Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gușă, Ana Maria
57182 tétel
1997. november 14.
Háromnapos programjának befejeztével nov. 14-én elutazott Magyarországról Alexandru Popescu román ifjúsági államtitkár. A politikus - aki magyar kollégája, Koncz István címzetes államtitkár meghívására érkezett Budapestre - a két állam közös ifjúsági csereprogramjait egyeztette partnerével. - Alexandru Popescu és Koncz István képviselik saját országukat a magyar-román ifjúsági szakmai bizottságban. E testület létrehozásáról a két miniszterelnök októberi bukaresti találkozóján született döntés. A szakmai bizottság feladatai közé tartozik a csereprogramok összehangolása, az ifjúságkutatói projektek támogatása, a hátrányos helyzetű fiatalok segítése, valamint nemzetközi rendezvények közös szervezése. A grémiumban a két ország nemzeti kisebbségeinek és ifjúsági szervezeteinek képviselői is helyet kapnak. /MTI/
1997. november 14.
Az RMDSZ kiválása a kormánykoalícióból nem szolgálná sem a saját, sem a koalíció érdekeit - jelentette ki nov. 14-én Nagyszebenben Victor Ciorbea román kormányfő. - Újságírókkal találkozva Victor Ciorbea válaszolt az RMDSZ és a parasztpárt között az oktatási törvény kapcsán kialakult konfliktusra vonatkozó kérdésekre is. A román miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az RMDSZ végül megérti: a jelenlegi politikai helyzetben a parasztpárt által javasolt változat - a román történelem és földrajz román nyelvű tanítása a kisebbségi iskolákban - józan megoldásnak tekinthető. Ugyanakkor a kormánykoalícióban részt vevő Nemzeti Liberális Párt - amely az RMDSZ és a parasztpárt közötti nézeteltérések megjelenésekor a Demokrata Pártból és a Romániai Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unióval együtt a magyar szövetség álláspontját támogatta - egyik vezetője révén kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy a szenátusi szavazáskor a liberális honatyák jó része a parasztpártra szavaz. Másrészt Alexandru Sasu demokrata párti politikus azt mondta, hogy a koalíciónak az RMDSZ nélkül is meglenne a többsége a parlamentben. De úgy vélte, hogy a koalíció veszítene hiteléből, ha a magyar párt kiválna a kormányzati szövetségből. Ezzel egyidejűleg a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke nov. 14-i sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy pártja kész támogatni egy parasztpárti-liberális kisebbségi kormányt, csak az RMDSZ távozzék a koalícióból. /MTI/
1997. november 15.
A Népújság terjedelmes interjút közölt Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet miatti koalíciós válságról. Markó Béla kijelentette: "Nagyon nehéz azt elfogadni, hogy olyan partnerekkel dolgozzunk tovább, akik megszegtek egy egyezséget, vagy meg akarnak szegni egy egyezséget, mert végül is most erről van szó". A jelenlegi román kormánykoalíció megalakulásakor az RMDSZ egyebek között az oktatási törvény kisebbségi jogokat korlátozó előírásainak megváltoztatásától tette függővé részvételét a kormányzati szövetségben. Kezdetben a fő koalíciós erőnek számító parasztpárt egyetértett ezzel, a Ciorbea-kormány sürgősségi kormányrendelete érvényt is szerzett a kisebbségi elvárásoknak. De az utóbbi időben a parasztpárt - az időközben Romániában felerősödött nacionalista nyomásra - módosította álláspontját és most ragaszkodik hozzá, hogy a kisebbségek anyanyelvén működő iskolákban román nyelven oktassák Románia történelmét és földrajzát. Markó Béla elmondta, hogy újabban az RMDSZ-t kezdetben fenntartás nélkül támogató liberálisok és demokrata pártiak körében is visszakozás illetőleg habozás tapasztalható. Kijelentette: "Bonyolult a helyzet. Ezért is jött jól a kérdés, hogy az ember szíve szerint mit tenne? Valóban nekünk és a közvéleménynek is mérlegre kell tennie, hogy mit nyerünk és veszítünk. Ebben az oktatási törvénymódosításban például olyan fontos kérdések szerepelnek, mint az anyanyelvű szakoktatás teljes köre, ami eddig tilos volt magyarul, noha sok ezer fiatalt érintett az inasiskolában, szakközépiskolában, líceum utáni szakmai képzésben. Hasonló a helyzet az egyetemi oktatással. A törvény megszüntetné a korlátozást, hogy anyanyelven csak a tanár- illetve művészképzésben lehet oktatni, és az önálló egyetemalapítás jogát is megfogalmazza. Ha nagyon racionálisan mérlegelek, akkor ezeket is oda kell tennem a tányérba, miközben a történelem- és földrajzoktatás érzelmi töltetét sem lehet elhanyagolni. Mindez alapos megfontolást igényel, hogy tehát ragaszkodunk-e valamihez és azzal mit nyerünk, illetve veszítünk, vagy egy ehhez képest engedékenyebb alapállással megpróbáljuk megőrizni mindazt, amit elértünk, avagy annak 80-90 százalékát és ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy ebből a hullámvölgyből fokozatosan kilábaljon a koalíció s maga a politikai élet is." "Ha akár Tőkés László, akár mások úgy fogalmaznak, hogy az RMDSZ egy éve úgy telt el, hogy folyamatosan engedményeket tettünk, akkor ezt a logikát nem értem. Én ugyanis úgy látom, hogy kitűztünk magunk elé bizonyos célokat, amelyeknek egy részét elértük. Lehet, hogy a kisebbik részét, de az 1996-os novemberi állapothoz képest kimutathatóan haladtunk előre a