Febr. 5-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta az RMDSZ bukaresti székházában Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, aki több napos látogatást tesz Romániában, hogy a kisebbségek helyzetének alakulásáról tájékozódjék. A megbeszélésen a kisebbségügyi főbiztos behatóan érdeklődött a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó módosításairól, az RMDSZ álláspontjáról e kérdésben. Markó Béla méltatta az 1995-ös tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó diszkriminatív, korlátozó intézkedéseket megszüntető rendelkezéseit, majd részletesen kifejtette, hogy az RMDSZ miért nem fogadhatja el a kormányrendelet szövegének szenátusi változatát. Szólt a törvénymódosítás szenátusi vitája kapcsán a sajtóban és a politikai színtéren felerősödött nacionalista, kisebbség- és magyarellenes retorikáról, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a sürgősségi kormányrendelet kisebbségi oktatásra vonatkozó szabályozásait a képviselőház a kormány által előterjesztett változatban fogadja el, és a majdani végső forma felszámolja az 1995-ben elfogadott törvény kisebbségi oktatást korlátozó, diszkriminatív rendelkezéseit. Az RMDSZ képviselői szóvá tették, milyen megnyilatkozásokat tulajdonítanak egyes sajtóorgánumok a kisebbségi főbiztosnak, és kérték, hogy fejtse ki ezzel kapcsolatos véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5. - 1201. sz./

Febr. 5-én a Demokrata Párt 11 államtitkára is benyújtotta lemondólevelét. A hét további demokrata államtitkári tisztség címzetes jellegű, tehát különböző hivatalok vezetői viselik, ők nem köszöntek le tisztségükről. /MTI, febr. 5./

"Nemzeti imádságunk, a Himnusz szellemiségére, megtartó erejére, a határon belül és túl élő magyar nemzedékeknek szóló üzenetére hívta fel a figyelmet Bölcskei Gusztáv református püspök, amikor febr. 5-én Debrecenben megnyitotta a Magyar tanítók a XXI. századi Kárpát-medencében című tanácskozást és a Himnusz születésének 175. évfordulójára rendezett emlékünnepséget. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke fontosnak nevezte, hogy minél több helyen és közösségben fedezzük fel újra mit jelent, mit adott és mit ad a Himnusz a magyar kultúrának, a jelen és a jövő nemzedékének. A tanácskozás Erdélyből, a Felvidékről és Kárpátaljáról érkezett résztvevői előtt Bölcskei Gusztáv utalt arra: "van ahol a gyanakvás árnyéka, értetlenség, vagy ajakbiggyesztés kíséri, ha felhangzik a magyar Himnusz, de aki énekli az tudja: a nemzeti imádság nem más, mint erőt adó, megtartó hatalom". - A három napos tanítói konferencia alkalmából a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a költőhöz kapcsolódó - költészetét, életútját bemutató - bélyeg- és képeslap-kiállítást nyitottak. - A tanácskozáson előadások hangzanak el a tanítóképzés jelenéről és fejlesztési lehetőségeiről, a hazai és a határon túli magyar tanítás, illetve tanítóképzés kapcsolatáról. /MTI, febr. 5./"

Tokay György kisebbségvédelmi minisztere elmondta: Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa bukaresti találkozói során aggodalmának adott hangot azzal a móddal kapcsolatban, ahogy a román sajtót a tárgyalásokon elhangzottakról tájékoztatták és ahogy ennek alapján őt idézték. Az EBESZ főmegbízott megjegyezte: szokatlannak tartja azt, hogy szavait nem adták pontosan vissza, hanem megcsonkítva és a szövegösszefüggésből kiemelve idézik - mondta Tokay György. - Max van der Stoelt febr. 6-án, bukaresti megbeszéléseinek befejeztével fogadta Emil Constantinescu román államfő is, de a találkozóról a főbiztos anélkül távozott, hogy találkozott volna a sajtó képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A kolozsvári bíróság jóváhagyta azt a 20 millió lejes büntetést, amelyet a polgármesteri hivatal a lap szerkesztőségére azért szabott ki, mert kis méretű utcai névtábláján magyar szöveg is olvasható. A tábla 1990 óta a helyén van, a lap rendesen fizette utána a cégtáblákra kivetett adót. A szerkesztőség a büntetés ellen óvást emelt. A legutóbbi, jan. 26-i tárgyaláson a bírónő figyelmen kívül hagyta a szerkesztőség bizonyítékait. A Szabadság szerkesztősége élni fog a jogorvoslat még rendelkezésére álló lehetőségeivel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

"Az Európa Tanács rendellenességeket talált Romániában a kisebbségi jogok alkalmazása terén, mégis 1993 októberében megszavazták Románia tagságát. Az akkori külügyminiszter kezességet vállalt a kilenc feltétel teljesítéséért. Az ország azóta semmit sem teljesített, ennek ellenére 1997 áprilisában felfüggesztették Románia monitorizálását. Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának államtitkára és a Határon Túli Magyarok Hivatala 1996. július 5-én kiadott nyilatkozata szerint a "felelősség elvének tudatában támogatásban részesítik helyzetük alkotmányos egyenjogúságán alapuló, határon túli magyarság autonómiatörekvéseit". Ezután 1996. szept. 16-án aláírták a román-magyar alapszerződést. Ebben elfelejtkeztek garanciák biztosításáról, illetve semleges ellenőrző szervezetek kijelöléséről. Horn Gyula miniszterelnök látogatásakor, október 22-én Bukarestben mellékesnek tartotta, hogy Kolozsváron vagy más városban létesüljön magyar egyetem. /Ekkor már a szenátus határozatot hozott: nem alakulhat magyar egyetem. /Kiss József: A modell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./"

