korrupció elleni harc még mindig komoly kihívás, pedig egy teljes jogú tagállamnál nem szerencsés, hogy még mindig itt tart, ezeknek a kérdéseknek a számonkérése inkább a tagjelöltekre jellemző.
Zákonyi Botond arról is beszélt, hogy a vasárnapi választás mérföldkövet jelent abból a szempontból, hogy vége a „Basescu-korszaknak", a voksolás az államfő ellenzékének elsöprő sikerét hozta. Az elnök azonban marad a hivatalában, mert Victor Pontának is kényelmesebb egy meggyengült, mandátuma végén járó államfő, mintha a saját táborából kellene kiemelnie valakit a posztra – vélekedett.
Illyés Gergely, az NPKI kutatója rámutatott, a nyári helyhatósági választásokon az RMDSZ sokkal jobb eredményt ért el, mint a másik két magyar párt, ezért nem érezte szükségét annak, hogy együttműködjön velük a parlamenti választásokra készülve. Az RMDSZ a kampányban azt hirdette, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) indulása, a két párt versengése gyengíti a magyarság érdekeit, az EMNP azonban lehetségesnek tartotta, hogy bejut a parlamentbe, így a versenyt is vállalta – fogalmazott.
Az eredményekkel kapcsolatban hangsúlyozta, a magyarlakta területek voksait még nem összesítették teljesen, ezért elképzelhető, hogy mindkét párt végeredménye a jelenlegi számoknál kedvezőbben alakulhat. Ugyanakkor az már most világosan látszik, hogy nagyon alacsony volt a részvételi arány ezeken a területeken, és ezt hiba lenne csak az időjárásra fogni – mutatott rá. Megjegyezte, szerény eredménye ellenére az EMNP „nem hal el", megmarad a politikai térképen.
Romániában a kormányzó USL csaknem 60 százalékos választási győzelmét mutatják az első részeredmények, amelyeket hétfőn délelőtt hoztak nyilvánosságra. A jobbközép Igaz Románia Szövetség (ARD) 16,7 százalékon, a populista Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) 13,5 százalékon áll. Az RMDSZ a megszámolt voksok 5,3 százalékát kapta: ezzel az eredménnyel átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az EMNP a szavazatok 0,67 százalékával nem jut be a parlamentbe. Azokban a szavazókörzetekben, amelyeknek az eredményeit hétfő reggelig feldolgozták, 41,6 százalékos volt a részvétel.
A bukaresti központi választási iroda a vasárnapi parlamenti választásokon leadott voksok 81,5 százalékát összesítette.
MTI
Erdély.ma

Győzelem, de hol a dicsőség?
Vörösbe borult Románia politikai térképe a tegnapi választások után: a Szociál-Liberális Szövetség elsöprő győzelme nyomán aligha férhet kétség ahhoz, hogy Pontáék alakíthatnak kormányt – bár Traian Băsescu államfőt ismerve bármilyen meglepetésre felkészülhetünk.
Nagyban befolyásolta a tegnapi voksolást a havazás, ennek ellenére – bár az előrejelzésektől elmaradt – a részvételi arány meghaladta a négy évvel ezelőttit. Igaz, ezen sem lehet csodálkozni: az ország lakosságának hatalmas többsége a jobboldalt tette felelőssé a gazdasági válság eredménytelen kezeléséért – a baloldali szövetség pedig féléves kormányzása alatt nem tévedhetett annyit, hogy a választók őket is büntessék.
Bennünket, magyarokat különösebb örömmel nem tölthet el Antonescuék tarolása. Jól tudjuk, zsigereikben magyarellenes politikusok vezetik e baloldali formációt – elég, ha csak felidézzük, az Ungureanu-kabinet bukását egyebek mellett a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának tervezett létrehozása okozta, ha pedig a szociáldemokrata prefektus szimbólumaink, nyelvi jogaink elleni ténykedéseit nézzük, mindannyiunk számára világos: kordában tartani esetleg lehet az ilyen megnyilvánulásokat, gyökereiben elfojtani azonban aligha. Még akkor sem, ha Victor Ponta urnazárás után pár perccel közölte: az RMDSZ-t is befogadnák a kormányba. Mi meg csak kapkodtuk fejünket: alig fél órával azelőtt a szövetség aktivistái és vezető politikusai még azzal próbálták mozgósítani a magyarokat, hogy veszélyben az ötszázalékos küszöb – s lám, néhány perc múlva a miniszterelnök-jelölt már arról beszél, hogy tárgyalt a szövetség vezetőivel, a héten egyeztetnek a részletekről. Küszöbön tehát a nagy összeborulás, de hogy mi lesz ebből a mi hasznunk, arról egyelőre hallgatnak a szövetség vezetői.
Mintha nem akarna tanulni az RMDSZ saját hibáiból, egyes politikusai a vetélytárs EMNP-t okolják a gyengébb eredményért, mások a zord időjárással magyarázzák az alacsony részvételt, pedig jó lenne tudatosítani: ezúttal rezgett a léc, igen sokan fordítottak hátat annak a fajta politikának, amit az RMDSZ űzött, sokan pártoltak át az új magyar alakulathoz, és sokan fordítottak hátat a politikának, közéletnek. Márpedig főként ezeket kellene elemezniük az érdekvédelmi szervezet vezetőinek, mielőtt sietve birtokukba vennének néhány irodát a Victoria-palotában. Mert ha nem, még egy ilyen győzelem, és nem marad több katonánk…
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egyértelmű többséget szerzett az USL a bukaresti törvényhozásban, az ARD a mandátumok 20 százalékára számít
Az RMDSZ 5 százaléka a célfotón dől majd el
Nagy előnnyel nyert a Szociálliberális Szövetség (USL). Öt exit poll igazolta vissza a közvélemény-kutatások előrejelzéseit, miszerint a Szociáldemokrata Pártból (PSD), a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) és a Konzervatív Pártból (PC) álló választási szövetség több mint 50 százalékos kényelmes többséget szerez a képviselőházban és a szenátusban. A második helyen a kisebb jobboldali pártokat és a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) tömörítő Igaz Romániáért Szövetség (ARD) áll, a harmadik a Dan Diaconescu vezette Néppárt (PP-DD), majd az RMDSZ, amely néhány tizedszázalékkal haladja meg az öt százalékos parlamenti bejutási küszöböt. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerepléséről nincsenek adatok. A részvétel (36,54 százalék az országos átlag a 19.30-kor közreadott adatok szerint) néhány százalékkal nagyobb, mint 2008-ban (34,48 százalék.) Lapzártánkkor Victor Ponta kijelentette: ma tárgyal az RMDSZ-szel a parlamenti többség létrehozásáról.
Vasárnap egyfordulós parlamenti választásokat rendeztek Romániában, amelyen 315 képviselői és 137 szenátori választókerületben választották meg az ország kétkamarás parlamentjének törvényhozóit. A választásokon 12 párt és pártszövetség több mint 2400 jelöltje indult.
Tegnap valamennyi erdélyi megyében az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz a választópolgárok a parlamenti választásokon, a székelyföldi megyék a sereghajtók között voltak a részvétel tekintetében.
Az esti órákban az RMDSZ-es politikusok SMS üzenetekben arra buzdították a magyar választópolgárokat, menjenek szavazni.
A voksolást leginkább az időjárási viszonyok – a havazás és hófúvás – akadályozták. Az első órákban tucatnyi szavazóhelyiség nem nyitott ki, mert még az urnabiztosok sem tudták megközelíteni a szavazóhelyiséget.
Megbüntették, mert alkoholt fogyasztott a mellékhelyiségben
Kolozsváron és Kolozs megyében eddig kisebb incidensekkel zajlott a szavazás. Az egyik szavazókörzetben eltűnt egy pecsét, Bánffyhunyadon pedig több helyen hosszú percekig szünetelt az áramszolgáltatás. Érdemes megjegyezni, hogy Kolozsváron az egyik szavazókörzet elnökének helyettesét megbüntették, ugyanis ittasan találták meg az egyik mellékhelyiségben.
Ehhez az is hozzáadódik, hogy szintén Kolozsváron két szavazókörzeti elnök és két helyettese kisebb közúti balesetet szenvedett: az egyikük által vezetett személygépkocsi megcsúszott az útfelületet borító hórétegen, és egy oszlopnak ütközött. A mentősök a helyszínen ellátták a sérülteket, így gond nélkül elértek a szavazókörzetekhez, s időben megnyitották azokat.
Leadták voksukat vasárnap a magyar pártok vezetői a parlamenti választásokon, és polgártársaikat is arra biztatták, járuljanak minél nagyobb számban az urnákhoz. A tegnapi parlamenti választásokon két magyar párt indult. Az RMDSZ az ország mind a 452 választókerületében, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – 77 – főleg erdélyi – választókerületben állított jelölteket. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szülőfalujában, a Hargita megyei Csíkkarcfalván szavazott, amely ahhoz a képviselői választókerülethez tartozik, amelyben a politikus negyedik mandátumára készül.
– Abban reménykedem, hogy olyan eredménnyel fogjuk zárni a mai napot, amely az erős parlamenti képviseletet megőrzi, és olyan parlamenti frakcióval fogunk rendelkezni, hogy a magyarság ne legyen megkerülhető a következő esztendőkben, ugyanis nagyon fontos döntések születnek a parlamentben. Arra kérek mindenkit, hogy a rossz idő ellenére is menjen el szavazni, hisz ma rajtunk múlik, ma minden magyar ember szavazatán múlik, hogy lesz erős parlamenti képviseletünk, vagy nem lesz – mondta a voksolást követően újságíróknak nyilatkozva az RMDSZ elnöke.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke Sepsiszentgyörgyön adta le voksát, abban a választókerületben, ahol szenátorjelöltként indul.
– Az autonómiára szavaztam és arra, hogy minden magyar nyerjen. Erre biztatok mindenkit, aki még nem választott. Remélem, elegendő sokan leszünk, és akkor minden magyar nyer” – mondta az EMNP elnöke a szavazóhelyiségből való távozásakor.
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Nagyváradon voksolt. Rámutatott, egy öntudatos, romániai magyarnak erkölcsi kötelessége elmenni választani, hogy erősítse a magyar képviseletet a romániai parlamentben.
„Azzal lennék elégedett, ha szakítani tudnánk a romániai magyar politika két évtizedes engedményjogokkal megelégedő, araszoló, veszteglő politikájával, és új lendületet tudnánk adni a rendszerváltoztatásnak, amelyet 89-ben kezdtünk el Temesváron” – mondta Tőkés László.
Alacsonyabb részvétel Erdélyben
Délután 14 óráig a választási névjegyzékben szereplő 18 millió 300 ezer választópolgár 20 és fél százaléka adta le voksát. Brassó kivételével valamennyi erdélyi megyében az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz a választópolgárok, a székelyföldi megyék is a sereghajtók között voltak a részvétel tekintetében.
A voksolást hófúvás és esőzés hátráltatta országszerte. A zord időjárás főleg az ország nyugati részén, a Bánságban okozott gondot. Az áramellátásban is fennakadások voltak: kora délután 180 szavazóhelyiség maradt több órára villanyáram nélkül az országban. Ezek a körülmények is közrejátszhattak abban, hogy az utóbbi két évtizedben először nem a falusiak, hanem a városlakók szavaztak nagyobb arányban.
A választásokon öt közvélemény-kutató cég készített országos exit pollt. A választóhelyiségekből távozók nyilatkozatai alapján készülő becslést 21 órakor, közvetlenül az urnazárás után ismertették. Az első részeredményeket a tervek szerint hétfő délelőtt teszi közzé az országos választási iroda.
Kelemen Hunor: az RMDSZ bejutott a parlamentbe
Az RMDSZ biztosan ott lesz a következő parlamentben, mind a képviselőházban, mind a szenátusban – jelentette ki az RMDSZ csíkszeredai kampányközpontjában exit poll mérések alapján Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Kelemen Hunor hozzátette: az RMDSZ nem egy „ötszázalékos” párt, amint azt a közvélemény-kutatások mutatják, hanem az erdélyi magyar közösség képviselője.
Crin Antonescu, a Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke röviddel 21 óra után értékelte a pártszövetség által az exit poll eredmények szerint elért eredményét. Elsősorban köszönetet mondott azoknak a választópolgároknak, akik a sűrű hóhullás dacára elmentek szavazni, és az általa is vezetett politikai alakulatokra adták le a voksukat. Kifejtette: az 1989 előtti diktatorikus rendszer és a jelenlegi demokratikus államforma közötti alapvető különbség a szavazati jog biztosítása. 
– Amennyiben Önök nem léteznének, nem lenne USL. 2012 az Önök támogatása révén lett a győzelem éve. A politikai ellenfeleink által megfogalmazott rágalmak, intrikák ellenére is jelentősen növeltük a népszerűségünket. A december 9-i voksolás által elért eredmény nem csupán egy politikai alakulat győzelme, ez a győzelem ugyanabban a pillanatban Traian Băsescu legyőzése – fogalmazott az USL társelnöke. Hozzátette: szerinte 2013-nak a válság elleni győzelem évének kell lennie.
Kijelentette: semmi kételye afelől, hogy Victor Ponta lesz továbbra is a kormányfő.
Ponta már beszélt Kelemen Hunorral
Victor Ponta, a Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke kijelentette: már beszélt Kelemen Hunorral, az RMDSZ szövetségi elnökével, s ma elkezdik a tárgyalásokat egy parlamenti többség létrehozásáról. A hírt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megerősítette.
– Stabilitásra, koherens döntésekre, s nem veszekedésre és steril politikai vitákra van szükség – nyilatkozta az érdekvédelmi szövetség vezetője.
Komoly munka áll az Igaz Romániáért Szövetség (ARD) által elért közel 20 százalék mögött – nyilatkozta Vasile Blaga, a jobboldali pártok szövetségének társelnöke, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke.
„Közel egy hónapja a Szociálliberális Szövetség (USL) kemény sajtókampányt indított ellenünk, mindent megtett, hogy eltorzítsa a valóságot, s a jobboldal ellen hergelje a közvéleményt. Ilyen körülmények között az Igaz Romániáért Szövetség által elért eredmények érthetőek”, nyilatkozta Blaga, aki szerint bizonyosak lehetünk afelől, hogy a szövetség a parlamenti mandátumoknak 20 százalékát tudhatja majd magáénak.
„Az ARD parlamenti képviselői hűek maradnak a kampányban tett ígéretükhöz, és mindvégig kiállnak a jogállam, az igazságszolgáltatás függetlensége, az európai Románia érdekében – idézi az Agerpres Vasile Blagát, aki maga is csak nagy nehézségek árán tudta leadni szavazatát. A Temes megyében voksoló politikus alig ért el a szavazókörzetbe a nagy havazás miatt.
Lapzártakor: Kisebb eltérésekkel, de valamennyi exit poll az USL győzelmét jelzi. A Realitatea hírtelevízió által bemutatott Geopol-felmérés alapján az USL 57 százalékot, az ARD 18 százalékot, a PPDD 14 százalékot, az RMDSZ 5 százalékot ér el.
Az Antena 3-as téváadó a CCSB adataira hivatkozott. Eszerint: USL 56,8 százalék a képviselőházban, 58,3 százalék a szenátusban, az ARD esetében 19 százalék- 19,6 százalék az arány, PPDD 13,8 százalék – 14,1 százalék, RMDSZ 5,1 százalék – 5,2 százalék. A TVR a CURS-ra alapoz: USL 56,96 százalék – 57,58 százalék, ARD 18,12 százalék – 18,27 százalék, PPDD 11,95 százalék – 13,09 százalék, RMDSZ 5,19 százalék – 5,16 százalék. A Romania TV szerint az USL a szavazatok 57 százalékát, az ARD 21 százalékát, a PPDD 11 százalékát, az RMDSZ pedig 5 százalékát szerezte meg. A B1 TV a CSOP exit pollját ismerteti: USL 54 százalék – 55 százalék, ARD 19 százalék – 19 százalék, PPDD 10 százalék – 10 százalék, RMDSZ pedig 5 százalék – 5 százalék.
A Központi Választási Bizottság (BEC) által 11 óra 30 perckor nyilvánossá tett, reggel 10 órára vonatkozó adatai szerint országos szinten a választópolgárok 5,52 százaléka adta le voksát. 14 órakor ez az arány 20,56 százalék volt, 18 órára 36,54 százalékra emelkedett.
A BEC 22 óra 30 perckor közölte a 21 órára vonatkozó országos adatokat: ekkor a részvételi arány 41,72 % volt.
Szabadság (Kolozsvár)