gazdaságban, a közéletben és igen, az oktatásban is, a most előállt helyzet dacára. Nem olyan sok, de nagyon fontos amit elértünk. Ezt föl lehet adni, de tudunk-e alternatívát, egy jobb eszközt kínálni?" Tőkés László tiszteletbeli elnök legutóbbi közleményére reflektálva Markó Béla ezeket mondotta: Nem hiszem, hogy Tőkés Lászlónak kellene kioktatnia engem vagy bármelyik kollégámat, hogy mennyire fontos a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz való jogunk. Eléggé veszedelmesnek tartom két gondolat összemosását. Éspedig azt, hogy nem ugyanaz, hogy mihez van jogunk, és hogy ebből mit tudunk érvényesíteni. Nem vitatéma az anyanyelvű oktatáshoz való jog. Ezért egymást nem kell kioktatnunk, nem kell gyermekeinkre hivatkoznunk. Erről hogyan is lehetne vita közöttünk. Ezt a közleményt azért tartom megtévesztőnek, mert a két jelzett kérdést egymásba kapcsolja és úgy tünteti föl, mintha az, hogy a gyerekeink magyarul tanulnak-e vagy nem tanulnak, az azon múlna, hogy mi mit nyilatkoztatunk ki. A különbség a kinyilatkoztatás és a valóság között az, hogy akár a püspök úr, akár én, bárki hiába jelentjük ki, hogy mindehhez maradéktalanul jogunk van, ettől még holnap sem az én, sem az ő, sem a mi gyerekeink nem fognak magyarul tanulni. A vita, ha van, arról szól, hogy (kiemelve, aláhúzva) miképpen harcoljuk ki a jogokat. Emberileg megértem Tőkés Lászlót, hiszen ő kezdettől, mondhatni elvből ellenezte a kormányzati szerepvállalást, ha később némileg árnyalta is az álláspontját. Így természetesnek tűnhet, hogy a püspök úr utólag minden válságosabb pillanatban úgy nyilatkozik meg, hogy megpróbálja bizonyítani: igaza volt. Politikusként azonban látnunk kell, hogy ez a dolog sokkal bonyolultabb, mintsem hogy arról lenne szó, kinek van igaza. A kérdés tehát nem az, mint amit ez és más közlemények szeretnének elhitetni, hogy van-e nekünk jogunk a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz. Ez nem dilemma. Tudjuk, hogy van, nem most fedeztük fel. A kérdés, hogy azt hogyan küzdjük ki és ehhez kellene a teljes összefogás - hangsúlyozta Markó Béla a Népújságnak adott interjújában. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 15., újraközli: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1997. november 15.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ nov. 15-én elnökségi ülést tartott. Az MVSZ új, nagyszabású anyanyelvvédő programot indít a jövő évben, amelyhez a magyar Országgyűlés támogatását is kéri. A szervezet vezetőinek szándéka szerint a kezdeményezés hozzájárulhat a több mint negyven országban apró szórványokban élő mintegy kétmillió magyar identitásának erősítéséhez. Az ülésen megállapította, hogy a nyugati magyarság anyanyelve, identitása "súlyosan veszélyeztetett", ezért a helyzet hathatós intézkedéseket követel a szövetségtől és a kormányzattól egyaránt. Minderről az MVSZ titkársága tájékoztatta az MTI-t. A testület kinyilvánította, hogy segíti az egyetlen magyar tannyelvű nyugat-európai középiskola, a bajorországi magyar gimnázium fennmaradását és a kolozsvári magyar egyetem újraindítását. Szorgalmazzák továbbá a - szerintük elhibázott - Nemzeti Alaptanterv szakmai újraalapozását. A szövetség elnöksége elfogadta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját és az MVSZ fennállásának 60. jubileumát középpontba helyező jövő évi programtervet. A rendezvények sorát a Külhoni Magyar Sportbajnokok I. Világtalálkozója nyitja meg 1998. március 14-én. Az eseményen kezdődik meg az MVSZ majdani, 1848-49-es Kárpát-medencei Emléktúra nevet viselő, egész éven át tartó programja. A szövetség születésnapját előreláthatólag az augusztus 28-tól megrendezendő programalkotó és alapszabály-módosító küldöttgyűlésen ünneplik meg. Csoóri Sándor kezdeményezte, hogy az évforduló alkalmából a Magyar Posta emlékbélyeget adjon ki. A tervek szerint a jubileum idejére jelentetik meg annak a dokumentum-sorozatnak az első köteteit, amely a Magyarok Világszövetsége történetét, valamint a nyugati magyarság oktatási, kulturális, egyházi, ifjúsági és más társadalmi szervezeteinek, egyesületeinek, intézményeinek jegyzékét és történetét foglalja majd magába. /MTI/
1997. november 17.
A Budapesten 1988-ban alakult Erdélyi Magyarok Szervezete nov. 15-én tartotta Budapesten, a Magyarok Házában küldöttközgyűlését. Székelyhidi Ágoston elnök visszatekintett az elmúlt évekre. 1988-ban a szervezet ellenzéki szerepben vállalta a diktatúra idején az erdélyi magyarság védelmét. 1990 után az egyetemes magyar kultúrába igyekeztek visszakapcsolni az erdélyi magyarságot, ezért a szövetség mozgalomként működve elsősorban testvértelepülési kapcsolatokat épített ki. Segítségükkel napjainkra már több mint kilencven erdélyi város és falu tart fenn szoros viszonyt anyaországi településsel, ezen belül pedig háromszáz intézménnyel, aminek keretében iskolák, könyvtárak, múzeumok működnek együtt. Ápolják a hagyományőrző népművészeti, közművelődési és egyházi önszerveződések kapcsolatát, amelyek ma már 19 erdélyi helységet fognak át Aradról Székelyudvarhelyig. Rendszeresen támogatják erdélyi pedagógusok, könyvtárosok, muzeológusok anyaországi továbbképzését. /Magyar Nemzet, nov. 17./
1997. november 17.
