Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. január 16.
"Minisztereink vallanak a kormányzásról sorozatban Birtalan Ákos turisztikai miniszterrel készített interjút olvashattuk. Az RMDSZ-es miniszter a legfontosabb feladatnak a Turisztikai Minisztérium átalakítását tartja. Elkezdődött a minisztérium decentralizációja, két új hivatal, az Ellenőrzési és Engedélyezési Hivatal, valamint a Promocionális Hivatal létesítésével. A szállodákban alkalmazott elszállásolási árak tavaly januári liberalizációjával kapcsolatban Birtalan elmondja, hogy a döntést ott fogadták pozitívan, ahol a vállalati vezetőségnek céljai, elképzelései voltak az illető turisztikai létesítménnyel kapcsolatban. "Abba a tradicionális képletbe, amit úgy hívnak, hogy a piac működése a kereslet és kínálat szerint, mi megpróbálunk bevinni még egy elemet: a minőséget" - ismertette terveit az RMDSZ-es miniszter. Birtalan hangsúlyozta, hogy magánosítás nélkül csak álom a minőség és az alacsonyabb ár, azonban a létesítmények magánosítása terén nagy a lemaradás. A tavaly érvényben volt jogszabályok nem járultak hozzá egy életképes privatizálási koncepció kialakításához, annak ellenére, hogy megpróbált partneri viszonyt kialakítani a turisztikai vagyon kezelőjével, az Állami Vagyonalappal. A miniszter kifejtette: el kell érni, hogy a piacon egyetlen versenyző, az állam helyett több jelenjék meg, ezek a versenyzők pedig rendelkezzenek elegendő tőkével. Azért késlekedik a privatizáció a turizmusban, mert nem sikerült tisztázni a valamikori magántulajdonú ingatlanok helyzetét. A minisztérium privatizációs elképzelései között szerepelt az, hogy a létesítmények magánosításakor ne legyen minimális ár, hanem a piac határozza meg, mennyiért értékesítik azt; a turisztikai szempontból stratégiai fontosságú cégek esetében előnyben részesüljenek azok a vásárlók, akik a turizmus területén már bizonyítottak. /Zsehránszky István: Beszélgetés Birtalan Ákos turisztikai miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan.16., folyt.:17-18./"
1998. január 19.
Megújult a Kriterion Alapítvány Kuratóriuma. Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke, a csíkszeredai székhelyű civil szerveződés létrehozója egy jan. 6-án tartott ülésen bejelentette, hogy az eddigi kuratórium teljesítette az önmaga számára kitűzött feladatokat, majd kinevezte a kuratórium új tagjait. Az új kuratórium tagjai: Hajdu Áron, az Alutus Nyomda igazgatója, Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója, Májai László ügyvéd, Márton Árpád képzőművész, Ferencz Imre és Székedi Ferenc újságírók. A Kriterion Alapítvány nagydíját, az 1997. évi szellemi tevékenységet jutalmazó Kriterion-koszorút a KAM-nak, a csíkszeredai székhelyű Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának adományozta a kuratórium, annak elismeréséül, hogy következetes és kitartó munkájával önálló társadalomtudományi intézményt teremtett, és bebizonyította, hogy vidéken is lehet értékes, a közösség szolgálatába állított tudományos munkát végezni. A Kriterion-koszorú átadása jan. 30-án lesz a csíkszeredai Kriterion Házban. Az 1995-ben létrehozott elismerés eddigi birtokosai Jakó Zsigmond kolozsvári történész és Tompa Gábor kolozsvári rendező. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 19. - 1190./
1998. január 20.
A Demokrata Párt országos tanácsa jan. 18-án kiadott közleményében több szempontból is bírálta Emil Constantinescu államfő jan. 17-i fellépését. Visszautasította az elnök megjegyzését, hogy a Demokrata Pártnak a reformmal szembeni fellépése Románia érdekei ellen irányulnak, továbbá azt, hogy Constantinescu kiállt Ciorbea kormányfő mellett, akinek távozását Petre Roman pártja sürgette. A demokraták szerint alaptalanul helyezte át az államfő a reformról folyó vitát a parlamentbe, mivel a parlamenti folyamat éppen a miniszterelnök tevékenysége miatt nem volt megfelelő. A Nagy-Románia Párt közleményében szitkokat és vádakat szórt az államfőre és Ciorbea miniszterelnökre. Constantinescu elnök "a legszégyenletesebb nemzetárulást" követte el a román-ukrán szerződés aláírásával A közlemény szerint előrehozott választások szükségesek, akkor a "nemzeti erők" győznek. "Nagyon hamar mi fogunk rendet csinálni" - hangzik C.V. Tudor fenyegetése. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
1998. január 21.
"A Minisztereink vallanak a kormányzásról sorozatban Bara Gyula munkaügyi és szociálisvédelmi államtitkárral készített interjút a lap. Az államtitkár kifejtette: intézménye szempontjából az eredmények, illetve a sikertelenségek meghatározása azért nehéz, mert azok az eredmények, melyeket ők annak könyvelnek el, nem feltétlenül jelentkeznek ugyanolyan súllyal a társadalomban, mint ahogy azt megtervezték. A múlt évi, főleg a bányászat területén elért nagyarányú munkaerő leépítéssel kapcsolatban Bara úgy vélte, európai szemmel nézve, gazdasági szempontból az nagyon olcsó intézkedés volt, azonban ezt az eljárást követnie kellett volna azoknak a programoknak, intézkedéseknek is, amelyek az elbocsátott, utcára került munkaerőt újból működésbe hozzák és alakítják. Bara Gyula hangsúlyozta a helyi vezetőségek szerepének fontosságát a helyi szintű fontos gazdasági döntések meghozatalában. Intézménye szempontjából igazi eredménynek tartja, hogy az egymástól viszonylag elkülönülő politikák, mint társadalombiztosítás, munkavédelem, lassan elkezdtek kis elszigetelt területekből integrált tevékenységi területekké válni. Bara Gyula a múlt évi sikertelenségek között a fekete-munkát, valamint a társadalombiztosítási szolgáltatások nemirányítottságát említette meg. Elmondta a lapnak, minisztériuma számos munkacsoportba küldi - ő volt a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások fő alkusza - ez pedig az RMDSZ-re nézve is jó. Végül a szövetség államtitkára megemlíti, "nem telik el olyan hónap, hogy ne merülne fel a kérdés: hogyan tovább, maradunk vagy megyünk, együttműködünk vagy nem a kormánykoalícióval; azt hiszem, ha ezeket a dolgokat nem járjuk végig, nem lesz esélyünk felfedezni, hogy a romániai magyarság sorsa hogyan illeszkedik be ebbe a nehezen alakuló romániai jövőképbe". /Darvas Enikő: Beszélgetés Bara Gyula munkaügyi és szociálisvédelmi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./"
1998. január 22.