"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa febr. 5-én cáfolta George Pruteanu szenátor - a román szenátus oktatási bizottságának elnöke - által tett kijelentést, amely szerint szerdai tanácskozásukon Stoel "korlátozóbb jellegű" formulát javasolt volna a kisebbségi oktatás tekintetében, mint a romániai törvény: A parlamenti oktatási bizottságokkal folytatott találkozó után elmondtam, hogy még számos más találkozóra kerül sor látogatásom során és véleményemet azt követően fogom megfogalmazni. Úgy gondolom, minden nagyon fontos, ami előmozdítja az integrációt, a különböző etnikai csoportok elszigetelése nem kívánatos. Ugyanakkor semmiképpen sem szeretném, hogy azt adják a számba, hogy még korlátozóbb formák híve vagyok a magyar nyelvű oktatás tekintetében. A két bizottsági elnökkel folytatott beszélgetés során tapasztaltam, hogy nincs ellenvetésük egy magyar nyelvű magánegyetemmel szemben, de ismerik a kormány formuláját és a kormány döntéseit is ebben a kérdésben. A főbiztos a Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés után nyilatkozva elmondta, hogy a találkozó igen hasznos volt. Elsősorban az etnikai kisebbségekről és a független egyetemekre, valamint a kolozsvári multikulturális egyetemre vonatkozó igényeikről volt szó. Markó Béla a megbeszélés után nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Max van der Stoellal évek óta rendszeresen találkozott az RMDSZ vezetése, utoljára 10 hónappal ezelőtt. Míg a múltban éveken át változatlan volt a helyzet, ezúttal a legutóbbi találkozó óta az a kormány, amelyben az RMDSZ is részt vesz, fontos sürgősségi rendeletet fogadott el, amely, mint azt a biztossal közösen megállapították, biztosítja az akadálytalan anyanyelvű oktatást a kisebbségek számára. Ugyanakkor a szövetségi elnök kérdésesnek nevezte, miként fogadja el a parlament ezt a kormányrendeletet azt követően, hogy a szenátus sajnos olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be mind a történelem és földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. Az EBESZ-főbiztos febr. 5-én számos más romániai politikussal is megbeszélést folytatott. Andrei Plesu külügyminiszterrel a román külpolitika fő céljait tekintette át, különös tekintettel a Magyarországgal és Ukrajnával való kapcsolatok alakulására. A miniszter tájékoztatást adott a romániai nemzeti kisebbségek helyzetéről és a határon kívül élő román közösségek támogatására irányuló erőfeszítésekről. Andrei Plesu és vendége a nemzeti kisebbségek problematikájának "kiegyensúlyozott és rugalmas" kezelését szorgalmazta, amely "figyelembe veszi minden egyes kisebbség valós helyzetét és szükségleteit", ennek egyik példájaként említve a romániai romákért tett erőfeszítéseket. Megállapították, hogy a nemzetközi dokumentumok és normák általános keretet adnak e problémák megközelítésére, de, mint Anda Filip külügyi szóvivő idézte a megbeszéléseken kialakult közös véleményt, "ez nem függeszti fel a szabad gondolkodást és azt, hogy a dolgokat összefüggésükben kezeljék". A formula megfigyelők szerint Pruteanu szenátor ama érvére is válasznak tekinthető, hogy a nemzetközi szerződések nem kötelezik Romániát kisebbségi anyanyelvű állami egyetem felállítására - Pruteanu szerint a kisebbségek anyanyelvén különállóan csak magánegyetem működhet Romániában. /Mit mondott Max van der Stoel? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye Caritas szervezetének Gyergyószentmiklós székhelyű mezőgazdasági alegysége önsegélyezési lehetőséget ajánlott a Beszterce-Naszód megyei gazdaságoknak. Éltek is a lehetőséggel, megalakították a helyi gépkört, melynek menedzsere Rémán Domokos állattenyésztő mérnök. Kollektív alapító tagokként beiratkoztak a megyében működő gazdakörök, a magángazdák és a mezőgazdasági szakemberek. A Gyergyószentmiklós székhelyű Caritas sikerrel pályázott a PHARE-program keretében. További céljuk a gépköri mozgalom meghonosítása és elterjesztése Fehér, Hunyad, Szeben, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyékben. /Guther M. Ilona: Gépkör alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7-8./

"Andrei Marga román oktatási miniszter febr. 8-án kijelentette, hogy tudomása szerint az Emil Constantinescu elnök januári magyarországi látogatása alkalmából lezajlott tárgyalásokon nem is volt szó a romániai önálló magyar egyetem létrehozásáról, s szerinte "erről csak Göncz Árpád magyar elnök nyilatkozatában történt említés". Hangsúlyozta, hogy ő maga nem vett részt olyan tárgyalásokon, ahol szó lett volna a romániai magyar egyetem létrehozásáról. Andrei Marga mindezt a magyar anyanyelvi oktatással szembehelyezkedő George Prutenau szenátor ezzel kapcsolatos levelére válaszul fejtette ki. Az oktatási törvény képviselőházban várható vitájában nyilván ismét felmerül a magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos törvényi előírás, Andrei Marga ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy ő "a multikulturális egyetemi struktúrák híve", ezért amellett fog érvelni, hogy a multikulturális struktúrákkal rendelkező egyetemeket fogadja el a törvényhozás. Marga szerint az Európa Tanácsnak a kisebbség nyelvén működő egyetemek létrehozásával kapcsolatos határozata nem fogalmaz meg ilyen természetű előírásokat, normákat. Az államoknak az a kötelezettségük, hogy biztosítsák a felsőfokú oktatást a kisebbségek nyelvén is, de tetszőleges formákban. /A multikulturitással tűzön-vízen át. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa romániai magyar lapokban megjelent nyilatkozatában elhatárolta magát bukaresti állásfoglalásainak olyan értelmezésétől, mintha akadályozni kívánná a romániai magyar állami egyetem létrehozását. A főbiztos közzétette állásfoglalását "Az elmúlt napokban gyakran idéztek engem olyan értelemben, hogy azt mondtam volna, miszerint a nemzetközi normák és standardok, amelyeket Románia is aláírt, nem kötelezik Romániát önálló állami kisebbségi tannyelvű egyetem létrehozására. Jóllehet ez így van, legalább annyira igaz az is, hogy semmilyen nemzetközi norma vagy standard nem akadályozza meg Romániát abban sem, hogy ezt megtegye. Mivel nincs olyan nemzetközi norma, amely Romániának előírná, hogy mihez tartsa magát ebben a kérdésben, véleményem szerint nyilvánvaló, hogy a román kormánynak és parlamentnek a lényeges oktatási, művelődési és társadalmi tényezők, valamint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szükségleteinek fényében kell e kérdésben döntenie". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"