Horn Gyula miniszterelnök lakossági fórumon vett részt Budapest XVIII. kerületében. Egy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke politikai szerepvállalását kifogásoló felszólalásra reagálva a miniszterelnök úgy fogalmazott: jó lenne, ha Tőkés László a hitközségével foglalkozna, és nem avatkozna a politikába. Horn Gyula szerint a püspök az ellen a román kormány ellen szítja a hangulatot, amelyik valójában segíteni akar a magyar kisebbség helyzetének rendezésében. /Maradjon a hitközségnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1997. november 17.
A Teleki Oktatási Központ Szovátafürdő egyetlen jelentősebb épülete, amely magyar kézben van. Amennyiben az RMDSZ-en múlott volna, ez sem létezne, tájékoztatott Bíró István, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. Annak idején, 1994-ben Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ akkori oktatási alelnöke határozottan ellenezte ezt, mondván, ez nem illeszkedik bele az RMDSZ oktatási stratégiájába. Az őt követő Béres András oktatási alelnök szintén nem segített, Takács Csaba közömbösen kezelte ügyüket. Kötő József volt az első oktatási alelnök, aki partnerként kezelte a központot. A Határon Túli Magyarok Hivatala sem támogatta azt, hogy létrejöjjön a központ. Az ellenségeskedés dacára a központ most már majdnem teljesen önellátó, csak a fejlesztéshez igényel támogatást. Ehhez kapnak juttatásokat a magyar művelődési minisztériumtól. Főleg adakozásból elkészült a könyvtárterem, az 50 férőhelyes étterem, az előadóterem, a 80 szálláshely, a mosókonyha. A Teleki Oktatási Központban működik a Békéscsabáról kihelyezett tanítóképző főiskola, 48 szakképesítés nélküli tanító érkezik ide minden egyes hét végén. A hallgatók négy év után torna, rajz vagy zene tanítására jogosító diplomát kapnak. Itt van a Bolyai Nyári Akadémia színhelye, amely ötödik éve a Kárpát-medence legnagyobb magyar pedagógusrendezvénye. A Teleki Oktatási Központban évente még átlag 80 alkalmi rendezvényt is tartanak. /Nits Árpád: Erdei iskola és magas politika. Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
1997. november 18.
Nov. 18-án tárgyalta a képviselőház a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, amit a Hargita-Kovászna megyei románság állítólagos veszélyeztetett helyzetével kapcsolatban kezdeményeztek. Az RNEP által kezdeményezett egyszerű indítványt a román kormánykoalíciós pártok frakciói nevében felszólaló honatyák visszautasították, rámutatva arra, hogy a benne felsorakoztatott vádakkal tulajdonképpen az ellenzéki pártok önmagukat minősítik, hiszen kormányzásuk idején - hat évig - semmit sem tettek a most felpanaszolt gondok megoldásáért. Az RMDSZ képviselőházi csoportjának nevében felszólaló Varga Attila frakcióvezető politikai, jogi és erkölcsi szempontból közelítette meg az indítványt, amelyet elfogadhatatlannak, hazugnak és nemzeti gyűlölködést szítónak nevezett, a benne javasolt intézkedések sorát pedig alkotmányellenesnek és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai keretegyezménnyel ellentétesnek minősítette. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, frakcióalelnök, a tanügyi bizottság alelnöke konkrét adatokkal cáfolta az indítvány célzatos, az igazságot elferdítő, provokatív állításait mind a szóbanforgó megyékben eszközölt magyar tőkéjű beruházásokra, mind pedig a román tanügyi személyzet és más szakemberek ún. elüldözésére, diszkriminációjára vonatkozóan. Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő cáfolta a kézdivásárhelyi gyermekotthon román gyerekeinek elmagyarosítására vonatkozó vádakat, és azt a követelést, hogy a "gyermekotthonok egész oktatási programja román nyelvű legyen", egyszerűen nevetségesnek nevezte, hiszen ezekben az intézményekben nem folyik oktatás, csak szabadidős foglalkozás és a másnapi iskolai napra való felkészülés. A román templomok romos helyzetével kapcsolatban az RMDSZ-képviselő rámutatott arra, hogy a kommunista rendszer döntötte le azokat, és valamennyi a görög-katolikus egyházé volt, másrészt a Vacaroiu-kormány csupán az ortodox egyháznak nyújtott – hat milliárd lejes – támogatást, sem a görög-katolikus, sem a történelmi magyar egyházak nem kaptak költségvetési pénzt. Hivatalos statisztikai adatokkal alátámasztott felszólásában Márton Árpád frakcióalelnök pontról pontra cáfolta az egyszerű indítvány Kovászna megyei románság elleni diszkriminációra vonatkozó állításait és felhívta a figyelmet a javasolt intézkedések alkotmányellenességére. A vita után a Képviselőház 183 ellene és 97 mellette leadott szavazattal elvetette az RNEP egyszerű indítványát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 1157.sz./
1997. november 18.
Nov. 18-án napirend előtti hozzászólásaikban Ráduly Róbert, dr. Garda Dezső és Antal István Hargita megyei képviselők szintén a Hargita-Kovászna megyei ún. románüldözéssel kapcsolatban foglaltak állást és konkrét, számszerű adatokkal visszaverték az ellenzék populista, álhazafias, valójában az ország érdekeivel ellentétes retorikáját, amellyel csupán politikai tőkét igyekeznek szerezni maguknak, és megpróbálják elterelni az ország közvéleményének figyelmét a reális gondokról, késleltetvén reformfolyamat megvalósítását, Románia európai és euroatlanti integrációját. Elek Barna Maros megyei képviselő felolvasta a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának a tanügyi törvénnyel kapcsolatban elfogadott nyilatkozatát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 1157. sz./
1997. november 18.
Nov. 18-i ülésén az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége úgy határozott, hogy november 30-ig megküldi a szakbizottságoknak az SZKT napirendjére kerülő javaslat- és határozattervezeteket. Az Ügyvezető Elnökség meghallgatta az ügyvezető elnök beszámolóját a kormányátalakítással kapcsolatos tárgyalásokról, és kiemelt fontosságúnak ítélte a reformok életbe ültetésével foglalkozó tárcák hatékonyabb működését célzó intézkedéseket a kormányátalakítás során. A testület foglalkozott a médiákban és a politikai élet színterén megnyilvánuló szélsőséges nacionalista, kisebbség- és magyarellenes hangulatkeltés kérdésével is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 1159. sz./
1997. november 18.