"Az 1997 májusában elfogadott, a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet Tokay György kisebbségvédelmi miniszter aláírásával szeptember 4-én megérkezett Kolozs megye prefektusához, azzal az utasítással, hogy a 85 falunevet tartalmazó átiratot minden megyei községnek továbbítsa a prefektus. A Szabadság szerint a hivatalos dokumentum "azóta is a prefektus úr valamelyik fiókjában porosodik". Kolozs megyében a 85 helység közül csak 7-ben - azokban, amelyekben magyar polgármesterek vannak - szereltek fel kétnyelvű helységnévtáblát. Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint szervezete perlekedhetne a kötelességüket elmulasztó polgármesterekkel, de kérdéses, hogy a mai zavaros politikai helyzetben milyen esély lenne a perek megnyerésére? A helységnévtáblák eltűnése kapcsán úgy véli, a táblákat "egy erre szakosodott kommandó" távolítja el, lefülelésük pedig a rendőrség feladata lenne. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"
1998. január 23.
1996-ban a Jászberényi Tanítóképző Főiskola csíkszerdai távoktatási tagozatán 49 Hargita megyei tanítónő nyert diplomát. Diplomahonosítási kérelmüket azonnal benyújtották a minisztériumnak, de 1997 decemberéig semmilyen értesítést nem kaptak. Végül december 25-én telefonon értesítette őket a Hargita megyei tanfelügyelőség, hogy tíz nap múlva, 1998. január 5-én különbözeti vizsgát kell tenniük Bukarestben. A tanítók nem kaptak könyvészeti útmutatót, a 13 könyvcímet csak a vizsgán látták. Itt tudták meg azt, hogy a Maros megyei kollégák már tavaly októberben megkapták a vizsgákra a könyvészeti anyagot. Nincs válasz arra, hogy miért nem kapták meg a Hargita megyeiek a felkészüléshez szükséges anyagot. A Hargita megyeiek a magyar iskolák módszertanát tanulták, de ezt nem fogadták el a vizsgáztatók. Ezért a 35 Hargita megyeinek újból kell vizsgáznia. A tanítók azt kérték a minisztériumtól, hogy Hargita megyében szervezzék meg a különbözeti vizsgát. /Gál Éva Emese: Mi lesz 35 tanítóval? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1998. január 25.
Jan. 25-én, vasárnap tartotta Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közgyűlését, melyen a vezetőség beszámolt az 1997. évi munkájáról, és javaslatot tett az 1998. évi tevékenységre vonatkozóan. Ezután a csángó falvak képviselői ismertették tevékenységüket és gondjaikat. Mint Csicsó Antal elnök elmondta, az MCSSZ nagy előrelépést könyvelhetett el azzal, hogy az RMDSZ segítségével áthelyezte székhelyét Csíkszeredából Bákóba, és ezzel sokkal közelebb került azokhoz, akiknek érdekképviseletét felvállalta. A bákói iroda nemcsak találkozóhelyül fog szolgálni, hanem több szolgáltatást (például jogi tanácsadást) is nyújt majd, és itt rendezik be a magyar nyelvű könyvtárt is. 1997-ben a szervezet a csángómagyarok legsürgetőbb gondjain igyekezett enyhíteni, azaz a rendkívül magas munkanélküliségi ráta leküzdésére, az anyanyelvű misék és az anyanyelvi oktatás hiányára kereste a megoldást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26. - 1195. sz./ A közgyűléssel egyidőben avatták fel az új bákói irodát. /Végre otthon! = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
1998. január 26.
"Andrei Plesu Népszabadságnak adott interjúját "Ellenségünk a nacionalista túlzás" címmel ismertette a Romániai Magyar Szó. Plesu cáfolta azt hírt, miszerint a Romániába érkező magyar tőke az ország egységét veszélyeztetni: a külügyminiszter számadatokkal támasztva alá állítását, kijelentette: "a magyar beruházások mértéke a legkevésbé sem veszélyesen magas, hanem elszomorítóan alacsony". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"
1998. január 26.
"Frunda György RMDSZ-szenátor fejtette ki véleményét kérdezte a parlament január 21-i rendkívüli ülésszakával kapcsolatosan. Elmondta, "nagyon kellemetlenül" érezte magát: "Ami ott történt, a parlament lejáratása volt, és a parlamentarizmusé". A politikus szerint az egész "parlamenti cirkusz" egy pontos stratégia szerint történt; viszont "ezzel még nincs vége": "ez a vihar első szélcsapása. Maga a vihar csak most következik". Frunda úgy vélte, az ellenzék február első felében bizalmatlansági indítványt fog benyújtani, mely szerinte sikeres lesz és az államelnök valószínűleg új miniszterelnököt fog kinevezni. A szenátor végül az RMDSZ kormánykoalíción belüli fontos szerepéről szólt, mondván, az RMDSZ bebizonyította, "hogy mennyire aktívan részt veszünk olyan politikai kérdések megoldásában, kezelésében, amelyek nem elsősorban minket, romániai magyarokat érintenek, hanem Románia kormányát, és Romániát mint országot". /Zsehránszky István: Frunda György RMDSZ-szenátor szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"
1998. január 26.
Az RMDSZ nagybányai központú területi szervezete és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület /Nagybánya/ szervezésében jan. 23-án nyílt meg az RMDSZ nagybányai székházában Trella Várhelyi Imola festőnő kiállítása. Egyfajta búcsúkiállítása volt ez a művészi és pedagógiai pályafutásának kiteljesedését ebben a híres festőhagyományokra visszatekintő városban megélt művésznek, akinek a sorsa úgy hozta, hogy el kell költöznie Nagybányáról. A 29 akvarellt, pasztellt és olajfestményt kiállító művész munkásságát Böndi Gyöngyike képviselő, Dudás Gyula pályatárs, Dávid Lajos MKMKE-elnök és Csiha Irén iskolaigazgató és pedagógus-kolléga méltatták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26. - 1195. sz./
1998. január 27.
Jan. 25-én, vasárnap több hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Emil Constantinescu államelnök és jan. 26-án megkezdte tárgyalásait. Constantinescut elkísérte Victor Babiu védelmi, Mircea Cumara ipari és kereskedelmi, Andrei Plesu külügy-, Andrei Marga oktatásügyi és Tokay György kisebbségügyi miniszter. A román elnök Lőcséről érkezett Budapestre. Constantinescu Göncz Árpád köztársasági elnökkel tárgyalt, majd Horn Gyula miniszterelnökkel, ezután Demszky Gábor főpolgármesterrel, este pedig Göncz Árpáddal folytatták a Lőcsén megkezdett megbeszélésüket. Másnap, jan. 27-én Szegeden a két államelnök együtt avatta fel a román főkonzulátus épületét, majd Gyulán megtekintették a helyi ortodox püspökséget és a román középiskolát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ Emil Constantinescu jan. 26-án a magyar miniszterelnökkel tárgyalva megerősítette: az általános iskolától az egyetemig érvényesülni fog Romániában a magyar nyelvű tanulás lehetősége. A román elnök arról is szólt, hogy Sepsiszentgyörgyön, Gyergyón és Szatmárnémetiben magyar főiskolák vannak alakulóban. Emil Constantinescu tájékoztatása szerint a romániai kormánykoalíciós válság nem érinti majd a reformpolitika következetes végrehajtását, s nem lesz kedvezőtlen hatással a magyar-román viszonyra sem. A megbeszélésen szóba került, hogy tavaly ősz óta több területen megtorpant a magyar-román együttműködés, melynek legfontosabb - 12 pontban megfogalmazott - teendőit tavaly Bukarestben Horn Gyula és Victor Ciorbea kormányfő egy emlékeztetőben rögzítette. Emil Constantinescu közölte: Romániában egyik pont teljesítésének sincs akadálya. Horn Gyula megemlítette, hogy Romániában bizonyos magyarellenes megnyilvánulások fordulnak elő. Jelezte: amennyiben magyar részről a kétoldalú viszonyt negatívan érintő, szélsőséges megnyilvánulásokra kerül sor, a kormány ezektől elhatárolja magát. Horn Gyula hasonló hozzáállást kért a román féltől is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
1998. január 27.