Balogh Edgár haláláig, 1996 szeptemberéig jó tempóban folyt a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon készítése. A munkát Dávid Gyula vette át. Elfoglalt ember, nehezen tud helytállni, nyilatkozta. A munkatársak közül többen kimentették magukat, mondván, ők Balogh Edgárnak ígérték meg a közreműködést, most viszont abbahagyják a munkát. Nagyon kevesen vállalják a lexikonszerkesztés nehéz munkáját. Kántor Lajos, a szerkesztőbizottság egyik tagja egyetlen címszót írt meg, mert nagyon elfoglalt. Engel Károly felett múlnak az évek, nehezebben dolgozik. Újra kell szervezni a csapatot. Bekapcsolódott a munkába Gábor Dénes mellett Szigeti Rudolf és Újvári Mária. Az újabb kötetet a Kriterion fogja kiadni, remélhetőleg még idén. A hatodik kötetbe, a pótkötetbe a bármilyen okból kimaradtak bekerülnek. /Rostás Szabolcs: Meghalt Edgár, oda a lexikon? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Az ausztráliai magyarság egyetlen hetilapja, a Melbourne-ben készülő Magyar Élet /főszerkesztője Csapó Endre/ idén lépett a 40. évfordulójába. A bukaresti televízió magyar adásának egykori munkatársa, Józsa Erika a szerkesztőség Sydneyben lévő irodáját vezeti. A Magyar Életnek 13 ezer olvasója van. Ausztráliában jelenleg 35 ezer magyar él. Az 1970-es évektől kezdődően az 1990-es évekig mintegy 15-20 ezer vajdasági magyar vándorolt be Ausztráliába. Többségük szinte falvakként szerveződött egyesületbe új hazájában, így a Székelykevéről, Bácstopolyáról elszármazottak például. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

"A Romániai Magyar Szó is közölte Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár tervezetét, amely egy kolozsvári központú erdélyi magyar felsõoktatási hálózat kifejlesztésének támogatási koncepcióját vázolja fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./, ugyanebben a számban a lap munkatársa, Miklós László ironikusan kommentálta Cs. Gyimesi Évának a Szabadságban megjelent, az erdélyi magyar felsõoktatási hálózat fejlesztésének támogatási koncepcióval kapcsolatos tervezetét. A tervezet mellett Cs. Gyimesi feltüntette a koncepció kidolgozásának helyét és idejét: Szeged-Kolozsvár, 1997. november 28-december 8., "és máris azon törhetjük a fejünket, hogy e háttérinformációként amúgy elhanyagolgató adalék végül is milyen kódolt üzenetet rejt magában." 'A gyimesiévai tagadás tagadásának felezõjén, október folyamán a professzorasszony" levelet juttatott el Andrei Margának, melyben csalódásának adott hangot "a szép multikulturális elvek gyakorlatiasulásának esendõsége miatt". Cs. Gyimesi Éva jelezte, hogy 30 kollégájának küldte el tervezetét, de csak egyetlen gyakornok jelzett vissza. A vita kifulladt: "szalmalángnak bizonyult a jó esztendeje és talán éppen Cs. Gyimesi Éva akkori kétes állásfoglalása miatt kirobbant össznépi vita a Bolyai Tudományegyetem létrehozásáért. Jelzés volt az is, hogy a professzorasszony" Margához írt levelére jóformán a kutya sem figyelt oda. Cs. Gyimesi Éva mostani koncepciójával keretbe foglalta mindazt a rengeteg ötletet, amelyek elárasztották a romániai magyar sajtót. /Miklós László: Közös akolból kivezetni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a román-magyar kapcsolatok helyzetéről. Románia és Magyarország vezetőinek hivatalos megnyilatkozásai a két ország viszonyának példaértékű alakulásáról szólnak. Tőkés László Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György romániai kisebbségvédelmi miniszter derűlátó nyilatkozatait idézte a kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulásáról, hozzáfűzve, hogy "a nagy szavaknak, túlzó kijelentéseknek" se szeri, se száma, így volt ez Emil Constantinescu államelnök és népes küldöttsége legutóbbi magyarországi látogatásakor is. A két ország vezetése "nyugati megrendelésre és tetszésre kirakatpolitikát folytat" erre nézve beszédes Livia Plaksnak, a PER ügyvezető igazgatójának a figyelmeztetése: "amennyiben növekszik a zajszint, elmarad a kívülről jövő segítség". A püspök felsorolta a megoldásra váró kérdéseket, ezek között van az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás igények és lehetőségek szerinti helyreállítása, az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítása, a jogtalanul felszámolt Bolyai Tudományegyetem visszahelyezése jogaiba, az egyház- és kisebbségellenes megszorításokat kiiktató új tanügyi törvény elfogadása, Székelyföld és más magyar többségű vagy magyarok lakta vidékek etnikai összetétele mesterséges megváltoztatásának leállítása, a székelyudvarhelyi-csereháti helyzet törvényes megoldása, a kisebbségi felekezeteket sújtó vallási diszkrimináció megszüntetése, a magyarellenes gyűlöletkeltő hadjárat elítélése a kormány által és törvény általi büntetése stb. Fájdalmas, állapította meg Tőkés László, hogy "Románia, amelynek hűséges állampolgárai vagyunk, továbbra sem hajlandó a románokéval egyenlő jogokat biztosítani a határain belül élő magyaroknak". Hasonlóképpen fájdalmas, hogy Magyarország az integráció oltárán hajlamos feláldozni. "Sajnálatos továbbá, hogy a Horn Gyula vezette magyar kormány sikertelen szlovákiai kisebbségi politikáját Románia irányában - az erdélyi magyarság rovására - kívánja kompenzálni, másfelől pedig a súlyos belső politikai válsággal küszködő Románia továbbra is valós fedezet nélküli külpolitikai sikerek elérésére igyekszik felhasználni a kormánykoalícióba bevont - és ezáltal semlegesített - Romániai Magyar Demokrata Szövetséget" - olvasható Tőkés László állásfoglalásában. "A Göncz Árpád és Emil Constantinescu által hangoztatott és mindnyájunk által óhajtott történelmi megbékélés, kölcsönös bizalom és jó együttműködés" csak abban az esetben válhat valósággá, hogyha annak útjából "elhárul a legfőbb akadály, a romániai magyarság jogfosztása. A "a romániai magyar nemzeti közösség saját szülőföldjén és közös hazájukban még mindig nem érezheti magát egyenlőnek a többségi román nemzettel". /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Állásfoglalás a román-magyar kapcsolatok tárgyában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./"