Választások Romániában – 2012
Magyar részvétel, átszavazás, pluralizmus
Az RMDSZ-nek gyakran szemére vetik, hogy egykor egymilliós szavazóbázisát húsz év alatt felére apasztotta. A magyar szavazók száma a népszámlálási korstruktúra alapján jelenleg valamivel egymillió felettire tehető, 1990-ben ez egymillió-kétszázötvenezer körüli volt. A választási eredményekből az derül ki, hogy bár a magyar részvételi trend nagy vonalakban követi az országost, a magyar szavazókat általában valamivel kevésbé sikerül mozgósítani, mint a románokat. Az eltérést pontosan nem lehet kiszámítani, mivel a román pártokra történő átszavazás bonyolítja a helyzetet, de nagyjából 2–7 százalék között mozog. Az is megfigyelhető, hogy a parlamenti választásokon a magyar mobilizáció kevésbé marad el az országostól, mint a helyhatósági választásokon, az EP-választáson pedig mindkét ízben lényegesen meghaladta azt.
A probléma másik vetülete az átszavazás. A Kárpát-medence más magyarlakta régióihoz képest Erdélyben a többségi pártokra leadott magyar voksok aránya végig viszonylag alacsonynak mondható, csak kivételes alkalmakkor nő tíz százalék fölé. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy amikor a verseny a román pártoknál szorosnak ígérkezik (mint például 1996-ban vagy 2004-ben), a magyarok valamivel hajlamosabbak átszavazni.
Annak magyarázatára, hogy miért veszítette el az RMDSZ szavazóinak csaknem felét, több hipotézis is létezik. Kiss Tamás és Barna Gergő megfogalmazta az úgynevezett privatizációs hipotézist, ami alatt a magánszférába való visszavonulást, a közügyektől való elfordulást értik. Ez azonban nem csak ránk, hanem a románokra, sőt, egész Közép-Kelet-Európára is jellemző. Ebben nyilván benne van a két évtizednyi átmenet miatti frusztráció, valamint az a gondolat, hogy „teljesen mindegy, ki alakít kormányt”.
Az említett szerzőpáros egy második magyarázata ahhoz kapcsolódik, hogy román oldalon fokozottabban jelentkezik a nem demokratikus mozgósítás, magyarán a választási csalás. Teleorman megyében például az idei népszavazáson több olyan település is akadt, ahol száz százaléknál többen szavaztak. Készítettem egy „toplistát” a legnagyobb részvételekkel, és az első húsz között – az üdülőtelepeket leszámítva – szinte kivétel nélkül Teleorman, Olt, vagy Mehedinţi megyei településeket találunk.
Egy harmadik lehetséges oka az alacsonyabb magyar részvételnek az elöregedettebb korstruktúrához köthető. Bár a választási hajlandóság fokozódik a korral (közismert, hogy a fiatalokat nehezebb megszólítani), ez csak hetven-hetvenöt éves korig igaz, azon túl biológiai okokból a részvétel ismét csökken. Bár pontos adatot itt nem tudok mondani, a magyar lakosság korstruktúrájában ez az idős korcsoport vélhetően számottevőbb, mint a románok esetében – ezt felmérések alapján lehet majd megválaszolni.
Az MPP és főleg az EMNP egyik gyakran hangoztatott érve, hogy a verseny megfordíthatja a választási hajlam csökkenését, tehát sokan elmennek majd szavazni, akik korábban az RMDSZ-re nem akartak voksolni. Ezt próbáltuk statisztikailag ellenőrizni, összehasonlítva a részvételt azokon a településeken, ahol volt verseny a helyhatóságin és ott, ahol nem, természetesen a kellő kontrollváltozókat is figyelembe véve. Sem a verseny mobilizáló hatását, sem annak ellenkezőjét nem sikerült egyértelműen igazolni, bár a mérleg egy picit talán a mozgósító hatás felé mozdul, de elenyésző mértékben.
Van viszont egy másik jelenség, ami eléggé egyértelmű: míg 2006 és 2009 között egyre többen gondolták úgy, hogy a magyar pluralizmus, a több magyar párt jelenléte pozitívum, 2010 óta ez az arány csökken, egyre többen vélik úgy, hogy túl sok magyar párt van, egy szervezetbe kellene ismét tömörülni. Amióta három magyar párt van, a megkérdezettek mintegy háromnegyede szerint csupán egy pártra lenne szükség.
A 2012-es helyhatósági választások
A 2012-es helyhatóságin a román szavazók nagyobb arányban vettek részt, mint a magyarok, mert büntetni akarták a komoly megszorításokat bevezető Boc-kormányt. Ez az RMDSZ-t hátrányos helyzetbe hozta. Az USL sikert aratott, néhány erdélyi megye kivételével szinte mindenhol átvette a hatalmat, a PDL pedig visszaszorult, továbbá megjelent egy új párt, a Dan Diaconescu-féle Néppárt. Utóbbi jellemzésére a „populizmus” igencsak enyhe kifejezés volna. Szavazóbázisa elsősorban alacsonyan iskolázottakból áll, illetve olyanokból, akik az elmúlt húsz év átmenetének mindenféle szempontból vesztesei. A párt működését találóan jellemzi az, hogy újságírói kérdésre az alapító tévés személyiség elmondta, pontosan mennyit kell fizetni ahhoz, hogy valaki a párt jelöltje lehessen. Románia-szerte meglehetősen egyenletes, tíz százalék fölötti támogatottsága van, ezzel a harmadik helyre várható a parlamentben, szórványmegyékben pedig az RMDSZ fő vetélytársa lesz a kompenzációs mandátumokért.
Magyar szempontból talán az a legfontosabb, hogy az RMDSZ elveszítette a Szatmár, illetve Maros megyei tanácselnöki tisztséget, valamint Szatmárnémeti polgármesteri hivatalát. Mindhárom pozíció elvesztésének fő oka a román szavazók nagyobb arányú részvétele volt. Az MPP és az EMNP viszonylatában a különböző tisztségek esetében szerzett szavazatok számát érdemes összevetni. Kitűnik, hogy míg az MPP eredményei viszonylag hasonlók valamennyi tisztségnél, és kiemelkedőek a polgármesterjelöltek esetében, addig az EMNP polgármesterjelöltjei lényegesen gyengébben teljesítettek, mint a párt helyi, de főleg megyei listáinak jelöltjei, rávilágítva a párt egyik fő gondjára: a jelöltállítási problémákra. Nehéz nekik helyi pártszervezeteket építeni, mert bár az embereknek azt többé-kevésbé el lehetett magyarázni, hogy miért kellett az RMDSZ mellé alternatívának az MPP, azt viszont már nehezebben értik meg, hogy mit is akar még ezek után harmadikként az EMNP. A helyi elitek is már nagyrészt beálltak vagy az RMDSZ vagy az MPP mögé. Azt is meg lehet állapítani, hogy az RMDSZ ellenzékének nem sikerült igazából területileg terjeszkednie, az MPP továbbra is a Székelyföldre van beszorulva, a Néppárt is csak kevéssel áll jobban, mivel a Partium bizonyos részeiben is meg tudta vetni a lábát. A nagyvárosokban azonban továbbra is várat magára az áttörésük.
Parlamenti választások: a választási rendszer és a várható magyar eredmény
Romániában az egyéni választókerületek bevezetése ellenére továbbra is alapvetően arányos választási rendszer van érvényben. Első körben a megyék szintjén a küszöböt teljesítő pártok vagy koalíciók szavazatait elosztják a mandátumok számával. Aki ezt a hányadost egész számmal teljesíti, az mandátumokat kap, az osztás maradékából származó „töredékszavazatok” pedig egy országos „kosárba” kerülnek, második körben a még ki nem osztott mandátumokat ezek alapján osztják szét, országos szinten. Ez így működött 2008-ig is, mielőtt megjelentek volna az egyéni választókerületek. Az a lényeg, hogy a közhiedelemmel ellentétben az egyéni kerületek nem az elosztás elején, hanem a végén kerülnek be a képbe, amikor már tudható az, hogy melyik párt melyik megyében hány mandátumot szerzett. 2004-ig az, hogy ki hogyan kap mandátumot a párt jelöltjei közül, a listán elfoglalt helytől függött, most pedig attól függ, hogy az egyéni választókerületben mi történt, de nem csak a jelöltek saját teljesítménye számít, hanem az is, hogy a többi egyéniben mi történt. Kivétel: ha valaki egyéni választókerületben abszolút többséggel nyer, akkor biztosan mandátumot szerez, de ha például csak 49 százalékot ér el, akkor már nem biztos. A számos bizonytalansági tényező ellenére a pártok tudják, kiszámították, hogy hol hogyan fognak szerepelni, és ebből indulnak ki jelöltállításkor. Meg kell még említeni az úgynevezett többletmandátum intézményét, amit akkor osztanak ki, ha valamelyik párt több egyéni választókerületben szerez abszolút többséget, mint ahány a megyei és országos mandátumleosztás szerint őt megilletné az illető megyében. Ilyenkor ezek a jelöltek mind bejutnak, a többi pártnak pedig nem a százalékszám, hanem az abszolút szavazatszám szerint osztják szét a maradék mandátumokat. 2008-ban egyetlen ilyen eset volt, idén azonban akár 50-nél több is lehet, mivel az USL az óromániai megyékben tarolni fog, rengeteg helyen abszolút többséget szerezve.
A választási kerületek határait 2008-ban a PSD és a PNL az RMDSZ hathatós közreműködésével úgy húzta meg, hogy az a PDL-nek a lehető legrosszabb legyen. Magyar szempontból azonban a beosztás kedvező. Kolozs megyében csak a kalotaszegi körzetben jelentős a magyar jelenlét, nincs abszolút többség benne, de az RMDSZ 2008-ban relatív többséget szerzett ott.
Az alternatív „6–3” küszöb azt jelenti, hogy egyidejűleg kell első helyen végezni hat képviselőházi és három szenátusi körzetben, viszont nem szükséges abszolút többség. Ezt a kitételt 2008-as elfogadása óta „lex UDMR”-ként szokás emlegetni, mivel a román pártoknak erre vagy nincs szükségük, vagy nem tudják teljesíteni. Az RMDSZ így viszont akkor is bejut a parlamentbe, ha egy másik magyar párt miatt visszaesik öt százalék alá.
A másik kérdés az, hogy az RMDSZ mellett bejuthat-e az EMNP is a 6+3 révén. Sok álhír és tévinformáció terjengett ezzel kapcsolatosan. Jogilag az EMNP bejutásának nem volna akadálya, a helyhatósági eredmények alapján azonban elenyésző az esélye 6+3 egyéni körzet megnyerésére. Számításaink szerint, ha az RMDSZ öt százalék alá csúszna vissza, nagyjából 7–8 szenátorra és 18–20 képviselőre számíthat. Azt szinte lehetetlen biztosra megmondani, hogy a bonyolult országos újraosztás következtében mely megyékben fognak elveszni RMDSZ mandátumok, de úgy néz ki, hogy nagyon inog a Kolozs megyei második és a Bihar megyei harmadik képviselői mandátum, a Brassó-Arad-Máramaros hármasból legalább egy megye vélhetően magyar képviselő nélkül marad, továbbá Frunda György (Maros) és Olosz Gergely (Kovászna) szenátori mandátuma is bizonytalan.
(Az előadás elhangzott az ErGo egyesület által szervezett V. Erdélyi Vándoregyetemen)
Székely István-Gergő 
A szerző politológus
Szabadság (Kolozsvár)

Parlamentben az RMDSZ
Az időjárás és a Néppárt megnehezítette az érdekszövetség dolgát
Nehéz választási kampány után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elérte és átlépte az ötszázalékos választási küszöböt. Urnazárás után, az exit poll eredmények tükrében nyilatkoztak a szövetség Maros megyei képviselői.
Az RMDSZ továbbra is megkerülhetetlen politikai tényező a romániai politikai palettán
Dr. Kelemen Atilla: – Ez a sajtótájékoztató természetesen egyelőre az exit pollokról szól, de nagy megelégedéssel konstatáljuk, hogy minden exit poll eredmény szerint az RMDSZ átlépte az 5%-os küszöböt, s ezzel továbbra is megkerülhetetlen politikai tényező a romániai politikai palettán. Elsősorban szeretném Maros megye magyar szavazóinak megköszönni a jelenlétet, hiszen az ő szavazatuk az, amely a Maros megyei RMDSZ tapasztalt politikusgárdáját ez alkalommal is támogatta. Azt hiszem, azt is hangsúlyozni kell, hogy Maros megye magyarsága, az RMDSZ választói nem engedtek a megosztó kísérleteknek, és jelenlétükkel bizonyították, hogy az RMDSZ most is az a politikai erő, amely a magyarság nagy részének bizalmát bírja. A részletes eredményeket valószínű, hogy valamikor késő éjszaka vagy csak holnap reggel fogjuk tudni, de mindenképpen úgy érzem, hogy az RMDSZ Maros megyében elégedett lehet ezzel a jelenléttel és ezzel az eredménnyel is, hiszen a huszonhárom év után az RMDSZ képviselete töretlenül tudja képviselni azokat a célokat, amelyeket valamikor 1989 után a szervezet alapítói maguk elé tűztek.
Az RMDSZ előzménytelenül nehéz körülmények között kampányolt
Markó Béla: – Legelőször is szeretnék köszönetet mondani a Maros megyei magyar választóknak és mindazoknak, akik az RMDSZ-re szavaztak. Azt gondolom, hogy ennek a bizalomnak az alapja az a több mint húszesztendős munka, amelyet az RMDSZ folyamatosan kifejtett a magyar közösség érdekeinek képviseletében és ugyanakkor egész Románia érdekeinek képviseletében. Ismétlem, nekik tartozunk köszönettel. Ugyanakkor én magam, aki egy nehéz kampány után vagyok kollégáimmal együtt, azt is szeretném elmondani, hogy az RMDSZ jelöltjei, a Maros megyei RMDSZ vezetői és mindenki, aki velünk együtt dolgozott ebben a kampányban, rendkívüli erőfeszítést tettünk azért, hogy a választókat mozgósítsuk és felmutassuk ezeknek a választásoknak a tétjét. Az RMDSZ előzménytelenül nehéz körülmények között kampányolt, és a választások is nehéz kihívás elé állították a szövetséget, hiszen ezúttal volt egy olyan versenytársa, egy magyar párt, amely mindent megtett azért, hogy csökkentse az RMDSZ támogatottságát, és íme, amint az exit poll eredmények is mutatják (természetesen meg kell várnunk a végleges eredményeket), ez nem sikerült. Az RMDSZ továbbra is stabil, megbízható szervezete a választóinak, a magyar közösségnek, és mint mondtam, egész Romániának, ezen belül pedig Erdélynek az érdekeit fogja következetesen képviselni a román parlamentben.
Nem sikerült nekik!
Frunda György: – Én is örvendek az eredménynek. Elsősorban azoknak köszönöm meg, akik az RMDSZ-re szavaztak, és megköszönöm a stábnak, akivel együtt dolgoztam, hálás vagyok nekik, mert nélkülük nem tudtuk volna ezt elérni. Remélem, hogy újra elnyerem a szenátori helyet, remélem, hogy kollégáim is, akik Marosvásárhelyen képviselőjelöltek voltak, Lokodi Emőke és Kerekes Károly bejutnak a képviselőházba, úgy néz ki, hogy Marosvásárhelyen a jelenlét ötven százalék alatt van, és remélem, hogy ez nekünk előnyös. Van bennem egy kis káröröm is, nem sikerült nekik! Tudniillik egyértelmű, hogy a Néppártnak az volt a célja, hogy ne jussunk be a parlamentbe. Ez az ötszázalékos küszöb a bejutás öröme mellett azt jelenti, hogy jövőre új stratégiákat kell kidolgozzunk, mert a Néppárt jelenléte arra kötelezi az RMDSZ-t, hogy átgondolja a dolgokat. De erről ezután kell beszéljünk. Egyelőre örvendünk az eredménynek, nehéz munka áll előttünk, remélem, eredményesen tudjuk majd képviselni a magyar közösséget.
"Már tudjuk, hol kell elkezdenünk a munkát"
Lokodi Edit Emőke: – Köszönöm szépen a szavazók bizalmát, nem fogok visszaélni vele. Ez a kampány megmutatta nekünk, hogy hol, milyen módon kell az elkövetkezendőkben változtassunk, javítsunk az RMDSZ stratégiáján. Sokat tanultunk, egységes kampány, jó csapatmunka volt, a csapatok együtt dolgoztak, úgyhogy én azt hiszem, hogy az elkövetkezendőkben azt mondhatjuk, hogy a jövő héten már tudjuk, hol kell elkezdenünk a munkát ahhoz, hogy négy év múlva ne legyenek majd gondjaink a választáson, és egy erősebb csapat méretkezzen meg. Biztos vagyok abban, hogy holnap délben (hétfőn, szerk. megj.) tudjuk majd a végleges eredményt, és akkor majd elkezdhetjük a következő négy év munkáját.
"Remélem, nem fognak csalódni bennünk"
Kerekes Károly: – Én is meg szeretném köszönni azoknak, akik az RMDSZ-re szavaztak, olyan körülmények között, amely összehasonlíthatatlan az előző két évtizedben történtekkel, hiszen most egy versenypárt is megjelent. Ha hihető, amit az exit poll eredmények mutatnak, hogy az RMDSZ elérte az ötszázalékos küszöböt, azt jelenti, hogy a magyar lakosság túlnyomó többsége továbbra is bizalmat szavazott annak a csapatnak, amely eddig is bizonyított, annak a csapatnak, amely tapasztalattal rendelkezik. Remélem, hogy nem fognak csalódni bennünk az elkövetkező négy évben sem.
"Köszönet a Fidesznek…"
Balogh József: – Én is meg szeretném köszönni a választóknak, hogy megértették, hogy az utóbbi huszonhárom évnek ez volt a legnehezebb időszaka. Ezzel a reménnyel köszönném meg a Fidesznek, hogy segítették azt a pártot, amely az RMDSZ-t ki akarta szorítani a parlamentből. Nem volt könnyű egy mezőségi kampányt végigcsinálni, de szót tudtunk érteni azokkal az emberekkel, akikkel ott találkoztunk, román és magyar emberekkel egyaránt. Sikerült feloldani az etnikai szavazást is, és ez hozzájárult ahhoz, hogy az RMDSZ elérje az öt százalékot. Szeretném, ha az elkövetkezőkben a most felálló csapat ugyanolyan konokul védené a magyarságot a parlamentben, ahogy eddig tette.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Báros és a pillangóvadász
E-MIL-díjak a Bulgakovben
A kolozsvári irodalmi élet hangulatát hozták el a marosvásárhelyi Bulgakov kávézóba az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) tizenegyedik díjkiosztó gálaestjének szervezői. A 2002-ben Kossuth-díjjal kitüntetett Méhes György által a díjalapból létrehozott debüt- és nagydíjat első alkalommal adták át Marosvásárhelyen. Az ünnep hangulatát Homonnai Varga András flamencogitáros játéka teremtette meg, majd Farkas Wellmann Endre, László Noémi, Fekete Vince, Orbán János Dénes, Vass Ákos Lajos, Karácsonyi Zsolt és Lövétei Lázár László olvastak fel legfrissebb alkotásaikból Színes tinták címszó alatt, melyet László Noémi, az E-MIL soros elnöke így indokolt meg:
– Amennyien vagyunk, annyi színűek, mégis egy csapatban szeretünk vagy legalábbis szoktunk felolvasni.
A díjazás előtti pillanatokban László Noémi a pályakezdő alkotó kitüntetésének motivációját foglalta össze.
– A Méhes György-debütdíj az idei legígéretesebben induló elsőkötetetes szerzőnek jár. Nem feltétlenül a megjelent könyvre mint soha nem látott, egyszeri, csodálatos alkotásra vonatkozik. A könyv mögött álló emberre figyelünk, és reménykedünk abban, hogy nem hull ki az irodalmi életből.
A Méhes György-debütdíjat a kolozsvári Bulgakovban bárosként dolgozó Vass Ákos Lajos kapta. A kilencvenes években született erdélyi költőnemzedék első verseskötetének alkotójáról Selyem Zsuzsa író, egyetemi tanár szólt az egybegyűltekhez. Laudációjából idézünk: "…Ez az önmagát egyszerre felmagasztaló és lesajnáló szerep, erre tényleg csak egy költő képes, aki fölvette vagy rányomták a költői maszkot, mert a nyárspolgár úgy szereti, ha messziről felismerheti a költőt. (…) Ha netán a Mire kőolaj lesz belőlünk című versig hezitáltam volna, hogy jó versek vannak-e Vass Ákosban, Vass Ákos és a világ, illetve a szavak találkozásában – de nem hezitáltam, mert láttam a szemináriumokon, hogyan bánik a szavakkal, milyen bensőséges viszonyban van velük, ezek azt csinálnak egymással, amit csak akarnak – ez a vers végleg meggyőzött. (…) Ezeknek a verseknek nem tesz rosszat egy Kányádi- vagy Pilinszky-utalás, ezeknek nem kell az ötelemes költőmaszk, mert nem kell félniük semmitől."
A Méhes György-nagydíjat Farkas Wellmann Endrének ítélte oda a Méhes család, illetve az E-MIL választmánya. A kitüntetett méltatója, Szálinger Balázs nem lehetett jelen a gálán, levélként küldött laudációját László Noémi olvasta fel.
"Nem tudom, a laudációk hány százaléka kezdődik a díjazott és a méltató megismerkedésének történetével. Ezek a történetek többnyire nem izgalmasak, a miénk szerencsére izgalmas, sajnos, annyira izgalmas, hogy el sem mesélhetem, de egy fontos részt ki kell emelnem belőle. Farkas Wellmann Endrét a kilencvenes évek végén olyan helyzetben ismertem meg, amikor éppen öngyilkos akart lenni. (…) Fiatalok voltunk, költők csak zárójelben, ennek megfelelően az volt a jelszavunk, hogy »írni nem muszáj, élni viszont muszáj«. Azóta lement vagy másfél évtized, barátom diplomás lett, tanár lett, olyan tanár, akit valószínűleg több generáció is emlegetni fog, és ebben a legkevesebb helye sincs iróniának, hiszen valójában nincs is ennél fontosabb. (…) A barátomnak sosem mondtam, hogy nemegyszer beugranak nekem sorok, rímek, vershelyzetek, és az ilyen foszlányaimnak igen komoly része az ő verseiből való. Ezek a versek hátba támadnak, visszamásznak a kályhakürtőn, ha tetszik egy vers, ha nem, otthagyja lábnyomát az agyamban. Előjön az utcán egy vers, örülök neki, aztán mire hazaérek, rájövök, hogy nem az enyém. A Wellmann-költészet ötletalapú költészet, pillangóvadászat. Vagy elkapja, vagy nem, ha csak a fél szárnya van meg, azzal már nem foglalkozik, vagy sikerül elsőre, vagy nem, nem ül le hozzá könyörögni. Iszonyatosan gőgös költő. (…) Nem szorgalmas költő, de ki a fenének kell egy szorgalmas költő?! A megírt versnél a megtalált vers mindig versebb lesz, amíg áll a világ. Könnyen lehet, hogy legutolsó könyve, a Néró az eddigi legjobb, de hogy az utolsó volna, mint ahogy azt ezerszer elmondja, kétlem. (…) Kíváncsi vagyok, hogy öregszik meg Farkas Wellmann Endre, és mit gondol közben. Tessék elkezdeni. Megfordult a jelszó, most már »írni« muszáj."
A díjazott a kitüntetés fontosságáról beszélt, elmondta, hogy 22 éves írói pályafutása során először részesül ilyen jellegű elismerésben, ugyanakkor külön örül annak, hogy díja annak az alkotónak a nevét viseli, aki gyermekkorát idézi vissza benne.
– A Méhes György-nagydíj szép múltra tekint vissza, és örülök annak, hogy azok sorában lehetek, akik az eddigi és későbbi díjazottak virtuális családját alkotják – mondta a költő, majd Vass Ákos kitüntetése kapcsán megjegyezte, az irodalmi történéseket figyelve úgy gondolja, amit a pályakezdő képvisel, az az új generáció költészete lesz.
nszi
Népújság (Marosvásárhely)