A bukaresti magyar hét összköltsége 28 millió forint volt, Magyar Bálint művelődési miniszter bejelentette, hogy a jövő év tavaszán Budapesten megrendezendő román kulturális hét rendezvényeit a magyar fél 14 millió forinttal fogja támogatni. A bukaresti magyar kulturális bemutatók nem a gulyásos-csárdásos magyar kultúrát mutatták be, összegezte a látottakat Miklós László, azonban a rendezők láthatóan ódzkodtak mindattól, ami "magyaros", csak a magyar kultúrára jellemző. A mai magyar képzőművészet modern törekvéseit bemutató kiállítás képeit "akár Szingapurban is szignálhatták volna az ottani művészek." /Miklós László: Magyar-hétről, román-hétről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1997. november 20.
Nov. 20-án folytatódott a szenátusban a tanügyi törvényt módosító 36/1997-es számú sürgősségi kormányrendelet általános vitája. A vitában Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila frakcióvezető és Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátor fejtette ki az RMDSZ álláspontját, és érvelt az eredeti szövegváltozat helyessége mellett, szakmai, lélektani és pedagógiai érveket is felsorakoztatva. Az RMDSZ álláspontját támogatta Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke, a Románia Alternatívája Párt szenátora. Laurentiu Ulici a bevándorlóktól markánsan elkülönítve határozta meg a nemzeti kisebbség fogalmát. El kell fogadnunk - mondotta - a romániai magyarságnak a kulturális önazonosság megőrzésére irányuló törekvését. Hangoztatta, hogy utóbbiba az anyanyelvi kultúra egésze, a történelmi és földrajzi ismeretek anyanyelven történő elsajátítása is természetszerűleg beletartozik. Analógiaként megemlítette, hogy Ukrajnában, Kárpátalján és Észak-Bukovinában a román kisebbséghez tartozó iskolások ma is románul tanulhatják a román tagozatú iskolákban a történelmet és a földrajzot. Ezer éve élnek magyarok Erdélyben, mely így az ő otthonuk is, hadd érezzék magukat otthon - mondotta -, ugyanakkor viszont minden módon oda kell hatni, hogy a magyar gyermekek minél tökéletesebben elsajátíthassák az iskolákban a román nyelvet. Markó Béla rámutatott arra, hogy határozott politikai akaratra van szükség a reformokat gátló akadályok elhárításához, ideértve a kisebbségpolitikai vonatkozásokat is. A romániai magyarság nemcsak saját, hanem az itt élő többi nemzetiség érdekében is fellép, amikor a kisebbségi jogok helyreállításáért száll síkra. Mert léteztek bizonyos jogok, melyeket az ötvenes évek végén, de méginkább a hatvanas években, a Ceausescu-korszakban vontak meg tőlünk, s ezekhez az állapotokhoz kell tulajdonképpen visszatérni. Az eddigi viták kizárólag a kisebbségi anyanyelvi oktatásra vonatkozó módosításokra koncentrálódtak, és a lényeget elkerülni látszanak. Holott a romániai közoktatás megfelelő költségvetési és strukturális kereteinek a biztosítását kellene mindenekfölött szem előtt tartani. A román gyermekek jogait semmiképpen sem sértő jogigényeinket hangoztatva, a jogkorlátozások eltörlését és ugyanakkor a román nyelv lehető legeredményesebb elsajátítását is célunknak tekintjük - szögezte le Markó Béla. Puskás Bálint szenátor emlékeztetett arra, hogy sok elítélő véleményt lehet hallani a pozitív diszkriminációról, miközben az RNEP a pozitív diszkriminációs intézkedések egész sorát követeli a Kovászna és Hargita megyei román lakosság javára. Azok, akik a két világháború közötti romániai előzményekre hivatkozva kardoskodnak a jogkorlátozó szabályozás bevezetése mellett, megfeledkeznek arról, hogy mekkorát változott a világ azóta mifelénk és Európában. Verestóy Attila frakcióvezető az előtte felszólaló nagy-romániás Florea Preda RMDSZ- és magyarellenes kirohanásaira gunyorosan reagálva megjegyezte, hogy a magyarság kiutasítására és inkriminálására vetemedett színes fantáziájú szónok csak azért érdemelhet elnézést, mert a parlamenti mentelmi jog védelme alatt áll. Sérelmezték itt az 1879-es magyar tanügyi törvényt, amely a román iskolák számára is kötelező tantárgyként vezette be a magyar nyelvet, de arra már nem tértek ki, hogy a múlt század második felében milyen is volt a tényleges számaránya a Kárpátokon inneni és túli román népiskoláknak, hogy hol is alakult ki a román szellemiség történetében oly fontos szerepet vivő Erdélyi Iskola. A romániai politikai pártok elfogadták a román-magyar alapszerződést, és itt mégis kilencszer hallottuk Magyarországot mint minden rossz kútfejét fölemlegetni. A sürgősségi kormányrendelet a kormánykoalíció közös akaratából fogalmazódott meg és alkalmazása a helyzet javulásához vezetett. A politikai egyezség valóra váltását az RMDSZ nem kényszerítheti ki, hiszen csak 11 szavazattal rendelkezik a szenátusban. Mi azoknak a szavazatára számítunk, akik hisznek az egyetértés szükségességében és nem kételkednek a mi jóhiszeműségünkben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 1159. sz., nov. 21., 1160. sz./