"Balló Áron szerint a jelenlegi helyzetben Constantinescu elnök látogatása nyomán sem várható "áttörés a szinten tartott, de el nem túlzott román-magyar összemelegedés terén". Constantinescu néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek, hogy Budapesten azt az álláspontot fogja képviselni, miszerint Románia földrajzát és történelmét románul kell tanítani a nemzeti kisebbségeknek is, a Babes-Bolyai Tudományegyetemet pedig nem szabad kettészakítani. Kicsi a valószínűsége annak, hogy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyílt levelében szereplő, "vagy közösségünk fájó kérdéseivel bajlódjék Göncz Árpád vagy Emil Constantinescu." /Balló Áron: Áttörés nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./"
1998. január 27.
A kisebbségi kérdés finnországi modelljének és sajátos megoldási módozatainak tanulmányozása céljából, a finn külügyminisztérium meghívására Nagy Anna kormánytanácsos, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal munkatársa január 18-22. között négynapos látogatást tett Finnországban. A Helsinkiben és Rovaniemiben tett látogatás során a vendéglátók bemutatták a finnországi svéd, lapp és roma kisebbségek jogainak gyakorlását biztosító intézmények működését. A négynapos tanulmányút során, a programnak megfelelően Nagy Anna találkozókon vett részt a finn igazságügy-, illetve külügyminisztérium munkatársaival, a kétnyelvű Helsinki Akadémia Jogi karának vezetőjével és a Rovaniemiben működő Északi Kisebbségvédő Intézet képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27. - 1196. sz./
1998. január 29.
"Szegeden folytatta kétnapos hivatalos magyarországi látogatását jan. 27-én Emil Constantinescu. A román államfő és Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében a polgármesteri hivatalban Szeged és Temesvár vezetői testvérvárosi együttműködést kötöttek. A dokumentum ünnepélyes aláírásával - hangoztatták a két város képviselői - Szeged és Temesvár polgárainak a közös históriai múltban gyökerező együttműködési szándékát fejezik ki. Az utóbbi másfél év egyre javuló államközi kapcsolatai tették lehetővé, hogy a hosszú ideje meglévő közös határ menti törekvések immár megfelelő keretet kaphattak, s tovább erősödhet a jószomszédi viszony - hangzott el. A két államelnök koszorút helyezett el annál az emléktáblánál, amely a Békélési Tervezet aláírását idézi föl, azt a történelmi jelentőségű pillanatot, amikor Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu román forradalmár-politikus 1849. július 14-én ellátta kézjegyével megállapodásuk dokumentumát. Szeged magas rangú vendégei ezután részt vettek Románia magyarországi főkonzulátusának megnyitásán. Az ünnepségen Románia és Magyarország külügyminiszterei szóltak az egybegyűltekhez. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./ Andrei Plesu kijelentette: a két ország közötti hídhoz két pillér szükséges. Az egyiket a fél évvel ezelőtt Kolozsvárott megnyitott magyar főkonzulátus jelenti, a másikat pedig a szegedi román képviselet. Mindkét főkonzulátus a két nép épülését, kapcsolatait szolgálja - hangoztatta. Kovács László szerint a szegedi külképviselet megnyitása is jelzi, hogy a két ország közötti alapszerződés valóra váltása folyamatosan halad előre. Az esemény jelentőségét növeli - tette hozzá -, hogy a román köztársasági elnök látogatásának keretében került rá sor, s mindkét államelnök részt vett a megnyitón. Kifejezte továbbá meggyőződését, hogy a főkonzulátus hasznos és fontos munkát fog végezni, előmozdítja a két ország közötti kapcsolatok bővülését, földrajzi helyzetéből adódóan pedig a Duna-Maros-Tisza eurorégiós együttműködést szolgálja. Emil Constantinescu és Göncz Árpád szegedi programjuk végén az egyetemek központi épületében a sajtó kérdéseire válaszoltak. A román államfő Göncz Árpád köztársasági elnök társaságában Szegedről Gyulára érkezett. Emil Constantinescu a helyi önkormányzati vezetőkkel folytatott eszmecserét követően a magyarországi román ortodox püspökség székházában tett látogatást. A román elnök fölkereste Gyulán a Nicolae Balcescu Gimnáziumot, a magyarországi román középiskolát. Emil Constantinescu a gyulai látogatás befejeztével hazautazott Romániába. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Olyan elnökként jöttem Magyarországra, aki felelősséget érez a világ bármely pontján élő románokért. Saját szememmel akartam látni, mik a reményeik, és távlataik az itteni románoknak, hogyan élnek, hogyan dolgoznak azok, akik velünk egy nemzethez, egy valláshoz tartoznak - mondotta Emil Constantinescu Gyulán, a Nicolae Balcescu Gimnáziumban megtartott találkozón. A román elnök kifejtette, milyen segítséget nyújt a magyarországi román kisebbségnek: ezentúl évente 30 diák három hétig Romániában nyaralhat, 25 tanár részt vehet a romániai nyári továbbképzésekben, 10 fiatal a román állam ösztöndíjasaként Romániában tanulhat tovább, 25 diák és tanár két hetes kiránduláson ismerkedhet Romániával. A most születő gyulai román ortodox püspökségnek Románia jelentős könyvadományt nyújt - elsősorban egyháztörténeti műveket kap ajándékba a püspökség -, s a magyarországi románság műemlékeinek helyreállítására az új költségvetésből szintén támogatást szánnak. Végül bejelentette: a román köztársasági elnöki hivatal százmillió lejt ad a gyulai püspökségnek. A gyulai román gimnáziumban megtartott találkozón Göncz Árpád köztársasági elnök rövid beszédében a diáksághoz fordulva egyebek közt így fogalmazott: "Mindenki olyan nemzetiségű, amilyen nyelven a legokosabb". Köztársasági elnök elmondta: örülne, ha valaha olyan román író emléktábláját leplezhetnék le a gimnáziumban, aki itt tanult. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Emil Constantinescu Szegeden elmondta, hogy a kisebbségek anyanyelvű felsőoktatása napirenden van Romániában; a kérdést az európai normáknak megfelelően kívánják megoldani. Ennek érdekében a kormány döntött például arról, hogy szeptembertől a magyar nyelven tanuló végzős hallgatók lehetőséget kapjanak felsőfokú tanulmányaikat akár magyar, akár román nyelven való folytatására. Ennek érdekében a magyar diákok számára növelték az egyetemek keretszámait. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán a közelmúltban biztosították a magyar nyelvű oktatás lehetőségét, s hamarosan három főiskolát nyitnak, ahol szintén lehet magyar nyelven tanulni - közölte. Mindezt a román államfő kiegészítette azzal, hogy az eddig magyarul tanuló középiskolások nem kerülnek hátrányos helyzetbe, ha román egyetemre jelentkeznek. Felvételi pontszámukat ugyanis az érettségi átlaguk alapján számítják ki, s helyhiány miatt nem utasítanak el romániai magyart a felsőfokú oktatási intézményekből. - Véleménye szerint - amivel várhatóan kormánya is egyetért - az autópályának át kell szelnie egész Erdélyt. Magyarország NATO-csatlakozásával kapcsolatban kijelentette: Románia a legérdekeltebb abban, hogy Magyarország az első körben bekerüljön az észak-atlanti szervezetbe, s ez sikertörténet legyen, biztosítékot adva Romániának a második körben való csatlakozásra. Magyarország uniós integrációját hasonlóan fontosnak nevezte, hozzátéve, hogy a két ország szakbizottságainak együttműködése révén Románia is hozzájutna a magyar tapasztalatokhoz, például a jogharmonizációt illetően. Az integráció terén nem versenytársak, hanem partnerek vagyunk, érdekeltek a másik fél sikerében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./"
1998. január 29.