100 esztendeje született T. Székely László
Könyvbemutatóval emlékeztek meg a tudós tanáremberről
A Szórvány Alapítvány székházában pénteken tartották meg a 100. esztendeje született T. Székely László Érdekes tájak a Bánságban és környékén című kötetének bemutatóját. 
A könyv a Szórvány Alapítvány Helyzet – Kép – Jel könyvek sorozatának 7-dik kötete, szerkesztette Illés Mihály, az illusztrációkat a Bánsági Kárpát Egyesület fotósai készítették.
A méltatlanul elfeledett, Temesváron inkább csak tanáremberként ismert szerzőt, T. Székely László szenvedélyes természet- és néprajzkutatót, számos újságcikk, ismeretterjesztő és tudományos dolgozat szerzőjét dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke mutatta be az egybegyűlteknek. T. Székely László a spirituális néprajz jeles képviselője, akinek hagyatékát 1998-ban a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke vásárolta meg. A szerző vallásos néprajzi kutatási eredményeit tartalmazó, Bánsági áhitat című könyve a közeljövőben Szegeden jelenik meg, ahol a napokban emlékkonferenciát is szerveztek Székely László születésének 100. évfordulóján.
Az Érdekes tájak a Bánságban és környékén című kötetet Illés Mihály szerkesztő mutatta be a hallgatóságnak. A könyv Székely Lászlónak az 1950-es és az 1960-as években a Szabad Szó napilapban közölt földrajzi-természetismereti tárgyú írásait tartalmazza, amelyek zöme emlékezetes osztálykirándulások nyomán született. A jó tollú szerző cikkei útleírásként is használhatók, a helyszíneken az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változásokról Illés Mihály a jegyzetekben tájékoztatja az olvasót. „Székely László írásait valószínűleg a szerkesztő toldotta meg egy-két, a szocialista újságírásra jellemző mondattal, ezeket kihagytam a kötetből” – jegyezte meg Illés Mihály.
Az esemény befejező részében dr. Bodó Barna vetített képes összeállítás segítségével idézte fel a csíkszéki származású Székely László életútját, aki miután az 1930–35 időszakban Gyulafehérváron elvégezte a teológiát, a második világháború után földrajztanári diplomát is szerzett és 1949-ben néprajzból doktorált Kolozsváron Gunda Béla professzornál. Székely László az 1948–1973-as időszakban földrajzot tanított a temesvári magyar iskolákban,
Az évfordulós megemlékezés során a jelenlevők – köztük többen a „Hakinak” becézett Székely László volt tanítványai – felidézték a tudós földrajztanárhoz fűződő személyes emlékeiket. Megjegyzendő, hogy T. Székely László nem azonos Temesvár híres főépítészével, aki csak névrokona, ezért került a néprajzkutató-földrajztudós neve elé a T. betű, ami a kötet szerzőjének temesvári kötődését jelzi.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Ponta: hétfőtől tárgyalunk az RMDSZ-el
Megkérdőjelezhetetlen győzelmet aratott a román Szociál-Liberális Szövetség (USL), amit az ellenzék is elismer – jelentette ki Victor Ponta, az USL társelnöke a vasárnapi romániai parlamenti választások után. Bejelentette azt is, hogy beszélt telefonon Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, és megállapodtak, hogy hétfőtől tárgyalásokat kezdenek egy kétharmados alkotmánymódosító parlamenti többség kialakításáról. Az ARD abban bízik, hogy a választások végleges eredménye szerint meghaladják a 20 százalékot. A Központi Választási Iroda által közölt végleges részvételi adatok szerint a szavazásra jogosult állampolgárok 41,72 százaléka járult az urnák elé.
Megkérdőjelezhetetlen győzelmet aratott a román Szociál-liberális Szövetség (USL), amit az ellenzék is elismer – jelentette ki Victor Ponta, az USL társelnöke a vasárnapi romániai parlamenti választások után.
Ponta szerint a választók akarata „példátlanul egyértelmű és világos” volt, így az USL abszolút többséget szerzett. Ponta jelezte, hogy felelősséggel viszonyul majd az ellenzékhez, amelyet tisztelni fog.
Bejelentette azt is, hogy beszélt telefonon Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, és megállapodtak, hogy hétfőtől tárgyalásokat kezdenek egy kétharmados alkotmánymódosító parlamenti többség kialakításáról, amely képes végrehajtani a reformokat. Később egy televíziós nyilatkozatban hozzátette, hogy beszélt már erről az USL másik két társelnökével, a liberális Crin Antonescuval és a konzervatív Daniel Constantinnal.
Megegyeztek, hogy szövetséget alkotnak az RMDSZ-szel, amellyel sokszor voltak szövetségesek és ellenfelek egyaránt, de amely „egy jelentős romániai nemzeti kisebbséget képvisel”. Ponta szerint Kelemen Hunor megerősítette, hogy az RMDSZ részt akar venni az USL által alakított „parlamenti és kormányzati” többségben, amely kétharmados többséggel rendelkezik majd.
Crin Antonescu szerint az USL „elsöprő győzelme” a Băsescu-rezsim végleges legyőzését jelenti.
A román ellenzéki, jobbközép Igaz Románia Szövetség (ARD) abban bízik, hogy a vasárnapi parlamenti választások végleges eredménye szerint meghaladják a 20 százalékot – jelentette ki urnazárást követően Vasile Blaga, az ARD társelnöke.
A szövetség legnagyobb erejét alkotó, Traian Băsescu államfőt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) elnökeként is megszólaló Blaga arra biztatta a szavazókörzetekben lévő embereiket, hogy kövessék figyelemmel a szavazatszámlálást.
Blaga reméli, hogy a szövetség meghaladja a 20 százalékot, hiszen az exit pollok szerint az ARD a voksok 18-21 százalékát kapta. „Ez nem diadalmas eredmény, hiszen azt a célt tűztük ki, hogy 20 százalék fölé kerüljünk, és meggyőződésem, hogy végül sikerül ezt teljesíteni” – mondta Blaga.
A román központi választási iroda által közölt végleges részvételi adatok szerint a vasárnapi választáson a szavazásra jogosult állampolgárok 41,72 százaléka járult az urnák elé.
Krónika (Kolozsvár)

Szavazás rendellenességekkel: többhelyütt jeleztek visszásságokat
A szavazás ezúttal sem zajlott rendellenességek nélkül. Az ARD szövetség szerint több kormánypárti településen is választási csalásra készültek: egy Călăraşi megyei településen több mint százan igényeltek mozgóurnát, Târgoviştén pedig három autóbuszt és tizenöt személyautót töltöttek meg gyanús csomagokkal.
Egy Teleorman megyei polgármester ellen azért tettek feljelentést, mert állítólag pénzt adott az embereknek a szavazatokért. Gorj megyében tetten értek egy férfit, aki lefényképezte a szavazólapját, gyaníthatóan azért, hogy ezzel demonstrálja, hogyan szavazott, és megkapja az érte járó pénzt. A belügyminisztérium szerint délután 5 óráig 370 választási rendellenességet jeleztek, ebből 41 esetben összesen 17 600 lejes bírságot róttak ki, két másik ügyben pedig bűnügyi nyomozást indult. Haláleset is történt: Galacon egy 73 éves nő szavazata leadása után rosszul lett, összeesett, és meghalt.
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint Szatmárnémetiben több esetben is jelezték, hogy ismeretlen személyek házról házra járnak mozgóurnás szavazóbiztosnak adva ki magukat, arról érdeklődve, hogy ki milyen pártalakulatra adta le a szavazatát. Délután 17-es lakónegyedből több lakos is jelentette, hogy becsengettek hozzá a mozgóurnával, és amikor elutasították őket, akkor arra akarták rávenni őket, hogy árulják el, melyik jelölt neve mellé nyomták a pecsétet. Volt olyan lakás, ahol egy órán belül legalább négyszer megismétlődött a jelenet.
A Maros megyei alsóbölkényi szavazókörzetben egy másik körzet szavazólapjait osztották ki tegnap reggel. Hegyi Piroska, a Maros Megyei Választási Iroda szóvivője elmondta, összesen 200 hibás szavazólapot kaptak, az illetékesek azonban csak akkor vették észre a rendellenességet, amikor már három személy leszavazott. Az incidens miatt felfüggesztették a szavazást a megfelelő szavazólapok megérkezéséig. A 47-es számú temesvári választási körzetében eltűnt a szavazópecsét. A választási iroda illetékesei azt javasolták a voksoló polgároknak, hogy a hiba orvoslásáig választási szándékukat írják jegyzőkönyvbe, és adják át az iroda vezetőségének. Kolozsváron, a 65-ös számú szavazókörzetben szintén eltűnt a pecsét. A választási iroda értesítette a rendőrséget, amely kivizsgálást indított az ügyben.
Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ nyert a székelyföldi magyar többségű kerületekben
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) párhuzamos szavazatszámlálása szerint a szövetség jelöltjei győztek azokban a székelyföldi, magyar többségű választókerületekben, amelyekben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az alternatív parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges győzelmeket remélhette.
Debreczeni Hajnal, az RMDSZ elnökének sajtótanácsosa az MTI-nek elmondta, a 90-95 százalékos feldolgozottságú adatok jelzik, hogy a székelyföldi választókerületek többségében fölényes győzelmet aratott az RMDSZ jelöltje.
Hargita megyében négy képviselői és két szenátori választókerületben behozhatatlan előnyre tett szert a szövetség jelöltje. Köztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a felscsíki körzetben a szavazatok több mint 80 százalékát szerezte meg.
Az RMDSZ párhuzamos szavazatszámlálása szerint hasonlóan jól szerepeltek a szövetség Kovászna megyei jelöltjei is. Az újonc Klárik László szenátorjelölt több mint kétszer annyi szavazatot kapott választókerületében, mint Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Presztízscsatát nyert Markó Attila is, a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt nem jogerősen három év börtönbüntetésre ítélt államtitkár is, a Mikó-ügy miatt a nyáron két hónapon át tüntető Sánta Imre bikfalvi lelkésszel szemben.
Krónika (Kolozsvár)

Toró: a változásra voksoló közösséget nem lehet leseperni
Toró T. Tibor szerint jó hatással volt a verseny a választási részvételre, illetve bebizonyosodott, hogy az Erdélyi Magyar Néppártot, valamint az alakulat mögött álló közösséget nem lehet egyszerűen lesöpörni a politika asztaláról.
Sepsiszentgyörgyön is hangot adott a választási tapasztalatainak Toró T. Tibor, az EMNP országos elnöke, sepsiszéki-erdővidéki szenátorjelölt Sánta Imre képviselőjelölt társaságában. A néppárti politikus a részvétel kapcsán egyrészt nyugtázta, hogy mind az erdélyi, mind a székelyföldi megyék ez alkalommal elmaradtak az országos átlagtól, ami eddig nem volt jellemző. Toró ugyanakkor úgy vélte, hogy bár Hargita és Kovászna megye növelte valamelyest az arányát, és a magyar-magyar verseny mobilizáló hatású volt, viszont arra is fény derült, hogy a vetélytárs RMDSZ által folytatott demoralizáló, eltántorító kampánynak megvolt az eredménye. Mindez a Néppárt által megfogalmazott pozitív üzenet ellenére. Az elnök ugyanakkor kiemelten megköszönte Sánta Imre és Derzsi Sámuel képviselőjelölteknek, hogy derekasan helyt álltak a kampányban. Emellett köszönetet mondott egyrészt azoknak a szavazóknak, akik az önkormányzati kampány után is kitartottak az alakulat mellett, valamint azoknak az MPP-s szimpatizánsoknak, akik Szász Jenő vitatható üzenete ellenére a Néppárt támogatása mellett döntöttek.
Toró az egyik legfontosabb megvalósításként értelmezte, hogy sikerült meghaladniuk az önkormányzati választásokon elért eredményt, ami annyit jelent, hogy Európa legkevésbé demokratikus választási törvényét magáénak tudó Romániában ezt az alakulatot nem lehet felszámolni. Újságírói felvetésre Toró hozzátette, hogy az országosan szerzett 50 ezret jóval meghaladó szavazatszám ugyan most nem elegendő a 6:3-hoz, de 2016-ban már az lesz. A szenátorjelölt kifejtette: ez jelzi a fiatal párt erejét, de még egyelőre kérdéses, hogy mindez mire elég, de az biztos, hogy ez egy pozitív jelzés, jövőbe vezető út. „A kampány és a választások tanulságait mindenképp le kell vonni, éppen ezért már kedden elnökségi ülésre kerül sor Kolozsváron" – tette hozzá.
Toró rámutatott, bár borítékolható volt, hogy az alternatív bejutási küszöböt csak jóval jelentősebb mozgósítással érhették volna el, de ez mégsem sikerült, többek között az RMDSZ által bevetett eszközök miatt. A tanulságot viszont levonják, és mivel a parlamenti képviselet nem az egyetlen eszköz, így folytatják az elkezdett munkát, és a célkitűzés egyik eszköze az utca lesz. „A Néppárt beágyazódásán mindenképp dolgozni kell, hiszen bebizonyosodott, ennél sokkalta több kell az RMDSZ már bejáratott brandje ellenében". Az elnök úgy vélte 2016-ig lehetőség lesz a megerősödésre.
Toró a szövetségnek üzenve rámutatott: a választások hozta új helyzetben az RMDSZ-nek lehetősége nyílik arra, hogy bebizonyítsa mennyire komolyan gondolja a – részben EMNP-s nyomásra is – felvállaltakat az autonómia, a régióátszervezés, az alkotmánymódosítás terén. A szövetség egyébként a mérleg nyelve is lehet az alkotmánymódosításhoz szükséges 2/3 kialakításában. Kérdés hogyan tudnak élni a lehetőséggel. A Néppárt mindenesetre mindhárom kérdésben határozott álláspontot fog megfogalmazni – tette hozzá.
Végül Toró az alsó-háromszéki helyzet kapcsán kifejtette, hogy az EMNP által Sepsiszentgyörgyön, illetve a Sepsi-Erdővidék körzetben elért 25 százalék körüli eredményeit nem lehet egyszerűen a szőnyeg alá seperni. A számítások szerint az a tény, hogy megközelítőleg négyezer szavazatot sikerült „behozni" az RMDSZ ezer voksával szemben, az is magáért beszél – egészítette ki az elnök szavait Sánta Imre. Orbaiszéket illetően pedig az elnök röviden fogalmazott: soha nem volt az RMDSZ-é, így nem veszíthették el, az EMNP szavazók pedig vélhetőleg amúgy sem voksoltak volna a szövetség jelöltjére.
Nagy D. István
Székelyhon.ro