Febr. 11-én ülésezett a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának oktatási, tudomány- és ifjúságügyi bizottsága. Napirenden konzultáció szerepelt a nemzeti kisebbségek képviselőházi csoportjával a 36. számú sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitájáról. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy a kormányrendelet tartalmazza a kisebbségi oktatás minimális feltételrendszerét, és valamennyi nemzeti közösség érdeke, hogy az esetleges módosítások a tanügyi reform megvalósítását segítsék, és ne korlátozzák a teljes körű kisebbségi oktatási rendszert. A bizottság megállapította, hogy az anyanyelvű oktatás nem mond ellent a román nyelv elsajátítása elvének, amely a kisebbségi közösségek kiemelt törekvései közé tartozik. A részvevők megerősítették egyetértésüket a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa plenáris ülésének nyilatkozatával és a kormányrendeletre vonatkozó kiegészítő javaslataival, s levélben fordulnak a képviselőház tanügyi bizottságához, amelyben kérik, hogy a 84/1995-ös Tanügyi törvény módosított változata tartalmazza a 36. számú sürgősségi kormányrendelet kisebbségi oktatásra vonatkozó tételeit. A tanácskozáson az RMDSZ képviseletében jelen volt Kötő József oktatási ügyvezető alelnök, Márton Árpád képviselő és Fülöp Fischer Ildikó oktatási főelőadó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 12. - 1206. sz./

"Az elmúlt napokban, a demokrata miniszterek és államtitkárok távozása nyomán folytatott koalíciós megbeszélések során, miután az RMDSZ nem tartott igényt az egyik megüresedett miniszteri tárcára sem, három új államtitkári posztot biztosítottak számára az ipari és kereskedelmi, a távközlési és a privatizálási tárcáknál. Ezekre a szövetség Lányi Szabolcsot, Birtalan Józsefet és Erős Ákost jelölte: személyüket RMDSZ-források szerint a kormányfő már elfogadta. A legújabb hír szerint az Ifjúsági- és Sportminisztériumba is RMDSZ-es államtitkár kerül. A sportügyekkel itt a Demokrata Párt színeiben Jenei Imre, az ismert labdarúgó-szakember, játékos, majd edző foglalkozott, ő a többi demokrata kormánytaggal együtt távozott. Utódjának személyére az RMDSZ később tesz ajánlást. - Nincs még válasz arra, hogy a külügyi államtitkári posztot megkaphatja-e az RMDSZ. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Tizennégyre emelkedik az RMDSZ-nek "leosztott" államtitkári helyek száma a román kormányban megüresedett tisztségek betöltése során. A legutóbbi átalakítások előtt a szövetséget kilenc államtitkári poszt illette meg az oktatási, művelődési, mezőgazdasági, munkaügyi, környezetvédelmi, területrendezési, egészségügyi, kisebbségvédelmi és helyi közigazgatási tárcáknál, bár csak nyolcat töltött be RMDSZ-politikus - ugyanis a kisebbségvédelmi minisztériumban az RMDSZ biztosította a Német Demokrata Fórumhoz tartozó államtitkár helyét, az NDF ugyanis nem tagja a koalíciónak. Ezenkívül a külügyminisztériumban az RMDSZ-nek osztották le az egyik államtitkári helyet, azonban a tárca átalakítása még nem fejeződött be, ezért e tizedik poszt betöltésére nem került sor. /MTI, febr. 12./"

Romániai látogatását febr. 11-én fejezte be Lluis Maria de Puig, a Nyugat-Európai Unió parlamenti közgyűlésének elnöke, aki arról biztosította a román vezető politikusokat, hogy az általa vezetett szervezet támogatja mind Románia NATO-tagságát, mind EU-felvételét - a kettő feltétele annak, hogy az ország a NYEU-nak is teljes jogú tagjává válhasson. Jelenleg Románia a nyugat-európai védelmi szervezetben társult partneri státussal rendelkezik.Puig beszédet mondott a szenátusban is, megjegyezve, hogy a romániai koalíciós válságot nem tekintik jó szemmel Nyugat-Európában, de a NYEU akkor is támogatni fogja Románia integrációs terveit, ha az országnak kisebbségi kormánya lesz. A spanyolországi katalán politikus Constanta térségében is látogatást tett. Puig felkereste az ottani aromán kisebbséget és hangsúlyozta az etnikai önazonosság megőrzésének fontosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Febr. 13-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki tájékoztatót tartott a kormány átalakításáról, a koalíció működéséről és más aktuálpolitikai kérdésekről. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnöke ismertette kinevezése óta elvégzett munkáját, illetve az RMDSZ kormányzati tevékenységét segítő és összehangoló főosztály kialakításával kapcsolatos teendőket. Az elnökségi ülésen Kötő József oktatási ügyvezető alelnök beszámolt a Nemzeti Kisebbségi Tanács tanügyi, ifjúsági és tudományos szakbizottságának február 11-i üléséről. Ugyancsak febr. 13-án került sor Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésére, amelyen meghívottként részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Molnár Géza államtitkár, Elek Barna képviselő, valamint az Ügyvezető Elnökség tagjai. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a területi szervezetek vezetőivel a kormányátalakítás során kialakult helyzetet, majd a jelenlévők megvitatták a koalíció megyei szintű működését és az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatokat. A jelenlévők egyetértettek azzal, hogy Románia számára létfontosságú az 1997-ben elkezdett reformok gyors folytatása. Molnár Géza államtitkár ismertette az egészségügyi dolgozók sztrájkjának okait, valamint a szakminisztérium ezzel kapcsolatos álláspontját. Elek Barna Maros megyei képviselő a földtörvény alkalmazása során felmerült kérdésekre válaszolt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13. - 1207. sz./