Jan. 28-án hajnalban hazaérkezett Bukarestbe Emil Constantinescu és kísérete. A román államfőt, aki a hét végén a közép-európai államfők lőcsei találkozóján, majd vasárnap estétől a kormány hét tagjának kíséretében magyarországi látogatáson vett részt, Victor Ciorbea miniszterelnök és a kormány több tagja fogadta. A repülőtéren tett nyilatkozatában Emil Constantinescu megemlítette, hogy magyarországi vendéglátói nagyra értékelték, hogy igen magas szintű küldöttség kísérte el erre a látogatásra, a hét miniszter a kétoldalú kapcsolatok szempontjából legfontosabb tárcákat vezeti. Mint mondotta, magyar partnereikkel folytatott tárgyalásaik konkrét eredményekre vezettek. Ily módon Románia és Magyarország együtt európai szinten is példát adhat a történelem által rájuk hagyott nehéz problémák megoldása tekintetében - jelentette ki Emil Constantinescu. Andrei Plesu külügyminiszter sikeresnek nevezte a látogatást. Első helyen említette a Kovács László külügyminiszterrel kialakult kiváló kapcsolatot, hosszú beszélgetést. "Úgy éreztem, barátok lettünk" - fogalmazott Plesu. A két ország közötti kapcsolatok új hídjának nevezte a szegedi román főkonzulátust, amelynek megnyitásán a két államfővel együtt vett részt. A magyarországi román kisebbség képviselőivel lezajlott meleg hangulatú gyulai találkozóról szólva kiemelte: "Ez igen reménykeltő pillanat volt kétoldalú kapcsolataink szempontjából is, mivel a két államfő jelenlétében tapasztalhattuk, hogy a kisebbségek nem jelentik feltétlenül a viszály almáját, ellenkezőleg, elősegítik, gazdagítják kapcsolatainkat." A tudósító azzal kapcsolatos kérdésére, hogy szóba került-e a romániai koalíciós válság, illetve hogy az milyen hatással lehet a román-magyar kapcsolatokra nemzetközi és hazai síkon, a miniszter megjegyezte: a kényesnek minősített kérdések is terítékre kerültek mind az államfők között, mind az elnök és Horn miniszterelnök találkozóján, nemkülönben a külügyminiszterek és a szakminiszterek megbeszélésein. Szó esett tehát a romániai helyzetről, abban a meggyőződésben, hogy egy epizódról van szó, amelyen túl kell és túl lehet jutni az összes érdekelt erőfeszítésével és józan magatartásával. Amit gyorsítani kell, az az előírások megvalósításának üteme. Ezért hamarosan, immár második alkalommal, összeül a két ország vegyes bizottsága és meg fogja tárgyalni, mely területeken kell megtenni a következő együttműködési lépéseket ahhoz, hogy érezhető legyen: a dolgok mozognak. Szó volt a gazdasági együttműködés fokozásáról, a Budapest-Bukarest autópálya lehetséges útvonalairól, arról, hogy Románia Magyarországon át kapcsolódna rá a nyugati földgázhálózatokra, az osztrák-magyar-román háromoldalú együttműködésről, azzal a távlattal, hogy Magyarország is érdekelt legyen a Duna kiaknázásában egészen a Fekete-tengerig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1998. január 30.
Vastagh Pál igazságügy-miniszter meghívására jan. 28-án - háromtagú delegáció élén - Budapestre érkezett Valeriu Stoica román igazságügy-miniszter. A háromnapos hivatalos látogatás keretében a miniszterek jan. 28-án az Igazságügyi Minisztériumban tárgyaltak országaik igazságügyi kapcsolatairól, a magyar jogharmonizációs program tapasztalatairól is. Tárgyaltak az ugyancsak Budapesten, áprilisban tartandó Közép-Kelet-Európai Jogi Fórumról is. Jan. 30-án a két miniszter előadást tart a Békéscsabán rendezendő magyar-román gazdasági jogi konferencián a jogalkotás és a joggyakorlat fejlesztésének magyarországi, illetve romániai tapasztalatairól, majd Kétegyházára látogatnak, ahol találkoznak a magyarországi románok helyi képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
1998. január 30.
Vastagh Pál igazságügy-miniszter tartott előadást jan. 30-án Békéscsabán az első alkalommal megrendezett kétnapos magyar-román gazdasági jogi szemináriumon. A román igazságügy-miniszter, Valeriu Stoica a fórumon az állami tulajdon magánosítására, a köztulajdon és a magántulajdon elhatárolására, az indirekt adóztatás erősítésére törekvő új román gazdasági jogi szabályozásról számolt be. Romániában a legújabb jogi szabályok igyekeznek megkönnyíteni az üzleti élet megerősödését, hogy vonzóbbá és könnyebbé váljon a vállalkozás. Az eddigi román kormányok számára az első számú kihívás az erőteljes magánszektor létrehozása volt. A nemzetközi gazdasági jogi szemináriumon a két nap alatt tizenhat magyar és román szakember előadása hangzik el a két ország kapcsolataiban érdekelt jogászok és vállalkozók előtt. /Magyar-román gazdasági jogi szeminárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Magyarországon a piacgazdaságot megalapozó jogrendszer született s ennek eredményeként ma a nemzeti jövedelem 80 százalékát a magángazdaság állítja elő. 1996 végéig Közép- és Kelet-Európába 46 milliárd dollár működő tőke érkezett, ennek egyharmada, 16 milliárd hazánkba - mondta el Vastagh Pál. Az elmúlt év őszéig 2112 magyar érdekeltségű vegyesvállalat alakult a magyar-román gazdasági együttműködés lehetőségeinek a kiaknázására, eddig a magyar befektetők 51 millió dollár értékben ruháztak be a szomszédos országban /ahol összesen 2,1 milliárd dollárt fektettek be külföldiek/, s fokozódó magyar vállalkozói részvétel tapasztalható Romániában - taglalta a továbbiakban. /MTI/
1998. január 31.