Tamás Sándor: Orbaiszéken román képviselő lesz az EMNP miatt
Jónak értékelte Tamás Sándor az RMDSZ szereplését a parlament választásokon, de Orbaiszéken román képviselő lesz az EMNP hibájából – tette hozzá.
A Kovászna megyei tanács elnöke sokkal jobbnak értékelte az eredményeket, mint amit négy évvel ezelőtt ért el a szövetség, mivel megnyertek minden olyan körzetet, amelyben eddig is képviselőik és szenátoraik voltak. Az elnök azonban fájlalja, hogy az EMNP-nek köszönhetően az orbaszéki körzetet nem szerezték meg. „Azért mert a saját fejük után mentek és nem a józan észre hallgattak, több szavazatot vittek el, mint amennyire szükségünk lett volna ahhoz, hogy 22 év után végre először magyar képviselője legyen Orbaiszéknek” – mondta Tamás Sándor.
Hozzátette: Kézdivásárhelyen annak ellenére, hogy a néppárt összefogott az MPP-vel fele annyi szavazatot kaptak, mint a helyhatósági választásokon, így várják, hogy a néppárt vezetői levonják a következtetést. „A gond csak az, hogy ezáltal román képviselőket és szenátorokat juttattak be a parlamentbe a magyarok helyett” – tette hozzá Tamás.
A Székelyhon.ro kérdésére, miszerint az alacsony részvétel miatt a szövetséget okolja a néppárt, Tamás Sándor azt mondta: „persze, a hóesésért is az RMDSZ a hibás, de száz szónak is egy a vége, a felelősséget náluk kell keresni, egyrészt az elveszített parlament helyek miatt, másrészt a rájuk adott szavazatok román helyekké való változtatása miatt. Az ilyen típusú magyar belháborúnak visszahúzó és eredménytelen hatása van.”
Bús Ildikó
Székelyhon.ro

Marosvásárhely visszaosztásra vár
Marosvásárhelyen senki nem szerezte meg a leadott szavazatok több mint felét a vasárnapi parlamenti választásokon, így a szenátori és a két képviselői mandátum odaítélése a visszaosztás függvénye.
Marosvásárhelyen a 127.541 szavazatra jogosult személy közül 58.662-en adták le voksukat a szenátorjelöltek valamelyikére, az érvényes szavazatok száma pedig 57.410. Ebből Frunda Györgyre (RMDSZ) 22.888-an (39,86%), Ştefan Someşanra (USL) 19.925-en (34,70%), Marius Emil Paşcanra (ARD) 8611-en (14,99%), Jakab Istvánra (EMNP) 2799-en (4,87%), Ioan Gabriel Gaborra (PPDD) 2004-en (3,49%), Răzvan Laurenţiu Drăguleţre pedig (PRM) 1183-an (2,06%) voksoltak.
Az 1-es számú képviselőkörzetben a 62.046-ból 28.383-an járultak az urnák elé (érvényes szavazatok 27.822): Kerekes Károly (RMDSZ) 12.209 voksot (43,88%), Dan Sîmpălean (USL) 8965 voksot (32,22%), Ioana Roman (ARD) 3322 voksot (11,94%), Portik Vilmos (EMNP) 1569 voksot (5,63%), Doina Ţintoşan (PPDD) 928 voksot (3,33%), Constantin Mărgărit Amza (PRM) pedig 539 voksot (1,93%) gyűjtött.
A 2-es számú képviselőkörzetben 30.279-en voksoltak (szavazásra jogosultak száma: 65.495, érvényes szavazatok száma: 29.530). Florin Buicu (USL) 11.980 voksot (40,56%), Lokodi Edit Emőke (RMDSZ) 10.463 voksot (35,43%), Doru Oprişcan (ARD) 4414 voksot (14,94%), Alexandru Presecan (PPDD) 1254 voksot (4,24%), Boros Zoltán (EMNP) pedig 1084 voksot (3,67%) gyűjtött.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Izsák Balázs nyílt levele Kelemen Hunornak, az RMDSZ szövetségi elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
Lezajlottak a parlamenti választások, és az RMDSZ ismét képviselethez jutott Románia parlamentjében, mi több kormányzati részvételre készül Bukarestben. Ez nagyon jó lehetőséget kínál Önöknek, hogy a választási kampányban tett ígéreteket valóra váltsák. Az Önök részvétele a kormányzásban a kétharmados többségű törvények elfogadásához szükséges. Engedje meg, hogy emlékeztessem, Székelyföld autonómia statútumának elfogadása egy ilyen kétharmados többséget igényel. Üdvözölve az RMDSZ választási eredményeit, a Székely Nemzeti Tanács nevében arra kérem Önöket, hogy tegyék kormányzati részvételük feltételévé Székelyföld területi autonómiáját.
Ennek az autonómiának egyik eleme a magyar nyelv hivatalossá tétele Székelyföldön, úgy ahogy azt a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés 2010. március 12-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott határozata is kimondja:
„1. A magyar nyelv hivatalos nyelv Székelyföldön, jogállása azonos az állam hivatalos nyelvével. 2. Székelyföld minden polgárának joga van szabadon, azonos feltételek mellett használni szóban és írásban mindkét nyelvet.”
Elégedetten állapítottuk meg, hogy Ön a választási kampányban hasonló nyilatkozatot tett: „a magyar nyelvet hivatalossá akarjuk tenni ott, ahol a magyarok tömbben élnek.” Ezek után természetes, logikus és jogos elvárás, hogy az RMDSZ csak olyan kormánykoalícióban vegyen részt, amely programjába foglalja a magyar nyelv hivatalossá tételét Székelyföldön. Románia regionális újrafelosztása Ön szerint, de szerintünk is, „kitörési pontot jelenthet az autonómiatörekvéseinknek”. Ez a közös nézőpont tölt el bizakodással, hogy az RMDSZ képviselői és szenátorai készek Románia parlamentje elé terjeszteni a nyolc székely székből – semmiképp sem három megyéből – álló Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó, a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvénytervezetet.
Befejezésül a lehetséges együttműködésről szólnék az európai polgári kezdeményezés ügyében. Bízom abban, hogy az RMDSZ támogatni fogja a sajátos hagyományokat, nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságot őrző európai régiók érdekében elindított polgári kezdeményezésünket, amint mi is készek vagyunk támogatni az RMDSZ tervezetét, amint az elkészül, és esetleges bejegyzése a romániai magyarság érdekeit fogja szolgálni.
Bízom abban, hogy a fentiekről kétoldalú, személyes megbeszélést is tudunk folytatni, amelyet nagyon régóta szorgalmazok, és amely elől, a választások végeztével, remélhetőleg minden akadály/aggály elhárult.
Áldott ünnepeket és sikeres újesztendőt kívánok Önnek és az RMDSZ minden képviselőjének és szenátorának. Marosvásárhely 2012. december 11.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma

A proteszt szavazatokkal győzött az USL
Interjú Zsigmond Csilla politológussal
– Victor Ponta PSD-elnök még a választások estéjén arról nyilatkozott, számít az RMDSZ-re az elkövetkező négy évben. A bejelentést Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözölte. Hamarosan kiderült, az RMDSZ megkeresése koalíciós feszültségekhez vezetett az USL-ben. Egyes vélemények szerint a PSD a magyarok szövetségével liberális partnereit akarja „kordában tartani”.
– Az RMDSZ-szel való együttműködés deklarált célja az alkotmányozó többség kialakítása, az USL parlamenti és kormánytöbbsége ugyanis nem kérdéses. A mandátum-visszaosztás következtében az USL egyedül is elérheti a kétharmados többséget. Ez esetben, az RMDSZ-szel folytatott esetleges koalíciós tárgyalásoknak hosszabb távú céljai is lehetnek, mint a pillanatnyi alkotmányozó többség. A liberális párt prominens képviselői közül többen is kritizálták ezt a lehetőséget, az RMDSZ kormányzati részvétele koalíciós feszültségeket szülhet az USL-n belül. Annál is inkább, mivel mind az USL politikusai, mind holdudvaruk a hosszú ellenzéki regnálás után fontos pozíciókat remél, aminek más szereplővel történő „fölösleges megosztása” tovább élezheti a koalíciós konfliktusokat. Ami pedig az RMDSZ-t illeti, az RMDSZ üdvözölte ezt az ajánlatot, de tekintettel arra, hogy a szövetség ezúttal nem jelenti a mérleg nyelvét, tehát gyengébb az alkupozíciója, nehezebbé teszi majd a kormánykoalíciós tárgyalásokat. Kérdés ugyanis, mennyire tudja az RMDSZ érvényesíteni érdekeit, mennyire tud a számára sarkalatos kérdésekben kompromisszumot elérni, hol a határ, ami az USL-vel való egyezkedések alkalmával bevállalható.
– Milyen jövőt jósol az USL-nek? Ha a Băsescu menesztése jelentette „kohéziós erő” egyszercsak megszűnik, mivé lesz a Szociálliberális Szövetség? Kormányváltásoktól, koalíciós válságoktól teli újabb négy év elé nézünk?
– Valóban rendhagyó képződménynek számít egy szociáldemokrata és egy jobboldali politikai formáció koalíciója. A két ellenzékbe szorult párt szövetkezése ésszerű megoldásnak tűnt, mint választási szövetség, de egy ennyire kétpólusú, más programmal rendelkező, más választói réteget megszólító párt együttműködése nem lehet hosszú távú. Az USL valószínűleg legfennebb a 2014-es elnökválasztásokig tart ki, nagy kérdés ugyanis, hogy akkor a PSD felsorakozik-e a liberálisok elnökjelöltje, Crin Antonescu mögé, vagy inkább saját jelölttel fut neki az elnökválasztásoknak. Egy esetleges korábbi koalíciós szakítás a PNL-ben is érdekes folyamatokat eredményezhet, átrajzolhatja a párton belüli erőviszonyokat.
Ezek a választási eredmények azt is jelzik, a politikai hitelesség hosszú távon kifizetődő lenne, egyelőre azonban egyik politikai alakulat sem ezzel szerzi meg választói bizalmát. Az USL-t sem az általa képviselt értékrend, alternatíva, hanem a proteszt szavazatok juttatták hatalomra, ezúttal sem valamilyen értékek mentén, hanem valami ellenébe történt az állásfoglalás. És abban az esetben, ha nem sikerül rövid időn belül eredményeket produkálnia, ugyanúgy népszerűségét és hitelét veszti, mint a korábbi kormánykoalíció, hiszen ugyanúgy, az elégedetlenség szülte ezt a nagyarányú győzelmet is, nem a politikai programja melletti elköteleződés. És ez a magyarázat Dan Diaconescu néppártjának sikerére is. A szavazatok 14 százalékát megszerző párt a maga kivitelezhetetlen, paradox programjával meghatározó parlamenti erővé nőtte ki magát. A választó csalódottsága a hitelét eljátszott politikusokban ilyen populista hullámot eredményez.
– Hogyan látja az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt teljesítményét a vasárnapi választáson?
– Az EMNP teljesítménye egyértelműen szerényebb, mint amit célként megfogalmazott. A néppárt kampányát a „6+3”-ra építette, vagyis arra, hogy ha eléri az alternatív küszöböt, bejut az RMDSZ mellett a parlamentbe. Ilyen szempontból messze alulteljesítettek. Természetesen, meg lehet úgy is közelíteni a választási eredményeket, hogy a néppártra adott szavazatok nem számítanak „elveszett szavazatoknak”, hiszen azok mögött emberek állnak, mint ahogy azt megfogalmazták az EMNP politikusai, parlamenti mandátumot azonban ezek a szavazatok nem eredményeznek. Ezt pedig, véleményem szerint, egyértelművé kellett volna tenni a választók előtt, vállalni, hogy a 6+3 igencsak merész cél, és kimondani, hogy milyen következményei lehetnek annak, amennyiben nem sikerül elérniük az alternatív választási küszöböt.
Ami pedig az RMDSZ-t illeti, a szövetség meghaladta az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöböt. Ha erre nem kerül sor, és az alternatív küszöbbel jut be, az óriási presztízsveszteséget jelentett volna számára. Ennek ellenére nem gondolom, hogy az RMDSZ maradéktalanul elégedett lehet az eredménnyel, hiszen nemcsak arányaiban, hanem számszerűen is kevesebb szavazatot kapott, mint a 2008-as parlamenti választások során (nem beszélve a helyhatósági választásokról), nem sikerült átlagon felül mobilizálnia, megszólítania közösségét. Úgy vélem, elérkezett a két párt számára az idő, hogy reálisan szembenézzenek eredményeikkel, célkitűzéseikkel, problémáikkal, a nagyarányú választói passzivitással, a politikától való elfordulással, mert ezeket nem lehet folyamatosan a másik hibáztatásával magyarázni. Olyan megtisztulási folyamatra lenne szükség, amely a szembenézés mellett, új alapokra helyezné a romániai magyar–magyar együttműködést. És amely a politikai hitelességre, felelősségvállalásra épül, így hosszabb távon megteremtheti a politikai bizalmat is.
Sz. K.
Szabadság (Kolozsvár)

Kántor Lajosé a Kriterion Koszorú
A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány kuratóriuma legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy idén Kántor Lajos irodalomtörténésznek, szerkesztőnek, publicistának, neves romániai magyar közéleti személyiségnek adományozza a Domokos Géza alapította Kriterion Koszorút.
A testület a kitüntetettnek azt az európai nyitottságú, több évtizedes irodalomtörténeti, irodalomkritikai, publicisztikai, szerkesztői, műkritikusi és művészetszervezői munkásságát értékelte, amellyel az erdélyi magyarság szellemi értékeit gazdagító könyvek, lexikonok, monográfiák, publicisztikai kötetek és tanulmányok egész sorát jelentette meg, ugyanakkor kitartó és eredményes tevékenységet folytat a Korunk folyóirat és a körülötte kialakított szellemi alkotóműhelyek fenntartásában, gazdagításában.
A 2012. évi Kriterion Koszorút december 14-én, pénteken délután 6 órakor adják át Csíkszeredában, a Petőfi utcai Kriterion Házban.
Kántor Lajos munkásságát Markó Béla méltatja az ünnepség keretében.
Szabadság (Kolozsvár)

Interferenciák: szervezői összegzés
Tizenhárom nap alatt húsz színházi előadás, dzsesszkoncert, könyvbemutatók, hanginstalláció, emléktábla-avatás, fotókiállítás, a zene és színház viszonyának tematikája köré szervezett elméleti és gyakorlati workshopok, szakmai beszélgetések, koncertek, partik – ezzel a mérleggel zárult a Kolozsvári Állami Magyar Színház szervezte Interferenciák 2012 Nemzetközi Színházi Fesztivál, áll a szervezők által a szerkesztőségünkbe elküldött sajtóközleményben.
Az előadásokat összesen 7360 néző látta, a produkciók többségét teltházas nézőtér előtt játszották a meghívottak, valamint a kolozsvári társulat. Az off-programokat is szépszámú közönség látogatta, esténként pedig a színház ujjávarázsolt büféje vagy a TIFF-ház alagsorában rendezett bulik közül választhattak a beszélgetni és ünnepelni vágyók. Az Interferenciák következő, 2014-es kiadás témája a szervezők szerint, a szent és profán színházi viszonya lehet.
Bár a fesztivál vasárnap este véget ért, összeállításainkban továbbra is olvashatnak a különböző előadásokról, illetve az azokhoz kapcsolódó beszélgetésekről, eseményekről.
Szabadság (Kolozsvár)