1997. november 20.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa nov. 11-i ülésével kapcsolatban fejtette ki nézetét Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített interjúban. A történelem és a földrajz anyanyelvű tanításának kérdésében "nem tartok lehetségesnek semmiféle további engedményt. Eljutottunk a megszépítve kompromisszumnak nevezhető jogfeladásnak arra a határára, ahonnan már nincs hova hátrálni." - szögezte le. A kormányban való részvétellel csökkent az RMDSZ mozgástere kül- és belpolitikailag egyaránt. "Az egész oktatási törvény körüli manőverből az 1918 óta követhető magyarellenes román politikának az árnyéka rajzolódik ki. - Az elmúlt években egyházpolitikai téren sem történt változás. Az ortodox egyház átállt a hatalom oldalára, kormányhatározatokkal milliárdokat kapott az államtól. Az új kormányzat idén januárban ígéretet tett arra, hogy egyházanként 5-10 épületet visszaad. Tőkés Lászlónak ezt áprilisban személyesen Severin külügyminiszter erősítette meg. Azóta sem történt semmi. - Az ortodox egyház határozottan tiltakozott az egyházi személyekre vonatkozó szekusdossziék nyilvánosságra hozása ellen. - Sajnálatos párhuzam mutatható ki a magyarországi politikai sikerpropaganda és az RMDSZ kongresszusa sajtóbeli visszhangja között. - Nem sikerült elvinni az RMDSZ-t a pártosodás irányába. - Szentimrei Krisztina emlékeztetett: az RMDSZ legutóbbi kongresszusán a Ceausescu-időkben a Securitatéval együttműködő Makay Botond javasolta a tiszteletbeli elnöki funkció megszüntetését. Tőkés László megjegyezte, hogy Makay az 1989 előtti magyarellenes politika egyházi kiszolgálója volt. 1989 után szerkesztője lett egy dél-erdélyi lapnak, RMDSZ-elnökké választották, így tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/ is. - A román politika régóta igyekszik túladni Tőkés Lászlón. "E hatalompolitikai szándék mögé 1994 óta felzárkózott a magyarországi politika is. Nekik nyújt segítséget az RMDSZ neptuni ihletettségű csúcsvezetésének magatartása is, mely készségesnek mutatkozik túladni azon politika képviselőjén, aki útjában áll Budapestnek és Bukarestnek egyaránt." Soraink megritkultak, állapította meg Tőkés László. - A kormányba lépés előtt egy pillanatig sem kérdőjelezte meg valaki a Bolyai Egyetem visszaállításának létjogosultságát. Horn Gyula miniszterelnök a magyar egyetem Kolozsváron kívüli megvalósítása mellett foglalt állást. "Ennek a zavaros helyzetnek, illetve Horn Gyula jogfeladó állásfoglalásának megvolt az a haszna, hogy mozgósította az erdélyi magyar közvéleményt, eszünkbe juttatta, hogy jelen helyzetünkben már nincs hova hátrálnunk." /Szentimrei Krisztina: Már nincs hova hátrálni. = Új Magyarország, nov. 20./
1997. november 20.
Bakk Miklós tanulmányában kifejtette, hogy Huntington 1993-ban Civilizációk ütközése /The Clash of Civilizations/ címmel megjelent tanulmányával új paradigmát alkotott, amely szerint a konfliktusok alapvetően nem ideológiai vagy gazdasági természetűek, hanem "különböző civilizációkhoz tartozó csoportokat és nemzeteket állítanak szembe". A civilizációk között meglevő törésvonalak azok, amelyek megmagyarázzák a konfliktus- és elhúzódó válságzónák kialakulását és fennmaradását. Molnár Gusztáv Az erdélyi kérdés című tanulmányának /Magyar Kisebbség (Kolozsvár), 1997/3-4/ gondolatmenete a huntingtoni paradigmára épül. Huntington szerint 1989-et követően "az Európát elválasztó ideológiai vasfüggönyt kulturális bársonyfüggöny váltotta fel. Azaz: az a törésvonal, amely 1500 táján rögzült mint a nyugati kereszténység határvonala, ma is meghatározó a tartós konfliktusok vonatkozásában. Molnár Gusztáv szerint az Európai Unió bővítése lényegében meg fog állni a nyugati kereszténység keleti határvonalánál. A probléma csupán az, mondja Molnár Gusztáv, hogy mi fog történni azokkal a régiókkal, ahogyan ő nevezi: "közép-európai fragmentumokkal", amelyek hagyományai révén a nyugati kereszténység örökösei, azonban azok az országok, amelyekhez tartoznak, a keleti kereszténység vidékei. Tehát: mi történik Erdéllyel, ha az Európai Unió bővítése nem terjed ki Erdélyre. - Molnár Gusztáv radikálisan fogalmazza meg Erdély kérdését: "Románia vagy képes lesz Erdélyhez felemelkedni, vagy - Erdélyt is magával rántva - belesodródik a sikertelen vagy inkább sikerületlen fél és másfél államok /failed states/ Montenegrótól Szibériáig húzódó válságövezetébe". Molnár Gusztáv hozzátette, hogy "a nyugat expanzió lendülete kifulladóban van", a bővítés történelmi esélyei nem sokáig adottak, ezért Romániának meg kell találni az utat az ország föderatív alapon való átszervezésére. Bakk Miklós megjegyzi, hogy Molnár Gusztáv markáns álláspontjával szemben meg kell vizsgálni azokat az érveket, amelyeket Románia "nemzetállami európaiságának" projektje mellett szokás felhozni. Bakk Miklós Lucian Boia nemrég megjelent könyvére hivatkozik /Isorie si mit in constiinta romaneasca (magyarul: Történelem és mítosz a románság tudatában)/. /Bakk Miklós: Európa határai és határtalanságai. = A Hét (Bukarest), nov. 20./ Lucian Boia könyvéről: szept. 2.
1997. november 20.