Jan. 31-én tanácskozás tartottak Marosvásárhelyen az Ügyvezető Elnökség tagjai, valamint az RMDSZ prefektusai, alprefektusai, megyei tanácselnökei és alelnökei. A találkozón részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Napirenden szerepelt az Önkormányzati Főosztály Székely István ügyvezető alelnök által előterjesztett beszámolója a megyékkel való kapcsolattartásról. Ezt követően Borbély László, az újonnan kinevezett kormányzati ügyvezető alelnök bemutatta az új főosztály megszervezésével kapcsolatos elképzeléseket, különös tekintettel az információáramlás biztosítására. Birtalan József gazdasági alelnök a megyei kormányzati tisztségviselők kinevezésével kapcsolatban tartott tájékoztatót, majd Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkár a kormány bérpolitikájának aktuális vonatkozásairól adott tájékoztatást, végül pedig Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgatótanácsának tagja a privatizációs törvénnyel kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Markó Béla és Takács Csaba a kormánykoalícióban kialakult helyzetről, a válság megoldásának kereséséről nyújtott tájékoztatót.A tájékoztatókat hasznos és pragmatikus beszélgetés követte. A jelenlévők pozitívan értékelték az új, kormányzati főosztály létesítését, sürgették a helyi pénzügyi törvény és a helyi önkormányzati vagyonról szóló törvénytervezet véglegesítését és elfogadását, igényelték a rendszeres kapcsolattartást a helyi tisztségviselők és az RMDSZ vezetése között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./
1998. január 31.
Jan. 31-én tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ küldöttgyűlését Szovátán. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke beszámolójában kiemelte: összeállították az 1998/1999-es anyanyelvi szakoktatási hálózat beiskolázási tervét és a szakoktatási hálózat bővítésének tervét. - Súlyos gond a pedagógushiány, állapították meg a gyűlésen. Értékelték a négy oktatási központ tevékenységét. Nagy. F. István, az RMPSZ alelnöke, a Partiumi Területi Oktatási Központ igazgatója elmondta, hogy az RMPSZ maradéktalanul támogatja az RMDSZ-t azért, hogy partnereket szerezzen a sürgősségi kormányrendelet jogerőre emeléséért. Az Erdélyi Tankönyvtanács 1998. jan. 1-jétől jogi személyként működik, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy jövőben ez a tanács önálló tankönyvkiadóvá válhasson. - A Bolyai Nyári Akadémia keretében Nagyváradon tartják meg a történelem szakos tanárok továbbképzését, a téma a magyarság történelme lesz. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14-15./
1998. január folyamán
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének 4500 tagja van /a magyar pedagógusok közel 30 %-a/, közülük 3000-en fizetnek tagdíjat. Az RMPSZ országos központja Csíkszeredában van, regionális központja működik még Kolozsváron és Nagyváradon, a Teleki Oktatási Központ pedig Szovátán. /Oktatási Hírek (Kiadja a Teleki Oktatási Központ, Szováta), 1998. jan. /I. évf. 1. sz./
1998. február 2.
"Cs. Gyimesi Éva közzétette a múlt év végén megfogalmazott tervezetét: A Kolozsvár központú erdélyi magyar felsőoktatási hálózat kifejlesztésének támogatási koncepciója. Közös erővel mindent meg kell tenni a magyar felsőoktatási struktúra bővítése, modernizációja érdekében. A koncepciónál figyelembe veszi a következőket: a/ azok a szellemi feltételeket, amelyek Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, az egyházakon belül és a működő civil szervezeteken belül /EMKE, EME, EMT, KAM stb/ adottak, b/ a román állam által adott finanszírozási feltételek, c/ a magyar állam által kezdeményezett támogatások rendszere, d/ a Soros Alapítvány támogatása, e/ a hivatalos nemzetközi pénzforrások, a nyugati szakemberek, közéleti és üzleti személyiségek támogatási lehetőségei. A koncepció alapja, hogy mindenekelőtt a romániai magyar szellemi potenciált kell mozgásba lendíteni. A tervezet számol azzal, hogy egyházak visszakapott vagy visszaszerezhető egyházi ingatlanaik egy részét, továbbá az erdélyi magyar civil szervezetek saját /részben kihasználatlan/ ingatlanait, könyvtárait az egyetemi oktatás rendelkezésére bocsátják. Cs. Gyimesi koncentrálni akarja az erőket, a tanszékfejlesztési támogatást kivonva az Illyés Alapítvány fennhatósága alól. A tervezet Szervezési Bizottság felállítását tartja célravezetőnek.A jövőben ez a bizottság tárgyalna az RMDSZ-szel, a rektorátusokkal, a tanügyminiszterrel. - Végül Cs. Gyimesi megjegyezte, hogy hiába küldte el 30 kollégának, egyetlen gyakornok jelzett vissza. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Cs. Gyimesi Éva eszerint megváltoztatta elutasító nézetét, hiszen ő a multikulturális egyetem heves támogatója volt, szerinte az önálló magyar egyetem ezt jelentette: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallotta Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./"
1998. február 2.
"A Soros Alapítvány által támogatott Holmi folyóirat /főszerkesztője Réz Pál/ novellapályázatot hirdetett, a századik számában közölték az első helyezett híján élen díjazott írást, Bán Zoltán András Kotányi főhadnagy című elbeszélését. A novella pozitív főhőse egy ávós tiszt. Szegény menekülni kénytelen, végül az állítólag forradalmi eszméket valló, ávósgyűlölő, külföldre tartó népség megöli őt. Bánnál ez a házmesterek forradalma, akik kihasználják a zűrzavart. A novella a forradalom leverése után készült Fehér könyv, Asperján György, Berkesi András fordulatait idézik, 1956 októberének "sunyi" éjszakáit, a bűzös, mocskos körmű csőcseléket. - Folyik tehát a forradalom átértékelése. /Osztovits Ágnes: Jubiláló Holmi. = Magyar Nemzet, febr. 2./ A Holmi 1998. januári száma a jubileumi, 100. szám."
1998. február 3.