Végleges megyei választási eredmények
A 2012. december 9-i parlamenti választások eredményeit tegnap közölte a Maros megyei választási iroda (BEJ).
A választási névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 484.889
A választáson részt vevő választópolgárok száma: 196.307
Pótlistákon szavazók száma: 3.496
Érvényes szavazatok száma: 194.714
Érvénytelen szavazatok száma: 4.462
Fehér szavazatok száma: 2.657
A választásokon részt vevő politikai pártok, választási szövetségek által elért eredmények:
1. Szociálliberális Unió (USL): 75.263 szavazat (38,65%)
2. RMDSZ: 67.519 (34,67%)
3. Igazságos Romániáért Szövetség (ARD): 23.358 (11,99%)
4. Dan Diaconescu Néppárt (PP-DD): 18.300 (9,39%)
5. Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP): 7.153 (3,67%)
6. Nagy-Románia Párt (PRM): 3.121 (1,60%)
Szenátus
1-es szenátori körzet:
1. Frunda György – RMDSZ: 22.888 szavazat (39,96%)
2. Somesan Stefan – USL: 19.925 szavazat (34,70%)
3. Pascan Emil-Marius – ARD: 8.611 (14,99%)
4. Gabor Ioan Gabriel – PPDD: 2.004 (3,49%)
5. Dragulet Razvan Laurentiu – PRM: 1.183 (2,06%)
6. Jakab István – EMNP: 2.799 (4,87%)
2-es szenátori körzet:
1. Markó Béla – RMDSZ: 30.144 (65,49%)
2. Duma Ioan Cosmin – USL: 8.649 (18,79%)
3. Schwartz Ladislau – ARD: 1.691 (3,67%)
4. Dogar Dorin-Ovidiu – PPDD: 2.125 (4,61%)
5. Padurean Sorin Pompei – PRM: 734 (1,59%)
6. Tőkés András – EMNP: 2.685 (5,83%)
3-as szenátori körzet
1. Csép Éva-Andrea – RMDSZ: 7.992 (17,21%)
2. Mora Ákos Daniel – USL: 22.536 (48,53%)
3. Basa Petru – ARD: 7.568 (16,29%)
4. Precup Valentin – PPDD: 7.448 (16,04%)
5. Máté János – EMNP: 886 (1,90%)
4-es szenátori körzet
1. Balogh József – RMDSZ: 6.495 (14,48%)
2. Fratean Petru Alexandru – USL: 24.153 (53,85%)
3. Matei Dumitru – ARD: 5.488 (12,23%)
4. Cocean Maria – PPDD: 6.723 (14,99%)
5. Diaconescu Maria – PRM: 1.204 (2,68%)
6. Varga Loránd Jenő – EMNP: 783 (1,74%)
Képviselőház
1-es körzet
1. Kerekes Károly – RMDSZ: 12.209 (43,88%)
2. Sîmpalean Dan-Stefan – USL: 8.965 (32,22%)
3. Roman Ioana-Dana – ARD: 3.322 (11,94%)
4. Tintosan Doina-Elena – PPDD: 928 (3,33%)
5. Amza Margarit-C-tin – PRM: 539 (1,93%)
6. Portik Vilmos-László – EMNP: 1.569 (5,63%)
2-es körzet
1. Lokodi Edit Emőke – RMDSZ: 10.463 (35,43%)
2. Buicu Corneliu-Florin – USL: 11.980 (40,56%)
3. Opriscan Mihai Doru – ARD: 4.414 (14,94%)
4. Presecan Alexandru – PPDD: 1.254 (4,24%)
5. Boros Zoltán-Ferenc – EMNP: 1.084 (3,67%).
3-as körzet
1. Kelemen Atilla-Béla – RMDSZ: 13.528 (57,30%)
2. Lukacs Lorand István – USL: 5.799 (24,56%)
3. Giurgea Teodor – ARD: 1.629 (6,90%)
4. Chiorean Anghel – PPDD: 1.562 (6,61%)
4-es körzet
1. Fodor Sándor-József – RMDSZ: 4.042 (16,57%)
2. Butiulca Manuel-Augustin – USL: 11.527 (47,26%)
3. Urcan Ionas-Florin – ARD: 4.204 (17,23%)
4. Ignat Mircea – PPDD: 3.086 (12,65%)
5. Man Tudor-Eduard – PER: 74 (0,30%)
6. Avram Ioan-Florin – PRM: 491 (2,01%)
7. Pálosi Csaba – EMNP: 303 (1,24%)
5-ös körzet
1. Borbély László – RMDSZ: 15.925 (72,96%)
2. Socotar Dinu-Gheorghe – USL: 2.281 (10,45%)
3. Meleg Victor – ARD: 509 (2,33%)
4. Gabor Tiberiu – PPDD: 633 (2,90%)
5. László György – EMNP: 1.744 (7,99%)
6-os körzet
1. Gogolák Hrubecz Csongor – RMDSZ: 3.640 (16,82%)
2. Juganaru Anne-Rose – USL: 9.129 (42,20%)
3. Stroian Toader – ADR: 3.758 (17,37%)
4. Sefer Cristian-George – PPDD: 3.519 (16,26%)
5. Ölvedi Zsolt – EMNP: 510 (2,35%)
7-es körzet
1. Sallai Imre – RMDSZ: 3.287 (14,86%)
2. Chirtes Ioan-Cristian – USL: 11.572 (52,33%)
3. Vasu Ioan – ARD: 2.921 (13,21%)
4. Curticapean Septimiu – PPDD: 3.097 (14,00%)
5. Hurdugaci Emanoil – PRM: 447 (2,02%)
8-as körzet
1. Erős Csaba – RMDSZ: 3.353 (14,98%)
2. Gliga Vasile-Gheorghe – USL: 13.145 (58,74%)
3. Todoran Liviu-Emil – ARD: 1.742 (7,78%)
4. Feier Ioan – PPDD: 2.754 (12,30%)
5. Jîrcan Ioan – PRM: 382 (1,70%)
6. Barabás Tibor – EMNP: 400 (1,78%)
Azok a képviselő- és szenátorjelöltek jutottak parlamenti mandátumhoz, akik a vasárnapi szavazás során 50% plusz 1 szavazatot szereztek.
Szenátori mandátumot szerzett:
Markó Béla (2-es választókerület)
Fratean Petru (4-es választókerület)
Képviselői mandátumot szerzett:
Kelemen Atilla (3-as körzet)
Borbély László (5-ös körzet)
Chirtes Ioan (7-es körzet)
Gliga Vasile (8-as körzet)
Az országos leosztásból Maros megye még két szenátori és négy képviselői helyet kap.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Eltérően értékelik a magyar versenyt a politikai szervezetek vezetői
Eltérően értékelték az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetői a vasárnapi parlamenti választások magyar vonatkozású eredményeit, valamint a két magyar politikai szervezet közti verseny mozgósító hatását. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az elmúlt 23 év legnehezebbikének nevezte a vasárnapi megmérettetést. Toró T. Tibor EMNP-elnök úgy véli, az alig egyéves néppárt eredményei azt mutatják, a szervezettel és támogatóival a továbbiakban is számolni kell, a szervezetet nem lehet szőnyeg alá söpörni. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy értékelte, az eredmények világosan üzennek.
„Minden olyan próbálkozás, amely a szövetség meggyengítésére irányult, kudarccal zárult. Azonban látnunk kell azt is, hogy lesznek olyan választókerületek Szatmár vagy Bihar megyében, ahol az abszolút többség, a parlamenti mandátum néhány szavazaton bukik el – jegyezte meg az RMDSZ elnöke. – Az RMDSZ nem ötszázalékos szervezet, hanem a romániai magyar közösség képviselője.”
A szövetségi elnök továbbá úgy értékelte, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megtévesztő kampánya és a rossz időjárási viszonyok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a romániai magyarság kisebb számban járult az urnákhoz, mint néhány évvel korábban. „Bebizonyosodott az, amit már az önkormányzati választások óta mondunk: a magyar–magyar verseny nem mobilizál, nem hozza vissza a bizonytalanokat” – hangsúlyozta tegnap Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Toró T. Tibor EMNP-elnök úgy véli, az alig egyéves néppárt eredményei azt mutatják, a szervezettel és támogatóival a továbbiakban is számolni kell, a szervezetet nem lehet szőnyeg alá söpörni. Toró továbbá visszautasította az RMDSZ háromszéki szervezetének vádját, miszerint Orbaiszéken a néppárt miatt nem lesz magyar képviselő, hiszen, mint fogalmazott, Orbaiszék és Bodzavidék körzetében soha nem volt magyar képviselő, az RMDSZ nem elveszítette, hanem nem nyerte meg a választást abban a körzetben.
Az alacsony részvételről szólva úgy értékelte, jobb lett volna, ha az RMDSZ nem negatív kampányt folytat, hanem közösen mobilizálják a választókat a magyar részvétel növelése érdekében. A negatív kampány ellenére a magyar–magyar verseny végsősoron valóban mobilizált, bár nem olyan mértékben, ahogyan azt akarták volna. A pártelnök szerint a néppártra adott szavazatok nem vesztek el.
„Minden voks mögött emberek vannak, akik hisznek az autonómián és a föderalizmuson alapuló programban, ők úgy gondolják, elérhető célok ezek a romániai magyarság számára – mondta. – Nem sikerült a 6:3, de a parlamenti képviselet nem az egyetlen eszköz egy párt számára; az elkövetkezőkben a feladatunk megszervezni önmagunkat, ugyanakkor az olyan fontos kérdésekben, mint az alkotmánymódosítás, régióátszervezés, területi-közigazgatási reform, hallatni fogjuk véleményünket, mozgósítunk, az utcákat és tereket elfoglalva, mint ahogy az autonómiatüntetéskor is.”
Az RMDSZ és a Szociálliberális Unió (USL) közti lehetséges együttműködés kapcsán elmondta, a szövetség bebizonyíthatja, mennyire veszi komolyan saját ígéreteit. „Szurkolunk az RMDSZ-nek, hogy tudjanak fontos eredményeket elérni a magyarság számára fontos kérdésekben” – mondta Toró. Az RMDSZ-szel való együttműködésről úgy nyilatkozott, a néppárt meg tud egyezni a szervezettel stratégiai célokban, amelyek a magyarság közös érdekeit szolgálják, de nem az a megoldás, hogy a néppárt visszatér az RMDSZ-be, mert az emberek  már nem akarnak egypártrendszerről hallani. Az együttműködés formájáról Toró még nem tudott nyilatkozni, azonban leszögezte, prioritás az MPP-vel való kollaborálás is.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy értékelte, az eredmények világosan üzennek, hiszen a két párt együtt sem ért el annyi szavazatot, mint négy éve az RMDSZ egymaga, ami a pártelnök szerint azt jelenti, hogy a versenyt elutasították a szavazópolgárok. „Ennek tükrében ismételten fel kell hívnunk a figyelmet: új struktúrára van szükség, hogy a romániai magyarság arányainak megfelelően képviselve legyen a parlamentben. A pluralizmus biztosítása nem veszélyeztetheti a nemzeti érdekérvényesítést. Ezért javasoltuk korábban is a magyar szövetség felállítását, erre kell elmozdulnunk a jövőben” – szögezte le a polgári párt elnöke, aki úgy értékeli, az MPP jól döntött, hogy távol maradt a vasárnapi megmérettetéstől. „Felelős döntést hoztunk, amikor az önös érdekek fölé tudtuk helyezni a nemzeti érdeket” – mondta Biró. 
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Semjén: összmagyar összefogásra van szükség Romániában – Kovács: kedden lesz az első találkozó Pontáékkal
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint összmagyar összefogásra van szükség a romániai magyar tömörülések között a jövőben a magyarság biztos parlamenti képviselete érdekében, és túl kell lépni a személyes konfliktusokon. Semjén Zsolt erről az m1 Az este című műsorában beszélt hétfőn a romániai választásokat értékelve. A műsorban Kolozsvárról kapcsolt Kovács Péter azt mondta, Victor Ponta román miniszterelnök már előző este megkereste őket, és az első találkozóra előreláthatólag kedden kerül sor.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kifejtette: összmagyar összefogás szükséges, amiben meg tud nyilvánulni a sokszínűség, és akkor ez garantálja, hogy a magyarság hat százalék körüli eredménnyel biztosan ott van a román parlamentben.
Vannak személyes konfliktusok, de ezek nem személyes kérdések, hanem az elmúlt évtizedekben a különböző politikai felfogásbeli különbségekből adódó vélt és valós sérelmek halmaza – mutatott rá Semjén Zsolt, aki hangsúlyozta: ezen túl kell lépni.
A miniszterelnök-helyettes szerint, ha az ottani magyar párt jótékonyan tudja a román bel- és külpolitikát befolyásolni, az „szerencsés csillagzatot jelent” a felvidéki és délvidéki magyarságnak, és az egyetemes magyarságnak is.
Arra a kérdésre, hogy kinek drukkolt, úgy válaszolt: a magyaroknak drukkolt, de mint a magyar kormány képviselője nem nevezheti meg, hogy melyik tömörülésnek. A magyar kormánynak nem tiszte és feladata, hogy kommentálja az erdélyi magyar szervezetek egymáshoz való viszonyát – jelentette ki.;;;?Semjén Zsolt megjegyezte: ha a jövőben az RMDSZ egyszer nem kerülne be a bukaresti parlamentbe, a következmény nem az lesz, hogy egy másik magyar párt létrejön, ami hasonló erőt képvisel, hanem rettenetesen nagy a veszélye, hogy a magyarság ideológiai alapon beintegrálódik a román pártstruktúrába, és „akkor vége a magyar érdekképviseletnek”.
Hazárdírozás, hogy néhány tizeddel alatt vagy felette van az RMDSZ az ötszázalékos küszöbnek – emelte ki, hozzátéve: a tanulságot mindenkinek le kell vonnia, ilyen kockázatot nem szabad többet vállalni.
A műsorban Kolozsvárról kapcsolt Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnöke azt mondta: lehet, hogy többet kellett volna dolgozni azon, ne erősítsenek rá kívülről a megosztásra. Hozzátette: Victor Ponta román miniszterelnök már előző este megkereste őket, és az első találkozóra előreláthatólag kedden kerül sor. Ők elvekről, választási programról fognak beszélni – jelezte.
Semjén Zsolt a megosztó politikáról szóló megjegyzésre úgy reagált: lehet, hogy az RMDSZ bizonyos köreinek ez az álláspontja, a magyar kormánynak viszont az az álláspontja, hogy minden magyar egyformán fontos, függetlenül a politikai hovatartozásától.
Szerinte mindenkinek önvizsgálatot kell tartania és valahogy „újragombolni a mellényt”, aminek egyetlen iránya lehet, az össznemzeti egység.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke – akit szintén Kolozsvárról kapcsoltak – azt mondta: az autonómia és a föderalizmus képviseletét tűzték zászlóra, és ezt sikerült a közbeszédbe bevinniük. Szerinte jó úton járnak, és növelni tudták a támogatottságukat a tavaszi önkormányzati választásokhoz képest.
A kormányfő helyettese az eredmények alapján a magyar kormány jövőben politikáját firtató kérdésre azt mondta: azt szeretnék, ha minél inkább egységes lenne a magyarság képviselete. Ugyanakkor Budapestről nem lehet megmondani az ottani szavazóknak, hogyan voksoljanak – hangsúlyozta Semjén Zsolt, aki ismét megerősítette: az autonómia gondolata kulcsfontosságú.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Vádaskodva békülne az RMDSZ
Háromszéken fölényesen győzött az RMDSZ a vasárnapi parlamenti választásokon. Három képviselői és két szenátori helyet nyertek el jelöltjeik, de a negyedik mandátum elvesztéséért továbbra is az EMNP-t okolják.
Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök szerint a néppártiak becsapták a választókat, és „jobb, ha meghúzzák magukat”, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnök osztja ugyan Tamás Sándor véleményét (a becsapást illetően), de úgy véli, „mától fehér lappal kell mindenkinek kezdenie”, a következő hetekben, hónapokban az a feladatuk, hogy „valahogy elvarrják” ezeket a rossz ügyeket, és megpróbáljanak „olyan konstrukciót kitalálni, amely nem hozza többé ilyen helyzetbe a magyarokat”. Győzelem ide vagy oda, Tamás Sándor elég indulatosan kezdte az RMDSZ választási eredményeinek kiértékelését, felidézte, a kampány zárásakor igaza volt, a Néppárt egyetlen körzetben sem végzett első helyen, „szédítették hónapokon keresztül az embereket”, és „az alkalmi kis politikus (Sánta Imre – szerk. megj.) most előlépett politikai elemzővé”, pedig igenis, az EMNP-nek köszönhető, hogy 22 év után most sem sikerült magyar képviselői helyet szerezni Orbaiszéken. Tamás Sándor kitartott álláspontja mellett annak dacára, hogy a számok mást mondanak: az RMDSZ-es Thiesz János 6162 szavazatot kapott, az EMNP jelöltjére, Szakács Zoltánra 654-en voksoltak, még ha az összes érvénytelen voksot (525) hozzáadjuk, akkor is csak 7341 szavazat jön ki, ami kevesebb, mint a körzetben leadott érvényes szavazatok (14 796) fele. Az RMDSZ vezetői szerint azonban a Néppárt a hibás, ha másért nem, azért, mert nem mozgósítottak Nagyborosnyón, a megyében itt volt ugyanis a legalacsonyabb, alig 20 százalékos a részvételi arány. A „legszorosabb” küzdelem  Sepsiszentgyörgyön dúlt, itt valamivel több, mint 500 szavazaton múlott, hogy Markó Attila megszerezte a többséget. A szavazatok 52,6 százalékát kapta, Sánta Imre 19,85 százalékot. A sepsiszéki-erdővidéki szenátori körzetben Klárik Lászlóra a szavazók 56,6 százaléka voksolt, Toró T. Tiborra, a Néppárt elnökére 19,6 százalék. Az erdővidéki-sepsiszéki képviselői körzetben 59,8 százalék Márton Árpádra szavazott, 19,2 százalék a néppárti Derzsi Sámuelre. A megye másik szenátori körzetében Olosz Gergely diadalmaskodott 61,8 százalékkal, Kovács István állatorvos 11,1 százalékot szerzett, Kézdiszéken Fejér László Ödön lesz a képviselő, a szavazók 74,55 százalékának támogatását élvezi, míg ellenfele, Johann Taierling 15,6 százalékot kapott. Az RMDSZ-nek vélhetően majdnem ugyanannyi képviselője, szenátora lesz, mint eddig, de sokkal nagyobb parlamentben, így kisebb erőt képvisel majd, és érdekérvényesítési képessége is csökken. Ennek azonban nem annyira a Néppárt, mint inkább a román politikai helyzet az oka – fejtette ki Antal Árpád. Ugyanakkor az természetes, hogy Kelemen Hunor azonnal válaszolt Victor Pontának, „semmi rossz nincs abban, hogy tárgyalunk” – fejtegette, s hozzáfűzte, „nekünk az a jó, ha bele tudunk szólni a dolgokba”. Tamás Sándor hangsúlyozta, „egyik pártba sem vagyunk szerelmesek, de érdekeink vannak, egyrészt a magyar közösség jogainak bővítése, másrészt településeink, Székelyföld fejlesztése”. Ha ezt bármelyik demokratikus párt felvállalja, akkor „igen, koalícióra kell lépni”. Mindketten hangsúlyozták, a tárgyalások nagymértékben függnek attól, hány százalékot szerez a Szociál-Liberális Szövetség (USL), szüksége lesz-e az RMDSZ-re, hogy meglegyen az alkotmányozó többsége. Tamás Sándor leszögezte: Inkább kormányon szeretné tudni az RMDSZ-t, mint ellenzékben.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Több mint félmillió magyar nem szavazott
A körülbelül egymillió magyar választónak több mint fele nem vett részt a decemberi parlamenti választásokon. Barna Gergő szociológus szerint, ha nincs az egymásnak feszülő, negatív kampány, és nem demobilizálják a bizonytalanokat, az RMDSZ-nek jobb választási eredménye lett volna.
A december 9-i választásokon alacsonyabb volt a magyar részvétel a júniusi helyhatósági választásokhoz képest, ezzel magyarázza Barna Gergő szociológus azt a néppárti politikusok által tett megállapítást, miszerint az RMDSZ támogatottsága 21,73 százalékkal csökkent júniushoz képest, miközben az Erdélyi Magyar Néppárté 29 százalékkal nőtt.
A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója lapunk kérdésére elmondta: nem csak a magyar szavazók mentek el kevesebben december 9-én szavazni, hanem az országos szintű részvétel is a vártnál kisebb volt. (Az előrejelzések legalább 50 százalékos részvételt valószínűsítettek, de csak 41,72 százalékos lett). Feltűnően nagyok voltak a regionális különbségek: a déli megyékben és Moldovában például jóval többen mentek el szavazni, mint Erdélyben. Ugyanakkor ez volt az első választás, amikor a bukaresti részvétel meghaladta az erdélyi régió átlagát – ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magyarok részvételi aránya az országos átlag alatt maradt. (A Központi Választási Iroda adataiból arra lehet következtetni, hogy december 9-én a magyar részvétel 40,5 százalékos volt – szerk. megj.).
Barna Gergő szerint a 2008-as parlamenti választásokon a mostaninál kisebb volt ugyan a magyar részvétel, de nem különült el annyira az országos átlagtól. 2008-ban a magyar választópolgárok mintegy 40 százaléka szavazott magyar jelöltre, ezúttal pedig 42–43 százalékuk adta le magyar pártok jelöltjére voksát. A körülbelül egymillió szavazati joggal rendelkező magyar választónak több mint fele nem vett részt a decemberi parlamenti választásokon, négy évvel ezelőtt is hasonló volt ez az arány. Jelentős demográfiai és társadalmi különbségek az otthonmaradók és az aktív választók között nincsenek – tette hozzá.
Az EMNP támogatottságának enyhe növekedése a szakember szerint annak tulajdonítható, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) nem indult a parlamenti választásokon, a néppártnak pedig sikerült megszólítania a polgári párt szavazótáborának egy kis részét. Ugyanakkor, a júniusi választásokon az EMNP és az MPP összesen 85 ezer szavazatot szerzett, az EMNP voksainak száma az MPP visszavonulása ellenére mindössze 60 ezer körüli – mondta a szociológus.
Barna Gergő szerint mindazok, akik az önkormányzati választásokon az EMNP-re, vagy az MPP-re voksoltak, úgynevezett proteszt-szavazók: ezek – véleménye szerint – nem mentek volna el december 9-én választani, ha az EMNP nem indul. Ugyanakkor az is valószínű, ha nincs az egymásnak feszülő, negatív kampány, ami demobilizálta a bizonytalanokat, az RMDSZ-nek jobb választási eredménye lett volna – tette hozzá a szociológus.
ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