A Budapesten lezajlott nov. 3-i tüntetésről írt Elek István. Csaknem tíz éve, "még a rendszerváltás előtt rendőri erőszakkal oszlattak fel Magyarországon tüntetést. ugyanazok kezében volt a főhatalom, akikében ma, midőn a kormányzók ismét erőszakhoz nyúltak." Most, nov. 3-án rosszul vizsgázott a rendőrség. A zömében idős emberekből álló tüntetőkkel szemben "indokolatlanul durván, provokatív módon lépett fel, fölöslegesen bilincselt, gumibotozott, rugdosódott, nemzeti zászlókat kobozott el, az '56-os emlékműnél térdeplőket vonszolt el, forgalmat nem zavaró, járdán bámészkodókat ütött le, állított elő stb." "A sérelmeket elszenvedők beszámolói szerint több esetben félreérthetetlenül rendőrállami magatartást tanúsítottak a hatóság emberei. Úgy viselkedtek a lefogottakkal szemben, mintha azok politikai ellenfeleik volnának. A lelki megfélemlítés, a verés, a és a hamis vallomásra kényszerítés eszközét egyaránt alkalmazták. Nyomdafestéket nehezen tűrő szavakkal szidalmaztak legalább egy ellenzéki politikust. Aki akkor még a parlament alelnöke volt." - "Az emberi jogok egykori öntudatos védelmezőinek mai pártja megint minden különösebb lelkiismereti skrupulus nélkül közös nevezőre jutott e jogok egykori eltipróinak mai pártjával abban, hogy ha a közös politikai ellenfeleikről van szó, nem kell olyan szigorúan venni az állampolgárok demokratikus jogait; és nem árt nekik időnként egy kis erőt mutatni." /Elek István: A közös bűn pecsétje. = Magyar Nemzet, nov. 20./
1997. november 21.
Nov. 21-én Nagyváradon bővített ülést tartott az RMDSZ Bihar megyei Önkormányzati Tanácsa. A találkozóra az RMDSZ színeiben megválasztott 18 polgármesteren és 20 alpolgármesteren kívül meghívót kaptak az RMDSZ Bihar megyei képviselői és szenátora, valamint a kormányhivatalok RMDSZ-támogatással kinevezett megyei intézményvezetői, élükön Modok Gusztáv alprefektussal. A csaknem négyórás tanácskozáson számba vették a megye magyarságát leginkább foglalkoztató szociális, közigazgatási, illetve sajátosan kisebbségi kérdéseket (földtörvény, gázbevezetés, segélykiutalás, orvosi ellátás biztosítása, kétnyelvű táblák kitétele), egyértelműen szorgalmazva a kormányzati szerepvállalásból adódó előnyök hathatósabb kihasználását a közösség érdekében. Az ülésen jelen volt Székely István, az RMDSZ Önkormányzati ügyvezető alelnöke, és rövid ideig megtisztelte jelenlétével a tanácskozást Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1161. sz./
1997. november 22.
Nov. 22-én tartotta soros ülését az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöksége. A testület több aktuális kérdésről tanácskozott és hozott döntéseket. A részvevők elemezték az utóbbi időszak fontosabb politikai fejleményeit, a kormánykoalíción belül felmerült nézetkülönbségeket a tanügyi törvény módosítása kapcsán, és a várható kormányátalakítás problémáit. Elhatározták a Gazdasági Tanács megalakítását, amely konzultatív jelleggel működik az Udvarhelyszéki RMDSZ mellett. A testület megállapította, hogy a módosított földtörvény közbirtokosságot érintő intézkedéseinek kivitelezésében nyújtott segítség hatékonynak bizonyult, ami további támogatásra kötelezi a szervezetet. Az elnökség megállapította, hogy az egészségesebb párbeszéd és közhangulat kialakításáért a következő időszakban nagyobb hangsúlyt kell fektetni az udvarhelyszéki románság és az RMDSZ viszonyának fejlesztésére, a további félretájékoztatások és uszító jellegű megnyilvánulások elkerülése érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 1162. sz./
1997. november 22.
Somai József tanulmányában az RMDSZ kormányba lépésének hatását vizsgálta. Ma sem ismeretes "a koalíció egyezségrendszerének ránk vonatkozó minden tétele", állapította meg. A választás után a demokratikus pártok kormányszövetségének együttműködési ajánlatát az RMDSZ-nek el kellett fogadnia. Ebben a helyzetben megváltoztak az RMDSZ céljain belül a prioritások. A "radikális" megoldáskeresés helyett az egzisztenciális kérdések kerültek a politikai törekvések elé. A kompromisszum a konfliktushelyzetek megoldásának legfőbb eszköze, azonban a kompromisszumok sorozata a lemondások akkumulációja is. A kormányba lépéssel az RMDSZ-nek le kell mondania a társadalmi engedetlenségi harc formáiról. - A kiegyezés látszatpolitikája nem sokáig tartott, mert vulkánszerűen feltört ismét az erdő nacionalizmus, amiben a koalíciós partnerek is nyíltan cinkosok. A kockázatot csak akkor lehet vállalni, ha a tanügyi törvény módosítása és a kulturális autonómia tételesen garantált. "Ezt négy évig nincs jogunk halasztani" - figyelmeztetett Somai. Akkor meg ki kell lépni a koalícióból. Viszont "ma a bentmaradás kényszere nagyobb, mint az egykori belépés kényszere." A látszat, hogy a kisebbségi kérdést megoldották, gátolja a nemzetiségpolitika kibontakozását. Mindenképpen stratégiaváltásra van szükség, ezt ki kell dolgozni, azonban erre még nem futotta az RMDSZ politológusainak és politikusainak az energiájából. - Somai hiányolja az RMDSZ-ben a pluralizmust, ami még nem valósult meg. - Az autonómiáról sem beszél az RMDSZ a jelenlegi helyzetében. Az RMDSZ a működőképességéhez szükséges struktúrát eddig még nem találta meg, az Egyeztető Tanács léte csak szimbolikus. "A struktúra torzulásának bizonyítéka az Ügyvezető Elnökség túlzott politikaorientáltsága"'. - Az új politizáló struktúrának lehetővé kell tenni a szövetségen belüli ellenzéki politizálást. - A kormányba lépést vizsgálva Somai azt a következtetést vonta le, hogy "nagy horderejű kérdésekben ne döntsünk egy közösség sorsáról felkészületlenül és alapos, szakszerű és az egész közösség részéről elfogadott elemzés nélkül." /Somai József: Gondolatok az RMDSZ struktúrájával és működésével kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1997. november 22.