"Az RMDSZ Operatív Tanácsában nagyfokú egyetértés volt a romániai politikai helyzet megítélését és az abból adódó következtetéseket illetően - közölte az ülés után a sajtónak nyilatkozva Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Ugyanakkor, megismételve korábbi fenntartásait, hangot adott abbeli aggodalmának, hogy a szövetség a koalíción belül "súlytalanná válik", és kritikusan szólt a legutóbbi román-magyar csúcstalálkozóról is, amelyet szerinte a sikerpropaganda jellemzett. Tőkés László kifejtette: a helyzet komoly veszélyekkel jár az RMDSZ számára. Mint mondta: egyfelől nem volna hasznos, ha a DP kiválásával az RMDSZ egyoldalúan a Parasztpárt felé sodródna, másfelől viszont nem foglalhat el semleges álláspont Ciorbea miniszterelnök iránt. Az RMDSZ építő jellegű magatartást próbál tanúsítani a vitában álló felek irányában, a koalíció fenntartására törekszik, nem próbál úgy hasznot húzni a válságból, hogy feltétlenül miniszteri tárcákhoz jusson. Tőkés László hangsúlyozta: személy szerint tart attól, hogy egyik vagy másik fél kísértést érez az RMDSZ feláldozására, hiszen az előző években kitűnt, hogy a "magyar kártya" mindig kéznél van, "mindig ki lehet kiáltani bennünket bűnbaknak". A püspök utalt arra, hogy például a Demokratikus Konvenció a választások előtti időszakban "megvált az RMDSZ-től". Aggodalmát hangsúlyozta viszont amiatt, hogy az RMDSZ, mint fogalmazott, "súlytalanná vált". A szövetséget Constantinescu elnök budapesti látogatásakor "csak szemléltető ábrának használták a sikerpropaganda jegyében álló találkozósorozat során, amelynek hangulata szöges ellentétben állt a Romániában uralkodó valós viszonyokkal". Az 1996 óta eltelt időszakban a román politikai erők "egyfelől semlegesítették az RMDSZ-t, másfelől maximálisan kihasználták arra, hogy kedvező képet alakítsanak ki Romániáról" - fejtette ki a püspök. Ehhez képest eltörpülnek a szövetség által a kormányzásban elért kisebb-nagyobb eredmények, "amelyek még mindig vitatottak, még mindig csak a törvényesség határán, sürgősségi kormányrendeletek formájában léteznek" Ezen a téren nemhogy megszilárdult volna a helyzet, hanem egyre több kérdőjel, zavar, bizonytalanság mutatkozik, az RMDSZ szinte elvesztette önálló beleszólási képességét a romániai viszonyokba és általában a román-magyar viszony alakításába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./"
1998. február 3.
Felmérés készült Kolozs megyében a magyar nyelvű oktatás helyzetéről. Kiderült, hogy csak 55 általános és középiskolában van magyar /vagy részben magyar/ nyelvű oktatás, ezek felében nincs magyar igazgató vagy aligazgató, 6 általános és 6 középiskolában nincs magyar anyanyelvű földrajztanár, 12 általános és 5 középiskolában nincs, aki magyarul tanítaná a történelmet. Egyes esetekben igazgatói utasításra - törvényellenesen - magyar nemzetiségű tanár románul tanít a magyar tagozaton, például Tordán. - Bihar megyében sem rózsásabb a helyzet: egyes helyeken nincs magyar szaktanár, ezért románul tanítják a történelmet és a földrajzot. Másutt a magyar nemzetiségű tanár számításból vagy kényelemből oktat románul a magyar tagozaton. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./
1998. február 4.
"Febr. 1-jén lép hatályba az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye. Jelentőségét, előzményeit a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ közleménye foglalta össze: A 157. számot viselő nemzetközi egyezmény az első olyan nemzetközi jogi érvénnyel bíró multilaterális dokumentum, amely a nemzeti kisebbségek védelmét célozza. Az Európa Tanács 1949-es megalakulásáig visszavezethetőek azok a törekvések, melyek a kisebbségek védelmét szolgáló normaalkotásra irányultak. A folyamat több elakadást követően az 1980-as, majd méginkább a 80-as évek végén bekövetkezett közép- és kelet-európai politikai változások eredményeként az 1990-es évek elején gyorsult fel. Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1134 (1990) sz. ajánlása azt javasolta a Szervezet Miniszteri Bizottságának, hogy dolgozzon ki kiegészítő jegyzőkönyvet az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, vagy egy önálló egyezményt a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről az Ajánlásban meghatározott elvek alapján. Az Emberi Jogi Főigazgatóság által 1992 májusában felállított szakértői bizottságnak /DH-MIN/ kellett megvizsgálnia, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos jogi normák megfogalmazásának melyek a lehetőségei, illetve feladata volt az is, hogy meghatározott jogi normákra javaslatot tegyen. A DH-MIN 1993 szeptemberében a Miniszteri Bizottsághoz beterjesztett jelentése tartalmazta a kisebbségek védelmével kapcsolatban elfogadható jogi normákat, illetve azok rögzítésének lehetséges jogi eszközeit. A normaalkotási folyamatot jelentősen előrelendítette az állam- és kormányfők 1993. október 8-9-én Bécsben megtartott csúcsértekezlete, amely Nyilatkozatának II. Mellékletében utasította a Miniszteri Bizottságot, hogy "a lehető legrövidebb időn belül készítse el egy keretegyezménynek a tervezetét, amely rögzíti azokat az elveket, amelyek tiszteletben tartását a Szerződő Államok vállalják annak érdekében, hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségek védelmét". A Nyilatkozatban az állam- és kormányfők kifejezték abbéli meggyőződésüket, hogy a nemzeti kisebbségek védelme a kontinens stabilitásának és demokratikus biztonságának lényegi eleme. A Bécsben meghozott határozatok végrehajtására jött létre alig egy hónappal később a Nemzeti Kisebbségek Védelmével foglalkozó ad hoc bizottság /CAHMIN/, amely munkájának eredménye a most hatályba lépő Keretegyezmény. A kilencvenes évek eleje óta tartó jogalkotási folyamatnak köszönhetően egy év alatt sikerült a Keretegyezmény szövegezési munkálatait befejezni, így a Miniszteri Bizottság 1994. november 10-i ülésén az egyezményt elfogadta. A Keretegyezményt az Európa Tanács tagállamai részére 1995. február 1-jén megnyitották aláírásra, s e napon 21 állam, köztük Magyarország képviselője látta el kézjegyével a dokumentumot. Az azóta eltelt időszakban összesen 36 tagállam írta alá a Keretegyezményt. (Az első 21 állam: Ausztria, Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Liechtenstein, Litvánia, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Örményország nem-tagállamként írta alá a dokumentumot. A további csatlakozó államok: Albánia, Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lettország, Luxemburg, Macedónia volt-jugoszláv Köztársaság, Málta, Moldova, Németország, Oroszország San Marino, Ukrajna.) A 28. cikk 1. bekezdésének rendelkezése szerint az egyezmény akkor lép hatályba, ha tizenkét tagállam kifejezte egyetértését, hogy azt magára nézve kötelezőnek tartja. Horvátország 1997. október 11-12-én ratifikálta a Keretegyezményt, s így a fenti cikk rendelkezéseivel összhangban 1998. február 1-jén lép hatályba a dokumentum. (1998. január 30-i állapot szerint eddig 16 állam ratifikálta az egyezményt. A ratifikáció időpontjának sorrendjében: Románia, Spanyolország, Szlovákia, Magyarország, Ciprus, Moldova, San Marino, Észtország Macedónia volt jugoszláv Köztársaság, Németország, Dánia, Horvátország, Olaszország, Liechtenstein, Egyesült Királyság, Ukrajna.) A Keretegyezmény 31 cikkből áll, melyet egy lényegi, az egyezmény szándékait és céljait bemutató Preambulum előz meg. Szerkezete 5 szakaszra bomlik: az I. szakasz a dokumentum alapjául szolgáló alapelveket sorolja fel, a