Huszonhét magyar a parlamentben, Frunda György nem jutott be
A szavazatok százszázalékos feldolgozottsága ismeretében az RMDSZ 27 törvényhozói mandátumot szerzett az új parlamentben, néggyel kevesebbet, mint a 2008-as parlamenti választásokon – közölte a Krónikával Kovács Péter főtitkár. A szavazatok visszaosztását követően kiderült, a szövetség kilenc szenátori mandátumot nyert, akárcsak 2008-ban, a képviselőházban pedig 18-at, ami néggyel kevesebb a legutóbbi törvényhozási megmérettetéshez képest. Nem jutott szenátori mandátumhoz Frunda György, az RMDSZ egyik legismertebb politikusa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja.
Frunda György 23 év után nem tudott újabb szenátori mandátumot szerezni
Frunda 39,86 százalékot szerzett az egyes számú Maros megyei választókerületben, megelőzve a Szociálliberális Unió (USL) színeiben induló kihívóját, Ştefan Someşant (34,7), ám az eredmény nem bizonyult elegendőnek. Ezzel szemben a marosvásárhelyi Kerekes Károly folytathatja képviselői munkáját a szövetség színeiben.
Kolozs megye négy év kihagyás után ismét szenátori mandátumot szerzett László Attila volt kolozsvári alpolgármester révén, míg a kalotaszegi választókerületben induló Máté András továbbra is képviselőként dolgozhat a törvényhozásban.
Temes megye szintén négy év szünet után jutott képviselői mandátumhoz a 29 éves Molnár Zsolt révén, aki a 2-es számú választói kerületben a szavazatok 4,71 százalékát kapta meg. Molnár az RMDSZ legfiatalabb képviselőjeként dolgozhat a következő négy évben.
Szintén tegnap derült ki, hogy Erdei Doloczki István (Szatmár megye), Szabó Ödön (Bihar) és Bónis István (Máramaros) is képviselő mandátumhoz jutott a visszaosztást követően. Az RMDSZ parlamenti csoportját továbbá Végh Sándor (Szilágy megye) és Pataki Csaba (Szatmár) egészíti ki. Arad és Brassó megyének viszont nem lesz parlamenti képviselete.
Amint arról beszámoltunk, tizennyolc RMDSZ-es jelöltnek sikerült abszolút győzelmet szereznie a választókerületében, így „első körben” parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila (Bihar megye), Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Moldován József (Hargita megye), Fejér László Ödön, Markó Attila, Márton Árpád (Kovászna megye) Borbély László, Kelemen Atilla (Maros megye), Kereskényi Gábor (Szatmár megye) és Seres Dénes (Szilágy megye) képviselői mandátumhoz jutottak a szavazatok legalább felének begyűjtésével.
A választói kerületben aratott győzelemmel Biró Rozália (Bihar megye), Tánczos Barna, Verestóy Attila (Hargita megye), Klárik László, Olosz Gergely (Kovászna megye) és Markó Béla (Maros megye) szenátori székhez jutott. Kovács Péter főtitkár egyébként tegnap úgy nyilatkozott, a végeredmények azt mutatják, az urnákhoz járuló romániai magyarok 88,81 százaléka az RMDSZ-nek szavazott bizalmat.
Hangsúlyozta: az eredmény értékét növeli, hogy ez egyértelműen meghaladja a tavaszi önkormányzati választások során a szövetségre leadott magyar szavazatok arányát. 428 608 magyar választóból 47 955-en (11,19 százalék) pecsételtek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőjelöltjeire, a szenátorjelöltek esetében a 447 291 magyar szavazóból 58 764-en (13,14 százalék) támogatták az alakulat jelöltjeit.
Az RMDSZ képviselőjelöltjei 380 653 választó bizalmát nyerték el (88,81), ugyanakkor 388 527-en (86,86) tartották fontosnak, hogy a szövetség szenátorjelöltjei jelenítsék meg érdekeiket a törvényhozás felső házában – tájékoztatott Kovács Péter.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Biztos befutók a Székelyföldön, bizonytalan képviselet Belső-Erdélyben
Elsöprő győzelmet szerzett az RMDSZ a Székelyföldön a vasárnapi parlamenti választásokon, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a legtöbb helyen nem tudta felülmúlni a júniusi helyhatósági választásokon elért eredményt.
Hargita: két szenátor, négy képviselő
Hargita megyében a hét mandátumból hatot szerzett meg a szövetség, a legeredményesebben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerepelt, aki körzetében a voksok 79,4 százalékát kapta. A végleges adatok szerint Hargita megyében a szenátusi listákon az RMDSZ 83 097 szavazatot kapott a 116 410-ből, az EMNP szenátorjelöltjeire 17 749-en szavaztak. Verestóy Attila a szavazatok 68 százalékával elnyerte a hetedik szenátori mandátumát, Tánczos Barna (első portrénkon) pedig első ízben képviselheti a hargitaiakat a bukaresti felsőházban, miután megszerezte a szavazatok 75 százalékát.
A képviselőházi listákon is az RMDSZ szerzett többséget, a 116 084 szavazatból 82 814-et kapott, az EMNP második helyen végzett 17 069 szavazattal, míg a Szociálliberális Szövetség harmadik lett 10 683 vokssal.
Az első körzetben Korodi Attila győzött 73 százalékkal, a volt környezetvédelmi miniszter így második képviselői mandátumát kezdheti el. A legjobb eredményt Hargita megyében Kelemen Hunor érte el, az RMDSZ elnöke a szavazók 79,4 százalékának a bizalmát nyerte el, és ezzel megkezdheti negyedik képviselői mandátumát. Az RMDSZ-es Antal István a voksok 73,8 százalékát kapta, így újabb négy évet tölthet a képviselőházban, amelynek 1992 óta tagja. Moldován József volt távközlési államtitkárnak a polgárok 79,14 százaléka szavazott bizalmat. A többségben románok által lakott képviselői körzetben Mircea Duşa belügyminiszter lett az első a szavazatok 47,47 százalékával, a második helyezett, az RMDSZ-es Mik József 31,2 százalékot szerzett, a körzetben az országos visszaosztás során dől el, ki lesz a képviselő.
Tánczos Barna a Krónikának elmondta, az eredmények azt tükrözik, hogy a székelyföldi emberek megbíznak az RMDSZ-ben, és ez nagy felelősséget ró a szövetség politikusaira, akiknek azokat is képviselniük kell, akik nem a szövetségre szavaztak. „Remélem, lesz bennünk bölcsesség, hogy ne a vitát keressük, hanem mindazt, ami összeköt. A következő négy évben nem megosztjuk, hanem megerősítjük a magyar képviseletet” – mondta Tánczos. Papp Előd, az EMNP szenátorjelöltje szerint a néppártnak Hargita megyében sikerült növelnie a szavazatok számát, jobban szerepelt, mint az önkormányzati választásokon. Bár a 6:3-as alternatív küszöböt nem sikerült teljesíteni, stabilizálódott a párt. „Tisztességesen szerepeltünk, megyünk tovább!” – összegzett Papp Előd.
Orbaiszék elveszett
Háromszéken hat parlamenti mandátumból ötöt szerzett meg az RMDSZ. A Kovászna Megyei Választási Iroda végleges adatai szerint a szövetség megőrizte azokat a mandátumokat, amelyeket az elmúlt négy évben is RMDSZ-es politikusok töltöttek be, az orbaiszéki körzetben azonban nem sikerült győzni. A végleges eredmények szerint a Sepsiszék–Erdővidék szenátori körzetben az RMDSZ-es Klárik László volt megyemenedzser lett az első 21 314 szavazattal, a szavazók 56,6 százalékának a bizalmát szerezte meg és egyben első parlamenti mandátumát.
Vetélytársa, Toró T. Tibor EMNP-elnök 7367 voksot (19,57 százalék) kapott. A Felsőháromszék–Bodzavidék szenátori körzetben Olosz Gergely 19 711 szavazattal, 61,79 százalékkal győzött, az EMNP-s Kovács István 3540 szavazattal a harmadik helyre került, Marius Obreja USL-jelölt mögé. Sepsiszentgyörgyöt Markó Attila (második portrénkon) képviseli a következő négy évben a parlament alsóházában, a volt kisebbségügyi államtitkárnak 11 297-en, azaz a választópolgárok 52,6 százaléka szavazott bizalmat.
A Mikó-ügy másik szereplője, Sánta Imre bikfalvi lelkész 4255 szavazatot (19,82 százalék) kapott. Az Erdővidék–Alsóháromszék körzetben Márton Árpád újrázott 59,8 százalékkal, vagyis 9875 vokssal, ebben a körzetben 3169-en (19,19%) pecsételtek az EMNP-s Derzsi Sámuelre. Felsőháromszékről az RMDSZ színeiben megméretkező Fejér László Ödön vállalkozó (harmadik portrénkon) 13 018 szavazattal (74,5%) veheti át első képviselői mandátumát, a néppártos Johann Taierling 2734 szavazatot (15,65%) szerzett.
A szavazatok újraosztásával dől el, hogy ki képviseli a képviselőházban Orbaiszék–Bodzavidék lakóit a következő négy évben, ebben a körzetben ugyanis egyetlen jelölt sem kapta meg a voksok több mint felét, az RMDSZ-es Thiesz János 41,64 százalékos támogatottságot szerzett, Szakács Zoltán, a néppárt jelöltje mindössze 654 szavazatot kapott,  az újraosztás után dől el, melyik román jelölt jut mandátumhoz. Sánta Imre, az EMNP sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje lapunk kérdésére úgy értékelte, az RMDSZ hitelrombolása elbizonytalanította a választókat, és a néppártnak sem sikerült megfelelően mozgósítania őket.
„Le kell vonni a következtetést, új akciótervet kell kidolgozni!” – mondta Sánta, aki torzításnak és bűnbakkeresésnek minősítette, hogy az RMDSZ a néppártot okolja azért, hogy nem sikerült megszereznie az orbaiszéki mandátumot. Az RMDSZ háromszéki vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat fogalmaztak meg a választások tárgyában, míg Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tiszta lappal kezdené újra, Tamás Sándor tanácselnök azt üzeni a néppártnak: „húzzák meg magukat!”
Antal hangsúlyozta, Sepsiszentgyörgyön 400 szavazaton múlott, hogy Markó Attila megszerezte a többséget, ha nem így történik, román képviselő lett volna. Emlékeztetett a választások éjszakáján mondott nyilatkozatára, miszerint „a néppárt megérdemelne két nagy pofont”, hozzátéve: a hangsúly azon volt, hogy családban kell elintézni a nézeteltéréseket, és többet nem szabad olyan helyzetbe hozni az erdélyi magyarokat, hogy két magyar alakulat közül kelljen választaniuk.
Bizonytalanság Marosban
Az RMDSZ elégedett lehet a Maros megyei eredményekkel – jelentette ki az alakulat megyei elnöke, Kelemen Attila, aki viszonylag kényelmesen nyert saját, magyar többségű képviselői választókerületében. Hasonló győzelmet aratott Markó Béla szenátorjelölt és Borbély László képviselőjelölt is, akik a szavazatok 66, illetve 73 százalékkal nyerték a választásokat. Bár a lista élén végeztek, sem a szenátori bársonyszékért versenybe szálló Frunda Györgynek, sem a hetedik képviselői mandátumára pályázó Kerekes Károlynak nem sikerült megszerezniük a leadott voksok több mint felét. A szövetség egyik legtapasztaltabb politikusának számító Frunda György, aki saját elvárásaihoz képest lényegesen gyengébben szerepelt, a támogatók kevesebb mint 40 százalékát tudhatja maga mögött.
„Remélem, hogy elnyerem a szenátori helyet” – bizakodott, majd megvallotta, hogy nagyon örül a magyar jobboldal kudarcának. „Van bennem egy kis káröröm: nem sikerült nekik!” – jelentette ki, hozzáfűzvén, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyetlen célja az RMDSZ elgáncsolása volt. Frundához hasonlóan már csak a visszaosztás lutrijában bízhat Kerekes Károly is, akit a szavazók 44 százaléka támogatott. Utóbbi a város magyar többségű körzetében indult, ott, ahol négy évvel ezelőtt Borbély László a szavazatok több mint felét megszerezte. Az RMDSZ vezetői szerint, amennyiben Kerekes nem szerez újabb mandátumot, a felelősség a néppártot terheli, hiszen a két magyar jelölt összesen megszerezte a szavazatok több mint 50 százalékát.
Kerekes Károly ellenjelöltje, Portik Vilmos, aki egyben az EMNP Maros megyei elnöke is, úgy véli, ha nem indult volna a választásokon, az nem azt jelenti, hogy a nemzeti oldal elkötelezett szavazóbázisa az RMDSZ politikusát támogatta volna. Annak ellenére, hogy Marosvásárhelyen a néppárt közel kétszer annyi voksot szerzett, mint a nyári helyhatósági választásokon, Portik szerint át kell értékelni az eredményeket, és alapjaiból kell újraépíteni az EMNP Maros megyei szervezetét. „Az alacsony részvételi arány komoly figyelmeztetés a politikum számára. Kiderült, hogy a néppárt még nem tudja megszólítani megfelelőképpen a magyarokat, az RMDSZ már nem tudja” – következtetett az arányokból az EMNP Maros megyei elnöke. Gyengén szerepelt Lokodi Edit Emőke képviselőjelölt is, aki a 36 százalékos támogatottságával a szociáldemokrata Florin Buicu mögött végzett abban a körzetben, melyet 2008-ban az RMDSZ-ből azóta eltávolított Benedek Imre nyert.
Kolozs: Máté reménykedik
Kolozs megyében az RMDSZ a képviselői listákra leadott szavazatok 12,99 százalékát, az EMNP 1,68 százalékát szerezte meg, a szenátori listák esetében ez az arány 13,20, illetve 1,92 százalék. A töredékszavazatok megyei visszaosztását követően egyelőre Máté András Levente képviselői mandátuma tűnik biztosnak. Az országos visszaosztást követően még egy képviselői vagy szenátori helyet kaphat a szövetség – vázolta a lehetséges forgatókönyveket a megyei elnöke. „Ha nem lett volna széthúzás, jobb lehetett volna az eredmény, a másik pártra adott voks a román pártokra adott szavazatnak bizonyult” – mondta Máté András Levente.
Szász Péter, a néppárt szenátorjelöltje ezzel szemben úgy értékelte: „ahhoz képest, hogy a választók érdeklődése rendkívül alacsony volt, előrelépésnek tekinthető az EMNP eredménye”. Elmondta, az EMNP szenátorjelöltjeire összesen 4096-an, míg képviselőjelöltjeire 3687-en voksoltak a megyében. „A választóinktól kapott bizalom felelősséggel is jár, folytatjuk a megkezdett munkát, tovább építkezünk” – nyilatkozta Szász Péter.
Krónika (Kolozsvár)