Nov. 22-én második alkalommal tartotta közgyűlését Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalos-szövetség. Kitüntetéseket osztottak ki a sikeres kórusvezetőknek. Kevesen jöttek el az énekkarok előadásaira. A 107 éves csíkszeredai Sarkadi Elek Vegyeskar is fellépett. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./ A Romániai Magyar Dalosszövetség 1994-ben alakult újra a valamikori szövetség jogutódaként, amely 1921 és 1949 között működött. Jelenleg 37 énekkar tagja van. A szövetség elnöke László Attila, tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, aki már 1949 előtt is tevékeny tag volt. Guttmann Mihály elmondta, hogy 1997-ben Aradon szervezték meg az első elemi iskolai énekkar-találkozót, ahol nyolc megye iskoláinak kórusai gyűltek össze. Jövőre márc. 21-én Kolozsváron szervezik meg a középiskolai kórusok találkozóját. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./
1997. november 24.
Nov. 22-én beszámoló közgyűlést tartott az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Tamás Sándor elnök beszámolóját és a szervezet Ellenőrző Bizottságának a jelentését. A beszámoló közgyűlés után lakossági fórumra került sor, amelynek témája a tanügyi törvény és a földtörvény módosítása után kialakult helyzet elemzése volt. A rendezvényen megjelent Markó Béla szövetségi elnök, aki a tanügyi törvény helyzetéről tartott átfogó beszámolót. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1064. sz./
1997. november 25.
Nagy szülöttére, Erdős Sylvester Jánosra emlékezett Szinérváralja lakossága nov. 9-én. A református templomkertben az emlékére 1903-ban emelt obeliszknél koszorúzott a polgármesteri hivatal, az EMKE és az RMDSZ. A művelődési házban díszelőadásban méltatták az író, költő, fordító és reformátor gazdag életművét, majd helyi pedagógusok Az magyar nípnek címmel összeállítást mutatott be, végül a Hollóssy Simon Vegyeskórus zárta a műsort. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./
1997. november 25.
Véget ért a szenátusban a tanügyi törvényt módosító 36/1997 sz. sürgősségi kormányrendelet általános vitája, majd megkezdődött a szakaszonkénti vita is. Az általános vitában az RMDSZ- frakció nevében Frunda György, Markó Béla és Verestóy Attila szólaltak fel. Frunda szenátor történelmi adatokkal érvelt annak bizonyítására, hogy a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatásnak régi hagyományai vannak Romániában. Markó Béla és Verestóy Attila George Pruteanu parasztpárti szenátor minősíthetetlen hangú nacionalista támadásait, durva RMDSZ-ellenes kirohanásait utasította vissza, amelyekért a parasztpárti szenátort felszólalása közben az ülésvezető elnök /Petre Roman házelnök/ többször is félbeszakította. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 1162. sz./
1997. november 25.
Magyar közgazdász hallgatók táborát szervezték meg nov. 12-16-a között a Székelykő, Tilalmas és Ordaskő bércei közötti faluban, Torockón. A Tóbiás házban gyűltek össze a különböző egyetemekre járó magyar hallgatók. Az előadók között volt Molnár Gusztáv, aki Erdély geopolitikai helyzetéről tartott előadást, Erdélyt a nyugati szférához sorolva. Érdekes volt Neményi József, a romániai versenytanács tagjának előadása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1997. november 25.
A Brassó megyében működő két önálló magyar középiskolában évről évre gondot jelent a jóváhagyott helyek betöltése. A Rab István Líceum /Zajzon/ eddig minden évben biztosítani tudta, hogy két-két párhuzamos osztály induljon. Idén először evangélikus osztály is indult, Négyfaluban él a legtöbb evangélikus. Papp Árpád, a líceum igazgatója elmondta, hogy a hitoktatást a brassói esperesség segédlelkésze, Szász Lilla végzi. Az evangélikus osztály tanulói máris bekapcsolódtak egyházközségük munkájába, ifjúsági kört működtetnek, betegeket látogatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1997. november 26.
Mintegy folytatásaként a tavaly megrendezett Ezeréves a magyar iskola című rendezvény-sorozatnak, nov. 22-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban, a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség szervezésében hatvan erdélyi pedagógust tüntettek ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1997. november 26.
Markó Béla elnökletével a szövetség bukaresti székházában tartották az RMDSZ-vezetés és a kormányzati tisztségviselők szokásos heti tanácskozását. Markó Béla szövetségi elnök a rövid helyzetelemzést tartott, amelyben külön szólt a kormányátalakításra vonatkozó koalíciós tárgyalások menetéről, a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szenátusi vitájáról, az eddig letárgyalt és titkos szavazással megszavazott cikkelyekről, valamint George Pruteanu parasztpárti szenátor nacionalista érzelmeket felszító, az ellenzék által nagy tetszéssel fogadott magyarság- és RMDSZ-ellenes, demagóg szóáradatáról. Ezt követően a kormányzati tisztségviselők beszámoltak munkájukról, és a tevékenységük során felmerült aktuális kérdésekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 26., 1163. sz./
1997. november 26.