II. szakasz a kisebbségvédelmi rendszer elveit foglalja össze, a III. szakasz foglalkozik az értelmezés és alkalmazás szabályaival, a IV. szakasz a végrehajtás ellenőrzésének rendszerével, végül az V. szakasz az Európa Tanácsban elfogadott egyezményekben megszokott záró rendelkezéseket tartalmazza. A Preambulum célja szerint a részes államok elhatározták, hogy "saját területükön védelmezik a nemzeti kisebbségek létezését", ami a nemzeti kisebbségi lét garanciájaként fogható fel. Elismerik, hogy a nemzeti kisebbségek védelme az európai stabilitás és béke eleme. Kijelentik, hogy a pluralista és valóban demokratikus társadalmaknak olyan feltételeket kell teremteniük, melyek biztosítják ezen kisebbségek identitásának kifejezését, megőrzését és fejlesztését, továbbá kifejezik törekvésüket, hogy a kulturális különbözőség ne a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása legyen. A Keretegyezmény nem a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által gyakorolható és általuk nemzetközi testületek előtt megidézhető /és esetleg peresíthető/ jogokat, hanem - elnevezésének megfelelően - a részes államok kisebbségvédelmi intézkedéseit irányító elveket, az európai kisebbségvédelmi rendszer keretét vázolja fel programjellegű rendelkezések megfogalmazásával. Az I. szakasz 3 cikke tartalmazza azokat az alapelveket, melyek az egyezmény többi rendelkezésének végrehajtását kell irányítaniuk. Fontos alapelv, hogy a nemzeti kisebbségek és az ezen kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi, s mint ilyen, a nemzetközi együttműködés keretébe tartozik, valamint, hogy a rendelkezéseket jóhiszeműen kell alkalmazni. Kimondja az identitás szabad megválasztásának elvét, valamint azt, hogy az egyezménybe foglalt elvekből fakadó jogok és szabadságok mind egyénileg, mind másokkal közösségben gyakorolhatók. Ezzel kapcsolatban érdemes rámutatni arra, hogy az egyezmény elveiből következő jogok között explicite nem szerepelnek kollektív jogok, noha a szöveg megfogalmazásai egyértelművé teszik, hogy az egyezmény elismeri a kollektív érdeket. A II. szakasz részben további elveket részletez, részben pedig olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyekben a részes állam a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítására, illetve hatékony védelmük, előmozdítására vállalnak kötelezettséget. Ezen elvek a következők: törvény előtti egyenlőség; egyenlőség a gazdasági társadalmi, politikai és kulturális életben; pozitív diszkrimináció; az asszimiláció tilalma; az identitás lényegi elmeinek megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása; a kultúrák közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet érdekében; erőszakos fenyegetések elleni védelem. Az ezt követő cikkek részben más emberi jogi egyezményekben lefektetett és a keretegyezményben újra megerősített, részben pedig új, kifejezetten a kisebbségek védelmét célzó jogok és intézkedések biztosításáról rendelkeznek. Az előbbi kategóriába sorolható a gyülekezési, egyesülési, véleménynyilvánítási, a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság, a vallási szervezetek alapításának joga, valamint az információs jog különböző vetületei /8-10. cikkek/. A kifejezetten a kisebbségekhez tartozó személyeket célzó, a kisebbségi nyelvhasználatot, a kultúrát, illetve a nemzetközi kapcsolatokat érintő jogok és rendelkezések /melyekre vonatkozóan az egyezmény szövege többféle - itt nem részletezett - korlátozást alkalma/) a következők: a kisebbségi nyelv használatának joga; a kisebbségi nyelv használat a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatokban; a család- és utónév kisebbségi nyelven történő használatának és hivatalos elismerésének joga; kisebbségi nyelven írott magánjellegű feliratok elhelyezésének joga; kisebbségi nyelven írott helység- és utcanevek elhelyezése; a kisebbség és a többség kultúrájának kölcsönös megismerését előmozdító intézkedések; a tanárképzést, a tankönyvekhez való hozzájutást, a diákok és tanárok közötti cserekapcsolatok elősegítő intézkedések; az esélyegyenlőség előmozdítása az oktatás minden szintjén; magánoktatási intézmények létrehozásának joga; a kisebbségi nyelv megtanulásának joga; a kisebbségi nyelv tanulása, vagy a kisebbségi nyelven törétnő oktatás feltételeinek biztosítása; a közéletben való tényleges részvétel feltételeinek megteremtése; a népességarányok megváltoztatásától való tartózkodás; a kisebbségekhez tartozó személyeknek határon túli személyeknek, valamint nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásába való be nem avatkozás; a kisebbségek védelmét célzó két- és többoldalú egyezmények megkötése; a határokon átnyúló együttműködés elősegítése. A fenti jogok értelmezése és alkalmazása során a következő elvekre kell tekintettel lenni /III. szakasz/: a nemzeti törvényhozás és mások jogainak tiszteletben tartása; a nemzetközi jog alapelveivel /köztük a szuverén egyenlőség, a területi integritás és a politikai függetlenség/ való összhang; más egyezményekben rögzített jogok és szabadságjogok korlátozásának tilalma; az Emberi Jogok Európai Egyezményével való összhang. A IV. szakasz határozza meg a Keretegyezményben foglalt elvek végrehajtásának ellenőrzésére hivatott rendszer kereteit, melyet tovább részletezett a Miniszteri Bizottság (97)10 sz. Határozata. E rendelkezések szerint a végrehajtást a Miniszteri Bizottság ellenőrzi, melynek munkáját egy, a hatályba lépést követő egy éven belül fel állítandó Tanácsadó Bizottság segíti. A Tanácsadó Bizottságban minden részes állam csak egy képviselővel lehet jelen. Az általában négyéves mandátummal rendelkező bizottsági tagoknak a kisebbségek védelme területén elismert szakértelemmel bíró személyeknek kell lenniük, akik a Bizottság munkájában egyéni minőségben vesznek részt. A tagállamok a hatályba lépést követő egy éven belül, majd később öt évente, illetve a Miniszteri Bizottság felkérésére a Keretegyezményben foglalt elvek megvalósítását célzó törvényhozási és egyéb intézkedéseikről jelentést kötelesek készíteni. A jelentést - más forrásokból is származó információk felhasználásával - a Tanácsadó Bizottság véleményezi, majd a Miniszteri Bizottság kialakítja végkövetkeztetéseit, esetleges ajánlásokat fogalmazhat meg, illetve azok teljesítésére időkorlátot állíthat fel. E következtetések és ajánlások nyilvánosak. A kisebbségi magyarságnak otthont adó szomszédos államok, Jugoszlávia kivételével, mind aláírták, illetve Ausztria, Szlovénia és Jugoszlávia kivételével, mind ratifikálták is a keretegyezményt. Szlovákia, Románia, Horvátország esetében 1998. február 1-jén, Ukrajna esetében 1998. május 1-jén hatályosul a Keretegyezmény. Magyarországnak Szlovákiával és Romániával kötött, a kisebbségek védelmét /is/ célzó alapszerződések beépítették a Keretegyezmény rendelkezéseit, illetve a szerződő felek az egyezményt önmagukra nézve kötelezőnek ismerték el, még hatályosulása előtt. Bár a most hatályba lépő nemzetközi egyezmény elveket, s nem jogokat fogalmaz meg, az európai kisebbségvédelmi rendszernek csak keretét jelöli ki, s így az államok számára tág teret biztosít ezen elvek megvalósításának. Mikéntjében, kétségtelen, hogy céljait tekintve egyedülálló dokumentumról van szó, amely az európai kisebbségvédelem továbbfejlesztésének kezdőpontja lehet, s jóhiszemű végrehajtása hozzájárulhat a közép-európai régió stabilitásához, az itt élő nemzetek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./"
1998. február 4.