Pofon az RMDSZ-nek, néppárti félsiker – Székely István Gergő politológus a magyar képviselet kilátásairól
[INTERJÚ] Az RMDSZ által most elért 5,2–5,3 százalékos eredmény határesetnek tűnik ahhoz, hogy a szövetség nagyobb késztetést érezzen a magyar–magyar viszony újragondolására. Azáltal, hogy nem ment le öt százalék alá, de kellőképpen megközelítette azt, az RMDSZ talán éppen akkora pofont kapott, amekkorát kellett ahhoz, hogy az összefogás irányába mozduljanak el a dolgok – mondta el a Krónikának Székely István Gergő politológus a választási eredményekről. Szerinte a néppárt félsikert ért el: teljesítette minimális célkitűzését, de elbukta a maximálisat.
Székely István Gergő
– Az RMDSZ vezetőinek többsége a zord időjárással és az EMNP jelentette konkurenciával indokolta, hogy rezgett a léc a szövetség parlamenti bejutását illetően. Mivel magyarázható, hogy az alakulat mintegy 40–50 ezer szavazattal kapott kevesebbet most, mint a 2008-as parlamenti választáson, és sokáig veszélyben forgott az ötszázalékos küszöb teljesítése?
– Az időjárásra történő hivatkozás csak kifogás, mert a havazás nem sújtotta jobban a magyarlakta vidékeket az ország többi részénél. Az EMNP indulása már más kérdés, hiszen ha összeadjuk a néppárt által szerzett szavazatokat az RMDSZ-ével, akkor nagy vonalakban megközelíti a szövetség által 2008-ban begyűjtött voksok számát. A mostani szavazatok közel végleges feldolgozottsága alapján az látszik, hogy az EMNP-nél kell keresni azt a mintegy 50 ezer szavazatot, amennyivel most kevesebbet kapott az RMDSZ 2008-hoz képest.
Mindemellett úgy vélem, az ötszázalékos küszöb teljesítése nem forgott annyira veszélyben, mint ahogy azt az RMDSZ vezetői a szavazás délutánján elkezdték kommunikálni. Akkor se lett volna tragédia, ha az alakulat nem lépi át ezt a küszöböt, hiszen például 4,9 százalékos eredménnyel is ott lenne a parlamentben, legfeljebb elveszít egy szenátori mandátumot. Az öt százalék szimbolikus küszöb. Ezzel szemben ha az RMDSZ az alternatív küszöböt kellene igénybe vegye, akkor bebizonyosodna, hogy a román pártok kegyei folytán jut parlamenti képviselethez. Mindez gyengítené a pozícióját, zsarolhatóvá tenné, hiszen a román pártok elmondhatnák: ha nem fogadták volna el az RMDSZ-nek az alternatív küszöb létrehozását célzó javaslatát, akkor sok magyar képviselő és szenátor nem ülhetne a parlamentben.
– Az EMNP tíz–húszezer szavazattal kapott többet, mint a júniusi helyhatósági választáson. Jó kezdetnek vagy kudarcnak tekinthető ez az eredmény egy fiatal, az alternatív küszöb elérését célul kitűző párt részéről?
– Mindamellett, hogy az EMNP nem jutott be a parlamentbe, jelöltjei sehol sem tudtak kiélezett versenyt teremteni, megszorongatni RMDSZ-es ellenfelüket. Ezen túlmenően azonban növelni tudták szavazataik számát a helyhatósági választásokhoz képest, szenátoraik esetében pedig átlépték a bűvös, ötvenezres vokshatárt. Ha összeadjuk a néppárt és az MPP nyári eredményeit, akkor kitűnik, a polgári szavazók közül most nem szavaztak valamennyien automatikusan az EMNP-re. A néppárt félsikert ért el: teljesítette minimális célkitűzését, de elbukta a maximálisat.
– A mostani eredmények, az erdélyi magyarok szavazókedvének alakulása fényében úgy tűnik, kevés a valószínűsége, hogy 2016-ban bármelyik magyar alakulat átlépje az ötszázalékos küszöböt. Kialakulhat-e addig összefogás a magyar pártok között?
– Nagy kérdés, milyen lesz addig az új választási rendszer, hiszen Victor Ponta kormányfő már bejelentette ennek megreformálását, és nem kizárt, hogy módosul a küszöbre vonatkozó szabályozás is. Ma még korai spekulációkba bocsátkozni a majdani esélyekről. Az RMDSZ által most elért 5,2–5,3 százalékos eredmény azonban határesetnek tűnik ahhoz, hogy a szövetség nagyobb késztetést érezzen a magyar–magyar viszony újragondolására. Azáltal, hogy nem ment le öt százalék alá, de kellőképpen megközelítette azt, az RMDSZ talán éppen akkora pofont kapott, amekkorát kellett ahhoz, hogy az öszszefogás irányába mozduljanak el a dolgok.
– Mi az oka annak, hogy Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő már a választások estéjén koalíciós együttműködésre kérte fel az RMDSZ-t egy alkotmányozó, kétharmados parlamenti többség megteremtése érdekében?
– Vasárnap este még úgy tűnt, Ponta ajánlata azzal magyarázható, hogy az USL nem volt biztos az alkotmánymódosító, kétharmados többség megszerzésében. Ezzel szemben sokkal inkább úgy fest, hogy az RMDSZ-hez intézett felhívásban a balliberális szövetségen belüli erőviszonyok játszanak közre. Belső becslés szerint például a képviselőház esetében jelentős különbség mutatkozik a szociáldemokraták és a liberálisok által szerzett mandátumok száma között a PSD javára.
Szerintem Victor Ponta PSD-elnök az RMDSZ segítségével akarja saját pozícióját erősíteni az USL-en belül, hiszen utánaszámoltam: a liberálisok félreállítása esetén a szociáldemokraták az USL konzervatív és UNPR-s tagpártjával, az RMDSZ-szel és a nem magyar kisebbségi frakcióval mintegy 49 százalékot tudnának összehozni, ami néhány honatya átcsábításával többséget eredményezhet. Ha az USL-en belüli egyensúly lényegesen elbillen a PSD irányába, akkor az RMDSZ akár a liberálisokra, akár egy kisebb pártra cserélhető ebben a képletben.
– Mi indokolja, hogy az RMDSZ kormányra lépjen, esetleg parlamenti együttműködést alakítson ki a vasárnapi megmérettetésen közel kétharmados többséget szerzett Szociálliberális Unióval (USL)? Mit tudna kicsikarni a szövetség a román balliberálisoktól egy ilyen felállásban?
– Miután úgy tűnik, hogy a balliberálisoknak meglesz a kétharmaduk, nehéz lesz bármit is kicsikarni tőlük. Ebben a felállásban az RMDSZ maximum azért kérhetne engedményeket, hogy az USL-kormány ezzel a külföld irányába tudjon takarózni. Az RMDSZ szempontjából nem lenne értelme kormányra lépni egy kétharmados többséggel bíró koalícióval, mert könnyen rá lehetne fogni, hogy csak a pozícióhajhászás miatt csinálja.
Sokkal logikusabb lenne, ha parlamenti támogatásban gondolkodna a szövetség, és a kétharmad biztosításáért cserébe szólna bele a régióátszervezésbe, az alkotmány és a választási törvény módosításába. De ez is csak egyfajta defenzív viszonyulást tenne lehetővé számára, olyan értelemben, hogy ezeket a reformokat ne magyar szempontból kedvezőtlen formában hozzák meg.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Ki tűzte ki a magyar zászlót?
Kerek harminc évvel ezelőtt, 1982. december 12-e hideg, ködös reggelén a régi marosvásárhelyi városházán megjelent a piros-fehér-zöld lobogó. A gyalogosok szinte megmeredve álltak a szemközti járdán, és csodálták jókora büszkeséggel, és legalább ugyanakkora félelemmel a Bernády György néhai polgármester nevéhez fűződő, impozáns szecessziós épület tetején lengedező zászlót. A látvány megdobogtatta a magyarok szívét, de ugyanakkor azt is tudatosította bennük, hogy az egykori városháza tetején látható színek még inkább megvadítják az amúgy is nacionalista-sovén román kommunista hatalmat.
Míg az utcán az emberek összesúgva tekintettek a zászlóra, a pártbizottság székházában a város és a megye korifeusai és a Szekuritáté hatalmasságai őrjöngtek, a lobogó eltávolítását követelve és bűnbakot keresve.
Az Észak-Erdély elvesztése után 38 évvel visszakerülő magyar zászló híre hamarább eljutott Bukarestbe, mint az épületben székelő Nicolae Vereş főtitkár fülébe. A zászlókitűző tréfa, hőstett vagy egyszerű provokáció még aznap délelőtt „elkezdte szedni az áldozatait”. Az ingatlan felújítását végző közüzemek igazgatóját, Szabó Lászlót menesztették tisztségéből, Csath Gábort, a munkálatokat vezető fiatal mérnököt pedig hónapokig zaklatták a hatóságok.
Az állambiztonsági szervek a városháza restaurálásán dolgozó valamennyi munkást vallatni kezdték. A hónapokig tartó lelki terror valamikor a tavasz közeledtével szűnt meg. A Szekuritáté állítólag megtalálta az igazi tetteseket. Kilétükre azonban a mai napig nem derült fény.
„Megfagyott bennem a vér”
„Amikor az egyik segédmunkással a belső udvar állványairól észrevettük, mi leng a nagyterem kupolája fölött, valósággal belém fagyott a vér” – kezdi a harminc évvel ezelőtt történtek felelevenítését Csath Gábor. Az egykori városháza, akkor pártbizottsági székhely főjavítását irányító mérnök most is jól emlékszik, amint egy Sotri nevű barna bőrű segédmunkás nem sokkal a 7 órás kezdés után odament hozzá, és kihívta a belső udvarra.
A reggeli köd és félhomály ellenére pillanatokon belül mindkettőjük számára egyértelművé vált, hogy egy piros-fehér-zöld anyag került a Bernády György által épített szecessziós palota tetejére. „Előre-hátra futkostam a folyósón, és azon törtem a fejem, mit tehetünk. Közben összementem Simion Cotoi-jal, a megyei pártbizottság második vagy harmadik emberével, akinek előadtam, hogy „valamiféle zászlót” láttunk kitéve. Ő már napirenden volt a történtekkel, és azt is tudta, hogy a magyar lobogóról van szó. Kivörösödve, képéből kikelve ordította: „Maga tette fel, mert magyar!”.
Míg Cotoi a munkatelep vezetőjével volt elfoglalva, felettese, Nicolae Vereş első titkár a renoválást végző közüzemek igazgatóját osztotta ki. „Amikor a reggeli órákban Vereş elvtárs magához hívatott, fogalmam sem volt, miért olyan dühös. Naivan még azt hittem, hogy valamiféle csőtörés történt a városban. Miután tudtomra adta a történteket, azt is közölte, hogy aznaptól nem vagyok igazgató” – emlékszik vissza Szabó László. A közüzemek volt vezetője csalódást okozott a pártkorifeusnak, hiszen néhány évvel azelőtt Vereş volt az, aki kinevezte a vállalat élére. „Vereş elvtárs, aki addig kedvelt engem és bízott bennem, valósággal le volt sújtva.
De leginkább az zavarta, hogy bukaresti felettesei előbb szereztek tudomást a zászló kifüggesztéséről, mint ő, aki az épületben székelt. Gondolom, hogy emiatt meg is volt ijedve, hisz az incidens akár a tisztségébe is kerülhetett volna” – meséli Szabó, aki már másnaptól visszament régi munkahelyére, a tervezőintézetbe. Helyére 1990-ig többé nem neveztek ki magyar igazgatót. A süllyesztőbe került Szabóról a Kossuth Rádió 1983-as rádiókabaréjában lehetett hallani. „Kitűzték a magyar zászlót, leváltották Szabó Lászlót!” – szólt az anyaországban is visszhangot kapó incidens kapcsán született poén.
Miközben a pártbizottságnál elszabadultak az indulatok, a szemközti járdán egyre több járókelő állt meg csodát látni. A lobogó kitűzésének híre szinte futótűzként terjedt, főként a vásárhelyi magyarság körében, de csalódnia kellett annak, aki 9 óra után érkezett a helyszínre: a piros-fehér-zöld zászlónak hűlt helye maradt. „Nem volt könnyű levenni a zászlót, kívülről egyenesen kockázatos lett volna feljutni a tetőre. Tény, hogy nem csak bátornak, de ügyesnek is kellett lennie annak, aki valószínűleg a kinti állványokon, majd a villámhárítón végigmászva, a nagyterem kupolája fölé, a Napot ábrázoló díszre kitűzte.
Az egyik ácsommal én belülről próbálkoztam. Felmásztunk a kupolába, elmozdítottunk néhány cserepet, és egy-két darabból összeillesztett, összesen csaknem nyolcméteres, szeggel végződő léc segítségével valahogy letéptük. Egy bizonyos Lăzărescu elvtárs várt lent, aki idenyújtott egy clujanás cipősdobozt, hogy abba tegyük. Beleráztuk az anyagot, mégpedig úgy, hogy egyikünk se hagyja rajta az ujjlenyomatát” – mondja Csath. Ekkor már látható volt, hogy a 90-szer 60 centiméteres zászló házilag készült.
Lelki terror és erősítés Nanótól
Az incidens után a közüzemek úgy folytatták az épületjavítást, hogy a munkálatokat vezető mérnököt naponta hívatták a Szekuritáté Rigó utcai székházába. Kihallgatták a 135 munkást is, de közülük egyik sem vállalta magára a zászlókifüggesztési akciót. Az egyes számú gyanúsított Csath maradt, annál is inkább, mivel kedvenc hobbija az alpinizmus volt, s ez egybevágott a zászlókifüggesztési „technikával”.
„Volt olyan nap, hogy kétszer is felhívattak a Rigó utcába. Amikor az irodákban megszólalt a telefon, a kolleganők már súgták: Gabi, a Szeku! Hosszú évekig tartó várakozás után, egyik napról a másikra otthon is beszerelték a telefont. Több mint két hónapig jártam a koszos, gázolajbűzös, monoton, vasszekrényes irodákat, ahol ugyanazt a szöveget tizenöt-húszszor is leírtam. Ha történetesen elfelejtettem szemüveget vinni, öt perc alatt szereztek egyet. Gyakran előfordult, hogy este, otthonról vitt el az autó. Karácsony estéjén, amikor más a fenyő körül ünnepelt, én a Szeku egyik szobájában írtam a mindennapi adagomat.
Tíz óra is lehetett, amikor bátorkodtam kikopogni az ajtón, hogy már vegyék át a nyilatkozatom és engedjenek haza, családom körébe” – idézi fel a harminc év után is keserűséget okozó emlékeket az akkor 28 éves szakember. Csath most is kapásból fel tudja sorolni vallatói nevét: Ágoston, Hegedüs, Moldovan, Băţagă, Borz. Menesztett főnökét, Szabó Lászlót Gábos és Buzogány vette kezelésbe. Egytől egyig mind ismert, híres-hírhedt szekusok.
Némelyikük még él, a legtöbben meghaltak. Egyikük sem verte a bűnbakoknak kikiáltottakat, még csak kezet sem emeltek rájuk. De Csath elmondása szerint akkora lelki terror alatt tartották őket, amilyent még az ellenségének sem kíván. Két hónap leforgása alatt a fiatal mérnök 74-ről 64 kilóra fogyott. „Most is a fülembe csengenek Ágoston elvtárs szavai, aki egyszer szólalt meg magyarul, és azt mondta: Mi csak végezzük a feladatunkat!” – idézi fel. A feladatvégzés része volt a több mint száz munkás felsorakoztatása is a volt Kazinczy utcai sportpályán, ahol nyomozókutyákkal szagoltatták végig a gyanúsítottakat.
Amint Csath Gábor meséli, a meghurcoltatáson a nagymamájának és a híres francia komikusnak, Fernandelnek köszönhetően tette túl magát. „Nanóm volt a nyugtatóm. Azt mondogatta, hogy ne félj, mert kiderül az igazság. Fernandel meg az egyik vallatáson jutott eszembe. Az egyik filmjében őt is vallatták a nácik, és míg a tisztek szembefújták vele a cigifüstöt, ő a csepegő vízcseppeket számolta, majd kért egy szál szivart. Amikor eszembe jutott ez a jelenet, elmosolyogtam, a szekustisztek pedig megkérdezték, hogy mi lelt? Elmeséltem a képsorokat, mire ők még idegesebbek lettek” – derül fel Csath arca. 
Évekig tartó trauma
A kihallgatások ’83 februárjának derekán hirtelen félbeszakadtak. A Szekuritáté zaklatásának nyomait azonban az elmúlt három évtized sem feledtette el Csath Gáborral. „Volt egy Mamaián vásárolt fehér pólóm, amin piros és zöld mintát fedeztem fel. Rögtön eldugtam, nehogy valaki megtalálja. Azelőtt az egyik kőművesemet azért vonták felelőségre, hogy otthonában a piros szegfűt miért tette fehér vázába!” – indokolja rettegésének okát. Kérdésünkre, hogy van-e magyar zászlója otthon, nemmel válaszol. Aztán hozzáteszi, hogy ő úgy van ezzel az egész piros-fehér-zöld üggyel, mint a kisgyerek a kályhával: miután megégette a kezét, többé akkor sem közelíti a tűzhelyhez, amikor az alá még csak be sem gyújtottak.
„Állítólag a szervezet és az agy gondoskodik a traumák feldolgozásáról. Az én esetemben ez nehezebb volt, mint egy családtag halálának a megemésztése” – mondja az 1990 után sikeres vállalkozóvá vált mérnökember. Pedig a ’82-es incidens után a Szekuritáté többé soha nem zaklatta. „A történtek után egy évre a közüzemek udvarán találkoztam Gábossal, az ismert szekussal. Kérdésemre, hogy kérhetek-e útlevelet a szocialista országok valamelyikébe, annyit mondott, hogy az állambiztonság nem bosszúálló. És tényleg megkaptam az útlevelem” – meséli, immár mosollyal az arcán.
Ma is csak találgatnak
Eltelt harminc év, de a piros-fehér-zöld lobogó kitűzésének kérdése azóta is megválaszolatlan. Szabó László úgy tudja, egy magyarországi turistacsoport tagjai másztak fel az egykori városháza tetejére. Mint mondja, még ’90 márciusában egy idős hölgy azzal állította le a főtéren, hogy a lánya Budapesten járt, taxival utazott, és amikor a gépkocsivezető megtudta, honnan származik, mesélni kezdett. Elmondta, hogy 1982. december 12-én egy magyar turistacsoport tagjaként barátjával, egy másik taxissal Marosvásárhelyen jártak, és a tornyos épülettel szemben lévő Grand Hotelben szálltak meg. Látván, hogy állványok veszik körül a volt városházát, hajnalban felmásztak, és kitűzték a náluk lévő magyar lobogót.
Csath Gábor más változatot ismer. Nem sokkal azután, hogy az állambiztonságiak felhagytak a zaklatásával, a barátok templomának tornya előtt összefutott a közüzemekért felelős szekussal, Hegedüs elvtárssal, aki elújságolta, hogy elkapták a valódi tettest.
„Azt mondta, hogy egy bolyais diák volt, aki eldicsekedte cselekedetét a Tutunban” – idézi fel az akkori rövid tájékoztatást a mérnök. A Tutunt – akkor is, most is – jobbára a magyar nonkonformista fiatalság kedvenc kávézójaként tartották számon. „Ez érdekes, mert én akkoriban azt hallottam, hogy a másik elitiskolából, a Papiuból származó két diák volt a tettes” – szól közbe Szabó László.
A leghitelesebbnek tűnő verzióval egy másik, a Krónika által megkeresett volt szekustiszt szolgál. A neve elhallgatását kérő férfi határozottan állítja, hogy a tettet az Ady negyedből származó magyar fiatalok követték el. „A Deszka bár néven ismert kocsmában született meg az ötlet és a döntés. Ezt maguk a tettesek vallották be. Magyar gyerekek voltak, de tettüknek nem volt nacionalista háttere, inkább virtuskodni szerettek volna. Nem is a magyar zászlót, hanem egy csúnyán összefércelt valamit tűztek ki, ami inkább az olasz lobogóra hasonlított” – mondja. Bár nem ő vizsgálta az ügyet, emlékszik, hogy mivel az elkövetők kiskorúak voltak, nem büntették meg őket, csak a szülők részesültek némi pénzbírságban.
Más néven, de az adysok egykori közkedvelt késdobálója most is létezik. Új tulajdonosa Aliznak keresztelte, de nincs olyan adys vagy Oncsa-telepi lakos, aki ne tudna eligazítani, amikor a Deszka bár felől érdeklődünk. Odabent csak a füst és az alkoholbűz a régi. Az asztaloknál züllött képű, egymásnak káromkodó fiatalok és az oroszpiacon áruló, Pruton túli kereskedők. Nem a magyarkodásról, de még csak nem is a románkodásról folyik a szöveg. Harminc évvel a zászlókitevés után a fő téma mindenik sarokban a könnyű pénzszerzés.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Szekusblog és emberiesség
Most, hogy lecsengett ez a borzasztó választási kampány, talán el kellene gondolkodnunk arról, kiket és milyen módon pécézünk ki mint szekus besugókat, és meddig hagyjuk büntetlenül lébecolni a zsaroló, erőszakoskodó tartótiszteket.
A romániai magyar írók ügynökügyeivel kapcsolatos mondanivalómat két történet felelevenítésével kezdem.
A tudomásom szerint egyetlen romániai-erdélyi magyar szamizdat, az Ellenpontok felszámolása után kézen fogva felkeresett ügyvédi irodámban egy házaspár azzal, hogy válni szeretnének. Néhány nap múlva, a válókereset benyújtása után a felperes feleség a következőket mondta: láttam, hogy az ügyvéd úr nagy szemeket meresztett, mivel kézen fogva jöttünk válni. Azért kell elválnom, mert férjemet, Molnár János református lelkészt az Ellenpontok szerkesztésében való részvételéért Papp László püspök megfosztotta palástjától. (Ugyanarról a kollaboráns püspökről van szó, aki a Tőkés László elleni kilakoltatási pert kezdeményezte 1989 tavaszán.) Férjemet azzal fenyegette a szekuritáté, hogy ha nem hagyja abba szamizdatos tevékenységét, akkor kapunk egy tízkilós húscsomagot (ez volt gyerekük testsúlya...). A tanárnő feleségnek pedig azt mondták, ha nem válik el, kirúgják a tanügyből, s ez esetben semmilyen jövedelmük sem lett volna. Végül is kitelepedtek Magyarországra.
Az általam áttanulmányozhatott szekus megfigyelési dossziém csak az 1972–1986-os időszakot öleli fel – tehát amikor 1989-ben Tőkés Lászlót képviseltem a temesvári felkeléshez vezető kilakoltatási perben, állítólag nem álltam megfigyelés alatt. Erre azért hívom fel a figyelmet, mivel környezetemben elsősorban nem magyar irodalmárok forgolódtak, akiknek akár utólagos lejáratásához bizonyos ultranacionalista román körök érdeke fűződhet, hanem olyan emberek, akik a román hatalomnak jelenleg is politikai szolgálatot tehetnek. Szekusdossziémban található egy ügynöki jelentés, miszerint a gyűléseken újabban nagyon elvszerű hozzászólásaim vannak. Ha csak annyit tudnék, hogy az illető besúgott, akkor Könczei Csilla stílusában blogbejegyzésben ki kellene pécézzem néhai ügyvédkollégámat, és családja kétségbeesetten olvashatná, hogy milyen hitvány apjuk volt.
A Ceausescu-korszak második felében három politikai perben láttam el ügyvédi képviseletet, tehát közvetlenül tapasztaltam, mire is volt képes a szekuritáté azért, hogy megtörje, megalázza, emberi méltóságától megfossza a politikai ellenállókat. Ezenkívül a tíz kivégzéssel és 47, átlag 17 éves börtönbüntetéssel járó Szoboszlai-per anyagát is megismertem, a túlélőkkel elbeszélgettem. Ezek alapján meggyőződéssel vallhatom azt, hogy volt politikai elítéltet, ha történetesen megtörték és besúgásra kényszerítették, csak olyan embernek van joga megbélyegezni, aki hasonló körülmények között ellenállt. De azt is tudni kell, hogy mit jelentett, ártott-e vele a besúgottnak, hiszen például az elvszerű hozzászólás ismertetése aligha árthatott valakinek – legfeljebb magának a besúgónak, akiről a tartótiszt megállapította, hogy hasznavehetetlen.
A nacionál-kommunista román hatalomnak volt még egy igen perfid húzása. 1964-ben elkezdték különutasnak számító politikájukat, kijelentvén, hogy a szovjet–kínai vitában semlegesek. Küldöttséget menesztettek az Egyesült Államokba és politikai-gazdasági támogatásért folyamodtak. Az USA mindezt a politikai foglyok szabadon bocsátásától tette függővé. Az Államtanács azonban nem egyetlen kegyelmi rendelettel engedte szabadon a politikai foglyokat, hanem, ahogy ez mostanra kiderült, hónapokon át szotyogtatta a kegyelmi rendeleteket. Ezt a helyzetet sok esetben arra használták fel, hogy megzsarolják a politikai foglyokat, mondván, hogy csak akkor engedik őket szabadon, ha vállalják, hogy besúgók lesznek. Nem lehet csodálkozni azon, hogy legkevesebb hétévi borzasztó börtön után egyesek aláírtak – de ez még nem bizonyítja azt, hogy szabadlábra kerülve ártottak valakinek, ehhez meg kell ismerni a jelentéseket!
Huszonkét évvel a fordulat után a szekuritátés tartótiszteket kellene előállítani, nagy nyugdíjuktól megfosztani őket, és feltétlen el kellene kerülni azt, hogy ehelyett a börtönviselt, megzsarolt, megalázott, időközben elhunyt, tehát védekezni képtelen volt politikai elítéltek becsületébe gázoljunk. Erre még a szeretett apa emlékének ápolása sem jogosít fel senkit!
Kincses Előd
Népújság (Marosvásárhely)