Febr. 13-án Emil Constantinescu államfő vezetésével ülést tartott a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amely megvizsgálta a védelmi ipar helyzetét. A testület szerint a védelmi ipar javarészének állami ellenőrzés alatt kell maradnia. Az ágazat kulcsfontosságú nagyvállalatai az ezredfordulóig állami tulajdonban maradnak, csupán a RATMIL nevű hadiipari vállalatcsoport bizonyos kapacitásainak magánosításáról lehet szó. /MTI/

Emil Constantinescu elnök szerint az illegális bevándorlás veszélyezteti Románia nemzeti érdekeit, károsan befolyásolja az ország munkapiacát. 1997-ben több mint 36 ezer illegális bevándorlót találtak Romániában. Közülük körülbelül 30 ezren üzleti tevékenységgel, tanulmányi célokkal, vagy rokonlátogatással indokolták jelenlétüket Romániában, azonban nem hosszabbították meg tartózkodási vízumukat. Több mint négyezren viszont semmivel sem tudták indokolni romániai tartózkodásukat. Több mint 2200-an súlyos bűncselekményt követtek el Romániában. A Legfelsőbb Védelmi Tanács legutóbbi ülésén szigorító intézkedéseket sürgettek az illegális bevándorlás feltartóztatására, mert a nyugati országok bevándorlási szigorításai következtében fennáll annak a veszélye, hogy Romániában reked nagyon sok külföldi, akinek sem megélhetési, sem munkalehetősége nincs. /89 idegen gyilkos. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

"Románia 2000-től évente 3 milliárd ECU-t kap az Európai Uniótól - közölték Bukarestben. Monika Wulf-Mathies, a regionális politikáért felelős EU-biztos látogatott Romániába és közölte, hogy az Európai Unió hamarosan 30 százalékkal kívánja növelni a felzárkózási erőfeszítéseket támogató összegeket. A román csatlakozást előkészítő stratégiai programokra, melyek körvonalai most 2006-ig beláthatók, az EU évente egymilliárd dollárt kíván fordítani, amihez hozzá kell számítani a PHARE-program másfél milliárdját és a mezőgazdasági költségvetés 500 millió ECU-s csatlakozás-előkészítő támogatását is. E számadatok figyelembe vételével Románia 2000-től kezdve évente 3 milliárd ECU-t kap az Európai Uniótól a csatlakozás előkészítését támogató alapokból - közölte a bukaresti Romania Libera című napilap. Monika Wulf-Mathies EU-biztost fogadta Bukarestben Victor Ciorbea kormányfő is. Az EU-biztos érdeklődött a Romániában végbemenő átfogó reform iránt, főleg a regionális fejlesztést és a szociális beruházásokat szolgáló struktúrák iránt érdeklődött. Wulf-Mathies hangoztatta, hogy az EU támogatja Románia integrációs erőfeszítéseit és a pillanatnyi nehézségek legyűrését. De az EU-biztos hangsúlyozta: a csatlakozási tárgyalások megkezdése "a belső felkészülés minőségétől, intenzitásától és ütemétől, valamint a kibontakozó reformtól függ". Az európai biztos értékelése szerint Románia figyelemre méltó haladást ért el, de rámutatott, hogy csak a románokon múlik, milyen gyorsan csatlakozhat országuk az EU-hoz. /2000-től nagymértékű támogatás Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ "

Az RMDSZ febr. 18-án Bukarestben tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök a kormányzati és törvényhozási munka felgyorsítására, a legsürgősebb teendőkre hívta fel a figyelmet, és rámutatott arra, hogy ki kell küszöbölni a kormányzati és törvényhozási munkát akadályozó koalíciós ellentéteket, különböző válsághelyzeteket, mivel már vannak külföldről származó jelzések, hogy ezek a konfliktusok késleltetik a romániai reformfolyamatot, és kedvezőtlenül hatnak Románia külföldi megítélésére. Nemcsak a koalíció, hanem az egész román társadalom érdeke ezeknek az ellentéteknek a gyors kiküszöbölése, feloldása. Ami az RMDSZ-nek leosztott három új államtitkári tisztséget illeti, Markó Béla úgy fogalmazott, hogy ezek lehetővé teszik szövetségünk számára azt, amire mindig is, de különösen kormányra lépésétől kezdve szüntelenül törekedett az RMDSZ, nevezetesen, hogy fokozottabb mértékben, aktívan kivegye részét az ország általános problémáinak a kezelésében, a gazdasági és szociális szféra minden területén. Ezekre a tisztségekre szövetségünk megtette javaslatait, az új államtitkárok kinevezésére pedig rövidesen sor kerül. Szabó Károly szenátor a Nagy Románia Párt példátlan akciójára hívta fel a sajtó figyelmét. Példátlannak és súlyosan alkotmányellenesnek nevezte azt a felbujtó nyilatkozatot, amelyet C.V.Tudor testvérbátyja, Marcu Tudor NRP-s szenátor tett, s amellyel a Nagy Románia Párt engedetlenségre szólította fel a hadsereget a kormány, illetve a parlament, az alkotmányos hatalom ellen, amennyiben Románia részt venne egy esetleges Irak elleni akcióban. Ilyen értelmű felkérés nem hangzott el Románia felé, sem más országok felé, de Romániának nemzeti érdeke azok mellé az államok mellé állni, amelyek tiszteletben kívánják tartani és tartatni a nemzetközi normákat. S hogy a kormány ezt a szándékát kinyilvánította, ez nagyon természetes, mondotta Szabó Károly. A kérdésben egyébként érdemi döntést csak a parlament hozhat majd. Ezért az NRP példátlan cselekedetével nemcsak a kormányt támadta meg, hanem súlyosan vétett az alkotmány ellen. Márton Árpád ugyancsak példátlanul súlyosnak nevezte, hogy egy parlamenti párt ilyen uszító, felbujtó nyilatkozatra ragadtatta magát, és hozzátette, hogy az NRP eme nyilatkozatára a Btk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ciorbea-kormány Irak ügyében tett nyilatkozatával kapcsolatban, egy kérdésre válaszolva, Markó Béla nyomatékosan leszögezte, hogy ez nem katonai kérdés, hanem politikai. Romániának el kell döntenie, hogy merre tart. Mi, az RMDSZ, és a koalíció is, azt akarjuk, hogy Románia minél hamarabb betagozódjon a nyugati védelmi rendszerhez, amely a demokrácia értékeinek védelmét írta zászlajára, hangoztatta az RMDSZ elnöke. Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyi asszisztensek, más egészségügyi alkalmazottak sztrájkját törvényesnek, a sztrájkolók béremelési követeléseit jogosnak ismerte el, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a 34-es sz. kormányrendelet által nyújtott 25%-os béremelésnél a kormány jelenleg nem tud többet adni, mert egyszerűen nincs honnan. Azt is hozzátette, hogy bár az akció jogos, a szervezők nem a megfelelő időpontot választották ki a sztrájk kirobbantására. Az egészségügyi és szociális biztosítási rendszer reformjával ezeket a követeléseket ugyan megoldhatónak nevezte, de nem egyszerre. Erre az Orvosi Kamara javaslata szerint több szakaszban kerülhetne sor. Éppen ezért a sztrájkot, amely sem a kormánynak, sem a társadalomnak nem válik hasznára, be kellene szüntetni, hiszen az nem tarthat míg a világ. Kérdésekre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós együttműködésnek megvannak a protokollumba foglalt feltételei, és igen fontosnak ítélte meg a legsürgősebb törvények mielőbbi elfogadását, ezek között említve a bankok privatizációjára, a helyi közigazgatás általános reformjára /köztük a köztisztviselők státuszára/ vonatkozó szabályozásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18. - 1220. sz./

"A közeljövőben várhatóan nem merül fel, hogy Magyarország - szlovák mintára - hivatalos személyi okmányokat bocsásson ki a határon túl élő magyarok számára - közölte Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke febr. 18-án. Az igazolványok kérdése a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség legutóbbi, Beregszászon tartott választmányi ülésén vetődött fel, miután elterjedt, hogy Pozsony olyan okmányokat bocsát ki, amelyek több területen az anyaországban élő szlovákokéhoz hasonló jogokat szavatolnak az ukrajnai szlovákok számára. A legnagyobb taglétszámú ukrajnai magyar szervezet az ülésen azzal bízta meg elnökségét: keressék meg ez ügyben a magyar parlament illetékes bizottságait, tárgyaljanak az anyaországi pártok vezetőivel arról, miként lehetne elérni, hogy a magyar Országgyűlés törvénybe iktassa az okmányok meghonosítását. Törzsök Erika tájékoztatása szerint jelenleg sem a magyar törvényhozás, sem a törvény-előkészítés nem foglalkozik hasonló igazolványok bevezetésével, és a közelgő parlamenti választások miatt ez a kérdés várhatóan nem is merül fel a közeljövőben. Utalt ugyanakkor arra, hogy a hivatal integrációs szakmai munkabizottsága - sok más európai példa, "technika" mellett - ezt a lehetőséget már vizsgálta. Ennek során kiderült, hogy az említett példa, azaz a szlovák szabályozás sok helyütt általános keretek között mozog, és végrehajtási utasítás hiányában nem tudni, a törvény rendelkezései hogyan valósíthatók meg a gyakorlatban - tette hozzá. A hivatal elnöke elmondta, hogy a schengeni egyezményben foglaltak életbe lépése Magyarországon leghamarabb 2002-2003-ra tehető, természetes azonban, hogy az integrációs tárgyalások előkészítéseként a szakmai munkacsoport már dolgozik azokon a javaslatokon, amelyek az előírt szigorú feltételek mellett a szomszédos országokban élő magyarok érdekeit is szem előtt tartják. /MTI/"

Febr. 20-án már nyolcadik napja folyik az egészségügyiek sztrájkja és szakszervezeti vezetőik új, radikálisabb módszerek mellett döntöttek. A szakszervezeti vezetők ülésükről egyenesen a bukaresti Forradalom terére siettek, ahol országos tiltakozó nagygyűlést rendeztek. A kabinet mindeddig azzal hárította el a bérkövetelést, hogy a költségvetés nem teszi lehetővé az igény teljesítését.- Kolozsváron is tüntettek az orvosok és a többi egészségügyi dolgozók. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