A módosított földtörvény rendelkezéseinek alkalmazása során a föld- és erdő-visszaigénylési kérések határidőre való benyújtásának egyik késleltető oka a telekkönyvi hivatalok ügyfélfogadási órarendjének rövidsége volt. Ez is szükségessé tette a határidő április 3-ig szóló meghosszabbítását. A visszaigénylésekhez szükséges bizonyító iratok megszerzésének meggyorsítása érdekében Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő személyesen fordult Valeriu Stoica igazságügyminiszterhez, majd január 22-én sürgető írásbeli kérést nyújtott be. Az átiratban a Hargita megyei képviselő indítványozta a megyében működő telekkönyvi hivatalok /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz/ ügyfélfogadási órarendjének a meghosszabbítását, az érintett személyzet túlóráinak a fizetése mellett. Az RMDSZ-képviselő közbenjárása nem volt hatástalan: a csíkszeredai bíróság elnökétől, Mitrea Ibolyától származó értesülés szerint január 30-án az említett intézményhez megérkezett az Igazságügyi Minisztérium átirata, amelyben a felettes szervek a telekkönyvi hivatalok ügyfélfogadási órarendjét munkanaponként öt órában állapítják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4. - 1200. sz./
1998. február 4.
Kisbácson gumibelsőt égettek rá a helynévtáblára, Szucságon kidöntötték a táblákat. Másnap visszaállították a táblákat, de éjjel ismét kidöntötték ismeretlenek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
1998. február 4.
"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a következő felhívást adta közre a horvátországi Szentlászló újjáépítéséért: Január 15-én Horvátország keleti részeit, Dél-Baranyát és a Szerémséget elhagyták a békefenntartó csapatok. Az ENSZ-erők kivonulását követő napon Horvátország szuverenitása kiteljesedésének napján Szentlászlóra utaztunk. Szentlászló a balkáni háborús pusztítás gyász-szimbólumává vált: mind a 472 házát és valamennyi középületét lerombolták. Tragédiájának története jelenkori történelmünk alig ismert, kíméletlen kegyetlenségű szelete. A hét évvel ezelőtti rombolás túlélői ma építésre gyülekeznek. "Falunkat felépítjük - segítséggel vagy anélkül!" - mondták Szentlászlótól Kórógyig és Harasztiig. Én azt mondom, hogyha már tétlenül és szó nélkül kellett ezen árpádkori falvak pusztulását végignéznünk - akkor most, amikor eljött a szabadulásuk napja és megadatott újjáépítésük lehetősége - most nem hagyhatjuk őket újból magukra. Felhívással fordulok tehát elsősorban minden erdélyi magyar emberhez és köztestülethez: fogjunk össze és építsük fel közösen Szentlászlót! Elsődleges kötelességünk ez nekünk erdélyieknek, mert helytörténészek tanulmányai és a helybeli emberek neve egyaránt arról árulkodik, hogy gyepűvédő székelyek e falvak lakói. Másodsorban a világ magyarjaihoz fordulok ugyanazzal a felhívással: építsük fel Szentlászlót! Ehhez a felhíváshoz csatlakoztak az erdélyi egyházfők,a következő nyilatkozat kibocsátásával: Alulírottak, az erdélyi történelmi magyar keresztény egyházak elöljárói, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága felhívását követve elhatároztuk, hogy a balkáni háborúban elpusztult Árpád-kori település, Szentlászló felépítésében tevőlegesen részt veszünk. E falut négy napig tartó ostromgyűrűbe fogta és ellene nehéztüzérséget vetett be az agresszor. Ez a nemtelen támadás sem tudta elpusztítani a faluvédő férfiakat, akik kitörtek az ostromgyűrűből és megmenekültek. Ma, hét év múltán szeretnénk e települést újraépíteni. Vállaljuk, hogy híveink között gyűjtést szervezünk Szentlászló megsegítésére és felépítjük a háborúban szétlőtt templomot. Ugyanakkor felhívással fordulunk minden erdélyi magyar emberhez - bárhol éljen a világon, kövesse példánkat az adakozásban. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Gyulafehérvár, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Nagyvárad, Reizer Pál római katolikus püspök, Szatmárnémeti, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Kolozsvár, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Kolozsvár, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kolozsvár, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Kolozsvár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"
1998. február 4.
Moldova és Románia árucsereforgalma 1997-ben 168,5 millió dollárt tett ki, ez az utóbbi évek legmagasabb szintje, mondta Ion Gutu moldovai miniszterelnök-helyettes a sajtó képviselőinek, miután véget ért Kisinyovban a román-moldvai vegyes bizottság ülése. Az idei együttműködési tervek között szerepel saját valuta alkalmazása a kétoldalú elszámolásban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
1998. február 4.
A világhálón már olvasható a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) internetes honlapja - tájékoztatta az MTI-t Demeter Zayzon Mária kisebbségkutató, a hivatal munkatársa. Az intézmény elektronikus kiadványa magyar és angol nyelven, tizenkét fejezetre osztva tartalmazza a magyarországi kisebbségeket érintő legfontosabb jogszabályokat, tájékoztató anyagokat, valamint a legjelentősebb hazai, nemzetközi, és kétoldalú egyezmények szövegét. A web-oldalon szerepel továbbá a hazai kisebbségekről tavaly megfogalmazott kormánybeszámoló, egyes tanulmányok és előadások leírása, illetve a kisebbségi önkormányzatok, kutatóintézetek, és alapítványok címjegyzéke is. Demeter Zayzon Mária elmondta, hogy az utolsó négy fejezetnek egyelőre csak a várható struktúráját jelezték a világhálón, de hamarosan ezeket a témaköröket is megnyitják. Itt olvashatók majd egyebek mellett a kisebbségkutatás legújabb eredményei, továbbá a kisebbségi díjazottak névsora. - A szakember közölte: ha az önkormányzatok, szervezetek igénylik, egyes anyagokat - például az érintettekkel kapcsolatos híreket, eseményeket - a későbbiekben a kisebbségek anyanyelvén is megjelentetnek. A tervek szerint a közeljövőben a kisebbségi nyelven elérhető könyvek katalógusa, a világban működő kisebbségkutató-intézetek, illetve elektronikus könyvtárak címjegyzéke is a honlapra kerülhet. A kisebbségi hivatal web-oldala a Miniszterelnöki Hivatal szerverén, a következő Internet-címen olvasható: http://www.meh. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4., MTI/