A Mediafax hírügynökség politikai elemzőkre hivatkozva úgy véli, a titkos szavazás során a szenátorok elvethetnek néhány, a kisebbségek nyelvén való oktatásról szóló rendelkezést. A lapok George Pruteanu KDNPP-s szenátor felszólalását emelik ki, mely élesen támadta az RMDSZ szenátorait, "kétségbe vonta Románia iránti hűségüket, hazugsággal és manipulációval vádolta őket". Pruteanu, aki a kormányrendelet elfogadását a "román politikai osztály vizsgájának" tekintette, "hadat üzent az önálló magyar egyetemnek", arra figyelmeztetve, hogy ha elfogadják ezt a rendelkezést, akkor Katona Ádám kizárólagosan magyar hentesüzleteket, borbélyüzleteket, törvényszékeket "és még ki tudja mit" fog kérni. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint a titkos szavazás azt is jelentheti, hogy "a kormánypártok még azt az ígéretüket sem tartják be, amelynek értelmében csak a földrajz és a történelem oktatási nyelvére vonatkozó passzust óhajtják módosítani, a többi szakasz pedig érintetlenül marad". /Veszélyben az önálló magyar egyetemhez való jogunk is. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
1997. november 27.
Kaposváron rendezte meg nov. 21-én a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyeteme címmel a Fidelitas, az Együttélés Politikai Mozgalom Ifjúsági Szervezete és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ azt a tanácskozást, melynek célja hosszú távú együttműködési keret kialakítása a különböző országokban működő magyar ifjúsági szervezetek között. A meghívottak között van az erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, az erdélyi Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/, a Temesvári Magyar Diákszövetség, az Udvarhelyi Fiatal Fórum, a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Ifjúsági Szervezete, a Rákóczi Szövetség, valamint a Magyar Ifjak Világfóruma. A résztvevők a Fidesz holdudvarába tartozó szakértők kisebbségpolitikai előadásai kapcsán vitatják meg a továbblépés lehetőségeit. /Új Magyarország, nov. 20./ Kaposváron a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyetemét életre hívó három szervezet /Együttélés Ifjúsági Csoportja, Fidelitas, Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ és több további kárpát-medencei ifjúsági szervezet /MISZSZ, Országos Magyar Diákszövetség, Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet/ közös nyilatkozatot adtak ki. Ebben kifejtették, hogy a térségbeli magyar fiataloknak szükségük van élő kapcsolat kiépítésére, a nemzeti értékek és hagyományok ápolása érdekében. A kezdeményezők szerint fontos, hogy "a magyar külpolitika szerves részévé váljon a határon túli fiatalok helyzetének konkrét lépésekkel való javítása", ami elsősorban a "minden szinten minőségi magyar oktatás eszközeivel" látják biztosíthatónak. /Nyilatkoztak a Kárpát-medencei Ifjak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./ "Bízunk benne, hogy összefogásunkkal képesek leszünk segíteni egy, a magyar nemzeti törekvéseket hitelesen felvállaló és eredményesen képviselő politikai vezetés munkáját." - olvasható a nyilatkozatban. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 27./
1997. november 27.
A szenátusban nov. 25-én éles szópárbajok jellemezték az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet vitáját. Petre Roman elmondta, hogy nem azzal foglalkoznak, amivel kellene, a tanügy összeomlóban van, az iskolák helyzete siralmas. Frunda György bemutatta, hogy milyen volt a román nyelvű oktatás a történelmi Magyarországon. George Pruteanu, az oktatási bizottság parasztpárti elnöke nagy beszédet tartott, kifejtve, hogy neki kék-sárga-piros vér folyik az ereiben, majd az RMDSZ szenátorait vette sorra, mindegyiküket jellemezte, egyértelműen kétségbe vonta Románia iránti hűségüket, hazugsággal és manipulációval vádolta őket, ugyanakkor dicsérte az ellenzék olyan szélsőségesen nacionalista szónokait, mint Dumitrascu szenátor, vagy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke.Pruteanu "a román politikai osztály vizsgájaként" állította be azt, hogy az általa sürgetett intézkedéseket elfogadja-e a szenátus. Pruteanu kirohant a magyar egyetem vagy főiskola gondolata ellen. "Hát hol élünk?" - kérdezte. Pruteanu szenátor hevesen ostorozta Laurentiu Ulici-ot, a Romániai Írók Szövetségének elnökét is, aki a múlt héten a vitában vele szemben állást foglalt a román történelem és a földrajz anyanyelvű oktatása mellett. Ulici a válasz jogán kifejtette: jelenleg az ukrajnai románok nemzetiségi iskoláikban románul tanulhatják az összes tárgyat és önálló egyetemük van, de Pruteanuval egyidőben Ukrajnában is feltűnt egy nacionalista politikus, aki minden tárgy ukrán nyelvű oktatását sürgeti az ottani román iskolákban is. Pruteanu titkos szavazást sürgetett, abban a meggyőződésben, hogy annak oltalma alatt a koalíciós pártok képviselői is csatlakoznak álláspontjához. A testület azonban a titkos szavazás mellett foglalt állást. A sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitájában több, viszonylag kisebb fontosságú kérdésben máris a szélsőséges álláspont kerekedett felül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ A szenátus kötelezővé tette a 8. osztály elvégzésekor a záróvizsgánál a román nyelv és irodalom és a matematika mellett a Románia földrajzából vagy történelméből való vizsgát (erre várhatólag románul kerül majd sor), és elvetették Ulici szenátor, írószövetségi elnök ama – egyébként Pruteanu által is elfogadott – indítványát, amely egyenlő helyzetet teremtett volna a román és a kisebbségi iskolák tanulóinak vizsgaszámát illetően. /MTI/
1997. november 27.
Komán János arra figyelmeztetett, hogy a kompromisszumokkal nem tud kibékülni, valószínűleg mások is osztják véleményét. Az RMDSZ vezetői "együgyű keresztény jó szándékkal, hiszékenységgel, a parasztpárti és a többi felek megbízhatóságának nem ismerésével jellemezhetők. Olyan partnereket választottak, akik újra bebizonyították a világ előtt, hogy Európának ezen a részén bárkit becsaphatnak." Felteszi a kérdést: "Szabad-e nemzeti közösségünket megalázó »kompromisszumokkal«, diktált megoldásokkal becsapni?" Nem fontosabb-e, hogy "ellenzékbe tömörülve erősítsük nemzetiségünk egységét"? /Komán János: Ez már nem is politika, hanem szerencsejáték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./