"Horn Gyula miniszterelnök meghívására február 20-án és 21-én harmadik alkalommal gyűltek össze Budapesten külföldön élő és hazai magyar személyiségek. Konferenciájuk megállapításait az alábbi nyilatkozat összegzi: A "Magyarország - 2000" címmel tartott tanácskozások három év óta az ország és a nemzet felemelkedését szem előtt tartó őszinte véleménycserék színterei. Nagyra értékeljük, hogy ez a felelős párbeszédre alkalmat kínáló fórum is részeseivé teszi a nagyvilágban élő magyarság neves személyiségeit annak a sorsfordító munkának, amely Magyarország és a magyarság felemelkedését szolgálja. Múlt évi tanácskozásunkon közös kívánságként fogalmaztuk meg, hogy Magyarország váljék mielőbb az euroatlanti intézmények teljes jogú tagjává, olyan országgá, amely a közös európai értékeken alapuló igazságos és törvényes társadalmi renddel, a demokrácia és a szolidaritás elveit követve nyújt otthont valamennyi polgárának. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy Magyarország az elmúlt évben jelentősen közelebb került ezekhez a célokhoz: - előbbre jutott a világ fejlett országaihoz történő felzárkózásban, konkrét haladást ért el az európai és transz-atlanti együttműködési intézményekhez való csatlakozás folyamatában; - tovább erősítette a demokrácia intézményrendszerének működési biztonságát. Az eredmények elérésében döntő szerep volt az ország - polgárainak áldozatkészségével párosuló - jó teljesítményének. A konferencia résztvevői úgy látják, Magyarország sikerrel folytatja erőfeszítéseit, hogy elismert, egyenrangú félként vegyen részt a demokratikus nemzetek közösségének együttműködésében, bár számos területen kívánatos a még meglévő elmaradások pótlása. Meggyőződésünk, hogy a térség tartós és biztonságos fejlődésének záloga a legfőbb európai politikai értékek maradéktalan érvényre juttatása minden országban, vagyis a jogállamiság, demokratikus pluralizmus - ezen belül a szubszidiaritás, a helyi önkormányzatiság - kiteljesedése, valamint az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése. E folyamatot hatékonyan erősíti a külföldön élő magyarság aktív szerepvállalása a világ különböző országainak politikai, gazdasági és kulturális közéletében. A konferencia résztvevőinek véleménye szerint az elért fejlődés tükröződik abban, hogy Magyarország az elsők között vált részesévé az ország védelmét és biztonságát szavatoló NATO bővítési folyamatnak. A NATO-tagság révén növekszik Magyarország súlya a nemzetközi életben és erősödik általa az ország biztonsága. A csatlakozásról tartott népszavazás eredménye a magyar társadalom euroatlanti integrációs elkötelezettségének egyértelmű és meggyőző megnyilvánulása volt. Az ország és a térség további gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából meghatározó az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. A rendszerváltás és az azt követő évek az egész társadalmat átható erőfeszítések és az elért haladás elismerését jelzi, hogy Magyarország 1998 tavaszán megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A konferencia résztvevői hangsúlyozzák, hogy a felvételi tárgyalásokon az ország jogos érdekeit szem előtt tartó és érvényesítő csatlakozási feltételek elérését a felkészülési folyamatban, a gazdasági és demokratikus fejlődésben egyaránt felmutatott további tényleges teljesítmények segíthetik eredményesen. Támogatják, hogy az Európai Unió a tárgyalási folyamatban érvényre kívánja juttatni a szervezet valamennyi közép- és kelet-európai társult állam előtti nyitott jellegét. A tanácskozás résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ne keletkezzenek új választóvonalak Európában. Magyarország nemzeti érdeket képvisel azzal, amikor minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni kívánja szomszédai euroatlanti integrációs erőfeszítéseit, elősegítve, hogy a szomszédos országok minél előbb tudják teljesíteni az integráció feltételeit. E célok elérését hatékonyan segítené annak a törekvésnek a megvalósulása, hogy Magyarország a régió egyik fontos kereskedelmi, pénzügyi és szolgáltató bázisává-központjává váljon. Fontos, hogy ennek elősegítésére a kormány átfogó stratégiai programot dolgozzon ki, különös tekintettel az infrastruktúra fejlesztésére. A kárpát-medencei magyar közösségekhez fűződő különleges viszony az integrálódási folyamatban is fenntartható, a kapcsolatok megőrzése alapvető, tartós feladat. Párbeszéd és együttműködés révén biztosíthatók a kárpát-medencei magyarság integrációnkhoz fűződő különleges érdekei. A térség felzárkózásának keretében megnyugtatóan rendeződhet a határon túl élő magyar közösségek sorsa is. Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy ezzel ellentétes folyamatok is tapasztalhatók. Fontos kérdésnek tartjuk ezért, hogy a térség országaiban élő magyar közösségek helyzete a stabilizálódás irányába haladjon és javuljon. Szorgalmazzuk a két- és sokoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználását a határon túli magyar közösségek érdekeinek védelmére, az emberi és kisebbségi jogaik tiszteletben tartására. A tanácskozás meghívottai egyetértettek abban, hogy a magyar kultúra értékei és tudományos eredményei adják a legjobb alapot a nemzeti önismeret, az önbecsülés és önbizalom erősítéséhez és a nemzetközi elismertség fokozásához. Az euroatlanti intézményrendszerbe történő beépülésünk időszakában is fontos felmutatnuk azt, hogy ezerszázéves kultúránk - másokkal egyenértékűen - gazdagította az európai kulturális sokszínűséget. A magyar tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés és az innováció az ország európaiságának jelentős tényezője volt és nemzetstratégiai érdek, hogy mindent megtegyünk az e téren jelentkező nyugtalanító tendenciák megváltozása érdekében. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy a kultúra és a tudomány támogatása jelentősen növekedjék. A magyar tudományosság hagyományos nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítéseként üdvözöljük azt a döntést, hogy 1999-től teljes jogú tagként részt veszünk az Európai Unió kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjában. Magyarország hivatalos bekapcsolódása az európai kapcsolatok alappilléreinek számító oktatási, képzési és ifjúsági programokba a hosszú távú együttműködés biztosítéka. Magyarország és a magyarság képének megújításához, kedvező megítélésének erősítéséhez nagyban hozzájárul a haza polgárainak és a nagyvilágban élő magyarok kapcsolatainak fejlesztése, ezek intézményi kereteinek kialakulása. A külhoniak fontos közvetítő szerepet játszanak kultúrájuk, nyelvi és szakmai ismereteik révén az anyaország és szabadon választott, vagy éppen a történelem által kijelölt új hazájuk között. A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy folytatni kell az országarculat korszerűsítése terén megkezdett munkát. Tovább kell javítani a külföldön élő magyarok tájékozottságát annak érdekében, hogy a modernizált országképet hatékonyan képviselhessék és terjeszthessék. Törekedni kell a legkorszerűbb információtechnológiai eszközök alkalmazására a hatékony kommunikációs rendszer kialakítása érdekében. A résztvevők szorgalmazzák, hogy jöjjön létre az ország kommunikációs stratégiájának támogatására alkalmas, pártoktól és politikától független testület. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy az új alkotmány megalkotásának folyamatában kerüljön megvitatásra a külhoni magyarság helyzete, olyan jogi, intézményi feltételek megteremtése, melyek a hazához való kötődést erősítik. A tanácskozás résztvevői üdvözlik és saját javaslataik megvalósulásaként értékelik, hogy a Magyar Köztársaság a "Magyarság Hírnevéért Díj" alapításával méltó elismerésben részesíti a népünk hírnevét különösképpen gyarapító hazai és külföldi fiait. Magyarország reális teljesítményének, értékeink kellő és méltó nemzetközi megismertetése és elismertetése érdekében elengedhetetlen az országkép tudatos alakítása és ezzel összhangban a megfelelő szervezeti és intézményi keretek megteremtése. Meggyőződésünk, hogy a magyarság érdekében végzett munka alapja és a célja a "Magyarország - 2000" konferenciák megtartásának és folytatásának is. Ennek szellemében hívunk fel ismét minden magyart a világon arra, hogy tehetsége és lehetősége szerint tegyen meg mindent a hazáért, Magyarországért és a nemzet boldogulásáért, hazánk teljes jogú euroatlanti beilleszkedéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