Ember a Bolyai téren
A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságáért kapott Julianus- díjat szombaton öt személyiség Csíkszeredában. Ahmet Aygün, a törökországi Rodostó (Tekirdag) polgármestere Beder Tibortól, a díjat adományozó Julianus Alapítvány elnökétől vette át az elismerést. A díjazottat a rodostói II. Rákóczi Ferenc múzeum igazgatója méltatta. Mint mondta, Aygün mandátuma alatt kopjafát, székely kaput emeltek a bujdosó fejedelem és kísérete emlékére, 2007 nyarán pedig szobrot állítottak a török nyomdászat megteremtője, a székelyföldi születésű Ibrahim Müteferrika tiszteletére.  Farkas Árpád József Attila-díjas költő, a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap főszerkesztője, Farkas Ernő marosvásárhelyi nyugalmazott magyartanár, Papp Kincses Emese csíkszeredai író, egyetemi oktató, Papp Lajos pécsi szívsebész részesült még az elismerésben. 
A tizenötödik alkalommal kiosztott Julianus-díjat 1993-ban alapította a csíkszeredai Julianus Alapítvány. Az alapító szándéka szerint olyan személyiségek kapják az elismerést, akik a magyarság megmaradásáért tettek. 
Akikről azt hinnénk, a kisujjunkban vannak, kiderül, hogy alig tudunk érdemben írni. Édesanyánk minden bizonnyal több Nobel-díjat is érdemelne egyszerre, mégsem tudnók pár mondatban összefoglalni elévülhetetlen érdemeit, közöttük azt például, hogy életre hozott. 
Ha működne olyan pimasz grémium, amely a legtisztességesebb embernek járó díjat osztana, volna egy-két befutó tippem. 
Szerencsére a tisztesség nem jutalmazandó kategória.  Vagy ha mégis, ritkán talál a zsűri célszemélyt. 
Ennek a kis fogalmazványnak két tengelye lehet. Az egyik így rázódna a mondatok göcögős útján: Farkas Ernő tanár úrnak köszönhetjük, hogy, a másik pedig emígy: mióta nem Farkas Ernő a magyartanfelügyelő Maros megyében
Zárásképp jöhet aztán egy ilyesfajta trendi összegezés: magyartanárok körében végzett felmérés szerint a tanulók hon- és helyismerete a tízes skálán a helyre tehető. 
Ezt máris hanyagolom. 
Farkas Ernőnek valóban sok mindent köszönhet Maros megye magyarsága. Az a fajta ember, aki nem szövegel, hanem ahol csak teheti, tesz valamit. Amikor lehetetlen volt egy levegőt szívni a város elvtársaival, falura húzódott, mintha büntetné magát, és felfedeztette a magyarsággal Szabédi László névadó faluját a székely Mezőségen. 
Farkas Ernő „hozta divatba" több más irodalmi és történelmi kiránduló- s zarándokhellyel együtt Szabédot, Marosvécset, Nyárádgálfalvát, Bonyhát, Pusztakamarást, Farkaslakát – Erdélyt. Úgynevezett kiránduló népművelő volt, a nép gyakran szaktanárokból állt, akiket tanfelügyelő korában éppúgy kirándultatott, akár a diákjait, hogy rányissa szemüket a hazára. Lefüggönyözött történelmünkre.  (Szomorúan tapasztaljuk, hogy az ún. szabadságban született nemzedék friss diplomásai még annyit sem tudnak saját dolgainkról, mint az "átkos éra" sokat gyalázott, megalázott, gyakran kompromittált, "tyúkszámláló" pedagógusai.) 
És persze, mióta nem Farkas Ernő a magyartanfelügyelő, ritkábban kirándulnak a magyartanárok, kevesebb a magyartanárok szervezte iskolai kirándulás. „Odaátra", testvértelepülésekre még csak-csak elbuszoznak a gyerekekkel – miközben épp a kistáj, a régió marad jobbára terra incognita. „Mert drága minden", és mert „olyan olcsón kirándulást szervezni, mint Farkas Ernő, ma már a mágusok sem tudnának." 
Meg minek is. 
Én magam neki köszönhetem életem egyik legemlékezetesebb napját, amikor a Református Kollégium dísztermében tartott előadásuk után elkísérhettem a Nyárád menti "Szentföldre" – Mikházára, Nyárádremetére – Nagy Gáspár költőt és dr. Görömbei András irodalomtörténész professzort. Nagy Gáspár azóta eltávozott az élők sorából, számomra kegy, hogy szót válthattam vele, és hazafelé még nótázhattunk is.  Farkas Ernőről én csak elfogulatlan elfogultsággal tudok szólni. Ez úgy fordítható magyarra, hogy túl sok barátkozás nélkül volnánk barátok. Például nem tegeződünk. Ahhoz túlságosan tiszteljük egymást, illetve tisztelem Őt. 
Apró emberi „ügyeket" tudok róla, amelyekkel nem akárkit tisztel meg az ember. Csak vadidegennek vagy lelki barátnak mondjuk el legféltettebb titkainkat, mint amilyen az édesanyánk iránti szeretetünk, egy-egy meghatározó gyerekkori emlékünk, lelkünkben bujdokló, csontunkig sajgó, vagy fényben pompázó lét- és hitélményeink. 
De fogalmam sincs, hogy hány éves, és csak akkor érdekelne, ha valami kerek évforduló kapcsán annyit mondhatnék neki magam is, hogy az Isten éltesse. 
Háborgó lélek, az örökös borúlátás és kétkedés mindig morcos embere, aki bizonyára ekként leplezi gyermeki hitét az emberiségben, reményét a világ isteni voltában.
Derűlátó szemét mindig lefödi tenyerével, nehogy azt higgyük: nevet. És ha már ide sétáltam a Tanár úrral a vizek fölött, hadd adjam tovább a nevével kapcsolatban keletkezett kis anekdotát is. 
Marosvásárhely, a Református Kollégium előtti spácium, Bolyaiak tere vagy csak Bolyai tér, az 1990- es évek elején. A két Bolyai szobra előtt magyarországi kirándulócsoport. Diákok és egy-két pedagógus. A vezetőjük dús keblű, vöröses hajú hölgy, roppant agilis, nagyon benne az erdélyi körszékelymagyarban, iscsó ráz és iscsó ráz, mindent (n)agyon-magyaráz. 
Mellette sörtehajú, vésett arcú ember, többet hallgat, mint beszél, mert amint elkezd valamit, a buzgómócsing tanci azonmód rálicitál, minden mondathoz hat lapát. 
Farkas Ernő persze udvariasan magába fojtja a szót. 
Ez itt a dupla szobor, a két Bolyai, apa és fia, mögöttük, hátul, fiam, hátul, és kissé balra, na Edinácska, sikerült neked is betájolnod?, a Brúzlit könnyebb volna, mi?, szóval az a patinás épület a – Keleti Téka. 
Farkas Ernő hallgat. A tanci zavartalanul folytatja.  És akitől mindezt tudjuk, itt áll mellettem, tisztelettel köszöntöm, ő nem más, mint Bolyai Farkas Ernő, a két Bolyai ükunokája! Gyerekek, tapsoljuk meg Ernő bácsit! 
Majdnem biztos, hogy efféle sosem történt meg Marosvásárhelyen. 
Az viszont tiszta sor, hogy Farkas Ernő – az én sors-olvasatomban – ma is ott áll, a Keleti Téka és a Bolyaiak között, úgy is, mint tanítvány és úgy is, mint ük. 
Ezért is tiszteljük. 
Bölöni Domokos 
* Bölöni Domokos laudációját Kovács Júlia tanfelügyelő tolmácsolta a csíkszeredai díjátadási ünnepségen.
Népújság (Marosvásárhely)