"Markó Béla szövetségi elnök febr. 21-én részt vett Budapesten a Fidesz-Magyar Polgári Párt 9. programadó kongresszusán és köszöntötte a tanácskozást. Beszédében Markó Béla a romániai politikai helyzet alakulása kapcsán az RMDSZ aktuális törekvéseiről szólva hangsúlyozta, hogy szövetségünk érdeke, hogy ez a koalíció fennmaradjon, hogy Románia integrációs törekvései érvényesüljenek. Hangoztatta ugyanakkor, hogy az RMDSZ - mint eddig is - minden magyarországi parlamenti párttal jó kapcsolatokra törekszik. "Nem egyforma távolságra, hanem egyforma közelségre van szükségünk minden magyarországi parlamenti párttal" mondotta, és hozzátette: "Nem biztos, hogy ezt sikerül mindig, minden esetben megvalósítanunk, de erre törekszünk." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./"

A kormány jóváhagyta az RMDSZ jelöléseit, ennek megfelelően febr. 22-én Lányi Szabolcsot államtitkárnak nevezték ki az ipari és kereskedelmi, Erős Viktort a privatizációs és Birtalan Józsefet a távközlési minisztériumba. A Demokrata Párt kiválásával megüresedett államtitkári tisztségekről van szó. /Szabadság (Kolozsvár), febr, 24./

Tordán az 1992-es hivatalos népszámlálás a 61 135 lakosból 7 034 főt mutatott magyarnak. Valójában többen lehetnek. Pataki József, a tordai RMDSZ elnöke elmondta, hogy a helyi Jósika Miklós Kör a Ceausescu-éra legsötétebb éveiben is kiváló kulturális fóruma volt a helyi magyarságnak. Jelenleg a fáradhatatlan Imreh Lajosnak köszönhetően most is kiválóan működik. A tordai magyarok régóta szeretnének önálló I-XII osztályos magyar iskolát létrehozni, azonban nem történt előrelépés. A magyar iskolát több magyar pedagógus ellenzi, mert akkor megszűnne az állásuk a román iskolában. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Az RMDSZ képviselőházi frakciója kedden, február 24-én fogadta a Fratia szakszervezeti szövetség Pavel Todoran, Marius Petcu és Liviu Luca összetételű küldöttségét. Az RMDSZ részéről a találkozón részt vettek: Varga Attila frakcióvezető, Böndi Gyöngyike és Kerekes Károly, a képviselőház munkaügyi bizottságának tagjai, Kakassy Sándor Maros megyei képviselő, valamint Pataki Júlia parlamenti szakértő. A megbeszélésen az egészségügy általános helyzetéről és megoldatlan problémáiról volt szó, különös tekintettel az egészségügyi személyzet bérezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24. - 1214. sz./

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, aki a román Nemzeti Egységpártból való kizárása után is annak elnökeként lép fel, a febr. 26-án közös nyilatkozatban figyelmeztetett arra, hogy az RMDSZ "kihasználva a román kormányban való részvételét, számos románellenes megmozdulást készít elő március 15-én, az 1848. évi magyar forradalom 150. évfordulóján". Ezek az akciók a két vezető nyilatkozata szerint "a románok méltósága ellen" irányulnak és "Kovászna, Hargita és Maros megyék - a Székelyföld - területi autonómiájának kinyilvánítását célozzák". A két nacionalista politikus nem közli, hol tett szert ilyen információkra, viszont felszólítja a román államfőt és miniszterelnököt, "tartsák tiszteletben az alkotmányra tett esküjüket" és "biztosítsák a román népet arról, hogy nem fognak eltűrni románellenes és az egységes román nemzetállam ellen irányuló akciókat". - Erdélyből csütörtökön RMDSZ-ellenes akcióról érkezett hír: a szövetség kolozsvári székházának épületére - a kapura és az egyik falra - az éjszaka során a két világháború közötti fasiszta jellegű légionárius nemzeti mozgalom három röplapját ragasztották fel, amelyen Corneliu Zelea Codreanunak, a mozgalom alapítójának képe látható. /MTI/"